Digitális hálózatok Somogyi Miklós.

Az előadások a következő témára: "Digitális hálózatok Somogyi Miklós."— Előadás másolata:

1 Digitális hálózatok Somogyi Miklós

2 A logikai értékek és műveletek
Kombinációs hálózatok tervezése A logikai értékek és műveletek Két-értékes rendszerek: Állítások: IGAZ, HAMIS Bináris számrendszer: 1, 0 Kapcsolók: BEKAPCSOLVA, MEGSZAKÍTVA

3 A kapcsoló algebra azonosságai

4 A kombinációs hálózat fekete-doboz modellje
Kombinációs hálózatok tervezése A kombinációs hálózat fekete-doboz modellje X Xn : bemenetek, logikai változók Y Ym : kimenetek,

5 Kombinációs hálózat definiálása táblázattal
Kombinációs hálózatok tervezése Kombinációs hálózat definiálása táblázattal Három bemenet : X1, X2, X3 Két kimenet: Y1, Y2

6 Kombinációs hálózatok specifikációs mélysége
Kombinációs hálózatok tervezése Kombinációs hálózatok specifikációs mélysége ●Teljesen specifikált: minden bemeneti variációra minden kimenet értéke elő van írva ● Nem-teljesen specifikált: van olyan bemeneti variáció, ahol egy kimeneti változó értéke közömbös

7 Egykimenetű kombinációs hálózat igazságtáblázata

8 Igazságtáblán megadott logikai függvény algebrai alakja

9 Logikai függvények megadása grafikus szimbólumokkal
Kombinációs hálózatok tervezése Logikai függvények megadása grafikus szimbólumokkal

10 Grafikus logikai szimbólumok (Európai szabvány)
Kombinációs hálózatok tervezése Grafikus logikai szimbólumok (Európai szabvány)

11 Néhány grafikus szimbólum a DSCH 3.5 editorból (IEEE szabvány)

12 A kétváltozós logikai függvények
Kombinációs hálózatok tervezése A kétváltozós logikai függvények BEM. VÁLT. FÜGGVÉNYÉRTÉKEK x1 x2 f0 f1 f2 f3 f4 f5 f6 f7 f8 f9 f10 f11 f12 f13 f14 f15 1

13 Nevezetes kétváltozós függvények
0 generátor f0 1 generátor f15 Kétbemenetű ÉS (AND) f1 Kétbemenetű NÉS (NAND) f14 Kétbemenetű VAGY (OR) f7 Kétbemenetű NVAGY (NOR) f8 Kizáró VAGY (EXOR) f6 Ekvivalencia (EXNOR) f9 Inhibíció f2 Implikáció f13 Bizonyítsuk, hogy a táblázat alapján definiált függvény-negáció az algebrai alakokra is áll!

14 Függvények egyszerűsítésének módszerei
Kombinációs hálózatok tervezése Függvények egyszerűsítésének módszerei Egyszerűsítés algebrai módszerrel Quine módszere A Karnaugh táblás módszer A Quine-McCluskey módszer

15 Kombinációs hálózatok tervezése
Az algebrai módszer

16 A Karnaugh-táblás módszer I.
Kombinációs hálózatok tervezése A Karnaugh-táblás módszer I. Három változós Karnaugh-tábla:

17 A Karnaugh-táblás módszer II.
Kombinációs hálózatok tervezése A Karnaugh-táblás módszer II. Négy változós Karnaugh-tábla:

18 Szomszédos mintermek összevonása
Kombinációs hálózatok tervezése Szomszédos mintermek összevonása

19 Szomszédos termek összevonása
Kombinációs hálózatok tervezése Szomszédos termek összevonása B D

20 Teljesen határozott függvények egyszerűsítése K-táblán
Kombinációs hálózatok tervezése Teljesen határozott függvények egyszerűsítése K-táblán Prímimplikánsok: Felesleges prímimplikáns

21 Nem teljesen határozott logikai függvények egyszerűsítése K-táblán
Kombinációs hálózatok tervezése Nem teljesen határozott logikai függvények egyszerűsítése K-táblán Prímimplikánsok: Felesleges prímimplikáns

22 Teljesen specifikált, egykimenetű kombinációs hálózatok tervezése
LÉPÉSEK: Egyszerűsítés K táblával Döntés a logikai építőelemek választékáról 3. Realizáció

23 Hálózat-tervezési példa
Kombinációs hálózatok tervezése Hálózat-tervezési példa F : ( 2, 4, 5, 6, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15) Prímimplikánsok: Irredundáns lefedés:

24 Realizáció NÉS kapukkal
Kombinációs hálózatok tervezése Realizáció NÉS kapukkal

25 Nem teljesen specifikált, egy-kimenetű hálózatok tervezése
Kombinációs hálózatok tervezése Nem teljesen specifikált, egy-kimenetű hálózatok tervezése 1. lépés: Egyszerűsítés Karnaugh táblával 2.lépés: Döntés a logikai építőelemek választékáról 3. lépés: Realizáció

26 Egy nem-teljesen specifikált, egykimenetű KH tervezése
Kombinációs hálózatok tervezése Egy nem-teljesen specifikált, egykimenetű KH tervezése Felsoroljuk az 1-es és közömbös mintermeket: F1 : ( 2, 4, 5, 9, 10, 11, 12, 14, 15) Fdc : (0, 6, 13)

27 A tervezési feladat megoldása
Kombinációs hálózatok tervezése A tervezési feladat megoldása Prímimplikánsok: Irredundáns lefedés:

28 Tervezési példa nem teljesen specifikált esetre (2)
Kombinációs hálózatok tervezése Tervezési példa nem teljesen specifikált esetre (2) A B C D F

29 FELADAT 1. Tervezzük meg minimális számú NAND kapuval és kapu-bemenettel azt a nem teljesen specifikált, Y kimenetű kombinációs hálózatot, amelynek kimenete a következő mintermek esetén 1 : (1, 6, 11, 15) Ugyanakkor a következő mintermek esetén közömbös a kimenet: (3, 5, 7, 9, 14) A mintermeket a bemenetek A,B,C,D sorrendjében kell értelmezni.

30 FELADAT 2. Tervezzük meg minimális számú NAND kapuval és kapu-bemenettel azt a nem teljesen specifikált, Y kimenetű kombinációs hálózatot, amelynek kimenete a következő mintermek esetén 1 : (1, 4, 7, 11, 13, 14) Ugyanakkor a következő mintermek esetén közömbös a kimenet: (3, 5, 6, 9, 12, 15) A mintermeket a bemenetek A,B,C,D sorrendjében kell értelmezni.

31 FEALADAT 3. Tervezzük meg minimális számú NAND kapuval és kapu-bemenettel azt a nem teljesen specifikált, Y kimenetű kombinációs hálózatot, amelynek kimenete a következő mintermek esetén 1 : (0, 5, 10, 15) Ugyanakkor a következő mintermek esetén közömbös a kimenet: (2, 7, 8, 13 ) A mintermeket a bemenetek A,B,C,D sorrendjében kell értelmezni.

32 Több-kimenetű kombinációs hálózatok tervezése (Egy bevezető példa)

33 Több-kimenetű kombinációs hálózatok tervezése (Egy bevezető példa)
BC csak egyszer!!!!

34 Kombinációs hálózatok tervezése
Prímimplikáns készlet többkimenetű kombinációs hálózatok egyszerűsítéséhez: alapelv Nemcsak a közös prímimplikánsok egyszeri megvalósítása egyszerűsítheti a realizációt, hanem a közös implikánsok is. Ezek közül a legnagyobbakat érdemes megkeresni.

35 Kombinációs hálózatok tervezése
Prímimplikáns készlet többkimenetű kombinációs hálózatok egyszerűsítéséhez: egy másik példa

36 Kombinációs hálózatok tervezése
Prímimplikáns készlet többkimenetű kombinációs hálózatok egyszerűsítéséhez: a másik példa megoldása helyett

37 Kombinációs hálózatok tervezése
Prímimplikáns készlet többkimenetű kombinációs hálózatok egyszerűsítéséhez: összefoglalás Lépés1. Megkeressük valamennyi kimenethez rendelt függvény prímimplikánsait. Lépés 2. Megkeressük valamennyi lehetséges függvény-szorzat Lépés 3. Minden egyes kimeneti függvény mintermjeit megpróbáljuk lefedni a következő készletből : - a saját, más kimenetekhez nem tartozó prímimplikánsokkal, - azokkal a maximális közös implikánsokkal, amelyek az adott függvénynek implikánsai.

38 Kombinációs hálózatok tervezése
Hazárdok Azok az eltérések az ideális, késleltetés-nélküli hálózatok viselkedésétől, amelyek a logikai kapuk időbeli késleltetéséből adódnak

39 A statikus hazárd keletkezése
Kombinációs hálózatok tervezése A statikus hazárd keletkezése

40 A statikus hazárd kiküszöbölése
Kombinációs hálózatok tervezése A statikus hazárd kiküszöbölése Redundáns term, de megszünteti a hazárdot

41 Egyéb hazárdok Kombinációs hálózatok tervezése
Dinamikus hazárd : A kimenetnek szintet kell váltania, de ezt kétszer teszi. Kiküszöbölés: a statikus hazárdok megszüntetésével Funkcionális hazárd: Több bemeneti változó együttes változásakor a kimeneten vagy a specifikációtól eltérő szintváltás, vagy többszörös szintváltás jelentkezik. Kiküszöbölés : szinkronizációval

42 Logikai függvények megvalósítása bit-szervezésű multiplexerekkel

43 A multiplexer, mint programozható 1 kimenetű kombinációs hálózat
Összetett digitális egységek A multiplexer, mint programozható 1 kimenetű kombinációs hálózat A EXOR függvény megvalósítása4-1 multiplexerrel

44 A KH algebrai modellje KH = < I, δ, O >
I : Az x1, x2 , . . .xn bemenetek felett értelmezett összes bemeneti variáció részhalmaza, O : Az y1, y2,. . . ym kimenetek felett értelmezett kimeneti variációk halmaza δ : függvény, ami az I elemeit az O halmazba képezi le : δ : I  O, azaz δ( ij ) = ok , ahol ij az I, ok az O halmaz egy- egy eleme.

45 Tárolók. Az S-R tároló Sorrendi hálózatok tervezése
Kombinációs hálózat, amelynek kimenete a bemenetre érkezik vissza.

46 Az S-R tároló megvalósítása
Sorrendi hálózatok tervezése Az S-R tároló megvalósítása

47 Az S-R tároló kapu realizációi kapukkal
Sorrendi hálózatok tervezése Az S-R tároló kapu realizációi kapukkal ÉS-VAGY NÉS-NÉS

48 Sorrendi hálózatok tervezése
A D-G tároló

49 A D-G tároló megvalósítása
Sorrendi hálózatok tervezése A D-G tároló megvalósítása Hazárdmentesítés Hazárdmentesített!!!! Szabály: visszacsatolt kombinációs hálózattal megvalósított kapcsolást mindig hazárdmentesíteni kell !!!

50 A D-G realizációi kapukkal
Sorrendi hálózatok tervezése A D-G realizációi kapukkal D-G, S-R-ből

51 A többszörös bemeneti szintváltás szemléltetése D-G tárolón
Sorrendi hálózatok tervezése A többszörös bemeneti szintváltás szemléltetése D-G tárolón Szabály : visszacsatolt kombinációs hálózatok bemenetei közül egyszerre csak egyet szabad változtatni.

52 A D M-S filp-flop kétfázisú órajellel
Sorrendi hálózatok tervezése A D M-S filp-flop kétfázisú órajellel

53 A D M-S flip-flop élvezérelt órajellel
Sorrendi hálózatok tervezése A D M-S flip-flop élvezérelt órajellel

54 Sorrendi hálózatok tervezése
A J-K M-S flip-flop A D-bemenet vezérlése:

55 A J-K flip-flop felépítése D flip-flopból
Sorrendi hálózatok tervezése A J-K flip-flop felépítése D flip-flopból

56 Flip-flopok segéd-bemenetei és szimbólumaik
Sorrendi hálózatok tervezése Flip-flopok segéd-bemenetei és szimbólumaik Pr (Preset) : az aktuális állapottól függetlenül 1-be állítja a tárolót Cl (Clear) : az aktuális állapottól függetlenül 0-ba állítja a tárolót

57 A sorrendi hálózatok modelljei, alaptípusai
Sorrendi hálózatok tervezése A sorrendi hálózatok modelljei, alaptípusai Mealy-típusú sorrendi hálózat - Szinkron - Aszinkron Moore-típusú sorrendi hálózat

58 Szinkron MEALY hálózat, D-MS visszacsatolásokkal

59 Szinkron MOORE hálózat, D-MS visszacsatolásokkal

60 Szinkron MEALY hálózat, JK-MS visszacsatolásokkal

61 Szinkron MOORE hálózat, JK-MS visszacsatolásokkal

62 Aszinkron MEALY hálózat, közvetlen visszacsatolásokkal

63 Aszinkron MEALY hálózat, S-R visszacsatolásokkal

64

65 Sorrendi hálózatok tervezése
Az első szinkron hálózat tervezési feladat - a minta-feladat megfogalmazása Egy hálózatra egy órajel ütemében az X1, X2 jelek érkeznek. A hálózat az első X1 = X2 bemeneti kombinációtól kezdve vizsgálja a bemeneteket, és a Z kimenetén jelzi, ha a két bemenet kétszer egymás után azonos logikai szintű. Ha ilyen kombináció-sorozat lezajlott, a vizsgálatot újra kezdi. Tervezzük meg a hálózatot J-K MS flip-flopokkal!

66 Sorrendi hálózatok tervezése
Egy MEALY-modell felvázolása állapot-átmeneti gráffal és előzetes állapot-átmeneti gráffal és táblával állapotgráf állapottábla

67 A bemeneti egyszerűsítési lehetőségek kihasználása
Sorrendi hálózatok tervezése A bemeneti egyszerűsítési lehetőségek kihasználása KIZÁRÓ-NVAGY, XNOR, EKVIVALENCIA A két bemenet helyett csak egy bemenetet kell figyelnünk a feladat megoldása során

68 Állapot-összevonás a feladatban
Sorrendi hálózatok tervezése Állapot-összevonás a feladatban Az előzetes állapottábla két állapotát nem kell megkülönböztetni, ezért azok összevonhatók, ha bemeneti kombinációnként egyeznek a hozzájuk rendelt kimeneti kombinációk, és bemenő kombinációnként ugyanarra a következő állapotra vezetnek. Példánkban az a és a c állapotok összevonhatók (ac , b)

69 Sorrendi hálózatok tervezése
Az összevont szimbolikus állapottábla, a kódolt állapttábla, a vezérlési tábla

70 A J-K flip-flop vezérlési táblájának származtatása
Sorrendi hálózatok tervezése A J-K flip-flop vezérlési táblájának származtatása

71 A feladat megoldására szolgáló hálózat K táblák
Sorrendi hálózatok tervezése A feladat megoldására szolgáló hálózat K táblák

72 Sorrendi hálózatok tervezése
Realizáció

73 A feladat megoldása Moore-típusú hálózattal
Sorrendi hálózatok tervezése A feladat megoldása Moore-típusú hálózattal

74 A Moore típusú realizáció táblái
Sorrendi hálózatok tervezése A Moore típusú realizáció táblái

75 A Moore típusú realizáció K-táblái
Sorrendi hálózatok tervezése A Moore típusú realizáció K-táblái

76 A Moore típusú realizáció
Sorrendi hálózatok tervezése A Moore típusú realizáció

77 Gyakorló feladat 1. 1. Tervezzük meg szinkron Pr és Cl bemenetekkel is rendelkező, élvezérelt JK-MS tárolókkal azt a Moore-típusú szinkron sorrendi hálózatot a szimbólum-könyvtárban található elemekkel, a lehető legegyszerűbb változatban, amelynek két bemenete (X1, X2) és egy kimenete (Z) van. A hálózat az órajel felfutása előtt fogadja a bemeneti kombinációkat. A hálózat Z kimenete akkor lesz 1, ha a bemenetre az ( 1 0 ) kombináció érkezik, de csak abban az esetben, ha az előző óraciklus által fogadott bemeneti kombináció ( 0 1 ) volt.

78 A feladat szimbolikus állapotgráfja

79 Szimbolikus előzetes á.t., összevont előzetes á.t., kódolt á.t.

80 Kódolt á.t. és vezérlési tábla

81 Vezérlési tábla és K-táblák

82 Realizáció

83 2. Tervezzük meg szinkron Pr és Cl bemenetekkel is rendelkező, élvezérelt D-MS tárolókkal azt a Moore-típusú szinkron sorrendi hálózatot a szimbólum-könyvtárban található elemekkel, a lehető legegyszerűbb változatban, amelynek két bemenete (X1, X2) és egy kimenete (Z) van. A hálózat az órajel felfutása előtt fogadja a bemeneti kombinációkat. A hálózat Z kimenete akkor lesz 1, ha a bemenetre az ( 1 0 ) kombináció érkezik, de csak abban az esetben, ha az előző óraciklus által fogadott bemeneti kombináció ( 0 1 ) volt.

84 A Moore hálózat, D-MS flip-flopokkal

85 Vezérlési táblák és K-táblák

86 Realizáció

87 3. Tervezzük meg szinkron Pr és Cl bemenetekkel is rendelkező, élvezérelt JK-MS tárolókkal azt a Mealy-típusú szinkron sorrendi hálózatot a lehető legegyszerűbb változatban, amelynek két bemenete (X1, X2) és egy kimenete (Z) van. A hálózat az órajel felfutása előtt fogadja a bemeneti kombinációkat. A hálózat Z kimenete akkor lesz 1, ha a bemenetre a ( 0 1 ) bemeneti kombináció után ( 1 0 ) érkezik.

88

89 MEALY, DFF

90

91

92

93 4.Tervezzük meg szinkron Pr és Cl bemenetekkel is rendelkező, élvezérelt D-MS tárolókkal a mellékelt állapotgráf szerinti állapot-kimenetű szinkron sorrendi hálózatot a lehető legegyszerűbb változatban. A kezdeti állapotot a gráfon dupla kör jelzi.

94 Egy kódolt gráfos, állapot-kimenetű, 1-es súlyú kódos specifikáció

95 Megoldás

96 Egy nem 1-es súlyú variáns
?

97 Realizáció

98 Egy újabb szinkron feladat
Tervezzük meg egyes súlyú állapotkóddal, Pr és Cl bemenettel is rendelkező D-MS flip-flopokkal azt az egybemenetű (X) egykimenetű (Z), Moore-típusú szinkron sorrendi hálózatot, amely Z = 1 jelzéssel mutatja meg az bemeneti sorozat megjelenését egy soros bemeneti szalagon

99 A feladat pontosított specifikációja állapotgráffal

100 1-es súlyú állapotkódolás és a vezérlési kifejezések felírása az állapotgráfból
Q1 Q2 Q3 Q4 Q5 a b c d e

101 A megoldás sémája

102

103

104 Az engedélyezett J-K flip-flop sémája

105 Összetett digitális egységek
Szinkron számlálók általános séma mod 16 (4-bites) számláló Prioritási rend a vezérlők között: R, L, E

106 Adott modulusú számláló átalakítása más modulusúvá
Összetett digitális egységek Adott modulusú számláló átalakítása más modulusúvá m’ < m

107 Számláló nullától különböző kezdő értékének beállítása
Összetett digitális egységek Számláló nullától különböző kezdő értékének beállítása

108 Modulo-256-os számláló mod-16 számlálókból
Összetett digitális egységek Modulo-256-os számláló mod-16 számlálókból

109 Összetett digitális egységek
Szinkron számlálók alkalmazása szinkron sorrendi hálózatok tervezésére: egy feladat Táblázatok a megvalósításhoz Állapot kimenetű kódolt állapotgráf

110 CÉLARCHITEKTÚRA SZINKRON SORRENDI HÁLÓZATOK SZÁMLÁLÓS MEGVALÓSÍTÁSÁRA
Összetett digitális egységek CÉLARCHITEKTÚRA SZINKRON SORRENDI HÁLÓZATOK SZÁMLÁLÓS MEGVALÓSÍTÁSÁRA

111 Realizáció mod-8-as számlálóval és 8-1 multiplexerekkel
Összetett digitális egységek Realizáció mod-8-as számlálóval és 8-1 multiplexerekkel

112 Feladat szinkron számlálós sorrendi hálózat tervezésre

113 Az első aszinkron hálózat tervezési mintafeladat
Sorrendi hálózatok tervezése Az első aszinkron hálózat tervezési mintafeladat

114 Időzítési diagram és előzetes szimbolikus állapottábla
Sorrendi hálózatok tervezése Időzítési diagram és előzetes szimbolikus állapottábla

115 Sorrendi hálózatok tervezése
A feladat absztrakt szimbolikus állapottáblája, és stabil átmenetek közötti átmenet szemléltetésével Nincs állapot-összevonási lehetőség!!!

116 Állapot-kódolás, a kódolt állapottábla felvétele
Sorrendi hálózatok tervezése Állapot-kódolás, a kódolt állapottábla felvétele Egy ideális stabil-stabil állapot-átmenet a kódolt állapottáblán:

117 Sorrendi hálózatok tervezése
A valóságos állapotátmenet: kritikus versenyhelyzetből adódó működési hiba

118 Sorrendi hálózatok tervezése
Az állapot-kód megváltoztatása a kritikus versenyhelyzetek kiküszöbölésére Nincs kritikus versenyhelyzet

119 A realizáció K-táblái és lefedésük
Sorrendi hálózatok tervezése A realizáció K-táblái és lefedésük

120 Realizáció Sorrendi hálózatok tervezése
Hogyan áll be a kezdeti állapot?

121 Realizáció, RESET (R) kiegészítő logikával
Sorrendi hálózatok tervezése Realizáció, RESET (R) kiegészítő logikával Elv: Ha az R jelet fölemeljük, az Y1 Y2 aktuális állapotától függetlenül a következő állapot 0 0 legyen, ez aztán az X=0-nál stabilizálódik.

122 A második aszinkron hálózat tervezési mintafeladat
Sorrendi hálózatok tervezése A második aszinkron hálózat tervezési mintafeladat

123 Előzetes szimbolikus állapottábla
Sorrendi hálózatok tervezése Előzetes szimbolikus állapottábla

124 Az összevont, szimbolikus állapottábla
Sorrendi hálózatok tervezése Az összevont, szimbolikus állapottábla s s2

125 Kódolt állapottábla és a realizáció folyamata
Sorrendi hálózatok tervezése Kódolt állapottábla és a realizáció folyamata Miért nem kell itt RESET jel a kezdőállapot beállításához?

126 Realizáció RESET nélkül és RESET-vel
Sorrendi hálózatok tervezése Realizáció RESET nélkül és RESET-vel

127 A sorrendi ÉS kapu realizációja S-R tárolóval, vezérlési tábla
Sorrendi hálózatok tervezése A sorrendi ÉS kapu realizációja S-R tárolóval, vezérlési tábla

128 K-táblák az S-R tárolós megvalósításhoz
Sorrendi hálózatok tervezése K-táblák az S-R tárolós megvalósításhoz

129 Realizáció, kezdő-állapot beállítás nélkül
Sorrendi hálózatok tervezése Realizáció, kezdő-állapot beállítás nélkül

130 Aszinkron gyakorló feladat
Sorrendi hálózatok tervezése Aszinkron gyakorló feladat Tervezzünk olyan egy bemenetű, (X) egy kimenetű (Z) aszinkron hálózatot, amely a bemenetére érkező impulzusok közül csak minden másodikat továbbítja a kimenetre

131 Sorrendi hálózatok tervezése
Előzetes szimbolikus á.t. , eredménytelen állapot-összevonási kísérlet, és kritikus versenyhelyzet mentes állapot-kódolás

132 A kódolt állapot-tábla
Sorrendi hálózatok tervezése A kódolt állapot-tábla

133 K táblák a szekunder változók és kimenet lefedésére
Sorrendi hálózatok tervezése K táblák a szekunder változók és kimenet lefedésére

134 Sorrendi hálózatok tervezése
Realizáció

135 Az S-R realizáció K vezérlési- és táblái

136 Realizáció S-R tárolókkal
Sorrendi hálózatok tervezése Realizáció S-R tárolókkal

137 Ismerjük-e már ezt a hálózatot?
Sorrendi hálózatok tervezése Ismerjük-e már ezt a hálózatot?

138 Lényeges hazárdok aszinkron hálózatokban
Sorrendi hálózatok tervezése Lényeges hazárdok aszinkron hálózatokban

139 Szinkron sorrendi hálózatok tervezésének fő lépései
Sorrendi hálózatok tervezése Szinkron sorrendi hálózatok tervezésének fő lépései

140 Aszinkron sorrendi hálózatok tervezésének fő lépései
Sorrendi hálózatok tervezése Aszinkron sorrendi hálózatok tervezésének fő lépései

141 Sorrendi hálózatok kezdeti állapotának beállítása
Sorrendi hálózatok tervezése Sorrendi hálózatok kezdeti állapotának beállítása

142 Sorrendi hálózatok tervezése
Szinkron: Beállítás a PRESET (Pr) és a CLEAR (Cl) bemenetek kihasználásával

143 Sorrendi hálózatok tervezése
Szinkron: Beállítás az fy hálózat kiegészítésével, D flip-flop esetében FONTOS! Ez a módszer minden esetben biztosítja a kezdeti állapot beállását a szekunder változók és a bemenetek aktuális állapotától függetlenül

144 Sorrendi hálózatok tervezése
Szinkron: Beállítás az fy hálózat J-K kimeneti logikáinak kiegészítésével FONTOS! Ez a módszer minden esetben biztosítja a kezdeti állapot beállását a szekunder változók és a bemenetek aktuális állapotától függetlenül

145 Sorrendi hálózatok tervezése
Szinkron: Beállítás szekunder változók aktuális állapotának módosításával FONTOS! Ez a módszer egyszerűbb, de nem biztosítja minden esetben a bemenetektől függetlenül a kezdeti állapot beállítását. PÉLDA: Q1n és Q2n alacsony szintje nem garantálja mindkét J alacsony, és mindkét K magas szintjét!

146 Sorrendi hálózatok tervezése
Aszinkron: Közvetlenül visszacsatolt kombinációs hálózattal megvalósított aszinkron hálózat kezdeti állapotának beállítása a szekunder változók módosításával FONTOS! Ez a módszer csak a bemenetekre megadott kezdeti bemeneti kombinációval együtt biztosítja a stabil kezdeti állapot beállítását.

147 Sorrendi hálózatok tervezése
Aszinkron: S-R tárolókkal visszacsatolt aszinkron hálózatok kezdeti állapotának beállítása az fy hálózat S és R kimeneteinek kiegészítésével FONTOS! Ez nem biztosítja minden esetben a bemenetektől függetlenül a stabil kezdeti állapot beállítását.

148 Sorrendi hálózatok tervezése
S-R tárolós aszinkron hálózat kezdeti állapotának beállítása a szekunder változók módosításával FONTOS! Ez a módszer a bemenetekre megadott kezdeti bemeneti kombinációval együtt sem biztosítja mindig a kezdeti állapot beállítását. PÉLDA:

149 Állapot-összevonási módszerek
Sorrendi hálózatok tervezése Állapot-összevonási módszerek 1. Állapot-összevonás teljesen specifikált szimbolikus előzetes állapottáblán 2. Állapot-összevonás nem teljesen specifikált, szimbolikus előzetes állapottáblán

150 Sorrendi hálózatok tervezése
Állapot-összevonás teljesen specifikált előzetes szimbolikus állapottáblán Az összevonhatóság feltétele

151 A nem-megkülönböztethetőség, mint reláció
Sorrendi hálózatok tervezése A nem-megkülönböztethetőség, mint reláció Az ilyen relációkat ekvivalencia-típusú relációknak nevezzük.

152 Összevonható állapotok szemléltetése és a lépcsős tábla
Sorrendi hálózatok tervezése Összevonható állapotok szemléltetése és a lépcsős tábla Diszjunkt részhalmazokra bontás

153 Jelölések a lépcsős táblán
Sorrendi hálózatok tervezése Jelölések a lépcsős táblán

154 Mintapélda megoldása lépcsős táblán (1)
Sorrendi hálózatok tervezése Mintapélda megoldása lépcsős táblán (1)

155 Mintapélda megoldása lépcsős táblán (2)
Sorrendi hálózatok tervezése Mintapélda megoldása lépcsős táblán (2)

156 Mintapélda megoldása lépcsős táblán (3)
Sorrendi hálózatok tervezése Mintapélda megoldása lépcsős táblán (3)

157 Az összevont szimbolikus állapottábla
Sorrendi hálózatok tervezése Az összevont szimbolikus állapottábla (a c )  s1 (b d )  s2 (e)  s3

158 Sorrendi hálózatok tervezése
Állapot-összevonás nem teljesen specifikált előzetes szimbolikus állapottáblán (1) A nem teljesen specifikált előzetes, szimbolikus állapottáblán két állapot nem megkülönböztethető, ha bemeneti kombinációnként megegyeznek a kimeneti kombinációk, ha mindkettőre specifikálva vannak, és a következő állapotok is nem megkülönböztethetők, ha mindkettőre specifikálva vannak.

159 Sorrendi hálózatok tervezése
Állapot-összevonás nem teljesen specifikált előzetes szimbolikus állapottáblán (2) Egy ismert feladat: Tegyük teljesen specifikálttá, és csináljunk összevonást ekvivalencia relációkkal (abd), (ce) 159

160 Az állapot-kompatibilitás
Sorrendi hálózatok tervezése Az állapot-kompatibilitás Egy nem teljesen specifikált szimbolikus előzetes állapottáblával megadott hálózat (NTSH) adott állapotához tartozó specifikációs bemeneti sorozat az, amelyre a hálózat minden állapotátmenete és kimenete specifikálva van. Két szimbolikus állapot az NTSH állapottábláján csak akkor megkülönböztethető, (MK), ha létezik legalább egy olyan specifikált bemeneti sorozat, amely mindkét állapotra érvényes, és amelynek legalább egy elemére más kimeneti kombináció adódik. Ha ilyen specifikációs bemeneti sorozat nem létezik, a két állapot NMK. Ha a kiválasztott két állapotra létezik olyan bemeneti kombináció, amelyre vagy a kimenetek, vagy a következő állapotok, vagy mindkettő specifikálva vannak, a két állapot akkor nem-megkülönböztethető, ha a specifikált kimeneti kombinációk bemeneti kombinációnként megegyeznek, a specifikált következő állapotok pedig nem-megkülönböztethetők.

161 A nem-megkülönböztethetőség, mint reláció
Sorrendi hálózatok tervezése A nem-megkülönböztethetőség, mint reláció Jelölések a lépcsős táblán:

162 A kompatibilitás elégséges feltételei:
Sorrendi hálózatok tervezése A kompatibilitás elégséges feltételei: Ha nincs olyan bemeneti kombináció, amelyre mindkét állapotból specifikált következő állapot és specifikált kimenet lenne az állapottáblán, akkor a két állapot kompatibilis. Ha pedig létezik mindkét állapotra specifikált kimeneti kombinációt és következő állapotot definiáló bemeneti kombináció, és erre a két állapothoz tartozó kimeneti kombinációk megegyeznek, valamint a két állapothoz tartozó következő állapotok kompatibilisek, akkor a két állapot kompatibilis.

163 A kompatibilitási osztályok zárt halmaza
Sorrendi hálózatok tervezése A kompatibilitási osztályok zárt halmaza

164 Sorrendi hálózatok tervezése
Kevesebb, vagy kisebb állapot-számú osztályból álló zárt kompatibilitási osztály-halmaz keresése

165 Sorrendi hálózatok tervezése
megvizsgáljuk, van-e olyan kompatibilitási osztály, amelynek valamennyi állapota szerepel valamely más osztályban is: ha így van, megkísérelhetjük elhagyni ezt az osztályt. Ez akkor lehetséges, ha az osztály elhagyása után is zárt marad a kompatibilitási osztályok halmaza. Ha a zártság nem tartható fenn, akkor visszatesszük az elhagyni kívánt osztályt, és a többszörösen szereplő állapotok egyes osztályokból való elhagyásával próbálkozunk. ha találunk a teljes lefedettség és a zártság fenntartásával elhagyható állapotokat, akkor egyszerűbb összevont állapottáblát kapunk. több megoldás is kínálkozhat, ezek közül kell választani a megvalósítandó összevont állapottáblát.

166 Példa NTSH állapottáblázaton történő állapot-összevonásra
Sorrendi hálózatok tervezése Példa NTSH állapottáblázaton történő állapot-összevonásra

167 Mintapélda megoldása lépcsős táblán
Sorrendi hálózatok tervezése Mintapélda megoldása lépcsős táblán

168 Két redukált, zárt osztályhalmaz
Sorrendi hálózatok tervezése Két redukált, zárt osztályhalmaz

169 A két lehetséges összevonás alapján előállított összevont táblák
Sorrendi hálózatok tervezése A két lehetséges összevonás alapján előállított összevont táblák

170 Összefoglalás az állapot-összevonási módszerekről
Sorrendi hálózatok tervezése Összefoglalás az állapot-összevonási módszerekről

171 Sorrendi hálózatok tervezése
Élvezérelt D-C tároló

172 A lépcsős tábla, a maximális kompatibilitási osztályok, és a legegyszerűbb zárt osztályhalmaz

173 Sorrendi hálózatok tervezése
Kódolás: Y1 Y2 s s2 0 1 s3 1 1 s4 1 0

174 Állapot-kódolási módszerek
Sorrendi hálózatok tervezése Állapot-kódolási módszerek 174

175 Partícióalgebrai alapok

176 Speciális partíciók A legfinomabb partíció: Π0 = (a), (b),(c), (d), (e), (f), (g) A legdurvább partíció: Πe= (a, b, c, d, e, f ,g)

177 Műveletek partíciók között Partíciók úniója

178 Partíciók metszete

179 A partíciók közötti részben-rendezési reláció

180 Partíciók hálója

181 Általánosítás: Egy fy hálózat kompozíció

182 Az i. komponenshez rendelt partíció-pár

183 Komponens és környezetének partíciója
Legyen a komponenshez rendelt Πi partíció az, amely egy osztályba sorolja azokat az állapotokat, amelyeket az i. komponens azonosan kódol. Legyen ΠiK az, amely egy osztályba sorolja azokat az állapotokat, amelyeket az i. komponens környezete egyformán kódol. Az „egyformán kódolva” : ekvivalencia reláció ! ! !

184 Partícópárok

185 A partíció-pár fy tulajdonsága

186 Komponens-partíciók tulajdonsága
A komponens partíciók metszete a legfinomabb partíció Π1 ∩ Π2 ∩ . . .Πi Πn = Π0 (A legdurvább partíció: minden elem egyetlen blokkban van : Πe )

187 PÉLDA

188 Önfüggő szekunder-változó csoport keresése: egy bevezető példa
Sorrendi hálózatok tervezése Önfüggő szekunder-változó csoport keresése: egy bevezető példa

189 HT partíció

190 Sorrendi hálózatok tervezése
HT partíció általában

191 Sorrendi hálózatok tervezése
Önfüggő szekunder változó-csoport keresése: egy HT-partíciós állapotkódolási feladat, 1. kísérlet. (Legyen a és b egy osztályban) NEM JÓ!!! Az egyik triviális partíciót kaptuk!!!!

192 Sorrendi hálózatok tervezése
Önfüggő szekunder változó-csoport keresése: egy HT-partíciós állapotkódolási feladat 2. kísérlet. (Legyen a és c egy osztályban) Ez már jó!!!!

193 Az állapotkód felvétele és a realizáció vezérlési táblája
Sorrendi hálózatok tervezése Az állapotkód felvétele és a realizáció vezérlési táblája

194 Az önfüggés igazolása K-táblákkal
Sorrendi hálózatok tervezése Az önfüggés igazolása K-táblákkal

195 ÁLLAPOTKÓDOLÁSI SÉMÁK

196 Szinkron hálózatok 1-es súlyú állapotkódolással
Sorrendi hálózatok tervezése Szinkron hálózatok 1-es súlyú állapotkódolással

197 Sorrendi hálózatok tervezése
Aszinkron hálózatok állapot-kódolása:Tracey és Unger módszere a kritikus versenyhelyzetek kiküszöbölésére

198 Példa a T-U módszer alkalmazására
Sorrendi hálózatok tervezése Példa a T-U módszer alkalmazására „leselkedők” Ahány hazárd-veszélyes átmenet, annyi szabály, ahány szabály annyi szekunder változó.A szabályok száma azonban csökkenthető, összevonással.

199 A TU módszer egy korábbi példán

200 Önfüggő szekunder-változó csoport keresése: egy bevezető példa
Sorrendi hálózatok tervezése Önfüggő szekunder-változó csoport keresése: egy bevezető példa

201 Önfüggő szekunder-változó csoport keresése: egy bevezető példa
Sorrendi hálózatok tervezése Önfüggő szekunder-változó csoport keresése: egy bevezető példa

202 A HT partíció szemléltetése
Sorrendi hálózatok tervezése A HT partíció szemléltetése A második kódolási változat

203 A HT partíció szemléltetése
Sorrendi hálózatok tervezése A HT partíció szemléltetése A második kódolási változat D2-Q2 flp-flopjának környezeti és komponens-partíciója megegyezik, és az állapottáblán ellenőrizhető módon fenn áll a következő tulajdonság:

204 Sorrendi hálózatok tervezése
HT partíció általában

205 Sorrendi hálózatok tervezése
Önfüggő szekunder változó-csoport keresése: egy HT-partíciós állapotkódolási feladat, 1. kísérlet. (Legyen a és b egy osztályban) NEM JÓ!!! Az egyik triviális partíciót kaptuk!!!!

206 Sorrendi hálózatok tervezése
Önfüggő szekunder változó-csoport keresése: egy HT-partíciós állapotkódolási feladat 2. kísérlet. (Legyen a és c egy osztályban) Ez már jó!!!!

207 Az állapotkód felvétele és a realizáció vezérlési táblája
Sorrendi hálózatok tervezése Az állapotkód felvétele és a realizáció vezérlési táblája

208 Az önfüggés igazolása K-táblákkal
Sorrendi hálózatok tervezése Az önfüggés igazolása K-táblákkal

209 Szinkron hálózatok 1-es súlyú állapotkódolással
Sorrendi hálózatok tervezése Szinkron hálózatok 1-es súlyú állapotkódolással

210 Aszinkron hálózatok kritikus versenyhelyzet-mentes állapotkódolása

211 A kritikus versenyhelyzet lehetőségének megállapítása szimbolikus állapottáblán
A megváltozott bemeneti kombináció oszlopában találjuk a tervezett új stabil állapot szimbólumát, valamint a stabilizálódott szimbólumot is. Az oszlopban szereplő minden más stabil állapot „leselkedő” potenciális hazárd Például : ha (00,s1) állapotból az (10, s2) állapotba mennénk, az s3 leselkedő, azaz el kéne kerülni, hogy a kódja tranziensként megjelenjen.

212 Tracey és Unger módszere a kritikus versenyhelyzetek kiküszöbölésére
Sorrendi hálózatok tervezése Tracey és Unger módszere a kritikus versenyhelyzetek kiküszöbölésére

213 Az élvezérelt D-C kritikus versenyhelyzet mentes állapotkódolás TU módszerrel
213

214 Állapot-kódolás Tracey –Unger módszerrel
1. A lehetséges bemeneti változások szerint listába vesszük a tervezett stabil-stabil átmeneteket, a leselkedő feltüntetésével.

215 TU szabályok és kiinduló állapotkód
Ahány különböző szabály, annyi szekunder változót írunk fel, és annak az állapotait a szabály alapján határozzuk meg. Minden szekunder változóra mindkét lehetséges választást felírjuk.

216 Összevonások a minimális számú szabály elérésére

217 A kódolt állapottábla előállítása

218 Realizáció S-R tárolókkal

219 Az összetett digitális egységek csoportjai

220 Multiplexerek, demultiplexerek
Összetett digitális egységek Multiplexerek, demultiplexerek

221 Négybemenetű, egykimenetú multiplexer
Sorrendi hálózatok tervezése Négybemenetű, egykimenetú multiplexer

222 Bővítés a bemenetek számának növelésére
Összetett digitális egységek Bővítés a bemenetek számának növelésére

223 Bővítés sínek közötti választás céljából
Sorrendi hálózatok tervezése Bővítés sínek közötti választás céljából

224 A multiplexerek felépítése
Sorrendi hálózatok tervezése A multiplexerek felépítése

225 A multiplexer, mint programozható logikai hálózat
Összetett digitális egységek A multiplexer, mint programozható logikai hálózat A EXOR függvény megvalósítása4-1 multiplexerrel

226 Demultiplexerek Összetett digitális egységek
A demultriplexer, mint dekóder

227 Multiplexerek és demultiplexerek CMOS átvivő-kapukkal
Összetett digitális egységek Multiplexerek és demultiplexerek CMOS átvivő-kapukkal CMOS kapcsoló: egy n- és egy p-csatornás MOS tranzisztor párhuzamosan összekapcsolva

228 Szintvezérelt, statikus regiszter
Összetett digitális egységek Szintvezérelt, statikus regiszter A regiszter a G=1 szint fenállásának idején „átlátszó”, azaz d változásai késleltetve ugyan, de kijutnak a kimenetre.

229 Szintvezérelt regiszter ponált és negált beírójelekkel
Összetett digitális egységek Szintvezérelt regiszter ponált és negált beírójelekkel A CMOS kapcsoló alkalmazása.

230 Kvázistatikus regiszter
Összetett digitális egységek Kvázistatikus regiszter A kapacitás a G lefutása és H felfutása között tárolja a beírt szintet. Az inverterek frissítenek

231 Összetett digitális egységek
Élvezérelt regiszter Az átlátszóság a G jel felfutásának idejére szűkül! Igen sok előny származik ebből.

232 A soros memóriák alapeleme
Összetett digitális egységek A soros memóriák alapeleme Ez egy két bemenetről beírható élvezérelt D-MS flip-flop, a bemeneten 2-1 multiplexerrel.

233 Összetett digitális egységek
Nyitott, párhuzamosan is betölthető soros elérésű memória-sor (SHIFT-regiszter)

234 Összetett digitális egységek
Bit-szervezésű, sorosan rátölthető, párhuzamosan is betölthető soros elérésű memória

235 Szószervezésű, sorosan rátölthető soros elérésű memória
Összetett digitális egységek Szószervezésű, sorosan rátölthető soros elérésű memória

236 FIFO (First In First Out) memória
Összetett digitális egységek FIFO (First In First Out) memória

237 A LIFO (Last In First Out) memória elemei
Összetett digitális egységek A LIFO (Last In First Out) memória elemei LIFO alap-elem, LIFO egy sora

238 Párhuzamos elérésű memóriák (RAM-ok)
Összetett digitális egységek Párhuzamos elérésű memóriák (RAM-ok) R : olvasás, W : Írás RAM alapcella Szószervezésű RAM

239 Összetett digitális egységek
Számlálók. A J-K MS tároló, mint a számlálók alapeleme. A kettes osztó funkció

240 A szinkron számlálók modellje
Összetett digitális egységek A szinkron számlálók modellje általános séma mod 16 (4-bites) számláló Prioritási rend a vezérlők között: R, L, E

241 Adott modulusú számláló átalakítása más modulusúvá
Összetett digitális egységek Adott modulusú számláló átalakítása más modulusúvá m’ < m

242 Számláló nullától különböző kezdő értékének beállítása
Összetett digitális egységek Számláló nullától különböző kezdő értékének beállítása

243 Modulo-256-os számláló mod-16 számlálókból
Összetett digitális egységek Modulo-256-os számláló mod-16 számlálókból

244 Összetett digitális egységek
Szinkron számlálók alkalmazása szinkron sorrendi hálózatok tervezésére: egy feladat Táblázatok a megvalósításhoz Állapot kimenetű kódolt állapotgráf

245 CÉLARCHITEKTÚRA SZINKRON SORRENDI HÁLÓZATOK SZÁMLÁLÓS MEGVALÓSÍTÁSÁRA

246 Realizáció mod-8-as számlálóval és 8-1 multiplexerekkel
Összetett digitális egységek Realizáció mod-8-as számlálóval és 8-1 multiplexerekkel

247 Összetett digitális egységek
Aszinkron számlálók Kettes osztók kaszkádja

248 Aszinkron számlálók kaszkádja. Mod-256 mod-16 aszinkron számlálókkal
Összetett digitális egységek Aszinkron számlálók kaszkádja. Mod-256 mod-16 aszinkron számlálókkal

249 1-bites komparátor

250 4-bites komparátor összeállítása

251 Összetett digitális egységek
Komparátorok 4-bites komparátor 8-bites komparátor, 4-bitesekből

252 Összeadók. Az 1-bites összeadó
Összetett digitális egységek Összeadók. Az 1-bites összeadó

253 Soros átvitelképzésű bit-vektor összeadó
Összetett digitális egységek Soros átvitelképzésű bit-vektor összeadó

254 Párhuzamos átvitelképzésű bit-vektor összeadó
Összetett digitális egységek Párhuzamos átvitelképzésű bit-vektor összeadó

255 A kettes-komplemens kódú számábrázolás
A :szám, súlyozott bináris kóddal KK(A) : a szám kettes komplemense, adott szabály szerint előállítva. Egy kettes komplemens kódú kódú szám (-1) szerese a szám kettes komplemense A + KK(A) = 0! A kettes komplemens kód: MSB : előjel (MSB-1) – LSB : számérték ●Ha a szám pozitív , előjele 0, a számérték pedig a szám binárisan súlyozott abszolút értéke ● Ha a szám negatív, előjele 1, és az abszolút érték a kettes komplemens, előállításával határozható meg

256 A kettes komplemens előállítása
lépés : bitenkénti negálás (egyes komplemens) lépés : 000….1 hozzáadása az egyes komplemenshez Példa: pozitív szám, abszolút értéke 5, ez tehát a (+5) kettes komplemens kóddal Ennek 2-es komplemense -5 kell hogy legyen: 1-es komplemens : 2-es komplemens : Próba : (1)

257 Kivonás kettes komplemens kódban
Vegyük a kivonandó kettes komplemensét,és a kissebítendőhöz adjuk hozzá !

258 Kettes-komplemens-képző egységek
Összetett digitális egységek Kettes-komplemens-képző egységek

259 Abszolút-érték képző. Kivonás mikroprocesszorokban
Összetett digitális egységek Abszolút-érték képző. Kivonás mikroprocesszorokban

260 Szorzók. 4-bites array-szorzó
Összetett digitális egységek Szorzók. 4-bites array-szorzó

261 8-bites szorzó 4-bites egységekből
Összetett digitális egységek 8-bites szorzó 4-bites egységekből

262 Vezérlők: A digitális egység felbontása adat- és vezérlő-alegységre
Összetett digitális egységek Vezérlők: A digitális egység felbontása adat- és vezérlő-alegységre

263 Számláló-típusú vezérlők
Összetett digitális egységek Számláló-típusú vezérlők A struktúra hazárdmentes vezérlés

264 Példa számláló típusú vezérlő egység tervezésére
Összetett digitális egységek Példa számláló típusú vezérlő egység tervezésére folyamat-ábra állapotgráf és vezérlési akciók

265 Összetett digitális egységek
A feladat megoldása a három multiplexer a vezérlőjelek realizálása

266 Kétfázisú órajellel működő vezérlő struktúrája

267 Négyfázisú MASTER-SLAVE hand-shake protokol

268 Egy egyszerű SLAVE DP

269 FELADAT

270 Kétfázisú órajellel működő vezérlő időzítése

271 Egy autonom egység tervezése

272 A megoldás

273 Egy új feladat Adott egy „d” adatbusz, amelyről elindítás (START) után egymás után két adatot olvasunk be, két regiszterbe. Ezután a két adatot rendezni kell, azaz a baloldali reiszterbe kerül a kisebb. Ha a rendezés megtörtént, tovább adjuk a vezérlést. (PASS)

274 FSM dekompozíciós feladat

275

276 GRÁF-DEKOMPOZÍCIÓ

277 FSM_1

278 FSM_2

279 FSM (TIMING) & CONTROL

280 A TELJES EGYSÉG

281 Vezérlés mikroprogramozással
Összetett digitális egységek Vezérlés mikroprogramozással

282 A Neumann architektúra
Mikroprocesszorok A Neumann architektúra ADAT-SÍN: Kétirányú, háromállapotú CÍMZÉSI MÓDOK: CÍM-SÍN: Egyirányú, háraomállapotú

283 A szekvenciális program
Mikroprocesszorok A szekvenciális program

284 Egyszerű mikroprocesszor architektúra
Mikroprocesszorok Egyszerű mikroprocesszor architektúra

285 TAC alapfogalmak CIKLUS : A külső memóriával lebonyolított kommunikáció (írás vagy olvasás) Speciális ciklus : Az utasítás elővétel (FETCH) Állapot : A ciklusok állapotokból állnak. A ciklusok különböző számú állapotból állhatnak. Egy állapot két ph1 felfutás közötti időintervallumot fed

286 Ciklus, állapot Egy állapot megjelölés a vezérlési folyamatban : Mi.Tj az i. ciklus j. állapota

287 A harmadik állapot

288 Mikroprocesszorok Az utasításkészlet

289 A ’MOVEr,M’ (Move from Memory) utasítás végrehajtása
Mikroprocesszorok A ’MOVEr,M’ (Move from Memory) utasítás végrehajtása

290 Az ’ADD M’ ( Add Memory) utasítás végrehajtása
Mikroprocesszorok Az ’ADD M’ ( Add Memory) utasítás végrehajtása

291 A ’CALL’ ( Call, azaz alprogram hívás) utasítás végrehajtása (1)
Mikroprocesszorok A ’CALL’ ( Call, azaz alprogram hívás) utasítás végrehajtása (1)

292 A ’CALL’ ( Call, azaz alprogram hívás) utasítás végrehajtása (2)
Mikroprocesszorok A ’CALL’ ( Call, azaz alprogram hívás) utasítás végrehajtása (2)

293 Mikroprocesszorok A READY-WAIT jelpáros

294 Mikroprocesszorok A státusz-információ

295 A jelzőbitek(csak néhány)
Mikroprocesszorok A jelzőbitek(csak néhány)

296 Az SP értékének beállítása
Mikroprocesszorok Az SP értékének beállítása

297 A megszakítások kezelése
Mikroprocesszorok A megszakítások kezelése

298 A mikroprocesszoros rendszer
Mikroprocesszorok A mikroprocesszoros rendszer

299 Rendszer-komponensek
Mikroprocesszorok Rendszer-komponensek

300 Mikroprocesszor és más rendszerelemek közötti kommunikáció
Mikroprocesszorok Mikroprocesszor és más rendszerelemek közötti kommunikáció MASTER : képes adatátvitel kezdeményezésére és a folyamat vezérlésére SLAVE : A MASTER kijelőlésére képesek résztvenni az adatátvitelben

301 A kommunikáció időbeli lefolyása
Mikroprocesszorok A kommunikáció időbeli lefolyása -Szinkron adatátvitel A MASTER órajele szolgáltatja az átvitel eseményeinek időpontjait - Aszinkron adatátvitel A MASTER és a SLAVE vezérlőjelei egymást aktivizálják (HAND-SHAKE)

302 Negatív logikájú vezérlő-sín jelek
Mikroprocesszorok Negatív logikájú vezérlő-sín jelek

303 MASTER és SLAVE kapcsolata
Mikroprocesszorok MASTER és SLAVE kapcsolata

304 HAND-SHAKE olvasás/írás
Mikroprocesszorok HAND-SHAKE olvasás/írás írás olvasás