Tartalmi szabályozók változásai a közoktatásban: Élő idegen nyelvek

Az előadások a következő témára: "Tartalmi szabályozók változásai a közoktatásban: Élő idegen nyelvek"— Előadás másolata:

1 Tartalmi szabályozók változásai a közoktatásban: Élő idegen nyelvek
A bizottság tagjai voltak: Einhorn Ágnes László Tímea Öveges Enikő Polákovics Nándor A bemutatót készítette: Szálka Miklósné Budapest, Február

2 Miért volt szükség a NAT megújítására?
Köznevelés tartalmi egysége A kulturális javak amelyekhez minden tanuló hozzáférhet Közös műveltséganyag, közös nyelv A kompetenciák és az közműveltségi elemek összhangjának megteremtése

3 Mi változott az élő idegen nyelvek esetében, és mi nem?
Továbbra is a KER fogalomrendszerében és szintrendszerében maradt a tanterv Világos célrendszert fogalmaz meg Meghatározza a minimum követelményrendszert Utakat nyit az emelt szintű érettségihez Megerősíti a második nyelv tanulásának lehetőségét Összhangban van a jelenlegi vizsgakövetelményekkel

4 Közös Európai Referenciakeret (KER)
Közös Európai Referenciakeret. Nyelvtanulás, Nyelvtanítás, Értékelés. Kulturális Együttműködési Tanács Közoktatási Bizottság Élő Nyelvek Osztálya, Strasbourg. Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ Kht., 2002.

5 A NAT és a Kerettantervek
Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek rögzítik: a képzési szakasz/ok nevelési és oktatási céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeit, a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló, illetve ajánlott időkeretet.

6 Kerettantervek és önállóság
Az intézmény szakmai önállóságát biztosítja: a kerettantervekben szabadon hagyott időkeret a módszertani szabadság az engedélyezett kerettantervek egyedi tantervek lehetősége

7 A NAT és a Kerettantervek viszonya az élő idegen nyelvek esetében
A műveltségterület több idegen nyelvet ölel fel, ezért több tantárgyról beszélünk. A közműveltségi elemeket a az alaptantervben, a nemzetközi gyakorlatban és az érettségi követelményrendszerben mérceként használt Közös Európai Referenciakeretben (KER)[1] megadott nyelvi szintek és kompetenciák testesítik meg. A különböző nyelvi komponensek (témakörök, beszédszándékok stb.) a kerettantervekben jelennek meg.

8 A kerettanterv javasolt fogalmi rendszere a KER szellemében
készségszintek nyelvi tevékenységek megértendő vagy létrehozandó szövegfajták kommunikációs helyzetek kommunikációs szándékok nyelvtani szerkezetek szövegértési, szövegalkotási és interaktív stratégiák, a témakörök az értékelés alapelvei a tananyagválasztás alapelvei.

9 A köznevelés feladata és értékei - az élő idegen nyelvek tükrében
Élő idegen nyelvek ismerete elengedhetetlen: A nemzetközi kommunikációba való bekapcsolódáshoz A világ dolgaiban való megbízható tájékozódáshoz A felelős, szabadon meghozott döntésekhez A munkaerő piacon való boldoguláshoz Saját és más kultúrák értékeinek megértéséhez és megbecsüléséhez

10 Az idegen nyelv tanulásának körülményei
Kötelezően a negyedik évfolyamtól a tankötelezettség végéig kell tanulni, de hamarabb is elkezdhető. Az általános iskolában minden diáknak legalább egy élő idegen nyelvet kell tanulnia az anyanyelvén kívül. A gimnáziumokban, valamint azokban a szakközépiskolákban, ahol a feltételek adottak ehhez, a tanulónak két idegen nyelvből kell használható nyelvtudásra szert tennie. Igények és lehetőségek alapján szabadon történik a nyelvválasztás.

11 Esélyegyenlőség és nyelvtanulás
a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása személyiségének képességeinek, szociokulturális hátterének megismerése illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek feltárása motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása; a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők elfogadása, beilleszkedésük feltételeinek megteremtése.

12 Műveltségi területek százalékos arányai
1-4 5-6 7-8 9-10 11-12 Magyar 30-40 15-22 10-15 10 Id.nyelv 2-6 11-18 (3-4 ó) 12-20 (4-6 ó) 12-20 13 Matek 15-20 14-18 Em-társ 4-8 9 Em-term 6-10 Fö-körny - Művész. 10-18 10-16 8-15 9-15 5 Info. 2-5 Életv-gy. 4-9 5-10 Tesi 20-25

13 Időkeretek Nem változtak a 2007-es NAT-hoz képest
Stratégiai cél azonban, hogy a második idegen nyelvet korábban lehessen kezdeni Az első idegen nyelv óraszámát növelni lehessen Jó hír, hogy a kerettantervek során terveznek tagozatos tantervet is idegen nyelvből

14 Alapvető célok: Kommunikatív kompetencia
A tanulók tudják megoldani nyelvhasználatot igénylő feladataikat az élet különböző területein, a magánéletben, a közéletben, az oktatásban vagy a munka világában. A kommunikációképes nyelvtudás képessé teszi a nyelvtanulót valóságos helyzetekben, valóságos üzenetek cseréjére.

15 A kommunikatív kompetencia összetevői
Nyelvi kompetencia (szókincs, fogalomkörök, kiejtés stb. ismerete) Szociolingvisztikai kompetencia (társadalmi érintkezés formái: stílus, hangnem ismerete) Pragmatikai kompetencia (kommunikációs szándékok, szövegalkotás szabályai, kommunikációs forgatókönyvek)

16 Alapvető célok: Interkulturális kompetencia
Kultúrák különbségeinek és hasonlóságainak értelmezése, és nyitottság más kultúrák iránt. Interkulturális készségek és ismeretek, melyek lehetővé teszik a különböző anyanyelvű emberek közötti hatékony kommunikációt. Pozitív attitűd és motiváció kialakítása a nyelvtanulás, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerése iránt.

17 Alapvető célok: Tantárgyi integráció
Az idegennyelv-tanulás olyan nyelvi, kulturális, szociokulturális, történelmi és interkulturális ismeretekkel gazdagíthatja a tanulót, amelyek más műveltségi területekkel érintkeznek. Bizonyos tantárgyakat, vagy témákat idegen nyelven is lehet tanítani. A tantárgyközi integráció a tanulók érdeklődését és tapasztalatait is figyelembe veszi. Az élethosszig tartó tanulás fontosságának a felismerésére.

18 Alapvető célok: Információs és kommunikációs technikák (IKT)
Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) segítik a célnyelvi közösséggel való közvetlen kapcsolatot. Élő és közvetlen hozzáférést biztosítanak a célnyelvi kultúrához. Autentikus célnyelvi modelleket tesznek hozzáférhetővé. Növeli a tanulók és a tanárok motiváltságát. Elősegíti a pedagógiai innovációt és fejleszti a kreativitást. Az autonóm nyelvtanítás és nyelvtanulás kiváló eszközei. A tanár és a nyelvtanuló szabadon válogathat és választhat a számára leghasznosabb források (nyelvi és civilizációs anyagok, szövegek, képek, audiovizuális anyagok) közül.

19 Alapvető célok: Nyelvtanulási stratégiák kialakítása
A tanulás belső motivációinak kialakítása, fejlesztése. A tanulók cselekvő részvétele a tanulásban (learning by doing). A tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek mozgósítása. Az együttműködő (kooperatív) tanulás elősegítése. Önállóság, kezdeményezés, problémamegoldás, alkotóképesség támogatása. Differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.

20 Tanulás, tanítás szervezése
A tanuló a nyelvtanulási folyamat során: kapjon számára érthető információt a tanulás céljáról, folyamatáról és módszereiről, ismerje meg azoknak a forrásoknak a használatát (szótárak, kézikönyvek, nyelvtankönyvek, gyakorlóanyagok, elektronikus források stb.), amelyek az önálló munkában segítségére lehetnek, fokozatosan sajátítsa el azokat a stratégiákat, amelyek segítik a kommunikációban és a szövegek értelmezésében, munkájának rendszeres tanári értékelése mellet sajátítsa el az önértékelés módszereit.

21 Fejlesztési feladatok – nyelvi minimum szintek
Első élő idegen nyelv 4. évfolyam KER szintben nem megadható 5‑8. évfolyam A2 9‑12. évfolyam B1 Második élő idegen nyelv 9-12 évfolyam

22 Emeltebb szintű képzés esetén megcélozható szintek
Első élő idegen nyelv 8. évfolyam A2-B1 10. évfolyam B1-B2 12 évfolyam B2-C1 Második élő idegen nyelv 8.évfolyam A1 10.évfolyam A2 12. évfolyam B1-B2

23 Képzési szakaszok 1-4 évfolyamok
Cél, hogy a tanulókban felébredjen a nyelvek és a nyelvtanulás iránti érdeklődés, hogy felfedezzék, más országokban más szokások vannak, más nyelvet beszélnek az emberek. Játékos, tevékenységközpontú formák, a tanuló közvetlen tapasztalati világából kiindulva. Hallott szövegre és beszédre épüljön, az írás szerepe ebben a szakaszban másodlagos. Dalok, versek, mondókák és jelenetek. Fontos a szorongásmentes örömteli tanulás, amely sikerélményt biztosít. Nem jellemző a gyors haladás, ám a korai nyelvtanulás pozitív hatása a későbbi tanulás során nem elhanyagolható.

24 Képzési szakaszok 5-8 évfolyamok
Legalább egy idegen nyelvből el kell jutnia az európai hatfokú skála második, A2 szintjére. A természetes és spontán nyelvelsajátítás mellett a tanulók felfedezik, megértik és alkalmazzák a nyelvet vezérlő különböző szintű szabályokat, ami tudatosabbá és gyorsabbá teszi a nyelvtanulást. A serdülő korosztálynak megfelelő témák, történetek, szerepjátékok, valamint az ő érdeklődésüknek megfelelő csatornák, mint például a világháló különböző alkalmazásai. Nő a kortárscsoport együttműködésének szerepe, többek között csoportmunka és projektmunka formájában. A beszédkészség és a hallott szöveg értése mellett ebben a korban fokozatosan fejleszteni kell a célnyelvi olvasás és írás készségét is. A tanulóknak meg kell ismerkedniük önálló nyelvtanulási stratégiákkal, és el kell indulniuk a tudatos nyelvtanulás és az önálló nyelvhasználat útján.

25 Képzési szakaszok 9-12 évfolyamok
Minden diáknak legalább az európai hatfokú skála harmadik szintjére, a „küszöbszintre” (B1), vagyis az önálló nyelvhasználat szintjére kell eljutnia. Alapvető cél a kommunikatív nyelvi kompetencia további fejlesztése autentikus nyelvi anyagok segítségével. A nyelvi készségek fejlesztése integráltan történik. A tanult nyelv iránti érdeklődés, a célnyelvi kultúrához való pozitív viszony, valamint a nyelvtanulás motivációjának fenntartásában fontos cél. Az idegen nyelvet saját céljaikra is tudják használni kapcsolattartásra, továbbá későbbi tanulmányaik és munkájuk során.

26 Szintleírások A következő nyelvi készségek szintjeire vannak meghatározva: Olvasott szöveg értése Hallott szöveg értése Beszédkészség Interakció Íráskészség Nyelvhelyesség Igazodva a vizsgák komponenseihez.

27 Összegzés Továbbra is a KER fogalomrendszerében és szintrendszerében maradt a tanterv Világos célrendszert fogalmaz meg Meghatározza a minimum követelményrendszert Utakat nyit az emelt szintű érettségihez Összhangban van a jelenlegi vizsgakövetelményekkel

28 Köszönöm a figyelmet!