VÁROSÉPÍTÉSZET 1. ISMERKEDÉS A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL 8

Az előadások a következő témára: "VÁROSÉPÍTÉSZET 1. ISMERKEDÉS A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL 8"— Előadás másolata:

1 VÁROSÉPÍTÉSZET 1. ISMERKEDÉS A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL BME URBANISZTIKA TANSZÉK 2010

2 VÁROSÉPÍTÉSZET 1. ISMERKEDÉS A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL 8
VÁROSÉPÍTÉSZET 1. ISMERKEDÉS A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL 8. ÉPÜLET ÉS VÁROS, ÉPÍTÉSZET ÉS URBANISZTIKA ÖSSZEFÜGGÉSEI Pálfy Sándor DLA BME URBANISZTIKA TANSZÉK 2010

3 Tartalomjegyzék Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata
Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról

4 Tartalomjegyzék Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata
Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról

5 Bevezetés Az előző előadásokon szó volt a városok történeté-ről, alkotó elemeiről és megismerhetőségéről. Ma ember és környezete, épület és város, építészet és urbanisztika összefüg-géseit boncolgatjuk. San Martino al Cimino Aldo Rossi Teatro del mondo

6 Tartalomjegyzék Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata
Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról

7 Az ember és környezetének kapcsolata
- ember és természet, - ember és otthon, - ember és épület, - ember és közterület, - ember és város viszonyai… (antropocentrikus megközelítés)

8 A természetben az ember otthon van, ha biztonságban érzi magát.
Az otthon az a maga által kialakított környezet, ahol az ember természetes módon viselkedik, kiegyensúlyozottan, jól érzi magát.

9 A jó minőségű épület, közterület és város az a szakemberek által kialakított környezet, ahol az ember otthon(osan) érzi magát. /Porto-i példák/

10 Az otthon, az épület, a közterü-let és a város minősége a ben-nük kialakuló emberi kapcsola-tok szintjén és minőségén mér-hető le legjobban. (szociocentrikus megközelítés) /Porto-i példák/

11 Tartalomjegyzék Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata
Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról

12 Épület és város viszonyának története
Meghatározottságok és hierarchiák épület és város viszonyában a történelem során. A városok története szorosan kötődik városléptékű épületeinek (építményeinek) történetéhez. Város az épületért Kyoto - a császári palota és körülötte a város Épület a városért Firenze – Palazzo Vecchio

13 Kölcsönös meghatározottságok épület és város viszonyában (város léptékű épületek, épületegyüttesek)
A város alakítja az épületet /Párizs:Place Vendome Az épület alakítja városi környezetét /Róma:Piazza Navona

14 Kölcsönös meghatározottságok
A város alakítja az épületet /Párizs-i Opera Az épület alakítja városi környezetét /Manhattan-i vasalóház

15 Az ókori Athén nagy középületei
Az Acropolis a Parthenonnal A Parthenon Az Agora A Színház

16 Az ókori Róma nagy középületei

17 Rómának a világban betöltött jentőségét szimbolizáló két középülete
A Colosseum az Ókorban A Szent Péter Székesegyház az Újkorban

18 civilizáció (régészek szerint) = nagy város + monumentális építmények + írás
Úr városának zikkuratja Kr.e. 2100 Babilon tornya az Eufratesz partján Kr.e. 2000 Persepolis Dareios és Xerxes palotái Kr.e. 500 Teotihuacan az azték város az I. sz.-ból

19 Tartalomjegyzék Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata
Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról

20 Az építészet definíciója
Az építész-építészet, architekt-architektura szavak etimológiája. ép = egész, egészséges, hibátlan ép-ít = kiegészít, gyógyít, kijavít épít-ész = az építés mestere építész-et = az építés mestersége archi-techné (görög) = ősi tudás, hozzáértés (latinul archi-tektura) architekton (görög) = építész (latinul architekt) Philibert de l’Orme ( ): a jó építészet allegóriája

21 Az építészet (architektura) a környezet kreatív alakítá-sának tudománya, az építész pedig ennek a tudománynak művésze és mestere. A művészet és a mester-ségbeli tudás aránya az építészeten belül és ezzel az építész tevékenységé-nek megítélése koronként változott. Philibert de l’Orme ( ): az építészet allegóriája

22 építő- és építészmérnök, építész, építőművész, tervező építőművész.
Napjainkban a művészet és mesterség arányának lehetséges sokféleségét jól jelzik a rokon szakmák differenciált megnevezései: építő- és építészmérnök, építész, építőművész, tervező építőművész. A felsőfokú szakember-képzés is eszerint differen-ciálódik Magyarország hét egyetemén. Építész- (414) és építészmér- nök (369) képzés Építész- (410) és építészmérnök (232) képzés Építész- (411), építészmér- nök (233) és építőművész (338) képzés (Ba, Ma, BsC, MsC) Építőművész képzés (388) (Ba, Ma) Építőművész képzés (380) (Ba, Ma) Építészmérnök alapképzés (BsC) 234 270

23 A BME Építészmérnöki Karának építész- és építészmérnök képzése a művészeti és a tudományos ismeretek kiegyensúlyozott oktatására épül. A kétfajta doktori iskolája és az elnyerhető tudományos fokozatok kettőssége (DLA és PhD) is ezt erősíti.

24 Tartalomjegyzék Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata
Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról

25 A városról A város a természeti- és az épített környezet,
valamint a benne zajló emberi élet folyamatosan változó szintézise

26 A város épített alkotó elemei
A ház – Moziház Portoban – E. S. de Moura A házak csoportja – borházak Portoban A közterület – a Douro partja Portoban A műtárgyak – két híd Portoban

27 A város mint házak és telkek, középületek és közterületek térbeli együttese
Paks Történelmi Városközpont vizsgálata

28 vonal /fasor pont /fa felület /gyep tömeg /liget
A város természetes alkotó elemei – a növényzet vonal /fasor pont /fa felület /gyep tömeg /liget

29 mesterséges vízfelület tópart
A város természetes alkotó elemei – a vízfelületek tengerpart folyópart mesterséges vízfelület tópart

30 A város az emberek és közösségeik életének, a kultúrának, a civilizációnak, az ember által létrehozott értékeknek a koncentrált megjelenési formája,…

31 …de egyben tulajdonok és (köz- ill. magán-) érdekek összessége is.
(tulajdonos ≠ gazda)

32 Tartalomjegyzék Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata
Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról

33 Környezetünk kontextúrája
A kontextúra definíciója: környezetünk fizikai és szellemi rétegei, szövetei és az azok közötti össze-függések.

34 A nyilvánvaló összefüggések épület és város kontextúrájában 1.
Gian Battista Nolli 1748-as Róma térképének részletei

35 A nyilvánvaló összefüggések épület és város kontextúrájában 2.
Az Andrássy út az Oktogonnal és a Körönddel… és a térfalat alkotó eklektikus épületek

36 A kontextúra gazdagsága, sokszínűsége és érzékenysége

37 A kontextúra gazdagsága, sokszínűsége és érzékenysége
Siena főtere, az Il Campo Róma - Piazza Navona

38 Siena főtere, az Il Campo
Róma - Piazza Navona

39 Siena főtere, az Il Campo
Róma - Piazza Navona

40 Siena főtere, az Il Campo Palio idején
Róma - Piazza Navona kocsiverseny a XVIII.sz.-ban

41 Az Il Campo Ambrogio Lorenzetti (1328)
„A jó kormányzás allegóriája” c. képén Silvana Brunotti – Piazza Navona

42 Siena főtere, az Il Campo

43 Róma – Piazza Navona

44 A kontextúra szintje az építészeti és városépítészeti minőség fokmérője
Rafael Moneo – Murcia-i Városháza épülete / Spanyolország

45 Rafael Moneo – Murcia-i Városháza épülete / Spanyolország

46 Rafael Moneo – Murcia-i Városháza épülete
/ Spanyolország

47 Az építészeti minőség a környezet alakításának célja,
a kontextúra annak eszköze Toldi Gimnázium tornaterme – Földes László Papp László Sportaréna – Skardelli György

48 Tartalomjegyzék Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata
Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról

49 Az urbanisztika definíciója
„Az urbanisztika definíciószerűen minden olyan leíró, elemző vagy normatív irányultságú tudomá-nyos és tervezői, építési, igazga-tási, szervezési vagy-/és fenntar-tási jellegű elméleti és gyakorlati tevékenység gyűjtőneve, ami az emberi környezet, mindenekelőtt a települések létrejöttével, érték-megőrzésével, működtetésével, fejlesztésével és alakításával komplex módon foglalkozik” (Meggyesi Tamás)

50 Tehát az urbanisztika tudo-mánya mindennel és komplex módon foglalkozik, ami a tele-pülésekkel kapcsolatos. Diva-tos kifejezéssel interdiszcip-lináris (tudományok közötti) tudomány: az építészeten és városépítészeten kívül a mű-szaki tudományok, a termé-szettudományok, a társada-lomtudományok és a gazda-ságtudományok közös szakte-rülete. ( A „mindent”-tudás, a kizáró-lag elméleti síkon való tényke-dés és a tudományok közötti „ellavírozás” veszélye!).

51 Tartalomjegyzék Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata
Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról

52 Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról
Az építészet és urbanisztika közötti összefüggések igen sokrétűek, és ennek irodalma is kiterjedt. Az első elméleti munka épület és város belső- és külső tereinek összefüggéseiről: Gian Battista Nolli 1748-as Róma térképének részlete

53 A várostörténet leírható épületek, épülettípusok, városszerkezetek történeteként is (Dr Nagy Béla: „A település, az épített világ” c. könyvéből)

54 Siegfried Gideon (a CIAM alapítója 1929) tömeg-tér elmélete
Tömeg a térben Tér a tömegben Dr Meggyesi Tamás kiegészítése (2004) Tömeg a térben Tér a tömegben Tér a térben Tömeg a tömegben

55 Colin Rowe, Fred Koetter: városok történeti szövetének ábrázolása Robert Venturi „poché” (kimaradt tér) fogalmának alkalmazásával (kontextualizmus) Robert Venturi belső tér ábrázolása Az Andrássy út melletti tömbök kimaradt tereinek szövete

56 Le Corbusier tervei épület és város összefüggéseinek tükrében
La Ville Radieuse Paris – Plan Voisin (1925) Rowe és Koetter tér-tömeg ábrázolásában

57 Az utcák és épülettömbök történelmi struktúrájának felbomlása a XX
Az utcák és épülettömbök történelmi struktúrájának felbomlása a XX. század első felében (Ernst May a CIAM tagja) Az elmélet… …és annak tárgyiasult formája: Stuttgart Westhausen Siedlung ( )

58 Aldo Rossi – Carlo Aymonino:
neoracioalizmus (‘70-es ‘80-as évek) Szerkesztettség, piazza Victor Timofejev grafikája Aldo Rossi – Carlo Aymonino: Gallaratese – Milano

59 Aldo Rossi: kritikai rekonstrukció
Az organikus városfejlődés modellezése… …és annak megvalósult példája Aldo Rossi: Berlin- Schützenstasse

60 Ricardo Bofill: neoklasszicizmus (ld. szocreál!)
Városléptékre felnagyított, történeti formákat feleleve- nítő építészet Ricardo Bofill: városléptékű épületek Montpellier-ben

61 Kísérletek a város épületek alkotta történelmi struktúrájának megmentésére…

62 …és a városi épülettömbök rehabilitálására
München – Theresienhöfe – Otto Steidle (1995)

63 Haveneiland, Rieteilanden, Ijburg, Amsterdam
Felix Claus - Frits Van Dongen

64 kritikai regionalizmus
Kenneth Frampton: kritikai regionalizmus A helyi kultúra és hagyomá-nyok (a hely szelleme) visz-szatükröződése az épületben és a településben Alvaro Siza: Quinta de Malagueira – Évora (Portugália)

65 Felnyíló, transzparens épülettömbök
Felnyíló, transzparens épülettömeg épület és város téri kapcsolatainak erősítésére Giuseppe Terragni – Pietro Lingeri: Casa Rustici (Milano) – Felnyíló, transzparens épülettömbök Michel Macary, Jean-Pierre Buffy: ZAC de Bercy (Párizs) –

66 Rem Koolhaas: Genetic City (a „nem helyek” elmélete): „A hely által meghatározott épület helyett a hely programozásával definiált épület ad karaktert a helynek” (a „jelleg nélküli városnak” az épületek alakítják karakterét)

67 Tartalomjegyzék Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata
Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról

68 Az építészet és az építész híd szerepe
Az építész kell, hogy az átjárást biztosítsa, a híd szerepét felvállalja építészet és urbanisztika szakterületei, illetve az azokat művelő szakemberek között. A BME Urbanisztika Tanszé-kének oktatói elkötelezettek a „hídverés” (lat: ponti-ficere) feladatára és oktatására az Építészmérnöki Karon.

69 A környezeti kontextúra az a közös nyelv, közös nevező, közös felület, közös matéria, amelyből az összekötő híd -két irányból- építkezhet építészet és urbanisztika területei között. Comenda/P- a Venda folyó rekonstruált hídja (Victor Mestre, Sofia Aleixo)

70 A kontextúra és a híd környe-zetünk magas szintű alakításá-nak eszközei.
Comenda/P- a Venda folyó rekonstruált hídja (Victor Mestre, Sofia Aleixo)

71 Tartalomjegyzék Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata
Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról

72 A természet, a város és az épület
egyensúlyi viszonyai Természet, város és épület hierarchikus viszonyai: - város a természetben, - épület a városban…

73 - épület a természetben,

74 - természet a városban és az épületben

75 Természet, város és épület hierarchikus viszonyai:
- város a természetben, - épület a városban…

76 - a természet eltűnőben van

77 Természet, városépítészet és építészet összefüggései és egymásra hatása

78 A szimmetrikus (statikus) egyensúlyi állapotról

79 Alvaro Siza Vieira – Kortárs Művészeti Múzeum - Santiago de Compostella / Portugália

80 Alvaro Siza Vieira – Kortárs Művészeti Múzeum - Santiago de Compostella / Portugália

81 Alvaro Siza Vieira – Kortárs Művészeti Múzeum - Santiago de Compostella / Portugália

82 Az asszimmetrikus (dinamikus) egyensúlyi állapotról 1.:
- amikor a városépítészet a „túlsúlyos”

83 Lucio Costa – Oscar Niemeyer: Brazília tervezett városa

84 Lucio Costa – Oscar Niemeyer – Brazilia város adminisztratív központja/ Brazilia

85 Az asszimmetrikus (dinamikus) egyensúlyi állapotról 2.:
- amikor az építészet a „túlsúlyos”

86 Rem Koolhaas – Casa da Musica – Porto /Portugália

87 Rem Koolhaas – Casa da Musica – Porto /Portugália

88 Rem Koolhaas – Casa da Musica – Porto /Portugália

89 Az egyensúlyvesztés állapota 1. (amikor csak a dinamika marad):
- amikor a városépítészet túlsúlya felborítja az egyensúlyt

90 Dubai / Egyesült Arab Emirátus

91 Hong Kong

92 Tokyo - Japan

93 Az egyensúlyvesztés állapota 2. (amikor csak a dinamika marad):
- amikor az építészet túlsúlya borítja fel az egyensúlyt

94 Peter Cook és Colin Fournier – Kunsthaus Graz / Ausztria

95 Peter Cook és Colin Fournier – Kunsthaus Graz / Ausztria

96 Tartalomjegyzék Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata
Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról

97 Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában 1.
A globalizáció folyamatai és kihívásai.

98 A globalizáció megapoliszai – New York, a minta…

99 …és Európa-i mutánsai Frankfurt Hova lett az ember és a természet?

100 Párizs

101 London

102 Bécs- Donau City

103 Budapest – mi sem kerülhetjük el?

104 Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában 2.
A világ legnépesebb városai a történelem során Kr.e.3e. - Uruk fő Ókor - Róma fő Középkor - Cordoba, Palermo, Chang’an, Konstantinápoly fő 17.sz. - Bagdad, Agra, Nanking, Isztambul, Delhi, Peking fő 19.sz. London fő 1920. New York fő 1957-től Tokió a legnagyobb, ma (aglomerációval) fő A városok növekedése és annak határai

105 A meleg égöv nagyvárosai /2006/:
(napenergia!) Mexico City /M fő Sao Paulo /Bra fő Bombay /Ind fő Delhi /Ind fő Jakarta /Indo fő Calcutta /Ind fő Cairo /Egy fő Manila /Phi fő Karachi /Pak fő Buanos Aires /Arg fő Dacca /Bang fő Rio de janeiro /Br fő Teherán /Ir fő Istambul /Tu fő Lagos /Nig fő

106 Favela Sao Paoloban /Br
Favela Rio de Janeiroban /Br fő

107 Favela, ahogy a festő látja
Sao Paolo Rio de Janeiro

108 Az emberi alkalmazkodóképesség…

109 …és annak határai Építész feladat e határok keresése és tudatosítása is!

110 Tartalomjegyzék Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata
Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról

111 „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában
Az egyensúlyi helyzetek (a kontextúrák) kutatása a megismerés objektív és … … szubjektív eszközeivel. (az előző előadás témája volt) Dr Hajnóczi Gyula: Vallum és intervallum (1992) Gordon Cullen: Városképek-Townscape (1960)

112 A megtalált egyensúlyi helyze-tek (kontextúrák) megtartása,…
Porto/P- Douro parti kávézó – 1994 Cristina Guedes és Francesco Vieira de Campos …, és erősítése az építészet és a városépítészet eszközeivel. Porto/P – a Largo do Colégio tömb rehabilitációja (Sergio Secca, Sónia T. E Silvia, Joao P. Fernandes, Gustavo M. Rebolho, António B. Ribas)

113 építész alkotói kreativitással (a New Urbanism mozgalomról)
Egyensúly hiányában új egyensúlyi helyzetek létrehozása építész alkotói kreativitással (a New Urbanism mozgalomról) Malmöi példa városléptékű új, ökologikus egyensúlyi helyzet kialakítására az egykori tengerparti iparte-rület helyén West Harbor (Västra hamnen) fejlesztése… … és annak BoO1 jelű területe – Malmö /S

114 West Harbor (Västra hamnen) – BoO1 területe – Malmö /S Turning Torso – Santiago Calatrava /E

115 West Harbor (Västra hamnen) – BoO1 területe – Malmö /S

116 West Harbor (Västra hamnen) – BoO1 területe – Malmö /S

117 Tartalomjegyzék Bevezetés Az ember és környezetének kapcsolata
Épület és város viszonyának története Az építészet definíciója A városról Környezetünk kontextúrája Az urbanisztika definíciója Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában Az építész hivatásról

118 Az építész hivatásról Az építész hivatás: a mikro és makro, az épület és a település szintjén a környezet igényes alakításával az emberi élet körül-ményeinek állandó javítása. Minőségi (építészeti) környezetben virágzik az emberi élet, de nem megfelelő körülmények között –jó esetben- éppen csak vegetál (természeti analógiák). Ebben van az építész igazi felelőssége! Philibert de l’Orme ( ): a jó és rossz építészet allegóriái

119 VÉGE