Gyógypedagógiai alapismeretek

Az előadások a következő témára: "Gyógypedagógiai alapismeretek"— Előadás másolata:

1 Gyógypedagógiai alapismeretek

2 A fogyatékosság hatása a sérült ember énképére
Az énkép fogalma: azon tulajdonságok összessége, amelyet a személy magára nézve igaznak tart (Mérei, 1989) különböző alkotóelemei vannak, sokdimenziós jelenség kialakulásában, fejlődésében jelentős szerepe van a társaknak

3 Szociális tükrök „bélyeg” közvetett hatás – szociális tükrök
Elsődleges: család DE: sérült gyermek – sérült család – sérült anya-gyermek kapcsolat Különböző szociális tükrök – nehezíti a reális énkép kialakítását

4 Önelfogadás - önbecsülés
Környezet cinkos lehet – Épek magatartásformái: Együttérző Elfeledi a fogyatékosságot Kényelmetlenség kényszeredett Goffmann: a sérült identitás legyőzésének stratégiái: Reális önismerés elhárítása Önmagunk becsapása

5 A fogyatékkal élő ember jellemző reakciói:
Stigma eltüntetése Sérült képesség fejlesztése Ép funkciók területén kompenzáció Valósággal való szakítás (játék, téveszmék) Másodlagos haszon a stigmából A stigma átértelmezése – tapasztalat, emberismeret Épekkel szembeni viselkedés: Agresszió: nem veszi a metakommunikációs jeleket, nem lehet „lerázni” Védekező összehúzódás - szigettársadalmak

6 Stigma és szociális identitás
Identitás fogalma: énképünk, értékeink, nézeteink összessége (Ki vagyok én?) személyes identitás szociális identitás: személyi sajátosságok, strukturális jellemvonások, normatív elvárások – követelmények

7 Stigma: diszkreditál (hitelrontó)
Megkülönböztető sajátosság, fogyatékosság, hátrány, hiány. 3 típus: Testi fogyatékosság Egyéni jellem szégyenfoltjai Faji, nemzeti hovatartozás Sztereotípiák – szégyenfolt – félelem, magány, szégyenérzet

8 Segítség: sorstársak (akik maguk is stigmát viselnek)+(aki osztozik a stigmában)
- kiadványok - ki lehet? Pozitív példák – példakép - szervezetek - kikapcsolódás DE: veszély: kizárja magát a társadalomból azáltal, hogy nagy a szakadék a képletes és valóságos szociális identitás között

9 Sajátos nevelési igény

10 Normalitás: társadalmi viszonyok függvény
Megszokott, szabályos Abnormalitás: rendszerellenes, szabálytalan - viszonyfogalom: normalitással szemben + és – irány Fogyatékosság: kóros állapot, maradandó

11 Normalitás – Abnormalitás meghatározása
Biológiai szempontból: Sajátosságai megegyeznek a fajéval Matematikai-statisztikai szempontból: Az átlagostól való +/- eltérés Gauss görbe Társadalmi szempontból: Munkájával, magatartásával eredményesen be tud illeszkedni a társadalomba, önálló életvezetésre képes

12 Fogyatékosság Olyan minőség, amiben az adott személy képességeinek, teljesítményeinek szintje alacsonyabb a népesség átlagához képest. A fogyatékos ember nem képes ugyanarra, mint mások; nem úgy viselkedik, mint ahogy az, az ő korában várható lenne.

13 FOGYATÉKOSSÁG SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY
SNI CÉL A fogyatékos egyén társadalomba való sikeres beilleszkedésének elősegítése

14 Vagyis megtanul emberi módon élni és viselkedni…
A szocializáció …a társadalomba való beilleszkedés folyamata, melynek során az egyén megtanulja megismerni önmagát és környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait. Vagyis megtanul emberi módon élni és viselkedni… (Bagdy Emőke)

15 NÖVEKSZIK A SPECIÁLIS SZÜKSÉGLETŰ TANULÓK SZÁMA A KÖZOKTATÁSBAN!
EBBŐL SNI TANULÓ 2003/ TANULÓ EBBŐL SNI TANULÓ 2004/ TANULÓ EBBŐL SNI TANULÓ 2005/ Tanuló EBBŐL SNI TANULÓ

16 Veszélyeztető tényezők
Gyermekvállalás változása Társadalmi, gazdasági bizonytalanság Káros környezeti hatások Koraszülöttek nagyobb aránya Zavart interakciók a környezettel

17 SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY
Szakértői Bizottság határozata alapján! Fogyatékkal élő: - mozgássérült - hallássérült - látássérült - beszédfogyatékos - tanulásban akadályozott (IQ: 70-50) - értelmileg akadályozott (IQ: ) - halmozottan sérült - autizmussal élő A tanulási folyamatban tartósan, súlyosan akadályozott: - hyperkinetikus syndroma - kóros pszichés zavar - dyslexia, dysgraphia, dyscalculia - mutizmus

18 (Közoktatási törvény 121.§)
Szakvélemény alapján Testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság előfordulása esetén halmozottan fogyatékos Pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott(dyslexia,dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar (Közoktatási törvény 121.§)

19 A különleges gondozáshoz való jog
„Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a képességeinek megfelelő fejlesztést és rendelkezésére álljanak azok a pedagógiai feltételek, amelyek hozzásegítik őt személyiségének legteljesebb kibontakoztatásához.” GYERMEKI JOGOKRÓL SZÓLÓ EGYEZMÉNY

20 KIK ÁLLAPÍTJÁK MEG A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYT?
A SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁGOK Szakértői bizottságok javaslatot tesznek a speciális nevelésre A szülő joga a döntés ?

21 Szegregáció vagy integráció?
SZEGREGÁLT ÉS INTEGRÁLT NEVELÉS EGYMÁS MELLETT, SZOROS EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN!

22 A GYÓGYPEDAGÓGIA INTÉZMÉNYRENDSZERE

23 A gyógypedagógus Értelmileg akadályozottak pedagógiája
Tanulásban akadályozottak pedagógiája Szurdopedagógia Tiflopedagógia Szomatopedagógia Logopédia Pszichopedagógia Autisták pedagógiája

24 A GYÓGYPEDAGÓGIAI OKTATÁST SZABÁLYOZZÁK
A TÖBBSZÖR MÓDOSÍTOTT KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNY 1993.ÉVI LXXIX.TÖRVÉNY A FOGYATÉKOS GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉNEK IRÁNYELVE, A FOGYATÉKOS TANULÓK ISKOLAI OKTATÁSÁNAK TANTERVI IRÁNYELVE 2/2005.(III.1.)OM rendelet

25 Az új Irányelvek kiadásáról:
2/2005.(III.1.)OM rendelet Az új Irányelvek kiadásáról: melynek alapján készíthető és fogadható el a SNI tanulókat oktató intézmény helyi tanterve az elfogadott helyi tanterveket az iskolák kifutó rendszerben alkalmazhatják vonatkozik mindez az integrált iskolákra is

26 SZAKSZOLGÁLATOK KORAI FEJLESZTŐ KÖZPONTOK KONDUKTÍV PEDAGÓGIAI ELLÁTÁS
GYÓGYTESTNEVELÉS LOGOPÉDIAI ELLÁTÁS GYÓGYPEDAGÓGIAI TANÁCSADÁS KÉPZÉSI KÖTELEZETTEK ELLÁTÁSA súlyosan, halmozottan fogyatékosok

27 EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK
BÖLCSŐDÉK : EGYÜTTNEVELÉS SPECIÁLIS CSOPORT ÁPOLÁSI, GONDOZÁSI INTÉZMÉNYEK GYERMEKEK, FELNŐTTEK RÉSZÉRE SZOCIÁLIS FOGLALKOZTATÓK

28 KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK
ÓVODÁK EGYÜTTNEVELÉS KÜLÖNNEVELÉS ISKOLÁK EGYÜTTNEVELÉS KÜLÖNNEVELÉS

29 Gyógypedagógiai pszichológia
A fogyatékkal élő ember pszichológiájának egységes rendszere

30 Célja Sérült embereknek pszichológiai módszerekkel segíteni, hogy beilleszkedjenek a társadalomba Felkutatni, diagnosztizálni a fogyatékkal élőket Speciális módszerek, sajátos korrekciós, reedukációs, terápiás eljárások kidolgozása Tárgya Rendszerbe foglalni a fogyatékkal élők pszichés sajátosságaira vonatkozó ismereteket Minden ága az egész személyiségre irányul. Nem csak az egyéni jellemzőkre, tulajdonságokra koncentrál, hanem a sérült személyiség teljes fejlődését, annak a környezettel való kapcsolatát is figyeli

31 A gyógypedagógiai pszichológia részterületei
Fejlődéslélektani gyp. psz. Fel.: a gyp. tevékenység pszichológiai megalapozása Módszer: életút hosszmetszeti nyomon követése A fogyatékkal élő ember általános pszichológiája Tárgya: MÁS személyiségfejlődés

32 Gyógypedagógiai pszichodiagnosztika
Fel.: fogyatékkal élők megismerésének módszerei Módszer: megfigyelés, kikérdezés, kisérlet Gyógypedagógiai nevelés-oktatás lélektan Fel.: keresi az azonos pszichés funkciók fejlesztésének útját Gyógypedagógiai munkalélektan Tárgya: munka egészségtana, patológiája, foglalkozási ártalmak, alkalmassági vizsgálat

33 Gyógypedagógiai szociálpszichológia
Tárgya: szociális beilleszkedés, a fogyatékkal élők sajátos társas helyzete, problémáik Cél: feltárni a primer sérülésekből adódó gátló tényezőket – társas integráció elősegítése, szociális izoláció megszüntetése

34 A gyógypedagógiai pszichológia korszerű kérdései
Hagyományos gyógypedagógiai pszichológia: Vizsgálódása a tanköteles korra irányul Defekt-specifikus Szegregáció – társadalom védelme „A gyógypedagógiai nevelést igénylő fogyatékos gyermek pszichológiai sajátosságait feltáró, bemutató tudomány, azzal a céllal, hogy megalapozza nevelését, oktatását.” (Ranschburg, Vértes, Schnell, Éltes) Változások: 2. vh. – Emberi Jogok Dekrétuma – Gyermeki Jogok Dekrétuma: Értelmileg retardáltak általános és speciális jogai Tudományos felismerések: egész személyiség megismerése + környezet Anya-gyerek kapcsolat Egykorú társakkal való kapcsolat Életkori határok tágulása Pozitív személyiségjegyek feltárása Változik a sérült és ép ember közötti határ

35 Irányadó elvek Normalizációs elv
A sérült személyiség komplex megismerésének és vizsgálatának elve Homogenitás és heterogenitás mint szelekciós elv A sérült személyiség fejlesztésének pszichológiai elve

36 Jelentős pszichológiai irányzatok hatása
Pszichoanalízis Nem a biológiai sérülés érdekli, hanem a pszichés másodlagos sérülés Módszere a pszichoterápa, játékterápia Ferenczi Sándor Alaklélektan Lewin: kognitív funkciók rigiditása Bender: grafomotoros teszt Frostig terápia SZIT

37 Behaviorizmus Watson: viselkedés – alkalmazkodás – szoktatási programok Bárczi: Pavlovi reflex – klasszikus kondicionálás módszere Neobehaviorizmus Viselkedés modifikációs terápiák Differenciált szociális megerősítésformák

38 Piaget, Wallon és a svájci – francia genetikus fejlődéslélektani iskola
Individuum az egyéni képességek és a környezet közötti alkalmazkodást és egyensúlyt tartja fontosnak

39 Az inadataptáció személyiségdinamikája
A frusztrációs helyzet

40 Lafon: az alkalmazkodó képesség akadályozott
testi pszichés szociális

41 Lewin-i mezőelmélet sz sz c c frusztráció meghiúsul agresszió
Agresszió irányulhat: Saját maga ellen Frusztráció okozója ellen Tehetetlen düh

42 Börtönszerű frusztrációs alaphelyzet
aktuális helyzet alaphelyzet

43 Feszültség oldása: Áthelyezett cél Személyt körülvevő tér tágítása gyógypedagógia

44 Pszichológiai frusztráció elméletek
Dollard, Doob, Miller: Frusztráció-agresszió hipotézis Fájdalom,szorongás agresszió Frusztráció agresszió regresszió Rosenzweig:frusztráció agresszió készenlét agr. gátló tendencia kifelé, önmaga ellen, regresszív irányban

45 Pszichoanalitikus szemlélet:
Frusztráció fejlődéslélektani jelentőségű Neurotikus személyiségfejlődés: Frusztráció fixáció regresszió elfojtás projekció Elhárító mechanizmusok a szorongást csökkentik, ha ez nem sikerül, agresszívvé válik.

46 János Vitéz reakció: A tartós és elviselhetetlen frusztrációnak az irrealitásban való feloldása Az agresszió filogenetikus megítélése: Szükséges – dominanciaharc, territórium védelme Emberi agresszió: viselkedési hiba, de férfias

47 Bánatkő A kövek a fontos dolgok: a családunk, a párunk, a gyermekeink, a barátaink, az egészségünk, . Ha minden mást elveszítenénk, az életünk akkor is teljes maradna! A kavicsok azok a dolgok, amik még számítanak. ( a munka, a ház, az autó). A homok az összes többi. Az apróságok. De van hely a víznek, az érzelmeknek is.

48

49 A család emberi közösség a társadalmi együttélés legkisebb egysége
a társadalom fejlődésének függvénye a szülő(k), a gyerek(ek) és legközelebbi hozzátartozóik közössége.

50 A család funkciói a gyermek életében
1. Énkép, önértékelés kialakítója 2. Világkép, életfilozófia megalapozója 3. Szocializál 4. Az identitás forrása 5. Információkat ad az eligazodáshoz 6. Pihenés és regenerálódás helye 7. Érzelmi teherbírást segíti (Komlósi P )

51 Kapcsolatanalízis Ma már tudjuk, hogy az anya -magzat kapcsolat felvehető már a beágyazódás pillanatától fogva. A baba a maga szintjén az első pillanattól kezdve érzi, hogy egy másik lénynek - aki el- és befogadja őt - tudomása van róla.

52 Anya-gyermek kapcsolat
mindkét fél számára ösztönhelyzet, veleszületett, ösztönös eredete van megnyilvánulási formája: gyermek részéről: sírás, szopási tevékenység anya részéről: szoptatás, megnyugtatás, ölelés ha kettejük kapcsolata jól működik → feszültségoldó hatása van

53 Eredmény Az anya és babája zavartalanul képes egymásra hangolódni, pontosan értik egymást, A babák jobban értik a mamájukat, mint fordítva. Az anyák önértékelése és belső stabilitása, biztonságérzete is megnő, harmonikusabb az egész család.

54 a korai anya-gyermek kapcsolatban a nem verbális elemek játszanak fontos szerepet
ANYA  → metakommunikatív jelzésekkel tudja közölni a gyermekkel saját érzelmi állapotát GYERMEK → reagál ezekre a jelzésekre ha zavar van kettejük kapcsolatában → annak negatív hatása mindkettőjüknél megnyilvánul

55 Anya- sérült gyermek Nem értik meg egymás jelzéseit
A babának gyakran nincs szociális mosolya, válaszreakciója Elsősorban az anya kommunikációja sérül Leszokik a nonverbális és verbális jelekről Később az ölelésről is

56 Sérült gyermek a családban
Sokk Tanácstalanság Kilátástalanság Nincsenek jó kérdések és jó válaszok Segítségre van szükség Pl. Nolan kérdéseire

57 Kérdések (Nolan-Kálmán)
A gyermek állapotára vonatkozó kérdések Mi a baj? Mi okozta? Felelősek vagyunk-e? Lehet-e még ép gyerekünk? Javulhat-e az állapota? Javítható-e? Hol kereshetünk megoldást?

58 Kérdések Megoldás keresés Ki foglalkozhat a gyermekkel?
Megtanul-e…..(beszéd, mozgás, olvasás stb) Járhat-e óvodába, iskolába? Milyen iskolát végezhet?

59 Kérdések Jövőkép Lesz belőle ép felnőtt? Tud majd dolgozni?
Élhet önállóan? Lehet-e családja? Örökölhető a problémája? Mit tegyünk most, hogy jobb legyen neki később?

60 Anya-gyermek kapcsolat fogyatékos gyermeknél
alapjaiban megzavarja az ösztönhelyzetet, anomáliákat okoz kapcsolatukban az anya konfliktushelyzetbe kerül, két ellenirányú erő áll egymással szemben a sérült gyermek elutasítást vált ki az anyában, nem tudja elfogadni gyermekét - ami gyakran nem tudatos

61 Frusztrációs helyzet szeretnie kell a gyermekét, ez a saját elvárása is önmagától, mert így szocializálódott szeretnie kell a gyermekét, mert ez közösségi norma, a közösség elvárása is DE! nem tudja jól szeretni gyermekét, mert nem ilyenre vágyott DE! nem tudja jól szeretni gyermekét, mert a társadalom sem fogadja be megfelelő módon

62 Szereptorzulás Lehet a gyermekére és környezetére kivetülő állandósult boldogtalanság. A gyermek "rejtegetése" család és barátok elől. A szülőben elhatalmasodik egy súlyos betegségtudat, amely a gyermekére is ránehezedik. Folyamatosan arra készteti, hogy gyógyítókat keressen, mert a vele megtörtét esemény irracionális, így sok esetben irracionális megoldásokat kerget. (Pl. látók, energia- adók ...stb.)

63 Viselkedés változás A sérült gyermek ápolására, gondozására, mindentől való túlzott féltésére korlátozódik (később ez az állapot bántalmazássá romolhat). A gyermek személyiségének harmonikus fejlődéséhez nélkülözhetetlen az oldott játékot kezdeményező, játszani tudó szülő, de ez a tevékenység is sok esetben súlyosan zavart.

64 „Hallgatnak” a szülői ösztönök
A természetes szülői és anyai ösztönök is részben, vagy teljes elvesznek. Gondolnunk kell itt a táplálásra, mint a szoptatás képtelenségére, vagy a testi közelség és a metakommunikáció torz voltára. A gyermek nevelésére, bánásmódjára jellemző a szülői tehetetlenség érzése.

65 Különböző reakciók elfojtás: bizonyos tudattartalmakat nem enged a tudatba kerülni. A többi elhárító mechanizmus is ebből sarjad. tagadás: a valóságot tagadó személy nem vesz tudomást szorongása külső okainak létezéséről projekció: a probléma okát másoknak tulajdonítjuk, kivetít másra az érzéseit szublimáció: az agresszív energiák társadalmilag elfogadott tevékenységbe fordítása

66 Motiváció-feszültség-frusztráció
Az embert a cél elérése érdekében belső hajtóerők segítik. a cél  az, ami érdekessé válik a személy számára, el akarja érni, ezért belső feszültség alakul ki. (ez még pozitív) A kudarc, a sikertelenség frusztrációs helyzetet teremt (ez már negatív )

67 Frusztrációs helyzet a frusztrációt általában AGRESSZÍV módon vezetjük le kifelé : bűnbakkeresés, élcelődés, tettlegesség, csúnya beszéd befelé : önvád, fizikai és lelki tünetekkel (önmagának okoz testi sérülést, és/vagy a lelki egyensúly felbomlik)

68 fokozott figyelem irányul a sérülésre, és a sérült gyermekre
más, fontos tényezők szorulnak háttérbe   ( pl. szociális kapcsolatok ) Az egyik legfontosabb szempont a családban, hogy hogyan lehet kompenzálni ill. fejleszteni a sérült funkciót Szereptorzulások: anya, apa, testvér helyett terapeuták

69 A viselkedés változásai oka
Alacsonyabb célt jelölnek meg: a folyamatos kudarcok hatására → az igényszint alacsonyabbra helyezése Főleg ÉNVÉDELEM céljából Az akadály-határolta területet tágítják a fogyatékos gyermekben egyre több készséget kifejleszteni, több ismerethez juttatni A sérült gyermeken is segítünk ezzel

70 Az anya=terapeuta

71

72 A normális egyensúly eltolódik
a sérült gyermeket nem, vagy alig korlátozzák kevesebb szabályt kell betartani, kevesebb feladatnak kell megfelelnie több türelemmel fogadják– jobban tolerálják a nem elfogadható viselkedését is

73 A gyermek személyiségváltozásai

74 A sérült gyermek szocializációs folyamata is sérül
Nehezen alkalmazkodik a kortárs-közösségekben Nincs, vagy hiányos lesz a szociális készsége, kevés tapasztalattal rendelkezik más gyermekekről Ha a társak reakcióival, negatív előítéleteivel találkozik, nem tud velük mit kezdeni (énismeret, önbizalom hiánya)

75 A párkapcsolat változásai
Ha harmonikus a kapcsolatuk a gyermek születése előtt: A sérült gyermek születése után még erősebbé válik a házastársi kötelék erősíti kapcsolatukat a közös problémamegoldás

76 Ha nem harmonikus a kapcsolatuk a gyermek születése előtt:
menekülnek a problémák elöl vádaskodás házasság megromlása → válás munkába menekülés Terápia: házasságápolás = preventív gyermekvédelem A sérült gyermeknek  is nagyon fontos, hogy a szülők egymást is szeressék, ne csak külön-külön őt!

77 Az apa és testvérek helyzete
Az apáknál is észlelhetők ilyen tünetek, csak enyhébb formában, kisebb intenzitással  ( ez az apa és anya eltérő attitűdjéből adódik  - eltérő a viszonyulásuk ) A testvérek: kortárscsoportokhoz való ragaszkodásuk erős szeretnének elszigetelődni a családtól kicsúfolják őket a testvéreik miatt félnek attól, h. nekik kell majd ápolniuk testvérüket Terápia: családterápia, pszichoterápia

78 Elhárító mechanizmusok
1. gyermek fogyatékosságának eltagadása: a sérülés fokától függ, hogy ez mennyire „kivitelezhető” teljes eltagadás (nincs semmi baja) részleges eltagadás: elbagatellizálja a problémát „majd kinövi” kevésbé látja súlyosnak a problémát Terápia: az elfogadásra kell koncentrálni, szakember segítsége szükséges 2. felelősség másra hárítása: az anya célja az önbecsülés fenntartása ennek az az ára, hogy más ember önbecsülését leszállítja (az apa vagy orvos hibáztatása, felelősség rájuk hárítása)

79 Elhárító mechanizmusok
3. gyermek felruházása, nem létező képességekkel: mozgatórugója az anya önmaga értékének féltése észleli a fogyatékosságot, de megpróbálja enyhíteni a következményeit 4. reakcióképzés: az elfojtott tudattartalmat – nem megfelelő viselkedéssel reagálja le, ez valódi megoldást nem nyújt cél: önbecsülés védelme, pl: drága ajándékokkal halmozza el a sérült gyermeket 5. önbüntető életstílus: a reakcióképzés szélsőséges, súlyos formája életstratégiává válik a reakcióképzés az anya bünteti magát, mert fogyatékos a gyermeke lemond élete fontos dolgairól nem jár társaságba, emberek közé, csakhogy a gyermekkel lehessen 

80 „Megoldások” nyílt elutasítás: az ellenoldali erő győz
elhagyja, intézetbe adja gyermekét elfogadás: „szeretet-erő” győz rejtett erőtartalékai vannak az anyának családi háttér, apai támasz, eszmék, hit, vallás szakember segítsége – rehabilitációs konzultáns a spontán elfogadás ritka rejtett elutasítás: egyik erő sem elég erős úgy tesz, mintha elfogadná a gyermeket, de megmarad a belső elutasítás – mely nem tudatos ezt a gyermek megérzi → tüneteket produkál az anya -  elhárító mechanizmusokat alkalmaz – hogy a valódi érzéseit eltussolja

81 Amikor babát várunk, az ahhoz hasonlít, mint amikor egy csodálatos vakációt tervezünk, mondjuk Olaszországba. Megveszünk sok-sok útikönyvet és eltervezzük az egész gyönyörű utat. A Kolosszeum, Michelangelo Dávidja, Velence gondolái, stb. Még talán néhány hasznos olasz kifejezést is megtanulunk. Mindez nagyon, nagyon izgalmas. Több hónap vágyakozással teli várakozás után végre eljön a nagy nap. Becsomagoljuk a bőrőndjeinket és elindulunk. Néhány órával később, a repülőgép leszáll. A légikísérő odajön, és mosolyogva közli: Isten hozta Önöket Hollandiában! Hollandia?!? - nézünk értetlenkedve. Hogy érti, hogy Hollandia? Mi Olaszországba vettünk jegyet! Nekünk Olaszországban kellene lennünk! Egész életünkben arról álmodtunk, hogy Olaszországba megyünk! Sajnos változás történt a menetrendben - közli. Ez a gép Hollandiában szállt le és nem is megy tovább. Önöknek itt kell maradniuk! Nagyon fontos - bármennyire is csalódottak vagyunk - hogy a gép nem egy borzasztó, förtelmes, mocskos helyre vitt minket, ami dögvésszel, éhinséggel, leprával teli. Nem, ez egyszerűen csak egy másik hely a tervezetthez képest. Szóval most neki kell látnunk, és el kell indulnunk új útikönyveket venni. És meg kell tanulnunk egy egészen új nyelvet. És találkozni fogunk az emberek egy teljesen új csoportjával, olyanokkal, akikkel előzőleg még sosem találkoztunk.

82 Ez csak egy másik hely! Talán lassabb iramú, mint Olaszország, esetleg kevésbé mutatós. Azonban egy kis idő múltán, amikor már újra levegőhöz jutunk, körülnézünk ... és elkezdjük felismerni, hogy  Hollandiában vannak szélmalmok, vannak tulipánok is. Sőt még Rembrandt képeket is találunk. De minden ismerősünk Olaszországba jár és folyton azzal kérkedik, hogy milyen csodálatos volt ott! És egész hátralevő életünkben azt fogjuk mondani: Igen, ide szerettünk volna mi is eljutni! Ez az, amit eredetileg terveztünk! És az efölött érzett fájdalmunk soha, de soha nem fog elmúlni, mert ennek az álomnak az elvesztése egy nagyon-nagyon jelentős veszteség! Ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal, hogyha egész életünkben amiatt bánkódunk, hogy  sosem jutottunk el Olaszországba, akkor sohasem leszünk képesek felszabadultan élvezni Hollandia rengeteg, nagyon különleges, igazán szeretni való szépségét.

83 A koragyermekkori intervenció

84 Fogalmi tisztázatlanság
korai fejlesztés = képességfejlesztés? Kell? Káros? Hasznos? 30. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges gondozást - a gyermek, tanuló életkorától és állapotától függően, a 35. § (2) bekezdésében meghatározott szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint - a korai fejlesztés és gondozás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a fejlesztő felkészítés keretében kell biztosítani. A korai fejlesztés és gondozás megvalósítható otthoni ellátás, bölcsődei gondozás, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás, gyermekotthonban nyújtott gondozás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás, konduktív pedagógiai ellátás keretében.

85 A koragyermekkori intervenció definíciója
A koragyermekkori intervenció a 0-5 (6) éves korú eltérő fejlődésű gyermekek tervszerűen felépített programja; a család segítése, mely szűrést, komplex diagnosztikai vizsgálatot, gyógypedagógiai fejlesztést, tanácsadást és különböző terápiás szolgáltatásokat foglal magában a gyermek állapotát és a család körülményeit, valamint egyedi igényeit figyelembe véve.

86 Magyarországi intézmények a 90-es évek derekán
Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok (beiskolázási döntések 3 éves kor felett) Nevelési Tanácsadók (3-18 éves korig) (viselkedési és érzelmi problémák) Vakok Állami Intézete, Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, Mozgássérültek Állami Intézete Pető Intézet (konduktív pedagógia)

87 A korai fejlesztés alapjainak szakmai háttere
Korai Fejlesztő Csoport a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolán (1980-as évek) Speciális bölcsődék, speciális óvodák Sajátos nevelési igényű gyermekeket integráló óvodák 1990-től civil szervezetek

88 A kora gyermekkori intervenció jelenlegi helyzete Magyarországon
Részletesen: a TÁRKI-TUDOK Zrt. kutatásában Röviden: Nem tisztázott fogalomhasználat Hovatartozás kérdésének tisztázatlansága (egészség-, oktatás-, szociális ügy-e?) Oktatási törvény nehézkes alkalmazása Képzett korai intervenciós (fejlesztő) szakemberek hiánya Korai intervenciós szolgáltatások hiánya Korai intervenciós szolgáltatások minőségének megkérdőjelezhetősége

89 Adatok összegzése a 2005-ös év alapján
A 2005-ben összes élve született gyermekek száma (KSH adat) 2005-ben Nic-ben (Neonatális Intenzív Centrumokban) ápoltak száma 5884 (OGYEI-adat, egészségügy) 2005/06-ban korai fejlesztés és gondozás keretében ellátott, 0-5 éves korú gyermekek száma 2147 (OM-statisztika, oktatásügy) ??? évben SNI-s kategóriával első osztályba jelentkező gyermekek száma 6233!!!!!!

90 Adatok megyei eloszlása
Újszülöttek NIC-ben 2005-ben (EM) Korai fejlesztésben részesültek 0-5 éves korig 2005-ben (OKM)

91 A korai intervenciós szolgáltatások közös jellemzői Európában
Elérhetőség Közelség Költségfedezet Interdiszciplináris team munka Változatos szolgáltatások

92 A korai intervenciós szolgáltatások közös jellemzői Magyarországon
Elérhetőség: esetleges Közelség: kiszámíthatatlan Költségfedezet: nem megoldott Interdiszciplináris team munka: nehezen kivitelezhető Változatos szolgáltatások: elszigetelten

93 A védőnők szerint fejlesztésre szoruló hat éven aluliak, a korai fejlesztő intézményekben fejlesztett gyermekek és a 0-4 éves népesség aránya megyénként, 2007 (%) Forrás: Népszámlálási adatok, KSH, Intézményi és Védőnői adatbázis, TÁRKI-TUDOK – FSZK

94

95 A koragyermekkori intervenció, fejlesztés célja
A gyermek személyes fejlődésének biztosítása A családi kompetenciák erősítése A család és a gyermek társadalmi inklúziójának elősegítése

96 A koragyermekkori intervenció, fejlesztés megvalósításának alapigényei
Korai felismerés, diagnózis Megfelelő színvonalú tanácsadás, fejlesztés, terápia, gondozás A család segítése, támogatása Elérhetőség alanyi jogon

97 Koragyermekkori intervencióban résztvevő szakemberek Transzdiszciplináris team-munka, interdiszciplináris szemlélet védőnő, házi gyermekorvos fejlődéspediátriában jártas gyermekorvos, gyermek-neurológus, gyermekpszichiáter, gyermekortopéd szakorvos, gyermekszemész, genetikus különböző képzettségű gyógypedagógus, pedagógus mozgásterapeuta, mozgásfejlesztő szakember, konduktor pszichológus szociális munkás művészeti terapeuta

98 Koragyermekkori intervencióra, fejlesztésre jogosultak
Szűrést követően: Azok a gyermekek, akik megfelelő diagnosztikai vizsgálómódszerrel jelentős elmaradást mutatnak az alább felsoroltak közül egy vagy több fejlődési területen: mozgásfejlődés értelmi fejlődés hallás-, látásfejlődés kommunikáció-, beszédfejlődés szociális, érzelmi fejlődés, valamint viselkedésbeli eltérést mutatnak Olyan diagnosztizált állapotokban, amelyek nagy valószínűséggel fejlődési elmaradást eredményeznek

99 Koragyermekkori intervenció szolgáltatásai
Szűrés Komplex vizsgálat, gyermek fejlődési szintjének felmérése Gyógypedagógiai fejlesztés, tanácsadás Mozgásterápia Pszichoterápia Zeneterápia Szülőcsoportok Megfelelő gyermekközösségbe kerülés elősegítése Utazó tanári szolgáltatás (Portage modell)

100 Szempontok a koragyermekkori intervencióhoz, fejlesztéshez
A szülő mint partner Elfogadás, meghallgatás Információ Együttműködés Tanácsadás Fejlesztés Terápia

101 Korai intervenció által érintett területek – leggyakoribb terápiák
Dévény Vojta Katona hydroterápia Doman Delacato Sindelar SZIT/Ayres Okosító torna Egészségügyi Oktatási (gyógypedagógiai) Szociális

102 A szakmai környezet változása (az utóbbi 20-30 évben)
Korábban: orvosi pedagógiai modell kizárólag a gyermekre koncentrált Jelenleg TÁRSADALMI modell a gyermek fejlődése a középpontban, illetve a társadalmi érintkezésnek az ember, azon belül is a gyermek fejlődésére gyakorolt hatását vizsgálja a gyermek, a család és a környezet együttes megközelítése

103 A szakmai gyakorlatban történő változások (1)…
Korszerűbb diagnosztikus módszerek mellett egyre több tapasztalat halmozódott fel a korai fejlesztés terén is. A szélesebb értelemben vett szakmai közegben is szemléletváltás tanúi lehetünk, egyre többen ismerik fel a korai beavatkozás szerepét a gyermek és családja harmonikus fejlődésében.

104 A szakmai gyakorlatban történő változások (2)…
A korai ellátás a társadalom szélesebb rétegeiben is ismertebbé vált, az érintett családok egyre határozottabban igyekeznek érdekeiket érvényesíteni. Az állami intézményrendszer mellett számos olyan intézmény, elsősorban civil szervezet jött létre, amely a sérült gyermekek korai ellátását tűzte ki céljául.

105 A szakmai gyakorlatban történő változások (3)… konkrétumok, konkrét feladatvállalások
2. sz. Módszertani levél A pszichomotoros fejlődés zavarainak felismerése és ellátása az alapellátás gyakorlatában (csecsemő- és kisgyermekkori szűrőteszt védőnők, gyermekorvosok számára (Országos Gyermekegészségügyi Intézet, 2004., Dr. Büki György, Dr. Gallai Mária, Dr. Paksy László). Zárójelentés a kora gyermekkori intervenció koncepciójának értékelemzéssel történő kialakításáról, augusztus; Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, Fogyatékosügyi Főosztály, MicroVA Bt. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújúlás Operatív Program (TÁMOP) 3., 5., 6. prioritásaiban nevesített, a koragyermekkori intervenciós programok elméletének, gyakorlatának kidolgozása, mint kormányprogram, évekre vonatkozó akciótervek …

106 Ugyanakkor (1)… Az ellátó intézmények a sérült fejlődés egy-egy részterületének diagnosztikájára és fejlesztésére „szakosodtak” (pl. mozgásfejlesztés, szenzoros integrációs fejlesztés, érzékszervi fejlesztés, stb.), szemléletük többségében nélkülözi a komplexitást (egészségügy, oktatás, szociális ágazat). A szakmai protokollok, standardok, megfelelően képzett szakemberek, megfelelően alkalmazható módszerek hiányában ill. a már hatályos jogszabályok nem harmonizált alkalmazása vagy nem alkalmazása (pl. Módszertani levél) okán az optimálisnak tekinthető ellátás sokszor még újra és újra a tervezési szintre zuhan vissza.

107 Ugyanakkor (2)… Az intézmények, szakemberek, ágazatok egymással való kapcsolattartása, együttműködése hiányos, így a családokkal gyakran egymás mellett és nem egymásra épülve foglakoznak. A szakemberek számára igen kevés továbbképzési lehetőség van (csökkenő továbbképzési, szakképzési keret). Az intézmények súlyos pénzügyi nehézségekkel küszködnek, melyek a megfelelő szabályozás hiányában a civil szervezeteket talán még jelentősebb mértékben sújtják.

108 Ugyanakkor (3)… Egyes sérült csoportok diagnosztizálása, ellátása és továbblépési lehetőségei továbbra is szinte teljes mértékben megoldatlanok maradtak. Ez elsősorban a csecsemőket (0-1 éves kor), a halmozottan, súlyosan halmozottan sérült gyermekcsoportot és az autizmus spektrum zavarral élő gyermekeket és családjaikat érinti.