Http://www.youtube.com/watch?v=wjH6gQER3qU&feature=fvst Arab-Világ.

Az előadások a következő témára: "Http://www.youtube.com/watch?v=wjH6gQER3qU&feature=fvst Arab-Világ."— Előadás másolata:

1 Arab-Világ

2 Láthatatlan határok… Az arab országok Észak-Afrika és a Közel-Kelet területén találhatóak. Összetartozásukat a közös nyelv (az arab) használata, kultúra teszi nyilvánvalóvá. Az iszlám szintén fontos, az országhatárokon átívelő kapcsolatrendszert eredményez, de ez már nem csak az arab országokat érinti. Hiszen muszlim vallásúak a törökök, a perzsák, az indonézek, de a malájok és az indiaiak egy része is, nem beszélve az Európában élő bosnyákokról és albánokról. Természetesen az arabok között is vannak más vallásúak: keresztények, olyanok is, akik nem hisznek semmiféle vallásban, tehát ateisták.

3

4 Irak-Irán?? A leggyakoribb tévedés, hogy Iránt, esetleg Afganisztánt és Pakisztánt is arab országnak tekintik. Ez súlyos hiba, hisz Irán területén perzsák élnek, akiknek természetesen nyelvük is teljesen más. Afganisztánban és Pakisztánban pedig több, különféle nem arab népcsoport él. Ennélfogva az arab világ határát az irak-iráni határ szinte egyértelműen kijelöli. Azért csak "szinte", mert csekély számú nemzeti kisebbségként Iránban is élnek arabok, és az arab kultúra hatással van (és volt) Iránra is.

5 /Izrael történelme- wikipédia/
Izrael az arab világba ékelődik, a területén élő palesztinok pedig szintén arabok. A béketárgyalások révén létrejött Palesztin Önkormányzat egy Izraeltől független, új arab állam alapjait teremtheti meg. /Izrael történelme- wikipédia/ Izrael? Szíria Haifa Nazaret Tel-Aviv Ciszjordánia Jeruzsálem Gházai.övezet Holt-tenger Nefud-sivatag Jordánia Egyiptom

6 http://www.youtube.com/watch?v=REo3PaCBpA8 Jeruzsálem

7 Rövid történelem Az izraeli államot május 14-én alapították. A történelmi Palesztina területén helyezkedik el, Dávid Királysága helyén. Lakóinak nagy része izraelita vallású zsidó, akik többnyire a második világháború után vándoroltak a térségbe. A lakosság további jelentős részét arabok alkotják

8 Arab Liga Az Arab Államok Ligája, ismertebb nevén Arab Liga az arab államok regionális nemzetközi szervezete. Elsődlegesen politikai célból jött létre, azonban a tagság, kulturális és földrajzi hasonlóságon és közelségen alapul. Célja, az együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás előmozdítása; a gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális és katonai együttműködés fejlesztése. A ligát március 22-én alapították Kairóban hét állam részvételével.

9 Az Arab Liga jelenlegi tagjai
Egyiptom – (alapító) Irak – (alapító) Jordánia – (alapító) Libanon– (alapító) Szaúd-Arábia– (alapító) Szíria – (alapító) Jemen – (alapító) Líbia – Szudán – Marokkó – Tunézia – Kuvait – Algéria – Egyesült Arab Emírségek – Bahrein – Katar – Omán – Mauritánia – Szomália – Palesztina Dzsibuti – Comore-szigetek – 1 Eritrea – (megfigyelői státusz) India –megfigyelői státusz)

10 Természetföldrajzi jellemzők
Tájai: Atlasz-Eurázsiai-hgr Ahaggar-hg és Tibeszti-hg -ősmasszívum része Szahara Libiai-sivatag Etióp-magasföld Rub-al Hali Nefúd-sivatag

11 http://www.youtube.com/watch?v=txno-TMrjmE Szahara
Tuaregek Élet a sivatagban Holt-tenger

12

13

14 Éghajlat/vízrajz/talaj
A térség döntő többsége a trópusi övezet, átmeneti és térítői övébe tartozik. A Földközi-tenger mentén mediterrán területek jellemzik. Trópusi sivatagok, félsivatagok, szavannák és kellemes klímájú oázisok tagolják. Jelentős folyói: Nílus A világ legmélyebb depressziója: Holt-tenger -400m Vádik-időszakos vízfolyások jellemzik Talaj: sivatagi-félsivatagi váztalaj, hegyvidéki talaj, terra rossa

15 Népességföldrajzi adatok
Az Arab-világnak mintegy 300millió lakosa van. Népsűrűség- szélsőségesen egyenlőtlen (Nílus mentén, oázisokban magas, máshol rendkívül alacsony) A térség többsége a II.demográfiai szakaszban tart. Várható élettartam az elmaradott gazdaságú országokban 40év körüli. Súlyosan érinti ezt a régiót- afrikai területeit- is az AIDS.

16 Mezőgazdaság Mezőgazdasági tevékenység nem jelentős.
Nílus mentén búza, kukorica, köles, gyümölcs, gyapot termesztés jellemző. Az oázisokban gyapot, zöldség-gyümölcs, élvezeti növények ( olajpálma, datolyapálma, kókuszpálma, banán) termesztése uralkodó. Állattenyésztésre a külterjes legeltető mód jellemző. Szarvasmarha, juh, kecske, teve.

17 Ipar A térség gazdasági jelentőségét a kőolaj-földgáz készletei adják.
Szaud-Arábia első helyen áll az évi kőolaj-kitermelés mennyiségében.(Föld készletének 24%-a) Ehhez kapcsolódó ágazatok- kőolajfinomítás, petrolkémia, vegyipar igen jelentős. A befolyó tőke lehetővé tette a gazdaság egyéb ágazatainak fejlesztését.

18 http://www.youtube.com/watch?v=7eUcRjo9Yv4&feature=related Dubai

19 OPEC-országok

20 Az Olajexportáló Országok Nemzetközi Szervezete (OPEC, melynek elsődleges célja a tagországok nyersolajkitermeléssel kapcsolatos politikájának koordinálása. Jelenlegi tagjai: Algéria, Angola, Indonézia, Irán, Irak, Kuvait, Líbia, Nigéria, Katar, Szaud-Arábia, az Egyesült Arab Emirátusok, Venezuela és Ecuador. A szervezetet 1960-ben alapították, 1965 óta Bécsben van a székhelye. Döntéshozó szerve a tagországok kormányainak képviselőiből álló, évente kétszer ülésező Konferencia.

21 Az OPEC tagállamai birtokolják a Föld olajtartalékainak mintegy kétharmadát és ők adják a világtermelés 40%-át és az export felét. Az OPEC működésének köszönhetően a tagországok kétségkívül jelentősen több bevételre tesznek szert az olajból, mint korábban.

22

23 Szövegértés

24 Az arab-izraeli konfliktus állandósulása erősítette fel azt a folyamatot aminek eredményeként az OPEC egyszerű kartellből komoly politikai tényezővé lépett elő. A hatnapos háború után, 1967-ben a szervezet arab tagállamai külön – átfedésekkel – megalapították Olajexportáló Arab Országok Szövetségét (OAPEC), hogy egységes nyomást tudjanak gyakorolni az Izraelt támogató nyugati országokra. Bár nem jelentős olajexportőrök, az OAPEC-hez Egyiptom és Szíria is csatlakozott. Véleményük szerint azért tudott Izrael ellenállni Szíria és Egyiptom támadásának, mert a nyugat segélyeket nyújtott neki. Az OPEC országai ezért 1973-ban olajembargót vezettek be az Egyesült Államok, Nyugat-Európa és Japán ellen. A féléves embargó alatt a nyugati világ először szembesült az olaj (illetve annak hiányának) stratégiai jelentőségével. A krízis csúcsán egy ideig például Amerikában a páros napokon csak a páros számra végződő rendszámú autók tankolhattak, míg a páratlan dátumokon a páratlan rendszámúak.

25 A háború azonban csak meggyorsította az amúgy is erősödő folyamatokat
A háború azonban csak meggyorsította az amúgy is erősödő folyamatokat. Tarthatatlan volt, hogy a nyugat olajfelhasználása évente 5%-kal növekedjen, míg ők közben továbbra is alacsony árat fizessenek a nyersolajért és közben az inflációval vagy azt meghaladó mértékben emelkedő árakon adjak el termékeket a harmadik világnak. Még az iráni Sah, aki Amerika legfőbb szövetségesének számított a térségben, is kirohant a szerintük igazságtalan állapotok miatt: 1973-ban a New York Timesnak nyilatkozva azt mondta: „Persze, hogy emelkedni fog az olaj ára, de még hogy! Önök (a nyugat) felemelte a búza árát, amit eladnak nekünk, 300%-kal, ugyanezt tették a cukorral és a cementtel is… A tőlünk olcsón vásárolt nyersolajból készült termékeket százszor annyiért adják el nekünk… Akkor úgy fair, ha mostantól mi is megemeljük a nyersolaj árát. Mondjuk a tízszeresére.” Az apadó készletek miatt egy részük kénytelen visszafogni a kitermelést, egy részük, mint például Nigéria, a fokozódó szegénységre hivatkozva a kitermelés növelésével próbál meg nagyobb profithoz jutni. Míg a 70-es években az OPEC ármeghatározó szerepet töltött be a világpiacon, és a világ kőolajexportjának 80-90%-át adták a tagországok, addigra, például Norvégia, Nagy-Britannia és az USA felismerve és megpróbálva függetlenedni az OPEC-től megkezdte saját kitermelését, s idővel a világpiacon is megjelent termékeivel, ezzel is gyengítve az OPEC ármeghatározó szerepét. Az OPEC részesedése azóta kb. 58%-ra csökkent 1995-ben és azóta folyamatosan csökkenő tendenciát mutat.