Japán A felkelő nap országa.

Az előadások a következő témára: "Japán A felkelő nap országa."— Előadás másolata:

1 Japán A felkelő nap országa

2

3 A fővároson kívül még 11 milliós nagyváros található Japánban.
Nyugaton a Japán-tenger, északon az Ohotszki-tenger, keleten a Csendes-óceán és délen a Kelet-kínai-tenger mossa partjait. Több mint 3000 szigetéből a legnagyobbak Hokkaidó, Honsú, Kjúsú és Sikoku. A nagy múltra visszatekintő Japán ma a második legnagyobb gazdasági hatalom az Egyesült Államok után, a Föld leggazdagabb országainak egyike, számos nemzetközi szervezet tagja. Fővárosa és legnagyobb városa Tokió, a világ legnépesebb várostömörülése. A fővároson kívül még 11 milliós nagyváros található Japánban.

4

5 Elhelyezkedése A Japánhoz tartozó több mint 3000 sziget Ázsia csendes-óceáni partvidéke mentén fekszik. A legjelentősebb szigetek északról dél felé haladva Hokkaidó, Honsú (a fő sziget), Sikoku és Kjúsú. A Rjúkú-szigetek, Kjúsú szigetétől délre fekszenek. Ezeket a szigetek együttesen japán szigetvilágnak is szokták nevezni.

6

7 Természetföldrajzi jellegzetességek
Az ország kb. 75%-a erdős, hegyes terület, amely alkalmatlan mezőgazdasági, ipari és lakossági használatra a meredek lejtők, a földrengések, a szélsőséges időjárás, a gyenge talaj és az esőzések által okozott földcsuszamlások miatt. Ez azt okozta, hogy a lakható területeken a népsűrűség az egekig szökött, főleg a partvidéki területeken. Japán a harmincadik legsűrűbben lakott ország a világon. A felkelő nap országa a csendes-óceáni, tűzgyűrűn fekszik, három tektonikus lemez találkozásánál, amely Japánban a gyakori földrengéseken és a vulkanikus tevékenységen érzékelhető.

8

9 Japán jelenlegi császára Akihito.
Japán alkotmányos monarchia, ahol a tényleges államfő a császár (japánul 天皇, tennó), akinek a hatalma igen korlátozott. A valódi hatalom a miniszterelnök és az Országgyűlés kezében van, míg a korlátlan uralmat a nép birtokolja. Japán jelenlegi császára Akihito.

10 Társadalomföldrajz A sógun (征夷大将軍, szeítaisógun, jelentése „nagy, egyesítő vezér”) eredetileg a császár által kinevezett, a barbár törzsek meghódoltatásával megbízott középkori japán hadvezér (8. század), akit általában a „barbárhódító nagyvezér” (szeítaisógun) névvel illettek. 1867-ben a politikai hatalom ismét a császár kezébe került (Meidzsi-restauráció), a sógun cím megszűnt.

11

12 A japánok többsége nem hisz egyetlen egységes vallásban.
Sok ember – elsősorban a fiatal korosztály – szembehelyezkedik a vallásokkal, ennek oka, hogy a tudomány nagyfokú fejlődése miatt sokan a tudománytól várják a választ minden kérdésre. A II. világháború alatt a japánok sintóisták voltak és elutasítottak minden más vallást Napjainkban ugyanaz az ember egy keresztény templomban köthet házasságot és buddhista temetésben részesülhet.

13

14 A buddhizmus szülőföldje ugyanakkor Japántól távol Indiában volt.
Japán lakossága egyszerre két jelentős vallást gyakorol, a sintót és a buddhizmust. Ezek másfél ezer éve léteznek egymás mellett és hatnak egymásra. A sintó Japán őshonos hitvilága, a japán buddhizmus azonban olyan világvallás, amely Kelet- és Délkelet-Ázsiában, illetve Nyugaton több száz millió hívőt mondhat magáénak. A sintó gyökerei Japán őstörténetéig nyúlnak vissza. Legősibb és legalapvetőbb képzete, kami (szellem, istenség) ma is meghatárzó eleme a japán vallási gondolkodásnak. A buddhizmus szülőföldje ugyanakkor Japántól távol Indiában volt.

15 A sintoizmus igazán csak Japánban jellemző.
A zen-buddhizmus csak a 12. században szilárdult meg Japánban és a sintoizmus mellett kellett tovább fejlődnie. Japánban a vallásos emberek többsége mind a buddhizmussal, mind a sintoizmussal lelki közösséget vállal, hisz azokat nem ellentétpárként, hanem egymás kiegészítőinek fogják fel. A sintoizmus igazán csak Japánban jellemző.

16

17 Japán lakossága hihetetlenül gyors növekedésnek indult a 20
Japán lakossága hihetetlenül gyors növekedésnek indult a 20. században, a tudományos, ipari és szociális változások eredményeként. Népessége ma már azonban stagnál, ami az alacsony születési aránynak és a csekély bevándorlásnak a következménye. A magas higiéniai és egészségügyi színvonal következtében Japánban a legmagasabb a várható élettartam, a nőknél 82, míg a férfiaknál 76 év.

18

19 A kormány és az ipar közeli együttműködése, az erős munkaerkölcs, a technológia fejlettsége és az aránylag alacsony védelmi kiadások segítettek Japánnak a világ második legnagyobb gazdaságává válni a világon. A banki szektor, a biztosítási rendszer, az ingatlanok, a közlekedés és a telekommunikáció mind vezető ipari ágazatok. Japán hatalmas ipari kapacitással rendelkezik és néhány a világ legfejlettebb autóipari, elektronikai és gépészeti vállalat is az országból származik.

20 Ipari központok Tokio Kíoto Nagoya Köbe Nagasaki Osaka Sapporo
Hirosima Legfőbb ipari ágazatok Elektronika Gépipar Műszeripar Robotika Vegyipar/félvezetők) űrkutatás

21

22

23 A második világháború előtt a lakosság többségét foglalkoztató mezőgazdaságban ma mindössze a japánok 1-2%-a dolgozik. Az ország területének alig több mint egy tizede művelhető, ezért a teraszos földművelés vált jelentőssé. A rendelkezésre álló termőterület arányában Japán büszkélkedhet a legmagasabb terméshozammal, a japán termelők pedig a lakosság csaknem felét képesek ellátni hazai termékekkel

24

25 Az egyik legfontosabb mezőgazdasági termék a rizs, ennek ellenére fokozatosan visszaesik a termelése és növekszik az importja. Gabonafélékből, takarmánynövényekből, cukorból, déligyümölcsökből, egyes halfélékből, marha- és birkahúsból importra szorul. Az ország nagy mennyiségű szóját is importál, főként az Egyesült Államokból. Japán hatalmas piacot jelent az Európai Unió mezőgazdasági exportőreinek is. A Tóhoku és Hokkaidó régiókban számottevő az alma, Sikoku és Kjúsú szigeteken pedig a körte és narancs termesztése.

26

27

28 Az ipar, a gazdaság legfontosabb ágazata nagyban függ az importált nyersanyagtól és üzemanyagtól. A mezőgazdasági szektor viszonylag kicsi, de erősen támogatott és védett. Japánhoz tartozik az egyik legnagyobb halászterület, amely a világ halászati összfogásának 15%-át teszi ki. A hosszú távú kilátásokat főképp a népesség elöregedése és az alacsony születési ráta rontja, amely problémák enyhítésére többek szerint az eddiginél liberálisabb bevándorlási politikára lenne szükség, de a japán kormány ebben az ügyben egyelőre még nem tett jelentős lépéseket. A robotika kulcsfontosságú gazdasági tényező, figyelembe véve a tényt, miszerint Japán rendelkezik a világ dolgozó robotjából rel.

29

30 Japán a világ vezető nemzete a tudomány, a technológia, a gépészet és az orvostudomány terén. Az országban nagyjából 700 000 kutató él, az állam a költségvetésből 130 millió amerikai dollárt költ a tudományok és a technológia fejlesztésére, ami a harmadik legnagyobb, erre a célra fordított pénzösszeg a Földön

31

32 Mit látsz a képen?

33 Milyen esemény látható a képen? Mikor hol történt?

34 Melyik Opera története játszódik Japánban? Ki a zeneszerzője?
Puccini: Pillangókisasszony

35 Kik voltak a Japán hadsereg legfélelmetesebb harcosai?

36 Szerinted mi látható a képen?

37 Milyen tradicionális japánöltözetet látsz?
A gésa megtestesítette mindazt, ami a női ideállal szemben elvárás volt és elvárás még a mai napig: a társaság dísze és lelke volt, továbbá szép és okos, mozdulatai és társalkodása elegáns, jártas volt a politikában, irodalomban, művészetekben, sőt még a gazdasági kérdésekben is. Fellépése magabiztos volt és célravezető, érzelmi függetlensége miatt mindenkihez egyformán kedves volt.

38 Milyen hagyomány fűződik Japánban a cseresznyefa virágzásához?
A virágnéző ünnepségeket (japánul hanami) az egész országban mindenütt megtartják, a virágzás idejétől függően néhány hét eltéréssel. A cseresznyevirágok nagyon érzékenyek és finomak, alig néhány napig lehet megtekinteni a virágzó fasorokat, utána a virágszirmok lehullanak. Ezt a pár napot a japán emberek alaposan ki is használják. Van, aki családostul, van, aki a munkahelyéről, kollégákkal vonul ki egy közeli parkba vagy kirándulóhelyre, ahol leterítenek egy pokrócot, ételt és italt visznek magukkal, esznek, isznak, tréfálkoznak, énekelnek, esetleg régi táncokat járnak, azaz egy piknikkel ülik meg a tavasz beköszöntét.

39 Mi látható a képen?

40 Japán életmód