A romantika Készítette: Domján Gáborné.

Az előadások a következő témára: "A romantika Készítette: Domján Gáborné."— Előadás másolata:

1 A romantika Készítette: Domján Gáborné

2 Mit nevezünk romantikusnak?

3 Mi a romantika? Szó szerinti jelentése: regény a francia roman szóból, ill. regényes az angol romantic szóból. Egy XIX. századi korstílus, stílusirányzat. A romantika az utolsó egységes korstílus, mely több művészeti ágban együttesen éreztette hatását. Ezenfelül egy magatartásmód és életérzés jelölője is.

4 Ideje: kb A klasszicizmus ellenhatásaként, részben a felvilágosodás eszmeköréből merítve, részben azt tagadva jön létre.

5 Előzményei a szentimentalizmus (a szív joga, menekülés, énkultusz, ösztönösség az alkotásban, angol sír-és éjköltészet) Sturm und Drang mozgalom (erő- és énkultusz, korlátlan szabadság igénye, ösztönösség, lázadás, a szenvedélyek, indulatok szabadon engedése) a népköltészet, a nemzeti hagyományok felfede-zése a felvilágosodás idején (Percy püspök balladagyűjtése, Macpherson Osszián-éneke, Herder népdalgyűjtése)

6 Ingres: Osszián álma

7 Korszakai 1. Preromantika: A kezdetektől 1820-ig tart
Németország: Novalis és az Atheneum folyóirat köre. Együtt él a szentimentalizmussal, a rokokóval, a klasszicizmussal. Anglia: Blake, Burns, Wordsworth, Coleridge. Blake:Szélörvény

8 Korszakai 2. 1820–30.: a korai romantika
Anglia: a második nemzedék; Byron, Shelley, Keats, Walter Scott (a történelmi regény atyja). Németországban E.T.A. Hoffmann, nálunk Kölcsey, Katona József

9 Korszakai 3. 1830–50.: a nagyromantika
Kelet-Európában és Franciaországban is elterjed. Puskin, Vörösmarty, Petőfi, Poe, Victor Hugo, George Sand Együtt élt a realizmussal. Pl. romantika és realizmus fonódik össze Stendhal és Balzac műveiben

10 Korszakai 4. Kései romantika: 1850-1870.
Csak egyes életművekben él tovább (pl.: Victor Hugo, Jókai) együtt él a realizmussal, a naturalizmussal, az eklektikával, historizmussal és a "modern" irányzatokkal. A nagy mesemondó, a 19. század Homérosza „Az óceán-ember”

11 Delacroix: A kioszi mészárlás
Társadalmi háttere A szabad versenyes kapitalizmus kialakulása, virágzása és válsága . A nemzetálla-mok és az alkotmányos demokráciák létrejötte.

12 A romantika eszmei háttere
"A romantika irodalmi liberalizmus". (Victor Hugo). A liberalizmus (a szabadság-elvűség) a felvilágosodásból sarjadt. Központi értéke a szabadság (a vállalkozás szabadságát, a vélemény, a sajtó szabadságát értették alatta) és az egyenlőség volt (törvény előtti egyenlőséget, korlátozott képviseleti demokráciát követeltek).

13 A romantika eszmei háttere
Főleg Kelet-Európában volt igen nagy hatású a nemzeti gondolat, a nacionalizmus. A nacionalizmus akkor jó és szükséges, amikor nemzeti érdeket véd; s akkor hibáztatható és rossz, ha nemzeti érdeket (másokét) sért (Illyés Gyula). Utópista szocializmusok : republikánus, radikális és plebejus eszmei irányzatok (Saint-Simon, Louis Blanc, Proudhon, Fourier).

14 A romantika mint életérzés
A francia forradalomra való reagálásként jön létre. Európa szellemi elitje ugyanis kiábrándult abból a hitből, hogy a szabadság társadalma a belátás, a józan ész, az emberek összefogása által rövidesen megvalósítható lenne.

15 A romantika mint életérzés
Delacroix: Villámlástól megrettent ló A jakobinus diktatúrát, majd a forradalom napóleoni exportját látva megdöbbentek, hogy a testvériség eszméjéből önkény lett, a szabadságból az arisztokrácia megtizedelése és más nemzetek leigázása, az egyenlőségből pedig a kapitalista társadalmakban nyomor és gazdagság végletes kettőssége.

16 Goya: Kivégzés

17 A romantika mint életérzés
Nem mondtak le a szabadságról, sőt, legfőbb céljuk lett, ám a szabadságot a) az egyén korlátok nélküli létezéseként b) a nemzetek önrendelkezési jogaként kezdték értelmezni. David Friedrich: Vándor a ködtenger felett

18 A romantika mint életérzés
Csalódottságukat még fokozta, hogy a kapitalista társ. kiábrándítóan praktikusnak, túlságosan is józannak, kisszerűnek, haszonközpontúnak és unalmasnak bizonyult.

19 A romantika mint magatartásmód
A kiábrándultság és a szabadságvágy kettős élménye határozta meg a XIX. század romantikusainak magatartását. Cél: a személyiség önmegvalósítása, az emberi kiteljesedés. E kiteljesedés elől minden akadályt el akarnak hárítani, abszolút szabadságot kívánnak.

20 A romantika mint magatartásmód
A romantikusok az egyéniségnek, az eredetiségnek óriási értéket tulajdonítanak. Ezért különbözni akarnak az átlagembertől, bohémek, önsorsrontók, őrült zsenik vagy démoni figurák is inkább akarnak lenni, mint átlagemberek. Zsenikultusz! (A zseninek mindent szabad.)

21 A kor rémhistóriá-jának szülötte : Frankenstein

22

23 A romantika mint magatartásmód
Mivel a szabadságot a valóság korlátozza, a teljes önmegvalósítás lehetetlen, ezért elutasítják a valóságot. Ez kétféleképpen jelentkezhet: elvágyódásként és lázadásként. Goya

24 A romantika mint magatartásmód
A polgári lét unalmából, kisszerűségéből és közönségességéből kalandokba, álmodozásba, regényes múltba vágynak a romantikus emberek.

25 A romantikus világkép lényege
Egyszerre állítja ember és világ ellentétének feloldhatóságát és éli át én és világ ellentétét, a vágy és a megvalósulás tragikus ellentmondását. E felismerésből fakad a romantikus vagy tragikus irónia.

26 Turner

27 Delacroix: Dante bárkája

28 David Friedrich: Két ember a holdat nézi

29 Géricault: A Medusa tutaja

30 Madarász Viktor: Hunyady siratása

31 Siralomház

32 Ybl Miklós: Operaház

33 Feszl Frigyes: Vigadó

34 Feszl Frigyes: Vigadó

35 „Lelkem legtermészetesebb állapota az önkívület.
Csak akkor vagyok igazán magam, ha magamon kívül vagyok.” Richard Wagner

36 Vége

37 Lord George Gordon BYRON

38 Percy Byssche SHELLEY

39 John KEATS

40 George SAND

41

42 George SAND

43 Mary SHELLEY

44

45

46 Carmilla

47