Vállalkozási Ismeretek - Vállalkozói alapgondolatok

Az előadások a következő témára: "Vállalkozási Ismeretek - Vállalkozói alapgondolatok"— Előadás másolata:

1 Vállalkozási Ismeretek - Vállalkozói alapgondolatok

2 Mit is jelent vállalkozni?
A magyar nyelv maga is kifejezi, hogy aki vállalkozik, az valami olyasmibe fog, aminek a kimenetele felől egyáltalán nem lehet biztos, de vállalja annak a kockázatát, és vállalja mindazt, amivel az majd járni fog Mindemellett a próbálkozás szoros velejárója a tevékenységnek, hiszen aki vállalkozik (azaz, próbálkozik) az szeretne egy meglévő állapoton változtatni, azaz, törekedik a jobbra – ami az esetünkben a gazdasági tevékenységgel létrejövő profitszerzés, gazdagodás

3 Mennyire ismerős a számunkra a vállalkozás, mint tevékenység?
A szocializmusban az állampolgár számára ugyan egészen sokáig csak elméletben létezhetett a vállalkozás fogalma, azért nagyon sokaknak ismerős lehet a gmk-s korszak… aztán a rendszerváltás végre lehetőséget adott arra is, BÁRKI vállalkozásba foghasson Akkor ezek szerint csak a rendszerváltás óta tudjuk mi magyarok, hogy mi az a vállalkozás? Nem, sőt, a XX. század első fele komoly vállalkozói tevékenységekről szólt – azaz, Magyarországon számos sikeres vállalkozó élt meg és adott munkát sok más ezer embernek – pl. Weiss Manfred Művek

4 Újrakezdés A rendszerváltást követően az alábbi helyzetben volt a magyar gazdaság vállalkozói szempontból: - Privatizációra váró állami vagyon (cégek, bányák, állami nagyvállalatok, stb.) - Új jogszabályi környezet, azaz: jogok és kötelezettségek (valamint adók formájában új bevételi lehetősége) megjelenése a magyar gazdasági szférában - Új képzési környezet, új egyetemi szakok, továbbképzési lehetőségek

5 Az igazi különbség a rendszerváltás előtt és után:
TERVGAZDASÁG vs. PIACGAZDASÁG

6 90-es évek eleje: lassan átalakulnak a gazdaság szereplői
Forrás:Czakó Ágnes: Kisvállalkozások a kilencvenes évek elején Év: 1993 Kisvállalkozások formáinak aránya a vállalkozások csoportjain belül: - Kisiparos: 32.5 % - Kiskereskedő: 28.4% - Szellemi önálló: 20.8% - Kft: 8.3% - Bt: 7.7% - Kisszövetkezet: 0.6% - Rt: 0.1% - Gmk: 1.7%

7 Mire elég 20 év egy demokrácia gazdaságában?
A magyar társadalom nehézkesen ugyan, de lassan megszokta, hogy vállalkozni egy természetes és a demokráciákra legteljesebb mértékig jellemző dolog. Ehhez persze túl kellett lépni az egykor butikosnak nevezett irigyelt-gyűlölt vállalkozói státuszokon, és el kellett jutni oda, hogy az emberek végre természetesnek tartják, hogy saját kezükbe vehetik megélhetésüket, és gazdasági boldogulásukat. Főleg akkor, abban az esetben, amikor közel fél évszázadnyi szocializmus után a gazdasági mező is átalakult, és folyamatos igény mutatkozott az új szereplőkre, új stakeholderekre.

8 Mitől vállalkozó a vállalkozó?
Mindenek előtt: FÜGGETLEN. Olyan értelemben legalábbis biztosan, hogy a döntések általában általa szabályozott módon születnek meg, közvetlen módon gyakorolhat döntési jogkört, akár egyéni, akár társas vállalkozás KOCKÁZTAT. Ez azt jelenti, hogy valamennyi, (valamilyen szintű) kockázattal, bizonytalan külső tényezővel folyamatosan számolnia kell. Van, akik számára létre sem jöhet a vállalkozás, ha már az elején tűl nagy kockázatot vállalva próbálkoztak, másoknak folyamatosan kockáztatniuk kell, hogy korábbi eredményeik megmaradjanak, vagy esetleg azokat felül tudják múlni.

9 Mitől vállalkozó a vállalkozó (folyt.)
BEFEKTET. Erőt, energiát, pénzt (sajátját, másét), kapcsolati tőkét, bizalmat. Ezek mind azt a célt szolgálják, hogy megágyazzon majd egy olyan későbbi, ideális állapotnak, amikor már a megtermelt profitot tudja felhasználni (újra befektetni a vállalkozásba), illetve rendelkezni felette anélkül, hogy kockáztatná a vállalkozás további jövőjét

10 Mitől vállalkozás a vállalkozás (folyt.)
Képes a VÁLTOZTATÁSRA. A folyamatosan átalakuló gazdasági közegben mindig készen kell állnia arra, hogy az egyes gazdasági folyamatok okozta változásokra jó reakciói legyenek, és ehhez sokszor magának a vállalkozásnak is változnia kell. Változtatás nélkül nem tud a jelenlegi közgazdasági jellemzők mellett fennmaradni egyetlen vállalkozás sem

11 Milyen közegben dolgozik a vállalkozó?
Fogyasztók, a kínált termék, vagy szolgáltatás haszonélvezői Versenytársak Beszállítók Megrendelők (akiknek mi leszünk beszállítói) Hatósági, közigazgatási szereplől Munkavállalók, szakszervezetek Civil szféra (környezetvédők, fogyasztóvédők, stb.

12 Mik a jogai a vállalkozásnak?
Nyilvánvalóan a Gt. (a mindenkor hatályos Gazdasági Törvény) szabályozza legrészletesebben, de az legalapvetőbb szabadságjog: - Meghatározott módon végezheti az adott gazdasági tevékenységet, azaz senki és semmi nem korlátozza abban, hogy a gazdasági szférában piaci szereplő legyen, és lehetőségeihez mérten gazdagodjon, gyarapodjon, profitra tegyen szert

13 Mik a vállalkozás alapvető kötelezettségei?
Hogy mindenkor tisztességesen, legálisan végezze a gazdasági tevékenységet Bevételeiből – egy meghatározott profit elérése esetén – adót fizessen az államnak, és/vagy a a helyi önkormányzatoknak

14 Mi kell, hogy minden vállalkozás alapgondolata legyen?
Minden típusú gazdasági tevékenységet azért végez az ember, mert anyagilag, financiálisan érdekelt abban, hogy a vállalkozása révén több pénzhez jusson ő, és a családi (egyes esetekbe akár baráti!) kör is. Azaz: ha X forintba kerül a termék, szolgáltatás előállítása, biztosítása, akkor X + valamennyi forint kell, hogy legyen a pénz, amit azért kap a vállalkozás

15 Mely területekről szükséges a vállalkozásnak kiemelt tudással rendelkeznie?
Pénzügyek Ezen belül is ki kell emelnünk a cég könyvelését, és hivatalos adóbevallását érintő feladatokat, melyeket nyilván elemi érdeke minden vállalkozásnak a lehető legjobban teljesíteni, hogy elkerülje az üsszeütközést az állami szervekkel Szintén a pénzügyeken belül fontos dolog, hogy ne csak jó könyvelője legyen egy vállalkozásnak, hanem jó befektetési tanácsadója is, akinek a segítségével akár már az indulásnál jó esély van arra, hogy elegendő tőke álljon akár már az azonnali rentábilis működtetés biztosítására

16 Projektek, pályázati források
Elsősorban a 2008 évi gazdasági világválság miatt a vállalkozások is keresik mindazokat a lehetőségeket, amelyek révén pótolni tudják a kieső, hiányzó bevételeiket – az egyik ilyen terület lehet a pályázati források dimenziója Ehhez a kérdéskörhöz mindig hasznos, ha a vállalkozásnak van valamilyen hozzáférése, lévén, hogy egy-egy jobb pályázatíró és projektmenedzser megléte, vagy időszakos alkalmazása esetén a cégek extra forrásokhoz jutottak.

17 Mely területekről szükséges a vállalkozásnak kiemelt tudással rendelkeznie?
Gazdasági jogász Nagyon fontos, hogy az induló vállalkozásunkat mindig segítse egy olyan jogász, aki segít a szükséges engedélyek beszerzésében, de akár már a cégalapítástól fogva végigkísérheti a cég fejlődését.

18 Meddig vállalkozzunk? Mindenek előtt, amíg úgy érezzük, MEGÉRI.
Ez természetesen mindenkinél mást és mást is jelenthet akár, de az biztos, hogy addig érdemes csinálni, amíg talál benne az ember rációt. Ez utóbbi viszont egy individum esetében szinte bármi lehet, így aztán tényleg mindenkinek magának kell vállalkozóként eldöntenie, hogy neki személyesen meddig éri meg a tevékenység Ráció hiányában pedig egészen addig, amíg hiszünk abban, hogy az irracionalitás előbb-utóbb elmúlik, de addig is létezik egyfajta „túlélési” hajlam, vagy igény („Az eszem azt mondja, adjam el a céget, de a szívem nem engedi”)

19 Vállalkozási, piacismeretek

20 A VÁLLALKOZÁS Fogalma:
Az üzleti vállalkozás társadalmi szükségleteket kielégítő tevékenység nyereség elérése céljából. Az üzleti vállalkozás magába foglalja a vállalkozás sok lehetséges formáját az egyéni vállalkozástól a társas vállalkozásokon át a szövetkezetig. Az üzleti vállalkozási formákat vállalatnak is szokták nevezni. Minden vállalat egyben vállalkozás is. A gyakorlatban a néhány fős, sőt az egyszemélyes üzleti vállalkozást is lehet vállalatnak nevezni.

21 A mezőgazdasági vállalkozások működési formái, jellemzőik
A vállalkozási formát a vállalkozás létrehozója vagy létrehozói határozzák meg a törvény adta keretek között. Egyéni vállalkozások Szövetkezetek Gazdasági társaságok - Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok közkereseti társaság betéti társaság - Jogi személyiségű gazdasági társaságok közös vállalat egyesülés korlátolt felelősségű társaság részvénytársaság

22 Egyéni vállalkozások Az egyéni vállalkozás belföldi természetes személy üzletszerű - saját nevében és kockázatára, rendszeres, haszonszerzés céljából folytatott gazdasági tevékenysége. Egyéni vállalkozást tehát minden cselekvőképes, belföldi, állandó lakóhellyel rendelkező és az egyéni vállalkozás jogából ki nem zárt természetes személy alanyi jogon alapíthat. Néhány kivételtől eltekintve nincs tevékenységi korlátozás

23 Alapítás feltételei Az egyéni vállalkozást
több telephelyen, többféle tevékenységi területen, létszámkorlátozás nélkül - bejelentés alapján, vállalkozói igazolvány birtokában lehet gyakorolni. Amennyiben a vállalkozás képesítéshez kötött, az egyéni vállalkozásban legalább egy olyan személynek kell közreműködni, aki képesítéssel rendelkezik. Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában, kötelezettségeiért teljes vagyonával, korlátlanul felel.

24 Nem lehet egyéni vállalkozó, akit a törvény kifejezetten kizár az egyéni vállalkozás körből, így nem kaphat vállalkozói igazolványt az: akit gazdasági, vagyon elleni, vagy a közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, akit egyéb szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja (például, aki betéti társaság beltagja), akinek a korábban kiadott vállalkozói igazolványát visszavonták társadalom biztosítási járulék, nyugdíjjárulék, adóhátralék meg nem fizetése miatt a tartozás kiegyenlítéséig, aki egyéb jogszabályban ,törvényben, törvényerejű rendeletben, kormányrendeletben, meghatározott, a tevékenységre előírt foglalkoztatási tilalom alá esik, akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységre.

25 Megszűnés: Az egyéni vállalkozás az igazolvány visszaadásával,
a hatósági visszavonással vagy, a vállalkozó halálával szűnik meg.

26 A szövetkezet A szövetkezet a szövetkezés szabadsága és az önsegély elvének megfelelően létrehozott közösség. Alapításhoz: legalább 5 tag szükséges (iskolaszövetkezet és takarékszövetkezet esetén legalább 15 tag). A szövetkezet irányítása önkormányzati elven működik. A tagság maga dönt a szövetkezet működésének, gazdálkodásának és a tagok érdekeit szolgáló más tevékenységének kérdésében, a vezető testületek megválasztásában és hatásköreik meghatározásában, a tagok jogainak és kötelezettségeinek meghatározásában. A legfőbb önkormányzati szerve a közgyűlés. A szövetkezetet 50 tag alatt ügyvezető elnök, nagyobb létszámnál legalább 3 tagú igazgatóság irányítja, amelynek elnöke egyben a szövetkezet elnöke is. A szövetkezet vagyonával felel tartozásaiért, a tagok felelőssége korlátozott.

27 Gazdasági társaságok A gazdasági társaságot üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására - külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok egyaránt alapíthatnak, - működő ilyen társaságba tagként beléphetnek, tagsági részesedést (részvényt) szerezhetnek. A gazdasági társaságok jogalanyok, tehát cégnevük alatt jogokat és kötelezettségeket szerezhetnek, tulajdonnal rendelkezhetnek, szerződést köthetnek, pert indíthatnak és perelhetők.

28 Alapításuk és megszűnésük
Gazdasági társasságot társasági szerződéssel lehet alapítani (jogtanácsos vagy ügyvéd ellenjegyzése mellett). - A társasági szerződésben meg kell határozni - a cégnevet és székhelyet, - a tagok nevét és címét, - a társasági vagyon mértékét, rendelkezésre bocsátásának módját, - idejét és - mindazt, amit a törvény az egyes társasági formáknál előír. A gazdasági társaság a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre. Megalakulását 30 napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak. A társaság vagyona pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásból (apport) áll. A társaság felett törvényességi felügyeletet a cégbíróságok látnak el. A gazdasági társaság a cégjegyzékből történő törléssel szűnik meg. A megszűnés eseteit a vonatkozó törvény tartalmazza.

29 A közkereseti társaság (kkt)
A közkereseti társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. Státusa: nem jogi személyiségű jogalany. Alapítás: természetes és jogi személy egyaránt, társasági szerződéssel. Induló vagyon: pénz + apport. A tagok felelőssége: a társaság elsősorban saját vagyonával felel. Amennyiben ez nem elegendő, a tag(ok) közvetlenül, korlátlanul és egyetemlegesen felelős(ek). Szervezet: minden tag jogosult a képviseletre. Üzletvezetéssel egy vagy több tag megbízható. Megszűnés: a társaságból kilépő tagnak a vagyonrészt három hónapon belül ki kell adni. A társaság megszűnésekor a fennmaradó vagyont a vagyoni hozzájárulás arányá­ban fel kell osztani.

30 A betéti társaság (bt) A betéti társaság tagjai közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége korlátlan (a többi beltaggal egyetemlegesen), és legalább egy tag (kültag) felelőssége vagyoni betétje mértékéig korlátozott. Státusa: nem jogi személyiségű jogalany. - Alapítás: természetes és jogi személy, társasági szerződéssel. Induló vagyon: pénz + apport. A tagok felelőssége: a beltag felelőssége korlátlan, a kültag felelőssége vagyoni betétje erejéig. Szervezet: képviseletére csak beltag jogosult. Megszűnés: a társaságból kilépő tagnak a vagyonrészt három hónapon belül ki kell adni. Megszűnik a társaság akkor, ha valamennyi beltag kiválik, és csak kültagok maradnak.

31 A közös vállalat (kv) A közös vállalat a tagok által alapított olyan gazdasági társaság, amely a tagjai által rendelkezésre bocsátott alaptőkével és egyéb vagyonával felel kötelezettségeiért. Státusa: jogi személy. Alapítás: társasági szerződéssel. Induló vagyon: alaptőke és egyéb vagyon. Tagok felelőssége: a közös vállalat vagyonával felel kötelezettségeiért, ezen felül a tagok vagyoni hozzájárulásuk arányában kezesként felelősek. Szervezet: tulajdonosi (irányitói) szervezet az igazgatótanács. Szavazati jog a vagyoni hozzájárulás arányában. Operatív irányító és képviselő: az igazgató. Ellenőrző szerv: a felügyelőbizottság (legalább 3 fő, melyet kötelező létrehozni, ha a főfoglal­kozású dolgozók száma a 200 főt meghaladja). Megszűnés: a fennmaradó vagyont a tagok között a vagyoni hozzájárulás arányában kell felosztani

32 Az egyesülés Az egyesülés olyan gazdasági társaság, melyet tagjai valamely saját tevékenység összehangolására, végzésére, szakmai érdekeik képviseletére hoznak létre. Az egyesülés nem feltétlenül rendelkezik saját vagyonnal, nyereség elérésére sem feltétlenül törekszik. Státusa: jogi személy. Alapítás: társasági szerződéssel. A tagok felelőssége: a tartozásokért és a vállalt kötelezettségekért egyesülés esetében a tagvállalatok korlátlanul és egyetemlegesen felelősek. Az egyesülés sajátos társasági forma, mert egy olyan jogi személyiségű társaság, ahol a tagok felelősek a társasági vagyont meghaladó tartozásokért saját vagyonukkal is. Szervezet: legfőbb irányító szerve az igazgatótanács (tulajdonosok testülete), melybe minden tag egy képviselőt küld. Az egyesülés munkájának irányítását az igazgatótanács által választott igazgató végzi. Megszűnés: tagjai az év végén léphetnek ki az egyesülésből. A kilépési szándékot 6 hónappal korábban az igazgatótanácsnak be kell jelenteni

33 Korlátolt felelősségű társaság (kft)
A kft, mint gazdasági társasági forma a viszonylag tőkeerős gazdasági vállalkozások legegyszerűbb típusa. Taglétszáma nem túl nagy. A társaság kötelezettségeiért a tagok nem felelnek. Státusa: jogi személy. Alapítás: jogi személyek, természetes személyek (egy tag is alapíthat: egyszemélyes társaság) társasági szerződéssel. A társaság vagyona a törzstőke, amely az egyes tagok törzsbetéteinek összességéből áll. A törzsbetét összege minimum 100 ezer Ft. A törzstőke összege minimum 3 millió Ft. Tagok felelőssége: a kívülállókkal szemben a társaság felel, a tagok a társaság kötelezettségeiért nem felelnek, csak a bevitt vagyon erejéig. Szervezet: tulajdonosi szerve a taggyűlés. A törzsbetétek minden 10 ezer Ft-ja egy szavazatra jogosít. Ügyintéző szerve: az ügyvezetők. Ellenőrző szerve: a felügyelőbizottság (legalább 3 fő), melynek létrehozása kötelező, ha a törzstőke 50 millió Ft-nál nagyobb, és a tagok száma 200 főnél több. Megszűnés: a fennmaradó vagyonból a pótbefizetéseket vissza kell téríteni, a további részt a tagok között a törzsbetétek arányában kell felosztani.

34 A részvénytársaság (rt)
A nagy létszámú, tőkeerős társaságok jellemző típusa. Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű alaptőkével rendelkezik, és ez az alaptőke szintén előre meghatározott névértékű részvényekből áll. Státus: jogi személy Alapítás: jogi személy, természetes személy. (Egyszemélyes rt-t kizárólag az állam alapíthat). Szervezet: tulajdonosi szerve a közgyűlés, melyben 1 részvény 1 szavazat. A szavazat mértéke a névértékhez igazodik. Ügyvezető szerve az igazgatóság (3-11 tagú). Tagjai az igazgatók (részvényesek, vagy más személyek; a közgyűlés választja). Ellenőrző szerve a felügyelőbizottság (3-15 tag), létszáma mindig kötelező. Megszűnés: a fennmaradó vagyont a részvényesek között részvényeik arányában kell felosztani.

35 A piac

36 A piac fogalma és tényezői,működése
A piac a kereslet és kínálat találkozásából létrejövő adásvételi ügyletek összessége, a vevők és eladók találkozási helye. A piac legfontosabb elemei: a kereslet, a kínálat, az ár és a jövedelem. Egy adott termék vagy szolgáltatás piaci helyzete kifejezi, hogy milyen a termék vagy szolgáltatás kereslete, illetve kínálata, milyen áron adható vagy vehető, valamint a terméket vagy szolgáltatást kínálók száma.

37 Minden cégnek nagy gondot kell fordítania vevőgondozásra.
Minden vállalatnak kétféle vásárlója van: - az új vásárló, és a - visszatérő vevő, vagyis a törzsvásárló. A magas szintű vevőgondozás a törzsvásárlók számát növeli. Ők a megelégedett vásárlók. Jellemző rájuk, hogy: - visszatérő vásárlók, . - mások előtt a cég jó hírét keltik, kevesebb figyelmet fordítanak más cégek termékeire, más terméket is ugyanattól a cégtől fognak vásárolni

38 A piac működése Az ár szerepe:
Az ár egy meghatározott áru pénzben kifejezett csereértéke, illetve az a pénzmennyiség, amiért egy adott áru megvehető vagy eladható. Elszámoló eszköz, és mint ilyen, alkalmas a különböző javak nyilvántartására. Méri a termékeket, a teljesítményeket az értékeken keresztül, így szerepet játszik annak meghatározásában, hogy miből, mennyit termeljenek. Informálja a termelőket és a fogyasztókat. Az árakon keresztül mutatkozik meg és rangsorolódik a fogyasztók kereslete, és ugyan így az árakon keresztül a termelők ráfordításai, költségei is szabályozzák a kínálatot. Meghatározza a piac szereplőinek jövedelmeit.

39 Piaci egyensúly: A vevők képességét és hajlandóságát nevezzük keresletnek, az eladók áru és szolgáltatás ajánlatát kínálatnak. A kereslet és kínálat közötti egyensúlyozó szerepet az ár tölti be. A három elem egymáshoz való viszonya hozza létre a piaci egyensúlyt, illetve összhangjuk megbomlása a piaci zavart (egyensúlytalánságot). A gazdaságban szabadpiaci árképzés érvényesül, azonban az egyes területeken a piaci egyensúly biztosítása érdekében a piaci rendtartás van érvényben. Az egyensúlyi ár az a piaci ár, amely mellett a termékek keresleti és kínálati mennyisége egyenlő. Az egyensúlyi ár piactisztító ár néven is ismeretes.

40 A piaci verseny szerepe
Valamilyen verseny mindig van a piacon. A szereplők előnyöket érhetnek el, vagy hátrányokat szenvedhetnek a piaci kapcsolatok révén. Ezért állandó versenyben állnak mindazokkal, akik ugyanazt a terméket kínálják eladásra. 1991 januárjában hatályba lépett a modern magyar versenyszabályozás két alapvető törvénye: „ A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról" szóló évi LXXXVI. törvény - a versenytörvény és az ártörvény. Minden vállalat célja a versenyelőny megszerzése, ezért minden vállalatnak ki kell dolgoznia a versenystratégiáját. Ennek feladata, hogy a piacon a vállalat előnyös helyzetbe kerüljön. E tekintetben három féle stratégiát különböztetünk meg: Költségvetési stratégia: amelynek célja, hogy egy vállalat a legalacsonyabb költségek mellett állítsa elő termékeit, szolgáltatásait a versenytársaival szemben. Differenciáló stratégia: amelynek lényege, hogy a cég olyan termékeket, szolgáltatásokat vigyen a piacra, amelyek a fogyasztók különleges, egyedi igényeit elégítik ki. Ezekért a termékekért a fogyasztók hajlandók többet is fizetni. Összpontosító stratégia: szerint a vállalat összpontosít, pl. egy specifikus fogyasztói csoport igényeinek kielégítésére, egy bizonyos termékcsoport részeinek kialakítására, egy meghatározott földrajzi piacra stb. Ennek a stratégiának ugyan sok formája van, azonban közös vonása, hogy egy különleges célpiacot, úgynevezett piaci szegmenst lásson el.

41 A piac szereplői A piac szereplőinek nevezzük mindazok a személyeket, szervezeteket, akik termelési vagy fogyasztási tevékenységükkel közvetlenül befolyásolják a piaci folyamatokat, a piaci tevékenység működését és a piaci események szempontjából egységnek tekinthetők (fogyasztók, vállalatok, intézmények stb.). A piac elsőszámú szereplője a fogyasztó, aki végső fogyasztás céljából szerez be javakat és szolgáltatásokat. A fogyasztók összessége, igényeik és elvárásaik halmaza, keresleti struktúrája és magatartása alkotja a fogyasztói piacot. A termelő, (vállalat, vállalkozás) az a szereplő, amely javak és szolgáltatások kínálatával jelenik meg a piacon. A termelők sajátossága az úgynevezett származtatott kereslet, amelynek során a termelő az elsődleges funkciója mellett a termelési tényezők (anyagok, eszközök és munkaerő) vásárlója is A piac másik lényeges szereplői a kereskedők (eladók), aki a megtermelt termékek (szolgáltatások) értékesítésével, termékválasztékával és a fogyasztókhoz (vá­sárlókhoz) való viszonyulásaikkal együttesen alkotják a termelői piacot.

42 A kereslet és kínálat nagyságát befolyásoló tényezők
Egy termék iránti piaci kereslet az az összmennyiség, amelyet egy meghatározott földrajzi területen egy adott fogyasztó csoport, adott időszakban, meghatározott piaci környezetben megvásárolna. 20. ábra. Az ár hatása a keresletre -A termék ára és a kereslet nagysága ellentétes tendenciát mutat. -A fogyasztói igény a termékek körét és a tevékenység volumenét határozza meg. -A társadalmi környezet (hagyományok, kultúra). -A piaci terület lakosságának megoszlása.

43 A piaci kínálat az adott termék valamennyi termelőjének lehetséges termelési struktúráját, vagyis az egyéni kínálatok összességét jelenti. Összességében elmondható, hogy a kínálat nagyságát és összetételét: - a termelés, - a kereslet, - a verseny és - az ár határozza meg.

44 A GAZDÁLKODÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FOGALMAK

45 Termelési költség (TK)
A termelési folyamat során különféle eszközöket és anyagokat, valamint munkaerőt használnak fel. Ezeket az erőforrásokat együttesen ráfordításnak nevezzük. Ráfordítás: a termelés érdekében felhasznált élő- és holtmunka összessége, természetes mértékegységben kifejezve. A ráfordításokat azonban az eltérő mértékegységeik alapján nem lehet összegezni. Összegzésük egyetlen módja, ha a ráfordításokat pénzértékben fejezzük ki. A ráfordítás pénzben kifejezett értéke a termelési költség. A termelési költséget úgy kapjuk meg, hogy a felhasznált ráfordítás mennyiségét megszorozzuk annak egységnyi értékével. A ráfordítások pénzértékét megállapíthatjuk: piaci forgalmi árak alapján, cégen belüli tényleges bekerülési költség alapján, elszámoló árak alapján, elmaradt haszon figyelembevételével. A termelési költség felosztható állandó költségre és változó költségre. Az állandó költség akkor is jelen van, ha nincs termelési tevékenység (pl. amortizációs költség). A változó költség a termelés volumenétől függően eltérő mértékben változhat. A változó költség lehet: lineáris (arányosan változó), progresszív (növekvő mértékben változó), és degresszív (csökkenő mértékben változó) költség.

46 Az önköltség Az önköltség (fajlagos költség) egy termék, termékcsoport vagy szolgáltatás egységnyi mennyiségére jutó költség. Számítása: Önköltség = TK-Tém H ahol: TK termelési költség Tém - melléktermék értéke H hozam Amennyiben az önköltségszámítás alapjául vett fotermék (hozam) mellett egyéb termékek (ikertermék, melléktermék) is keletkeznek, - ami a mezőgazdasági termelés sajátossága - úgy ezek értékeit a számításkor figyelembe kell venni.

47 Az árbevétel A termelési folyamat során különböző termékek és szolgáltatások előállítása történik. Meghatározott időszak alatt előállított termékek, termények és szolgáltatások természetes mértékegységben történő kifejezése alkotja a hozamot. Ha a hozamot pénzértékben fejezzük ki, azt nevezzük termelési értéknek. Egy termelő vállalat termelési értéke általában két tényezőből tevődik össze: az értékesítésre nem kerülő hozamok értéke, az értékesített hozamok értéke, vagyis az árbevétel. E kettő együtt alkotja az összes termelési értéket. Amennyiben egy vállalat a teljes hozammennyiségét értékesíti (pl. egy szolgáltató vállalat), akkor a termelési értékének és az árbevételének az összege megegyezik. Ezek a vállalatok a termelési érték kifejezés helyett az árbevételt használják. Árbevétel a gazdálkodási tevékenység pénzbevételei, amelyek a megtermelt hozamok értékesítéséből származnak.

48 A nyereség Nyereség (NY), jövedelem (J), profit: az újratermelés folyamatának biztosítása mellett, a tiszta vagyon csökkenése nélkül többletértékként jelentkezik. Nem más, mint a termelési érték vagy az árbevétel és a termelési költség pozitív különbözete. A veszteség negatív előjelű jövedelem, illetve eredmény. A termelés során jelentkező nyereség, illetve veszteség alakulását mutatja a jövedelmezőségi grafikon, amely a 24. ábrán látható. A nettó jövedelem (J) a termelési érték (TE) és a termelési költség (K) pozitív különbözete, vagyis a TE nagyobb, mint a termelési költség. J = TÉ-K A bruttó jövedelem (BJ) magába foglalja a jövedelmet és az élőmunka költségét (munkabért: ÉK). BJ = TÉ-(K-ÉK) BJ = J + ÉK

49 Nyilvántartási, anyagkönyvelési, leltározási kötelezettség
A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői számára döntéseik megalapozása érdekében a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, illetve azok alakulásáról a múltbéli adatokon alapuló objektív információk álljanak rendelkezésre. Mindezek megvalósítását szolgálja a nyilvántartási, anyagkönyvelési és leltározási kötelezettség. A számviteli törvény meghatározza a könyvvezetési és beszámolási kötelezettségeket, az ezekre érvényesítendő elveket és szabályokat, valamint a könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket. A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, a naptári év könyveinek lezárását követően, a törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni. .

50 A könyvvezetés (könyvvitel) az a tevékenység, amikor a vállalkozás a gazdálko­dása során előforduló, a vagyoni, pénzügyi jövedelmi helyzetére kiható eseményekről folyamatosan nyilvántartást vezet, és azt a naptári év végével lezárja. A könyvvezetés az egyszeres és a kettős könyvvitel rendszerében történhet, valamint a bevételek nyilvántartásával. A vállalkozás termelése során felhasználja eszközeit, anyagait, ugyanakkor eszközöket vásárol, termékeket állít elő és értékesít. Az eszközök és anyagok a termelés folyamatában állandó mozgásban vannak, mennyiségük folyamatosan változik.

51 A változásokról bizonylatokat kell készíteni
A változásokról bizonylatokat kell készíteni. Ez lehetővé teszi, hogy az év bármely időszakában megállapíthassuk, hogy mekkora eszközállománnyal és készlettel rendelkezünk. A nyilvántartásaink pontosságát ellenőrizhetjük, ha az eszközök és készletek mennyiségét felmérjük. Az eszközök és készletek mennyiségének tényleges megszámlálással és méréssel való megállapítását nevezzük leltározásnak. A felmérés eredményét tartalmazó kimutatás a leltár. A leltár a gazdálkodó szervezet minden eszközét és forrását egy meghatározott időpontra vonatkoztatva mennyi­ségben és pénzértékben tartalmazza

52 A bizonylatok kitöltésének szabályai
A gazdasági műveleteket első ízben a művelet helyén, és vele azonos időben kell rögzíteni. Ez lesz az alapja a későbbi könyvelésnek. Az ilyen elsődleges feljegyzés a bizonylat. Bizonylatnak nevezünk minden olyan okmányt, feljegyzést, kimutatást és gépi adathordozót, amely a gazdasági műveletek lebonyolítását, ezek időpontját, hatásainak értékét, mennyiségi és minőségi adatait hiteltérdemlően és ellenőrizhetően igazolja. A könyvvezetés során csak akkor érvényesül a valódiság, megbízhatóság, illetve a bizonylat csak akkor tudja betölteni szerepét, ha a vállalkozó eleget tesz a bizonylati és utalványozási elv követelményeinek. , A bizonylati elv lényege, hogy minden könyvelési tételnek bizonylaton kell alapulnia. Ennek megfelelően: minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani, minden (bizonylaton szereplő) gazdasági eseményt a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell, könyvelni, csak szabályosan kiállított bizonylatok alapján szabad. Az utalványozási elv azt jelenti, hogy a készletek átadása, átvétele, készpénzfizetés és egyéb gazdasági műveletek végzése csak írásban rögzített utasítás alapján történhet. Az utalványozás a gazdasági esemény végrehajtásának engedélyezését, a végrehajtás elrendelését jelenti.

53 A bizonylatok csak akkor érvényesek, ha szabályosan vannak kitöltve
A bizonylatok csak akkor érvényesek, ha szabályosan vannak kitöltve. Ezért a bizonylatoknak meghatározott tartalmi- és alaki kellékekkel kell rendelkezniük. A bizonylatok tartalmi kellékei: A bizonylatot kiállító vállalkozás megnevezése, a bizonylatot kiállító szervezeti egység megjelölése. A gazdasági esemény időpontja. Az elrendelt gazdasági művelet tartalmának leírása. Az elrendelt gazdasági művelet mennyiségi, minőségi és értékadatai. A gazdasági esemény elrendelésében és végrehajtásában résztvevő személyek aláírása (utalványozó, átadó, átvevő, ellenőrző). Összesítő bizonylatoknál az alapbizonylatok megjelölése.

54 A bizonylatok alaki kellékei:
A bizonylat megnevezése és sorszáma. Maradandó írásmód (tintával, írógéppel vagy számítógéppel történő kitöltés). Javítás nélküli kitöltés, vagy szakszerű javítás. A javítást kétféle módon kell elvégezni: a) A bizonylatok többségénél a hibás adatot egy vonallal át kell húzni (olvasható maradjon!), fölé vagy alá írni a helyes adatot, megcsillagozni(*), a bizonylat margójára írni a javítás dátumát és a javító személy aláírását. b) A közvetlen pézforgalmat lebonyolító bizonylatokat nem szabad javítani! Rontott beírás esetén a bizonylatot átlósan át kell húzni, ráírni, hogy rontott, és új bizonylatot kell kitölteni. A rontott bizonylat minden példányát a tömbben kell hagyni. A bizonylatok javítása a vállalaton belül felhasznált és a vállalatot elhagyó (kimenő) bizonylatokra és számlákra egyaránt vonatkozik. A külső bizonylat nem javítható!

55 A piacra kínált áru, élő állat előkészítése
A mezőgazdaságban megtermelt termények és termékek többsége „nyers" formá­ban nem alkalmas arra, hogy piacra kerüljön, ezért a megtermelésük után áruvá készítési (áru előkészítési) folyamaton kell átmenniük. A terméket esetenként már a betakarítás alkalmával, többségüket azt követően, bizonyos kezeléséknek kell alávetni. Ezek a kezelések növelik a termék értékét, sok esetben megkönnyítik felhasználásukat. A lényegesebb előkészítő munkák a következők: A tisztítás során a felesleges növényi- és földmaradványokat távolítják el a terméktömegből. A tisztításnak két formája van, a nedves- és a száraztisztítás. A válogatás valamint az osztályozás szerepe elsősorban a végső fogyasztásra kerülő mezőgazdasági termékek esetében jelentős. Azoknál a termékeknél, amelyek ipari feldolgozásra kerülnek, a termékek egy részénél fontos a válogatás és osztályozás (pl. hűtőipari termékek), a többiek esetébe kisebb jelentőségű (pl. szeszipar, konzervipar). A válogatás egyes termékek esetében már a szedéskor megtörténik, sok esetben az osztályozással is párosul. A kezelés formáit a termék jellege, a szabványok, valamint a vevő igényei határozzák meg. A válogatásnak két alapvető formája van: - kézi válogatással (jobban kíméli a terméket), - gépi válogatással. Az osztályozás a termékek minőség szerinti szétválogatása, amelyek keretében a termékek a különböző minőségi jellemzők szerint kerülnek elkülönítésre. A minőség szerinti osztályozást általában követi a méret szerinti osztályozás. A minőség és méret szerint szétválogatott, illetve csomagolt termékek a fogyasztói piacon előnyösebben értékesíthetők.

56 Az osztályozás sok esetben a válogatással és betakarítással egy menetben elvégezhető.
Az osztályozás, az osztályba sorolás a szabványok illetve egyéb előírások minőségi osztályai szerint történhet. A minőségi osztályokat általában római számokkal jelölik, de ettől eltérő (arab számokkal) is létezik. A csomagolás a termék áruvá készítésének utolsó technológiai folyamata. A csomagolás a teljes újratermelési folyamatban a termelés és a fogyasztás között helyezkedik el. A csomagolási tevékenységet csoportosíthatjuk a csomagolás feladata szerint: szállítási csomagolás: amely a külső hatások ellen nyújt védelmet, gyűjtőcsomagolás: meghatározott mennyiségű termék nagyobb egységbe foglalását jelenti,

57 fogyasztói csomagolás: alatt a terméket a fogyasztóig kísérő csomagolást értjük.
Aszerint, hogy a csomagolás anyaga hányszor kerül felhasználásra, megkülönböztetünk: eldobható csomagolást (egyszeri felhasználásra szolgál), visszatérő csomagolást (többször használják csomagolóanyagként, pl. műanyag rekesz). Ma már a vásárló döntéseiben számottevő szerepe van a külső megjelenésnek, a csomagolás reklámhatásának. A csomagolás értékesítést elősegítő jellege a következőkben jelentkezik: a vonzó küllem (megjelenés), a figyelemfelkeltés, a fogyasztói érdekek szem előtt tartása (olyan mennyiségben adagolja a terméket, amennyit a vásárló egyszerre használ fel, tájékoztatás a termék tulajdonságairól), : egyéb, vásárlásra ösztönző elemek (pl. a csomagolás ajándékozásra alkalmas jellege). A csomagolóanyagok - különösen az eldobható csomagolás esetében nemcsak az áru megóvása és a reklámhatás szempontjából, hanem környezetvédelmi szempontból is jelentősek. A termékek egy részét ma már környezetbarát csomagolóanyagok­ban forgalmazzák, azonban nagy részénél még a nehezen lebomló, környezet­szennyező csomagolóanyagokat használják. Az élő állatok értékesítésre való előkészítésénél gondoskodni kell a marhalevél kiváltásáról, amelyet a termelő a helyileg illetékes polgármesteri hivatalban kap meg. Ezen fel kell tüntetni az állatok számát, a termelőt és a felvásárlót