Társadalom-bevonás a Víz Keretirányelv ajánlásai szerint

Az előadások a következő témára: "Társadalom-bevonás a Víz Keretirányelv ajánlásai szerint"— Előadás másolata:

1 Társadalom-bevonás a Víz Keretirányelv ajánlásai szerint
Általános bevezető: Mi is az a társadalom-bevonás? A Víz Keretirányelv előírásai EU szinten készített Útmutató a társadalom- bevonási terv elkészítéséhez Magyarország helyzete a közép - és kelet-európai országok között Példák A HarmoniCOP Projekt

2

3 Mi a Társadalom-bevonás?
A Társadalom-bevonás egy tervezett erőfeszítés, melynek célja a lakosság bevonása a döntés-hozói folyamatokba, valamint az esetleges konfliktusok megoldása kétirányú kommunikáció útján.

4 Ki is a “társadalom” ? A SEIA Irányelv (2001/42/EC) szerint a “társadalom” “egy vagy több természetes vagy jogi személy, valamint, a nemzeti gyakorlattal megegyezően azok csoportjai, szervezetei és egyesületei”. Ez a definíció megegyezik az Aarhus Egyezmény definíciójával. Az érdekelt felek körét a következőképpen határozza meg: “valamennyi olyan személy, csoport vagy egyesület, melynek érdekeltsége van bármely víz-ügyben.”

5 A társadalom-bevonás tervezésének lépései
Célkitűzések meghatározása A bevonandó társadalom körének meghatározása A bevonás végrehajtása módszereinek kiválasztása A bevonás konkrét végrehajtási tervének elkészítése

6 A társadalom-bevonási folyamat szereplőinek piramisa
Döntéshozó szervek A társadalom-bevonási tervet előkészítő és végrehajtó hivatalok A vizsgált témakörben kompetens szakemberek Civil szervezetek Érintett vízhasználók, laikusok

7 A társadalom-bevonás tervezésének célkitűzései
A hivatalok legitimitásának megalapozása A hivatalok legitimitásának megőrzése A hivatalok által alkalmazott folyamat legitimitásának megalapozása A hivatalok által alkalmazott folyamat legitimitásának megőrzése A korábbi döntések legitimitásának megalapozása és megőrzése A potenciálisan érdekelt felek megismerése A problémák meghatározása A problémák megoldási lehetőségeinek meghatározása

8 A bevonandó társadalom rétegződése érdeklődés szerint
Közönyösök Megfigyelők Kommentálók Szakmai felügyelők Aktív részvevők Társ-döntéshozók

9 A társadalom-bevonás tervezésének szintjei
A lakosság befolyáso-lásának lehetséges fokozatai A megegyezés elérésének lehetőségei A bevonás hiánya A lakosságnak lehetősége van a “társas viszony” kialakítására, mely lehetővé teszi számukra a tárgyalást a döntéshozókkal Lehetőségek a kívülállók számára az információk meghallgatására és álláspontjuk kifejtésére A tényleges célkitűzés nem a társadalom bevonása, hanem lehetőség a döntéshozóknak a lakosság “nevelésére” Lakossági felügyelet Társas viszony Konzultáció Enyhülés Képviselőtestület megbízása Tájékoztatás Terápia Befolyásolás

10 A társadalom-bevonás 4 szintjének modellje
Kommentár Társadalmi Tanulás Közös tervezés Konszenzus-megegyezés Döntéshozó-központú Közvetítő központú Résztvevő központú forrás: Decision-making on controversial issues of national scope: models for involving the public, submitted by Charlotte Young, PhD,ENVision…synergy, Toronto, Ontario, Canada, Marc Rose, Hardy Stevenson and Associates, Toronto, Ontario, Canada

11 Kapcsolatok a Kommentár modellnél
B C D Döntéshozó forrás: Decision-making on controversial issues of national scope: models for involving the public, submitted by Charlotte Young, PhD,ENVision…synergy, Toronto, Ontario, Canada, Marc Rose, Hardy Stevenson and Associates, Toronto, Ontario, Canada

12 Kapcsolatok a Társadalmi Tanulás modellnél
B C D Közvetítő Döntéshozó forrás: Decision-making on controversial issues of national scope: models for involving the public, submitted by Charlotte Young, PhD,ENVision…synergy, Toronto, Ontario, Canada, Marc Rose, Hardy Stevenson and Associates, Toronto, Ontario, Canada

13 A Közös tervezés modellje
B C D Döntéshozó Közvetítő forrás: Decision-making on controversial issues of national scope: models for involving the public, submitted by Charlotte Young, PhD,ENVision…synergy, Toronto, Ontario, Canada, Marc Rose, Hardy Stevenson and Associates, Toronto, Ontario, Canada

14 Kapcsolatok a Konszenzus Modellnél
B C D Döntéshozó Közvetítő forrás: Decision-making on controversial issues of national scope: models for involving the public, submitted by Charlotte Young, PhD,ENVision…synergy, Toronto, Ontario, Canada, Marc Rose, Hardy Stevenson and Associates, Toronto, Ontario, Canada

15 Különböző társadalom-bevonási módszerek
Munkatalálkozók Fórumok Szamoai Kör Városi találkozók Tanácsadó Testületek létrehozása Projekt-tájékoztató kiadása Társadalom tájékoztatása a döntéshozási folyamatról Szociálpolitikai és környezeti felmérések ….. és még számos egyéb

16 A problémamegoldás lépései
Az első lépés: a problémahelyzet beazonosítása. A második lépésben: a probléma lényegének a meghatározása történik. Ennek során feltárják a tényleges és az ideális helyzetet. A harmadik lépés nem más, mint a tényleges és ideális állapot közötti elérhető (realizálható) helyzet meghatározása, ami együtt zajlik. A negyedik lépés nem más, mint az eljárásmódok számbavétele annak eldöntésére, hogy mi lesz a legalkalmasabb „optimális” módszer a probléma megoldása során. Az ötödik lépésben döntünk a módszerek közül. A hatodik lépésben kerül sorra a gyakorlati végrehajtás. 1. lépés:amely elsőre meglehetősen széles kiindulási alapját jelenti a problémamegoldásnak. Önmagában nézve ez az első lépés is jó néhány döntést foglalhat magában, hiszen elengedhetetlen a szituáció beazonosítása. Negyedik lépés: Figyelembe kell venni azt is, hogy több elérhető helyzet létezik, ezeknek azonban eltérő költség, s energia vonzata van, és a közbenső állapot lesz a problémamegoldás következő kiindulási bázisa. A problémamegoldás folyamatában nem mindegy, hogy szervezeti méretekben gondolkodva milyen mértékű az érintettség aránya, kinek fontos a megoldás, kiket és milyen mértékben lehet bevonni a megoldási folyamatba, kik az ellenérdekeltek, és milyen ellenállás, akciók várhatók a problémahelyzet fenntartása érdekében.

17 A társadalom-bevonási folyamat tervezése során felmerülő problémák
elmarad az alternatívák, a variációk kidolgozása. Az egyvariációs tervezés formálissá teszi a döntés előkészítés folyamatát; a felsőbb szintű tervek mechanikus átvétele, lemásolása; a helyi tennivalók nem kellő végiggondolása; a koordinálatlanság, illesztési hiányok más tervekhez (időben, tartalomban, hierarchiában, feltételekben, prioritásokban); a magasabb szintű célok torzítása, a provincializmus; korábbi tervek átgondolatlan másolása; a kritika nélküli adaptáció; a leegyszerűsítés, vagy a túlbonyolítás.

18 A tervezés során felmerülő részfolyamatok
Az állandó ellenőrzés Az aktualizálás A tartalék idők szükségessége Az ábrázolási módok A feladatok ütemezése Az erőforrások hozzárendelése Az állandó ellenőrzés mint folyamat sokat segíthet, ha az nem csak a tevékenységekre, akciókra, hanem a problémamegoldás teljes vertikumára kiterjed, és folyamatosan elemzi a tervezés alapgondolatait is. Az aktualizálás egy idővel változó folyamat. A tevékenységek kezdetén, az operatív szakaszban minden területre kiterjedő, majd az előre nem látható változások által érintett kérdésekben egyre nagyvonalúbbá válik. Azokon a területeken, ahol lehetséges, törekedni kell a minél konkrétabb megoldások érvényesítésére. A tartalék idők szükségességéről már volt szó. Indokolt azért is, mert a tervek pontosítása állandó feladat. Bár ez a probléma elsősorban a szervezéshez esetleg a koordinációhoz kapcsolódik, az előrehaladással szükség van a tervek operativitásának a növelésére. Ez időigényes folyamat lehet. De előfordulnak lemaradások, esetleg új tennivalók lépnek be, ami tartalék idővel biztosítható. Az ábrázolási módok az áttekinthetőséget, a részletek egymás viszonyított helyzetét mutatják. Az időrendi megjelenítés, a kulcsesemények kiemelése, a vonalas ütemtervek, a különböző hálótervek a problémamegoldás és a tervezés logikáját és rendjét teszik áttekinthetővé A feladatok ütemezése a problémamegoldás lépései egymásutániságának, az egyes feladatok végrehajtási idejének, erőforrás szükségének, felelőségi rendszerének, a kezdés és befejezés idejének a meghatározását szolgálja. Az erőforrások hozzárendelése az egyes feladatokhoz azt is megmutatja, hogy a párhozamosan folyó tevékenység esetén hol van, vagy lehet hiányunk azokból az erőforrásokból, amelyek korlátozottan állnak rendelkezésünkre. Ha csak egy mobil központunk van, nem tervezhetünk párhuzamosra olyan tevékenységeket, ahol többre van szükség. Ha kiegészítjük erőforrásainkat, akkor gyorsításra is lehet lehetőségünk. Ezek sokfélék lehetnek. Ma leginkább az anyagiakat szokás kiemelni.

19 A döntés I. – a döntést befolyásoló tényezők
A kényszer A döntés konkrétsága A döntés időszerűsége A döntés hatékonysága A döntés jogszerűsége A döntési kompetencia A döntés szakszerűsége . Minden szervezetben két egymással ellentétes folyamat zajlik: az előremutató, és a visszahúzó – a változásokra reagáló és a hagyományokhoz ragaszkodó. A döntés az egyik erősítését, a másik gyengítését jelenti. A várható következmények értékelése során kiemelkedővé válik, és a gyakorlatban sokszor kizárólagos marad az elérni kívánt eredmény kihangsúlyozása. A döntésnek hátrányos következményei is lehetnek, és az a helyes, ha a vezető döntésekor a választott alternatíva nemkívánatos, diszfunkcionális következményeivel is számol. A döntés konkrétsága. A döntések mindig konkrét szituációkban születnek, ahol a feltételek korlátként, adottságként jelentkeznek. A döntést nem lehet kiemelni abból a környezetből, ahol született. Ez igaz a tárgyi anyagi feltételekre, a szociális, az emberi tényezőkre és az időzítésre is. A döntés időszerűsége feltételezi, hogy a döntési szituáció jó érzékelésével a döntés a megfelelő időben születik. A döntés elhalasztása is döntés, másképpen értelmezve - a nem döntés a szabályozatlan változásokhoz, a hagyományokhoz történő ragaszkodás kifejeződése. A döntés hatékonyságán általában a ráfordítások és eredmény viszonyát értjük. A kérdés az, hogy a döntés hogyan és mennyiben járult hozzá a szervezeti célok megvalósításához, A döntések hatékonysága általában utólag minősíti a vezető tevékenységét. A veszteségek elkerülése érdekében a szervezetek optimalizálják döntési rendszereiket és ehhez a minőségbiztosítás ad bizonyos lehetőségeket A döntés jogszerűsége azt jelenti, hogy nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabályokkal, szabályozókkal. A jogszabályok, parancsok, utasítások figyelembe vétele kötelező érvényű. A döntési kompetencia a vezető hatáskörével van kapcsolatban. Közismert, hogy a feladat, a hozzá fűződő felelősség és a rendelkezésre álló hatáskörök a szabályzatokban pontosan behatároltak. A döntéshozónak alkalmazkodnia kell ehhez A döntés szakszerűsége azt feltételezi, hogy a döntéshozó megfelelő szakmai ismeretek, információk, stb. birtokában hozza meg elhatározását. Ez azt a követelményt is magában hordja, hogy a döntések azon a szinten szülessenek, ahol azok realitásához és helyességéhez a legintenzívebb érdekek fűződnek.

20 A döntés II. – a döntés struktúrája
A mérés A kockázat számbavétele A hasznosságot mérlegelése A mérés az a mozzanat, amikor a döntés alapjául szolgáló elemeket valamilyen szempontok szerint egymással összemérhetővé tesszük. A döntés állandó összehasonlítási, mérlegelési folyamat, ahol a vezető valamilyen rendszerben a döntés elemeit egymással összehasonlítja. A kockázat számbavétele elsősorban bizonyos változások, a lehetséges következmények felmérésére utal. A kockázat általában megismerhető és kalkulálható. Nem azonos a döntés bizonytalanságával, ami elsősorban információhiánnyal hozható kapcsolatba. A hasznosságot, az össz-szervezeti folyamatok szempontjából mérlegeli a döntéshozó elsősorban az általa várt és prognosztizált eredményeik alapján. A döntésnél a választást ezek szerint az alternatívák értéke, és a vezető hasznosságáról feltételezett véleménye befolyásolja. A racionális döntéselmélet szerint az alternatívák értéke, a korlátozott racionalitás szerint a vezetőin szubjektum a meghatározó. A valóságban egy bonyolult szociálpszichológiai szituációval van dolgunk, amelyben egy sor egyéb szervezeti, csoport és feladat dimenzió befolyásolja a vezető választását.

21 Miről nem szól a társadalom-bevonás?
Minden érintett fél csatlakozása: a szereplőket meg kell válogatni, befolyásolhatják a helyes érdeklődést Minden érdekelt döntési joga: pontosan meg kell határozni a felelősségi kört Az irányítás elvesztése: a rendezésnek stratégiailag helyesnek, egyértelműnek kell lennie Megegyezés az összes költségben: a társadalom-bevonás eredménye egy megegyezés kell, hogy legyen a különböző szereplő között, és ezen folyamat gyakran korlátozott

22 A társadalom-bevonás alkalmazását előíró jogi szabályozások a közép-kelet európai régióban
A régióban a társadalom-bevonás jogi alapja alkotmányos jog „Jog az egészséges környezethez” - az alapvető emberi jogoktól különválasztva - következő országok törvényeiben szerepel: Bulgária, Horvátország, Cseh Köztársaság, Magyarország, Macedónia, Szlovákia, Szlovénia, Jugoszláv Köztársaság Általános törvény az információhoz való hozzáférésről csak Magyarországon van érvényben.

23 A bevezetés során felmerülő problémák - A közép- és kelet-európai országokban közös problémák
A történelmi háttér miatt nincs hagyománya a társadalom-bevonásnak, Nincs egyértelműen meghatározva mit fed a “környezeti” döntés Amennyiben a törvény vázlata nem közvetlenül a környezetre vonatkozik nincs nyilvános találkozó, annak ellenére, hogy a döntésnek komoly hatásai lehetnek a környezetre, A megfogalmazásról szóló tájékoztatás az utolsó percben kerül a nyilvánosság elé nem biztosítva kellő időt a megfelelően előkészített részvételre.

24 A bevezetés során felmerülő problémák - Speciális problémák Magyarországon
Mivel az ország felszíni vízkészletének 95%-a külföldön ered, minőségük szabályozhatatlan egyedül Magyarországról. Magyarországon rendkívüli fontossággal bírnak a nemzetközi társadalom-bevonási akciók, de nincs törvényileg szabályozva a nyilvánosság tájékoztatása a nemzetközi ügyletek végső eredményeiről. Bár a társadalom bevonása törvényileg előírt, még sincs pontosan definiálva annak módja és esetleges elhagyása esetén a megfelelő szankció.

25 A társadalom bevonása a Víz Keretirányelv végrehajtásába

26 VKI Preambulum (14) Ennek az irányelvnek a sikere a Közösség és a tagállamok szintjén, valamint a helyi szinten folyó szoros együttműködésen és összehangolt tevékenységeken, továbbá az információkon, a konzultációkon és a társadalom - ide értve a vízhasználókat is - bevonásán múlik. (46)Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a társadalom – ide értve a vízhasználókat is – részvétele a vízgyűjtő gazdálkodási tervek elkészítésében és korszerűsítésében, megfelelő információkat kell biztosítani a tervezett intézkedésekről, és tájékoztatást kell adni azok teljesítésének előrehaladásáról, hogy a társadalom még a szükséges intézkedéseket elfogadó végső döntések meghozatala előtt bevonható legyen a döntési folyamatba.

27 A VKI előírásai a társadalom bevonására vonatkozóan
14. cikk  A társadalom tájékoztatása és konzultációk I. A tagállamok segítik az összes érdekelt fél bevonását ezen irányelv teljesítésébe, különösen a vízgyűjtő gazdálkodási tervek elkészítésébe, felülvizsgálatába és korszerűsítésébe. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy minden vízgyűjtő kerület esetében a társadalom számára – ide értve a vízhasználókat is – elérthetők és véleményezhetők legyenek a következők: (a) a terv kidolgozásának ütemterve és munkaprogramja, beleértve a tervezett konzultációs intézkedésekről szóló közleményt is, legalább három évvel annak az időszaknak a kezdete előtt, amelyre a terv vonatkozik;

28 A társadalom tájékoztatása és konzultációk II.
14. cikk  A társadalom tájékoztatása és konzultációk II. (b) a vízgyűjtőre vonatkozóan feltárt jelentős vízgazdálkodási problémák közbenső felülvizsgálata, legalább két évvel azon időszak kezdete előtt, amelyre a terv vonatkozik; (c) a vízgyűjtő gazdálkodási terv kézirata, legalább egy évvel azon időszak kezdete előtt, amelyre a terv vonatkozik. Igény esetén hozzáférhetővé kell tenni azokat a háttérdokumentumokat és információkat, amelyeket a vízgyűjtő gazdálkodási terv kéziratának kidolgozásakor felhasználtak. 2. A tagállamok a társadalom aktív részvétele és a konzultációk érdekében legalább hat hónap időtartamot biztosítanak a fenti dokumentumok írásban történő észrevételezésére. 3. Az 1. és a 2. bekezdés előírásait a korszerűsített vízgyűjtő gazdálkodási tervekre is ugyanúgy alkalmazzák, mint az első tervekre.

29 VÍZGYŰJTŐ GAZDÁLKODÁSI TERVEK
VII. MELLÉKLET  VÍZGYŰJTŐ GAZDÁLKODÁSI TERVEK A. A vízgyűjtő gazdálkodási tervek a következő elemeket tartalmazzák: … 9. a közvélemény tájékoztatására és konzultációkra tett intézkedések összefoglalása, azok eredményei és az azok alapján a tervben végrehajtott változtatások; … 11. a kapcsolatfelvételi helyek, pontok és azok az eljárások, amelyek útján meg lehet szerezni a 14. cikk (1) bekezdésében hivatkozott háttér dokumentációkat és információkat, és különösen a részleteit a …

30 Az eredeti szövegben a „társadalom bevonása” kifejezés helyett az alábbi kifejezések szerepelnek:
Tájékoztatás (információszolgáltatás) Meghallgatás (konzultáció) Aktív részvétel (aktív bevonás)

31 A VKI-ben előírásaiból következő határidők a társadalom bevonására
Legkésőbb december: Ütemterv és munkaprogram a tervek elkészítéséhez, beleértve a konzultációs eljárások ismertetését is; 2007. július: Írásbeli állásfoglalás. Legkésőbb december: A vízgyűjtő területekre megállapított fontosabb vízgazdálkodási kérdések előzetes áttekintése; 2008. július: Írásbeli állásfoglalás. Legkésőbb december: A vízgyűjtő területek vízgazdálkodási tervének javaslata rendelkezésre áll; 2009. július: Írásbeli állásfoglalás. Legkésőbb december: A tervek végrehajtásának megkezdése.

32 Az útmutató jellege: ajánlott, jogilag nem kötelező
Az EU Közös Végrehajtási Stratégiája keretében kidolgozott útmutató a társadalom bevonásához a Víz Keretirányelv végrehajtásába (2002 november) GUIDANCE ON PUBLIC PARTICIPATION IN RELATION TO THE WATER FRAMEWORK DIRECTIVE Active involvement, Consultation, and Public access to information Az útmutató jellege: ajánlott, jogilag nem kötelező Kidolgozó: Az EU KVS 2.9 informális munkacsoportja (A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés legjobb módszerei a vízgyűjtőkön)

33 A modern vízgazdálkodás alapköve: az Integráció
környezeti célkitűzések az összes vízbázis az összes vízhasználati mód funkciók és értékek fegyelmi szabályzat törvényhozás a vízügy területén egy átfogó és következetes irányelven belül intézkedések széles köre gazdasági és pénzügyi eszközök az érintettek és a civil szervezetek a döntéshozáson belül különböző döntéshozói szintek, melyek befolyásolhatják a vizek állapotát, valamint vízgazdálkodás a különböző tagállamokban és csatlakozó államokban Itt kell megemlíteni, hogy a VKI nem egy integrált irányelv, csak a víztestek állapotát tartja szem előtt, nem szerepelnek benne a szociális és gazdasági feltételek, ezeket biztosítani kell.

34 Mellékletek (összesen 133 oldal):
Útmutató (84 oldal): Előszó (közös), Összefoglalás, Tartalomjegyzék Bevezetés, 1. Az Irányelv végrehajtása (közös) 2. Mi a „bevonás”? Miért kell bevonni a társadalmat? Kit kell bevonnunk? Mikor kell bevonnunk? 3., 4., 5. Hogyan vonjuk be? 6. Jelentéskészítés és értékelés (tanulási folyamat) 7. Befolyásoló tényezők (kapacitás és befektetés) Mellékletek (összesen 133 oldal): 1. Eszközök és technikák (41 oldal) 2. Példák a társadalom bevonására vízgazdálkodási projektekben (88 oldal) 3. A szerkesztő csoport tagjai és további résztvevők (4 oldal)

35 2. Mi a „bevonás”? Miért kell bevonni a társadalmat? Kit kell bevonnunk? Mikor kell bevonnunk?
A társadalom bevonása és a bevonás jelentőségének közös értelmezése a VKI-vel kapcsolatban: engedély arra, hogy emberek a tervek és a munkafolyamat eredményére befolyással legyenek eszköz ahhoz, hogy javuljon a döntéshozatal, valamint növekedjen a környezetvédelmi tudat és ezzel növekedjen a tervek elfogadottsága Ajánlott a társadalom bevonása valamennyi lépésbe a VKI végrehajtása során az 5. cikk követelményeitől a vízgyűjtő- gazdálkodási tervek elkészítéséig Jogharmonizáció???

36 Aktív bevonás: érdekeltek Kommunikáció: társadalom
Kiket kell bevonni? Előírások: (?) Aktív bevonás: érdekeltek Kommunikáció: társadalom Háttér-információk: mindenkor mindenki Általánosságban elmondható: Nincsen egységesen érvényes koncepció a társadalom bevonási eljárásra, ezt nemzeti, regionális, helyi adottságok figyelembevételével kell tervezni és végrehajtani.

37 3. Minden érdekelt aktív bevonása a tervezési eljárásban
Az érintettek aktívan közreműködnek az adott feladat kidolgozásában, és hozzájárulnak a tervek végrehajtásához. Ez kell legyen az aktív bevonás központi követelménye. Az aktív bevonás nem szabadon választott feladat, a Tagállamoknak kell azon fáradozniuk, hogy az aktív bevonást támogassák és megkönnyítsék. Az aktív bevonás magasabb szintje az, hogy a közös döntéshozatal magában foglalja azt, hogy az érdekeltek a felelősség egy részét is vállalják az elért eredményekért.

38 4. Konzultáció (meghallgatás)
A bevonás célja az érintettek ismeretanyagának és tapasztalatának felhasználása, melyek átadására a konzultációk biztosítanak lehetőséget. A „valódi bevonás” első szintje Két formája: írásbeli - a VKI 14. cikkének minimumkövetelménye, előfeltétele a tervek, dokumentumok publikálása, majd lehetőséget adnak az írásbeli kommentálásra szóbeli - aktívabb részvétel, lehetőség a párbeszédre

39 5. Az információkhoz és háttérdokumentumokhoz való hozzáférés
Megfelelő tájékoztatás az egyes végrehajtási lépések esetében Különböző érintettek és a nyilvánosság Az információk fajtája A tájékoztatás módjai és módszerei A háttér-információkhoz és háttérdokumentumokhoz való hozzáférés Nem szabályozott, hogy ki a „gazda”, lehet központi „Információs és Tudáscentrum”, vagy regionális/nemzeti központ (nemzetközi vízgyűjtők esetében)

40 6. Jelentéskészítés és értékelés
A VKI VII. mellékletében megfogalmazottak a Bizottság informálására szolgálnak, de emellett segítik a társadalom bevonási eljárás javítását a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek megújításakor Jelentéskészítés Célszerűen táblázatos formában az eljárások, intézkedések, a beérkezett állásfoglalások és ezek hatásai a tervekre Értékelés Az eljárás szervezője és a bevontak részvételével Kérdőíves formában az értékelésre vonatkozó pontokkal: Az Ön szerepe?; Ön szerint mi volt az eljárás célja?; Milyen hatással volt az eljárás a …-ra?; Ötletek; Tanácsok a következő eljáráshoz Megállapítás: az értékelés általában azonnal nem végezhető el, az eljárás eredményei később jelentkeznek

41 7. Befolyásoló tényezők Az eljárásért felelős hivatalnak tudatában kell lennie, hogy a társadalom bevonásának minden formája kapacitásnövelést és befektetéseket igényel. A.) Fennálló körülmények Beállítottság változtatás ( szükségessége - az érdekeltek partnerek) Szervezeti változások (szükségessége - források) Politikai ismeretek (támogatás) Kapacitásépítés és az egyes érdekcsoportok bizalma Szervezeteken keresztül az egyes polgárok és vállalatok elérése Bemutató projekt a bizalom megszerzéséhez és tapasztalatok nyeréséhez B.) Eljárási körülmények (1) Az eljárás jellemzői: Bizalom, nyitottság, átláthatóság, becsületesség, respektálás, bevonás, pozitív beállítás

42 B.) Eljárási körülmények (2)
Korai bevonás a feladatok meghatározásába; Az eljárás folyamatával való azonosulás (egyenrangúság, nem prekoncepcionált) érzésének keltése Lehetőség az érdekeltek számára az egymástól való tanulásra; Kölcsönös respektálás; Rugalmas és nyitott eljárás; Ismételt és folyamatos értékelés; Független moderátor; Folyamatosság (követhetőség később csatlakozóknak) C.) Tartalmi körülmények Az ismeretek sokféleségének becslése (helyi adottságokkal való kombináció) Bizonyítékok és bizonytalanságok (mértékének bemutatása) Jelentések és kommunikáció (nem szakmai stílusúak fontossága)

43 1. Melléklet: Eszközök és technikák
A.) A részvételi eljárás kidolgozásának lépései A résztvevők elemzése Problémák és okok elemzése A kommunikáció tervezése B.) Különböző kommunikációs technikák két szempontból Kapcsolati forma és kommunikációs eszközök (tervezése) C.) Speciális technikák Interjúk (1-1), aktív hallgatás, workshop-ok, kreatív ülések, Állampolgári esküdtszék, nyilvános meghallgatás Interaktív térinformatikai rendszerek (Web GIS) Monitoring és a közreműködés értékelése Számítástechnikai eszközök a hozzászólások feldolgozására

44 A bevonással elérni kívánt célok
Eszközök és technikák A társadalom érzékenységének és szükségleteinek azonosítása Interjúk, vizsgálatok, közvélemény-kutatás Statisztikailag megalapozott kérdőíves felmérések Preferenciák felmérése Tudatosság-növelő tevékenységek és informálás Demonstrációs tevékenységek, Kiállítások Hírlevelek, videók, szórólapok, színes riportok Média (televízió, újságok), Internetes oldal Munkaértekezletek, szemléltető technikák alkalmazásával, Nyílt napok Konzultáció / Részvétel Az érintettek és lakossági csoportok fóruma, ”Víz Parlament”, „Víz Tanácsok” Érintettek munkaértekezlete, párbeszédes fórumok, szemléltető eszközöket felhasználó megbeszélések Érintettek munkacsoportjai Közvélemény-kutatás, Preferenciák felmérése Tanácsadók és független előadók alkalmazása a munka elősegítése érdekében Az észrevételek összegyűjtése Közterületi regisztrációs irodák Internetes oldal, elektronikus levelezés, Posta Konzultációra bocsátott anyagok véleményezése Az észrevételek kezelése Szoftveres úton Az érintettek / társadalom felé irányuló visszacsatolás Összefoglaló anyagok publikálása Megbeszélések

45 33 projekt egységes leírása az alábbiak szerint:
2. Melléklet: Példák a társadalom bevonására vízgazdálkodási projektekben 33 projekt egységes leírása az alábbiak szerint: Ösztönzés (miért jó példa) A projekt célja / tárgya A tervezés egysége, méretaránya (vízgyűjtő, régió, stb.) A projekt időtartama A társadalom bevonásának célja (miért PP?) ki szervezte Kit vontak be és hogyan (a bevonás foka, formája) a tervezés melyik szakaszában Az alkalmazott módszerek és eszközök (beleértve a forrásokat – idő, pénz – ha ismert)

46 Az érintettek fő hozzájárulása
A PP érzékelhető eredménye (hatása) Pozitív és negatív tanulságok pl.: A társadalom bevonása sikeresen elvégezhető az adott módon és szinten Gyakran megállapítható a kapcsolat a helyi tevékenységek és hatásaik között Nem volt mindig bíztató a „szakértőkkel” egy asztalnál ülni Az állami hivatalok nem hallgatnak a társadalomra ezért az egész időpocsékolás Összefoglaló megállapítások További információk (elérhetősége)

47 Példák a társadalom-bevonás alkalmazására a vízgyűjtő-gazdálkodás tervezésben Magyarországon
ICPDR Stratégia-terv Víz-Élelmiszer-Környezet Dialógus Hortobágy-Berettyó vízgyűjtő vízgazdálkodási terve Maros vízgyűjtő vízgazdálkodási terve

48 Az ICPDR társadalom bevonási Stratégiája
A következő dokumentum(ok) alapján: Public Participation Strategy Including the ICPDR Operational Plan Draft-2

49 Az ICPDR-nek mint a VKI koordináló platformjának az a feladata, hogy biztosítsa a vízgyűjtő szintű koordinációt és koordinálja a módszertanokat és a munkavégzést. Ez a társadalom bevonásával kapcsolatban a következőket jelenti: Átfogó stratégiát kell készíteni a társadalom bevonására vízgyűjtő szinten és Biztosítani kell az összehangolt megközelítést helyi, al-vízgyűjtő, nemzeti és vízgyűjtő szinteken. Ehhez jelenleg két dokumentum készült el: Működési terv a társadalom bevonási tevékenységekhez vízgyűjtő szinten „roof” Duna-vízgyűjtő stratégia a társadalom bevonására a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésbe ig

50 Működési terv a társadalom bevonási tevékenységekhez vízgyűjtő szinten
4 fázis 2009-ig (2015-ig) Táblázatos formában meghatározott feladatok: Feladat (politikai támogatás biztosítása, érdekeltek elemzése, konzultációs folyamat tervezése, a PP folyamat értékelése, stb.) A feladat megoldásának rövid leírása (szórólap, WEB, médiák, konzultációk szervezése, stb.) A társadalom bevonás típusa (tájékoztatás, konzultáció, aktív bevonás) Időpont, határidő

51 Duna-vízgyűjtő stratégia a társadalom bevonására a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésbe 2003-2009-ig
5.1 verzió 4 (+2) fázisban 4 szinten: Nemzetközi szint – Duna-vízgyűjtő szint vagy „roof” Nemzeti szint Al-vízgyűjtő szint Helyi szint

52 Táblázatos formában: Tevékenység (PP koordináció/menedzsment létrehozása a kormányon belül, nemzeti szintű résztvevők-elemzése, stb.) Cél/eredmény (biztosítja a PP tevékenység kereteit, kulcs-szereplők, szakértők meghatározása, stb.) Szükséges kapacitás és szervezet (meglévő minisztériumi struktúra, nemzeti központ, stb.) Ki végzi? (nemzeti kormány, nemzeti központ, stb.) Ki vesz még részt? (más minisztériumok, minden nemzeti érdekelt, EU Bizottság, stb.) Időpont/Határidő Megjegyzés (PP típusa, pontosítás megadott feladat elvégzése után, stb.)

53 Nemzetközi szint – Duna Vízgyűjtő
0. Szakasz Tevékenység Cél Résztvevő Érintettek vizsgálata A kulcsfontosságú érintettek azonosítása, motivációk, feladatok és egyűttműködés Társadalom-bevonási Előkészítő Csoport Az ICPDR Szervezeti vizsgálata a társadalom-bevonással kapcsolatban Javaslatok a jövőbeni struktúrára Magas-szintű (miniszteri) konferencia a Társ.Bev.-ról Általános magas-szintű politikai támogatás Miniszterek, EB, KVS Munkacsoport, nemzetközi szervezetek Társ.bev. kapacitás megalapozása az ICPDR-on belül Emberi és szervezeti bázist hoz létre az ICPDR-on belül a társ. Bev. céljából Nemzeti társ.bev. „gyújtópontok”, egyéb szakértelemmel rendelkező érintettek

54 Nemzetközi szint – Duna Vízgyűjtő
I. Szakasz Tevékenység Cél Résztvevő Kommunikációs Stratégia Felelősségtudat a vízgyűjtő-gazdálkodásért és lehetőség a részvételre Államigazgatás, Társ.bev. előkészítő Csoport 1. Nyílt meghallgatás az összes érdekelt fél számára Információ biztosítása, az első személyes kapcsolat kialakítása, a VKI és a Vízgyűjtő-gazdálkodás fogalmának tisztázása Minden érdekelt szervezet nemzetközi szinten A államigazgatás „biztatása” nemzeti „Gyújtópontok” létrehozására Tapasztalatok cseréje, technikák és eszközök megosztása, a határon túli nemzetközi akciók szervezésének elősegítése Nemzeti „gyújtópontok”, nemzetközi szervezetek

55 Nemzetközi szint – Duna Vízgyűjtő
II. Szakasz Tevékenység Cél Résztvevő A konzultációs mechanizmusok fejlesztése Biztosítja a társadalom-bevonást Érintettek 2. Nyílt meghallgatás szervezése: Jelentés az előkészítő szakasz eredményeiről, adatgyűjtés, info a terhelésekről és hatásaikról Konzultáció, Dialógus, info gyűjtés a vízgyűjtő-gazdálkodás tervezéshez

56 Nemzetközi szint – Duna Vízgyűjtő
III-IV. Szakasz Tevékenység Cél Résztvevő 3. Nyílt meghallgatás: Víz Tanácsok létrehozása Minden ICPDR terv és folyamat Kiválasztott érintettek Regionális irányelv kidolgozása az alv-vízgyűjtő- és a nemzeti szintű Víz tanácsok számára Garantálja az információ terjesztését, a nemzeti és a-vízgyűjtő szintű konzultációt és az aktív bevonást Államigazgatás és namzeti valamint al-vízgyűjtő szintű érintettek bevonása

57 Nemzeti szint 0. Szakasz Tevékenység Cél Résztvevő
Társadalom-bev. szervek létrehozása az állami irányításon belül Biztosítja a későbbi társ.bev. tevékenységek kereteit Miniszteri szintű együttműködés szükséges Érintettek vizsgálata A kuklcsfontosságú szereplők azonosítása, javaslatok, motivációk, igények felmérése Tanácsadó szervek, civil szervezetek

58 Nemzeti szint I. Szakasz Tevékenység Cél Résztvevők
Nemzeti Társadalom-bevonási Stratégi és akcióterv kidolgozása Ko-ordinálja a társadalom-bevonás végrehajtását, információ-szolgáltatás Miniszterek között együttműködés szükséges, civil szervezetek esetleg Nemzeti szintű konzultációs szervek létrehozása Teret biztosít a viták, konzultációk számára Minden országosan jelentős érintett Az EU CIS Társ. Bev-i dokumentumának adaptálása, lefordítása nemzeti nyelvre/helyzetre A tár.bev. legjobb gyakorlatának terjesztése Európai Bizottság Információ Terjesztési Program I. Szakasz VKI ismeretterjesztés, környezettudatosság fejlesztése Lényeges érintettek, beleértve a szakértői cégeket, civil szervezeteket, stb. , akik szolgáltatásokat képesek nyújtani a hatóságnak

59 Nemzeti szint II. Szakasz Tevékenység Cél Résztvevő
Információ Terjesztési Program II Szakasz Felkészít a hatékony Dialógusokra Érintettek, kompetens civil szervezetek Konzultációs mechanizmus fejlesztése Társ.bev. irányítása nemzeti szinten Szisztematilkus konzultációk rendezése, specifikus témákban specifikus érintettekkel Konzultáció, dialógus és infromációnyerés a vízgyűjtőgazd. tervezéshez

60 Nemzeti szint III-IV. Szakasz Tevékenység Cél Résztvevő
Visszajelzés és értékelési mechanizmusok fejlesztése Tanulságok leszűrése, melyeket figyelembe kell venni a jövőre nézve Kiválasztott érintettek Kulcsfontosságú érintettek integrálása a környezeti célkitűzések meghatározásába A szakterületek szélesebb körű együttműködését biztosítja Biztosítja azt, hogy a Vízgy.gazd.terv. céljai szociálisan elfogadottak Kulcsfontosságú érintette bevonása az intézkedési programok kidolgozásába

61 Al-vízgyűjtő szint 0. Szakasz Tevékenység Cél Résztvevő
Érintettek vizsgálata A kulcsfontosságú szereplők azonosítása, javaslatok, motivációk, igények felmérése ICPDR, regionális és nemzetközi érintettek „pilot” területek azonosítása Bemutatja a társ.bevonás előnyeit

62 Al-vízgyűjtő szint I. Szakasz Tevékenység Cél Résztvevő
Társ.bev. ért felelős szervek létrehozása az államigazgatási szerveken belül és köztük Biztosítja a jogi és intézményi kereteket ICPDR, regionális és nemzetközi érintettek Tréning, oktatási és tudatosság-fejlesztési programok Nagyobb kapacitás a vízgy.gazd.tervezésben való részvételreA „Duna-érzés” fejlesztése Információs és konzultációs programok az alvízgyűjtőn élő érintettekkel Megnövelt tudatosság és tér a későbbi társ.bev. akcióknak

63 Al-vízgyűjtő szint II. Szakasz Tevékenység Cél Résztvevő
Al-Vízgyűjtő meghallgatások szervezése a kulcsfontosságú érintettek tájékoztatására és a reakciók megismerésére Konzultáció, Dialógus, a vízgy.gazd.tervezés céljainak szociális elfogadottsága ICPDR, regionális és nemzetközi érintettek Folyamatos információ terjesztés Megnövekedett környezeti tudatosság, tér a későbbi aktív bevonásnak ICPDR, nemzetközi érintettek

64 Al-vízgyűjtő szint III-IV. Szakasz Tevékenység Cél Résztvevő
Kulcsfontosságú érintettek integrálása a környezeti célkitűzések meghatározásába, monitoring rendszer megalapozása Széles körű szakértői együttműködés kialakítása Szociális elfogadottság biztosítása Érintettek Kulcsfontosságú érintettek bevonása az intázkedési programok létrehozásába Értékelés, a „pilot”projektekből leszűrt tanulságok átvétele más al-vízgyűjtőkre Biztosítja a társ.bev. Legjobb Gyakorlatának elterjedését Al-vízgyűjtő Tanácsok

65 Lokális/helyi szint 0. Szakasz Tevékenység Cél Résztvevő
Helyi felelősségi kör meghatározása Tisztázni a kapcsolattartó személy/intézmény felelősségi körét Minden intézményi szereplő Érintettek vizsgálata A kulcsfontosságú szereplők azonosítása, javaslatok, motivációk, igények felmérése Nemzeti „Gyújtópontok”, lehető legtöbb érintett bevonása Tréning programok a kapcsoalttartó személyeknek Nagyobb szakértelem, kapacitás Helyi „gyújtópont” személyzete

66 Lokális/helyi szint I. Szakasz Tevékenység Cél Résztvevő
FElkészülés a kommunikáció tevékenységekre meglévő anyagok fordítása, adaptálása és szétosztása a helyi közösségeknek Szélesebb körű felelősségtudat kialakítása és lehetőség a részvételre Hatóságok, helyi adminisztratív szervek, regionális körny.védelmi tanácsok, civil szervezetek, iskolák, stb. Információ Terjesztési Program I. Szakasz A VKI iránti érdeklődés felkeltése Társ.bev. Lehetőségek kiterjesztése Hatóságok, helyi adminisztratív szervek, regionális körny.védelmi tanácsok, civil szervezetek, iskolák, stb. + média Kérdőív a vállalás mértékéről, értékelés Információ, első kapcsolatteremtési lehetőség, az érintettek kiválasztásának előfeltétele Minden helyi érdekelt szervezet

67 Lokális/helyi szint II. Szakasz Tevékenység Cél Résztvevő
Érintettek számára oktatási programok / workshop-ok azonosított problémákról Együttes elképzelés kialakítása a vízgyűjtő helyzetéről Kulcsfontosságú érintettek helyi szinten Konzultációs folyamat fejlesztése „Helyi Bizottság / Platform” Irányelv a konzultáció, Dialógus lebonyolításához Társ.bev. Irányítása helyi szinten Minden kompetens államigazgatási szerv + kulcsfontosságú érintettek Helyi meghallgatások szervezése a kulcsfontosságú ügyekről, terhelések és hatások vizsgálata a Dialógus megkezdéséhez Konzultáció, Dialógus, információszerzés

68 A Víz – Élelmiszer – Környezet Dialógus
A magyarországi rendezvények egy közép-kelet európai rendezvénysorozatnak a részei 10 résztvevő ország: Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia

69 A magyarországi partnerek
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium GWP- Global Water Partnership, Hungary WWF – World Wide Fund, Hungary ICID Hungarian National Committee Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szervezete

70 Célkitűzés: A Víz Keretirányelv előírásainak bevezetése a mezőgazdasági vízgazdálkodásba
A Dialógus alapvető jellemzői a kulcsfontosságú érintettek a vízgazdálkodási szervezetek a találkozókon a mezőgazdasági vízgazdálkodás volt a középpontban a résztvevők olyan magánszemélyek vagy mezőgazdasági szervezetek voltak, melyeknek volt tulajdonuk a Vízgazdálkodási Szervezetekben,

71 A Dialógus utólagos értékeléséből levonható következtetések
Folyamatos információáramlás szükséges a Víz Keretirányelv bevezetése kapcsán A szakértők számára elkészült útmutatókat összegzett, közérthető formában kell az érintettek számára közre bocsátani Kulcsfontosságú a szakértő-képzés a bevezetés kapcsán Az információ menedzsment hálózatot fejleszteni kell Az intenzív mezőgazdasági fejlődést a természet és a vízhasználatok módosulásának terhelésének optimalizálásával kell elérni a jó mezőgazdasági gyakorlat mellé felvették a jó vízgazdálkodási gyakorlatot is

72 Hortobágy-Berettyó vízgyűjtő vízgazdálkodási terve
A Hortobágy-Berettyó vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés lépései: a Konzultációs jelentés tervezetének elkészítése belső konzultáció a vízügyi igazgatóságokkal, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságokkal A Konzultációs Jelentés véglegesítése külső konzultáció a vizikörnyezet jövőjében érintett szervezetekkel és személyekkel a vízgyűjtő-gazdálkodási terv végleges változatának elkészítése a vízgyűjtő-gazdálkodási terv rendszeres ellenőrzése és felülvizsgálata A vízgyűjtő területén élő lakosság száma közel , ebből fő lakik Debrecenben, míg a fennmaradó hányad a vízgyűjtőt közvetlenül érintő 41 településen él. A vízgyűjtő területe: 5170 km2 A vízgyűjtő 75%-a művelés alatt áll, 10%-a öntözött terület. A nemzeti parkok a vízgyűjtő több, mint 12%-át foglalják el, a védett terület jelentős része állandó vízborítású (tó, mocsár, holtág, stb.) Területhasználat: 60% - szántó művelési ág 17% - gyep, legelő 1,4% - rét Vízkészlet Lakossági vízellátás Mezőgazdaság, halastavak és ipari vízellátás Aszálykérdés Árvízvédelem és belvízelvezetés Természetvédelmi területek Folyókorridor védelem Szabadidő eltöltés Települési, ipari szennyvíz Szilárd hulladék és iszapkezelés

73 Közösségtájékoztatás - a társadalom-bevonás legalacsonyabb mérvű formája
A konzultációs folyamatban részt vett közösségek: Területi Államigazgatási, Területfejlesztési Szervezetek Vízhasználói csoportok, Vízgazdálkodási Szervezetek Helyi politikusok, Képviseletek Környezetvédelmi Csoportok Helyi Hírközlő média Helyi Közösségek

74 A közösségtájékoztató folyamat szintjei
I. szint Megyei területfejlesztési tanácsok Megyei önkormányzatok II. szint Területileg érintett gazdasági kamarák, szakmai és társadalmi szervezetek Területileg érintett államigazgatási szervek Területfejlesztési önkormányzati társulások Települési önkormányzatok Helyi politikusok, országgyűlési képviselők Gazdálkodó szervezetek III.szint Területileg érintett lakosság a helyi médián keresztül

75 A vízgyűjtő-gazdálkodási terv 5 fő fejezete:
A Maros vízgyűjtő magyarországi területének vízgyűjtő-gazdálkodási terve A vízgyűjtő-gazdálkodási terv 5 fő fejezete: a tervezési terület legfontosabb természeti adottságai, a vízhasználatok és a vízgyűjtő-használatok jellemzői a tervezés meghatározó feltételei a vízgyűjtő megoldásra váró jellemző problémái és ezek lehetséges megoldásai a megoldásra váró feladatok

76 - 1998. november 11 – Orosháza-Gyopárosfürdő
I.szakasz: A Belső Konzultációs Jelentés alapján tartott szakmai konzultáció Június 16 – Szeged II.szakasz: A Belső Konzultációs Jelentés 2. változata alapján tartott szakmai konzultáció Október 20 – Budapest III.szakasz: A Konzultációs Jelentés alapján megtartott nyilvános társadalmi konzultációk: november 11 – Battonya november 11 – Orosháza-Gyopárosfürdő november 17 – Makó. A Maros vízgyűjtőjének tervezése során a tervezési irányelvben megadott szempontokat is figyelembe vevő társadalom-bevonási terv készült. A tervezési egység önmagában túl nagy méretű volt ahhoz, hogy az egész területen egyszerre lehessen társadalmi egyeztetést végezni, nem csak a távolságok, hanem a vízgazdálkodási problémák különbözősége miatt is. Így a társadalom bevonása 3 szakaszban történt: I. szakasz: az illetékes minisztériumok, az ATVIZIG tervezőintézet, a Vízgazdálkodási Társulatok, egyéb a területen illetékes vízügyi szervezetek, a területfejlesztés, a természetvédelem, valamint a tervezők képviselőinek részvételével II.szakasz: az illetékes minisztériumok, valamint a tervezők képviselőinek részvételével

77 A társadalom-bevonási akció menete
Konzultációs anyagok kidolgozása Az érintettek és érdeklődők lehetséges körének feltárása Vendéglátók a helyi polgármesterek Bevezető előadás a projekt menetéről Párbeszéd a társadalommal Felszólalások jegyzőkönyvezése A társadalmi konzultációk előkészítése a konzultációs anyagok kidolgozásával kezdődött. Ezekből kikerültek a nagy adathalmazok, a szakmai szóhasználatot a társadalom számára is érthető nyelvvel helyettesítették. Emellett “hólabda módszer” alkalmazásával – azaz a megszólított további megszólítandókat nevez meg – feltárták az érintettek és érdeklődők lehetséges körét. A konzultáció helyéről és időpontjáról külön meghívókon, szórólapokon, illetve újsághirdetés útján informálták az érintetteket. A konzultációk védnökei, illetve vendéglátói általában helyi polgármesterek, vagy nevezetes személyiségek voltak, akikkel a bonyolítók előzetes egyeztetést tartottak. Az illetékes hatóságok képviselői a társadalmi konzultációkon is részt vettek, bizonyítva ezzel, hogy az elkészült konzultációs terveket sajátjuknak érzik és támogatásukról biztosítják a tervezőket. A konzultációk rövid bevezetővel kezdődtek, ahol a “vendéglátó” bemutatta a tervezőket, ismertette a konzultáció célját és “játékszabályait”. Ezt rövid bevezető előadás követte a tervezés menetéről, céljáról, eredményeiről, általános és helyi szempontok szerint. A társadalommal folytatott párbeszédre ezután került sor. A bonyolítók és a tervezők minden felszólaló észrevételeit – maximum három-négy felszólalás után – összefoglalták és jegyzőkönyvezték. Egyes felszólalásokra azonnal, más kérdésekre az egye stémakörök lezárásával próbáltak válaszolni. A tapasztalatok szerint a Maros térségében a belső, szakmai konzultációkon volt nagyobb az érdeklődés és a részvétel. A külső konzultációkat szintén eredményesnek lehet mondani. Kedvező volt, hogy már a munka kezdete során személyes kapcsolat alakult ki a két érintett megye (Békés és Csongrád) Megyei Önkormányzata Területfejlesztési Tanácsának vezetőivel. Tapasztalatok Az önkormányzati vezetők érdeklődése a vízgyűjtőnek a szűkebb térségükhöz kapcsolódó jövőjére irányult. A vízügy fejlesztési politikájában növekvő a szerepe a települési önkormányzatoknak. A közösségtájékoztatók résztvevői az államigazgatási, önkormányzati, intézményi, gazdasági, érdekképviseleti és civil szervezetek tagjai közül kerültek ki.

78 A HarmoniCOP Project

79 Fő célkitűzés A HarmoniCOP Project célja a társadalom bevonásával történő vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés elfogadottságának növelése Európában. A vízgyűjtő-gazdálkodás-tervezés a vízgyűjtő-tervezés és –gazdálkodás egy integrált, több szektort magába foglaló változata, mely független mind a politikai, mind a közigazgatási határoktól. A projekt céljául tűzte ki gyakorlatban alkalmazható információ közrebocsátását a vízgyűjtő-gazdálkodás keretein belül alkalmazható társadalom-bevonási folyamatokról, valamint a Víz Keretirányelv társadalom-bevonásra vonatkozó előírásai teljesítésének elősegítését.

80 A vizsgálat általános szerkezete
Társadalom-bevonás „társadalmi tanulás” folyamataként Az információ szerepe és az IKE eszközei A nemzeti sajátosságok vizsgálata Integráció Esettanulmányok, tapasztalatok *IKE= információs és kommunikációs eszközök IKE – információs és kommunikációs eszközök Koordináció Útmutató és terjesztés

81 Consortium COORDINATOR:
Institute of Environmental Systems Research, University of Osnabrueck Németország: Ecologic, Institute for International and European Environmental Policy Belgium: Katholieke Universiteit Leuven, Centre for Organizational and Personnel Psychology Franciaország: ENPC-Laboratoire Techniques Territoires et Sociétés Cemagref, Centre National du Machinisme Agricole, du Génie Rural, des Eaux et des Forêts Magyarország: Budapest University of Technology and Economics Olaszország: Università degli Studi di Udine

82 Hollandia: Delft University of Technology, RBA Centre Universiteit Maastricht, International Centre for Integrative Studies Rijksinstituut voor Integraal Zoetwaterbeheer en Afvalwaterbehandeling, RIZA Stichting Waterlookunding Laboratorium, WLDelft Hydraulics Spanyolország: Universitat Autonoma Barcelona Universidad de Alcala de Henares Svájc: Colenco Power Engineering Ltd Egyesült Királyság WRc pic

83 Multidiszciplinaritás
Környezet-tudományok Szociológia Gazdaságtan, Műszaki és informatikai tudományok Egyéb….. A vizsgálat komplex felépítése A project komplex jellegéből eredően, a szükséges szakmai háttér számos tudomány-területből tevődik össze, mint azt a fenti ábra mutatja.

84 Várt eredmények A „Társadalom-bevonás és a Víz Keretirányelv” témában elkészült számtalan jelentés átfogó képet ad a társadalom bevonásával végzett vízgyűjtő-gazdálkodás tervezési folyamatokról Európában. Nemzeti jelentések a 9 kiválasztott országban elvégzett esettanulmányokról Végső tudományos összefoglaló jelentés Interaktív web-kommunikációs lehetőség Kézikönyv a társadalom Víz Keretirányelv végrehajtásába történő bevonásának módszertanáról

85 A BME szerepe 2 munkacsoportban veszünk aktívan részt:
Nemzeti megközelítések, nemzeti jelentés elkészítése Esettanulmány A magyar esettanulmány megismerteti a projekt résztvevőit a csatlakozó országok igényeivel, mivel ezen országokat egyedül Magyarország képviseli.