Bevezetés a biológiába Kommunikáció és kultúra

Bevezetés a biológiába Kommunikáció és kultúra
Számadó Szabolcs

Bevezetés a biológiába állati kommunikáció
kommunikáció defíniciója Olyan viselkedés vagy morfológiai jelleg, mely a szignál vevő egyed viselkedését úgy változtatja meg, hogy az adaptív legyen a szignál adó egyed számára. (Krebs & Dawkins, 1984) DE Szignálok használata (kommunikáció) hosszútávon nem lehet stabil ha az nem adaptív a szignált vevő egyed szempontjából. (Mivel ekkor nem fogja figyelembe venni a szignálokat.)

Azaz, nem meglepő módon azt várjuk, hogy egy kommunikációs rendszer akkor lesz stabil ha a szignálok használata adaptív mind a szignál vevő, mind a szignál adó egyed szempontjából.

döntési helyzetek utód gondozás párválasztás erőforrásokért folytatott küzdelem

? ? ? ? ? Bevezetés a biológiába állati kommunikáció döntési helyzetek
utód gondozás párválasztás erőforrásokért folytatott küzdelem ? ? ? ? érdekellentét ? megfigyelő elől rejtett információ

Állati kommunikációs rendszerek jel vs. szignál (cue vs. szignál) „self-reporting signals” vs. „other-reporting” (szignál adóra vonatkozik vs. másra vonatkozik)

Bevezetés a biológiába állati kommunikáció - jelek
formant eloszlás

Bevezetés a biológiába
állati kommunikáció - jelek

Melyik lehet az aggresszívebb?

milyen jeleket látsz a képen?

Bevezetés a biológiába állati kommunikáció - szignálok
párválasztás költséges szignálok (hátrány elv)

karotinoid alapú szignálok: csak a táplálékból lehet kinyerni költséges beépíteni

aggresszív szubmisszív Darwin, C.R. (1871) The expression of emotions in men and animals

„Másra utaló” szignálok Méhek „tánca” – von Frish. Kétféle tánc. Táplálékforrás: iránya távolsága fordulatok száma percenként a távolság függvényében

Méhek „tánca” irány kommunikációja a táplálékforrás iránya és a nap állása által bezárt szög segítségével

Cerkófok vészjelzései – Cheney & Seyfarth sas leopárd kígyó Alaptípus adott, de a részleteket tanulni kell. Pl. nem minden ragadozó madár vált ki vészjelzést

Állati kommunikációs rendszerek álltalában az állat saját állapotára utaló szignálok (self-reporting signals) limitált számú szignál, kb (+jelek)

Bevezetés a biológiába emberi nyelv
szimbólikus rekurzív kulturálisan öröklődő

Milyen fajokat próbáltak megtanítani, és mire? delfinek szürke papagáj főemlősök Szimbólumok használatára. lexigram (lehetnek nyomtatott jelek, műanyag lapocskák, vagy számítógép billentyűzete) jelbeszéd

Alex (balra, RIP.) és Pepperberg (fönt) Alex 7 színt ismer fel és 6-ig számol. Pepperberg teljesítményéről nincsenek adataink.

Főemlősök: Gardner házaspár: Washoe – jelbeszéd. Premack: Sarah – lexigrammok. Rumbaugh: Lana – billentyűzet. Terrace: Nim Chimsky (Noam Chomsky) Patterson: Koko – jelbeszéd. Savage-Rumbaugh: Kanzi – lexigrammok.

Főemlősök: Washoe – jelbeszéd: 51 hónap – 132 jel. Nim Chimsky: 44 hónap – 125 jel. Koko – jelbeszéd: 36 hónap – 112 jel. Többszáz szóból álló aktív és közel ezer szavas passzív szókincs. Koko IQ-ja (nem a bokszolóé!) 75 és 90 közötti, több, mint 1000 jelet használ és több, mint 2000 szót ért meg.

- Nim Banana Nim banana Nim Banana eat me Nim Banana me Nim me Banana me eat banana Drink Nim drink Nim Drink eat drink eat Drink eat me Nim Eat Nim eat Nim Eat drink eat drink Eat grape eat Nim Eat me Nim drink Grape eat Nim eat Grape eat me Nim Me Nim eat me Me eat drink more Me eat me eat Me gum me gum Nim eat Nim eat Play me Nim play Tickle me Nim play Terrace, H. S. (1979). Nim. New York: Knopf.

Hierarchia – Hauser tamarinos kísérletek (Fitch & Hauser, 2004)

Tamarinos kísérletek (Fitch & Hauser, 2004)

Két eltérő megközelítés: „melléktermék” - Chomsky, Hauser, Fitch: BFL vs NFL adaptáció eredménye – Pinker & Bloom 1990; Maynard Smith & Szathmáry, 1995

Kritériumok (Számadó & Szathmáry, 2006) Képes-e az elmélet megmagyarázni azt, hogy milyen szelektív előnyök származnak a nyelv használatából az adott szituációban? Képes-e az elmélet megmagyarázni a kommunikáció őszinteségét az adott sztiuációban? Megfelel-e az elmélet a beágyazottság kritériumának? Képes-e az elmélet megmagyarázni azokat a generalizációs képességeket melyekre az emberi nyelv használata lehetőséget ad? Képes-e az elmélet megmagyarázni az emberi nyelv egyedül álló voltát?

+ - Az egyes elméletek magyarázó ereje Elméletek/ kérdések: 1 2 3 4 5
(1) szelektíve előny (2) őszinteség (3) „beágyazottság” (4) generalizáció (5) „ritkaság” Elméletek/ kérdések: 1 2 3 4 5 nyelv mint a gondolkodás eszköze (Jerison, 1991; Burling, 1993) + - kurkászás (Dunbar, 1998) pletyka (Power, 1998) eszköz készítés (Greenfield, 1991) „házassági szerződés” (Deacon, 1997) szexuális szelekció (Miller, 2000) státusz információért cserébe (Dessalles, 2000) ének (Vaneechoutte & Skoyles, 1998) csoport kötelék/ rítus (Knight, 1998) gesztikuláció (Hewes, 1973) vadászat (Washburn & Lanchester, 1968)

Bevezetés a biológiába az állatvilágtól az emberi társadalmakig
Emberi kultúra élet minden területén írás: kulturális örökítő rendszer niche formálás

Bevezetés a biológiába szociális tanulás típusai
„Fertőzés”: kettő vagy több egyed hasonló viselkedést végez, és ez a viselkedés fajspecifikus. Szociális facilitáció: egy fajtárs jelenléte megváltoztatja a megfigyelő motivációs állapotát, úgy hogy az adott viselkedési elem megszerzésének és végrehajtásának a valószínűsége megnő. Locális enhancement: a tanulás elősegítése oly módon, hogy a megfigyelő figyelmét egy olyan helyre hívják fel, mely megerősítést tartalmaz. 4. Stimulus enhancement: a demonstrátor tevékenysége egy adott tárgyra tereli a megfigyelő figyelmét.

Bevezetés a biológiába szociális tanulás típusai
Imitáció: olyan új viselkedés lemásolása, melyre nincsen fajra jellemző ösztönös tendencia. (Thorpe, 1963). Kontrollálni kell: motivációs faktorokat; lokális és stimulus enhancement; új stimulus; a viselkedés ne legyen az adott faj viselkedési repertoárjának eleme.

Bevezetés a biológiába szociális tanulás
Közönséges selyemmajom (Callithrix jacchus): Kaja csapóajtó mögött. Kétféleképpen lehet kinyitni: tolni, ill. húzni (Bugnyar & Huber, 1997). Demonstrátor mindig huzza. Vannak akik huzzák, de ők is hamar rájönnek, hogy tolni egyszerűbb. Azaz, van némi imitáció, de az eredmény nem stabil.

Seregély (Sturnus vulgaris): Kaja dobozban. Dugó: kihúzni vagy belökni (Fawcett et al., 2002). Demonstrátorok vagy húztak vagy löktek. Lökött megfigyelők csak löktek, húzott megfigyelők húztak, löktek. Később 8-ból 6 húzó áttért lökésre.

Whiten et al (2005) Conformity to cultural norms of tool use in chimpanzees

„Mesterséges gyümölcs”, doboz melyet több féle képpen lehet kinyitni. (Whiten et al, 1996) Gyerekek, 2,3,4 évesek Csimpánz (Pan troglodytes) Egyszerű retesz: kilökni vagy megcsavarni és kihúzni (csavarás nem funkcionális!!) T Retesz: két-lépcsős, itt is lehet csavarni és lökni (csavarás itt sem funkcionális) Csimpánzok funkcionálisan másoltak, nem funkcionális részeket nem vették át, Gyerekek sokkal nagyobb valószínűséggel lemásolták a nem funkcionális részeket is.

Felnőttek rosszabul teljesítettek, mint a gyerekek (Horowitz, 2003). Mi a helyes konklúzió? Felnőttek nem tudnak imitálni? Vagy nem akarnak? (önjellemzés ennek ellentmond) Vagy csak nem imitálnak ha nem kell? Csimpánzok esetében ezek után mondhatjuk-e hogy nem tudnak imitálni? Motivációt is kontrollálni kell. Lehet, hogy az adott állat tud imitálni csak nem akar vagy nincs rá szüksége. Mondjuk meg neki: „imitáljál!” intencionalitást feltételez

kéz lefoglalt – kéz szabad utánzás gyakorisága

Bevezetés a biológiába állati kultúrák
Állati kultúrák: tradició vs. kultúra tradíció: szociális tanulás útján öröklődő viselkedés kultúra: tradíciók eltérő kombinciója Eszköz (tárgy) használat még nem feltétlen jelent tradiciót vagy kultúrát. dögkeselyű tengeri vidra egyes darwin pintyek tradíció: madarak ének tanulása

Bevezetés a biológiába állati kultúrák
39 feltételezhetően szociálisan öröklődő viselkedési tradíció (Whiten et al ) Egyes populációk tradíciók eltérő kombinciójával rendelkeznek. Csimpánz kultúrák.

Bevezetés a biológiába
állati kultúrák

Bevezetés a biológiába emberi kultúra
Defínició Sir Edward B. Taylor (1871): „culture or civilization, taken in its wide ethnographic sense, is that complex whole which includes knowledge, belief, art, morals, law, custom, and any other capabilities and habits acquired by man as a member of society.” „kultura vagy civilizáció, szélesebb etnográfiai értelemben tudás, hiedelmek, művészet, törtvények, szokások és más képességek komplex összesége melyeket az emberek egy társadalom tagjaiként elsajátítanak.”

Memetika Dawkins: Önző gén (1976) mém: kulturális replikáció egysége Mit ígért a memetika? Egy sikeres paradigmát, mely már bizonyította használhatóságát egy másik tudományterületen belül.

Replikátor Amíg a biológiában van foglamunk arról, hogy mik a releváns replikátorok (DNS, RNS, bizonyos fehérje molekulák: prionok, stb.), addig a mémek estében ez nincsen így. Hol lehet replikátorkat keresni? Emberi agyon belül, ill. kívül. Mindkettővel problémák vannak.

Darwini evolúciós elmélet Evolúció (fajok megváltozhatnak) Fajok megtöbbszöröződése Közös leszármazás Gradualizmus Természetes szelekció Társadalom tudományokban: Evolúció (kultura megváltozik) - elfogadott „Fajok” megtöbbszöröződése - elfogadott Közös leszármazás - elfogadott Gradualizmus – van ilyen is Természetes szelekció – nem elfogadott

Darwin is publikált az öröklődési mechanizmus ismerete nélkül. szaporodás – ismert volt variabilitás eredete – nem volt ismert öröklődési mechanizmus – nem volt ismert kompetíció (szelekció) – ismert volt Ha a biológiában így is el lehetett adni az elméletet, akkor a társadalom tudományokban miért nem lehet? szaporodás – nem ismert (nem tudjuk agyon belül mi replikálódik és hogyan) variabilitás eredete – nem ismert (neurobiológia szinten), vitatott öröklődési mechanizmus – (fontosabb) részben nem ismert kompetíció (szelekció) – vitatott (véletlen vs. irányított) + biológusoknak mázlija volt:

Mendel Domináns recesszív faktor nem befolyásolja egymást A gaméták mindig csak az egyik faktort tartalmazzák A kétféle típusú gaméta egyenlő arányban keletkezik A gaméták kombinációja véletlenszerű esemény A mendeli öröklődés menet miatt tesztelhető predikciókat lehet tenni az örökítő anyag ismerete és az örklődési mechanizmus részletes ismerete nélkül.

Az emberi kultura esetében az esetek zömében nem ismerjük a fenotípus-környezet fitnesz összefüggést (néha még az sem tiszta mi a fenotípus és a mi a környezet) Ha ehhez hozzáveszük az előbb felsorolt problémákat: szaporodás – nem ismert (nem tudjuk agyon belül mi replikálódik és hogyan) variabilitás eredete – nem ismert (neurobiológia szinten), vitatott öröklődési mechanizmus – (fontosabb) részben nem ismert kompetíció (szelekció) – vitatott (véletlen vs. irányított) Akkor érthető, hogy a memetika miért nem sikeres.

Bevezetés a biológiába Kommunikáció és kultúra

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Bevezetés a biológiába Kommunikáció és kultúra"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Bevezetés a biológiába Kommunikáció és kultúra

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Bevezetés a biológiába Kommunikáció és kultúra"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés