Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A jogi szabályozás alakulása

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A jogi szabályozás alakulása"— Előadás másolata:

1 A jogi szabályozás alakulása
Nonprofit szervezetek Magyarországon 2–3.

2 Szabályozási kronológia I.
1987–1990: A „nyitás időszaka” 1991–1994: Az adókedvezmények általános csökkentése és új nonprofit formák megjelenése 1995–1996: Az adókedvezmények szelektív csökkentése, az államközeli nonprofit szervezetek megkülönböztetett kedvezményezése

3 Szabályozási kronológia II.
1997: A közvetett állami támogatás szelektív növelése (1%) 1998: Paradigmaváltás: a szervezeti forma helyett a közhasznúság válik az adókedvezmények legfontosabb meghatározójává (Nonprofit törvény)

4 Szabályozási kronológia III.
2003–2004: A közvetlen állami támogatás intézményesítése: a Nemzeti Civil Alapprogram 2005: Az adományok adókedvezményének korlátozása. Új törvény az önkéntes tevékenységekről. A közhasznú társasági forma megszüntetése.

5 A szabályozási változások legfontosabb tendenciái
A keretszabályozás fokozatos átalakulása részletekbe menő szabályozássá A közhasznúság központi szabályozási elemmé válása A központi költségvetési támogatások elosztásával kapcsolatos döntések decentralizálása Az adókedvezmények korlátozása

6 A nyitás időszaka, A nonprofit szektor egész eddigi történetének legliberálisabb szabályozása 1987: az alapítvány visszakerül a PTK-ba 1989: Egyesülési törvény – Szabadon létrehozható egyesületek Nagyvonalú adókedvezmények

7 Az adókedvezmények típusai
Alaptevékenység társasági adó alóli mentessége Vállalkozási tevékenység társasági adójának kedvezményei ÁFA-kedvezmények Vám- és illeték-kedvezmények Az adományok (adományozók által élvezett) kedvezményei Helyi adókedvezmények

8 Számviteli tv.: megszűnik a természetbeni adományok adókedvezménye Korlátozzák a vállalkozási bevételek adómentességét Feltételekhez kötik és csökkentik a pénzbeni adományok adókedvezményeit PTK-módosítás: új jogi formák – közalapítvány, köztestület, kht

9 1995: A közalapítványok magasabb adókedvezményeket kapnak, mint a magánalapítványok. 1995: Csökken az adományok adókedvezménye. A nonprofit szektor adópolitikai kezelése 1996-ban, a „Bokros-csomag” évében változatlan marad.

10 1997: 1% Évek óta először lép életbe olyan intézkedés, amely nem csökkenti, hanem növeli a nonprofit szektor közvetett állami támogatását. 1996. évi CXXVI. törvény Az adófizetők a személyi jövedelemadó 1%-át általuk kiválasztott nonprofit szervezetnek ajánlhatják fel.

11 Az 1%-os törvény története
Az ötlet megszületése, eredeti szándékok: az 1% mint egyház-finanszírozási megoldás Érdekek és érdekérvényesítési küzdelmek: a javaslat átalakulása, címzettek a kulturális intézmények és nonprofit szervezetek Újabb fordulat: második 1% az egyházak javára

12 1%-ra jogosultak a belföldi székhelyű civil szervezetek, ha
Alapítványi, közalapítványi, egyesületi formában vagy egyéb társadalmi szervezetként működnek (kivéve a politikai pártokat, munkaadói és munkavállalói érdekképviseleteket) Közhasznú tevékenységet folytatnak (a közhasznú státus nem kötelező)

13 1%-ra jogosultak a belföldi székhelyű civil szervezetek, ha
Nincs köztartozásuk, vagy az 1%-ot a köztartozás kiegyenlítésére használják Legalább 2 éve működnek vagy legalább 1 éve működnek, de kiemelkedően közhasznúak a jogi formájuk közalapítvány

14 Technikai megoldások Az adófizetők nyilatkozatot tölthetnek ki egy kedvezményezett szervezet javára. Az adóhatóság végzi el az átutalást (ha a kedvezményezett tényleg jogosult, és kéri is a számára felajánlott összeget). A támogatottak listáját az adóhatóság nyilvánosságra hozza. A kedvezményezett sajtóközleményben számol be a támogatás felhasználásáról.

15 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről
1998: Nonprofit törvény Paradigmaváltás A közhasznúság válik az adókedvezmények legfontosabb feltételévé – az egyesületek „egyenjogúsodnak”. 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről

16 A nonprofit törvény célja
Meghatározza a közhasznú szervezetek típusait, a közhasznú jogállás megszerzésének feltételeit, a közhasznú szervezetek működési és gazdálkodási rendjét, nyilvántartási, beszámolási szabályait, törvényességi felügyeletét.

17 Típusok Közhasznú szervezetek Kiemelkedően közhasznú szervezetek
Tehát hallgatólagosan az összes többi szervezet a „nem közhasznú” kategóriába sorolódik.

18 Közhasznúvá minősíthető szervezetek
Egyesület, egyéb társadalmi szervezet Köztestület Alapítvány, közalapítvány Közhasznú társaság Nem minősíthető közhasznúvá: Politikai párt Biztosító egyesület Munkáltatói, munkavállalói érdekképviselet

19 A közhasznúvá minősítés feltételei
Közhasznú tevékenység (a törvényben rögzített felsorolás alapján) Vállalkozási tevékenység csak a közcélú tevékenység érdekében végezhető Profitszétosztás tilalma Politikamentesség, pártoktól való függetlenség

20 A kiemelkedően közhasznúvá minősítés feltételei
Az előbbieken kívül: Olyan közfeladat ellátása, amelyről törvény rögzíti, hogy állami feladat A tevékenységi és gazdálkodási adatok nyilvánosságra hozatala helyi vagy országos sajtó útján.

21 A közhasznú jogállás megszerzése
A közhasznú szervezetté nyilvánítás a bejegyzést végző bíróságon kezdeményezhető a bejegyzéssel egyidejűleg, azt követően bármikor. A bejegyzés nem tagadható meg, ha a szervezet a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel.

22 Közhasznúsághoz kötődő kedvezmények
A szervezet által igénybe vehető adó-, illeték- és vámkedvezmények A szervezetet támogatók által igénybe vehető adókedvezmények A szervezet által nyújtott szolgáltatást igénybe vevőket megillető SzJA-mentesség A kedvezmények konkrét mértékét az adótörvények határozzák meg.

23 Közhasznúsággal járó kötelezettségek
Működési szabályok rögzítése, szigorú nyilvántartási rend Összeférhetetlenségi szabályok Felügyelő bizottság (5 milliós bevétel fölött kötelező) Közhasznúsági jelentés készítése, nyilvánossága

24 Közhasznú szervezetek felügyelete
Törvényességi felügyelet: Ügyészség Adóellenőrzés: székhely szerint illetékes adóhatóság A kapott költségvetési támogatások felhasználásának ellenőrzése: Állami Számvevőszék

25 A nonprofit szektor állami támogatásának intézményesített megoldása: Törvény a Nemzeti Civil Alapprogram létrehozásáról Az 1%-os felajánlásokkal megegyező összeg a nonprofit szektor támogatására Az elosztási döntéseket a civil szervezetek által választott testületek hozzák

26 2005 A személyi jövedelemadóról szóló törvény
Felső korlátot szab az igénybe vehető adókedvezményeknek Az adományok adókedvezményét összevonja az egyéb adókedvezményekkel Megszüntetik a közhasznú társaságot Törvény az önkéntes munkáról

27 Az önkéntes törvény elfogadásához vezető út
Önkéntesek nemzetközi éve, 2001 A törvénytervezet civil kezdeményezése, Koordinátor: Önkéntes Központ Alapítvány Széleskörű társadalmi viták és államigazgatási egyeztetések A törvény parlamenti elfogadása: A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló évi LXXXVIII. Törvény

28 MIRE PÉLDA EZ A NONPROFIT SZEREPEK KÖZÜL?
A társadalompolitika formálása Ezen belül: Kezdeményező jellegű, nyílt érdekérvényesítés

29 Az önkéntes törvény tartalma
Az ellenszolgáltatás nélkül végzett közérdekű önkéntes tevékenység fontosságának elismerése Közérdekű = az önkéntes nem a saját vagy közeli hozzátartozója javára végzi a munkát

30 Nem minősül ellenszolgáltatásnak:
A védőruházat, védőfelszerelés, védőoltás Az utazási, szállás-, étkezési költségtérítés A képzés Az önkéntes munka elvégzéséhez szükséges eszközhasználat, állattartás költsége A biztosítás díja A külföldi napidíj Az önkéntesnek nyújtott jutalom, ha éves összege nem haladja meg a minimálbér havi összegének 20%-át.

31 Fogadó szervezet lehet:
Helyi és kisebbségi önkormányzat Költségvetési szerv Magyarországi székhelyű közhasznú és kiemelkedően közhasznú nonprofit szervezet Közszolgáltató (szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális) intézmény vagy annak fenntartója

32 Szerződés A közérdekű önkéntes tevékenységre irányuló jogviszonyt létrehozó szerződésben meg kell határozni az önkéntes munka tartalmát, ellátásának helyét, a tevékenységre fordítandó időt és a pihenőidőt, az önkéntesnek járó juttatásokat.

33 Bejelentési kötelezettség
A fogadó szervezet az önkéntesek foglalkoztatását köteles bejelenteni a kormányzati társadalmi és civil kapcsolatokért felelős minisztériumnak. A Minisztérium a bejelentkezett fogadó szervezetekről nyilvántartást vezet, és a nyilvántartásban szereplő adatokat honlapján nyilvánosságra hozza. A Minisztérium a nyilvántartásban szereplő adatokat átadja a munkabiztonsági és munkaügyi ellenőrzés szerveinek.

34 Nyilvántartási kötelezettség
A fogadó szervezet az önkéntesekről nyilvántartást vezet. Ennek tartalma: az önkéntes neve, lakóhelye, születési helye, állampolgársága, anyja neve, az önkéntes tevékenység kezdete és időtartama, az önkéntesnek nyújtott juttatások.

35 Adókedvezmény Az ellenszolgáltatásnak nem minősülő juttatásokat az önkéntes jövedelmének kiszámításánál nem kell figyelembe venni, tehát nem kell utánuk személyi jövedelemadót fizetni.

36 2007: Az 1%-os törvény módosítása
Adóbevallási nyomtatványhoz kapcsolt nyilatkozat A közzétételi kötelezettség állami átvállalása (honlap) Pártokkal kötött együttműködési megállapodás és közös jelöltállítás kizáró ok Köztartozás kizáró ok


Letölteni ppt "A jogi szabályozás alakulása"

Hasonló előadás


Google Hirdetések