Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

II. Szenvedélybetegek lelkigondozása: addiktológiai nézőpont

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "II. Szenvedélybetegek lelkigondozása: addiktológiai nézőpont"— Előadás másolata:

1 II. Szenvedélybetegek lelkigondozása: addiktológiai nézőpont

2 Addiktológiai alapfogalmak
Az addiktológia az addikciókkal, szenvedélybetegségekkel foglalkozó tudományág. A következőkben áttekintjük az alapfogalmak nemzetközileg is elfogadott értelmezését.

3 Addiktológiai alapfogalmak
Ha személyiségzavarokat, pszichopatológiai kórképeket eredményesen tudnánk is kezelni, még akkor sem jutnánk célba a szenvedélybetegek gyógyulásával kapcsolatban, mert hátra marad még az addikció kérdése is.

4 Addiktológiai alapfogalmak
Ha azt tételeznénk fel, hogy az addikció csak pszichológiai vagy pszichiátriai zavarok tünete, s ha ezeket kezeljük, az addikció spontán megszűnik, tévednénk, mert a gyakorlat ennek ellene szól.

5 Addikció Mit értsünk tehát addikción? Addikció alatt a drogok vagy a drogfogyasztással egyenértékű izgalmi helyzetek keresésének és a drogok fogyasztásának kényszeres viselkedésmintáját értjük, amelyet a drog hatásához kapcsolódó leküzdhetetlen vágy, valamint erős tendencia jellemez az elvonás utáni visszaesésre. (Jaffe 1992)

6 Addikció Az addikció általában kihat a munkavégző képességre és a tanulásra, illetve a családtagokhoz és a barátokhoz fűződő viszonyra is.

7 Kémiai és a viselkedési addikció
Az addiktív kórképek fajtái: a kémiai és a viselkedési addikció. A kémiai addikciók esetében a kényszeres viselkedés kémiai anyag felé irányul, viszont a viselkedési addikció vonatkozásában a kényszeres viselkedés nem irányul kémiai anyag megszerzésére.

8 Kémiai addikciók Az addikció rendszerint toleranciával, szenzitizációval és függőséggel jár együtt.

9 Szenzitizáció Szenzitizációról akkor beszélünk, ha a drog hatása növekszik a rendszeres adagolás következtében, vagyis ez a folyamat a tolerancia ellentéte, általában a drogra való rászokásnál jelentkezik. Fordított tolerancia alakul ki, kisebb adag is erősebben hat.

10 Tolerancia A drog rendszeres, folyamatos használata hatására hatásgyengülés következik be, tehát ugyanolyan hatás elérése érdekében az adagok fokozatos növelésére van szükség, illetve a kellemetlen mellékhatások csökkentése érdekében is szükség van az adag növelésére.

11 Kereszt-tolerancia A kereszttolerancia azt jelenti, hogy a különböző drogok helyettesíthetik egymást, tehát az egyes szerek használata által kialakult hatás érvényesülhet más szerek használata által is (pl. a heroin használatát helyettesítheti a Metadon)

12 Dependencia, függőség Viselkedési, kognitív és fiziológiai jelenségek meghatározott együttese, amely ismételt használatot követően alakulhat ki.

13 Pszichés, lelki függőség
Megkülönböztetünk lelki és testi függőséget. A lelki függőség fogyasztási kényszert jelent, mely abból adódik, hogy a szerhasználat eufóriát, kellemes közérzetet okoz, enyhíti a szorongást vagy a feszültséget, és a fizikai és szellemi képességek megnövekedésének az érzését válthatja ki.

14 Testi függőség A testi függőségnek jól megragadható ismérve van: az elvonási tünetek megjelenése bizonyos idővel a drog abbahagyását, elvonását követően.

15 Kémiai addikció: 1. Alkoholbetegség
Az alkoholizmus olyan szenvedély-betegség, mely az alkohol kitartó fogyasztásával jár a negatív következmények ellenére

16 Alkoholbetegség WHO: az az erős ivó, akinek szeszfogyasztása olyan mértéket ér el, hogy az észlelhető testi és szellemi zavarral, egészségromlással, az inter-perszonális viszonyok romlásával jár, károsítva az ivók társadalmi és anyagi helyzetét.

17 Epidemiológia, elterjedés
Felnőtt lakosság körében: Nagyivók: kb – Férfi : nő arány = 3 : 1

18 Patogenezis (a betegség kifejlődése)
Multifaktoriális patogenezisű betegség, kialakulásában biológiai, genetikai, személyiségi tényezők (hiperaktivitás, erőteljes emocionalitás, gyengén fejlett szociális adaptációs készség) és szociokulturális tényezők egyaránt szerepelnek.

19 1. Az alkoholfogyasztás típusai Jellinek szerint
1. Alfa-alkoholista: problémaivó vagy megkönnyebbülés-ivó; kontrollvesztés nincs; absztinenciára képes.

20 rendszeresen vagy nagyon sűrűn iszik;
2. Béta-alkoholista: rendszeresen vagy nagyon sűrűn iszik; e csoport jellegzetes képviselője a „tévé-alkoholista”; nem esik a függőségi betegségek kategóriájába.

21 fennáll a testi-lelki függőség;
3. Gamma-alkoholista: fennáll a testi-lelki függőség; betegségnek tekintendő, kezelésre szorul.

22 4. Delta-alkoholista: ellentétben a gamma-alkoholistával kontroll alatt tarja alkoholfogyasztását; absztinenciára képtelen, ritkán részeg, de folyamatos alkohol-hatás alatt áll; nem iszik eszméletvesztésig; itt is fennáll a függőség (ha nem iszik, megvonási tünetek lépnek fel, pl. remeg a keze).

23 epizodikus (dipsomania), periodikus, időszakos, negyedévenkénti ivó;
5. Epszilon-alkoholista: epizodikus (dipsomania), periodikus, időszakos, negyedévenkénti ivó; kényszerből mértéktelenül, önpusztító módon iszik néhány napig; néha hosszabb ideig nem lépi túl a határt; kontrollvesztés jellemző.

24 Alkoholfüggőség Testi függőség: toleranciafokozódás, megvonásos tünetek jelentkezése Pszichés függőség: kontrollvesztés, nyilvánvaló káros következmények ellenére is folytatódó italozás, alkoholra való koncentrálás, értékrend változás

25 Az alkoholmegvonás tünetei:
Pszichés tünetek: szorongás, feszültség; depressziós tünetek; rossz közérzet. Testi tünetek: izzadás; végtagremegés; gyomor-bél panaszok; szív-érrendszeri panaszok; bizonytalan járás.

26 Alkoholbetegség és pszichiátriai betegségek társulása
Szkizofrénia Szorongásos betegségek (generalizált szorongás, pánikattakok, fóbiák) Depresszió társulása (nagyivók)

27 Alkoholos személyiségváltozás
Teljesítményromlás a céltudatos cselekvésekben (főleg ha távoli a cél) Érzelmi labilitás (agresszív cselekedetek is) Etikai funkciók csökkenése (lopás, szex. zaklatás, személyi higiéné csökken) Nyelvi készség változik (körülményesség, dagályosság) Gondolkodás gyanakvó színezetű, merev sablonok

28 Terápia 1.) Gyógyszeres kezelés: Megvonással járó panaszok kezelése
Duális kezelés (pszichiátriai betegségek és addikciók) Gyomor-bélrendszer Máj (vitaminhiány, cirrhózis) Szív-érrendszeri betegségek Delírium trémens

29 Terápia (folyt.) 2.) Pszichoterápia:
Olyan pszichiátriai kezelést jelent, ahol a terapeuta (pszichiáter vagy pszichológus) a beszélgetés, a nyelv eszközeivel gyógyít. Sokféle pszichoterápiás technika létezik, vagyis a pszichoterápia nem hasonlít egy köznapi beszélgetésre. Alkalmazzák depresszió, szorongás, vagy szenvedélybetegségek gyógyítására.

30 A terápia folyamata Kontaktus létesítése a beteggel Detoxikáció
Leszoktatás (szomato-pszicho-szocioterápiás stratégiák, duális kezelés) Utógondozás, rehabilitáció

31

32 Kémiai addikció: 2. Drogbetegség:
Fogalma nem tökéletesen definiált, körülírással a következőképpen jellemezhetjük: Függőség: következményes testi megbetegedések, következményes pszichés betegségek, ill. agybetegségek, következményes személyiség elváltozások, szociális következmények

33 Drog, kábítószer, pszichoaktív szer
A drog szó a magyar nyelvben: a központi idegrendszerre ható illegális szereket jelöli, melyek az élő szervezetbe kerülve megváltoztatják az agy működését, a hangulatot és az érzékelés minőségét.

34 Drog, kábítószer, pszichoaktív szer
(Nem soroljuk ide az alkoholt, a nikotint vagy a koffeint, amelyek szintén központi idegrendszeri szerek, de nem illegálisak.)

35 Drog, kábítószer, pszichoaktív szer
Szigorúan véve egy jogi kifejezés, amely azon kémiai anyagok körét fedi, amelyek rajta vannak az illegális szerek listáján.

36 Drog, kábítószer, pszichoaktív szer
Azok a természetes vagy mesterséges anyagok, amelyek az élő szervezetbe kerülve a központi idegrendszerre hatva – az agyon és a gerincvelőn keresztül fejtik ki hatásukat – megváltoztatják annak működését, funkcióját, illetve hiányuk elvonási tünetekkel jár.

37 Drog, kábítószer, pszichoaktív szer folyt.
A jelentés értelemszerűen független az adott pszichoaktív szer jogi státuszától, azaz legális vagy illegális mivoltától.

38 Digitális drogok, a hangdrog
Az I-Dose nevű titokzatos csoport szerint az agy speciális stimulálásával és binaurális hanghullámok segítségével is eljuthatunk az eksztázis állapotába. Az amerikai tinédzserek már kezdik használni ezt az eszközt, az I-Dosingot.

39 Digitális drogok, a hangdrog folyt.
A technikát úgy tervezték, hogy olyan hangot kombináljon minden fülben, ún. binaurális ütemet, ami az agyhullámokat befolyásolja. Az ilyen módon keletkezett hangok különböző droghatáshoz hasonló állapotot idézetek elő már a kipróbáló diákokon.

40 Digitális drogok, a hangdrog folyt.
Már ősidők óta esnek transz állapotba dobok és egyéb monoton zenét kibocsátó hangszerek segítségével az emberek. Lehet, itt is ilyenről van szó.

41 Kemény és lágy drogok? Közkeletű besorolás, de tudománytalan, mert a drogok hatása a használó személyiségétől és a használat környezetétől is függ. Hollandiában a lágy drog a kannabisz- származékokat jelenti (marihuána és hasis).

42 A drogok csoportosítása
A csoportosítás a drogok központi idegrendszerre gyakorolt hatása alapján történik. E szempont szerint három nagy csoport különíthető el:

43 A drogok csoportosítása folyt.
1. Stimulánsok Stimulánsoknak nevezzük azokat a szereket, amelyek elsődlegesen stimulálják, gyorsítják, izgatják a központi idegrendszer működését.

44 A drogok csoportosítása folyt.
A stimulánsok közé soroljuk az amfetamin-származékokat; az ecstasyt (MDMA) és néhány rokon vegyületet (MDA, MDEA, MBDB); a kokaint.

45 Újabb drogok – folyékony ecstasy
Íztelen, színtelen, szagtalan ez a szer, melyből pár csepp is elég ahhoz, hogy tíz perc alatt szédülést, ájulást, tudatkiesést okozzon. A GHB-ként, GBL-ként, Ginaként, gammaként vagy folyékony ecstasyként emlegetett anyagról szóló híreket és azt, hogy diszkókban így kábítanak el, rabolnak ki vagy erőszakolnak meg szórakozókat, sokan hiszik is meg nem is.

46 Újabb drogok – folyt. A Gina, vagyis a gammahidroxivajsav hazánkban is könnyen beszerezhető, festék oldószerként is használják.

47 A drogok csoportosítása folyt.
Legális drogok még: a nikotint a koffeint.

48 A drogok csoportosítása folyt.
2. Depresszánsok A depresszánsok elsődlegesen nyugtató hatásúak.

49 A drogok csoportosítása folyt.
A depresszánsok közé tartoznak egyes pszichoaktív hatású gyógyszerek (nyugtatók, altatók, szorongásoldók); az alkohol; az opiátok (ópium, morfium, heroin, kodein, metadon).

50 A drogok csoportosítása folyt.
3. Hallucinogének Hallucinogéneknek vagy pszichedelikus szereknek hívjuk azokat a drogokat, amelyek elsődleges hatása a tudati működés, az észlelés, a gondolkodás szokásos folyamatainak megváltoztatása, módosult tudatállapotok létrehozása.

51 A drogok csoportosítása folyt.
A hallucinogén, vagy pszichedelikus szerek közé tartozik az LSD; a cannabis-származékok (ezeket gyakran külön csoportban szokás említeni);

52 A drogok csoportosítása folyt.
a meszkalin; a pszilocibin; a DMT (dimetil-triptamin); a DOM (dimetoxi-metilamfetamin),; a szerves oldószerek; a PCP (phenciklidin).

53 Kémiai addikció: 1. Drogbetegség
Drogbetegségről akkor beszélünk, ha a fogyasztónál dependencia, addikció áll fenn.

54 Epidemiológiai adatok
Gondozóintézetekben nyilvántartott drogbetegek: 5000. Becslések: , illetve ennek 3-szorosa. 18-35 év: 12% legalább egyszer kipróbált drogot, 8% rendszeres fogyasztó. Veszélyeztetett: 28% ( megfordult drog-társaságban) USA: 15% szenvedélybeteg, 2/3 alk., 1/3 káb.szer Alk.-cannabis-gyógyszer-kokain-heroin a sorrend

55 Magyarázat Az addikció multikauzális eredetű, bio-pszicho-kulturális okok Genetikai-biológiai faktorok Személyiségjellemzők és fejlődési dimenziók

56 Magyarázat folyt. Pszichoszociális és környezeti jellemzők
Pszichológiai kockázati faktorok

57 A droghasználat típusai
1. A kísérletező (experimental use) A fogyasztó életében összesen tíznél kevesebb alkalommal használ valamilyen drogot, elsősorban kíváncsiságból.

58 A droghasználat típusai folyt.
2. A szociális- rekreációs használó (social-recreational use) Ez a típusú drogfogyasztás általában társadalmi aktivitáshoz, kikapcsolódáshoz, szórakozáshoz kötődik (a hétvégi táncos szórakozások) Használt drogok: kannabisz-, amfetamin vagy ecstasy-, valamint alkohol.

59 A droghasználat típusai folyt.
3. A szituációs droghasználó (circumstantial-situational) A fogyasztó a problémát okozó helyzetet, a velejáró stresszt akarja elviselhetővé tenni valamilyen droggal. Ez a használat már jelentős veszélyekkel jár Használt drogok: pl. alkohol, füves cigaretta stb.

60 A droghasználat típusai folyt.
4. Az intenzifikált használó (intensified use) Hosszú távon használ valamilyen drogot, hogy tartósan meglévő, megoldatlan problémáit enyhítse. Bizonyos fokú testi és/vagy lelki függőség is fennáll Ennek ellenére megőrzi a helyét a társadalomban Használt drogok: pl. amfetamin, kokain

61 A droghasználat típusai folyt.
5. A kényszeres használó (compulsive use) Testi és/vagy lelki függőség áll fenn Nem társadalomképes, szociális szerepei sérültek. Használt drogok: pl. heroin, amfetamin, kokain

62 Megvonási tünetek A függőség tünetei a megvonási tünetek. A fizikai függőség fizikai elvonási tüneteket vált ki, a pszichés pedig a drog utáni heves vággyal jár. A megvonási tünetek a droghasználat felfüggesztését vagy teljes megszüntetését követően lépnek fel.

63 Megvonási tünetek folyt.
A szerfüggő ebben az állapotban bűncselekményeket is követhet el, hogy beszerezhesse az anyagot. A megvonási tünetek rendszerint átmenetiek, a hosszú távú droghasználathoz való fizikai és pszichológiai alkalmazkodás következtében alakulnak ki.

64 A drogbetegség és pszichiátriai betegségek társulása
Szkizofrénia Szorongásos betegségek (generalizált szorongás, pánikattakok, fóbiák) Depresszió társulása

65 Pszichoaktív szer okozta pszichotikus zavar
A pszichoaktív szerek (alkohol, hallucinogén, kokain) okozhatnak hallucinációt, téveseszmét A zavarok egyaránt lehetnek a drogtól függően mérgezéses vagy megvonásos jellegűek Gyógyszeres kezelést igényel

66 Terápia 1.) Gyógyszeres kezelés: szomatikus betegségek (magas vérnyomás, drogozás miatt tönkrement fogak stb.) pszichiátriai betegségek (szkizofrénia, depresszió, szorongás stb.)

67 Terápia 2.) Pszichoterápia:
Sokféle pszichoterápiás irányzat, illetve módszer használható a kezelésben, akár egyéni, akár csoportos terápiáról van szó.

68 Terápia A pszichoterápia a következő célokra, változásokra törekszik:
komoly, reális motiváció felkeltése a drogfogyasztás elhagyására folyamatos törekvés az idő és tevékenység strukturálására

69 Terápia folyt. reális önértékelés és önismeret
megfelelő kommunikációs képesség kialakítása megfelelő és reális jövőkép frusztráció toleráló képesség javítása stresszkezelő hatékony technikák

70 Terápia folyt. A szociális hátterű problémák megoldása szükséges.
Nagyon gyakran a szociális háttér megnyugtató rendezésén múlik, vagy bukik a kezelés eredményessége.

71 Miből ismerheti fel a lelkigondozó a szerhasználatra utaló jeleket?
Testi tünetek: szemhéj- és orrgyulladás, beesett arc, a lehelet rossz szaga, tűszúrások a karon, esetleg más pontokon, túlzott pupillatágulat (speed) vagy szűkület (heroin használata esetében), bőrszín és testtartás megváltozása, gyomorpanaszok, hasmenés, hányinger, túl nagy étvágy vagy étvágy-talanság, fogyás, bizonytalan járás, túl éber állapot vagy aluszékonyság, beteges álmosság.

72 Miből ismerheti fel a lelkigondozó a szerhasználatra utaló jeleket
Miből ismerheti fel a lelkigondozó a szerhasználatra utaló jeleket? folyt. Sopor, mélykábulat: reagál az ingerre, de nem ébred fel. Kóma, eszméletlenség: ingerekre sem ébred fel, orvosi beavatkozás nélkül halállal végződhet.

73 Miből ismerheti fel a lelkigondozó a szerhasználatra utaló jeleket
Miből ismerheti fel a lelkigondozó a szerhasználatra utaló jeleket? folyt. Heroin túladagolás esetén a használó torpid állapotba (bambult közönyösség, mely a kómáig fokozódik) kerül. A bőr hőmérséklete csökken, a pupillák szűkek, légzési nehézségek, szívritmuszavar lép fel. (A halál légzési elégtelenség vagy tüdő-ödéma miatt következik be.)

74 Miből ismerheti fel a lelkigondozó a szerhasználatra utaló jeleket
Miből ismerheti fel a lelkigondozó a szerhasználatra utaló jeleket? folyt. Pszichés tünetek: ingerlékenység, zavartság, figyelmetlenség, gyanakvás, túlérzékenység, feledékenység, alvás-zavar, a teljesítőképesség ingadozása, tájékozódási zavar, sok beszéd, feltűnő jókedv, félelemérzés, hallucináció. Mindezek jellemzik a pszichés tüneteket.

75 Miből ismerheti fel a lelkigondozó a szerhasználatra utaló jeleket
Miből ismerheti fel a lelkigondozó a szerhasználatra utaló jeleket? folyt. Magatartásbeli zavarok: a magatartás hosszútávon megváltozik: kapcsolati zavar a családon belül, a korábbi életmód megváltozása, zárkózottság, értéktárgyak eladása, lopás.

76

77 Viselkedési addikciók
3. A kóros játékszenvedély (Patológiás gambling)

78 Viselkedési addikciók
Mielőtt rátérnénk a kóros játékszenvedély tárgyalására, megemlítünk még néhány viselkedési addikciót: Internetfüggőség Munkafüggőség Testedzés-addikció Kényszeres gyűjtögetés Kodependencia Egészségizmus – orthorexia (betegesen arra törekszik, hogy egészségesen táplálkozzon)

79 Definició: Kóros játékszenvedély
A cselekedeteket belső kényszer előzi meg. A belső késztetések és a játékba való belefeledkezések stresszel teli életkörülmények között szaporodnak.

80 Definició: Kóros játékszenvedély
Jellemzője a kockázat megítélésének zavara. Nem logikusan, a normatív stratégia alapján döntenek, hanem a gyermeki képzeletvilágból eredő biztos szisztémára mennek.

81 Definició (folyt.) 1. A szociális vagy rekreációs játék.
Kevés pénzzel játszanak, nem gyakran, mely nem jár negatív következményekkel. Ha nyernek vagy vesztenek is, ritkán töltenek több időt a játékkal, vagy több pénzt a játékra, mint tervezték vagy megengedhetnék maguknak. Kontrollált részvétel jellemzi.

82 Definició (folyt.) 2. A problémás játék. Ebben az esetben már károsodik a személyes, interperszonális vagy foglalkozásbeli működés A károsodás azonban még olyan mértékű, mely nem éri el azt a szintet, amit a DSM-IV körülír.

83 Definició (folyt.) 3. A patológiás, kóros játékszenvedély. A problémás játéknál súlyosabb, progresszív és krónikus megbetegedés A játékos életét a szerencsejáték uralja Anyagi problémái növekszenek és súlyossá válnak Egzisztenciális károsodás

84 Definició (folyt.) Őket általában kényszeres vagy addikt, függő játékosoknak nevezik, mert betegségük egyrészt a kényszerbeteg-séggel mutat rokonságot, másrészt az alkohol- ill. drogfüggőséghez is hasonló.

85 Definició és tünettan (DSM-IV)
A. Tartós és ismétlődő maladaptív (rosszul alkalmazkodó) viselkedés a szerencsejátékokkal kapcsolatban, azaz legalább öt vonás az alábbiakból:

86 Definició és tünettan (folyt.)
1. szerencsejátékokkal való intenzív foglalkozás (pl. korábbi, szerencse-játékokkal kapcsolatos élményeivel foglalkozik, a következő kalandot tervezgeti, vagy a szerencsejátékhoz szükséges pénz megszerzésén gondolkozik) 2. a kívánt izgalom eléréséhez egyre gyakoribb vagy nagyobb összegű tétek megjátszása

87 Definició és tünettan (folyt.)
3. ismételt sikertelen erőfeszítések a játék feletti kontroll megtartása, a játék csökkentése vagy abbahagyása érdekében 4. nyugtalanság, ingerlékenység, ha megpróbálja a játékot csökkenteni vagy abbahagyni

88 Definició és tünettan (folyt.)
5. a szerencsejáték folytatása a problémáitól vagy rossz hangulattól való megszabadulás módja (pl. segítség nélküliség, bűnösség, szorongás, depresszív hangulat érzései) 6. miután a szerencsejátékon pénzt veszít, gyakran másnap visszatér, hogy veszteségét kiegyenlítse (veszteség utáni vadászat)

89 Definició és tünettan (folyt.)
7. hazudik a családtagjainak, a terapeutának és másoknak, hogy eltitkolja a játékszenvedélybe vonódás mértékét 8. illegális cselekményeket, mint hamisítást, csalást, lopást vagy sikkasztást követ el, hogy finanszírozza a szerencsejátékát

90 Definició és tünettan (folyt.)
9. a játékszenvedély miatt veszélyeztet vagy elveszít fontos kapcsolatot, állást, továbbtanulási vagy karrier-lehetőséget 10. másokra támaszkodva gondoskodik pénzről, hogy a játékszenvedély okozta reménytelen anyagi helyzetén könnyítsen

91 Egyéb értelmezés A DSM-IV és a BNO-10 a kóros játékszenvedélyt az impulzus-kontol-zavarok közé sorolják, a szindróma viselkedési addikcióként is értelmezhető, tünetei megfelelnek a kémiai addikció kritériumainak

92 Egyéb értelmezés (folyt.)
A kóros játékszenvedély sok tekintetben hasonló az alkohol-, ill. drogfüggőséghez. Valószínű, hogy ezért az addikció-elméletek definíciója szerint a viselkedési addikciók (pl. a kóros játékszenvedély is) ugyanúgy határozhatók meg, mint a kémiai addikciók (pl. alkoholbetegség), és kialakulásukban is hasonló mechanizmusok játszanak szerepet.

93 Egyéb értelmezés (folyt.)
A kóros játékszenvedély tehát az addikció-felfogással is megközelíthető, de mint viselkedési addikció a kényszerbetegség-spektrumba is besorolható.

94 Egyéb értelmezés (folyt.)
Progresszió (az eredeti szándéktól eltérően a játékban való elmerülés fokozódik) Tolerancia (a játékra fordított idő és pénz nő, hogy a kívánt hatást elérje)

95 Egyéb értelmezés (folyt.)
Megvonási tünetek (alvászavar, nyugtalanság, ingerlékenység ) Kontrollvesztés Személyközi vagy foglalkozási zavar

96 Játéktípusok Stratégiai játék (kutya- és lóverseny, kockajáték, rulett, sportfogadás) Nem stratégiai játék (játékautomata, lottó, keno) Szemtől szembeni játék (kártya) Kevés interakciót igénylő játék (játékautomata)

97 A betegség lefolyásnak négy fázisa:
Az első fázis a nyerés szakasza. A betegek egy részénél a játék jelentős nyereséggel indul, ami miatt gyorsan kialakul a tolerancia és kontrollvesztés állapota. A beteg erősnek, győztesnek, gazdagnak érzi magát, illetve a későbbi beszámolóiban így látja ezt az időszakot.

98 Fázisok (folyt.) A második fázis a veszteség szakasza. Nem várt veszteség, vagy a győzelem küszöbéről történő veszítés indítja be ezt a szakaszt. A szerencsejáték-függő sorscsapásként éli meg ezt a szakaszt, és beindítja benne a veszteségek „hajszolását”, azaz a kényszert a veszteségek visszanyerésére. A környezet elől titkolja veszteségeit, egyúttal állandóvá válik a kölcsönök felvétele.

99 Fázisok (folyt.) 3. A harmadik fázis a kétségbeesés szakasza. Kifogynak a kölcsönök, teljes az anyagi csőd. Megjelennek az immorális és vagy illegális cselekedetek: csalás, sikkasztás, tolvajlás. Ez a szerencsejátékos mélypontja, amely gyakran végződik letartóztatással.

100 Fázisok (folyt.) 4. A negyedik fázis a reménytelenség szakasza. A játékos már nem kergeti tovább a „mindent visszanyerek” illúzióját, ugyanakkor a szerencsejáték továbbra is fennmaradhat, de már csak az „akcióban lét” miatt.

101 A játékszenvedély megnyilvánulási fázisai
A játék előtt. A játék kezdése előtt a szenvedélyes szerencsejátékosban erős vágy támad, és megjelenik a kontrollálhatatlan késztetés, hogy játsszon, ilyenkor feszültséget érez. A feszítő késztetésnek nagyon nehéz ellenállni.

102 A játékszenvedély megnyilvánulási fázisai (folyt.)
A játék alatt. A játék alatt nagy izgalom tölti el. A játék befejezése után. Végül, ha nyer megkönnyebbülés, gyönyörérzés hatja át, ha pedig veszt, lelkiismeret-furdalás, önvád, bűntudat uralkodik el rajta.

103 Komorbiditás Alkohol és drogprobléma (35-73%) Hangulatzavarok (33-78%)
Szorongásos zavarok (9-41%) Hiperaktivitás és figyelemzavar (20%)

104 Komorbiditás (folyt.) Rögeszmés-kényszeres zavar (1-20%)
Személyiség zavarok( 25-78) Antiszociális személyiségzavar (17-40%) Öngyilkossági kísérlet (13-20%)

105 Előfordulás A felnőttek hozzávetőlegesen 1-3%-át érinti, de gyakran esnek serdülők is áldozatul főként a játékgépezésnek. A férfiak nőkhöz viszonyított aránya általában 5:1. Úgy látszik, hogy a játékszenvedély elsősorban a férfiak betegsége.

106 Nagy többségben férfiakat érint:
eljátsszák pénzüket, vagyonukat, gyakran súlyos adóságokba bocsátkoznak, s ezzel házasságukat, családi kötelezettségeiket, hírnevüket is kockára teszik.

107 Biológiai magyarázat Genetikai sérülékenység
A kóros játékszenvedély családi halmozódást mutat. A serdülő korú problémás játékosok 80%-ának egy vagy mind két szülő érintett.

108 Biológiai magyarázat folyt.
öröklődött hajlam, a központi idegrendszer biológiai (neurokémiai) eltérései Neurobiológiai kutatások a dopamin, a szerotonin, noradrenalin, opiát rendszer érintettségét egyaránt kimutatták.

109 Pszichológiai magyarázat
Pszichoanalitikus magyarázat Gyermekkori traumák Tárgykapcsolati zavar

110 Pszichológiai magyarázat folyt.
Behaviorista magyarázat Behaviorista megközelítés szerint a kóros játékszenvedély tanult maladaptív viselkedés. A nyeremény és izgalom pozitív megerősítésként hat, és a viselkedést fenntartja.

111 Pszichológiai magyarázat folyt.
Kognitív magyarázat A játékosok gondolkodása torzult: illúziót táplálnak a játék kontrollál-hatósága iránt, és azt hiszik, hogy az eredmény saját ügyességüktől függ. (Majdnem nyertem!)

112 Egyéb pszichológiai magyarázat
Deepak Chopra szerint spirituális kielégületlenségről van szó valamennyi szenvedélybetegség esetében: „a spirituális tudatosság az egyetlen igazi és sokáig érvényesnek bizonyuló válasz a káros szenvedélyektől való függésre”.

113 Kezelési lehetőségek 1. Az eredményes kezelés feltétele a beteg motiváltsága és együttműködése a szakemberekkel és önkéntes segítőkkel.

114 Kezelési lehetőségek folyt.
2. Gyógyszeres kezelés. Gyógyszeres kezelésben az antide-presszívumok közül a szerotonin rendszerre ható szerek (úgynevezett SSRI-k) csökkentik a késztetést, míg a játék iránti sóvárgást a dopamin rendszert befolyásoló orvosságok (bupropionok) mérséklik.

115 Kezelési lehetőségek folyt.
A szenvedélybetegek tünetei – terápiás vagy gyógyszeres kezelés után – átkon-vertálódhatnak, például a játékgépes egy másik szenvedélynek kezd el hódolni, megjelenik egy másik betegség: ez a tünetváltás.

116 Kezelési lehetőségek folyt.
3. Pszichoterápia. A többféle terápiából kiemeljük a kognitív viselkedés-terápiát, mely a gondolkodásra és a viselkedésre próbál hatni. Pszichoedukatív módszerrel megtanítható a beteg a szerencsejátékok racionális felfogására, a „mágikus” szemlélet helyett. Emellett a konfliktusmegoldó képességet, stressz kezelést és az érzelmi kifejezőkészséget is javítani kell, ami szinte minden függőre jellemző.

117 Kezelési lehetőségek folyt.
Az Emberbarát Alapítvány terápiás közösségben, szakemberek támogatásával, hosszú távú komplex kezeléssel segíti elő a játékbetegek felépülését.

118 Egyéni teszt Itt egy igen egyszerű teszt a szerencse-játék függőség felmérésére. 19 kérdésre kell igennel vagy nemmel válaszolni. Ha több mint 7 kérdésre igennel válaszoltál, akkor fennáll nálad a szerencsejáték-függőség veszélye.

119 Teszt Volt már olyan, hogy addig játszottál, amíg el nem fogyott a pénzed? Kértél már kölcsön pénzt játékra? Vettél már fel hitelt a játék miatt?

120 Teszt Rendszeresen túllépi-e a játék az általad megállapított időbeni, és pénzügyi kereteket? Gondoltál már arra, hogy a játékhoz a pénzt illegálisan szerezd be? Gyakran gondolsz a játékra?

121 Teszt Loptál már pénzt azért, hogy játszhass?
A játékon kívül más dolgokra nehezen tudsz koncentrálni? Nyugtalan vagy agresszív leszel, ha nem tudsz játszani?

122 Teszt A normális életed a játékkal összehasonlítva unalmasnak tűnik?
Csökkent az érdeklődésed a környezeted iránt? Azért játszol, hogy lenullázd a veszteséged? Eltitkolod a barátaid, vagy a családod elől, hogy mennyit játszol, és mennyit veszítesz?

123 Teszt Gyakran rossz a lelkiismereted játék után?
Előfordult már, hogy tovább játszottál, bár tudtad, hogy magadat vagy mást megbántasz ezzel? Játszottál már azért, hogy javuljon a hangulatod, és a problémáidat elűzd vele?

124 Teszt Vezetett-e már a játék a családodban veszekedéshez, vagy okozott problémákat? Lógtál-e a munkából/iskolából, azért hogy játszhass? Gondoltál már arra, hogy a játék miatt öngyilkosságot kövess el?

125 Szószedet A szövegben előforduló pszichiátriai fogalmak magyarázata.
Hallucináció A hallucinációk az emberi érzékelőrendszer működészavarai. Azt jelenti, hogy valami olyan dolgot érzékelünk, ami valójában nincsen ott. Ezek lehetnek látási hallucinációk, hanghallások, tapintási hallucinációk (pl. kokainelvonásnál a beteg a bőre alatt bogarakat érez) vagy szaglási hallucinációk. Hallucinációk egyes pszichiátriai kórképekben, valamint egyes mérgek és drogok hatására lépnek fel.

126 Kényszerbetegség Kényszercselekvésnek nevezzük, amikor a beteg egy bizonyos rituálét, cselekedetet kényszeresen, többször, mindig ugyanúgy végrehajt, és nem nyugszik meg addig, amíg ezt meg nem tette. Ilyen pl. ha valaki felöltözés előtt 42-szer fel- és lehúzza a zokniját, a járdán nem lép a kőkockák közötti csíkokra, vagy minden tárgy érintése után kétszer kezet mos. A kényszerbetegségek közé tartoznak a kényszergondolatok is, ha a beteg úgy érzi, hogy fogva tartja egy gondolat, nem tud másra gondolni, pl. istentiszteleten trágár szavak jutnak az eszébe. A kényszerbetegségek gyógyszerrel és esetenként pszichoterápiával kezelhetők.

127 Paranoia A paranoia szó tágabb értelemben téveszmét jelent, vagyis a betegnek olyan, hibás meggyőződése van, aminek az ellenkezőjéről lehetetlen meggyőzni. Legközismertebb téveszme az üldözési mánia. Pszichózis Nem betegség, hanem egy tünetegyüttes, egy elmeállapot, amikor a beteg valósággal való kapcsolata meglazul, hallucinációk és téveszmék kerítik hatalmába, zavartan viselkedik. Ilyen állapot felléphet drogok hatása alatt (főleg hallucinogének, extasy), de pszichiátriai betegségekben is.

128 Szkizofrénia Olyan pszichiátriai kórkép, illetve inkább betegségcsoport, amelynek a tünetei időszakosan jelentkező hallucinációk, téveszmék, és felléphet pszichotikus állapot is. A betegségre a hajlam öröklődik; pontos okait ma sem tudjuk. A lappangó hajlam esetenként valamilyen drog hatására válik manifeszt betegséggé. A schizofrénia gyógyszeresen kezelhető, a tünetek csökkennek, de teljesen nem gyógyítható meg.

129 Jogi kérdések Csekély mennyiségű kábítószer és fogyasztói típusú magatartás 0-2 évig terjedő szabadságvesztés, vagy pénzbüntetés, megrovás, elterelés, ld ott. Csekély mennyiségű kábítószert kínál, átad 2 évig terjedő szabadságvesztés. Csekély mennyiségnél több kábítószer és fogyasztói típusú magatartás5 évig terjedő szabadságvesztés. Csekély mennyiségnél több kábítószert kínál, átad 2-8 évig terjedő szabadságvesztés. Jelentős mennyiségű kábítószer, terjesztői típusú magatartás vagy életfogytig terjedő szabadságvesztés

130 5. A március 1 után hatályos törvény relatíve széles körben lehetővé teszi a büntető útról való elterelést. Az elterelés (diverzió) lényege, hogy bizonyos elkövetési formák esetén a törvény lehetővé teszi, hogy a büntetőeljárást megszüntessék, további jogkövetkezmények alkalmazása nélkül. Ilyen például a csekély mennyiségű drog saját használatra történő birtoklása és megszerzése (tulajdonképpen ide értendő a fogyasztás is) akár nem függőkről legyen is szó; közös fogyasztás alkalmával történő, csekély mennyiségű drog átadása, vagy kínálása…stb.

131 Az elterelés nem alkalmazható azzal szemben, aki kábítószert kínál/átad, és előzőleg már ítélték el kábítószerrel való visszaélésért. Az elterelésben „részesülőknek” egy hat hónapos megelőző-felvilágosító tréningen kell részt venniük.


Letölteni ppt "II. Szenvedélybetegek lelkigondozása: addiktológiai nézőpont"

Hasonló előadás


Google Hirdetések