Mit értünk a beszédről való beszédből?

Az előadások a következő témára: "Mit értünk a beszédről való beszédből?"— Előadás másolata:

1 Mit értünk a beszédről való beszédből?
Szabó Tamás Péter MTA Nyelvtudományi Intézet ELTE BTK 2011. december 6.

2 Régóta érdekel... Vizsgálatok (2002–2006) Kemény dió: 2009
mit gondolnak az emberek a nyelvművelésről? mit gondolnak az emberek a határozatlan névelőről? javítják-e egymást a diákok? kiket? mikor? Kemény dió: 2009 hogyan fejlődik a diákok metanyelvi tudatossága? Felmerülő kérdések: mi az a metanyelv? mi az a tudatosság? Befolyásolja-e a produkciót? fejlődik-e? mi az, ami fejlődik?

3 Miért érdekes? „much of what today constitutes received educational wisdom or in common practice in the language classroom has never been evaluated for its effectiveness” (van Essen 1997: 7)

4 Mit ért a kutató/tanár?

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22 252: Ja, én szerintem csak a | kér | tehát nem, nem lehet dönteni a kérdések között. Tehát hogy nem lehetett eldönteni. | E | ez egy olyan kérdés, ahol nincsen jó válasz vagy nincsen megfelelő megoldás. (1 mp) Tehát itt szerintem az egye­düli lehetséges válasz minden kérdésnél az volt, hogy „nem tudom”, mert ezt nem lehet tudni a körülmények ismeretete nélkül. Tehát abból nem lehet megál­lapítani, hogy milyen ö dialektusban beszél a két lány | a | az, hogy milyen okosan vagy szépek vagy nem tudom, mik voltak a kérdések. (11. évf. gimn. fiú)

23 Feladatszöveg Ha tetszik nekem valaki, de olyan levelet kapok tőle, vagy olyan írását olvasom, ami hemzseg a hibáktól, már nem tetszik tovább. Elolvasok egy hibás levelet, és egy pillantás alatt elmúlik belőlem a vágy, az érzés, és minden, amit iránta addig éreztem. Ez van. Számomra az írás nagyon fontos megnyilvánulása a jellemnek. Természetesen a beszéd is. (Hozzászólás internetes fórumon)

24 IV: Ö szoktatok-e ezzel a véleménnyel találkozni, hogy (2 mp) „a jellem megnyilvánulása a beszéd vagy a írás”, s ha igen, akkor 252: == Azért szerintem ez == IV: == milyen körben hallotok erről? == 252: nem, tehát ez a szöveg szerintem nem egészen azt mondja, IV: Ühm. 252: hogy a jellem megnyilvánulása a beszéd,

25 252: én én tehát hogy IV: Tehát hogy megnyilvánul, igen? 252: én is ilyen vagyok személy szerint, tehát hogy ha mondjuk valaki azt látom, tehát annyira helytelenül beszél vagy vagy annyira helytelenül ír, hogy én azt már nem tudom elfogadni, akkor akkor akkor ez [ti. egy párkapcsolat] nyilván nem működne soha, de ez csak azért van, mert nem kompatibilis velem, de amúgy, tehát ezt én, szerintem ez nem egy IV: Ühm. 252: jellemhiba. (11. évf. gimn. fiú)

26 Mit értünk...? A metanyelv meghatározása sem egyértelmű
reprezentáció diskurzus Bourdieu: A közvélemény nem létezik

27 Mit ért a célközönség?

28 Más tanárral nem így viselkedik az osztály.
Mikor ki beszél? 1. T: „Jó reggelt azoknak is, akik nem tudnak köszönni!” T: „Most már jelentkezünk!” (ti. óra van) T: „Jelentkezz!” T: „Nyújtsd a kezed!” T: „Csak nyújtsd fel a kezed, és fel foglak szólítani!” (Bp., ált., 7. o., angol nyelv) Más tanárral nem így viselkedik az osztály.

29 Mikor ki beszél? 2. Táblakép: x2y – 2y + 3x2y + 5y – x2y
T: „Hány tagból áll ez a kifejezés?” D1: „Három.” T: „Igen, csak a kezedet szeretném látni.” (másik diákot szólít fel) D2: „Négy.” T: „Miből gondolod, hogy négy?” (rávezeti, hogy tkp. öttagú) (Falu, ált., 7. o., matematika)

30 Mikor mondom? Hogyan mondom?
T: „Milyen kell hogy legyen az ampermérő állása?” D1: „Nulla vagy ahhoz közeli.” T: „Ki jelentkezett?” (ti. senki) D1: (jelentkezik) T: „Ááá! *Szabó*! Nagyszerű.” D1 (felállva felel): „Nulla vagy ahhoz közelinek kell lennie.” [...] T: „Mennyi áramerősség lesz itt?” D2: „Nulla egész kilenc.” T: „Kilenc tized, igen.” (Város, gimn., 11. o., fizika) A tanár játszmája reflektált (interjú). Az elmúlt három évben sikeresnek kellett volna lennie a kondicionálásnak, következetes megerősítési terv mellett.

31 Mégsem olyan buta! D1 (folyékonyan sorol költői kifejezőeszközöket az összefoglaló órán) T (élénken): „*Szabó*, Úr Isten, maga fejből mondja! Bele sem néz a lapocskába!” [...] D2 (jelentkezik) T: „*Béééla*! Felébredt!” D2: „Eddig is itt voltam, tanár úr.” T: „Pedig magának már képzeletben beírtam az egyest.” (ti. órai munkára) (Város, szki., 11. o., magyar nyelv)

32 Nem is azt csinálom! T: „Mondjad, *Petikém*!” D1: „Semmi.”
T: „Akkor mit beszélsz?” D1: „Magamban beszélek.” T: „Magadban?” (derültség) [...] T: „*Ági*, most már kiváglak! Ne piszkáld.” D2: „De most piszkáltam először.” T: „Ez nem igaz. De egyszer se piszkáld.” D2 (védekezik) T: „Ne akard ezt nekem megmagyarázni.” (Bp., ált., 7. o., magyar irodalom)

33 Hogyan mondom? 1. T: „Ki írta a Himnuszt?” D1: „Kölcsey.”
T: „Egész mondatokban próbáljunk meg fogalmazni. Ilyen példás mondatokban.” D1 (elnyújtva): „A Himnuszt Kölcsey Ferenc írta.” T: „Nem kell ennyire túlkarikírozni.” [...] D2 (tanári kérdésre): „Népies kifejezések.” T: „Igen, népies kifejezések szerepelnek benne.” (Bp., gimn., 7. o., magyar irodalom)

34 Hogyan mondom? 2. T: „Tudtok olyat mondani, ami minden folyóra igaz?” (ti. Ázsiában) D1: „Mindegyik keletre folyik.” T: „Ez így nem igaz.” D2: „Mindegyik a Himalája felé folyik.” T: „Még egyszer! A Himalája...” D2: „A Himalája felől folyik.” T: „A folyók nagy többsége Belső-Ázsiából kapja a csapadékot.” (Falu, ált., 7. o., földrajz)

35 Hogyan mondom? 3. Barkochba Vö. „Gondoltam egy számot!”
(Ady-vers elemzése közben keresnek jelzőt a versben megjelenő indulatra) T: „Milyen a viselkedése a csordának?” D1: „Eltipró.” T: „Pontosabb kifejezést kérek.” D2: „Negatív.” T: „Nagyon általános kifejezés, köszönöm.” D3: „Rossz.” T (nevetve jelzi, hogy nem jó): „Ó, köszönöm!” (Szünet után:) „Köznapi szó.” D4: „Gyilkos.” T: „Gyilkos! Igen, gyilkos indulattal.” (Város, gimn., 11. o., magyar irodalom)

36 Ne légy már ilyen! T: „Milyen szín uralja itt a térképet? (ti. barna, mert magas hegyek találhatók ott) D1: „Fos.” T: „*Ákos*!” (nem folytatja a fegyelmezést) [...] T: „Most átmegyünk Ázsia vízrajzára.” D2: „Yeah!” T: „*Balázs*!” (nem folytatja a fegyelmezést) (Falu, ált., 7. o., földrajz)

37 Igazán összeszedhetnéd magad! 1.
D: „Azelőtt, hogy kimondták volna ezeket a sajtószabadság meg ilyen cuccokat, milyen dolgokat nem szabadott kimondani?” T: „Ezeket a cuccokat hagyjuk.” D: „Szóval amíg nem írták le, hogy sajtószabadság meg ilyenek meg szólásszabadság meg ilyenek, addig...” T (gúnyosan): „Meg ilyenek.” D: „Igen, csak nem akartam (érthetetlen; hadar). Tehát amíg nem voltak ezek leírva, addig mit nem szabadott mondani?” T (elkezd érdemben válaszolni a kérdésre) (Bp., gimn., 7. o., történelem)

38 Igazán összeszedhetnéd magad! 2. Kontextus
T (az előző diákhoz fordulva magyaráz állampolgári ismeretek témakörből): „Egy kis illem sem árt.” D: „Most miért tetszett ide fordulni?” T (szemét tágra nyitja, mintha a válasz egyértelmű lenne) D: „Mintha én bunkó lennék.” T: „Az a mintha elmaradhat.” D: „Pedig *Ági* néni megmondta, hogy én hihetetlenül intelligens vagyok.” (Bp., gimn., 7. o., történelem) A fiúk sokat izegnek-mozognak és rendetlenkednek, hogy felhívják magukra a férfi tanár figyelmét.

39 Diáktanár D1 (tanári kérdésre): „Az első négy versszak.”
D2 (nevet): „Az első négy verssor.” D1: „Az első négy verssor, azt akartam mondani.” (Bp., gimn., 7. o., magyar irodalom) Az egymás közötti kommunikációban is megjelenik a domináns szülő szerepét betölteni vágyó gyakorlat.

40 642: ez úgy van, vagyis én úgy szoktam, hogy | a | amit az iskolába tanulok, azt, például ez a de viszonttal kapcsolatba, hogyha otthon valaki úgy használja, akkor mondom neki, hogy az úgy nem jó, hanem csak az egyiket használja. De hogy így továbbmondom neki, hogy Interjúvezető: Ühm. 642: ő is tudja, amit én. Én ezt tanultam és hát [nevet így van. ] 642: Szóval én elfogadom, amit itt elmondtak nekem. Interjúvezető: Ühm. És ezt honnan tudod, hogy ez ez így van? Tehát mi győzött meg arról, hogy hogy ez így van? 642: Hát mert a tanár mondta és ő valamennyivel jobban tudja, mint én. [nevet ] Interjúvezető: Ühm. És ö hogyan fogadják mondjuk, hogyha otthon azt mondod, hogy, kinek mondasz mondjuk ilyet, hogy 642: Hát a családban mindenkinek. Interjúvezető: Ühm, tehát == így szülőknek is akár, vagy nem tudom, hogy testvéred van-e, == 642: == Igen, (3 mp) igen. ==

41 Interjúvezető: hogy, ühm, hogy így neki is mondjuk mondani
Interjúvezető: hogy, ühm, hogy így neki is mondjuk mondani. És ö hogyan, hogyan fogadják, hogy 642: Hát vagy azt mondják, » jaj, hagyjál már ilyen hülyeségekkel « , vagy vagy vagy nem tudom, » ja jó, tényleg « vagy ilyesmi. Interjúvezető: Ühm. Te hogy vagy ezzel? Te mondasz ilyen iskolába 641: Hát igen, én is szoktam, Interjúvezető: Ühm. 641: hát valamikor azt mondja, hogy » jól van, majd legközelebb nem mondom, « 641: aztán ugyanúgy mondja, vagy nem, 641: hát valamikor meg » jól van már, jól van, jól van, majd, majd « , és akkor, hát nem tudom, valamikor ugyanúgy mondja, valamikor meg megjegyzi, hogy nem, (1 mp) nincs olyan.

42 Interjúvezető: Igen. És ö (2 mp) tudnátok esetleg példát mondani, hogy hogy mondjuk találkoztatok itt az iskolába valamivel, amit korábban máshogy mondtatok, mondta mondjuk a tanárnő, hogy » ezt nem így kell mondani « , elmondtátok otthon, és akkor annak lett valami eredménye, hogy mondjuk | le | áttértek egy másik szó használatára vagy megváltozott a beszédük valamibe? (2 mp) 641: == Például == Interjúvezető: == Tehát hogy == 641: a vakond. S nekünk azt mondta a nyelvtantanár, hogy úgy kell mondani, hogy vakondok. Interjúvezető: Ühm. 641: És én én is úgy tanultam kicsinek, hogy vakond, s az egész család úgy tudta és hazamentem és mondtam, hogy hát » [nevet ilyen csalódás ért, mert nem vakond, hanem vakondok ] « . 642: [nevet ] Interjúvezető: [nevet Csalódás ért. ] 641: Hát és akkor, nővérem az azóta úgy mondja. Interjúvezető: Ühm. És te hogy mondod? 641: [nevet Én vakond. ]

43 671: De én (2 mp) például soha nem szólnék rá senkire a nyelvhelyességi hibájáért, mert azt ö azt mondom, hogy a személyiséget | sér | , megsértődik tőle, mert azt, hogy valaki hogyan beszél, az egy nagyon személyes dolog. Nagyon sokszor dialektusba suksükölnek. Az szerintem a dialektikus [!] na tehát a nyelvjárásnak a jellege. Bizonyos nyelvjárásokban igen, használják. Vagy ö (2 mp) hozi, nyelvjárási jellegű. (2 mp) Az, hogy valaki nem sajátította el mondjuk a felszólító módnak a helyes használatát, az azt jelenti, hogy még a ö nyelvhasználati képességben nem tart ott, de hogyha iskolai környezetbe van és itt egy ö ö hát művelt köznyelvet hall folyamatosan, akkor úgyis oda fog ő is érni. Én úgy gondolom, hogy ez egy egyéni út, tehát én nem beszélnék külön, tehát egyrészt nem figyelmeztetnék senkit, mert majd hallani fogja úgyis, ö hogy hogy ö, ahogy az anyanyelvet az ember elsajátítja, ugye hogy nem teljesen jó úgy, és átszokik, másrészt lehet családi, familiáris nyelvhasználat és akkor egy kicsikét azt is megsértem vele. Úgyis tudni fogja szerintem. Meg a dolgozatba én úgyis | alá | , tehát olyan szempontból meg igen, hogy a dolgozatba javítom. Az biztos.

44 671: Ugye egyeztetési példát nagyon nehéz mondanom, [nevet mert mondjuk azt nem tudok] ,
Interjúvezető: [nevet] 671: nem tudok úgy hirtelen fejből, azt nem tudom, hogy miért csinálják a gyerekek, az nagyon | sok | , Interjúvezető: Ühm. 671: nagyon sokszor előfordul. Nagyon sok van belőle, egyeztetésiből, de ott is azért próbálok, biztos én is néha csinálok 671: egyeztetési hibát. Tehát egyszer mondom, ez a hiba, mondok rá egy példát és akkor [nevet bízom benne, hogy ők érzékelik, hogy] ez rossz. Interjúvezető: Ühm. És hogyha mondjuk valamilyen, nem tudom, valami nákolásszerű lenne 671: Ühm. Interjúvezető: vagy suksükölésszerű vagy mondjuk egy de viszontos öö == | alka | használat, akkor azt hogyan == 671: == A de viszontos, igen, igen, azt úgy szoktam, ühm, azt, ö == igen, hogy ö ö bizonyos, tehát így folyamatában fölírom a táblára, hogy de viszont és áthúzom. Tehát próbáljanak arra figyelni, mikor beszélnek, hogy ott van fönt a táblán végig, hogy áthúzva. A hát, minden mondatot háttal kezdünk, én is sokszor, (1 mp) ö ha szabadon beszélgetünk, persze nem olyan nagy baj. De amikor a diákokat kérdezem, elvileg már őneki meg kellett tanulnia azt a választ, tehát nem kezdi [nyújtva hát] ilyen időnyerő válasszal, de mindig háttal kezdik és akkor azt is föl | szok | ha elsőbe, fölírom, hogy hát és akkor áthúzom. [nevet] (2 mp)

45 671: Próbálom így, mert hogyha ő felel, ugye eleve gondolkodik, hogy mit is feleljen, azt folyton megszakítgatom, hogy » ne mondja, hogy [nevet de viszont meg ne mondja, hogy hát] « , akkor, a nák, nék meg a suk, sük azt nem szoktam javítani, Interjúvezető: Ühm, ühm. 671: mert azt | ér | , tehát az erős hiba és ö ö ő maga is érzi, hogy ez most valamit megsértett, ő azt folyamatosan el fogja hagyni, de az Interjúvezető: Ühm. 671: jöhet nyelvjárásból is meg családi nyelvhasználatból, azt nem bántom. Interjúvezető: És ez írásban meg se jelenik mondjuk? 671: Írásban nem, nem. 671: Írásban nem, csak élőszóban. (Csongrád megye, gimn., 11. o., tanár)

46 701: Osztályfőnök azt mondta, hogy »háttal nem kezdünk mondatot.«
(Csongrád megye, város, gimn., 7. o., nő)

47 Interjúvezető: Hogy így valakire, ez, tanító nénik se mondanak ilyeneket?
451: De, de. 452: De. Interjúvezető: Ühm. És 451: csak Interjúvezető: milyeneket mondanak? 451: == Hát azt mondja, ne kezdd hogy » ne kezdd úgy mindig a mondatunkat [!] , hogy hát « == 452: == mondja, hogy (2 mp) » ne kezdd úgy (5 mp) hát meg ööö « == 451: hogy meg azt is mondják, hogy » nem így kezdjük a mondatokat « . Interjúvezető: Ühm. És mit gondoltok, hogy miért nem úgy kezdjük a mondatokat? (2 mp) Azt azt nem mondják el, hogy miért? 451: Nem. 452: Nem szokták. Interjúvezető: Aha. És ö ti mit gondoltok? Van ezzel kapcsolatba valami ötletetek, hogy mi lehet ennek az oka? (8 mp) 452: Van. Interjúvezető: No, mi az oka? Mire jöttetek rá? (4 mp) 451: Hát az, hogy a háttal meg az ööövel meg az ilyenekkel nagyon nem lehet szép, rendes mondatot == alkotni. == 452: == Alkotni. ==

48 Interjúvezető: Ühm. És milyen az a rendes mondat? (1 mp)
451: Mondjuk ha én elmentem a fagyizóba, vettem egy csokis csokis fagyit. Interjúvezető: Ühm. ez egy rendes mondat? És milyen lenne ez úgy, hogyha ez nem rendes mondat lenne? (4 mp) Hogyan mondanátok ezt nem rendesen? 451: Hogy == hát én elmentem a fagyizóba ööö vettem egy (4 mp) egy gombóc ö fagyit. == 452: == Én elmentem a | jé | fagyizóba ööö vettem egy (2 mp) gombóc (4 mp) fagylaltot fagylaltot == Interjúvezető: Ühm, tehát akkor ilyen lenne a nem rendes. És mit gondolsz, mondjuk hogyha így beszélgetnétek velem és és öö úgy beszélgetnétek velem, hogy mondanátok, hogy hát elmentem és ööö vettem egy fagyit, akkor én mit gondolnék rólatok vagy gondolnék-e valamit egyáltalán, hogy ti most ilyen nem rendes mondatban válaszoltatok? 451: Igen. 452: Igen. Interjúvezető: Mit gondolnék rólatok? (8 mp) Hm? (7 mp) 451: Hogy mi nem tudunk nagyon == beszélgetni az emberekkel == . 452: == Beszélgetni az emberekkel == (Baranya megye, falu, ált. isk., 2. o., mindketten nők)

49 091: Volt már. Hogyha mondjuk az is annak számít, hogy éssel kezdte a mondatot
Interjúvezető: Ühm. 091: vagy a vagy ilyesmiket, akkor rászóltam. Interjúvezető: Ühm, tehát hogy te rászóltál, 091: Ühm. Interjúvezető: jól értelek? Ühm. 092: Nálam is volt ilyen. Interjúvezető: Nálad is? Te is volt, hogy rászóltál valakire? 092: Igen. Interjúvezető: És téged mi zavart? 092: Hát ö ugyanez. Interjúvezető: Ez az éssel kezdés? 092: Meg hogy a hát meg ilyesmi. Interjúvezető: Ühm. És öö miből gondoljátok, hogy ö hogy rossz dolog éssel vagy háttal kezdeni mondatot? (3 mp) 092: Hát ö igazából ezzel nem kezdünk mondatot. 091: [nevet ] Interjúvezető: [nevet ] 092: Már úgy kezdődik.

50 Interjúvezető: Csak kivételesen. [nevet ] (2 mp) Ühm.
092: Hát furcsa. 091: És az úgy nem. Meg általába a betűvel vagy az vagy ilyesmi. Interjúvezető: Ühm. 091: Hogy rögtön egy szóval kezdjük. Mondjuk nem az, az a meg az az is szó, csak hogy ilyen hosszabb, nem névelővel. Interjúvezető: És mit gondoltok, hogy miért van mégis az, hogy ö (2 mp) hogy van, aki mondjuk háttal kezd vagy éssel kezd mondatot? Mi lehet ennek az oka? 091: Hát a == hátnál == , 092: == Ideges. == 091: igen, bizonytalan, vagy (2 mp) az ésnél meg 092: Nem tud fogalmazni. [nevet ] 091: [nevet Ja. ] (Dél-Pest, ált. isk., 7. o., mindketten nők)

51 261: [TÖRLÉS] néni szokott szólni, amikor ilyen furcsa kifejezéseket használunk, hogy hogy ilyen vágod meg ilyesmi, hogy hogy » jó, ezt otthon lehet a ping-pongaszalon ülve, de itt az órámon nem. « Interjúvezető: Ühm. 262: Meg amikor háttal kezdjük a mondatot. 261: Ja, akkor hogy, volt egyszer, amikor azt mondta, hogy itt, már tizedszerre kezdi mindenki háttal a mondatot, » jól van, gyerekek, ma csak háttal kezdődő mondatokat szabad mondani. « [nevet ] Interjúvezető: [nevet ] És mi lett ennek a 262: Hát hogy mindenki csak háttal kezdte [nevet a mondatát ] . 261: [nevet Igen. ] Interjúvezető: És az az milyen volt, hogy mindenki ilyen mondatokat mondott? 261: Hát nem tudom, mert így nem nagyon szoktam így háttal kezdeni és nekem úgy nehéz volt. 262: Nekem nem tűnt fel meg, mert hát én sokszor mondom azt, hogy hát [nevet ] , szóval 261: [nevet Hát én szokszor mondom azt, hogy hát. ] 262: <! (érthetetlen) > Interjúvezető: Nehéz volt? | Te | tessék, mit mondtál? 262: [nevet ] Szóval szóval igen, én sokszor használom a hátot. 261: [nevet A hátot. ]

52 Interjúvezető: És ö (2 mp) | mi | miért ö gondolhatja úgy a tanárnő, hogy hogy ezt nem jó mondani órán? Mi a probléma ezzel a háttal? Van-e valami 261: Hogy » háttal nem kezdünk mondatot « ? Hát nem tudom. 262: Mert az olyan bizonytalanságot sugall. 261: Igen, hogy olyan hát öö hát izé az hát az, [nevet ] 262: Hát hogy nem is tudom, de azért hát, azért van egy véleményem, <! (motyog) hát ez se baj > , szerintem. (Észak-Pest, gimn., 7. o., 262: férfi, 262: nő)

53 Interjúvezető: Egyébként miért nem, miért ö miért van ez a szabály, hogy ö vagy miért ne kezdjünk mondatot háttal vagy hoggyal? 402: Mert illetlenség meg nincs is, nem is magyaros. Interjúvezető: Ühm. És ezt ö ezt a magyartanárotoktól tanultátok vagy esetleg valaki mástól? 402: Magyartanártól. Interjúvezető: Ühm. S van még ilyen szabály, amire emlékeztek, hogy a magyartanárotok mondta, ami ilyesmi, mint ez a hát meg hogy. 402: Hát hogy » a hogy után [!] mindig vesszőt teszünk írásban. « (Baranya megye, község, ált. isk., 7. o., férfi)

54 Interjúvezető: Ühm. És mit gondoltok, hogy miért (2 mp) ö miért tartják ezt ö hibának? Mondjuk akár a a névelőzést, akár azt, hogy valaki háttal kezd mondatot, mi lehet ennek az oka? Hogy magyarázták ezt, hogy 211: Ez csak nem szép szerintem. 212: Ühm. 211: Bántja a fület. Interjúvezető: Ühm. 211: Mert biztos nem kezdenek a se tankönyvekbe, se újságokba ilyen helyeken se így mondatot. 212: Igen. 211: Szerintem, igen. Erre nincs írott szabály, 211: ezt mindenki tudja magától, hogy [nevet nem szabad. ] Interjúvezető: Ühm. És akkor hogyha mindenki tudja magától, akkor valóban így is beszélnek? Tehát akkor nem is ö kezd senki háttal mondatot? 211: De. 212: De. Interjúvezető: [nevet És mi ] lehet ennek az oka, hogy hogy tudják, s akkor mégis használnak háttal mondatot, vagy kezdenek háttal mondatot vagy éssel, kirakják a név elő a névelőt? 211: Valaki kérdez valamit == ö a választ azt == 212: == Igen, és ezzel időt nyerünk. == 211: majdnem mindig hát tudod, a nem tudom, mi, hát nyolckor, hát este, hát majdnem mindenki így beszél szerintem.

55 Interjúvezető: Ühm. És hogyha majdnem mindenki így beszél, akkor ö mi lehet az oka annak, hogy ö hogy mégis ö ezt mondják, hogy nem jó háttal kezdeni a mondatot vagy ne így <! (motyog) beszéljetek > ? 211: Hát valami nyelvészek kitalálták biztos. [nevet Nem tudom. ] (1 mp) 212: Akkor lehet, hogy van rá valami szabály? (2 mp) Valami írott szabály. Interjúvezető: Ühm, és az hol hol lehet vagy ki, tehát ez egyébként ö érdekes, amit mondtál, hogy lehet, hogy valaki kitalálta, hogy ez érdekelne, hogy mit gondoltok arról, hogy mondjuk így ki találhatna ki ilyet, hogy hol lehetnek az ilyen szabályok esetleg rögzítve vagy egyáltalán 211: Hát ilyen magyar nyelvű nyelvhelyesség, ilyesmi könyvekbe. 212: Helyesírási szabályok. [nevet ] 211: <! (motyog) Lehet. > Interjúvezető: Ühm. És ö ismertek esetleg ilyen műveket, ahol le vannak írva ilyen szabályok? (4 mp) 211: Na, nyelvtankönyvek. [nevet ] 212: Igen, <! (motyog) abba tettek valamit. > [nevet ] Interjúvezető: Ühm. Igen. (Dél-Pest, gimn., 11. [12.] o., mindketten nők)

56 Interjúvezető: Ühm. És szerintetek miért nincs hát a mondat elején vagy miért öö miért mondják ezt a tanárok, hogy hogy hogy nincsen hát? (1 mp) 661: Én ezt igazából nem tudom. Én mindig használom, de (5 mp) Interjúvezető: Ühm. És hogy vetted észre, hogy inkább, tehát hogy van olyan, amikor mondjuk feleletnél vagy valamilyen ilyen kiemeltebb helyzetben is használod, vagy csak akkor, amikor így beszélgetsz? 661: Ö kiemeltebb helyzeteknél | odaf | próbálok odafigyelni, (2 mp) s persze hogyha így egyszerű szituációk vannak vagy ilyen hétköznapi beszédhelyzetben használom, de most már próbálom egyre ritkábban, hogy azért a felelésnél, mondjuk előregondolva az érettségire hogy ott ne használjam, mert nem tudom, hogy az mennyire befolyásolja a pontozást, de biztos jobb, hogyha nincs ott. 662: Meg szerinte hogyha a a hát szóval szóval azt is ö azt a hatást kelthetjük, hogy bizonytalanok vagyunk és hogy nem nem vagyunk eléggé felkészültek. Hogyha kihagyjuk ezeket a töltelékszavakat, hogy ö meg hát, akkor akkor olyan magabiztosabbá teszi a feleletet szerintem. Interjúvezető: Ühm. 661: Nekem ezzel az övel volt egy ö érdekes (1 mp) tapasztalatom. Már nagyon rég, aztszem hetedikes vagy nyolcadikos lehettem, mikor mentünk ö (1 mp) diákparlamentre és ott ugye van ilyen polgármester-választás és négy jelölt volt és az egyik lány ö a beszédét telenyomta övel, és ez is a bizonytalanság biztos, és emiatt persze nem is nyert. Úgyhogy biztos emiatt, hogy ö sokszor használta az öt és ez a bizonytalanságot keltette. 661: És persze nem hangzik jól, tehát rossz fényt vet rá, tehát arra a személyre, aki ezt használja. (Csongrád megye, város, gimn., 11. o., mindketten nők)

57 Alsó tagozatos diákok

58 7. osztályos diákok

59 11. osztályos diákok

60 7. osztályban tanító magyartanárok

61 11. osztályban tanító magyartanárok

62 Tanulás kontra elsajátítás 1.
„there is no interface between conscious and unconscious knowledge [...] [C]onscious knowledge can therefore never become unconscious knowledge, so that ’learning’ and ’acquisition’ are entirely independent of one another. The non-interface position thereby rejects any useful role for conscious LA [= language awareness] activities” (Krashen nézeteit ismerteti van Essen 1997: 7). A tanulás és az elsajátítás nem függnek össze kölcsönösen!

63 Tanulás kontra elsajátítás 2.
„[...] míg a deklaratív emlékezeti forma könnyen módosul, rugalmas (nem kötődik az elsajátítás modalitásához), nem csalhatatlan (gyakoriak az előhívási nehézségek), addig a nem deklaratív emlékezetre a rugalmatlanság jellemző (érzékeny a felszíni jegyekre, modalitásfüggő, s lassan vagyunk csak képesek a procedúrák áttanulására, finomítására)” (Király 2007: 237)

64 Pléh (2003: 257): „A nyelvművelés voltaképpen a naturális tendenciák ellen irányul, másodlagos ellenőrzést vezet be a normának megfelelő helyzet visszaállítására” – ez pedig a beszélőtől jelentős erőfeszítést kíván, amit a referenciacsoport nem is biztos, hogy elfogadással jutalmaz! 314: Hát nekem volt olyan, hogy hogy mi is csináltunk egy ilyen klubot és akkor és akkor ö voltak ilyen bizonyos szabályok és akkor és akkor [nevet] kitaláltunk olyasmit, hogy, mert nem akartuk, hogy ő benne legyen, kitaláltunk olyasmit, hogy kitaláltunk újabb szabályokat, amiket ő csinál, [nevet és akkor persze] rögtön azt mondtuk, hogy »megsértetted a szabályokat, ezért ezért nem lehetsz benne a [nevet klubban]« . (Pest-Belváros, ált. isk. 4. oszt., nő)

65 611: Szóval, nézd, ö lehet róluk mondani azt, hogy nem öö okosak, (1 mp) ennek megvan az otthoni oka. Én biztos vagyok benne, hogy az, hogy legtöbb esetbe alkoholista szülők gyerekei meg meg írástudatlan szülők meg meg iskolázatlan szülők gyerekei majdnem mind. Most gondolj bele, mit hoz. Neki nem olyan fontos se a suli, se a tanulás, és egyáltalán ez az egész nem fontos. Tudod, mi a fontos? Hogy bemegyek és megöleljem és megpusziljon és » jaj de szeretem, *Kati* néni « . Ez a fontos, mert itt bent valaki van, aki szereti. És ha valamit megcsinál, csak azért csinálja meg, mert mert | sz | mert szeret, és mert mert én azt kérem, hogy ő ezt megcsinálja. (1 mp) Egyébként nem érdekli. Interjúvezető: Ühm. 611: Tehát azért érdeklődést nem mutat. Interjúvezető: Igen. 611: Azért, mert engem elfogad és mert szeret meg minden problémáját elmondhat [!] , ezért előveszi és megcsinálja. (Észak-Pest, ált. isk., 7. o. tanár)

66 Köszönöm mindenkinek, aki segített a szervezésben, illetve rendelkezésemre állt a vizsgálat során!
Köszönöm a figyelmet! További információ a vizsgálatról: A diák letölthetők: