Településhálózat-fejlesztési Koncepció

Az előadások a következő témára: "Településhálózat-fejlesztési Koncepció"— Előadás másolata:

1 Településhálózat-fejlesztési Koncepció

2 A településhálózat keretei megváltoztak
döntéshozatal decentralizációja → 3200 önkormányzat piacgazdaság, globalizáció → települések „szabad versenye” a települési hierarchia oldódik → nem a hatósági döntésektől függ Hiányzik: beruházások fejlesztések közszolgáltatások Nincs országos koordináció, iránymutatás, stratégia Településszintű és településközi koordinációja

3 Előzmények 1007/1971. (III. 16.) Kormányhatározat az országos településhálózat-fejlesztési koncepcióról 12/ (IV. 26.) OGY határozat a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól 35/1998. (III. 20.) OGY határozat az országos területfejlesztési koncepcióról 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az országos területfejlesztési koncepcióról

4 A településhálózat fejlesztési koncepció fontossága
A települések nem kezelhetők elkülönülve, hanem településhálózati viszonyrendszerükben, és környezetükkel együtt kezelve szükséges fejlődési irányaikat meghatározni. A településrendszer fejlesztésének organikusan kell történnie, alapvetően a települések felől építkezve. Az elkészítendő nemzeti stratégia, a települések hálózatos fejlődését segítse Orientálja a központi szakpolitikákat

5 Alaphipotézisek A településhálózat alakulását befolyásoló tényezők elemzése; A település-hálózat fejlődése komplex folyamat; Az EU hatása; Fejlődés motorjai – városok; Város és térsége; Város – vidék viszony

6 Magyarország településhálózata

7 Magyarország településhálózata
Népesség-kategóriák (KSH) Települések száma (db) Az összes %-ában Lakó-népesség (fő) 0-499 1046 33,3 2,8 674 21,4 4,9 651 20,7 9,3 491 15,6 14,6 140 4,5 9,6 122 3,9 22,9 12 0,4 7,5 8 0,3 10,4 Budapest 1 0,0 16,9

8 Budapesti agglomeráció
Regionális pólusok Mezővárosok-óriásfalvak Aprófalvak-kis-,középvárosok Tanyás térségek

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18 Magyarország településhálózata

19 A magyar városhálózat tagozódását alakító tényezők
1997 2000 2002 Centrum funkciók (45%)‏ Közintézmény ellátottság Lakásállomány Szervezet és tevékenység innovációk (40%)‏ Kommunikációs rendszerek Fogyasztás új terei Szervezet és tevékenység innováció (30%)‏ Szellemi erőforrások (30%)‏ Iskolai végzettség és képzettség Gazdasági potenciál (30%)‏ Gazdasági potenciál (15%)‏ Gazdasági szervezetek száma, vállalkozói aktivitás Centrum funkciók (15%)‏ Közintézmények és közszolgáltatások Gazdasági potenciál (25%)‏ Szervezet és tevékenység innovációk (10%)‏ Távközlés és gépkocsiállomány Szellemi erőforrások (15%)‏ Centrum funkció, társadalmi aktivitás (15%)‏

20 Határon átnyúló város-együttesek
Leírásuk megtalálható a disszertációban, Lehet a kiterjedésről vitatkozni nem a területi kiterjedés a lényeg, hanem a funkcionális összekapcsolódás

21 Településhálózat helyzete
A város-község jogállás szerinti megkülönböztetés nem tükrözi a város-vidék funkcionális viszonyrendszert A szub-urbanizációs folyamatok erősödtek Városhiányos területek problémái A városok, a területpolitikán belül nem kaptak fontosságuknak megfelelő hangsúlyt A településhálózat fejlesztését támogató pénzügyi eszközrendszer hiánya Jelenleg nincs egységbe szervezett falu-politika, elemek

22 Városfejlesztés - elvárások
Budapestnek Béccsel és Prágával versenyben kell nemzetközi funkcióit megszerezni, illetve megtartani. A városok vonzáskörzetük, nagyobb térségük fejlődésének motorjai. Fejlődésük térségük országos és nemzetközi versenyképességének záloga is. Policentrikus városfejlesztés

23 Lehetséges fejlődési irányok: településrendszer fejlesztés

24 Kedvezményezett térségek besorolása

25 A kedvezményezett térségek besorolásának előfeltétele
A területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló évi CVII. törvénnyel módosított 2004. évi CVII. törvény MIT? HOGYAN? A kedvezményezett térségek besorolásáról szóló Kormányrendelet

26 MIT kell besorolni? A települési önkormányzatok
többcélú kistérségi társulásáról szóló évi CVII. törvénnyel módosított évi CVII. törvény → 174 kistérségi egységet határoz meg az ország területén

27 Hogyan kell besorolni? Összesen: 31 mutató
A 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat alapján Új alapokon nyugvó komplex mutató rendszer Öt mutatócsoport - gazdasági - infrastrukturális - társadalmi - szociális - foglakoztatási Összesen: 31 mutató

28 Az egyes mutatókkal szemben elvárt követelmények
Csak olyan mutatók használhatók fel, amelyek: Mérhetőek Ellenőrizhetőek Nyilvánosak Időrendi összehasonlításra és Tényleges differenciálásra alkalmasak

29 A komplex mutató kiszámítása
Települési mutatókon alapul A legrosszabb és a legjobb érték közötti skála → pontozás 1-5-ig Az egyes mutatók átlagos értéke az öt mutató csoport átlaga adja az elmaradottság/fejlettség mérőszámát, a komplex mutatót A komplex mutató egyszerű számtani átlaga 2,90 pont

30 A területfejlesztés térségei
Magyarország térségei fejlettségük (fejletlenségük) alapján lehetnek: Nem kedvezményezettek Kedvezményezettek Hátrányos helyzetű Leghátrányosabb helyzetű térségek

31 Hátrányos helyzetű térségek
Komplex mutatója kisebb, mint az összes kistérség komplex mutatójának átlaga (<2,90) 94 kistérség 3 millió 152 ezer fő az ország lakónépességének 31,3 %-a

32 Leghátrányosabb helyzetű térségek
A hátrányos helyzetű kistérségeken belül a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező kistérségek és az ország lakónépességének maximum 15%-a. 47 kistérség 1 millió 496 ezer fő.

33 Komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek
A legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező leghátrányosabb helyzetű kistérségek az ország lakónépességének maximum 10%-a 33 kistérség együttes népességszámuk 962 ezer fő.

34 Regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérségek
Abban a régióban, ahol a hátrányos helyzetű kistérségek együttes lakónépessége nem éri el a régió lakónépességének 30%-át; a regionális fejlesztési tanács regionális szempontból hátrányos helyzetű kistérség(ek)et jelölhet ki; A regionális szempontból hátrányos helyzetű térségek a regionális operatív programok illetve a regionális fejlesztési tanács által kiírt pályázatokon való részvétel esetén előnyt élveznek;

35 A kedvezményezett térségek rendszere
94 Hátrányos helyzetű térségek 33 Leghátrányosabb helyzetű térségek Leghátrányosabb helyzetű térségek térségek Komplex program 47

36 A kedvezményezett térségek besorolásának változása
A kedvezményezett térségek besorolásának változása Korábban (64/2004. (IV.15.) Korm. rend.) Az új Kormány-rendelet alapján Kedvezményezett 95 94 Hátrányos helyzetű 47 Leghátrányosabb helyzetű (a kedvezményezetteken belül) 48 Komplex programmal támogatandó (a leghátrányosabbakon belül) - 33 Átmenetileg támogatott 15 11 Hátrányos helyzetű település 235 248

37 A kistérségek fejlettsége

38 Kedvezményezett kistérségek

39 Szabályozás Kormánydöntés: október 31-én

40 Köszönöm a figyelmet!