Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A növénytermesztés és állattenyésztés egymásra épülése

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A növénytermesztés és állattenyésztés egymásra épülése"— Előadás másolata:

1 A növénytermesztés és állattenyésztés egymásra épülése

2 Nagy területen termesztett növényeink alapadatai
kultúra vetésidő 1000 mag tömeg / g csíraszám sortáv Őszi búza X/1-2 40-44 5-6 millió gabona Őszi árpa IX/3-X/1 37-42 4,5 millió zab IIII/1-3 27-32 4,8-5 millió Szemes kukorica IV/2-3 55-80 ezer kapás napraforgó 55-75 40-55 ezer káposztarepce IX/1-2 3,5-6 ezer Dupla gabona szója IV/2-4 ezer lucerna III/2-IV/1ésVIII/1 2-2,4 12-13 millió cukorrépa III/3-IV/1 kiszerelésfügő 1,2-1,6 százezer Sűrített kapás

3 Lucerna tényleges alkalmazása
Legértékesebb szálas takarmány Kiváló hatás a talajtermékenységre Kedvező hatás a gazdálkodásra Jól beilleszthető a fenntartható rendszerekbe Humán hasznosítás

4 Jelentősége Vetésterület: Világon: 33.600.000 ha Szerbában: 140.000 ha
Termésátlag: 5,18 t/ha

5 Termesztéstechnológia
Magágyelőkészítés Kétféle vetésidő Öntözés Tápanyagellátás Növényvédelem Kaszálás

6 Hibák - lehetőségek Tápanyag és növényvédőszer ki nem juttatása (kiritkulás, arankafertőzés) Kizsarolás, mély kaszálás, taposás Nem megfelelő helyen való termesztése Kihasználatlan lehetőségek vannak a termésátlagban Humán hasznosítás

7 A takarmánytermesztés volumene
Az állattenyésztés termelési költségeinek jelentős része (60-70 %) takarmányozással kapcsolatos; A szántó %-a (2,4-2,8 millió ha) takarmánytermesztéssel foglalt; 1,1 millió ha gyepterület természetes takarmányforrásként szolgál; A mezőgazdaság és az élelmiszeripar melléktermékeinek zöme (4-5 millió t/év) takarmányként hasznosítható

8 Takarmánygazdálkodás
A takarmányok: termesztése vásárlása betakarítása tartósítása tárolása etetésre történő előkészítése föletetése

9 Mit eszik meg az állat? A növényi eredetű táplálékokat a növénytermesztési ágazat állítja elő A gyepekkel a gyepgazdálkodás, a többivel a szántóföldi növénytermesztés foglalkozik Szinte minden termény megetethető az állatokkal A növénytermesztés minden ága szolgáltat ilyen-olyan takarmányt

10 Régen hogy ment ez? Kisüzem, nagyobb diverzitás
Tartósításnak kisebb jelentősége, kevesebb lehetőség „zöld futószalag” jelentősége nagyobb, mindig friss takarmány áll rendelkezésre a vegetációs időszakban Munkaszervezési problémák kiküszöbölhetőek, mert kisüzem Legeltetés jelentősége nagyobb

11 Régen hogy ment ez?

12 Most hogy van? Nagyüzem, monodiéta, tartósítás
A nagyüzemek munkaszervezése csak egyszerűbb megoldásokat enged meg Monodietikus táplálás: egész évben kiegyenlített termelés A takarmányok tartósítása előtérbe kerül, hogy zavartalanul rendelkezésre álljanak az év egészében azonos minőségben

13 Most hogy van?

14 A takarmánytermesztés jelentősége
A takarmányozáson keresztül történő hasznosulás bonyolultan, az állattenyésztés eredményein keresztül mérhető Optimalizálási cél: takarmányozási költségek minimalizálása úgy, hogy az állattenyésztés jövedelemhez való hozzájárulása maximumban legyen

15 A takarmánynövények csoportosítása
Sok és jó minőségű fehérjét adó tömegtakarmányok Évelő pillangósok Egyéves vagy áttelelő pillangósok Sok szénhidrátot tartalmazó tömegtakarmányok Fehérjét és szénhidrátot kedvező arányban tartalmazó tömegtakarmány-keverékek Évelő pillangósok és füves társításaik Őszi zöldtakarmány-keverékek Tavaszi zöldtakarmány-keverékek Nyári zöldtakarmány-keverékek Fehérjét és szénhidrátot alacsony koncentrációban tartalmazó lédús tömegtakarmányok Szántóföldi melléktermékek Árunövények ipari földolgozása során képződő takarmányozásra alkalmas melléktermékei

16 Tavaszi vetésűek Kis gyepterület esetén van nagy jelenősége
Zabos bükköny, zabos borsós tavaszi bükköny, tavaszi takarmányrepce, réparepce, facélia, szudánifű, mohar Minden vidékre található megfelelő keverék, általában jó alkalmazkodóképesség, tűri az extenzív viszonyokat, sokszor másodvetésre is alkalmas, rövid tenyészidők, Zölden, (silózva), szénának szárítva etethető

17 Nyári másodvetésűek Fogalmak: Kettős és hármas termesztés
Köztes termesztés Növénytársítások Célja, hogy jobban kihasználják a rendelkezésre álló földterületet, és növeljék a takarmánybázist Előző fajok, valamint perzsahere, keszthelyi keverék, olajretek, mustár Korán lekerülő elővetemény után, elveszi néha a jó előveteményt, forrást köt le, bonyolulttá teszi a gazdálkodást, csak jó vízgazdálkodás mellett folytatható

18 Őszi vetésű áttelelő keverék zöldtakarmányok
Főként zöldtakarmányozásra vetett, 2-3 növényből álló keverékek, legelők helyettesítésére Rozsos szöszös bükköny, búzás szöszös bükköny, őszi búzás pannon bükköny, őszi búzás pannon bükkönyös őszi borsós keverék, őszi árpás pannon bükköny, őszi zabos pannon bükköny, keszthelyi keverék (rozsos repce), Legány-féle keverék (búza v. rozs, szöszös bükköny, bíborhere), landsbergi keverék (olaszperje, szöszös bükköny, bíborhere), varsányi keverék (szöszös bükköny, bíbor here) Jól illeszthető a növényi sorrendbe, szélsőséges viszonyok kivételével mindenhol termeszthető, Zölden, (szilázsként), szénaként etethető

19 Állattenyésztés alapfogalmai
Gazdasági és háziállat: az az állat amely az ember céltudatos tevékenyésgének (tartás, tenyésztés) hatására hasznot hajt (hús tej…) Háziállat: olyan állatok amelyek az ember környezetében élnek, de gazdasági hasznot nem hoznak. A két fogalom átfedésben lehetnek olyan állatok amelyek mindkét kategóriába beletartoznak.

20 Állattenyésztés elemei
Tenyésztés: ide tartozik az állat szaporítás és felmevelése Tartás: ebben az esetben a kifejlett állat gondozásáról van szó egy bizonyos gazdasági cél elérése érdekében.

21 A faj és a fajta közötti különbség
Faj: a sertés a szarvasmarha és a ló … ezek mind külön fajokat alkotnak. Fajta: a fajok mindegyikének számtalan fajtája alakult ki részben természetes részben mesterséges úton az ember tenyésztő tevékenysége során

22 Mi a számosállat? Számosállat: 500 kg súlyú állat vagy állatcsoport. Erre a fogalomra a különböző állattenyésztési ágazatok összehasonlíthatósága miatt van szükség. Többnyire nem fizikai mérés alapján állapítják meg hanem a kialakított szorzószámokkal. Ló, szarvasmarha: 0,8 Sertés: 0,1-0,2 Juh : 0,07

23 Tenyésztési módszerek
Fajtatiszta: azonos fajtába tartozó egyedek pároztatása Keresztezés: különböző fajtába (ritkán fajba) tartozó egyedek pároztatása Szaporodás természetesen mindig ivaros kivéve Dollyt!!!!

24 Ivarzás A nőstény állat olyan állapota menynek idelye alatt fogamzóképes, ezeknek népi elnevezései a követkeők: Tehén: folyatás Koca: búgás Juh: üzekedés/berregés Kanca: sárlás Ez az állapot több napig tart, sikertelen megtermékenyítés következtében ciklikusan megismétlődik.

25 Pároztatási módok Vad: az összes nőivarú és hímivarú egyed együtt van
Csoportos: több nőivarú egyed együtt van néhány hímmel Hárembeli: a nőstények csak egy hímmel vannak együtt Egyedi: a kiválasztott hímhez vezetik az ivarzó nőstényt Mesterséges megtermékenyítés

26 Selejtezés, törzskönyvezés
Tenyészállat selejtezés Hízóállományból való selejtezés Törzskönyvezés: tenyésztési és termelési adatok gyűjtése, rendszerezése és feldolgozása Állatok jelölése: tüzes vassal, fültáblával, fagasztással, lábgyűrűvel,

27 Takarmányozás- takarmányok
Legelő-rét: az állatok számára céltudatosan adott táplálék a takarmány. A szarvasmarhák, juhok… lehelését a szó szoros értelemben nem nevezzük takarmányozásnak. Rét: megtermelt fűféléket ellenben kaszálják hasonló képpen mint a termesztett takarmánynövényeket fűfélék lucerna, beltartalmi értékeit a növénytermesztés feladata biztosítani Fontos figyelembe venni a Mg hiányt.

28 Takarmányok részei Víz Szárazanyag
Szárazanyag tartalom befolyásolja: az etethető mennyiséget, tárolhatóságot, szállítást. Takarmányszükséglet: életfenntartó, termelő

29 Takarmányok formái Tömegtakarmány: mint a neve is mutatja ezt adják az állatoknak legnagyobb mennyiségben, ez a takarmány biztosítja az életfenntartást, lehet: Zöldtakarmány, Erjesztett takarmány, melléktermék. Abraktakarmány: ez a takarmány sokkal tartalmasabb ilyen a kukorica, búza, árpa de lehet extrahált napraforgó, szója Kiegészítők: ásványi anyagok, vitaminok.

30 Állatok táplálása Téli takarmányozás 200 napon keresztül monodietikus ez alapvetően tömegtakarmányozás, kevés abrakkal kiegészítve. Nyári takarmányozás 165 nap: ilyenkor zöld takarmányra épül az állatok táplálása kivéve nagy koncentrált állattartó telepeken nyáron is téli takarmányozás folyik. Takarmányadagok kiszámítása: nagyon fontos ha keveset kap alultáplált ha sokat akkor luxusfogyasztásról beszélünk.

31 Állattenyésztés SWOT analízise

32 Növénytermesztés SWOT analízise

33 Saját gazdaság bemutatása
A gazdaság gyökerei az 1950-es évekre nyúlnak vissza. A növénytermesztés Törökkanizsa községben található, míg az állattenyésztés Szabadkán. Kezdetekkor a gazdaság területe 10 ha volt, valamint az állatenyésztés is jelen volt. Ma 150 ha a gazdaság tulajdona, emelett szintén továbbra is jelen van a az állattenyésztés.

34 A gazdaság elhelyezkedése

35 Összegzés Az elmondottak alapján betekintés nyerhettünk mindkét ágazat pozitív és negatív tulajdonságaiba. Meggyőződhetünk arról, hogy ha maximális odafigyeléssel és legalább egy jó közepes technológiával rendelkezünk mindkét ágazatban, akkor pozitívan tudjuk zárni az évet.

36 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


Letölteni ppt "A növénytermesztés és állattenyésztés egymásra épülése"

Hasonló előadás


Google Hirdetések