A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási lehetőségei

Az előadások a következő témára: "A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási lehetőségei"— Előadás másolata:

1 A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási lehetőségei
Rehabilitációs hozzájárulás 2010-ben

2 Ki a megváltozott munkaképességű?
A legfontosabb kifejezés: az össz-szervezeti egészségkárosodás mértéke. Jelenleg az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) szakvéleménye határozza meg a mértékét. 2007. augusztus 15. előtt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (OOSZI) vélemény tartalmazta annak százalékos meghatározását. A jelenleg legkisebb egészségkárosodási mérték: 40 %(ORSZI) – 49 %(OOSZI). Nagyon fontos, hogy az érvényességi időre figyelemmel legyenek!

3 Megváltozott munkaképességű és/vagy fogyatékos?
Aki OOSZI vagy ORSZI szakvéleménnyel rendelkezik, és abban legalább 40-49%-ban megállapították az össz-szervezeti egészségkárosodását, ami a munkaképesség csökkenését is jelenti, az a megváltozott munkaképességűek csoportjához tartozik. A legkülönfélébb betegségekkel, pszichiátriai betegségekkel, műtétekkel (pl. szegycsont-kapocs), és a sérüléssel, fogyatékkal élők is ide tartoznak.

4 A fogyatékkal élők: mozgássérültek, vakok és látáscsökkentek, siketek és nagyot hallók, kommunikációjukban nehezítettek (hangképzési zavar, dadogók, artikulációs zavarral küzdők), értelmi sérültek (down-szindróma, autizmus, közepesen mentális retardáció). Fontos megjegyezni, hogy minden egyes sérülési csoporthoz külön, a személyekre szabottan érdemes a rehabilitációt kidolgozni.

5 Rehabilitációs hozzájárulás: ki fizet, és mennyit?
A nemzetgazdaság valamennyi szektorában, tehát a versenyszférában, a költségvetési szerveknél, és a nonprofit szektorban működő valamennyi szervezet érintett. Minden vállalkozás rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak, átlagos statisztikai állománya a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességűek átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám 5%-át. (Kötelező foglalkoztatási szint.)

6 Mennyit? 2010. január 1-től 964 500 Ft/év (B° átlagkereset 8%-a)
A rehabilitációs hozzájárulás összege, az 5%-ból hiányzó létszámtól függ! Fontos figyelembe venni: az átlagolást a tényleges létszám alapján kell elvégezni, azaz munkaidő hosszától függetlenül, minden dolgozót egy egész főnek kell tekinteni. Ugyanígy járunk el a kötelező foglalkoztatási szint számításánál is (pl. 20,3 fő=20 fő) Példa: 50 fős cégnél a kötelező foglalkoztatási szint 5%, tehát 2,5 fő, ténylegesen 3 fő. Számítás: 3 fő x = Ft Amennyiben számításunkat nem egész számra dolgozzuk ki, hanem pl. 50 fő x 5% x = Ft, azaz Ft különbséget fog megállapítani az ellenőrző hatóság! Részmunkaidős dolgozók tervezésénél fontos, hogy a napi 4 órás munkaviszony, illetve a havi 60 órás teljesítés realizálódjon, különben nem számítható be a részmunkaidős munkavállaló, az átlagos statisztikai állományi létszámba.

7 A rehabilitációs hozzájárulás és egyéb támogatások összefüggései
177/2005. (IX. 2.) Kormányrendelet alapján költségvetési bértámogatás a munkáltató számára csak akkor nyújtható, ha a kötelező foglalkoztatási szintet teljesíti. Ha a munkáltatónak rehabilitációs hozzájárulási kötelezettsége keletkezik, akkor felfüggesztik a támogatás folyósítását, és akkor engedélyezik a további támogatást, amikor teljesíti a kötelező foglalkoztatási szintet. Annak azonban nincs akadálya, hogy a megváltozott munkaképességűeken túl, inaktív, pályakezdő fiatalt, 50 év feletti álláskeresőt, GYES-GYED, ápolási díjról visszatérőt…stb. (Flt. Szerint) alkalmazzon a munkáltató, és ezért járulékkedvezményben részesüljön.

8 Korábbi felmérések eredményei a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatban
Nem fogyatékossággal élő vagy nem megvált. Munkaképességű dolgozók Fogyatékossággal élő vagy megváltozott munkaképességű dolgozók Az elvégzett munka mennyisége 8,87 7,99 Az elvégzett munka minősége 8,72 8,35 Megbízhatóság 8,71 8,98 Lojalitás a céghez 8,37 9,03 Betegállományban töltött idő 7,85 7,58 Beilleszkedés a munkahelyre 8,59 8,68 Szabadságon töltött idő 8,86 8,84 Kezdeményező készség 7,8 7,13 Monotónia tűrése 7,65 8,08 Általános vélemény 8,32 8,41

9 A kérés az volt, hogy értékeljék 1-10 skálán az ép, és a megváltozott munkavállalókat a táblázatban szereplő szempontok szerint. Jól látható, hogy a különbségek kicsik. Eltérés az épek javára, az elvégzett munka mennyiségében és minőségében van (mennyiség 0,88; minőség 0,37), kezdeményező készség 0,67; betegállományban töltött idő 0,27! Jobb a fogyatékos és megváltozott munkaképességűek megítélése a monotónia tűrésében 0,43; a megbízhatóságban 0,37; és a lojalitásban 0, 66. Az általános vélemény szerint 0,11 századdal jobb a fogyatékkal élők megítélése.

10 Lehetőségek a hosszú távú megoldáshoz!
Az elmélet és a gyakorlati alkalmazás között nagy a szakadék! A megváltozott munkaképességűek közül meg kell találni a megfelelő lehetséges munkaerőt, az alábbi tényezők: egészségi helyzet, szociális tényezők, motiváltság, meglévő munkaképesség, meglévő alkalmazható tudás, tanulékonyság; feltérképezésével. (Adatbázis!) Továbbá, a munkáltatói oldal elvárásainak megfelelően, mentori felkészítése – Molnár Gábor Műhely Alapítvány szolgáltatása. A már foglalkoztatott, ép munkatársak érzékenyítése a befogadásra – érzékenyítő tréningek, programok – Molnár Gábor Műhely Alapítvány szolgáltatása. Felső-, és középvezetők, HR munkatársak szupervíziója, ami szintén a team, és a szervezeti vezetés inklúzív módját segíti – Molnár Gábor Műhely Alapítvány szolgáltatása.

11 Köszönöm a figyelmet! Lovas Irén Molnár Gábor Műhely Alapítvány