Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

5.Evolúció:tény,tudományos elmélet vagy hit?

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "5.Evolúció:tény,tudományos elmélet vagy hit?"— Előadás másolata:

1 5.Evolúció:tény,tudományos elmélet vagy hit?
Tóth Tibor DSc Szent Pál Akadémia

2 Evolúció: tény,tudományos elmélet vagy hit?
Előadásvázlat: Az „evolúció” kifejezés többértelműsége; Mikro-evolúció és makro-evolúció a biológiában; A makro-evolúció elképzelt mechanizmusa: természetes kiválasztódás és mutációk; A mutációs-szelekciós mechanizmus elégtelensége és a közös eredet tarthatatlansága; Kövületek: az elképzelés és a tények. A makro-evolúció,mint intelligens hit; A biológiai evolúció általánosításai: prebiotikus evolúció, az Univerzum evolúciója. Szent Pál Akadémia

3 Evolúció: tény,tudományos elmélet vagy hit?
Az „evolúció” kifejezés többértelműsége Az „evolúció” kifejezést több értelemben használják,amelyek némelyike annyira kétségbevonhatatlan,hogy ha valaki visszautasítja,csak saját tudatlanságát vagy ostobaságát bizonyítja. Az evolúció szó latin eredetű és eredeti jelentése: fejlődés, kibontakozás, változás. Foglaljuk össze a szó mai használatának eltérő tartalmú eseteit. Szent Pál Akadémia

4 Evolúció: tény,tudományos elmélet vagy hit?
1.Változás,módosulás,fejlődés. Itt a szót a változás leírására használják, anélkül,hogy utalnának a változást kiváltó mechanizmusra, vagy külső szellemi forrásra, vagy annak hiányára(pl. „autók evolúciója”, a tengerpart evolúciója”). 2. Mikro-evolúció: változás a komplexitás előírt határain belül, már létező organizmusok vagy struktúrák elsősorban kvantitatív módosulása( klasszikus példa: a Galapagos szigeteken Darwin által megfigyelt pintyek csőr-formájának és méretének módosulása, az a mód, ahogyan a baktériumok kifejlesztik az antibiotikumokkal szembeni állóképességüket).Az elméletnek ez a része, amelyben a természetes kiválasztódás,mutáció, genetikai sodródás stb. nyomon követhető,nem képezi vita tárgyát. Szent Pál Akadémia

5 Evolúció: tény,tudományos elmélet vagy hit?
A korábbiakban az evolúció egyik nyilvánvaló bizonyítékának tekintették az angliai pettyes nyírfalepke (Biston betularia) sötét és világos változatának számarányában bekövetkezett változást, holott ez még a mikro-evolúción belül is csak egyfajta ciklikus változásra lenne elfogadható példa. A nagyléptékű makro-evolúció( ld. később) bizonyítékaként pedig teljesen használhatatlan (a folyamat bemenetén és kimenetén egyaránt kétfajta lepke szerepel: sötét és világos; semmi új nem keletkezett).Ezen túlmenően csalásra is fény derült: a lepkéket élettelen állapotban,a fatörzsre helyezve fényképezték le, természetes állapotukban nem pihennek így. Szent Pál Akadémia

6 Evolúció: tény,tudományos elmélet vagy hit?
Szent Pál Akadémia 6

7 Evolúció: tény,tudományos elmélet vagy hit?
3.Makro-evolúció: nagyléptékű újítás, új organizmusok,struktúrák,testfelépítések, minőségileg új genetikai anyagok keletkezése; pl. a többsejtű struktúrák kifejlődése az egysejtűekből. A makro-evolúció tehát növeli a komplexitást, a mikro-evolúciót kiterjeszti döntő mértékű minőségi változásokra. A makro-evolúció folyamata az egyedek élettartamánál jelentősen nagyobb időtartamokat igényel, közvetlenül nem lehet megfigyelni. Szent Pál Akadémia

8 Evolúció: tény,tudományos elmélet vagy hit?
4.Mesterséges szelekció,például a növénynemesítésben és az állattenyésztésben Ez a folyamat nagy mennyiségű(szellemi eredetű) információ bevitelét feltételezi megfontolt nemesítési/tenyésztési módszerekkel. Darwin érve: amit az emberek rövid idő alatt meg tudnak csinálni,ahhoz a természetnek hosszú időre van szüksége. Ez önmagában nem bizonyíték az irányítatlan folyamatok általi evolúció mellett. Szent Pál Akadémia

9 Evolúció: tény,tudományos elmélet vagy hit?
5. Molekuláris evolúció .Egyes tudósok azzal érvelnek, hogy az evolúció előfeltétele az önreplikáló genetikai anyag létezése. A molekuláris evolúció kifejezést manapság annak a folyamatnak a leírására használják gyakran, amelynek során az élettelenből létrejön (állítólag) az élő sejt. Megállapítható, hogy az 1.,2.,és 4. nem képezi tudományos vita tárgyát. A 3. és 5. annál inkább. Szent Pál Akadémia

10 Evolúció: tény,tudományos elmélet vagy hit?
Érdekes megfigyelni, hogy az „evolúció” szó sehol sem fordul elő Darwin könyvének eredeti változatában. Az „evolvált” (kialakult, kifejlődött) szó is csak a 6. kiadásban jelent meg. A Concise Oxford Dictionary azonban rávilágít arra, mire gondolt Darwin: „a fajok kifejlődése korábbi formákból, nem külön-külön teremtés által.” A meghatározás második része a mai viták gyújtópontja. Az egyik oldalon vannak azok, akik úgy vélik, hogy az összes élőlény természeti folyamatok által jött létre egyetlen közös ősből. A másik oldalon azok állnak, akik úgy gondolják, hogy az élet különböző formáit egy természetfeletti Teremtő hozta létre olyan folyamatok által,amelyek ma már nem működnek. Szent Pál Akadémia

11 Evolúció: tény,tudományos elmélet vagy hit?
Mikro-evolúció és makro-evolúció a biológiában A fajok eredete első 7 fejezete a szelekcióval foglalkozik, azzal az elmélettel,amely szerint az egyazon fajhoz tartozó egyedekben különféle jellegzetességek alakulnak ki a környezetükhöz való alkalmazkodás eredményeként. Ezt ma már senki sem vitatja. Sőt, a változásokat fel is gyorsíthatjuk tudatos keresztezéssel vagy genetikai beavatkozással. A mikro-evolúció mechanizmusát Colin Patterson a következő deduktív érveléssel mutatja be: Szent Pál Akadémia

12 Evolúció: tény,tudományos elmélet vagy hit?
Minden organizmusnak reprodukálódnia kell; Minden organizmus mutat öröklődő változatokat; Az öröklődő változatok különböznek a reprodukcióra való hatásukban; Ezért a reprodukcióra kedvező hatású változatok sikeresek lesznek, a kedvezőtlenek pedig sikertelenek, és az organizmus meg fog változni. A valóban érdekes kérdések akkor merülnek fel, amikor a mikro-evolúciótól a makro-evolúció felé fordulunk. Megfigyelt dolgokról meg nem figyelhető dolgokra következtetni veszélyes dolog. Paul Wesson- tól származik az a kijelentés,amely rávilágít a mikro- és makro-evolúció különbségtétel értékére: „ A nagy evolúciós újításokat nem igazán értjük. Eddig még egyet sem figyeltek meg,és fogalmunk sincs,hogy jelenleg van-e ilyen folyamatban. Egyik sem támasztható alá fosszilis leletekkel.” Szent Pál Akadémia

13 Evolúció: tény,tudományos elmélet vagy hit?
A mikro-evolúció elmélete az alkalmazkodásnak csak azokat az eseteit magyarázza,amelyek a legalkalmasabbak túlélésével, de nem azok létrejöttével kapcsolatosak. Ha Darwin megállt volna a szelekciónál, nevét ma már senki sem ismerné (John Blanchard).Ami miatt híressé vált, az „az evolúció általános elmélete”.Darwin forradalmian nagy ötlete: a természeti folyamatok új fajokat hozhatnak létre korlátlanul, és az összes faj visszavezethető egyetlen közös ősre. 1871: Az ember származása c. művében ezt írta: „A legfontosabb következtetés az, hogy az ember egy alacsonyabb rendű, kevésbé szervezett formából fejlődött ki.”Ezzel az állításával nyilvánvalóvá teszi, hogy forgatókönyvében- a „molekulától az emberig”-már nincs helye Istennek. Szent Pál Akadémia

14 Evolúció: tény,tudományos elmélet vagy hit?
A makro-evolúció elképzelt mechanizmusa: természetes kiválasztódás és mutációk Faj és fajta: A biológus szakemberek fajnak nevezik az élőlények olyan nagyobb csoportját, amelyben az egyedek génállománya egymással keresztezhető. A fajták a fajon belüli olyan variációk, amelyek külső megjelenésükben és egyéb tulajdonságaikban jelentősen különbözhetnek. A fajok saját speciális DNS-szabvánnyal rendelkeznek,amelyek egymással nem kompatibilisek. A fajták keresztezhetők egymással, a fajok nem. Abnormális keresztezések zsákutcája: zebra+donkey=zebronkey; lion+tiger=liger. Szent Pál Akadémia

15 Evolúció: tény,tudományos elmélet vagy hit?
Mutáció: néha előfordulhat, hogy a kromoszómák DNS-molekuláival valami szokatlan, rendellenes dolog történik, amely bizonyos változást, átalakulást hoz létre bennük. Ennek tudományos neve : mutáció.(1882, Hugo de Vries). A mutációk óriási többsége káros. Az Encyclopedia Americana szerint: „ Az a tény, hogy a mutációk többsége kárt okoz a szervezetben, nehezen egyeztethető össze azzal a nézettel, hogy a mutációk lennének az evolúció nyersanyagforrásai. Tulajdonképpen a mutációk úgy jelennek meg a biológiai tankönyvekben, mint nyomorékok és szörnyszülöttek példái, és úgy tűnik, hogy a mutáció sokkal inkább romboló, semmint alkotó folyamat.” Szent Pál Akadémia

16 Evolúció: tény,tudományos elmélet vagy hit?
Szent Pál Akadémia

17 Evolúció: tény,tudományos elmélet vagy hit?
Szent Pál Akadémia

18 Evolúció: tény,tudományos elmélet vagy hit?
A mutációs-szelekciós mechanizmus elégtelensége és a közös eredet tarthatatlansága A Francia Tudományos Akadémia egykori elnöke, Pierre-Paul Grassé (20 évig a párizsi Sorbonne Evolúcióelméleti Tanszékének vezetője): „Tömeges előfordulásuktól függetlenül, a mutációk nem okozhatják az evolúciót”… Úgy tűnik nekem,hogy rendkívül nehéz elhinni azoknak a kedvező mutációknak a megjelenését, amelyek elősegítik, hogy az állatok és növények szükségleteiket jobban kielégítsék.” Szent Pál Akadémia

19 Evolúció: tény,tudományos elmélet vagy hit?
Szent Pál Akadémia

20 Evolúció: tény,tudományos elmélet vagy hit?
Szent Pál Akadémia

21 Evolúció: tény,tudományos elmélet vagy hit?
Szent Pál Akadémia

22 Evolúció: tény,tudományos elmélet vagy hit?
.…” Mindazonáltal, Darwin elmélete nagyon ‘követelőző’: minden egyes növény, minden egyes állat ezer és ezer kedvező és egyidejű, megfelelő esemény lezajlását követelné saját evolúciójához. Ily módon a csodák válnának törvényszerűséggé: az események rendkívül kis valószínűséggel történnének meg… Nincs törvény arra, hogy megakadályozzuk azt, hogy valaki ébren álmodozzon, de a tudománynak nem szabad ezt támogatnia.” Szent Pál Akadémia

23 Evolúció: tény,tudományos elmélet vagy hit?
A neodarwinista elméletek két legfőbb evolúciós motorja a természetes kiválasztódás és a mutáció. Vajon ezek szinergizmusa létrehozhatja-e a fajok határainak áttörését, a fajból fajba való átalakulást, amelyet makroevolúciónak nevezhetünk? Ha mondjuk, egy faj egyedeinek mutációi 95 %-ban károsak, a szervezet életképességi szintje romlik. A természetes kiválasztódás ezeket a károsodott egyedeket bizonyos idő után kiszűri. Ez a törvény egészen bizonyosan megakadályozza az élővilág hanyatlását(pl. cukorbetegség génhiba miatt). Szent Pál Akadémia

24 Evolúció: tény,tudományos elmélet vagy hit?
Nézzük meg, mi van akkor, ha a mutációk egy-két olyan egyedet is létrehoznak, amelyeknek tulajdonságai a faj átlagos színvonalánál jobbak, amikor azt mondhatjuk, hogy a mutáció előrelépést hozott a faj átlagához képest (Wilder-Smith példája: A földigiliszta „szemfejlesztési kísérlete”-az ún fekete foltja helyett. Következtetése: a félig kész szervezet, amely pozitív mutációból származott, mindaddig, amíg nem tökéletes, kifejezetten hátrányban volna a nagy átlaghoz képest. A természetes kiválasztódás és a mutáció tehát együttesen ugyan megakadályozzák a faj hanyatlását, másrészt viszont az is igaz, hogy sohasem vállalják magukra azt a feladatot, hogy a fajt elindítsák egy magasabb rendű faj irányába). Szent Pál Akadémia

25 Evolúció: tény,tudományos elmélet vagy hit?
Darwin hitt abban, hogy a természetes kiválasztódás, a létért való küzdelem és a legrátermettebbek fennmaradása lassan, de feltartóztathatatlanul elvezet a magasabb rendű fajok irányába mutató evolúcióhoz. Nem vette észre azt a nyilvánvaló tényt, hogy a legkiválóbb túlélése semmit sem mond arról, hogy maga a faj, amelynek legkiválóbb egyedeiről van szó egy populáción belül, hogyan keletkezett. A mutációk felfedezése és a természetes kiválasztódás elvével való kombinálása sem oldotta meg azt a problémát, hogy új fajok létrejöttéhez és fennmaradásához egy csapásra teljesen kifejlett, tökéletesen működő új szerveket kellene a fajok egyedeinek produkálniuk. Szent Pál Akadémia

26 Evolúció: tény,tudományos elmélet vagy hit?
Ilyen „makro-mutációk” azonban csak az evolucionista tudósok képzeletében léteznek. A valódi mutációk csak apró változásokat hoznak, és ezek az apró változások mindig hátrányt jelentenek a faj számára, amíg nem tökéletesek. És mivel sohasem tökéletesek, a természetes kiválasztódás ugyanúgy megakadályozza a faj felfelé törekvését, mint amilyen eredményesen megakadályozza a hanyatlását is. Darwin természetes kiválasztódási elve nem a fajok átalakulását, hanem a fajok stabilizálódását segíti elő, éppen annak visszacsatoló hatása következtében. Ezen a stabilizáló hatáson a mutációval való kombinálás sem változtat. Szent Pál Akadémia

27 Evolúció: tény,tudományos elmélet vagy hit?
Kövületek: az elképzelés és a tények. A makro-evolúció,mint intelligens hit Az evolúcióelmélet hívei a kozmológiából, a fizikából, a biológiából és a genetikából merítenek adatokat. Pedig amikor a múlt felfedezéséről van szó, a legfontosabb forrás a paleontológia, a kövületek tanulmányozása. Ha az élet véletlenszerű evolúciós folyamat által keletkezett,fejlődött és vált egyre összetettebbé, akkor aligha meglepő, hogy a kövületeknek jeleznie kellene, hogy a különböző fajok között számtalan átmeneti állapot volt. Szent Pál Akadémia

28 Evolúció: tény,tudományos elmélet vagy hit?
Pierre Grassé: „A természettudósoknak nem szabad elfelejteniük, hogy az evolúció folyamata csak a fosszilis formákon keresztül tárulhat fel…csak a paleontológia szolgálhat számunkra az evolúció bizonyítékával, és fedheti fel annak folyamatát és rendszereit.” Az American Association for the Advancement of Science 1981-ben azt állította, hogy a 100 millió kövület, amelyeket azonosítottak, és amelyeknek korát is meghatározták, „100 millió tényt jelent, amelyek kétséget kizáróan bizonyítják az evolúciót.” Szent Pál Akadémia

29 Evolúció: tény,tudományos elmélet vagy hit?

30 Evolúció: tény,tudományos elmélet vagy hit?

31 Evolúció: tény,tudományos elmélet vagy hit?
Darwin zavarban lenne és kiábrándultnak érezné magát, hiszen a kövületek nem bizonyítottak semmit – állítja John Blanchard. Darwin elképzelhetetlenül nagy számú közbenső és átmeneti formára számított, de a geológusok olyan fajokat és fajcsoportokat fedeztek fel, amelyek láthatólag sem ősei, sem utódai nem voltak semmilyen élőlénynek. Darwin hamarosan rájött, hogy a leszármazási lánc hiánya „a legnyilvánvalóbb és legkomolyabb kifogás az evolúció elméletével szemben. Az ellentmondást azzal próbálta feloldani, hogy a későbbi felfedezések majd kitöltik a hézagokat. Szent Pál Akadémia

32 Evolúció: tény,tudományos elmélet vagy hit?
Az evolucionista David Raup, a Chicago-i Természettudományi Múzeum geológiai kurátora azonban rámutatott, hogy mindez nem történt meg: „A geológiai leletekben talált bizonyítékok közel sem annyira összeegyeztethetőek a darwini természetes szelekcióval, mint amennyire szeretnénk. Ma már negyedmillió fosszilis fajt ismerünk, de a helyzet nem sokat változott. Az evolúció leletanyaga meglepően egyenetlen és szaggatott. A sors iróniája, hogy ma még kevesebb példánk van az evolúciós átmenetekre, mint volt Darwin idejében… Tehát Darwin problémája nem került közelebb a megoldáshoz.” Szent Pál Akadémia

33 Evolúció: tény, tudományos elmélet vagy hit?
Szent Pál Akadémia

34 Evolúció: tény,tudományos elmélet vagy hit?
Szent Pál Akadémia

35 Evolúció: tény,tudományos elmélet vagy hit?
Szent Pál Akadémia

36 Evolúció: tény,tudományos elmélet vagy hit?
Negyven évnyi kutatás arra késztette N.Heribert Nilsson-t, a svéd Lund Egyetem professzorát, hogy leírja: „A paleobiológiai tényekből az evolúciónak még a karikatúráját sem lehet megrajzolni. A fosszilis anyag ma már annyira teljes, hogy az átmeneti fajok hiánya nem magyarázható az anyag ritkaságával. A hézagok valósak és sohasem fogják őket kitölteni. Szent Pál Akadémia

37 Evolúció: tény,tudományos elmélet vagy hit?
Egyes evolucionisták (pl. Stephen Jay Gould és Niles Eldredge) megpróbáltak kibújni ez alól és kitalálták a punktuációs ekvilibrium (megszakított egyensúly) elméletét, amely szerint a több millió éves statikus korszakokat (egyensúly) alkalmanként világméretű kataklizmák szakították meg és utat engedtek az élet gyökeresen új formáinak. Ez ígéretes kibúvónak látszott, de semmilyen konkrét bizonyíték nem támogatja. Martin Lubenow amerikai tudós fanyar humorral megjegyezte: „bizonyára ez az egyetlen elmélet a tudomány történetében, amely azt állítja magáról, hogy tudományos, majd megmagyarázza, hogy miért nem találhatók rá bizonyítékok.” (Martin Lubenow: Bones of Contention, Baker Books, 182. old.) Szent Pál Akadémia

38 Evolúció: tény,tudományos elmélet vagy hit?
Mások az ún. „reményteljes szörny” elméletét javasolják, amely feltételezi, hogy az első madár hüllőtojásból kelt ki. Újszerű elképzelés, de ennek legalább kétszer meg kellett volna történnie, egyidőben és egy helyen, különben az első madárnak nem lett volna párja, ezért utóda sem. A tudományt azonban nem szabad összekeverni az Sci-Fi-vel. Ha a laikus hatásosan elrendezett csontok gyűjteményét látja, magától értetődőnek veszi, hogy az az evolúció bizonyítéka. David Kits, az Oklahomai Egyetem geológiai professzora meggyőződése evolucionista létére becsületesen bevallja: „Az evolúció megkívánja a fajok közti közbenső formákat, de a paleontológia nem szolgál ilyenekkel.” Szent Pál Akadémia

39 Evolúció: tény,tudományos elmélet vagy hit?
A kövületek nem támasztják alá az evolúcióelméletet, sőt segítenek megcáfolni. A Föld kambriumi korszaka állítólag 600 millió évvel ezelőtt kezdődött és mintegy 80 millió évig tartott. Szinte előzmények nélkül (prekambrium, ritka és primitív életformák) rendkívüli változatossággal, hirtelen megjelent az élet a kambrium korszakában. A kambriumi kőzetek az élet magasan fejlett formáinak nagy változatosságú kövületeit mutatják, beleértve a háromkaréjú rákokat (trilobiták), a szivacsokat, a karlábúakat (brachiopodák), a férgeket, a medúzákat, a tengeri sünöket, a tengeri uborkákat, az úszó rákokat, a tengeri liliomokat és más összetett gerincteleneket. Megjelenésüket „kambriumi robbanásnak nevezik, amely két súlyos csapást mér az evolúcióelméletre. Szent Pál Akadémia

40 Evolúció: tény,tudományos elmélet vagy hit?
Először: a kambriumi kövületek a ma élő élőlények csaknem összes fő csoportját képviselik. A „robbanás” becslések szerint kevesebb, mint ötmillió évig tartott, amely csak egy szempillantás az evolúciós időskálán: mégis állítólag ekkor jött létre a többsejtű élet szinte minden fő formája. Amint Cornelius G. Hunter fizikus aláhúzza, ez azt jelentené, hogy „egy geológiai pillanatban a fosszilis fajok kicsi, féregszerű és hasonló lényeiből kialakult az élet összetett formáinak hihetetlen változatossága, beleértve gyakorlatilag az összes ma élő fajt. Szent Pál Akadémia

41 Evolúció: tény,tudományos elmélet vagy hit?
Szent Pál Akadémia

42 Evolúció: tény,tudományos elmélet vagy hit?
Másodszor: a földkéreg korábbi rétegeiben a tudósok nem találták az élet megelőző formáinak semmilyen jelét, amely kiindulásul szolgálhatott volna a kambrium élővilágának rendkívüli változatosságához. Még Richard Dawkins is elismeri, ez arra utal, hogy a kambriumi kövületek teljesen kialakult lények maradványai, amelyeknek nem voltak elődeik, amelyekből kifejlődhettek volna. „Olyan ez, mintha idetelepítették volna őket, minden evolúciós előtörténet nélkül.” Az evolucionisták hiába is próbálkoztak, sohasem voltak képesek a tényeket elméletükhöz illeszteni. Szent Pál Akadémia

43 Evolúció: tény,tudományos elmélet vagy hit?
Phillip Johnson a Berkeley Egyetem jogász professzorának, a bizonyításelmélet szakemberének alighanem igaza van akkor, amikor a kambriumi robbanást így nevezi: a legnagyobb probléma, amellyel a fosszilis leletek szembesítik a darwinizmust. Mi a helyzet azokkal az ún. evolúciós fákkal, amelyek állítólag megmutatják hogyan fejlődött ki az ember mindenféle távoli ősöktől. Bár a laikus számára ezek meggyőzőnek tűnhetnek, maguk az evolucionista szakemberek azok, akik elégedetlenek ezekkel az elképzelt modellekkel. Szent Pál Akadémia

44 Evolúció: tény,tudományos elmélet vagy hit?
Szent Pál Akadémia

45 Evolúció: tény,tudományos elmélet vagy hit?
Colin Patterson, akit a világ egyik legnagyobb kövületgyűjteménye vesz körül, a következőt mondja: „Csak a fa csúcsait látjuk. Maga a fa mindössze egy elmélet. Akik úgy tesznek, mintha ismernék a fát és részletesen leírják az ágait és gallyait, azok csak mesélnek.” Stephen Jay Gould a biológia és paleontológia harvadi professzora szinte szóról szóra megerősíti Patterson véleményét: „A tankönyveinket ékesítő evolúciós fáknak csak a csúcsaira és csomópontjaira vannak adataink, a többi következtetés. – bármilyen ésszerű is –, nem a kövületek által szolgáltatott bizonyíték”. Szent Pál Akadémia

46 Evolúció: tény,tudományos elmélet vagy hit?
Szent Pál Akadémia

47 Evolúció: tény,tudományos elmélet vagy hit?
Szent Pál Akadémia

48 Evolúció: tény,tudományos elmélet vagy hit?
Szent Pál Akadémia


Letölteni ppt "5.Evolúció:tény,tudományos elmélet vagy hit?"

Hasonló előadás


Google Hirdetések