Kihívások és változások a szociálpolitikában Siófok, május 18.

Az előadások a következő témára: "Kihívások és változások a szociálpolitikában Siófok, május 18."— Előadás másolata:

1 Kihívások és változások a szociálpolitikában Siófok, 2012. május 18.
Csoba Judit: Munkanélküliség, integráció Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszék

2 Emil Durkheim (1858-1917) és a társadalmi integráció

3

4 A GDP negyedévenkénti növekedési üteme az EU 15 tagállamában és négy közép-kelet-európai országban, 2006–2010 (volumenindex, %) Forrás: Eurostat online adatbázis, „namq_gdp_k” táblázat alapján

5

6

7 Mikor érjük utol Európát?

8 Magyarországnak juttatandó támogatások évente

9 A bruttó hazai termék gazdasági ágazatok közötti megoszlása Magyarországon és az Európai Unió 27 tagállamában átlagosan, 2009 (%)

10

11

12

13 A tartós munkanélküliség jelenlegi megoszlása

14

15

16

17 A foglalkoztatás szintje
Forrás: NGM, a tagállamok által novemberben benyújtott, előzetes nemzeti reformprogramok alapján.

18

19

20 A nem tanuló 15–29 éves fiatalok megoszlása munkaerő-piaci státusuk szerint Magyarországon, az EU-ban és az OECD-országokban, 2008 (%)

21 A 16-65 éves középiskolainál alacsonyabb végzettségű
népességből azok aránya, akik a dokumentum-típusú szövegértésben 3-as, 4-es, 5-ös szinten végeztek %

22 State budget revenues and expenditures
(% of GDP, 2006, EU members)

23 Globális gumicukor-teszt
A vizsgálatban óvodásokat a pillanatnyi vágy (egy gumicukor elfogyasztása) csábításának tették ki, a várakozással nagyobb jutalom (több gumicukor) ígéretével. A kutatók egy évtized múlva azt tapasztalták, hogy akik 5 évesen kevésbé engedtek a pillanat csábításának, fiatalként önállóbbak, kiegyensúlyozottabb személyiségűek lettek. Akik viszont nem tudtak parancsolni vágyaiknak, azokból depresszióval küszködő – nagy álmokat dédelgető, de semmit meg nem valósító – fiatal lett. A kísérlet alapján a csábításoknak való ellenállás meghökkentően jól előrejelzi a társadalmi siker esélyét. Ebből arra lehet következtetni, hogy a fejlett társadalmakon belül egyre szélesedő szakadék nyílik a teljesítményorientált és egészségtudatos sikerkeresők, illetve a munkaerőpiacról kiszoruló, passzív, fogyasztásorientált kudarckerülők között. Úgy tűnik, hogy a fogyasztásorientáltság követése vagy nem követése új életvezetési mintákat jelent, s az előrejutásban a szegénység korábbi társadalmi meghatározóihoz képest ezek az életprogramok meghatározóbbak. Forrás: Marosán, 2008

24

25

26 Voltaire: Filozófiai ABC
4/5/2017 Az elkövetők büntetésének hasznosnak kell lenniük. Az akasztott ember semmire sem jó. A közmunka végzésére ítélt ember viszont hasznot hajt az országnak, és például szolgál másoknak. A hatályos magyar büntető jogszabályok szerint fő büntetési nemeink a szabadságvesztés, a közérdekű munka, valamint a pénzbüntetés. A szankciórendszer tehát a joghátrány szempontjából lehet: szabadságelvonás vagyoni jellegű hátrány jogfosztás tevékenységtől eltiltás területről eltávolítás gyógyítás, gyógykezelés tűrése. tevékenységgel (munkával) járó hátrány (amelynek alkalmazása mögött többféle szándék is meghúzódhat: fizikai megterhelés (pl. kőtörés); a szabadidő feletti rendelkezési jog megvonása; hasznot eredményező tevékenység végzésének elvárása, stb.) Érdemes megemlíteni, hogy a KM mögött különféle filozófiák lehetnek: Voltaire igen pragmatikus (és a halálbüntetéshez viszonyítja és nem a szabadságvesztéshez!) Általában a KM alapjául szolgáló filozófia 3 elemet tartalmaz: a büntetést, a rehabilitációt, és a reparációt. NEM lehet mindenfajta elkövetővel megterhelni a közösséget!!!! Voltaire: Filozófiai ABC

27 Beleegyezés A kényszermunka tilalma:
4/5/2017 Beleegyezés A kényszermunka tilalma: “Senkit sem lehet kényszerrel vagy kötelezéssel munkára kényszeríteni” (az Európai Konvenció 4. cikkelye) (az EU Alapokmányának 5. szakasza az alapvető emberi jogokról) Beleegyezés  kérdés: bele kell-e egyeznie az elkövetőnek? A beleegyezést az indokolja, hogy a vádemelés előtt a terhelt még nem elítélt, tehát szükséges, hogy hozzájárulása ahhoz, hogy a követelményeknek eleget tételt vállalja. A korábbi évtizedekben a bíróság által alkalmazott alternatív szankcióknál is természetes volt, hogy a terhelt beleegyezését kérték. (UK: ki kéri a beleegyezést a szabvesztéshez vagy a pb-hez?) Napjainkban Észak-Európában általános elmozdulás tapasztalható a beleegyezés kérésével kapcsolatosan. Ugyanakkor Dél-Európában a beleegyezést alapvetőnek tartják két szempontból is: az emberi jogok szintjén és motivációs szempontból. Az elkövető beleegyezése szükségesnek tűnik a sikeres végrehajtás szempontjából. A beleegyezést általában a bíróság előtt kell kijelenteni, vagy a tárgyalást követő fázisban akkor, amikor a határozatot hozzák. Valamilyen formában a tagállamok többségének jogalkotása kitér a beleegyezés kérdésére, de a nemzetközi dokumentumok alapján is szükséges, pl. az Emberi Jogok Európai Deklarációjának 4. szakasza szerint senkit nem kényszer- vagy kötelező munkára kényszeríteni. Az EU emberi jogi dokumentumai hasonlóan módon fogják fel a kérdést. A kérdés azért fontos, mert ha szabadságelvonásról van szó, még ha ez részleges is, az emberi jogok sértése előfordulhat. Ezért a nemzetközi dokumentumok lefektetik azt az alapot, amely a nem szabadságelvonással járó szhankciókkal kapcsolatos követelményeket tartalmazza. Az emberi jogi megfontolások abból a szempontból merülnek fel, hogy a személy bizonyos korlátozások alanya lehet, a hatóságok adatokat és informácioókat gyűjtenek cselekedeteiről és magatartásáról. Ha nem tesz eleget a követelményeknek, akkor komoly jogkövetkezményekkel számolhat, mint pl. a szabadságvesztés. Óvatosan kell megszervezni a KM-et, hogy a kényszermunka tilalmába ne ütközzön, vagy a munka ne sértse az emberui méltóságot. Az ILO (az ENSZ Munkaügyi szervezete) tiltja a kényszermunkát. A KM megszervezésénél figyelni kell arra, hogy ne váljon nevetségessé a KM-et végző személy. A cseh, a magyar és a koreai jogi szabályozás szerint NEM kell az elkövető beleegyezése a KM-hoz.  ugyanakkor a korábban említett cseh vizsgálatnak is az a javaslata, hogy legyen náluk is beleegyezés, és a január 1-jétől hatályos új Btk-juk úgy fogalmaz, hogy a bírónak a KM alkalmazásánál figyelembe kell vennie a személy véleményét. A a magyar Btk kodif bizottságnak is a beleegyezés megkövetelése lesz a javaslata. Magyarországon ennek megvalósítása azért okoz szinte a mai napig problémát, mert az elkövető beleegyezése nem szükséges a büntetés kiszabásakor. Tehát nincs közvetlen jelzés arra vonatkozóan az elkövetőtől, hogy valós a jóvátételi szándéka és a jogkövetkezmény aktív végrehajtása ettől kétségessé válik. Az elítéltek motivációja a büntetés kiszabásakor nem mérhető, hiszen akaratától függetlenül ítéli a bíró munkára. Gyakorlatilag az elkövető azzal sincs tisztában, hogy mi a büntetési cél. Az ítélethirdetéskor annyi tudatosul bene, hogy nem kell börtönbe mennie, de arról nincsenek információi általában, hogy hogyan zajlik a büntetés végrehajtása és mi a célja.

28 Mások vagyunk, mint az európaiak?
Szemelvények egy nemzetközi értékvizsgálat (World Values Survey) Eredményeiből a magyarok az állam szerepét fontosabbnak, a piaci szereplőkét kevésbé fontosnak szeretnék látni, sőt, az állam szerepét erősítenék a piaci szférában is, azon országok közé tartozunk, ahol a legkevesebben támogatják az egészségügy és az oktatás piaci alapra helyezését, a közjóért keveset teszünk, szomszédainkkal ritkán járunk össze, Forrás: Tárki European Social Report, 2009

29

30 Mások vagyunk, mint az európaiak?
civilszervezetekben csak 10%-unk vállal aktív szerepet, míg a nyugat-európai országokban 40% körüli, a skandináv országokban pedig 80% fölötti ez az arány, az adóelkerülést és a szociális támogatások jogosulatlan igénybe vételét a magyar lakosság igen csekély hányada tartja morálisan elfogadhatatlannak, 28 országból csak háromban kisebb az ezt nem tolerálók aránya, 21 országból rajtunk kívül csak kettő szerint igaz az, hogy „ha az ember sok pénzt akar keresni, akkor nem lehet mindig becsületes”. Ezek után nem meglepő, hogy csak egy ország tolerálja nagyobb arányban a korrupciót, mint nálunk,

31 Mások vagyunk, mint az európaiak?
Political Capital Intézet: DEREX index (demand for right-wing extremism index) (European Social Survey) Csak két országban nőtt a DEREX index az utóbbi években: Magyarország, Ukrajna 33 országból Magyarországon az egyetlen ahol az idegenellenesség a többséget (52%) jellemzi

32 A magyarországi roma és nem roma népesség kormegoszlása

33

34

35

36 A demokráciáról minden éves fiatal szerint bizonyos körülmények között a diktatúra jobb, mint a demokrácia, 1/3-uk szerint pedig egyik olyan, mint a másik csak 2/5-ük tartja a demokráciát minden más politikai rendszernél jobbnak (Szabó-Bauer 2009)

37 Fény az alagút végén ?

38 Integráció ………. Változás
az értékek körében, a szocializációs sémákban, a toleranciában, az aktivitásban, - a felelősségvállalásban „Stand by Me…..”