A decentralizált villamosenergia-termelés közgazdasági és szabályozói környezete az EU országokban - korlátok, lehetőségek és javaslatok A SOLID‑DER.

Az előadások a következő témára: "A decentralizált villamosenergia-termelés közgazdasági és szabályozói környezete az EU országokban - korlátok, lehetőségek és javaslatok A SOLID‑DER."— Előadás másolata:

1 A decentralizált villamosenergia-termelés közgazdasági és szabályozói környezete az EU országokban - korlátok, lehetőségek és javaslatok A SOLID‑DER Projekt előzetes eredményei Fucskó József Magyar Környezetgazdaságtani Központ (MAKK) MEH-MAKK konferencia és fórum Budapest 2008. május 8.

2 Decentralizált villamosenergia-termelés, DVT
Elosztóhálózatra (közép és kis feszültség) csatlakozó, illetve saját célra termelő kiserőművek rendszere DVT elemzik forrástípusként (kis megújuló és kapcsolt) vagy csatlakozási-fogyasztói viszonyában (elosztó hálózat, helyi vagy közeli fogyasztó Adatgyűjtésnél általában csak az egyiket használják: az erőműméret a könnyebben használható szűrő Találó az angol név: embedded generation - „beágyazott termelés” Decentralizált energiaforrások, DEF: villamosenergia-tárolás és fogyasztói energiakereslet csökkentés is beleértendő

3 Az előadás felépítése SOLID-DER célok
DVT (decentralizált energiaforrások) támogatási mechanizmusai DVT költségek és hasznok A DVT támogatása az EU tagállamokban (KÁT & FZB) Javaslatok a DVT támogatás fejlesztésére DVT hálózati szabályozás DVT perspektíva DVT csatlakozás a hálózatra Hálózati hozzáférés EHÜ (elosztóhálózat üzemeltető) perspektíva EHÜ szabályozás Járulékos beruházási és működtetési költségek (OPEX és CAPEX) Teljesítmény/minőség mutatókra gyakorolt hatás Következtetések

4 SOLID-DER Célok A DVT részarányának optimálisra növelésének érdekében az elosztó-hálózatokban A jelenlegi helyzet áttekintése az EU-ban, különösen az új tagállamokban Fő „témák” és korlátok azonosítása a DVT hálózati (/rendszer-) integráció érdekében Konkrét javaslatok megfogalmazása a DVT hálózati (/rendszer-) integrációjának elősegítésére Javasolt megközelítés: DVT perspektíva: További bevételi lehetőségek megállapítása a DVT üzemeltetők részére további DVT integráció érdekében Elosztóhálózat-üzemeltető perspektíva: További költség csökkentési (+bevételnövelési?) lehetőségek azonosítása az elosztóhálózat-üzemeltetőknek a DVT elősegítésével

5 Az előadás felépítése SOLID-DER célok DVT támogatási mechanizmusai
DVT költségek és hasznok A DVT támogatása az EU tagállamokban (KÁT & FZB) Javaslatok a DVT támogatás javítására DVT hálózati szabályozás DVT kilátások DVT csatlakozás a hálózatra Hálózati hozzáférés EHÜ kilátások EHÜ szabályozás Járulékos beruházási és működtetési költségek Minőségi mutatókra gyakorolt hatás Következtetések

6 Főbb EU jogi és szakpolitikai hajtóerők
EU szándék: vezető szerep a klímapolitikában, ambiciózus ÜHG célok – EU Biz. Energia és Klímacsomag tervezet (2008 jan 23.) Versenyjogi szempontból a keretek: Community Guidelines on State Aid for Environmental Protection (elvileg korlátozza a támogatási rendszerek mozgásterét) Törekvések egy közös EU energiapolitika megteremtésére integrált belső villamosenergia-versenypiac felé energiaellátás-biztonság irányában EU villamosenergia irányelv 2003/54/EC KHVT irányelv 2004/8/EC MVET irányelv 2001/77/EC EU Emissziókereskedelmi irányelv 2003/87/EC (20 MWth-nál nagyobb erőművekre) EU Energiahatékonysági akcióterv célkitűzése: -20% felhasználás 2020-ra

7 DVT költségek és hasznok
DVT működtető Elosztó HÜ Átv.Rendsz.Ir. Csatlakozási díj Szállítási szolgáltatások Szállítási szolgáltatások (Rendszerhasználati díjak; Mo-n nincs G-díj) DVT szolgáltatások?? DVT Kompenzáció? ? Rendszer szolgáltatások Rendszer szolgáltatások Rendszerhasználati díjak? Szabályozó ösztönzők Áram eladás Hő értékesítés (KapcsHVT) Regulátor Energia politika Végső soron, közvetve vagy áttéteken keresztül, a fogyasztó fizeti a meg a rendszerhasználati költségeket

8 DVT támogatás: különböző perspektívák és korlátok
Perspektíva Jelenlegi tapasztalatok és helyzet DVT beruházó -(Hosszú távú) stabil szabályozói környezet -Tiszta és átlátható szabályok -Niche piacról az „érett” termék és tartalék- és egyéb rendsz.szolg piacra lépés -Gyakran változó szabályozás -Hosszú és bonyolult eljárások -Diszkriminatív (csatlakozási) feltételek, Elosztóhálózat üzemeltetők domináns pozíciója Elosztóhá-lózat üzemeltető és Rendszer-irányító -A hálózat/rendszer megbízható és költség-hatékony működtetésének lehetősége -DVT szándék/lehetőség a hálózatüzemeltetéshez/rendszer irányításához való hozzájárulásra -DVT csatlakoztatási kötelezettség -DVT jelenleg nem segíti a stabilitást és az irányítást -Távoli DVT csatlakozása nagyon költséges Társada-lom -Fenntartható energia rendszer elérése alacsony költségen -“Társadalmilag elfogadható” energia árak -Az EB Klíma- és energia csomagja: 20%, 20%, 20% 2020-ra -Zöldkönyv egy Európai Fenntartható, Versenyképes és Biztonságos Energia Stratégiára (2006) -Priority Interconnection Plan (2007)

9 A támogatási rendszerek fő típusai
Árvezérelt FIX átvételi ár (Kötelező átvételi tarifa; KÁT) Fix (vagy évente változó) prémiumok a piaci áramár fölött. Mennyiségvezérelt Forgalmazható (Zöld, vörös stb) Bizonyítvány rendszer, előírt megújuló/CHP arány a kereskedők értékesítésében Tender rendszer adott új megújulós kapacitás megépítésére Első legjobb szakpolitika a konvencionális termelők externális károkat tükröző adóztatása lenne, de A károk nehezen számszerűsíthetők (de tudható, hogy magasak) Politikailag nehezen kivitelezhető A 2. legjobb támogatási politika az externális károkat tükröző piac+ prémium rendszer lenne, de Ld fenti bizonytalanság a kárszámszerűsítésben, illetve a károk elkerülésének megfelelő jutalmazása költséges, jelentősen áramáremelő lenne A szakpolitikai gondolkodásmód a számszerű mennyiségi célkitűzésekhez közelebb áll – ekkor az FZB minimálja a termelési költségeket (de nem a fogy. árat! – differenciált KÁT??)

10 DVT támogatás: fő típusok (kicsit önkényes szétválasztás/kategorizálás) (Enzesberber, 2002)
Szakpolitikai eszközök Jogszabályi intézkedések Nem- jogszabályi intézkedések Szereplők kezdeményezte (önkéntes) rendsz. Tájékoztatás Direkt szabályozás Gazdasági ösztönzők Kínálatgerjesztés Keresletgerjesztés Forgalmazható Zöld Bizonyítvány, tenderek Beruházási ösztönzők Termelési ösztönzők Átvételi árak (KÁT, prémium) Közvetlen támogatások, gyorsított értékcsökkenési leírás, …

11 Forgalmazható Zöld Bizonyítvány (FZB)
EURO/ MWh 2 A kötelezettségeket hosszú időhorizontra megadni 1 Szankció/MWh >> RES 3 Új kapacitásokra bevezetni? „PRES” PFZB Ppiac RES Határköltség fv. Piaci áramár 4 FZB-k tárolását, átvitelét következő évekre engedni („banking”) dQRES MWh Megújuló Vill.En.(RES) Kötelezettség: Q0RES

12 Kötelező átvételi tarifa (KÁT)
EURO/ kWh KÁT RES Határköltség fv. Prémium Piaci áramár Nem támogatandó technológiák! Q*RES MWh dQRES

13 Technológiánként vagy hatékonyság alapján
lépcsős KÁT (forrás: HAAS, Viena Univ of Tech)

14 A RES támogatási rendszerének áttekintése Európában
Kötelező átvételi ár/ Prémium - Forgalmazható zöld Bizonyítvány Tender Fiskális ösztönzők

15 DVT támogatás I.: Nemzetközi áttekintés
Ország Támogatási fajta KÁT v. prémium mértéke (€ct/kWh) – kivéve PV Piaci ár %-ában Támogatás tartama Bulgária KÁT 4 – 8.5 200 – 300 12 év Csehország KÁT vagy prémium 6 – 10 15 év Magyarország 10.4 (implicit prémium: 6-7) ~ (az implicit prémium re piac) Megtérülésig Litvánia 5.8 – 7 2020-ig Lengyelország FZB (ill vörös/sárga CHP-ra) FZB piaci ártól függően kb 4-6 ~ 230-ig Nincs korlát Románia FZB Minimum 2.4 – 4.2 Szlovákia 6 - 10 100 – 350 Szlovénia 6 - 9 140 – 200 10 év Ausztria 130 – 300 10-13 év Dánia prémium 1.6 – 8 (szél –föld-teng.) 5.4 – 8 (biomassza) 115 – 160 140 – 180 20 év Hollandia 3 – 6 (depóniagázra kisebb) Mj.: a prémium nagysága évente változik, ex post a piaci áraktől függően 12-15 év Spanyolország 7 – 8,5 (prémium:~ 3) CHP:7-12 (prémium:~2-3) 15-20 év

16 Lengyelországi FZB tapasztalatok (2010-től 2014-ig 10,4% RES-E kötelezettség, addig fokozatosan nő)

17 KÁT támogatási rendszerek: egyéb főbb jellemzők
Ország Támogatási kategória Napszaki megkülönböztetés Más megkülönböztetés Megjegyzések Bulgária Fix ár Nincs Maximális kapacitás, lépcsős árak szélenergiára Csehország vagy prémium Kis vízre és kapcsoltra Évente választani ehet zöld bónusz és prémium között Kötelező menetrend – kivéve szél és nap) , -20% KÁT szankció 10 % (fel)-15% (le) eltérés esetén Magyarország Igen, kivéve szélre és napra CHP-nál méret is Pályázati rendszer szélenergiára megfontolás alatt Litvánia Szlovákia Szlovénia Ausztria Nincs, de megfontolás alatt Dánia Prémium Fix átvételi ár régi szélturbinákra; Tengeri szélre tenderrendszer Szélturbinák is menetrendfelelősek, piaci kiegyenlítési költségeikből 3 EUR/MWh kompenzáció Hollandia Minden termelő felelős a menetrendtartásért, de eladhatják a felelősséget (kb 0,4 -0,8 ct/kWh) vagy összefoghatnak Spanyolország Fix ár vagy prémium Van, megújuló alapú kapcsolt hőre 10 MW feletti DVT egységek menetrendfelelősek, piaci kiegyenlítően. költségek

18 A RES és a CHP részesedése az EU 10 új tagállamában
RES részaránya (% E-term ben) RES részaránya (kiv. nagy vízierőművek és nagy biomassza) CHP részaránya (% E-term ben) Kis léptékű CHP részaránya DVT részaránya RES célok 2010-re (% brut fogy.) Bulgária 7.9 1.4 11.8 2.8 4.2 11 Csehország 4.1 2.4 14.0 5.3 7.7 8.0 Észtország 0.4 10.4 0.1 0.5 5.1 Magyar-ország 4.9 (2005) 4.1 re brut fogy 2.6 20.0 8.7 11.3 3.6 Lettország 47.4 21.5 3.5 8.4 49.3 Litvánia 0.6 22.4 4.6 5.2 7 Lengyel-ország 2.2 14.3 4.3 4.8 7.5 Románia 23.3 1.1 < 20 2.0 3.1 33 Szlovákia 11.5 16.0 8.6 9.1 31 Szlovénia 27.7 3.7 < 10 3.0 6.7 33.6

19 A DVT piaci részesedése Európában
Megújuló energia CHP (kicsi) Forrás: DG-GRID / SOLID-DER Decentralizált termelés 40 35 30 25 DVT részarány a teljes villamosenergia kapacitásban (%) 20 15 10 5 Ausztria Belgium Dániak Írország Portugália Bulgária Litvánia Románia Szlovákia Szlovénia Finnország Németország Görögország Olaszország Luxemburg Hollandia Svédország Csehország Észtország Lettország Franciaország Spanyolország Magyarország Lengyelország Egyesült Királyság

20 Hatásos-e a RES/CHP támogatási rendszer?
Úgy tűnik igen. De a támogatási rendszer csak néhány éve működik, így még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni a KÁT vagy a FZB hatásosságáról Németországban, Sp, Dániában a KÁT nagyon eredményes, és Nagy Britanniában, Svédországban is jól hozza a kitűzött RES arány célokat. Az új tagállamokban a RES arányának erős növekedése Magyarország kivételével még nem tapasztalható (Mo: biomassza, biom. együtt-tüzelés és kis CHP gázmotorok) De sok RES projekt bevezetés, vagy tervezés alatt ál Leginkább szél és biomassza létesül, illetve korlátozottan víz (többnyire kihasználtak a vízpotenciálok, mely nagy részét adja az EU-i RES-nek) A támogatási rendszerek kiküszöbölhetik az olyan pénzügyi korlátokat, mint például a nagy kezdeti beruházási igény (függően a támogatott árak szintjétől – banki kölcsön vagy kockázati tőkebevonás egyre könnyebb) De nem minden országban elég magas az ár, különösen bizonyos éretlenebb technológiák (nem felt. baj); más esetben túltámogathat valamely technológiát (pl.: a közelmúltig a biomassza együtt-tüzelést Magyarországon az EU CO2 kereskedelmi szektorban-nagyerőműveknél)

21 Egy optimális KÁT tervezet elemei
Piaci szemszögből ne torzítson Környezeti és egyéb hasznokat tükrözze DVT termelés serkentése csúcsidőszakban A kereslet és a kínálati viszonyok érzékeltetése – prémium +piaci ár Hálózati szemszögből – a lehető legkisebb negatív hatás vagy a hálózat irányításának támogatása Csúcs-völgy stb idő szerinti átvételi ár differenciálás (pl. Magyarország, Szlovénia) Támogatás kombinálása menetrendadási kötelezettséggel (benchmark kiegyenlítő energia költség kompenzáció) Stabil beruházási környezet megteremtése: Évekig tartó stabilitás vagy a regressziós ráta megadása Beruházások vonzóvá tétele (pl éves megtérülés) A támogatás költséges, így a túlkompenzálás elkerülendő Évenként csökkentett tarifa az új belépőkre? (a techn. tanulási/költségcsökkenési folyamat miatt) technológiánként lépcsőzetes átvételi árak ?? - Inkább a fogyasztói kiadásokat csökkenti, így a politikai elfogadhatóságot növeli, mintsem össztársadalmi-hatékonysági szempont

22 Egy optimális FZB tervezet elemei
Egy hosszú távú kvóta ár meghatározása Megteremti a rendszer stabilitását (Nagy Brit. és Svédország példáján) Maximált ár a bizonyítványokra A rendszer „túldrágulásának” megelőzésére (ekkor viszont a RES célok alulteljesülhetnek) Büntetést a maximum ár felett tartani Svédországban pl. 50%-al a piaci ár felett Minimum ár a bizonyítványokra? Rendszerstabilitást eredményez FZB tárolást/átvitelt engedni az áremelkedés, ill likviditásszűke tompítása érdekében FZB-vel kapcsolatos tapasztalatok (pl. Lengyelo., Svédország): Megújuló áram részarányának növekedése a legolcsóbb lehetőségekre koncentrálva Újabb, drágább technológiák kismértékben támogatja Technológia szerinti kvóta kötelezettség helyett Egységes FZB piac, és esetleg egyes éretlen technológiákra prémiumot is adni (pl. Svédország) vagy beruházási támogatást pályáztatni Versenyző FZB és árampiac kellene hozzá – tényleg az lesz? Kihívás: az EU RES csomagjához illeszteni (a 20% 2020-ra hővel együtt értendő, és az eredetigazolásokat hőre is kiállítják majd, nemzetközi kereskedésük várhatóan korlátozott lesz majd)

23 Az előadás felépítése SOLID-DER célok
DVT (decentralizált energiaforrások) támogatási mechanizmusai DVT költségek és hasznok A DVT támogatása az EU tagállamokban (KÁT & FZB) Javaslatok a DVT támogatás fejlesztésére DVT hálózati szabályozás DVT kilátások DVT csatlakozás a hálózatra Hálózati hozzáférés Elosztóhálózat-üzemeltető kilátások Elosztóhálózat-üzemeltető szabályozás Járulékos beruházási és működtetési költségek Teljesítmény mutatókra gyakorolt hatás Következtetések

24 DVT kapcsolódás a hálózathoz
A fogyasztóknak (DVT vagy kereslet) fizetniük kell a csatlakozásért és a hálózat használatáért Csatlakozási díj Sekély csatlakozási díj: a legközelebbi ponthoz mért költség Mély csatlakozási díj: csekély + további hálózati megerősítés Rendszerhasználati díjak (EHÜ-k megengedett bevétele) Fogyasztó-menedzsment költség (€/fogyasztó) Teljesítmény költség (€/kW) Energia költség (€/kWh) Rendszerhasználati és csatlakozási díjak tervezése: kulcskérdés az igazságos, megkülönböztetés-mentes hálózat elérés Elosztó hálózat DVT

25 DVT szabályozási kérdések – Hálózati hozzáférés
kötelező Csatlakozási Rendszerh. mérés díjak „G” díjak Bulgária Igen Sekély Igen Csehország Igen Sekélyszerű Nem Észtország Igen Mély Nem Magyarország Igen Sekély Nem Lettország Igen Mély, Sekélyszerű Nem Litvánia Igen Mély, Sekélyszerű Nem Lengyelország Igen Sekélyszerű Nem Románia Igen Mély Igen n Szlovákia Igen Mély Igen Szlovénia Igen Sekély Nem Nincs egységes csatlakozási költség meghatározási módszer, sőt nagy különbségek vannak. Országon belül is lehet némileg ad hoc az értelmezés… Általában a DVT (mint a többi termelő sem) nem fizet rendszerhasználati díjat az új tagállamokban (a fogyasztók fizetik)

26 DVT hálózat elérés, csatlakozási díjak és javaslatok

27 DEF hálózat elérés, Rendszerhasználati (G) díj és javaslatok

28 DVT hálózati hozzáférés: tevékenységek szétválasztása
2003/54/EC Irányelv: 15 (1) cikk. tevékenységek jogi (külön vállalatokba) való szétválasztása szükséges. A szétválasztás hiánya elosztói szinten negatívan befolyásolhatja a DVT elérési feltételeket és kereszt-finanszírozások merülhetnek fel Átláthatóság hiánya Közös : EHÜ és DVT tulajdonos Konfliktus, diszkrimináció merülhet fel más független DVT-k irányában, de tulajdonosi szétválasztás nincs előírva

29 Az előadás felépítése SOLID-DER célok
DVT (decentralizált energiaforrások) támogatási mechanizmusai DVT költségek és hasznok A DVT támogatása az EU tagállamokban (KÁT & FZB) Javaslatok a DVT támogatás fejlesztésére DVT hálózati szabályozás DVT kilátások DVT csatlakozás a hálózatba Hálózati hozzáférés Elosztóhálózat-üzemeltető perspektívája Elosztóhálózat-üzemeltető szabályozás Járulékos beruházási és működtetési költségek Teljesítmény/minőség mutatókra gyakorolt hatás Következtetések

30 EHÜ EHÜ szabályozás Az EHÜ egy szabályozott vezetékes üzletág
Jelenleg még passzív hálózatirányításra alapozva Aktív h.irányítási beruházások Szolg. terület: Kereslet + DVT Kereslet csökk+ DVT növelés EHÜ • Rendszer megerősítése - Kereslet növekedése miatt Megbízhatóság növelés Régi eszközök lecserélése berendezések Ü&K-a Kereskedelmi szolgáltatások Átv.Rendsz. díjak Szolg. terület: kereslet Felhasználók száma kWh kW csúcs Teljesítmény mutatók Elosztóiveszteség Szolg. minősége OPEX CAPEX minőség mennyiség INPUT OUTPUT Aktív menedzsment OPEX

31 A DVT hatása az EHÜ szabályozási modellre
A DVT hatása az EHÜk beruházási ktgekre (CAPEX) Rövid táv: új hálózati megerősítés, felszerelés Csúcsterhelésen fellépő feszültség szinttől és termeléstől függ. Tartósság hosszútávon. A DVT hatása az EHÜk működési költségeire(OPEX) Tranzakciós és adat-kezelési költségek emelkednek A hálózat működtetése összetettebb Több ICT, telekontroll, védelem kell A hálózat aktív irányításával az ÁRI-tól vásárolt rendszerszintű szolgáltatások (pl meddő energia) csökkenthetők A DVT hatása az EHÜk teljesítmény mutatóira Energia veszteségek: DVT penetrációtól, helytől, a közeli fogyasztásoktól is függnek – csökkenhet/nőhet Szolgáltatás minősége: feszültségszabályozás, flicker vibrálás, fenti EHÜ kiesés esetén szigetüzemmód DVT-vel??…

32 EHÜk kárpótlása a CAPEX és OPEX növekedésért
DVT hatás az EHÜ-kre penetrációtól függően >kb. 20% DVT penetrációs szintnél → negatív hatások kompenzálása

33 A DVT hatása az EHÜk teljesítmény mutatóira: energia veszteségek
Az elosztói veszteség a DVT egyik fő EHÜ költségokozója is lehet, penetrációtól, helytől, helyi terhelésektől függ Kevés szabályozás foglalkozik explicite a DVT-k e hatásával; a DVT-t átalányban jutalmazza (Cseho., Németo.), a veszteségcélértékének megadásában a DVT-t explicit nem veszik figyelembe A hatást pl „G” rendszehasználati díjjal lehetne explicit kezelni (mely elvileg lehet pozitív és negatív is)

34 A DVT hatása az EHÜk teljesítmény mutatóira: szolgáltatás minősége
A szolgáltatás minősége alapvetően a következőkből áll: i) folyamatosság, ii) feszültség minőség DVT javíthat az EHÜk teljesítmény mutatóin különböző kiegészítő szolgáltatásokban való részvétellel (pl meddő energia/cos(fi)) -> Aktív hálózat irányítást igényelne Jelenleg a DVT-ekre inkább probléma-forrásként tekintenek, mint lehetőségre

35 EHÜ ösztönzők az újításra
Angliát kivéve nincs szabályozás olyan mechanizmusokra, amelyek az EHÜ innovációt, a gyakorlati alkalmazást segítenék elő Az innováció szükségessé válik a megfelelő rendszerirányításhoz EHÜk csak fejlett technológiákba invesztálnak → új ösztönzők kellenek

36 Az előadás felépítése SOLID-DER célok
DVT (decentralizált energiaforrások) támogatási mechanizmusai DVT költségek és hasznok A DVT támogatása az EU tagállamokban (KÁT & FZB) Javaslatok a DVT támogatás javítására DVT hálózati szabályozás DVT kilátások DVT csatlakozás a hálózatra Hálózati hozzáférés Elosztóhálózat-üzemeltető kilátások Elosztóhálózat-üzemeltető szabályozás Járulékos beruházási és működtetési költségek Teljesítmény mutatókra gyakorolt hatás Következtetések, további javaslatok

37 Javaslatok Piaci integráció
Cél: a DVT-t gazdaságilag fenntarthatóvá tenni, piaci integráció. A támogatások csökkenthetőek: Lehetőleg a fő eszköz (FZB, KÁT) és a járulékos rendszer szignálok legyenek explicit elkülönítve Valamiféle nemzetközi harmonizáció (NEMZETKÖZI ZB kereskedelem?) Explicit és implicit ösztönzők alkalmazása a DVT és a hálózati szabályozás terén, lehetőleg a rendszerhasznok és költségek figyelembevételével A DSOk szabályozásában a „bevételi sapka” kedvezőbb mint az „ársapka” a DVT szempontjából DSOk ösztönzése, hogy az olcsóbb megoldásokat válasszák, és a DVT-t alternatívaként tekintsék – benchmark szab. jobb mint az elismert ktg alapú Pl elosztói kapacitásfejlesztéskor (Vill En direktíva 14. cikk nincs foganatosítva) Pl meddő energia gazdálkodásban, cosφ megállapodás-fizetés Hálózati veszteség csökkentés jutalmazása EHÚ innováció ösztönzése, támogatása Fejlett piacokon DVTk aggregátorainak, kereskedők pozitív szerepe Lokális (ár)szignál, hol jobban, hol kevésbé kívánatos a DVT a DSO számára működési, rendszerbiztonsági szempontból? „G” RH díj? Tartalékpiaci integráció Felszabályozási (tercier, órás tartalékhoz) : a kötelező min. hatásfok csak a normál működésre vonatkozik, a KÁT nem vész el, ha MAVIR hívja be a plusz termelést, bár a hő nem hasznosul (hőtárolást viszont ösztönözni lehet). Szab. energia nem zöld mérlegköri értékesítés! Jogilag lehetséges? Leszabályozási tartalékhoz az éjjeli átvételi tarifa egyik oldalról, és hőtárolás megteremtése a CHP oldaláról; ehhez tényleg tartalék és kiegyenlítő piac kell

38 Következtetések: Hálózati/rendszerszabályozás
A két oldal – DVT és infrastruktúra - együttesen tekintendő – konzisztensen szabályozandó/ösztönzendő! DVT perspektíva: A csatakozási díjak biztosítanák az igazságos és megkülönböztetés mentes hálózat elérést RH díjak tükröznék a DVT valós hatását (költség/haszon) az elosztó hálózatra DVT részt vegyen a rendszerszintű szolgáltatásokban EHÜ különválasztás negatív hatással lehet a DVT-ek hálózat elérésére EHÜ perspektíva: A DVT következtében felmerülő járulékos költségekért (CAPEX & OPEX) kompenzálni kéne az EHÜ-ket (beruházások, energia veszteségek, összetettebb működés, …) DVT segíthet az EHÜ-knek teljesítmény mutatóik javításában Az EHÜ kompenzációs sémák bevezethetnének határozott ösztönzőket a DVT integrálására Innovációs programok bevezetése az Aktív Hálózati irányítás bevezetéséhez

39 Következtetések: Hálózati/rendszerintegráció
A legtöbb európai szabályozás (régi és új tagállamok egyaránt) hasonlóan (hanyagolóan) kezeli a DVT hálózati/rendszerintegrációs kérdését Néhány best practice: Régi tagállamok: Nagy-Britannia, Spanyolország, stb. Új tagállamok: Csehország, Lengyelország, stb. A jövőbeni nagyobb mértékű DVT penetráció az elosztó hálózatokba szükségessé fogja tenni a regulátorok részére a javaslatok némelyikének bevezetését

40 Varsói DEF Konferencia
DVT és energiahatékonysági konferencia, 2008. szeptember További információ és program kérhető: Mrs. Monika Jarzemska

41 Köszönöm a figyelmet ! Kapcsolat: Fucskó József
Magyar Környzetgazdaságtani Központ tel.: (06-1-) web: