Gábor György, Fébel Hedvig, Tóth Fruzsina ÁTK, HERCEGHALOM

Az előadások a következő témára: "Gábor György, Fébel Hedvig, Tóth Fruzsina ÁTK, HERCEGHALOM"— Előadás másolata:

1 Gábor György, Fébel Hedvig, Tóth Fruzsina ÁTK, HERCEGHALOM
A tejelő tehenek szaporodási eredményeinek javítása laboratóriumi diagnosztikai módszerekkel Gábor György, Fébel Hedvig, Tóth Fruzsina ÁTK, HERCEGHALOM

2 Mi adja a téma időszerűségét?
A tehenenkénti átlagos tejtermelés folyamatosan növekszik A reprodukciós teljesítményt szaporodásbiológiai menedzsment segítségével javíthatjuk (korai vemhességvizsgálat, ivarzásmegfigyelés, hormonális kezelések) Az ivari ciklus hormonálisan szabályozható: az ivarzás és az ovuláció szinkronizálható (prosztaglandin kezelések, Ovsynch, Provsynch) csökkenthető a nem észlelt ivarzások száma Cél: A két ellés közti idő és az egy vemhesülésre eső termékenyítések számának csökkentése

3 Együttműködés a VITAFORT RT és az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet között
Cél: A szaporodás javítása Korszerű szaporodásbiológiai eljárások bevezetésével Laboratóriumi diagnosztikai módszerekkel A táplálóanyag optimalizálásával A takarmányok és a tehenek folymatos monitoring vizsgálatával Megvalósítás közös projektek formájában: GAK Innováció

4 Tejtermelési adatok Magyarországon
(Mészáros, 2006) A tejtermelő tehenek száma csökken, ma kb. 285 ezer tehén, a tejtermelés folyamatosan nő, a tejtermelés ma már átlagosan meghaladja a tehenkénti 7983 litert. A tejtermelés növekedése a szaporodási potenciál romlásával jár a két ellés közötti idő (KI) (2005-ben): 437 nap egy vemhesülésre eső termékenyítések száma (TI): 3.5 fölött TI 0.1 csökkenése kb. 60 millió Ft megtakarítás (2-3 ezer Ft/ adag) KI 1 nap csökkenése kb. 150 milló Ft megtakarítás (3 US /nap/tehén)

5 A szaporaságot negatívan befolyásoló okok és következmények
Magas tejtermelés Szuboptimális management Takarmányozás Tartás Tenyésztés Állategészségügy Szaporodásbiológia Elégtelen tápláló anyag bevitel Következmények NEBAL az ellésnél és a kondíció romlása Az eredménytelen termé-kenyítések száma megnő Inaktív petefészkek Megemelkedik a két ellés közötti idő

6 A tejtermelés és a fertilitás összefüggése (Mészáros nyomán)

7 A nem kielégítő takarmányozás hatása a petefészek működésére
Energiahiány: Üreges sárgatestek tömeges megjelenése Luteális ciszták Embrionális veszteség megnő Fehérjehiány: Inaktív petefészkek Ciklus hiánya Fehérje többlet: A szérum karbamid koncentráció megnő A szérum progeszteron koncentráció csökken Tüszőciszták száma megnő

8

9 Mi befolyásolja az ellés utáni petefészekműködést?
Takarmány beltartalom Az állat fiziológiai állapota Endokrinológiai státusz

10 A vizsgálatok rendszere
sz.a. ny.hamu ny.fehérje ny.zsír ny.rost NDF ADF Ca P Alaptakarmányok Fejadag sz.a. NEl MFE MFN ny.fehérje ny.rost NDF ADF Ca P stb. Vályúminta sz.a. ny.fehérje ADF Állat (termelés, kondíció, anyagforgalom) Anyagforgalmi profilvizsgálatok szabad zsírsav ketonanyag májenzimek glükóz karbamid koleszterin albumin bilirubin Ca P húgysav összkarotin antioxidáns státusz

11 A fiziológiai állapot és a szaporodásbiológia összefüggése
ovuláció hiánya ellés utáni első ovuláció időpontja ↑ aciklikus periódus ↑ szabad zsírsav (NEFA) ketonanyagok (BHB) negatív energiamérleg fehérje túletetés, -hiány üresen álló napok száma ↑ embrió méhen belüli elhalás ↑ karbamid hiány magzatburok visszatartás rendellenes petefészekműködés karotin vitaminhiány, lipidperoxidáció magzatburok visszatartás rendellenes petefészek működés antioxidáns status (FRAP)

12 Az antioxidáns státusz monitorozása FRAP analízissel Ellés utáni 10
Az antioxidáns státusz monitorozása FRAP analízissel Ellés utáni 10. nap mmol/l

13 Egyes anyagforgalmi paraméter alakulása ellés után 40 nappal
NEFA Összkarotin Húgysav FRAP mmol/l mmol/l mmol/l mmol/l

14 A petefészek-működés jellemzése a vér progeszteronértékei alapján
1. üzem 2. üzem 3. üzem Nem tökéletes, de kezelésre reagáló petefészek Nincs sárgatest aktivitás Szabályos működés

15

16

17

18

19 Szaporodásbiológiai laboratóriumi vizsgálatok célja
A szaporítás optimalizálása Korai vemhességvizsgálat A ciklus kontrollálása Az üres állatok okszerű kezeléséhez ciklusdiagnosztika Ciklusban lévő tehenek – PGF kezelése Aciklia: ovuláció szinkronizálása A lényeg az üres állatok mielőbbi újratermékenyítése!!

20

21 Korai vemhességvizsgálat Pregnancy-specific protein B (PSPB)
BioPRYNTM, egy ELISA teszt, ami a Pregnancy specific protein B kimutatására alkalmas kérődzőkben, nappal a MT után. A PSPB szérum koncentráció vizsgálata esélyt adhat az embrió-vesztés detektálására is.

22 Biopryn ELISA teszt – a színreakció leállítása

23 A vemhességi határérték megállapítása
O D határérték

24 A kétmagvú óriássejtek elhelyezkedése a palacentómában (palacentóma: az anyai és a magzati placenta együttese) Caruncle Cotyledon

25 A kétmagvú óriássejtek átvándorlása és szétesése eredményezi a PSPB megjelenését az anyai szervezetben Placenta Kétmagvú sejtek Uterus PSPB a keringésben

26 A termékenyítés utáni napok
A PSPB kimutatható a vér szérumban a termékenyítés utáni (ellés) napig és tenyészet szinten tejelő tehenészetekben nappal a termékenyítés után alkalmazható. PSPB ng/mL ELLÉS A termékenyítés utáni napok

27 A szérum vagy tej progeszteron koncentráció alakulása a ciklus során
Progeszteron ng/ml Napok

28 Az elmúlt évek vemhességvizsgálati eredményei
Vizsgálatok száma Vemhes Üres ciklus Üres nincs ST akt. 2003 (9 hónap) 3613 1719 (47.5 %) 1131 763 (40.3 %) 2004 4613 2223 (48.2 %) 1594 796 (33.3 %) 2005 6350 3132 (49.3 %) 2270 948 (29.5 %) 2006 (május 16) 4154 2144 (51.6 %) 1251 759 (37.8 %)

29 A vemhesülés időpontja (DAC) 2003-2005
nap nap nap DAC nap = várható két ellés közötti idő

30 A vemhesség és az embrióvesztés laboratóriumi előrejelzése

31 Az embrióvesztési előrejelzés pontossága

32 Egy 300 férőhelyes tehenészetben a szaporodási paraméterek alakulása
2001 2002 2003 2004 2005 Tejtermelés (kg) 7830 8685 9300 9250 9410 Két ellés közötti idő (nap) 449 425 410 405 395 Termékenyítés / vemhesség 3.85 3.01 3.09 2.6 2.4 Első termékenyítés fertilitása (%) 22.1 29.8 40.1 44.3 45.2