Behajtási díj Budapesten? Közlekedésszabályozás az élhetőbb városért

Az előadások a következő témára: "Behajtási díj Budapesten? Közlekedésszabályozás az élhetőbb városért"— Előadás másolata:

1 Behajtási díj Budapesten? Közlekedésszabályozás az élhetőbb városért
Ekés András – VÁROSKUTATÁS KFT. 2011. szeptember 20.

2 Aktualitásoktól az előzményekig
2011 2008 ? 2009

3 Aktualitásoktól az előzményekig – a behajtási díj jobb megértéséhez
Ismerjük-e, értjük-e, azokat a mobilitási folyamatokat, amelyek Budapest közlekedését ma jellemzik?

4 KORÁBBI TORLÓDÁSOK

5 M4 2006 2011 …... 2015?

6 Főgyűjtő 2007 2008 2009 2010

7 Hidak

8 Budapest szíve

9

10

11 EGYMÁST IDŐBEN ÁTFEDŐ, ELHÚZÓDÓ BERUHÁZÁSOK
EGYMÁST IDŐBEN ÁTFEDŐ, ELHÚZÓDÓ BERUHÁZÁSOK ? 2009 ?

12 2008, 2011?

13

14 2005 2007 2011

15 Nap mint nap más és más, kiszámíthatatlan közlekedési viszonyok

16 LEHETŐSÉG REAKCIÓ? FELISMERÉS!

17 VISSZA-FORDULÁS ELŐRELÉPÉS VAGY EREDMÉNYEK

18 Behajtási díj vizsgálatok 2009-es eredményei

19

20 A külföldi példák tanulságai
- A behajtási díj, illetve környezeti korlátozások bevezetésének eltérő céljai lehetnek és ezekhez eltérő módon kell a rendszert kialakítani: Torlódások csökkentése (London, Stockholm) Légszennyezés csökkentése (Milánó, német városok) Pénzbevétel generálása (Oslo) A behajtási díj csak egy eleme egy átfogóbb közlekedés-menedzsmentnek, fontos a többi elemmel való összhang Több éves alapos előkészítés (hatástanulmányok, konzultációk) szükségesek Számos megelőlegezett beruházás szükséges (közösségi közlekedés) Kiépítés jelentős beruházási költséget jelent (állami szerepvállalás) Alapvető a transzparencia, a bevételek visszaforgatása

21 A behajtási díj hatásai
Jelentős forgalomcsökkenés (gazdaságilag ésszerű díjjal maximum 25% csökkenés érhető el) Környezeti hatások: egyértelmű, jelentős javulás – de a közlekedési eredetű környezeti szennyezések eredetének, keletkezési helyének és megoszlásának megismerése elengedhetetlen a hosszabb távú intézkedések hatékony kialakítása érdekében. Társadalmi egyenlőtlenségek: figyelni kell a vertikális (társadalmi csoportok) és horizontális (területek) hatásokat, kompenzációkat kell adni Belvárosi kereskedelem: ellentmondásos hatások, a kereskedelem átrendeződése várható, nagyfokú csökkenése azonban nem.

22 Miért van szükség behajtási díjra?
Az egyéni közlekedés externális hatásait ma senki sem fizeti meg olyan mértékben, mint amilyen mértékben a keletkezéséhez hozzájárul (környezetszennyezés, forgalmi dugók, időveszteség, baleseti kockázatok…) Közúti közlekedés mértéke és területigénye jelentősen meghaladja a kapacitásokat A közösségi közlekedés alulfinanszírozott, az eszközállomány átlagéletkora magas, a versenyképességéből jelentősen veszített Levegőszennyezés (különösen PM10 terén) csökkentendő Uniós irányelvek a fenntartható városi közlekedés irányában Bevételgenerálás

23

24 A zónák- előzetes vizsgálatok (2007-2008)
Városhatár Pest: Körvasút Hungária körút Lakóövezeti kordon Nagykörút pesti oldal Buda: Budai körút Hidak vonala

25 2009 - Belső egyzónás rendszer

26 2009 - Külső egyzónás rendszer

27 2009 - Kétzónás rendszer (egyik változata)

28 A zónarendszer általános következtetései
Minél beljebb van a zónahatár, annál több, jó minőségű, sugárirányú kötöttpályás kapcsolat áll rendelkezésre (metrók, villamosok) Belső egyzónás rendszer: nem feltétlenül elégséges ösztönző a kívül keletkező forgalmak korlátozására, környezeti szempontból elhanyagolható a hatása Külső egyzónás rendszer: nem korlátozza az átmeneti és belső területeken keletkező forgalmat, egyértelműen az agglomerációból érkezőkre van hatással Köztes zóna: részmegoldás a belvárosi és külső területek eltérő eredetű problémáira – de nem megfelelő az úthálózat Többzónás rendszer esetén jobban differenciálható, de bonyolultabb, ilyen megoldás még nem létezik a gyakorlatban

29 Statikus és dinamikus paraméterek figyelembe vétele (opciók)
Statikus paraméterek (környezeti szempontok figyelembe vétele): Jármű környezeti kategóriája (Euro norma) Dinamikus paraméterek (aktuális közlekedési szempontok figyelembe vétele): Behajtás időpontja (időbeni differenciálás) Behajtás iránya

30 Megelőlegezett beruházások és a bevételek visszaforgatása
Közösségi közlekedési kapacitásbővítő és hálózati fejlesztések Kapacitásnövelés Új járművek beszerzése Új viszonylatok beindítása Közösségi közlekedés rásegítő fejlesztései Módváltást segítő fejlesztések Közúti fejlesztések és kapcsolódó elemek Kerékpáros és gyalogos infrastruktúra fejlesztések

31 A bevezetés minimális előfeltételei és a rendszer elfogadtathatósága
Megfelelően kiépített és transzparens intézményrendszer (üzemeltetés, ellenőrzés, visszaforgatás), jogi háttér rendezése Kapcsolódás a meglévő rendszerekhez (pl. autópályás díjfizetés, teherforgalmi korlátozások, környezeti szabályozások) Megelőlegezett beruházások (alternatív közlekedési módok erősítése) Bevételek hatékony visszaforgatása (közösségi közlekedés, kerékpáros és gyalogos közlekedés, P+R)

32 Köszönöm a figyelmet! Ekés András – ekes@mri.hu Városkutatás Kft.
32