Merre tovább, magyar egészségügy?

Az előadások a következő témára: "Merre tovább, magyar egészségügy?"— Előadás másolata:

1 Merre tovább, magyar egészségügy?
Kaló Zoltán Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont, ELTE, TáTK Syreon Kutató Intézet

2 Az egészségügyi rendszerünk fenntarthatósága
Jelen formájában az egészségügyi rendszer nem fenntartható, mert a források nem elégségesek a meglevő kapacitások működtetéséhez. Az egészségügyi rendszerünk időzített bombái a potenciális robbanás időrendjében: humán erőforrás ellátórendszer intézményi struktúrája gyógyszerágazat forrásteremtés - forrásallokáció

3 1. probléma: Humán erőforrás
Válság van, mégis az egészségügyi dolgozók joggal várnak el fizetésemelést. Elfogadhatatlanul alacsony bérek más ágazatokhoz képest (pl. utcaseprők). Uniós piac elszívó hatása  a korábban túlkínálattal küzdő orvosi munkaerőpiacon munkaerőhiány  a nővéri munkaerőhiány fokozása Szaktárca beavatkozásai három reakciót váltanak ki: „nem elegendő az érintetteknek” „bérfeszültséget generál” „nem érint mindenkit” Jelen helyzet kritikus kérdései: az alapellátás bérhelyzetének rendezése bérfeszültségek kezelése a struktúra-átalakulásból származó források előteremtése (?!)

4 2. probléma: Ellátórendszer intézményi struktúrája
Kórházi központú, erősen forráshiányos szakellátás Működőképesség fenntartásához szükséges finanszírozás: volumenkorlát  minőségi és hozzáférési korlátok Jelentős Európai Uniós forrás rossz felhasználása: zöldmezős beruházások nagy volumenű centrumokban évekig tartó tervezés Államosítás: központi akarat végrehajtásának lehetősége (ld. kapacitás- redukció és átalakítás) és a központosított beszerzésben rejlő tartalékok kiaknázása Államosítás rövidtávú kockázatai  további költségek és bizonytalanságok átadás-átvétel szerződések felmondása párhuzamosságok felszámolásának egyszeri költségei ösztönzők? döntési jogkörök?

5 Átalakulás megvalósíthatóságának kulcsa: egyszeri többlet büdzsé és humán erőforrás
Ellátórendszer átszervezésének fő felelőse Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI): munkaerőhiány + korlátos költségkeretek Szervezetfejlesztés és intézmények átvétele a Területi Egészségszervezési Központok (TESZK) feladata korlátos forrásokkal, nem tisztázott feladattal és hatáskörökkel

6 Átalakulás működésének kulcsa: fenntartható finanszírozás, munkaerő-átcsoportosítás, ellátásszervezés Fenntartható finanszírozás: Jelenlegi funkciókhoz kapcsolt TVK újraosztása: csak a megszűnő kapacitások TVK-ja, a TVK fokozatos újraosztása az allokált feladatok szerint, a TVK radikális újraosztása az allokált feladatok szerint kistérségi járóbeteg központok TVK-jának kialakítása Munkaerő-átcsoportosítás, hiányszakmák, munkaidő- normák Ellátásszervezés: TESZK + informatikai rendszer + alapellátás erősítése és pénzügyi ösztönzők kialakítása

7 3. probléma: Gyógyszerágazat

8 3. probléma: Gyógyszerágazat

9 Magánkiadások relatív növekedése a közkiadásokhoz képest ( ) és a közkiadások aránya a teljes egészségügyi kiadásokban (1993) Forrás: How Much is Too Much? Value for Money in Health Spending, OECD 2010

10 Jelenlegi támogatáspolitika: bizonyítékokon alapuló döntések helyett folyamatszabályozott rendszer
OEP támogatott gyógyszerkör a megfelelő betegszámra rendelkezésre álló oEP gyógyszer- büdzsé Következmények: volumenkorlátok biztosítják a folyamatszabályozott támogatáspolitikai rendszer működését bizonyos betegek nem férnek hozzá a közfinanszírozott technológiákhoz a fő cél a rendszer működése és nem a lakosság egészségi állapotának javítása a hiány miatt a rendszerben kódolva van a korrupció

11 4. probléma: Forrásteremtés és forrásallokáció egyensúlytalansága
Vegyes finanszírozás (járulék + adó + magán) A járulékfizetésre épülő bismarcki rendszerben továbbra is alacsony a járulékot fizetők aránya Az inaktív lakosság forrásteremtését elvileg az állam egyéb formában fizetné, de a címkézetlen (azaz adóbevételekből származó) egészségügyi forrásteremtés csökkentése nehéz gazdasági periódusokban előre borítékolható. Az állam feladata a közeljövőben a közkiadások csökkentése lesz… Új bevételi formák sem címkézettek (pl. chipsadó), nem garantált, hogy a bevételeket az egészségügyi rendszerben lehet felhasználni. A magánkiadások növekedése nagyon jelentős mértékű, és a kiadások nem intézményesült formában (pl. magán kiegészítő biztosítás) realizálódnak. Az alkalmanként kötelezően fizetett (pl. térítési díj, vizitdíj), családokat terhelő hozzájárulások komoly egyenlőtlenségekhez vezetnek.

12 Mi lehet a megoldás? Ellátórendszer rendszer fix és változó költségeinek csökkentése szakellátás kapacitásának csökkentése (nyertesek vs vesztesek) szolgáltatási csomag szűkítése gyógyszertámogatásban a jelenlegi módszerek (pl. generikus program) mellett csomagszűkítés Forrásteremtés a járulékfizetők számának növelése a járulék/adó arány növelése a páciensek választásából fakadó szolgáltatások magánfinanszírozásának növelése (pl. osztott finanszírozás csípőprotézis műtét esetén, területen kívüli ellátás esetén a szolgáltatás mértékétől függő „vizitdíj”) a közfinanszírozott csomag szűkítésekor kiesett ellátások bekapcsolása a magánbiztosítási rendszerbe

13 Mi lehet a megoldás? Humán erőforrás
megmaradt egészségügyi ellátóhelyeken a fizetések további emelése alapellátás forrásainak bővítése és a finanszírozási ösztönzők átalakítása Népegészségügyi helyzet ciklusokon átnyúló népegészségügyi program intézményi és finanszírozási alapjainak megteremtése explicit kritériumokon alapuló prioritások meghatározása a terápiahűségen alapuló generikus gyógyszerprogram feltételeinek kidolgozása (egyéni felelősség kérdésének újratárgyalása a szolidaritási elven alapuló egészségügyi rendszerben különösen nagy értékű ellátások esetében – ld. aktív dohányosok tüdőrákjának kezelése)

14 Főbb üzenetek Legfontosabb kérdés politikai és egészségpolitikai döntéshozóknak: a válságra hivatkozva javítani akarják-e az egészségpolitikai döntéshozatal megalapozottságát; vagy az elmúlt évekhez hasonlóan csak a (köz)kiadások csökkentésére koncentrálnak? azaz bizonyítékokon alapuló döntéshozatal vagy folyamatszabályozás (volumenkorlátokkal biztosítva a rendszer működőképességét) Hamis ígéret, hogy az egészségügyi rendszer hatékonysági tartalékainak feltárásával a helyzet orvosolható, valamint hogy a betegek a változásokból nem fognak semmit megérezni a kivéreztetett ellátórendszerben nincs elegendő hatékonyságtartalék rendszer túlélési esélyének javítása egyes betegek túlélési esélyeit csökkentheti Az egészségügyi rendszert újra kell tervezni, forrásbevonás és csomagszűkítés szükséges. Az új rendszert (az ésszerűség határain belül) a tudományos bizonyítékokra és a szereplők partneri viszonyára kell alapozni.

15 Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!