Női szerepek a társadalomban Szent Erzsébet nyomdokain

Az előadások a következő témára: "Női szerepek a társadalomban Szent Erzsébet nyomdokain"— Előadás másolata:

1 Női szerepek a társadalomban Szent Erzsébet nyomdokain
Kopp Mária Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet 2007. május 21. Zsámbék

2 Melyek a pozitív változások?
Korábbi érdekkközösség házasságok- regények témája, gyerekkori élmények Magas gyermekhalandóság Nők helyzete- első orvosnők- nagy királynék példája (Szent Erzsébet- Lajos, Európa védőszentje, Fest Sándor- Skóciai Margit, Malcolm) Ma az életszövetség a cél – nincs kényszer

3 Az életszövetség jellemzői
Önkéntes vállalás mindkét fél szempontjából Új alak, nem pozitív illúzió Skrabski Árpád: A bopldogságkeresés útjai és útvesztői Akarom hogy legyél- a másik legyőzése, kisebbségi érzés Kommunkációs csapdák elkerülése

4 A nők új helyzetének pozitív oldala:
A nők iskolázottsága védi a gyermekek, férfiak, a család egészségét A nők sokrétű szerepe a társadalomban kihívás mind a nők, mind a férfiak számára Etológiai örökség: hímeknél dominanciára törekvés, nőstények a fészek, utódok védelme Ne a nő legyen jobb férfi, mint a férfiak, hanem kölcsönösen tanuljunk egymástól

5 Férfi értékrend: Hierarchiában elfoglalt hely fontossága, lecsúszás, lemaradás, mint krónikus stresszforrás az 1960-as évek óta Rivalizálás alapvető kockázati tényező A nők meghatározó szerepe a szocializációban anyák, feleségek, élettársak, lánygyermekek

6 A család testi-lelki egészségvédő szerepe
A szerető, harmonikus gyermekkori család a legfontosabb egészségvédő tényező az emberek túlnyomó többsége ilyen családot szeretne- miért nem sikerül? Az ellenségességgel teli, agresszív, bántalmazó család, szülő a legsúlyosabb veszélyeztető tényező A családon belüli konfliktusok, nehézségek megelőzése alapvető népegészségügyi feladat

7 Korai stressz érzékenység
“Szociális stressz modell:”: anya-gyermek kapcsolat, kötődés zavara- a leszakadó rétegekben ma gyakoribb- „gondoskodó” anya szerepe- genetikus lánc “protest, despair, detachment”- sérülékenység fokozódása, “huzalozva” az agyban Kötődés elmélet- Bowlby, 1969, Hermann Imre, Fónagy Péter Koragyerekkori kontroll élmények- nagyobb stressz tolerancia- modern gyermeknevelési paradoxon-inadekvát coping

8 A társas támogatás pszichofiziológiája, protektív szerepe:
Oxitocin, vasopressin központi szerepe- S Knox, SW Porges munkássága a társas támogatás hatásának közvetítésében az oxitocin és vasopressin központi szerepet játszik- krónikus stressz állapot megelőzése-anya-gyerek, intim, bizalomteli testi kapcsolat 1982- A szorongás pszichofiziológiája, Ideggyógyászati Szemle társadalmi tőke, bizalom- védőfaktor!

9 Kritikus életkor: a játék fontossága
A gyermekkori játék az idegrendszeri- lelki-testi fejlődés, jól-lét, kreativitás, rugalmasság, belső motiváció alapja Természet közelségének megtapasztalása Lényegkiemelő készség megtanulása Kiemelkedően kreatív tudósok példája- tanya, osztatlan iskola- hogy pótolható a modern társadalomban? Hiánya:unalom, üresség, belső motiváció hiánya, öncélú izgalomkeresés- függőségek

10 A nők megváltozott helyzetének kihívásai:
Fogamzásgátlás új körülményei: A nemek közötti viszony alapjaiban változott meg A gyermekvállalás valóban vállalás lenne, azonban ez egyáltalán nincs így, A kívánt gyermekek nem születhetnek meg

11 Feminista csapda: Nem lehet szembeállítani a női és férfi érdekeket
Finnországban a nők kényszerítették ki a férfiakat védő népegészségügyi programot Észak Karéliába- nem akarjuk, hogy a férjeink meghaljanak a férfiak és a nők ugyanannyi gyermeket szeretnének Familist szemlélet, nem feminist szükséges

12 A magyar társadalom mai is családbarát
A házasságot, életközösséget tartják a boldogság forrásának Általában monogám kapcsolatok, a csalódások után új „ideális” partner keresése

13 Kívánt/tervezett gyerekek száma
Nem akar gyereket ,5 % Egy gyereket szeretne ,3 % Két gyereket szeretne ,3 % Három gyereket szeretne ,4 % Több gyereket szeretne ,5 %

14 A magyar társadalom családbarát:
87.3 % a házasságot tartja a legjobb életformának, 70,5% úgy véli, nem lehet igazán boldog akinek nincs gyermeke. (Pongrácz Tiborné) Kívánt gyerekszám Gyerekszám Abortusz házas 2.23 1.31 0.29 élettárs 2.09 1.14 0.42

15 Milyen életformát tanácsolnak a fiataloknak %
Pongrácz Tiborné % teljes po-puláció házasok fiatal házasok élettárs fiatalok egyedül éljen 2.4 1.7 1.6 2.6 1.8 7.7 4.3 3.6 21.8 18.8 élettárs & házas 58.2 56.0 74.5 66.8 76.7 házas-ság 29.1 35.6 19.0 6.8 1.0 nem tudja 2.7 2.5 1.4 2.0

16 Nem lehet igazán boldog akinek nincs gyermeke Litvánia Belgium
Finnország Nyugatnémet ország Szlovénia Lengyel ország Keletnémet ország Cseh ország Hollandia Olaszország Magyar ország 21,3% 31,8 % 41,6 % 49,0 % 51,3 % 54,5 % 59,5 % 60,6 % 61,7 % 62,1 % 70,5 % Pongrácz Tiborné

17 Mai magyar helyzet: A éves magyar férfiak halálozása 12.20/00 volt 1960-ban, 16.20/ ben, 33 %- kal emelkedett A nők esetében 9.60/00 –ről 7.80/00. Ez azt jelenti, hogy 2005-ben tel több férfi halt meg a éves korosztályból, mint 1960-ban ( férfi 1960-ban, férfi 2005-ben) (Demográfiai Évkönyv, 2005)

18 Tízezerrel több férfi halt meg a 40-69 éves korosztályból 2005-ben, mint 1960-ban!

19 Módszertan A minták a magyar népességet életkor, nem, régiók és településnagyság szerint képviselték 16 illetve 18 év felett Hungarostudy 1988: személy Hungarostudy 1995: személy Hungarostudy 2002: személy Keresztmetszeti, hosszmetszeti összefüggések

20 Módszerek Hungarostudy 2002 kérdőíves vizsgálat 117 kérdéscsoport (kb. 300 kérdés) Egészségi adatok, betegségek, bio-pszicho-szociális háttértényezők 12634 (5654 férfi, 6980 nő) személy, otthoni interjú A kérdezőbiztosi feladatot a Védőnői Szolgálat munkatársai végezték

21 Hungarostudy 2002 felmérés kérdőívei
Pszichoszociális faktorok: ·      megbirkózás ·      társas támogatás ·      ellenségesség ·      társadalmi tőke ·      reménytelenség .      impulzivitás ·      elégedettség ·      életcélok · vallásosság Társadalmi-gazdasági jellemzők ·      demográfiai jellemzők · viszonylagos lemaradás mutatói Életminőség és egészségi indikátorok: . WHO életminőség kérdőív . egészségi állapot jellemzői Mentális egészség mutatói: ·     Beck Depresszió Skála, ·     Szorongás skála Vitális kimerültség Életmód és stressz: ·   dohányzás ·    alkohol ·    drog ·  munka, kapcsolati stressz      · életesemények, szükségletek 

22 A Hungarostudy Epidemiológiai Panel (HEP) követéses vizsgálat első eredményei a korai halálozással kapcsolatban: 2002-ben embert kérdeztünk ki, közülük 2005-ben 4689 személyt sikerült újra kikérdezni, 322 ember halt meg az újból felkeresettek közül. A fenti 5011 személy közül a ben éves korosztályt vizsgáltuk, 1130 férfit és 1529 nőt A 2002-ben éves korosztályból 99 férfi (8.8%), és 53 nő (3.6%) halt meg 2005-ig

23 A korai halálozás szignifikáns előrejelzői a férfiak között:
szignifikáns védőfaktor: házastárssal él Munkahelyi bizonytalanság- 3-szor magasabb halálozással jár együtt, a társadalmi bizonytalanság, az élet értelmetlenségének érzete, az anómia, a rivalizálás 2-szeres kockázattal járnak együtt Súlyos depressziós tünetegyüttes – 5-ször magasabb halálozás, a meghaltak közül 24 %- nak volt súlyos, 24 pont feletti Beck Depresszió pontszáma szorongás- 3-szoros halálozási valószinűség,

24 A korai halálozás szignifikáns előrejelzői a nők között:
reménytelenség – 3-szor magasabb halálozás elégedetlenség a személyes kapcsolatokkal - 2-szer magasabb halálozás családi problémák – 3-szor magasabb halálozási kockázat

25 Társas támogatás és a korai (40-69 éves) halálozás összefüggései a HEP követéses vizsgálat alapján

26 Szignifikáns veszélyeztető faktorok életkor, iskolázottság, dohányzás, alkohol abúzus és elhízás szerinti kontroll után (40-69 évesek 2002-ben)

27 Munkával kapcsolatos stresszorok és a korai halálozás (40-69 év) összefüggései a HEP követéses vizsgálat szerint ben

28 Lelki egészség és és a korai halálozás összefüggései a HEP követéses vizsgálat szerint 2005-ben

29 Társadalmi bizonytalanság, anómia, demoralizáltság és a korai halálozás összefüggései a HEP követéses vizsgálat szerint ben

30 A pozitív életminőség védő szerepe a korai halálozással kapcsolatban a HEP követéses vizsgálat szerint ben

31 A pozitív életminőség védő szerepe
Az önbizalom (hatékonyság) , az un. tanult sikeresség, olyan állítások, hogy általában meg tudom oldani a nehéz élethelyzeteket, valamint a vidámság, jókedv mindkét nemben jelentős védőfaktor a pozitív életminőség a férfiak esetében kétszeres védőfaktor A házastárs és különösen a jó házastársi kapcsolat ötszörös védőfaktor ezek a tényezők, az élet értelme és a biztos munkahely a hagyományos kockázati tényezők (kor, iskolázottság, dohányzás, alkohol, testsúly) szerinti kontroll után is igen szignifikáns védő tényezők a férfiak esetében

32 A nemek közötti kölcsönhatás jelentősége:
A nők anyagi helyzettel való elégedetlensége fontosabb veszélyeztető faktor a férfiak számára, mint a férfiak saját elégedetlensége ( a nők a család, a férfiak saját anyagi helyzetüket veszik alapul) Kopp MS, Skrabski Á, Kawachi I, Adler NE (2005) Low socioeconomic staus of the opposite gender is a risk factor for middle aged mortality, J. Epidemiology and Community Health, 59, A nők iskolázottsága igen fontos védőfaktor a férfiak részére

33 Nők szerepe a középkorú férfiak életkilátásaival kapcsolatban:
Korrelációs együtthatók, középkorú férfiak halálozása

34 Tervezett és tényleges gyerekek számának különbsége a 42 évesnél fiatalabb nők körében, végzettség szerint (tanulók nélkül)

35 A magasabb végzettségű nők hátrányos helyzetének kompenzálása:
Ne csak általában a társadalom, hanem a munkahelyek, önkormányzatok vállalják a családbarát attitűdöt Ez azonban hosszú távú érdek, az államnak komolyan kell támogatnia azoknak az érettségizett, szakközépiskolát, egyetemet végzett nőknek a gyermekvállalását, akiknek ez jelenleg rendkívüli anyagi és szakmai hátrányt jelent.

36 Családi állapot szerepe a kívánt gyermekek megszületésében
Nemek közt nincs különbség Egyértelmű kapcsolat mutatható ki a különböző állapotok és a gyerekvállalási kedv közt élettársi kapcsolat nem kedvez a gyermekvállalásnak – mégis fontos a papír? elváltak esetében nagyobb az eltérés – szintén a gyerekvállalás és a biztonság kapcsolatára utal

37 Partnertől várható támogatás,élettársi kapcsolatban még fontosabb
Gyermekvállalás pszichológiai háttértényezői lépésenkénti regresszió elemzés szerint: Legfontosabb: Partnertől várható támogatás,élettársi kapcsolatban még fontosabb összesen 15 %-ot, nőknél 12 %-ot, férfiaknál 22 %-ot magyaráz a gyerekszám különbségeiből Hány gyereket szeretne? További 9 % Vallás fontossága Szomszédtól várható támogatás Kooperativitás Munkahelyi kontroll nőknél negatív, ffiaknál pozitív

38 Gyermekvállalás szociális háttértényezői:
Nőknél az anya, férfiaknál az apa iskolai végzettsége a legfontosabb negatív tényező, iskolázottság is- idősebb korban vállalnak gyereket Férfiaknál a saját anyagi helyzet pozitív Nőknél a család anyagi helyzete pozitív Az anyagi helyzet további jellemzői negatívak, pl. gépkocsi tulajdon

39 Gyermekvállalás és egészségi állapot:
Férfiaknál az egészségi állapot önbecslése pozitív kapcsolatban Nőknél negatív kapcsolatban A gyermek vállalás ára ma: A nők esetében rosszabb pszichológiai és általános egészségi állapot, kevesebb segítség barátoktól, kollégáktól ez a társadalom bűne, mások helyett is vállalt felelősség

40 Alapvető probléma a családok, a gyermeket akarók kiszolgáltatottsága
Munkahelyi kiszolgáltatottság- pl áruházláncok Egzisztenciális bizonytalanság Iskolázott nők hátrányos helyzete Fogyasztói szemlélet a gyermekvállalással kapcsolatban

41 Melyek a védő tényezők? Közösség védő szerepe- társadalmi tőke: bizalom, kölcsönösség Civil szervezetek alapvető fontossága (Putnam, Fukuyama, Kawachi) - új svéd népegészségügyi program Alacsonyabb ellenségesség, rivalizálás Családi és munkahelyi társas támogatás

42 Élet értelme, vallásgyakorlás:
Élet értelmének védő szerepe Vallásgyakorlás védő szerepe- önkárosító magatartásformák jelentősen ritkábbak, hatékonyabb megbirkózási módok A vallás fontossága már nem egyértelműen védőfaktor Magasabb iskolai végzettség alapvető jelentősége!

43 Az aktív korosztályban a munka központi szerepe:
Két probléma: ha nincs, bizonytalan, vagy ha túl sok az alacsony munkahelyi biztonság, alacsony kontroll, társas támogatás hiánya és a hét végi munka a depressziós tünetegyüttes igen szignifikáns előrejelzője Nőknél a főnökkel való elégedettség fontosabb A depresszió megelőzésében a jövedelemmél fontosabbak a fentiek 2001-es EU dekrétum- a munkahelyi vezetők munkaköri kötelessége a lelki egészség megőrzése a munkahelyen!

44 Alapvető a teljesítmény szempontjából nem szükséges kötöttségek minimalizálása
A jól-lét kritériuma a kontroll élmény a munkaidő rugalmassága – az EU-ban nálunk legalacsonyabb (12 %) azok aránya, akik rugalmasan oszthatják be munka idejüket, Svédországban 58 %. Röghöz kötöttség minimalizálása- heti egy napnál több telemunka- nálunk a legalacsonyabb, Hollandiában a leggyakoribb Kiszabadulás a fizikai tér fogságából – a szabadság új értelmezése és korlátai

45

46

47 Mit kell tenni? Családi életre való felkészülés támogatása
A kívánt gyermekek megszületésének támogatása Magasabb végzettségű nők hátrányos helyzetének ellensúlyozása Munkahelyi kiszolgáltatottság kontrollja- szemben áll az ország érdekeivel, nyugdíj, egészségügyi krízis! Segíteni a családon belüli bizalmat, életközösség fennmaradását!

48 Irodalom: Kopp MS, Réthelyi J (2004) Where psychology meets physiology:chronic stress and premature mortality- the Central-Eastern-European health paradox, Brain Research Bulletin ,62, Kopp MS, Skrabski Á, Szedmák S (2000) Psychosocial risk factors, inequality and self-rated morbidity in a changing society, Social Sciences and Medicine 51, Skrabski,Á.Kopp MS, Rózsa S, Réthelyi J, Rahe RH (2005)Life meaning: an important correlate of health int he Hungarian population, International Journal of Behavioral Medicine, 12,2, Kopp MS, Skrabski Á, Kawachi I, Adler NE (2005) Low socioeconomic staus of the opposite gender is a risk factor for middle aged mortality, J. Epidemiology and Community Health, 59, Kopp M, Berghammer R (2005) Orvosi pszichológia, Medicina, Budapest Kopp M, Kovács M (2006) A magyar népesség életminősége az ezredfordulón, Semmelweis Kiadó, Budapest