A jog kialakulása, fogalma

Az előadások a következő témára: "A jog kialakulása, fogalma"— Előadás másolata:

1 A jog kialakulása, fogalma
A jog - mai értelmében - az államilag szervezett társadalom terméke (eredménye). A társadalmi szabályrendszerek között primus inter pares szerepe van, alapvetően az állami jellege miatt. Fogalma (nagyon sokféle lehet): Kontinentális: „Az együtt élő emberi közösség azon parancsa, amely általános érvényű és minden tagot kötelez, továbbá szankciót helyez kilátásba azokkal szemben, akik a parancsot megszegik.” (G. Radbruch) Angolszász: „A jog nem az amit adnak, hanem amit nem vehetnek el.” (R. Clark)

2 A jog fogalmi elemei (hazai)
társadalmi magatartási szabály állam meghatározott szerve alkotja (alapvető normák: Országgyűlés, végrehajtási normák: Kormány, miniszterek, helyi szabályozás: helyi önkormányzatok) szabályok összessége jogrendszert alkot arányos és adekvát (a szabályozni kívánt életviszonnyal) szankció alkalmazásának a lehetősége (közhatalmi jelleg)

3 A joggal szembeni elvárások
általános érvényű publikus (közzétett, bárki által megismerhető) jövőbeni cselekvésre irányuló (visszaható hatályú csak kivételesen) világos (közérthető, logikus…) reális (lehetségest követelő) stabilitással rendelkező (jogbiztonság egyik legfontosabb eleme) a szabály és a hivatalos cselekvés közötti egyezőség mutatkozzon

4 A jogi struktúra alapelemei, nemzetközi jog és a belső jog viszonya
Jogtípus: egy korszak/földrajzi egység jogának jellegzetességeit összegzi Jogrendszer: egy ország hatályos joga (jogszabályainak összessége) Jogforrás: az a forma, amiben a jog megjelenik és ahonnan megismerhető Jogi norma: jogszabály, pontosabban jogi szabály (lehet egy konkrét, vagy a jogforrás valamely része) Érvényesség: a jogszabály létrehozásának jogszerűségéhez kapcsolódik Hatály (időbeli, személyi, tárgyi, stb.): a jogszabály alkalmazásához kapcsolódik. A konkrét alkalmazhatóság eltérhet az időbeli hatálytól. Nemzetközi-nemzeti jog viszonya: monista megközelítés dualista megközelítés

5 Közjog, magánjog kettőssége
Közjog funkciója az állam szervezeti, intézményi, közhatalmi viszonyainak rendezése (a jogviszony egyik oldalán mindig állami szerv van) Magánjog funkciója az állampolgárok, természetes vagy jogi személyek államilag szabályozni kívánt kapcsolatrendszerének rendezése (az állami szerv többnyire csak mögöttes szereplő a jogviszonyban) A közjog és magánjog keveredhet, de az eszközök általában nem.

6 Hazai jogforrások rendszere I.
Jogforrási hierarchia és szerepe Jogszabályok egymáshoz való viszonyát fejezi ki Kollíziók kiküszöbölése A jogi normák közötti kollízió feloldásának lehetőségei Magasabb szintűség Időbeliség specialitás A jogforrások fajtái jogszabályok állami irányítás egyéb jogi eszközei

7 Hazai jogforrások rendszere II.
Alkotmány (speciális törvény) Országgyűlés törvény törvényerejű rendelet NET (már nincs) kormányrendelet minisztertanácsi rendelet MNB rendelet Kormány Minisztertanács MNB elnöke Miniszteri rendelet (speciális: az együttes rendelet) miniszter államtitkári rendelkezés OHSZ-t vezető államtitkár (már nincs) Önkormányzati rendelet helyi önkormányzat képviselőtestülete (közgyűlése)

8 A jogalkotás és a jogalkalmazás kapcsolata
A jogalkotás: tudatos, jogi szabályozás létrehozására irányuló tevékenység, „terméke” a jogszabály A jogalkalmazás: a jogszabály általános parancsát, előírásait egyedi, konkrét esetekre vonatkoztató tevékenység, „terméke” többnyire határozat (de más is lehet) Kapcsolatrendszerük: kettős, a jogalkotás determinálja a jogalkalmazást, a jogalkalmazás tapasztalatai visszacsatolnak a jogalkotásba

9 A természetvédelem és a jog kapcsolata
Természetvédelemről jogi szabályozás nélkül nem beszélhetünk, de a természetvédelem nem csupán jogi szabályozás. A természetvédelmi jog érvényesülése elválaszthatatlan a természetvédelmi (köz)igazgatás lététől, struktúrájától. A természetvédelmi (köz)igazgatási struktúra stabilitása tükrözi az „ágazat” megbecsülését, elismertségét és elfogadottságát.

10 A jog szerepe a természet védelmében I.
Jogi szabályozás nélkül nincs természetvédelem, de a jogszabályok még nem jelentenek tényleges védelmet, csak lehetőséget, keretet adnak a védelemre. Miért kellett a jogi szabályozás? „A természet mindent a lehető legjobb módon rendezett el, mi ezt jobbá akartunk tenni és elrontottunk mindent.” (J. Rousseau) Az emberi tevékenység károsító hatása és ennek felismerése Az intézményesült természetvédelem létrejöttének indokai          tudományos-kulturális tényező          gazdasági tényező          egészségügyi-szociális tényező          esztétikai tényező          erkölcsi tényező A természet törvényeinek ember általi megsértésére emberi törvények alkotásával keresünk megoldást.

11 A jog szerepe a természet védelmében II.
A jogi szabályozás a természet védelme vonatkozásában kétféle formában jelentkezett:  - másodlagos: nem önálló jogszabály nincs egységes szemléletmód a szabályozásban a szabályozás tárgya nem a védelem   (pl.: erdőre, vadászatra, halászatra, madarászatra vonatkozó szabályok) - elsődleges: általában önálló jogszabály egységes szemlélet a szabályozásban a szabályozás tárgya a természet, környezet védelme (pl.: természet védelméről szóló törvény)

12 Környezetjogi szabályozási filozófiák I.
1./ Hagyományos emberközpontú (antropocentrikus) szabályozás  alapja: a pillanatnyi kihívásra adandó gyors jogi válasz célja: a jelen nemzedék problémájának megoldása jellemzője: "Úgy cselekszünk, mintha nem lennének gyermekeink, s mintha utánunk csak az özönvíz jönne." (Lester Brown) 2./ A jövő generációk védelmét (is) szolgáló szabályozás  alapja: a jövő nemzedékeket sem lehet egyetlen, alapvető (emberi) jogok gyakorlását biztosító feltételtől sem megfosztani célja: a jogi szabályozás a jövő nemzedékek számára is biztosítsa azokat a feltételeket, amelyek a jelen nemzedék számára is rendelkezésre állnak a joggyakorláshoz

13 Környezetjogi szabályozási filozófiák II.
jellemzője: "Az embernek alapvetően joga van a szabadsághoz, egyenlőséghez és a megfelelő életfeltételekhez egy olyan minőségű környezetben, amely emberhez méltó és egészséges életre ad lehetőséget, ugyanakkor pedig kötelezettsége, hogy a környezetet a jelen és jövő nemzedékek számára megóvja és javítsa.." (Stockholmi Nyilatkozat, 1972) 3./ A természet, az egyes környezeti elemek önmagában vett védelmét szolgáló szabályozás - alapja: a természet "érdekei" nem viszonyíthatóak a jelen és jövő nemzedékek érdekeihez, önmagában vett érdekek célja: olyan jogi környezet megteremtése, amely elismeri a természet érdekeit ás legalább egyenrangú érdekként érvényesíti az emberiség más érdekeivel - jellemzője: "a természet nem az ember számára fenntartott tisztaszoba" (D. Foreman) 

14 A hazai jogi szabályozás története I.
Másodlagos szabályozás 1426. Zsigmond egyes erdők felújítása 1726. III. Károly vadászat, madarászat szabályai (tilalmi idők) 1790. II. Lipót erdők pusztításának megakadályozása 1879. évi XXXI. tc. erdőtörvény (véderdők, használati korlátozások, tilalmak) Jogilag még nem természetvédelem! Vadászati törvények (1872, 1883),halászati törvény (1888), egyes madarak kereskedelmi korlátozása (1880) 1894. évi XII. tc §-ai jelentik a természetvédelmi oltalom jogi alapjait (fajok tekintetében)

15 A hazai jogi szabályozás története II.
Elsődleges szabályozás 21.527/1900. FM rendelet: fák védelmével kapcsolatos feladatok (összeírás) Első védetté nyilvánítást kimondó jogszabály: /1901. FM rendelet rovarevő kisemlősök egy része madárfaj (csak részben természetvédelmi indokok) Madarak és Fák Napja (26.120/1906. VKM rendelet) 1935. évi IV tc. az erdőkről és a természetvédelemről, /1938. FM rendelet (Vhr.) 1939. Debreceni Nagyerdő az első jogilag védett természeti terület hazánkban 1949. Jogszabályi változások (védetté nyilvánítási jogkör, indok, eljárás stb.)

16 A hazai jogi szabályozás története III.
59/1954. (IX. 9.) MT rendelet a madárvédelemről 1961. évi 18. tvr. a természetvédelemről, (ex lege védettség, OTvH) Vhr.: 23/1962. (VI. 17.) Korm. rendelet 12/1971. (VI. 1.) Korm rendelet (új Vhr., nemzeti park védettségi kategória, helyi/országos védelem különválása stb.) 1982. évi 4. tvr. és a 8/1982. (III. 15.) MT rendelet a természetvédelemről (hatályos: január 1-ig), valamint az 1/1983. (III. 15.) OKTH rendelkezés Hatályos: évi LIII. törvény és vhr-jei

17 Nemzetközi természetvédelmi szerződések kialakulása
Két-, és többoldalú nemzetközi szerződések (pl OMM-Olaszország, földművelésre hasznos madarak, között USA, NBR, Oroszország fókavadászat) 1900. Afrikai vadon élő élővilág védelme 1902. Párizsi Egyezmény (a mezőgazdaság számára hasznos madarak védelméről) évi I. tv. Bálnavadász egyezmények 1936. Afrika Egyezmény (fajok, területek) Halászati egyezmények II. világháború után: madárvédelem, fókavadászat stb. 1972. I. Környezetvédelmi Világkonferencia

18 Magyarország által aláírt és kihirdetett vagy közzétett legfontosabb multilaterális nemzetközi természetvédelmi egyezmények I.     -    A nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, Ramsarban, február 2-án elfogadott egyezmény és annak december 3-án és május 28.-június 3. között elfogadott módosításainak egységes szerkezetben történő kihirdetéséről szóló évi XLII. törvény -        A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának ülésszakán Párizsban, november 16-án elfogadott egyezmény kihirdetéséről szóló évi 21. törvényerejű rendelet

19 Magyarország által aláírt és kihirdetett vagy közzétett legfontosabb multilaterális nemzetközi természetvédelmi egyezmények II. -        A Bonnban évi június 23. napján kelt, a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló évi 6. törvényerejű rendelet -        A Washingtonban, március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló évi XXXII. törvény -        Egyezmény az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről (Berni Egyezmény, Magyar Közlöny évi 64. szám, közzététel a környezetvédelmi minisztertől 7. sorszám alatt)

20 Magyarország által aláírt és kihirdetett vagy közzétett legfontosabb multilaterális nemzetközi természetvédelmi egyezmények III.   - Megállapodás az európai denevérfajok populációinak megőrzéséről (Magyar Közlöny évi 79. szám, közzététel a környezetvédelmi és területfejlesztési minisztertől 18. sorszám alatt)   - A Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről szóló évi LXXXI. törvény - Az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló, Hágában június 16-án aláírt nemzetközi megállapodás kihirdetéséről szóló évi XXXIII. törvény - A biológiai biztonságról szóló, Nairobiban május 24-én aláírt Cartagena Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló évi CIX. törvény

21 A legfontosabb természetvédelmi tárgyú közösségi (EU) jogszabályok I.
1.) A Tanács január 20-i, 348/81/EGK rendelete a bálnák és egyéb cet-termékek importjának közös szabályozásáról 2.) A Tanács március 28-i, 83/129/EGK irányelve egyes fókabébik prémjének és az abból származó termékeknek a tagállamokba történő behozataláról 3.) A Tanács november 4-i, 3254/91/EGK rendelete a lábfogó csapdák Közösségben való használatának, valamint az olyan, bizonyos vadon élő állatfajok szőrméje és feldolgozott termékei Közösségbe történő behozatalának betiltásáról, melyek származási helyén lábfogó csapdákat vagy egyéb, a nemzetközi humánus csapdaállítási szabványoknak nem megfelelő befogási módszereket alkalmaznak

22 A legfontosabb természetvédelmi tárgyú közösségi (EU) jogszabályok II.
4.) A Tanács december 9-i, 338/97/EK rendelete egyes vadon élő állat- és növényfajoknak a kereskedelem szabályozása útján történő védelméről 5.) A Bizottság január 10-i, 35/97/EK rendelete a Tanács 3254/91/EGK rendeletében foglalt prémek és azokból készült termékek engedélyezésének kikötéseiről 6.) A Bizottság május 26-i, 939/97/EK rendelete a Tanácsnak az egyes vadon élő állat- és növényfajoknak a kereskedelem szabályozása útján történő védelméről szóló 338/97/EK rendelete végrehajtását célzó részletes szabályozásról 7.) A Bizottság december 15-i, 2551/97/EK rendelete az egyes vadon élő állat- és növényfajok Közösségbe való betelepítésének felfüggesztéséről

23 A legfontosabb természetvédelmi tárgyú közösségi (EU) jogszabályok III.
8.) A Tanács április 2-i, 79/409/EGK irányelve a vadon élő madarak védelméről 9.) A Tanács május 21-i, 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek és a vadon élő növények és állatok védelméről 10.) A Bizottság december 18-i, 97/266/EK határozata a javasolt Natura 2000 területre vonatkozó információkról

24 Az új tagállamok az EU-t új, a Pannon biogeográfiai régióval is gazdagították.
24

25 NATURA 2000 hálózat létrehozása
I. Függelék1 II. Függelék2 A tagállamok területi javaslatai A Közösségi Jelentőségű Területek listája Különleges Természet- megőrzési Területek NATURA 2000 Különleges Madárvédelmi Területek Madárvédelmi irányelv Állat- és növényfajok és élőhelyeik védelméről szóló irányelv 25

26 Az ország területének százalékában
Natura 2000 hálózat az „EU 15” országokban Az ország területének százalékában Tagország KMT KTT Belgium 14,1 10,4 Dánia 22,3 23,8 Németország 8,1 9,0 Görögország 20,9 Spanyolország 15,5 23,5 Franciaország 2,1 7,4 Írország 3,2 14,2 Olaszország 7,8 16,4 Luxemburg 6,2 13,6 Hollandia 24,1 17,7 Ausztria 14,4 10,9 Portugália 9,2 17,9 Finnország 8,4 17,8 Svédország 6,0 12,8 Egyesült Királyság 6,1 9,9 26

27 Madárvédelmi irányelv
Általános madárvédelmi követelmények megfogalmazása A védelem kiterjed az egyedre, tojásra, fészekre, élőhelyre A tagállami kötelezettség kettős: Fajok állományinak fenntartása, szintre hozása Élőhelyek védelme Madárvédelmi területek kijelölése Mellékletek: I. intézkedést igénylő fajok (élőhely védelem) II. vadászhatóvá nyilvánítható fajok III. hasznosítható fajok IV. tiltott módszerek, eszközök taxációja V. kutatás

28 Madárvédelmi irányelv
Magyar javaslat: Kerecsensólyom, Kék vércse, Széki lile 28

29 Élőhely-védelmi irányelv
NATURA 2000 program Élőhelyek és fajok védelme (komplexen, biodiverzitási szempontok) Tagállami kötelezettség a NATURA 2000 hálózat kapcsán Különleges természet-megőrzési területek kijelölése A kijelölt és hálózatba tartozó területek fenntartása, a kedvező védelmi helyzet megőrzése javítása Tagállami kötelezettség a fajok védelmével kapcsolatban (tiltások, korlátozások) Mellékletek: I-VI. (élőhely típusok, fajok, tiltott módszerek eszközök stb.)

30 Élőhelyvédelmi irányelv
Magyar javaslat: pannon sziklagyepek, pannon cseres-tölgyesek, pilisi len, tornai vértő, bánáti bazsarózsa, magyar tarsza, magyar futrinka, atracélcincér, lápi póc, rákosi vipera, stb. 30

31 Hazai jogharmonizáció
Több lépcsős és fokozatos (legfontosabbak): A természet védelméről szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló13/2001. (V. 9.) KöM rendelet

32 Alkotmányos alapok A környezethez való jog, mint harmadik generációs alapjog Tartalma: egészséges, biztonságos, zavartalan, tiszta Az Alkotmány rendelkezései alapján kétféle megközelítés: Deklaratív és tevőleges kötelezettséget előíró (18. §) Állami kötelezettség (feladat), illetve emberi jog Hatása: Közvetlen hivatkozhatóság kérdése Az Alkotmánybíróság joggyakorlata Hatása a jogalkotásra

33 1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA
18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.

34 28/1994. (V. 20.) AB határozat 1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Alkotmány 18. §-ában megállapított, az egészséges környezethez való jog a Magyar Köztársaságnak azt a kötelezettségét is magában foglalja, hogy az állam a természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét nem csökkentheti, kivéve, ha ez más alapjog vagy alkotmányos érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen. A védelmi szint csökkentésének mértéke az elérni kívánt célhoz képest ekkor sem lehet aránytalan.

35 Környezetjog nemzeti szabályozási rendszere I.
Környezetjog = környezetvédelmi + természet védelmére vonatkozó jogszabályok összessége (csak formai megközelítés!) Szerkezetét meghatározó tényezők: - nemzetközi kötelezettségvállalások (pl. nemzetközi szervezeti tagság, nemzetközi egyezmények, EU) - alkotmányos keretek - társadalmi elvárások Fejlődése, kialakulása: fokozatos, folyamatosan bővülő, jelenlegi formája a XX. század ’70-es éveitől alakul (lásd: évi II. törvény) Ezen belül a természet védelmére vonatkozó szabályozás helyzete, szerepe átalakult!

36 Környezetjog nemzeti szabályozási rendszere II.
Egymásra épülő szabályozási rendszer, az Alkotmánytól az önkormányzati rendeleti szintig minden jogforrással találkozhatunk. Környezetjogi alaptörvények évi LIII. tv. („a környezetjog alkotmánya”) (Kvt.) Célok, alapelvek, szabályozási keretek meghatározása Alapintézmények Jogalkotási felhatalmazások évi LIII. tv. (környezetvédelem  természetvédelem) A természet védelmének sajátosságai évi XLIII. tv. (hulladékgazdálkodás) Egyéb törvények környezetjogi tartalmú rendelkezései

37 Környezetjog nemzeti szabályozási rendszere III.
Környezeti elemek: a föld, a víz, a levegő, az élővilág, az épített környezet Hatótényezők: veszélyes anyagok és technológiák, hulladékok, zaj- és rezgés, sugárzások (mesterséges és természetes, ionizáló és nem ionizáló, valamint hősugárzások).

38 Környezetjog nemzeti szabályozási rendszere IV.
A Kvt. és a kapcsolódó törvények viszonyát a Kvt. 3. § (2)-(3) bekezdései rendezik A Kvt. „mögöttes” jogszabálya a Tvt.-nek (lásd: Tvt. 3. § (2) bekezdés: A természetvédelemmel összefüggő e törvényben nem szabályozott kérdésekre, a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.) A Kvt. szerinti jogintézmények és a természet védelmének a követelményei összhangjának a megteremtése a végrehajtási normák szintjén is jelentkezik (pl. környezeti hatásvizsgálat, egysége környezethasználati engedélyezés)

39 A természet védelmének alapelvei
A hagyományos természetvédelem és alapelvei A jogszabályok által védetté nyilvánított területek és értékek megóvása. Domináns alapelv az un. múzeumi elv. Paradigmaváltás: általános védelem + kiemelt védelem = a természet védelme   Alapelvei: Nemzeti Környezet- és Természetpolitikai Koncepció (1994):  -        holisztikus elv -         folyamat elv -         komplementer elv -         elegendő méret elve -         globális szemlélet elve -         fenntartható természet és racionális tájhasználat elve -         megelőzés és elővigyázatosság elve -         használó fizet, károsító többet fizet elve

40 A Tvt. célja A Tvt. célja: a) a természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelme, megismerésének és fenntartható használatának elősegítése, továbbá a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényének kielégítése (általános védelem); b) a természetvédelem hagyományainak megóvása, eredményeinek továbbfejlesztése, a természeti értékek és területek kiemelt oltalma, megőrzése, fenntartása és fejlesztése (kiemelt védelem).

41 41

42 A természet védelmének rendszere a Tvt. alapján I.
Logikai alapja a Tvt. céljainak megfogalmazásában is megtalálható (1. §), de következik a holisztikus elvből is. A természet általános védelme (Tvt §-ok) Területi alapú Tájak általános védelme Természeti területek védelme (természeti) Érték alapú Élő szervezetek védelme Vegyes (alapvetően területhez kapcsolódik) Élőhelyek védelme Földtani értékek védelme

43 A természet védelmének rendszere a Tvt. alapján II.
A természet kiemelt védelme (természetvédelem, Tvt §) Területi alapú (gyűjtőfogalom: védett természeti terület) (természeti) Érték alapú (védett természeti érték) Védett élő szervezetek Védett életközösségek Barlangok Védett ásványi képződmények

44 A természet védelmének alapfogalmai I.
természeti érték: a természeti erőforrás [Kvt. 4. § c) pont], az élővilág és a fennmaradásához szükséges élettelen környezete, valamint más - e törvényben meghatározott -, természeti erőforrásnak nem minősülő környezeti elem [Kvt. 4. § a) pont], beleértve a védett természeti értéket is; ( Kvt. 4. § c) természeti erőforrás: a - mesterséges környezet kivételével - társadalmi szükségletek kielégítésére felhasználható környezeti elemek vagy azok egyes összetevői;)

45 A természet védelmének alapfogalmai II.
természeti terület: valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek; élő szervezet (élőlény): mikroorganizmusok, gombák, növények és állatok fajai, alfajai, változatai (a továbbiakban együtt: fajok);

46 A természet védelmének alapfogalmai III.
természetes állapot: az az élőhely, táj, életközösség, melynek keletkezésében az ember egyáltalán nem, vagy - helyreállításuk kivételével - alig meghatározó módon játszott szerepet, ezért a benne végbemenő folyamatokat többségében az önszabályozás jellemzi; természetközeli állapot: az az élőhely, táj, életközösség, amelynek kialakulására az ember csekély mértékben hatott (természeteshez hasonlító körülményeket teremtve), de a benne lejátszódó folyamatokat többségükben az önszabályozás jellemzi, de közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak;

47 A természet védelmének alapfogalmai IV.
védett természeti érték (természetvédelmi érték): e törvény vagy más jogszabály által védetté, fokozottan védetté nyilvánított - kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő - élő szervezet egyede, fejlődési alakja, szakasza, annak származéka, illetőleg az élő szervezetek életközösségei, továbbá barlang, ásvány, ásványtársulás, ősmaradvány; védett természeti terület: e törvény vagy más jogszabály által védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő) földterület;

48 Tájak általános védelme I.
1996 előtti előzménye csak említés szintjén, a Tvt. szabályozási technikája „többlépcsős”; A szabályozási előzmények hiányában a Tvt. koncepciója: a táj a természet részét képezi. Tájvédelem három alapeleme: Ökonómiai Ökológiai Esztétikai A táj fogalma: „A táj a földfelszín térben lehatárolható, jellegzetes felépítésű és sajátosságú része, a rá jellemző természeti értékekkel és természeti rendszerekkel, valamint az emberi kultúra jellegzetességeivel együtt, ahol kölcsönhatásban találhatók a természeti erők és a mesterséges (ember által létrehozott) környezeti elemek.”

49 Tájak általános védelme II.
Általános tájvédelmi követelmények: - a tájhasznosítás tekintetében, - a természetes, természetközeli állapot megőrzése, - az esztétikai adottságokat, jelleget meghatározó természeti értékek, egyedi tájértékek megóvása (lásd 6-7. §-ok) Speciális követelmények : Tvt. 7. § (2) bekezdés

50 Tájak általános védelme III.
Egyedi tájérték: „az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van”. megállapítás, nyilvántartásba vétel NPIG feladata, a településrendezési terv tartalmazza (problémák!)

51 Tájak általános védelme IV.
A követelmények érvényesítése: Elvileg anyagi jogi szabályozás útján is (pl. a helyi szabályozásban) Egyedi hatósági döntésekben, melynek egyik fajtája a szakhatósági közreműködés (a közigazgatási eljárások felsorolása a 166/1999. (XI. 19.) Korm. rendeletben) Másik fajtája: a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: KÖTEVIFE) határozataiban érvényesíti (lásd, hivatkozott Korm. rendelet 2. §) Természetvédelmi oltalom alatt nem álló belterületen a tájvédelmi szakhatósági közreműködés nem áll fenn.

52 Tájak általános védelme V.
Az anyagi jogi követelmények a Tvt. alapján: gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések (együtt: építmények) külterületi elhelyezése során azoknak tájba illesztéséről; gondoskodni kell a használaton kívül helyezett építmények új funkciójának megállapításáról, megszüntetésükről, elbontásukról, a táj rendezéséről; a település-, a területrendezés és fejlesztés során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzésére;

53 Tájak általános védelme VI.
művelési ág változtatás, más célú hasznosítás csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult természetkímélő használat által meghatározott adottságoknak és a természeti értékeknek a figyelembevételével lehetséges; biztosítani kell, hogy a gazdálkodással összefüggő építmények elhelyezése, mérete, formája, funkciója és száma alkalmazkodjon a táj jellegéhez; a táj jellegének megfelelően rendezni kell a felszíni tájsebeket; autópályát, valamint a vadon élő állatfajok ismert vonuló útvonalait keresztező vonalas létesítményt úgy kell építeni, hogy a vadon élő állatfajok egyedeinek átjutása - megfelelő térközönként - biztosítva legyen; biztosítani kell a jellegzetes tájképi elemek fennmaradását.

54 Természeti területek kijelölése I.
Természeti terület fogalma: természetközeli állapotú erdő, gyep, nádas, művelési ágú termőföld; művelés alól kivettként nyilvántartott földterület, ha nem építmény elhelyezésére szolgál, vagy ha a Tvt. hatálybalépésekor, jogerősen jóváhagyott bányászati műszaki üzemi terv alapján nem áll bányaművelés alatt; mező- és erdőgazdasági hasznosításra alkalmatlan földterület. Fontos tényezők: - természetesség (közeliség) - művelési ág, rendeltetés - használat ténye - a tényezők fennállásának időpontja (alapvetően: január 1.)

55 Természeti területek kijelölése II.
Megállapítása: - jogszabályban kihirdetett jegyzék - jogforrási szint: KvVM-FVM együttes rendelet, - a jegyzék konstítutív hatályú ( a természeti terület „státust” a jegyzék hozza létre) - a kijelölési eljárás nem közigazgatási hatósági eljárás (a végeredménye nem hatósági aktus) A kijelölés tényét az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyezni (kezdeményező: KÖTEVIFE), illetve szükség esetén törölni kell.

56 Természeti területek kijelölése III.
Vannak – jogi értelemben – természeti területek? A válasz kettős lehet: Formális válasz: Nincsenek, a Tvt. 15. § (2) bekezdése szerinti jogszabály nem jelent meg. Tartalmi válasz: Vannak, lásd : a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet: „ 5. § (2) A nagyvízi meder - ha nem minősül védett természeti területnek - természeti területként kezelendő, ahol az árvíz biztonságos levezetésének elsődlegességét kell figyelembe venni.”

57 Természeti területek kijelölése IV.
az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet: „7. § Az e rendelet szerint létrehozott ÉTT-re - ha e rendelet másként nem rendelkezik - a Tvt. természeti területekre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.” Ténylegesen mindkét esetben feltételtől függ a természeti területként való kezelés. Jogbiztonsági szempontból aggályos a helyzet. Mi lesz a sorsa a természeti terület kategóriának???

58 Természeti területek vonatkozó előírások rendszere I.
A természeti terület státus védelmi minimumként értelmezhető Védelem (jogkövetkezmény): Minimális anyagi jogi (az is inkább élőhely-védelmi jellegű) alapvetően hatósági eljárási típusú (engedélyezés, szakhatósági közreműködés) KÖTEVIFE engedélyezési hatáskör: a gyep és nádas művelési ág megváltoztatása; a gyep, valamint a nád és más vízinövényzet égetése.

59 Természeti területek vonatkozó előírások rendszere II.
Természetvédelmi szakhatósági közreműködési hatáskör érvényesítése A tartalom folyamatosan és negatív módon változik (védelmi szint?) Tiltó szabály: természetes, természetközeli állapotú vízfolyások partvonalától 50 m-es, tavak esetében 100 m-es sávjában új építmény elhelyezése Egyéb előírások: lásd az élőhelyek védelme kapcsán, a kettő átfedésben van Ha természeti területen gazdasági tevékenység gyakorlásának módja a természet védelméhez fűződő érdekeket súlyosan sérti vagy veszélyezteti, a KÖTEVIFE a tevékenység korlátozását, megtiltását kezdeményezi.

60 Természeti területek vonatkozó előírások rendszere III.
Természeti területek kijelölése folyamatban, potenciálisan az ország 22 %-ánál nagyobb terület is szóba jöhet, de… Átfedés van a NATURA 2000 hálózathoz tartozó területek és a természeti területek között Átfedés van a létrehozásra váró ökológiai (zöld) folyosók, hálózat elemei és a természeti területek között.

61 Élő szervezetek általános védelme I.
A védelem tárgya: Lásd: alapfogalmak élő szervezet (gyűjtőfogalom) Vadon élő (az emberi környezetben tartott állatfajok egyedkíméleti védelme más!) A védelmi szabályok védelmi minimumot jelentenek! Nincs külön védetté nyilvánítási aktus! Kiegészítő fogalmak: Őshonos: mindazon vadon élő szervezet, amely az utolsó két évezred óta a Kárpát-medence természetföldrajzi régiójában - nem behurcolás vagy betelepítés eredményeként - él, illetve élt. Stratégiai fontosságú fogalom, hiszen a védelem alapvető célja az őshonos fajok állományának természetes élőhelyen való megőrzése.

62 Élő szervezetek általános védelme II.
Behurcolt vagy betelepített: az az élő szervezet, amely az ember nem tudatos (behurcolás) vagy tudatos (betelepítés) tevékenysége folytán vált a hazai élővilág részévé. Tájidegen faj: az az élő szervezet, mely növény- és állatföldrajzi szempontból nem minősül őshonosnak, és megtelepedése, alkalmazkodása esetén a hazai életközösségekben a természetes folyamatokat az őshonos fajok rovására károsan módosíthatja. Visszatelepülő: azok az őshonos élő szervezet, amely hazánk területéről eltűnt (kipusztult), de természetes elterjedése folytán ismét megjelenik hazánk természetes élővilágának részeként.

63 Élő szervezetek általános védelme III.
Általános „használati” elvek: A vadon élő szervezetek igénybevételével és terhelésével járó gazdasági, gazdálkodási és kereskedelmi tevékenységet a természeti értékek és rendszerek működőképességét és a biológiai sokféleséget fenntartva kell végezni. A vadászható és halászható vad- és halfajok vadászata, halászata és horgászata csak olyan mértékű lehet, amely a faj természetes állományának sokféleségét, fennmaradását nem veszélyezteti.

64 Élő szervezetek általános védelme IV.
Anyagi jogi tilalmak: Tilos a vadon élő szervezetek gyűjtésének, pusztításának, vadon élő állatok befogásának, életük kioltásának olyan eszközét és módszerét használni, mely válogatás nélküli vagy tömeges pusztulásukkal, sérülésükkel, kínzásukkal jár. Tilos a vadon élő szervezetek genetikai állományainak mesterséges úton történő megváltoztatása, az így keletkezett egyed terjesztése, életközösségek közötti szándékos áthurcolása. Felmentés: emberi egészség, termesztett növények, tenyésztett állatok védelme, rendeltetésszerű gazdálkodás Tilos a nem őshonos halfajok természetes vagy természetközeli vizekbe telepítése, továbbá halgazdasági célú halastavakból az ilyen halfajok más élővizekbe való juttatása.

65 Élő szervezetek általános védelme V.
Hatósági engedélyezési (eljárási) típusú: Vadászható állatfajnak nem nyilvánított, nem őshonos vadon élő állatfaj betelepítéséhez, továbbá vadon élő állatfaj visszatelepítéséhez a miniszter - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hozzájárulásával kiadott - engedélye szükséges. Az előző pont kivétellel a nem őshonos élő szervezetek betelepítéséhez vagy élő szervezet visszatelepítéséhez - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hozzájárulásával - a miniszter engedélye szükséges.

66 Élő szervezetek általános védelme VI.
Vadon élő szervezet állományának szabályozását szolgáló új eljárás bevezetéséhez az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OKTVF) hozzájárulása szükséges. Vadállomány, halászható halállomány veszélyeztetettsége esetén korlátozás kezdeményezése (KÖTEVIFE) Túlszaporodott vad, halállomány szabályozási, felszámolási kezdeményezése (KÖTEVIFE)

67 Élő szervezetek általános védelme VII.
Szabályozási keretek (többlet): GMO (külön törvény) Vadon élő szervezet egyedének az országba történő behozatala, átszállítása, kivitele, mesterséges körülmények közötti szaporítása, tartása, termesztésbe, tenyésztésbe vonása, keresztezése, természetbe kijuttatása, értékesítése (Kormányrendelet) Az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába tartozó vadászható állatfajok kereskedelmi, behozatali és kiviteli szabályai (miniszteri rendelet, FVM egyetértéssel) A nem halászható (horgászható) fajokról, a halászati (horgászati) tilalmakról és fajok szerinti tilalmi időkről (FVM-KvVM e. rendelet)

68 Élőhelyek általános védelme I.
Az élőhelyek és a természeti területek védelme átfed A természeti területek esetében szükség van külön jogi aktusra (jegyzék), egyéb esetben nincs Általános követelmények meghatározása: A mező-, erdő-, nád-, hal-, vadgazdálkodás során biztosítani kell a fenntartható használatot, ami magában foglalja a tartamosságot, a természetkímélő módszerek alkalmazását és a biológiai sokféleség védelmét. A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes élővilág maradandó károsodása, a védett élő szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottevő csökkenése nélkül kell végezni. A vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni.

69 Élőhelyek általános védelme II.
A természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az élőhely típusára, jellemző vadon élő szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására. A termőföld hasznosítása, illetve a hasznosításra alkalmatlan területek használata, igénybevétele, meliorációs tervek készítése és végrehajtása, egyéb mezőgazdasági tevékenységek folytatása, valamint a vízgazdálkodás és a vízrendezés során a természetes és természetközeli állapotú vízfelületeket, nádasokat és más vizes élőhelyeket, valamint a mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területek természetes növényállományát meg kell őrizni. fenntartható használat (hasznosítás): a természeti értékek olyan módon és ütemben történő használata, amely nem haladja meg megújuló képességüket, nem vezet a természeti értékek és a biológiai sokféleség csökkenéséhez, ezzel fenntartva a jelen és jövő generációk életlehetőségeit.

70 Élőhelyek általános védelme III.
Preferált élőhely-típusok (művelési ághoz is kapcsolódva): erdő, gyep, nádas, vizes élőhely A szabályozás részben orientáló lásd: erdő (16. § (3) bek.), gyep (16. § (4) bek.), általában termőföld (17. § (3) bek.), részben tiltó, korlátozó (pl. építési, használati, lásd 17. § (4) bek., 18. §, 21. §), érvényesítés: hatósági, szakhatósági eszközökkel A növényvédő szerek, bioregulátorok és egyéb irtószerek, valamint a talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok forgalomba hozatalának, felhasználásának, alkalmazásának kísérleti célú, ideiglenes vagy végleges engedélyezése a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel lehetséges, az engedélyezéshez az OKTVF hozzájárulása szükséges.

71 Élőhelyek általános védelme IV.
Vizes élőhelyek általános védelme A természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyen, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges vízmennyiséget (ökológiai vízmennyiség) mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet. Kulcs fogalmak: ökológiai vízmennyiség mesterséges beavatkozás

72 Élőhelyek általános védelme V.
Természeti területen - a jogszerűen beépített területek, valamint vízjogi engedéllyel rendelkező építmények kivételével - tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren, tavak partjától számított 100 méteren belül, valamint a vízfolyások hullámterében új építmények elhelyezése. (kivétel: hajózást, a halastavakon a halászati hasznosítást szolgáló létesítmények elhelyezése) Tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 1000 méteren belül - a vízkárelhárításhoz szükséges vegyi anyagok kivételével - a külön jogszabályban meghatározott, a vizekre és a vízben élő szervezetre veszélyes vegyi anyagok kijuttatása, elhelyezése.

73 Földtani értékek általános védelme I.
Földtani értékek védelme Általános elvárások A földtani természeti értékek védelme a tájvédelmet, továbbá az élettelen és meg nem újítható természeti erőforrások és az élővilág létfeltételeinek megóvását szolgálja. A földtani természeti értékek általános védelme kiterjed a földtani, felszínalaktani képződményekre, ásványokra, ásványtársulásokra, ősmaradványokra. A természeti érték igénybevételével járó tevékenység, így különösen a beruházás, építés, létesítés tervezése, kivitelezése során biztosítani kell, hogy a földtani természeti értékek, valamint a nyilvántartott ásványvagyon csak a lehető legkisebb mértékben károsodjon.

74 Földtani értékek általános védelme II.
Tilalmak Nyílt (fedetlen) karsztos kőzetből álló felszínen tilos a karsztos kőzet, illetve a karsztvíz szennyezése vagy állapotának jogellenes megváltoztatása. Kulcs fogalmak: Nyílt karsztos területek Szennyezés Jogellenes megváltoztatás A nyílt karszt területek jegyzékben (lásd 8002/2005. (MK. 138.) KvVM tájékoztató) Ez deklaratív hatályú jegyzék (a védelmet a Tvt. hozza létre)!

75 Földtani értékek általános védelme III.
Tilos az ásványok, ásványtársulások, ősmaradványok jogellenes károsítása. (Hasonló rendelkezés a Bt.-ben, leletmentés!) Szakhatósági hozzájárulás: bányászati tevékenység természeti területen Koncesszióra vonatkozó speciális szabály

76 Melyek a kiemelt oltalom indokai?
Kiemelt oltalom köre Mi lehet a kiemelt oltalom tárgya? Természeti érték > védett természeti érték Földterület (!) > védett természeti terület Melyek a kiemelt oltalom indokai? földtani, geomorfológiai hidrológiai növénytani állattani tájképi kultúrtörténeti egyéb

77 A kiemelt oltalom létrejötte
1. Ex lege természeti érték terület 2. Védetté nyilvánítási eljárás után jogszabályban országos jelentőségű helyi jelentőségű 3. Egyedi hatósági határozatban ideiglenes védelem (Tvt. 27. § (1)-(2) bekezdések) átmeneti védelem (Tvt. 27. § (3) bekezdés)

78 Ex lege védett természeti területetek, értékek I.
Területek: földvár (Tvt. 23. § (2) bekezdés g/ pont ) TE „olyan védelmi céllal létesített vonalas vagy zárt alakzatú földmű, amely azonosíthatóan fennmaradt domborzati elemként történeti, kulturális örökségi, felszínalaktani, illetve tájképi értéket képvisel” kunhalom (Tvt. 23. § (2) bekezdés f/ pont ) TE „olyan kultúrtörténeti, kulturális örökségi, tájképi, illetve élővilág védelmi szempontból jelentős domború földmű, amely kimagasodó jellegével meghatározó eleme lehet a tájnak” forrás (Tvt. 23. § (2) bekezdés b/ pont ) TE „a felszín alatti víz természetes felszínre bukkanása, ha a vízhozama tartósan meghaladja az 5 liter/percet, akkor is, ha időszakosan elapad” víznyelő (Tvt. 23. § (2) bekezdés c/ pont ) TE „ az állandó vagy időszakos felszíni vízfolyás karsztba történő elnyelődési helye”

79 Ex lege védett természeti területetek, értékek II.
láp (Tvt. 23. § (2) bekezdés d/ pont ) TT „olyan földterület, amely tartósan vagy időszakosan víz hatásának kitett, illetőleg amelynek talaja időszakosan vízzel telített, és da) amelynek jelentős részén lápi életközösség, illetve lápi élő szervezetek találhatók, vagy db) talaját változó kifejlődésű tőzegtartalom, illetve tőzegképződési folyamatok jellemzik” szikes tó (Tvt. 23. § (2) bekezdés e/ pont ) TT „ olyan természetes vagy természetközeli vizes élőhely, amelynek medrét tartósan vagy időszakosan legalább 600 mg/liter nátrium kation dominanciájú oldott ásványi anyag tartalmú felszíni víz borítja, illetve a területén sziki életközösségek találhatók”

80 Ex lege védett természeti területetek, értékek III.
barlang (Tvt. 23. § (2) bekezdés a/ pont ) - „a barlang a földkérget alkotó kőzetben kialakult olyan természetes üreg, melynek hossztengelye meghaladja a két métert és - jelenlegi vagy természetes kitöltésének eltávolítása utáni - mérete egy ember számára lehetővé teszi a behatolást” visszatelepülő élő szervezet (Tvt. 45. § (2) bekezdés ) fajok keresztezései, kereszteződései, ha a magasabb védettségi szintű szülőfaj védett (Tvt. 45. § (3) bekezdés)

81 Ex lege védett területetek, érték IV.
Ex lege fokozottan védett természeti területek: BR magterület (Tvt. 29. § (4) bekezdés) ER magterület (Tvt. 29. § (4) bekezdés) NP természeti övezet (Tvt. 29. § (4) bekezdés) Ex lege fokozottan védett természeti érték: fajok keresztezései, kereszteződései, ha a magasabb védettségi szintű szülőfaj fokozottan védett (Tvt. 45. § (3) bekezdés)

82 Ex lege védett területetek, érték V.
Ex lege védelem sajátossága: az adott terület vagy érték kiemelt védelme a jogszabály (törvény) erejénél fogva bekövetkezik, ahhoz védetté nyilvánítást előkészítő eljárásra, vagy más hatósági aktusra nincs szükség Nem érinti a védettség törvény erejénél fogva bekövetkezését: - a védettség tényének az ingatlan-nyilvántartásba való be/feljegyzése - az ex lege védett természeti terület kiterjedésének hatósági megállapítása (Tvt. 26. § (3) bekezdés) - Tvt. szerinti jegyzékben szereplés ténye (Tvt. 24. § (3) bekezdés) /kunhalom, földvár, szikes tó, láp/. A hivatkozott jegyzék deklaratív hatályú!

83 Védetté nyilvánítási eljárás (terület) I.
Javaslattevő: bárki Előkészítő: NPIG, vagy helyi jelentőségű esetében a települési önkormányzat jegyzője Ha a jegyző: állásfoglalás az NPIG útján a Minisztériumtól, hogy országos jelentőségű védettséget kívánnak-e Tisztázandó szempontok: Indokoltság Védelmi cél Célhoz szükséges intézkedések Feltételek Következmények

84 Védetté nyilvánítási eljárás (terület) II.
Egyeztető megbeszélés, szükség szerint helyszíni szemle (célja: vélemények megismerése, lehet írásban is) Résztvevők: javaslattevő, érdekelt hatóság, akire jogok, kötelezettségek hárulnak (hirdetményi kézbesítés) Jegyzőkönyv, összefoglaló Felterjesztés (az elfogadás az országos és a helyi jelentőségűnél eltér!) A védetté nyilvánítást előkészítő eljárás nem hatósági eljárás (nem a Ket. szabályai az irányadóak), hanem speciális jogszabály-előkészítő eljárás.

85 Védetté nyilvánítási eljárás (terület) III.
- országos jelentőségű védett természeti terület esetén: a természetvédelemért felelős miniszter rendeletben - fokozottan védetté nyilvánítás (fogalmilag csak országos jelentőségű védett természeti terület esetében): a természetvédelemért felelős miniszter rendeletben - helyi jelentőségű védett természeti terület esetében: a települési önkormányzat képviselőtestülete (közgyűlése) rendeletben

86 Védetté nyilvánítási eljárás (érték) IV.
Természeti érték védetté, fokozottan védetté nyilvánítását a Minisztérium készíti elő. (Tvt. 25. § (5) bekezdés) A természeti értékek védetté nyilvánítására nem vonatkoznak a Tvt. a korábban említett előkészítési szabályok. Ebben az esetben az előkészítés a jogszabály-előkészítés általános és speciális rendelkezései szerint zajlik. (indokoltság, hatások vizsgálata, társadalmi, szakmai egyeztetés, közigazgatási egyeztetés) Eljárási szabályok: alapvetően a Jat.

87 Elrendelés formája: azonnal végrehajtható határozat
Ideiglenes védelem Feltételei: védelemre tervezett terület jelentős károsodásának veszélye áll fenn egyszeri Elrendelő: a természetvédelmi hatóság (az érdekelt hatóságok véleményének kikérése mellett) Elrendelés formája: azonnal végrehajtható határozat Tartalma: ideiglenes védettség kimondásának ténye (kötelező) terület kezelésével, természeti értékek megóvásával kapcsolatos kötelezettségek (opcionális) veszélyeztető tevékenység folytatását korlátozhatja, felfüggesztheti, illetve megtilthatja (a feltételes mód ellenére erről kell rendelkezni) Időtartama: a végleges védettség kimondásáig, legfeljebb 3 hónap országos jelentőségű esetében 2 hónappal meghosszabbítható (feltételek!)

88 KÖTEVIFE (az érdekelt hatóságok véleményének kikérése mellett)
Átmeneti védelem Feltételei: Földterület időszakosan Fokozottan védett élő szervezetek élőhelye Megóvása másként nem biztosítható Elrendelő: KÖTEVIFE (az érdekelt hatóságok véleményének kikérése mellett) Elrendelés formája: azonnal végrehajtható határozat Tartalma: átmeneti védettség kimondásának ténye (kötelező) Időtartama: legfeljebb 3 hónap

89 A védetté nyilvánítást kimondó jogszabály tartalma I.
A Jat. szerinti általános (minimális) követelmények szám, kibocsátó, cím, felhatalmazás, hatályba lépés A Tvt. szerinti többlet: a) a védetté nyilvánítás ténye, a természetvédelmi értékek megnevezése,

90 A védetté nyilvánítást kimondó jogszabály tartalma II.
b) terület esetében annak jellege, kiterjedése, a védetté nyilvánítás indoka, természetvédelmi célja, a földrészletek helyrajzi számai, a Tvt.-ben meghatározott egyes korlátozások és tilalmak alóli esetleges felmentés, továbbá a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, illetve hozzájárulásához kötött - a 21. §-ban és a §-ban nem szabályozott - tevékenységek köre, lehetőség szerint a földrészlet határvonalának töréspont koordinátái, valamint a 36. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított rendelkezéseket (természetvédelmi kezelési terv), c) az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába tartozás tényét.

91 A kiemelt védettség megszűntetésének szabályai
A kiemelt védettség – meghatározott feltételekkel – megszűntethető. Megszűntetés (védettség feloldása) esetén az általános védelmi szabályok élnek csak, a kiemelt védelemre vonatkozóak megszűnnek. Alapvető feltételek: A védettség, fokozottan védettség fenntartását természetvédelmi szempontok ne indokolják. A védelmi szint ne sérüljön (vö. AB gyakorlat). Meghatározott eljárás lefolytatása. Megfelelő szintű jogszabály (a védetté nyilvánító normával azonos jogforrási szint, kiv.: ex lege). Ex lege védett terület, érték esetében: miniszteri rendelet a jogforrás. Speciális: Helyi jelentőségű védett természeti terület védettségének a feloldásához az NPIG véleményét be kell szerezni.

92 VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK
* A táblázatban nem szerepeltetjük az ex lege védett természeti területeket, melyek felmérése még nem fejeződött be teljes körűen. 92

93 93

94 Védett természeti területek fajtái I.
A védett természeti terület a védelem kiterjedtségének, céljának, hazai és nemzetközi jelentőségének megfelelően lehet: nemzeti park (NP) tájvédelmi körzet (TK) természetvédelmi terület (TT) természeti emlék (TE) Ez a négy kategória a hazai területi természetvédelem alap, vagy fő kategóriája. Valamennyi védett természeti területet be kell sorolni e kategóriák valamelyikébe! NP, illetve TK létrehozására kizárólag a természetvédelmi feladatokért felelős miniszter jogosult (rendeletben).

95 Védett természeti területek fajtái II.
Nemzeti park az ország jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, olyan nagyobb kiterjedésű területe, melynek elsődleges rendeltetése a különleges jelentőségű, természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elősegítése. Tájvédelmi körzet az ország jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggő területe, tájrészlete, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki, és elsődleges rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megőrzése. Természetvédelmi terület az ország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe, amelynek elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének a védelme. Természeti emlék valamely különlegesen jelentős egyedi természeti érték, képződmény és annak védelmét szolgáló terület.

96 Védett természeti területek fajtái III.
Országos jelentőségű: NP, TK, TT, TE Helyi jelentőségű: TT, TE Járulékos kategóriák (opcionális): Fokozottan védett Bioszféra rezervátum Erdőrezervátum Tudományos rezervátum (A BR, ER magterületre és puffer/védő/területre osztandó) Az NP területét természeti, kezelt és bemutató övezetbe kell sorolni.

97 Védett természeti területek fajtáihoz kapcsolódó egyéb területi kategóriák I.
NATURA 2000 területek: - gyűjtőfogalom Különleges madárvédelmi terület Különleges természet-megőrzési terület /status: jelölt/ Kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület /status: jelölt/ - nem feltétlenül védett természeti területek - kijelölésük EU programhoz kapcsolódik, illetve közösségi jogi normák hazai végrehajtását szolgálja - a Tvt. csak keretjogszabálya, a konkrét kijelölés, illetve az ebből fakadó korlátozások, követelmények külön jogszabályban találhatók (kijelölés: miniszteri rendelet, részletes szabályok: Korm. rendelet) - lásd: 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet - ha a NATURA 2000-es terület egyben védett természeti terület is, akkor a VTT-re vonatkozó szabályok a meghatározóak

98 Védett természeti területek fajtáihoz kapcsolódó egyéb területi kategóriák II.
Natúrpark: Pusztán egy elnevezés (megnevezés) Az elnevezés használatához kell miniszteri hozzájárulása (jogi formája???) Természeti, védett természeti területek része, egésze kaphatja „ha annak nemzetközi gyakorlatban kialakult és elfogadott feltételei fennállnak” Érzékeny Természeti Területek: Külön jogszabály (2/2002. (I. 23.) KöM-FVM e.r.) + egyedi aktus Alapvetően nem védett természeti terület („mezőgazdasági hasznosítású térségek”, 25 %-os limit az országos jelentőségű VTT-kre) Általános és speciális korlátozások, melyek azonban (természet)védelmi célokat is szolgálnak

99 Védett természeti területek fajtáihoz kapcsolódó egyéb területi kategóriák III.
Védőövezet: - nem VTT! - rendeltetése: megakadályozza vagy mérsékelje azoknak a tevékenységeknek a hatását, amelyek a védett természeti terület állapotát vagy rendeltetését kedvezőtlenül befolyásolnák Kijelölése: szükség szerint, esetileg Kijelölés jogi formája: a védetté nyilvánító jogszabályban (akár annak módosításával), főszabály szerint a védetté nyilvánítással egyidejűleg A védőövezetben a természetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy hozzájárulásához kötött tevékenységek körét a) országos jelentőségű védett természeti terület esetében a miniszter, b) helyi jelentőségű védett természeti terület esetében a települési önkormányzat - fővárosban a fővárosi önkormányzat - rendeletben határozza meg.

100 A védett természeti területekre vonatkozó előírások rendszere I.
Speciális előírások megelőzik az általánosakat (pl. Ptk.), elvileg többletet jelentenek a „jó gazda gondosságához” képest Indoka: - a természetvédelmi célok érvényesítése - a természetvédelmi rendeltetés prioritásának biztosítása Jellege: - statikus ( az adott állapotot konzerváló) - dinamikus (a természeti folyamatok zavartalanságát biztosító) - stato-dinamikus (vegyes jellegű)

101 A védett természeti területekre vonatkozó előírások rendszere II.
Hol állapítják meg? törvény (Tvt. vagy más ágazati) más szintű jogszabály (pl. Tvt. vhr., vagy ágazati vhr.) egyedi hatósági aktus Ki állapítja meg? jogalkotási jogkör gyakorlója (OGY, Korm., miniszter) Hatósági jogkör gyakorlója (természetvédelmi vagy más hatóság) Az eszközök megválasztásának követelményei: mindig célhoz rendelt arányos konkrét terület-specifikus társadalmi, gazdasági tényezőket figyelembe vevő az egyediséget figyelembe vevő

102 A védett természeti területekre vonatkozó előírások rendszere III.
Hatósági eljáráshoz kapcsolódóak A jogilag elvárt magatartás hatósági eljárás keretében határozzák meg. hatósági engedély szakhatósági állásfoglalás korlátozás, eltiltás, megtiltás kötelezés Anyagi jogi jellegűek A jogszabály részletesen tartalmazza az elvárt magatartást. tilalom korlátozás (hely, idő, mennyiség, gyakoriság) feltételek meghatározása megengedő rendelkezés kombinált

103 A védett természeti természeti területekre vonatkozó előírások rendszere IV.
Mely jogszabályok tartalmaznak rendelkezéseket? Tvt. (lásd pl.: 31. §, 33. §/erdő!/, §.ok) A Tvt. felhatalmazása alapján kiadott központi jogszabály (pl. védetté nyilvánító jogszabály) Más központi jogszabályokban szereplő (pl. Etv., Vtv., Bt.) Települési önkormányzati rendeletben szereplő (helyi jelentőségű VTT) Mely hatóságok rendelkeznek természetvédelmi hatáskörrel? természetvédelmi hatóság (KÖTEVIFE, vagy települési önkormányzat jegyzője, NPIG speciális helyzete!) más hatóságok (erdészeti, vadászati, halászati stb.) Speciális helyzet: a tájvédelmi hatáskör (35. §)

104 A védett természeti természeti területekre vonatkozó előírások rendszere V.
Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges különösen: kutatás, gyűjtés, kísérlet végzéséhez (van kivétel!) a gyep feltöréséhez, felújításához, felülvetéséhez, öntözéséhez legeltetéshez, kaszáláshoz a terület helyreállításához, jellegének, használatának megváltoztatásához; termőföldnek nem minősülő földterület rendeltetésének, termőföld művelési ágának a megváltoztatásához az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fasor, fás legelőn lévő fa kivágásához, telepítéséhez nád és más vízinövényzet égetéséhez, irtásához, aratásához, gyep- és parlagterület, tarló és szalma égetéséhez, valamint - a kijelölt és kiépített tűzrakóhely kivételével - erdőterületen tűz gyújtásához növényvédő szerek, bioregulátorok és egyéb irtószerek, valamint a talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok felhasználásához horgászathoz közösségi és tömegsportesemények rendezéséhez, sportversenyhez, technikai jellegű sporttevékenység folytatásához; járművel történő közlekedéshez (van kivétel!)

105 A védett természeti természeti területekre vonatkozó előírások rendszere VI.
Országos jelentőségű védett természeti területre közvetlen kihatással lévő vagy azt közvetlenül érintő más hatósági eljárás során a felügyelőség szakhatóságként működik közre, így különösen: földrészlet megosztása, alakjának, terjedelmének megváltoztatása; telekalakítás, építés, létesítés és használatbavétel; nyomvonalas létesítmény és földmű építése; ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges telep létesítésének engedélyezése során; külön jogszabályban meghatározott esetben az erdészeti, vadászati, halászati hatósági eljárásokban; bányatelek megállapításának, módosításának, az ásványi nyersanyag feltárására, kitermelésére, valamint a meddőhányó hasznosítására, a kitermelés szünetelésére, a bánya bezárására vonatkozó műszak üzemi tervek és a tájrendezési terv jóváhagyásának, továbbá a bányászati létesítmények építésének és üzembe helyezésének engedélyezésekor, kivéve, ha a tevékenység környezeti hatásvizsgálat- vagy egységes környezethasználati engedélyköteles; termőföld más célú hasznosításának; külön jogszabályban meghatározott veszélyes anyag átszállításának, tárolásának engedélyezésekor.

106 A védett természeti természeti területekre vonatkozó előírások rendszere VII.
Speciális szabályok az erdőterületekre erdők elsődlegesen védelmi rendeltetésűek a teljes erdőgazdálkodási folyamatra speciális szabályozás (33. §) Különleges rendeltetésű vadászterületek kialakításának lehetősége Természetvédelmi kezelés priorálása: „ Természetvédelmi kezelésnek minősül a védett természeti érték, terület felmérését és nyilvántartását, megóvását, őrzését, fenntartását, bemutatását, valamint helyreállítását célzó valamennyi tevékenység.” Korlátozások, tilalmak elrendelése (37. §) Tűrési kötelezettség kimondása

107 A védett természeti természeti területekre vonatkozó előírások rendszere VIII.
Speciális anyagi jogi szabályozás: a természetvédelmi kezelési terv Előkészítése: nemzeti park igazgatóság, speciális jogszabály-előkészítési eljárás keretében Kihirdetés: jogszabály (miniszteri rendelet) Felülvizsgálat: szükség szerint, de legalább 10 évente Tartalmi elemek: 3/2008. (I. 30.) KöM rendelet Jelentősége: kiszámíthatóság, tervszerűség, hatósági aktusok számának a csökkenése,konszenzus-közeli Hátránya: rugalmatlan,korlátozott beavatkozási lehetőség

108 Védett és fokozottan védett értékek száma
Védett Fokozottan védett Össz. Növények 649 71 720 Zuzmók 8 Gombák 35 Állatok 860 137 997 Hangyabolyok 6 Fokozottan védett barlangok 145 108

109 A védett növényfajokra vonatkozó szabályozás I.
Mire terjed ki a védelem? Védetté, vagy fokozottan védetté nyilvánított növényfajokra (ennek köre: 13/2001. (V. 8.) KöM rendelet) Ex lege védett, vagy fokozottan védett fajokra Alapfogalmak! (faj, alfaj, változat, fejlődési szakaszok stb.) A kiemelt védelmi előírások mellett az általános védelmieket is alkalmazni lehet.

110 A védett növényfajokra vonatkozó szabályozás II.
Alapvető szabályozás: Élőhely-védelmi szabályok: Tilalmak: élőhelyek veszélyeztetése, károsítása Elvárások: „Gondoskodni kell a védett növény- és állatfajok, társulások fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megőrzéséről.” A fajok védelmére vonatkozó szabályok: Tilalmak: egyedek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása

111 A védett növényfajokra vonatkozó szabályozás III.
A KÖTEVIFE engedélye szükséges védett növényfaj: - egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének gyűjtéséhez; - egyedének birtokban tartásához, adásvételéhez, cseréjéhez, kertekbe, botanikus kertekbe történő telepítéséhez; - egyedének külföldre viteléhez, az országba behozatalához, az országon való átszállításához; - egyedének preparálásához; - egyedének betelepítéséhez, visszatelepítéséhez, termesztésbe vonásához; - egyedével vagy egyedén végzett nemesítési kísérlethez; - egyedének biotechnológiai célra történő felhasználásához; - természetes állományai közötti mesterséges géncseréjéhez.

112 A védett növényfajokra vonatkozó szabályozás IV.
Védett növényfajokból álló gén- és szaporítóanyag bank létrehozásához, védett növényfaj gén- és szaporítóanyag bankban történő elhelyezéséhez az OKTVF engedélye szükséges. Védett fasorban lévő, valamint egyes védett fák és cserjék természetes állapotának megváltoztatásához, kivágásához a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. Fokozottan védett növényfaj egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének eltávolításához, elpusztításához, megszerzéséhez a KÖTEVIFE engedélye szükséges. Fokozottan védett növényfajok esetén az engedély természetvédelmi vagy más közérdekből adható meg.

113 A védett növényfajokra vonatkozó szabályozás V.
Védett (fokozottan védett) növényfaj egyedének károsítása, veszélyeztetése vagy jogellenes zavarása esetén a KÖTEVIFE köteles az ilyen magatartás tanúsítóját a tevékenység folytatásától eltiltani. Amennyiben a védett egyedet károsító, veszélyeztető, zavaró tevékenységet más hatóság engedélye alapján végzik, a hatóság a KÖTEVIFE megkeresésére az engedélyezési eljárást ismételten lefolytatja, amelybe a KÖTEVIFET mint szakhatóságot bevonja. Az eljáró hatóság - amennyiben az nem a KÖTEVIFE - a tevékenység folytatását az eljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti.

114 A védett állatfajokra vonatkozó szabályozás I.
Mire terjed ki a védelem? Védetté, vagy fokozottan védetté nyilvánított állatfajokra (ennek köre: 13/2001. (V. 8.) KöM rendelet) Ex lege védett, vagy fokozottan védett fajokra Alapfogalmak! (faj, alfaj, változat, fejlődési szakaszok stb.) A kiemelt védelmi előírások mellett az általános védelmieket is alkalmazni lehet.

115 A védett állatfajokra vonatkozó szabályozás II.
Alapvető szabályozás: Élőhely-védelmi szabályok: Tilalmak: lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. A fajok védelmére vonatkozó szabályok: Tilalmak: egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése

116 A védett állatfajokra vonatkozó szabályozás III.
A KÖTEVIFE engedélye szükséges védett állatfaj - állományának szabályozásához; - egyedeinek gyűjtéséhez, befogásához, elejtéséhez, birtokban tartásához, idomításához; - egyedeinek szaporításához; - egyedének kikészítéséhez, preparálásához, a preparátumok birtokban tartásához; - egyedének élőállat gyűjteményben történő tartásához; - hazai állatfaj-állományának külföldi állományból származó egyeddel történő kiegészítéséhez; - állományai közötti mesterséges géncseréhez; - egyedének cseréjéhez, adásvételéhez; - egyedének külföldre viteléhez, onnan történő behozatalához, az országon való átszállításához; - egyede visszatelepítéséhez, betelepítéséhez; - kártételének megelőzése érdekében riasztási módszer alkalmazásához; - egyede fészkének áttelepítéséhez; - egyedének háziasításához.

117 A védett állatfajokra vonatkozó szabályozás IV.
Fokozottan védett állatfajok esetén a fentiek szerinti engedély csak természetvédelmi vagy más közérdekből adható meg. Fokozottan védett fajok esetében a fenti engedélyezése során - a fészek áttelepítés kivételével - első fokon az OKTVF jár el. A KÖTEVIFE engedélye szükséges még: állatgyűjtemények, állatkertek, illetve egyéb vadon élő védett állatok tartására, idomítására szolgáló létesítmények, telephelyek kialakításához, fenntartásához, üzemeltetéséhez. Elhullott, elejtett védett állat egyedét a megtalálónak - ha e törvény másként nem rendelkezik - az NPIG-hez be kell jelentenie.

118 A védett állatfajokra vonatkozó szabályozás V.
Speciális szabályozások: - A védett növény- és állatfajok védelmére, tartására, bemutatására, hasznosítására vonatkozó részletes szabályokat, feltételeket a Kormány rendeletben állapítja meg (lásd: 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, csak az állatfajok tekintetében, többek között a solymászat szabályozása). Rendszeresen hasznosított védett állatfaj állományának hosszú távú fenntartható hasznosítása érdekében a miniszter rendeletben határozza meg az adott faj állománya hasznosításával kapcsolatos szabályokat (lásd 19/2006. (III. 31.) KvVM rendelet, éti csiga hasznosítása). Fokozottan védett élő szervezetek élőhelyén, valamint élőhelye körül - a miniszter által rendeletben meghatározottak szerint - használati, gazdálkodási korlátozás elrendelése ( lásd:12/2005. (VI. 17.) KvVM rendelet).

119 A védett állatfajokra vonatkozó szabályozás VI.
Védett állatfaj egyedének károsítása, veszélyeztetése vagy jogellenes zavarása esetén a KÖTEVIFE köteles az ilyen magatartás tanúsítóját a tevékenység folytatásától eltiltani. Amennyiben a védett egyedet károsító, veszélyeztető, zavaró tevékenységet más hatóság engedélye alapján végzik, a hatóság a KÖTEVIFE megkeresésére az engedélyezési eljárást ismételten lefolytatja, amelybe a KÖTEVIFÉT mint szakhatóságot bevonja. Az eljáró hatóság - amennyiben az nem a KÖTEVIFE - a tevékenység folytatását az eljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti.

120 A védett állatfajokra vonatkozó szabályozás VII.
A Tvt. érinti a régi hazai háziállatfajok és fajták védelmét is. (itt áttörik az egyik alapfogalom…) Régi hazai (őshonos) háziállatfaj és fajta az, amelynek kialakulása a Kárpát-medence természetföldrajzi területén történt, vagy tartása, tenyésztése történelmi múltra tekint vissza. Lásd bővebben: a védett őshonos és veszélyeztetett helyzetbe került állatfajták körének megállapításáról szóló 36/1994. (VI. 28.) FM-KTM együttes rendelet a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról szóló 32/2004. (IV. 19.) OGY határozat

121 Egyéb védett élő szervezetekre vonatkozó előírások
A védett növény- és állatfajnak nem minősülő védett élő szervezetekre (gombák és mikroorganizmusok) a növény-, illetve állatfajokra, védett életközösségekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Jelenleg a gombák szempontjából van jelentősége e rendelkezésnek, a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 9. melléklete tartalmazza a védett gomba-, illetve zuzmó fajokat (2005 óta).

122 Védett életközösségek
Életközösségek védetté nyilvánítása – sui generis módon - nem történt meg, tehát a rendelkezés a gyakorlatban nem „él” A védetté nyilvánítás jogforrási szintje: miniszteri rendelet A korlátozások jogszabálya: 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet (az eredeti elképzeléssel ellentétesen területi alapú)

123 Barlangokra vonatkozó szabályozás I.
Barlang: definíció (lásd: Tvt. 23. § (3) bekezdés a/ pont), de a barlangra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a védetté nyilvánított mesterséges üregekre is! Ex lege védett természeti érték Miniszteri rendeletben fokozottan védetté nyilvánítható (lásd: 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet)

124 Barlangokra vonatkozó szabályozás II.
Barlang védettsége kiterjed: - bejáratára, - teljes járatrendszerére, - a befoglaló kőzetére, - képződményeire, - formakincsére, - bármilyen halmazállapotú kitöltésére, - természetes élővilágára, - a mesterségesen létrehozott, bejárati vagy barlangrészeket összekötő szakaszára. A teljesen vagy túlnyomóan mesterséges üregeket, amelyeknek a felületén utólag létrejött szakmai, tudományos szempontból jelentős képződmények alakultak ki, vagy természetvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségűek miniszteri rendelettel védetté lehet nyilvánítani (jogvédelem = barlang).

125 Barlangokra vonatkozó szabályozás III.
Barlang vagy védetté nyilvánított mesterséges üreg védelme feloldható, ha a védelmének fenntartásához természetvédelmi érdek többé nem fűződik (miniszteri rendelet + védelmi szint!). Barlang felszíni területén (a barlang természetes állapotának fenntartása érdekében) - korlátozás rendelhető el Egyedi hatósági aktus - védőövezet jelölhető ki Kijelölés miniszteri rendelet Korlátozás miniszteri rendelet (ua) - védetté nyilvánítható Országos vagy helyi jelentőség szerint VTT-nek minősül Tvt. és a védetté nyilvánító jogszabály rendelkezései Van sui generis értéke Felszíni területnek minősül a földfelszínnek az a része, amely a barlang természetes állapotára közvetlen kihatással van.

126 Barlangokra vonatkozó szabályozás IV.
Barlang, barlangszakasz egyedi határozattal gyógy-barlanggá nyilvánítható (egészségügyi feladatokat ellátó miniszter által kijelölt szerv a KvVM szakhatósági hozzájárulásával) A barlangokról - az ingatlan-nyilvántartástól függetlenül - közhiteles nyilvántartást kell vezetni (jelenleg a KvVM vezeti, részletes szabályok a 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet) Barlang, barlangszakasz felfedezését be kell jelenteni (8 nap, NPIG felé)

127 Barlangokra vonatkozó szabályozás V.
A felszíni ingatlan és a barlang tulajdonjoga elválhat egymástól. A barlangbejáratot az ingatlantulajdonos nem veszélyeztetheti, nem rongálhatja meg, nem tömheti el, nem zavarhatja a barlangot élőhelyül használó állatokat, és nem akadályozhatja a barlang hasznosítását. Az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles, hogy az NPIG, KÖTEVIFE, illetve az általuk erre feljogosított személyek, továbbá az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv felhatalmazásával eljáró személyek a barlangot megközelítsék, az idegenforgalom számára kiépített barlangot meglátogassák. (csak a tényleges kár megtérítése mellett) A fentiek biztosítására az NPIG-et szolgalmi jog illeti meg, illetve annak az ingatlannak a tulajdonosát, amelyről a barlang nyílik, szolgalmi jog terheli (szolgáló telek). Ennek tényét az ingatlan-nyilvántartásba - az igazgatóság kezdeményezésére - be kell jegyezni.

128 Barlangokra vonatkozó szabályozás VI.
Hatósági engedélyhez kötött tevékenységek Minisztérium engedélye szükséges - barlang, barlangszakasz hasznosításához, illetve a hasznosítási mód megváltoztatásához; - barlang, barlangszakasz kiépítéséhez; - barlangi képződmények kimentéséhez, hasznosításához, értékesítéséhez, külföldre juttatásához. A KÖTEVIFE engedélye szükséges a barlangban végzett, a barlang állagára, állapotára, természetes élővilágára kiható valamennyi tevékenység megkezdéséhez, így különösen: -barlangban, barlangszakaszban végzendő kutatáshoz, kísérlethez, gyűjtéshez, kivéve, ha a kutatást az NPIG végzi; - barlangi búvármerüléshez; - az (1) bekezdés b) pontja kivételével műszaki beavatkozáshoz, így különösen bejárat vagy barlangszakasz lezárásához, műtárgy elhelyezéséhez, azok felújításához, helyreállításához; - filmforgatáshoz; - a védőövezetet megállapító miniszteri rendeletben meghatározott tevékenységekhez.

129 Barlangokra vonatkozó szabályozás VII.
Jogszabályban meghatározott barlangok látogatásához az NPIG vagyonkezelői hozzájárulása szükséges. KÖTEVIFE szakhatósági hozzájárulása szükséges: - barlangban végzendő robbantáshoz , - barlang védőövezetében végzendő valamennyi tevékenységhez, így különösen: az építési, fennmaradási engedély kiadásához; vegyi anyag tárolásához, felhasználásához; telekalakítás engedélyezéséhez; ipari, mezőgazdasági, erdőgazdasági, szolgáltató tevékenység gyakorlásához szükséges telep létesítéséhez, berendezéseinek felújításához, az alkalmazott technológia megváltoztatásához; nyomvonalas létesítmény és földmű építéséhez; a védőövezetet megállapító miniszteri rendeletben meghatározott tevékenységekhez.

130 Védett ásványi képződmények I.
Ásványi képződmények védetté nyilvánítása első ízben 2007-ben (lásd: 21/2007. (VI. 20.) KvVM rendelet a védett ásványok és ásványtársulások köréről és pénzben kifejezett értékéről) Gyűjtő fogalom! (ásvány, ásvány-társulás, ősmaradvány) Védetté nyilvánítható: ritka, különleges nagyságú, kifejlődésű, vagy szakmai, tudományos szempontból kiemelkedő jelentőségű ásvány, ásványtársulás, ősmaradvány

131 Védett ásványi képződmények II.
Az in situ védelem prioritása a Tvt-ben Az ex situ védelem: a legkisebb károsodást okozó módszerrel a lelőhelyről eltávolítva, úgy kell elhelyezni, hogy az oktatási, tudományos és bemutatási célokat szolgáljon. A bányászati tevékenység során feltárt védett ásványokat, ősmaradványokat az NPIG-nek be kell jelenteni, és lehetővé kell tenni a leletmentést. KÖTEVIFE engedély: ásványok, ősmaradványok gyűjtéséhez, forgalomba hozatalához, külföldre viteléhez.

132 Tervezési rendszer I. Hierarchikus, egymásra épülő rendszer
Kapcsolódik a természet védelmének rendszeréhez, struktúráját a Tvt meghatározza Nemzeti Természetvédelmi Alapterv célja: természet védelmével, a biológiai sokféleség megőrzésével kapcsolatos állami feladatok és politika meghatározása, a természeti és táji értékek, természetes élőhelyek, vadon élő növény- és állatfajok, valamint más természeti értékek felmérésének, értékelésének, védelmének és helyreállításának biztosítása, az ezzel kapcsolatos tevékenységek összehangolása Nemzeti Környezetvédelmi Program része 6 évre vonatkozik (felülvizsgálat) Jelenleg: a közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról szóló132/2003. (XII. 11.) OGY határozat

133 Tervezési rendszer II. Az NTAT tartalmazza:
- az ország természeti területei állapotának általános leírását, a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából jelentős folyamatok, tevékenységek meghatározását; - a természeti értékek és területek megóvására vonatkozó általános követelményeket, ágazati és ágazatközi feladatokat; - a védett természeti értékek és területek megóvásának, továbbá újabb védett természeti területek létesítésének hosszú és középtávú szempontjait; - az ökológiai hálózat és az ökológiai (zöld) folyosók kialakításának és fenntartásának hosszú és középtávú szempontjait; - az érzékeny természeti területek, rendszerek kialakításának és fenntartásának hosszú és középtávú szempontjait; - a természet védelmének az előző pontokhoz kapcsolódó legfontosabb feltételrendszereit, intézkedési elveit; - a természet védelme kutatás-fejlesztési, oktatási, bemutatási, népszerűsítési feladatainak hosszú és középtávú programját; - a természeti értékek és területek megfigyelését, adatgyűjtését, nyilvántartását és értékelését végző rendszer kiépítésének és fenntartásának elveit.

134 Tervezési rendszer III.
A természetvédelmi feladatokért felelős miniszter az NTAT végrehajtása érdekében, szükség szerint: - regionális, - adott tájra vagy védett természeti területre, - természeti értékekre vonatkozó tervet készít, készíttet, illetőleg kezdeményezi annak elkészítését. Formája: Tvt. szerint nincs kötve…. Speciális, VTT-re vonatkozó terv: a természetvédelmi kezelési terv (Tvt. 36. §)

135 Természet védelmével kapcsolatos szempontok beépítése más tervekbe:
Tervezési rendszer IV. Természet védelmével kapcsolatos szempontok beépítése más tervekbe: Területrendezési, területfejlesztési, vízrendezési, meliorációs és a táj jellegét megváltoztató egyéb terv jóváhagyásába módosításába – ha annak elfogadási formája nem hatósági aktus - a Minisztérium, vagy az NPIG bevonása (alapvetően véleményezés) Területrendezési, területfejlesztési, vízrendezési, meliorációs és a táj jellegét megváltoztató egyéb terv jóváhagyásába módosításába- ha annak elfogadása hatósági aktussal történik - a Minisztérium, vagy az NPIG szakhatóságként vesz részt.

136 Települési önkormányzatok és a természetvédelmi tervezési rendszer
A települési önkormányzat az illetékességi területén található helyi jelentőségű védett természeti területek fenntartására tervet (fenntartási terv) készít. (nem kezelési terv, de elvileg azt is csinálhat…) A tervnek az országos, a regionális tervekkel összhangban kell lennie. A tervet a települési önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlés rendelettel fogadja el. A tervek előterjesztéséhez az NPIG előzetes véleménye szükséges.

137 Természetvédelmi támogatás, kártalanítás rendszere I.
A természet védelmét szolgáló előírások olykor tulajdonjogi korlátozást eredményeznek. A természet védelmét szolgáló egyedi döntések betartását nemcsak közjogi eszközökkel lehet biztosítani. Az ösztönzési (önkéntes jogkövetést elősegítő) eszközök, valamint kártalanítási szabályok is segíthetik a természet védelmét szolgáló követelmények megtartását. Támogatás, kártérítés, kártalanítás teljesen más jogintézmények Támogatás: általában előre meghatározott, kiszámítható, preventív Kártérítés: jogellenes károkozás esetén, utólagos, Ptk. Kártalanítás: nem jogellenes károkozás esetén, utólagos, külön jogszabály kell

138 Természetvédelmi támogatás, kártalanítás rendszere II.
Tvt. a keretszabályozás A védett természeti értékek és területek megőrzését állami támogatás nyújtásával, adókedvezmény biztosításával, a természetkímélő gazdálkodást segítő hitelrendszerrel is támogatni kell. Támogatást kell biztosítani különösen: - a természetkímélő gazdálkodást folytatóknak, - élőhely rekonstrukciót, élőhely kialakítást végzőknek, kivéve, ha az erre irányuló kötelezettség megállapítására szankcióként került sor. A kötelezettségek megtartását - a támogatás megfizetésének feltételeként – a KÖTEVIFE rendszeresen, de évente legalább egy alkalommal ellenőrzi. Mögöttes szabályozás: Korm. rendelet….

139 Természetvédelmi támogatás, kártalanítás rendszere III.
A természet védelmét szolgáló egyes támogatásokra, valamint a kártalanításra vonatkozó részletes szabályokról szóló 276/2004. (X. 8.) Korm rendelet Támogatás ( a rendelet nem teljes körű, spec. Pl. a NATURA 2000-es támogatás, ÉTT támogatás) Elnyerése pályázati úton, pályázat kiírása miniszteri hatáskör (nem normatív!) A támogatás vissza nem térítendő A jogosulatlan támogatás jogkövetkezményei Támogatás fajtái: helyreállítási, fejlesztési

140 Természetvédelmi támogatás, kártalanítás rendszere IV.
- lényegesen bonyolultabb, nem preventív - mindig ex post facto - feltételek (hatósági intézkedés, kár, kettő közötti okozati összefüggés) - korlátozott (csak tényleges kár), ha nem Tvt. alapú a kártalanítás akkor lehet teljes is (tényleges kár + elmaradt haszon) - kiemelt fontosságú az ok-okozati összefüggés bizonyítása - kiemelkedő fontosságú a szakértői közreműködés

141 Természetvédelmi támogatás, kártalanítás rendszere V.
Kártalanítás alapja: Tvt. „A védett természeti területeken természetvédelmi érdekből - az e törvény hatálybalépését követően - elrendelt gazdálkodási korlátozás, illetve tilalom esetén vagy a termelésszerkezet jelentős megváltoztatásának előírása következtében a tulajdonos vagy - amennyiben a tulajdonos a terület használatát átengedi - a jogszerű használó tényleges kárát meg kell téríteni.” A védett természeti területen kívül elrendelt természetvédelmi célú korlátozás, tilalom, egyéb hatósági kötelezés miatt a tulajdonos vagy - amennyiben a tulajdonos a terület használatát átengedi - a jogszerű használó jelentős mértékű termelésszerkezet változtatásra kényszerül a kártalanításra jogosulttá válik.

142 Természetvédelmi támogatás, kártalanítás rendszere VI.
Kártalanítási igényt nem keletkeztet: -védett természeti területen a természeti kár megelőzése és megakadályozása érdekében jogszerűen előírt korlátozás vagy tilalom; - amennyiben a kár bekövetkeztét, illetve egyes hatósági határozat meghozatalát a tulajdonos vagy a jogszerű használó jogellenes magatartása eredményezte; - amennyiben a kár más forrásból megtérült; - a tulajdonos vagy a jogszerű használó korábban meghatározott korlátozásból, tilalomból, valamint kötelezettség előírásából származó többletköltségei az általa igénybe vett támogatásokból megtérülnek.

143 Természetvédelmi támogatás, kártalanítás rendszere VII.
Kártalanítás igényelhető (Korm. rendelet): a) a védett természeti területeken természetvédelmi érdekből elrendelt gazdálkodási korlátozással, tilalommal vagy jelentős mértékű termelésszerkezet-változtatással [Tvt. 72. § (1) bek.], b) az indokolatlan ideiglenes védetté nyilvánítással [Tvt. 72. § (3) bekezdésének első mondata], c) indokolt ideiglenes védetté nyilvánítással [Tvt. 72. § (3) bekezdésének második mondata], d) a védett természeti területeken kívül természetvédelmi érdekből elrendelt korlátozás, tilalom, egyéb hatósági kötelezés miatt bekövetkező jelentős mértékű termelésszerkezet-változtatással [Tvt. 72. § (4) bek.] okozott tényleges károk megtérítésére. Főszabály szerint egyszeri és végleges (van kivétel). Igénylés: kár bekövetkezéstől vagy tudomásszerzéstől 30 nap, 1 éven túl kizárt (átmeneti szabály: 6 hó, már lejárt)

144 Természetvédelmi támogatás, kártalanítás rendszere VIII.
Speciális jogintézmény: szolgáltatási megállapodás (fából vaskarika), Tvt.: A természeti értékek fenntartását, illetve a természeti állapot javítását vállaló tulajdonos, illetve jogszerű használó a Tvt. szerinti egyes kártalanítás és támogatás kérdéseire kiterjedő szolgáltatási megállapodást köthet az NPIG-gel.

145 Természetvédelmi támogatás, kártalanítás rendszere IX.
Védett állat kártétele (Tvt. 74.§) Akár a végéről is kezdhető…… „a tulajdonos viseli: kivéve…” Védett állatfaj egyede kártételeinek megelőzéséről, illetve csökkentéséről a kártétellel érintett ingatlan tulajdonosa, illetve használója a tőle elvárható módon és mértékben gondoskodik. Ha a kártételt a kötelezett nem képes megelőzni, kérheti a KÖTEVIFE hasonló célra irányuló intézkedését. Riasztási módszerek alkalmazása, illetve - kivételes esetben - a túlszaporodott állomány egyedeinek befogása vagy gyérítése csak a KÖTEVIFE engedélyével és felügyeletével végezhető. A KÖTEVIFE szükség esetén vagy a tulajdonos, használó kérésére közreműködik a riasztásban, befogásban, gyérítésben vagy végzi azt. A KÖTEVIFE saját kezdeményezése esetén az ebből eredő költségeket maga viseli. Ha a KÖTEVIFE beavatkozásával a tulajdonos, használó kérésének tett eleget, a költségek viselésére a közöttük létrejött megállapodás az irányadó.

146 Természetvédelmi támogatás, kártalanítás rendszere X.
A KÖTEVIFE kártalanítást fizet, ha a védett állatfaj egyedének kártétele azért következett be, mert az felügyelőség a) nem tett eleget az (1) bekezdésben meghatározott, megalapozott kérelemnek; b) indokolatlanul nem engedélyezte riasztási módszer alkalmazását vagy a túlszaporodott állomány egyedeinek befogását, gyérítését; c) indokolatlanul nem teljesítette a (3) bekezdésben meghatározott kérést. Más esetben az ingatlan tulajdonosa maga viseli a kárt.

147 A természet védelméhez kapcsolódó felelősségi rendszer
Közigazgatási (államigazgatási): - szabálysértési felelősség - természetvédelmi bírság Büntetőjogi természetkárosítás egyéb, kapcsolódó tényállások (pl. környezetkárosítás, rongálás) Polgári jogi - birtokvédelem, szomszédjog - kártérítés - egyéb (pl. kötelmi jogi) Egyéb

148 A természet védelméhez kapcsolódó felelősségi rendszer (közigazgatási elemek)
Alanya/ elkövető Jogi alapja Elkövetési magatar-tás Eljáró hatóság Szankció formája Szankció mértéke Természet-védelmi szabálysér-tés Természe-tes személy Felróha-tósági alapú (szándékos gondatlan) Sztv § Nemzeti park igazgató-ság Alapvető-en pénzbír-ság Minimum 1000 Ft, maximum Ft Természet-védelmi bírság Bárki (természetes vagy jogi személy) Objektív Tvt. 80.§ 33/1997. (II. 20.) Korm. rend. Természetvédelmi hatóság Bírság (pénzbeli) Nincs maximál-va (alapbír-ság+szor-zótényező)

149 Ki követheti el? „aki” = természetes személy
Szabálysértés I. Mi a szabálysértés? Szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben (Sztv.) meghatározott joghátrány fenyeget. Szabálysértés nem állapítható meg, ha a cselekmény bűncselekményt valósít meg. Ki követheti el? „aki” = természetes személy Alanyok: elkövető, felbujtó (felbujtás), bűnsegéd (bűnsegély) Ki vonható felelősségre? Szabálysértés miatt az vonható felelősségre, akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan, kivéve, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály csak a szándékos elkövetést bünteti.

150 Felelősségre vonást kizáró okok
Szabálysértés II. Felelősségre vonást kizáró okok - a cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, - a cselekményt az elmeműködésnek a beszámíthatóságot kizáró kóros állapotában, - kényszer vagy fenyegetés hatása alatt, - tévedésben, - jogos védelemben, - végszükségben követte el, - Sztv-ben meghatározott egyéb ok zárja ki a felelősségre vonást, - aki a cselekményt a beszámíthatóságot korlátozó elmeállapotban követte el, ha nyilvánvaló, hogy ez a körülmény a cselekmény elkövetését befolyásolta. Nem róható az eljárás alá vont személy terhére olyan tény, amelyről az elkövetéskor a tőle elvárható gondosság ellenére sem volt tudomása. Nem vonható felelősségre az, aki a cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy magatartása nem jogellenes és erre a feltevésre alapos oka van.

151 Szabálysértés III. Elévülés: az elkövetéstől számított 6 hónap, illetve 2 éven túl abszolút kizárt (spec: állapot cselekmény) Felelősségrevonás mellőzése: mellőzhető (mérlegelés!), ha a szabálysértés a cselekmény súlyára, az elkövetés körülményeire, illetve az eljárás alá vont személyre tekintettel annyira csekély, hogy büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen. Megállapítási szempontok: A büntetést és az intézkedést a jogszabályban meghatározott keretek között úgy kell megállapítani, hogy igazodjék a cselekmény súlyához. (+ személy személyi körülmények – adatok alapján) Halmazat (itt: 1 eljárás több szabálysértés): a legsúlyosabb szabálysértésre megállapított pénzbírság felső határa a felével emelhető (de nem érheti el az egyes szabálysértésekre megállapított pénzbírság felső határának együttes összegét). Elzárás: halmazatban max. 90 nap

152 A szabálysértés miatt alkalmazható büntetések:
Szabálysértés IV. A szabálysértés miatt alkalmazható büntetések: elzárás, pénzbírság ( Ft, spec: a helyszíni bírság, önkormányzati rendelet: Ft) A szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések: járművezetéstől eltiltás, az elkobzás, figyelmeztetés, kitiltás.

153 Szabálysértés V. El kell kobozni azt a dolgot,
a) amelyet a szabálysértés elkövetéséhez eszközül használtak, ha az eljárás alá vont személy tulajdona vagy egyébként is, ha birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti; b) amely a szabálysértés útján jött létre; c) amelyet az eljárás alá vont személy a szabálysértés elkövetéséért a tulajdonostól vagy annak hozzájárulásával mástól kapott. El kell kobozni azt a dolgot, amelyre nézve a szabálysértést elkövették, amennyiben a szabálysértést meghatározó jogszabály az elkobzást kötelezővé teszi. El lehet kobozni azt a dolgot, amelyre nézve a szabálysértést elkövették, amennyiben a szabálysértést meghatározó jogszabály az elkobzást lehetővé teszi. Az a) pont esetén az eljárás alá vont személy tulajdonában lévő dolog elkobzása kivételesen mellőzhető, ha az a szabálysértés súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene az eljárás alá vont személy számára.

154 Természetvédelmi szabálysértés (1999. évi LXIX. tv.)
147. § (1) Aki a) a természetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy szakhatósági hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy szakhatósági hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől, szakhatósági hozzájárulástól eltérő módon végez vagy végeztet, bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, b) természeti területen - beleérve a védett természeti területet is - a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytat, szemetel, a területet más módon szennyezi, tiltott helyen tartózkodik, tiltott módon közlekedik, engedély nélkül tüzet rak, c) a védett vagy a fokozottan védett élő szervezet egyedét, származékát, barlangi képződményt jogellenesen megrongálja, elviszi, állatfaj egyedét élettevékenységében jelentős mértékben zavarja, valamint a védett élő szervezet egyedét, származékát, barlangi képződményt jogellenesen elpusztítja, d) a természet védelmére vonatkozó rendelkezéseket egyébként megsérti, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

155 Természetvédelmi bírság I.
Tvt. 80. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával a) a természet védelmét szolgáló jogszabály, illetve egyedi határozat előírásait megsérti; b) a védett természeti értéket jogellenesen veszélyezteti, károsítja, elpusztítja, vagy védett természeti terület állapotát, minőségét jogellenesen veszélyezteti, rongálja, abban kárt okoz; c) a védett természeti területet, továbbá barlangot jogellenesen megváltoztatja, átalakítja, illetve azon vagy abban a védelem céljával össze nem egyeztethető tevékenységet folytat; d) a védett élő szervezet, életközösség élőhelyét, illetőleg élettevékenységét jelentős mértékben zavarja; e) a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően végez természetvédelmi bírságot köteles fizetni.

156 Természetvédelmi bírság II.
A természetvédelmi bírság alkalmazásának a feltételei (alany: aki = természetes személy, jogi személy…) Természetvédelmi bírság ügyekben eljáró hatóságok: (nemzeti park igazgatóság, települési önkormányzat jegyzője) A szankciók együttalkalmazási tilalma alóli felmentés: „A természetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, továbbá a helyreállításra vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.” Részletes szabályok: 33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet

157 Természetvédelmi bírság III.
A tv. bírság megállapításának a rendje: Objektív alapú, kimentés gyakorlatilag nincs Elévülés: szubjektív: Elkövetéstől 1 év, objektív: Elkövetéstől 5 év, kivétel: állapot cselekmény Első lépés: a tényállás és az elkövetés pontos szakmai/jogi megítélése (a konkuráló elemek kiszűrése, védettség, érintett terület, pouláció stb.) Második lépés: az alapbírság megállapítása (itt van mérlegelési lehetőség) Harmadik lépés: a szorzótényezők megállapítása, kumulálása Negyedik lépés: a bírság kiszámítása és az egyéb kötelezettségek előírása

158 Természetvédelmi bírság IV.
2. §  (1) A természetvédelmi alapbírságok legmagasabb mértéke a)  a természet általános védelmét ( Tvt. II. rész) szolgáló jogszabály, illetve egyedi határozat előírásainak megsértése esetén; aa)  természeti értékre vonatkozó előírás megsértésével okozott veszélyeztetés vagy károsítás esetében a természeti érték pénzben kifejezett értéke, de veszélyeztetés esetén legfeljebb , károsítás esetén legfeljebb forint, ab)  természeti területre vonatkozó előírás megsértésével okozott veszélyeztetés vagy károsítás esetében a veszélyeztetett vagy károsított területnagyság alapján, megkezdett hektáronként veszélyeztetés esetén legfeljebb , károsítás esetén legfeljebb forint, ac)  tájvédelmi előírások megsértésével okozott veszélyeztetés esetén a területnagyság alapján, megkezdett hektáronként legfeljebb , károsítás esetében megkezdett hektáronként legfeljebb forint;

159 Természetvédelmi bírság V.
b)  védett természeti érték jogellenes veszélyeztetése esetében legfeljebb a veszélyeztetett védett természeti értékek összegének pénzben kifejezett értéke, károsítása, elpusztítása esetében a károsított, elpusztított védett természeti értékek összegének legfeljebb háromszorosa; c)  védett természeti terület állapotának, minőségének jogellenes veszélyeztetése esetében a veszélyeztetett területnagyság alapján megkezdett hektáronként legfeljebb kettőszázötvenezer forint, rongálása, károsítása esetében megkezdett hektáronként legfeljebb ötszázezer forint; d)  barlang jogellenes veszélyeztetése esetében legfeljebb ötszászezer forint, károsítása, elpusztítása esetében a barlang felületének minden megkezdett száz négyzetmétere után legfeljebb hétszázötvenezer forint;

160 Természetvédelmi bírság VI.
e)  a védett természeti terület, továbbá barlang jogellenes megváltoztatása, átalakítása esetében a c)–d) pontok károsításra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a védett természeti területen, illetve barlangban a védelem céljával össze nem egyeztethető és a c)–d) pontok alá nem tartozó tevékenység folytatása esetén legfeljebb ötszázezer forint; f)  a védett élő szervezet, életközösség élőhelyének, illetőleg élettevékenységének jelentős mértékű zavarása esetén legfeljebb a zavarással érintett élő szervezetek, életközösségek pénzben kifejezett értékének az összege, élőhely esetében pedig a zavarással érintett területnagyság alapján, megkezdett hektáronként legfeljebb forint;

161 Természetvédelmi bírság VII.
g)  a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenység engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően történő végzése esetén; ga)  védett természeti érték esetében legfeljebb az egyedek, egyes védett természeti értékek pénzben kifejezett értékének az összege, gb)  barlang esetében legfeljebb forint, gc)  védett természeti terület esetében a területnagyság alapján megkezdett hektáronként legfeljebb forint, gd)  az ideiglenes vagy átmeneti védettség kimondásáról szóló hatósági határozat megsértésével okozott veszélyeztetés esetében a területnagyság alapján megkezdett hektáronként legfeljebb forint; h)  az a)–g) pontokba nem tartozó esetekben legfeljebb forint. (2) Fokozottan védett természeti terület, illetve fokozottan védett természeti érték veszélyeztetése, károsítása esetében az alapbírság az (1) bekezdés b)–h) pontjaiban meghatározott mérték kétszerese.

162 Természetvédelmi bírság VIII.
3. §  A 2. § alapján meghatározott alapbírságot: a)  a 2. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott veszélyeztetés esetén 1,5-es, ha a veszélyeztetés eredményeként fokozottan védett természeti érték fennmaradása súlyos veszélybe kerül, 5-ös, b)  a 2. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott zavarás esetén 1,8-es, ha a fokozottan védett élő szervezet vagy életközösség, illetve ezek élőhelyének zavarásával jár együtt, 5-ös, c)  a 2. §-ban meghatározott károsítás, elpusztítás esetében 5-ös, fokozottan védett élő szervezet tömeges pusztulása esetén, más fokozottan védett természeti érték, illetve fokozottan védett természeti terület helyreállíthatatlan károsodása esetén 10-es, d)  ha az elkövetővel szemben – az elkövetéstől számított 5 éven belül – jogerősen természetvédelmi bírságot szabtak ki, valamennyi eset után 2-es szorzószámmal kell megszorozni

163 Természetvédelmi bírság IX.
4. §  (1) A természetvédelmi bírságot a Tvt. 80. § -a (1) bekezdésének e) pontja alapján kell kiszabni, ha a Tvt. 80. § -a (1) bekezdésének a) pontja szerinti jogszabály, illetve egyedi határozat előírásainak megsértése védett természeti értékkel vagy területtel kapcsolatos természetvédelmi hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz vagy bejelentéshez kötött tevékenység engedély, hozzájárulás vagy bejelentés nélküli, illetve engedélytől, bejelentéstől eltérő végzésében nyilvánul meg. (2) Nem alapozható a természetvédelmi bírság a Tvt. 80. § -a (1) bekezdésének a) , illetve e) pontjára, ha az abban szabályozott magatartás a Tvt. 80. § -a (1) bekezdésének b)–d) pontjaiban foglalt következménnyel jár. (3) A Tvt. 80. § -a (1) bekezdésének b) és d) pontjaiban foglalt veszélyeztetés miatt természetvédelmi bírság akkor szabható ki, ha a jogellenes magatartás folytán védett természeti érték vagy terület károsodásának, pusztulásának objektív feltételei megvalósultak, de még károsodás vagy pusztulás nem következett be.

164 Büntetőjogi szabályok I.
Btk.= évi IV. törvény Mi a bűncselekmény? Az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. (Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti). Formáját tekintve: a bűncselekmény bűntett vagy vétség. Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a törvény két évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el. Minden más bűncselekmény vétség.

165 Büntetőjogi szabályok II.
Alanya: alapvetően természetes személy (tettes, társtettes, felbujtó, bűnsegéd) Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában; úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. A cselekmény lehet: előkészület, kísérlet, megvalósult tényállás

166 Büntetőjogi szabályok III.
A büntethetőséget kizáró okok: gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer és a fenyegetés, tévedés, jogos védelem, végszükség, magánindítvány hiánya, törvényben meghatározott egyéb ok. A büntethetőséget megszüntető okok: elkövető halála, elévülés, kegyelem,

167 Büntetőjogi szabályok IV.
A büntethetőség elévül a) olyan bűntett esetén, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, húsz év; b) egyéb bűncselekmény esetén a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább három év elteltével. Főbüntetések szabadságvesztés, közérdekű munka, pénzbüntetés. Mellékbüntetések közügyektől eltiltás, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, kiutasítás, pénzmellékbüntetés.

168 Büntetőjogi szabályok V.
Intézkedések megrovás, próbára bocsátás, kényszergyógykezelés, alkoholisták kényszergyógyítása, elkobzás, vagyonelkobzás, pártfogó felügyelet, jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések. A büntetés végrehajtását kizárja elítélt halála, az elévülés, a kegyelem, törvényben meghatározott egyéb ok.

169 Büntetőjogi szabályok VI.
A büntetés kiszabásának alapelve: A büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el. A büntetést - céljának szem előtt tartásával - a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához, továbbá az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez.

170 Büntetőjogi szabályok VII.
Természetkárosítás (2005.) 281. § (1) Aki a) fokozottan védett élő szervezet egyedét, b) védett élő szervezet egyedeit, feltéve, hogy azok külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket, c) az Európai Közösségek Tanácsának a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló rendelete A és B melléklete hatálya alá tartozó élő szervezet egyedét jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az országba behozza, onnan kiviszi, az ország területén átviszi, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

171 Büntetőjogi szabályok VIII.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló jogszabály szerinti különleges madárvédelmi területet, különleges természetmegőrzési területet, vagy annak jelölt területet, valamint kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet, vagy annak jelölt területet, vagy b) védett 1. természeti területet, 2. barlangot, 3. élő szervezetek életközösségét, vagy azok élőhelyét jogellenesen jelentős mértékben megváltoztatja.

172 Büntetőjogi szabályok IX.
(3) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott természetkárosítás a fokozottan védett, illetve védett élő szervezet egyedeinek olyan mértékű pusztulását okozza, hogy az elpusztított fokozottan védett, illetve védett élő szervezet egyedeinek külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legmagasabb érték kétszeresét, illetve ha a c) pontban meghatározott természetkárosítás a Magyarországon védetté, illetve fokozottan védetté nem nyilvánított élő szervezet adott állományának fennmaradását veszélyeztető pusztulását okozza, b) a (2) bekezdésben meghatározott természetkárosítás az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló jogszabály szerinti különleges madárvédelmi terület, különleges természetmegőrzési terület, vagy annak jelölt terület, illetve kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, vagy annak jelölt terület, védett természeti terület, barlang, illetve élő szervezetek életközössége vagy azok élőhelye jelentős károsodását vagy megsemmisülését okozza.

173 Büntetőjogi szabályok X.
(4) Aki a (3) bekezdésben meghatározott természetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (5) E § alkalmazásában élő szervezet egyede: a) az élő szervezet egyedének valamennyi fejlődési szakasza, alakja, állapota, b) az élő szervezetek keresztezéseként és kereszteződéseként létrejött egyed, c) az élő szervezet egyedének származéka, ami alatt érteni kell az elpusztult élőlényt, valamint annak, vagy az élő szervezet egyedének bármely részét, továbbá azt a terméket vagy készítményt, amely a felsoroltak valamelyikéből készült, illetve ezek valamelyikéből származó összetevőt tartalmaz.

174 1. A birtokvédelem Polgári jogi elemek I. Ptk. = 1959. évi IV. törvény
Nem gyakori a természet védelmével kapcsolatban a polgári jogi eszközök igénybevétele 1. A birtokvédelem Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják (tilos önhatalom), birtokvédelem illeti meg (mindenkivel szemben, kivéve akitől tilos önhatalommal szerezte meg). Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti (ad absurdum a másik birtokossal szemben is), és követelheti a dolognak közös birtokba bocsátását.

175 Birtokvédelem formái:
Polgári jogi elemek II. Birtokvédelem formái: - önhatalom (visszaszerzésre csak akkor, ha az időveszteség a birtokvédelem más formáját meghiúsítaná) - jegyzői birtokvédelem (egy éven belül) A jegyző az eredeti birtokállapotot helyreállítja, és a birtoksértőt e magatartásától eltiltja, kivéve ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelemért folyamodott, nem jogosult a birtoklásra, illetőleg birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. Határozhat a hasznok, károk és költségek kérdésében is. (jogorvoslat: bírói út) - Bírói (bírósági út) birtokvédelem: jogorvoslat, vagy egy éven túliság, de lehet közvetlenül is (ha a birtoklás jogosultsága a vita tárgya)

176 Polgári jogi szabályok III.
2. Szomszédjog Alapja: A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. Néhány eleme: tűrési kötelezettség (kártalanítás mellett) pl. közérdekű munka, áthajló ág gyümölcse, állat befogása Kerítés, sövény, mezsgye közös használata, Tilosban talált állat visszatartása, Határfa közös használata

177 Polgári jogi elemek IV. 3. Kártérítés (szerződésen kívül okozott károkért való helytállás) Alapelv: Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ha a veszélye fenyeget: bíróságtól eltiltás vagy megelőző intézkedés kérhető Helytállás: eredeti állapot helyreállítása, károsult vagyoni és nem vagyoni kárának a megtérítése Nem jár kártérítés: a károsult közrehatása miatt keletkezett, vagy kármegelőzési-, enyhítési kötelezettségének nem tett eleget, ha a károsult beleegyezett, jogtalan támadás esetén az arányos elhárítással okozott kárért stb. Ha a kárt többen okozták: felelősségük a károsult felé egyetemleges, egymás között – általában – felróhatósághoz kapcsolódik

178 Polgári jogi elemek V. Speciális felelősségi alakzatok (Ptk §) : Veszélyes üzem működéséből eredő károk: Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni arra is, aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz. Korlátozott belátási képességű személyért való helytállás Alkalmazott, tag, képviselő károkozása Állattartók felelőssége Épületről lehullott tárgyakért való felelősség

179 Polgári jogi elemek VI. A Tvt. kiegészítő jellegű szabályozást is tartalmaz: Tvt. 81. § (1) Az, aki a természet védelmére vonatkozó jogszabályokat, egyedi hatósági előírásokat megszegve kárt okoz, a kárt a Polgári Törvénykönyv §-aiban foglalt szabályok szerint köteles megtéríteni. (2) A természet védelmének szabályai megszegésével okozott kár magában foglalja: a) a tényleges vagyoni kárt, b) az elmaradt hasznot, c) a károkozás felszámolásával kapcsolatban felmerült indokolt költséget, d) a természeti állapot és minőség károsodásából eredő, illetve e) a társadalom, annak csoportjai vagy az egyének életkörülményeinek romlásában kifejeződő nem vagyoni kárt.

180 Polgári jogi elemek VI. (3) Károkozás esetén elsősorban a természetbeni helyreállítást kell megkísérelni, és a kár ebben az esetben - hacsak a helyreállítást nem a károkozó végzi - magában foglalja az eredeti állapot helyreállításának költségeit is. (4) A (2) bekezdés e) pontja alapján a társadalom vagy csoportjainak életkörülményei romlásából fakadó nem vagyoni kár megtérítése iránt keresetet az ügyész indíthat [60. § (2) bekezdés], és a megítélt kártérítést a környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat részére kell megfizetni. (Megjegyzés: Kac már nincs….)

181 A környezet- illetve természetvédelem közigazgatási szervezetrendszere, történeti fejlődése
A hazai környezet-, illetve természetvédelmi közigazgatási intézményrendszer koevolutív kapcsolatban áll a jogi szabályozással. Az igazgatás struktúrájában – történetileg is – egyaránt jelen van az állami, önkormányzati és a magánigazgatás eleme. Az igazgatási struktúra sokféle módon klasszifikálható: pl. központi-regionális-helyi, közhatalmat igénylő-közhatalmat nem igénylő, önálló szervezet-meglévő struktúrához kapcsolódó

182 A környezet- illetve természetvédelem közigazgatási szervezetrendszere, történeti fejlődése
Szabályozás Igazgatás Nincs környezet-, illetve természetvédelmi szabályozás Nincs igazgatási struktúra Másodlagos környezet-, illetve természetvédelmi szabályozás Nincs önálló igazgatási szervezet, de a meglévő szervek adaptálódnak a feladathoz Elsődleges környezet-, illetve természetvédelmi szabályozás (és fejlődése) Meglévő struktúrák adaptálódása, új, önálló szervezetek létrejötte, specializálódása

183 A környezet- illetve természetvédelem közigazgatási szervezetrendszere, történeti fejlődése
Magyarországi megjelenés az erdészeti, vadászati, halászati, vízügyi, építésügyi, közegészségügyi igazgatási ágazatban Alapfeladathoz kapcsolódva, azt quasi kiegészítve A közösségi (községi, városi stb.), illetve a magánigazgatás közigazgatást fejlesztő hatásai Az elkülönülő jogi szabályozás struktúraformáló hatása

184 A környezet- illetve természetvédelem közigazgatási szervezetrendszere, történeti fejlődése
1910-es évek, Kaán Károly javaslata a természetvédelmi igazgatási szervezetre (megtárgyalva) FM (belső szervezet)-Természetvédelmi Bizottságok-erdészeti hatóságok 1935. évi IV. tv. és a /1938. FM rendelet Igazgatási rendszer: FM (belső szervezet) – Országos Természetvédelmi Tanács 1948. Az OTT saját jogú védetté nyilvánítási jogköre, MÁLLERD szerepe 1961. évi 18. tvr. Az Országos Természetvédelmi Hivatal létrejötte (Országos hatáskörű szerv, nem államtitkár vezetése alatt), az OTT tanácsadó szervként marad 1971. Megyei Tanács VB- helyi jelentőségű védetté nyilvánítás, megyei tanács VB szakigazgatási szerv, mint hatóság (helyi) 1974. Országos Környezetvédelmi Tanács: koordinatív, ellenőrzési és környezetfejlesztési feladatok

185 A környezet- illetve természetvédelem közigazgatási szervezetrendszere, történeti fejlődése
1035/1977. (VIII. 28.) MT határozat: Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács (véleményező, koordináló, ellenőrző kormánybizottság) 1978: 42 fő Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal október 1., államtitkár vezetése alatt álló országos hatáskörű szerv, Területi szervezeti rendszer kialakítása: nemzeti park igazgatóságok, környezetvédelmi felügyelőségek Megyei Környezet- és Természetvédelmi Bizottságok Megyei Környezet- és Természetvédelmi Titkárok Az OKTH feladat és hatáskörének bővülése (természetvédelem, levegőtisztaság-védelem, hulladék, zaj-, rezgés elleni védelem, illetve közreműködői feladatok)

186 A környezet- illetve természetvédelem közigazgatási szervezetrendszere, történeti fejlődése
Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, területi szervek: környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, nemzeti park igazgatóságok 1990. Környezetvédelmi Minisztérium Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, Környezetvédelmi Főfelügyelőség, területi szervek: környezetvédelmi felügyelőségek, nemzeti park igazgatóságok, (műemlékvédelmi hatóság, később területi főépítészek)

187 A környezet- illetve természetvédelem közigazgatási szervezetrendszere, történeti fejlődése
Miniszter feladat- és hatásköre: egyes környezetvédelmi feladatok, természetvédelem, tájvédelem, építésügy, műemlékvédelem, területfejlesztés, OMSZ felügyelete Széles körű közreműködői feladatkör:pl. ásványvagyon-védelem, erdővagyon-védelem, nem védett élővilág védelme Rendező elv: a természetes és az épített környezet védelmével kapcsolatos kormányzati feladatok egyesítése

188 A környezet- illetve természetvédelem közigazgatási szervezetrendszere, történeti fejlődése
Környezetvédelmi Minisztérium, Környezetvédelmi Főfelügyelőség, területi szervek: környezetvédelmi felügyelőségek, nemzeti park igazgatóságok ? Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, némi változás után: Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, területi szervek: környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek, környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, nemzeti park igazgatóságok

189 Országgyűlés Kormány OKT Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Jövő nemzedékek országgyűlési biztosa Kormány OKT Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság OKTV Főfelügyelőség Fejlesztési Igazgatóság KV Igazgatóság KTV Felügyelőség NP Igazgatóság 189

190 Országgyűlés Stratégia alkotás (környezetpolitika)
- Nemzeti Környezetvédelmi Program - Más programok, tervek Jogalkotás - Környezetjogi jogalkotás - Más jogszabályokban a követelmények érvényesítése Egyéb

191 Kormány Irányítás (állami környezetvédelmi feladatok)
Feladatok meghatározása (pl. kormányzati munkamegosztás) Szabályozás (végrehajtói jogalkotás) Koordináció Nemzetközi kötelezettségek teljesítése Közigazgatás feltételeinek biztosítása (pénzügyi, tárgyi, stb.) Ellenőrzés

192 Országos Környezetvédelmi Tanács
Kormány javaslattevő, véleményező, tanácsadó szerve 22 tagú testület, társelnök: környezetvédelemért felelős miniszter Tagjai: paritásos alapon környezetvédelmi társadalmi szervek, szakmai,gazdasági érdekképviseletek, tudományos élet Titkársága:miniszter hivatali szervezete

193 Környezetvédelemért felelős miniszter
Irányítás: feladatok végrehajtása, nemzetközi kötelezettségek, igazgatási ágazat Elemzés, értékelés Előterjesztés: NKP előkészítés Közreműködés Szabályozás: kiegészítő, végrehajtási típusú Részletes feladat- és hatáskör:165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet

194 Miniszter (Korm. rendelet szerint) I.
Általános: javaslatot készít a Kormány közpolitikájára, előkészíti a törvények és kormányrendeletek tervezeteit, a Kormány és a köztársasági elnök határozatait, felhatalmazás alapján miniszteri rendeletet ad ki, kezdeményezi és elkészíti a nemzetközi szerződéseket, megköti a nemzetközi szerződésnek nem minősülő megállapodásokat, képviseli a Kormányt a külkapcsolatokban és a nemzetközi szervezetekben, gondoskodik az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel működő döntéshozó és döntés-előkészítő tevékenysége keretében képviselendő kormányzati álláspont előkészítéséről és annak az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel működő döntés-előkészítő fórumokon való képviseletéről, képviseli a Kormányt az Európai Unió Tanácsában, közreműködik a nemzeti fejlesztési terv előkészítésében és megvalósulásának nyomon követésében, gondoskodik a feladat- és hatáskörével kapcsolatos statisztikai információrendszer kialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről

195 Miniszter (Korm. rendelet szerint) II.
A környezetvédelemért, természetvédelemért való felelőssége körében felel a környezet és természet állapotáért, e körben - elemzi és értékeli a környezet, a természet állapotát, annak az emberi egészségre gyakorolt hatását, védelmének helyzetét, a környezeti és természeti értékekkel, természeti erőforrásokkal való gazdálkodás folyamatait, a környezet és természet védelmének, szabályozott használatának és tervszerű fejlesztésének tapasztalatait; javaslatot dolgoz ki a tapasztalatok hasznosítására, értékeli azok megvalósulását; - összehangolja, illetőleg feladatkörében működteti a környezet és a természet állapotának felmérését és értékelését szolgáló mérő-, megfigyelő-, ellenőrző-, értékelő- és információs rendszert, statisztikai adatszolgáltató rendszereket, valamint irányítja az ezekkel kapcsolatos labortevékenységet; - figyelemmel kíséri és ösztönzi a környezet védelmét szolgáló berendezések, eszközök, módszerek és eljárások fejlesztését, azok alkalmazását, a környezetkímélő, természetkímélő anyag-, energia- és víztakarékos, hulladékszegény technológiák bevezetését, értékeli az egyes anyagok, termékek és technológiák környezetre, természetre gyakorolt hatását.

196 Miniszter (Korm. rendelet szerint) III.
A környezetvédelemért való felelőssége körében -előkészíti (illetve kiadja) a feladat-, és hatáskörébe tartozó ilyen tárgyú jogszabályokat (pl. Kvt., Hgt., gazdasági szabályozó eszközök, IPPC, környezeti elemek védelme, hatótényezők elleni védelem) - együttműködik az Országos Atomenergiai Hivatal felügyeletét ellátó miniszterrel a környezet radioaktív szennyezése elleni védelemmel, illetve a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelemmel kapcsolatos jogszabályok előkészítésében, illetve - felhatalmazás alapján - megalkotásában. - elemzi és értékeli a környezetvédelem gazdasági szabályozó eszközeit, javaslatot tesz azok továbbfejlesztésére; - javaslatot tesz - a gazdasági és közlekedési miniszterrel, valamint a pénzügyminiszterrel egyetértésben - az üvegházhatású gázok ingyenesen ki nem osztott kibocsátási egységeinek értékesítésére.

197 Miniszter (Korm. rendelet szerint) IV.
A természetvédelemért való felelőssége körében - előkészíti különösen: a természeti értékek és természeti területek védelméről, a tájvédelemről, a Natura 2000 területekről, a vadon élő szervezetek védelméről, a természet védelmét szolgáló gazdasági szabályozó eszközökről szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet ad ki, - együttműködik a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel a természetvédelmi szempontból védetté nem nyilvánított természetes növény- és állatvilág (vadászható, halászható vad- és halfajok, háziasított állatfajok és ezek génkészletei) védelmével, a növényvédő szerekkel, a termésnövelő anyagokkal kapcsolatos jogszabályok előkészítésében, illetve - felhatalmazás alapján - megalkotásában.

198 Jogi háttér: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
OKTV Főfelügyelőség A Főfelügyelőség: miniszter irányítása alatt működő központi hivatal; önállóan gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv; székhelye Budapest; illetékessége az ország egész területére kiterjed; az OKTVF-t főigazgató vezeti. Feladata: hatósági jogalkalmazás (első-, másodfokú), környezet-, természetvédelmi és vízügyi hatósági eljárásokban Jogi háttér: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

199 A Minisztérium területi szerveinek rendszere
Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek Környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok Nemzeti park igazgatóságok A tagolódás hivatalos indoka: a munkamegosztás optimalizálása, a az igazgatási struktúra racionalizálása, az eltérő feladatok szétválasztása Közös felügyeleti szerv: a Minisztérium Kérdés: Optimális struktúra?

200 Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség
A Felügyelőség: a miniszter irányítása alatt működő, önállóan, gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. elnevezését, székhelyét és illetékességi területét a Korm. rendelet 1. számú melléklete tartalmazza, igazgató vezetése alatt áll, aki – főszabály szerint - gyakorolja a munkáltatói jogokat a felügyelőség alkalmazottai felett. Közigazgatási eljárásban a felügyelőség felügyeleti szerve az OKTVF. Feladata: alapvetően elsőfokú környezet-, természetvédelmi, vízügyi hatósági (szakhatósági) hatáskör gyakorlása Jogi háttér: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

201 Kötevife egyéb feladatai 1.
állami alaptevékenysége körében összegyűjti és az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer rendelkezésére bocsátja az annak működéséhez szükséges - feladatkörével összefüggő - adatokat, továbbá együttműködik más ellenőrző és információs rendszerekkel; közreműködik a nemzetközi feladatok végrehajtásában; véleményezi a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervet, a helyi építési szabályzatokat, valamint a településrendezési terveket; hozzáférhetővé teszi a környezet állapotáról szerzett adatokat, és megfelelő tájékoztatást ad azokról; részt vesz a környezeti tudat- és szemléletformáló feladatok ellátásában. egyes felügyelőségek környezetvédelmi igazgatási szervként működtetik a hatósági tevékenység ellátásához szükséges regionális laboratóriumot, valamint a rendkívüli szennyezések észlelése céljából a mérő-megfigyelő rendszert.

202 Kötevife egyéb feladatai 2.
Egyes feladatokat a szervezetébe tartozó kirendeltségek útján lát el, így különösen közérdekű bejelentések és panaszok kivizsgálása, hatósági ellenőrzések; adat, tény, jogosultság igazolása; a környezet állapotának figyelemmel kíséréséhez szükséges mintavételek, helyszíni és - tárgyi feltételek rendelkezésre állása esetén - a speciális (radiológiai) mérések elvégzése; a vízminőségi kárelhárítás feladatainak ellátásában közreműködés; véleményezi a települési önkormányzatok környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi tárgyú rendelet- és határozattervezeteit, terveinek tervezetét és környezetvédelmi programokat, a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervet, a helyi építési szabályzatokat, a településrendezési terveket; hozzáférhetővé teszi a környezet állapotáról szerzett adatokat, és megfelelő tájékoztatást ad azokról; segíti az önkormányzatokat környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági feladataik ellátásában.

203 Nemzeti park igazgatóság
Az NP Igazgatóság: a miniszter irányítása alatt működő, önállóan, gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. elnevezését, székhelyét és működési területét a Korm. rendelet 3. számú melléklete tartalmazza, igazgató vezetése alatt áll, aki – főszabály szerint - gyakorolja a munkáltatói jogokat a felügyelőség alkalmazottai felett. Feladata: állami természetvédelmi feladatok ellátása, sajátos „fél-hatósági” jogállás, természetvédelmi őrszolgálatok fenntartása, vagyonkezelés Jogi háttér: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

204 NPIG feladatai 1. Állami alaptevékenysége körében a) ellátja
aa) a védett és fokozottan védett természeti értékek, védett és fokozottan védett természeti területek, a Natura 2000 területek, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó területek és értékek természetvédelmi kezelésével kapcsolatos feladatokat, kivéve azokat a feladatokat, amelyeket más szerv vagy természetes személy köteles ellátni, ab) a vagyonkezelői feladatokat a vagyonkezelésében lévő kincstári vagyontárgyak tekintetében, ac) a miniszter körzeti erdő- és vadgazdálkodási tervvel kapcsolatos jogkörét érintő előkészítő feladatokat; b) ellátja továbbá ba) a természetvédelmi kutatással, bb) az élőhelyek kialakításával és fenntartásával, valamint bc) a sérült, károsodott élőhelyek helyreállításával, valamint rehabilitációjával kapcsolatos feladatokat;

205 NPIG feladatai 2. c) vezeti a működési területén lévő védett természeti területek és természeti értékek nyilvántartását, gondoskodik a természetvédelmi célú nyilvántartások vezetéséhez szükséges elsődleges és másodlagos adatgyűjtésről, illetve működteti a feladatkörével összefüggő területi monitoring és információs rendszert, együttműködik más információs és ellenőrző rendszerekkel; d) közreműködik továbbá da) az erdővagyon-védelmi tevékenységben, db) a természetvédelmi szempontból védetté nem nyilvánított természetes növény- és állatvilág (vadászható, halászható vad- és halfajok, az ősi hazai háziasított állatfajok, fajták és ezek génkészletei) védelmében; e) véleményezi a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségek és a megyei területrendezési tervet, a helyi építési szabályzatot, valamint a településrendezési terveket; f) együttműködik a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális irodáival a hivatal a külön jogszabályban meghatározott kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos feladatainak ellátásában; g) kapcsolatot tart természetvédelmi kezelési feladatokat ellátó más szervezetekkel és természetes személyekkel; h) segítséget nyújt a természet védelmével kapcsolatos feladatok ellátásához a helyi önkormányzatoknak.

206 Természetvédelmi Őrszolgálat 1.
A Természetvédelmi Őrszolgálat tagja (a továbbiakban: természetvédelmi őr) az igazgatóság működési területén jogosult és köteles: a) a természet, valamint a régészeti örökség védelmére vonatkozó előírások betartását ellenőrizni; b) a természet és a régészeti örökség védelmének érdekeit sértő, a természeti értéket és területet - beleértve a védett természeti értéket és területet - (a továbbiakban: természeti érték vagy terület) veszélyeztető vagy károsító, valamint régészeti lelőhelyet károsító jogellenes cselekményt elkövető személyt cselekményének abbahagyására felszólítani, feltartóztatni, igazoltatni, ellene eljárást kezdeményezni; c) azt a személyt, akiről alaposan feltételezhető, hogy jogellenesen szerzett természeti értéket vagy régészeti leletet tart magánál, feltartóztatni, igazoltatni, ruházatát, valamint csomagját átvizsgálni; d) azt a járművet, amelyikről alaposan feltételezhető, hogy azon jogellenesen szerzett természeti érték vagy régészeti lelet van - a közlekedésrendészeti szabályok betartásával - feltartóztatni, átvizsgálni, a jármű vezetőjét és a járművön, illetve az abban tartózkodó személyt igazoltatni;

207 Természetvédelmi Őrszolgálat 2.
e) a természeti értéket vagy területet károsító vagy veszélyeztető, valamint régészeti örökséget károsító jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért vagy az elkövetéssel alaposan gyanúsítható személytől a jogellenesen szerzett természeti értéket, régészeti leletet, valamint az elkövetéshez (veszélyeztetéshez) használt eszközt visszatartani; f) a természet, valamint a régészeti örökség védelmével összefüggő bűncselekmény elkövetésén tetten ért, illetőleg annak elkövetésével gyanúsítható, vagy az intézkedésének ellenszegülő személyt elfogni, ruházatát átvizsgálni, valamint a rendőr megérkezéséig visszatartani, vagy a legközelebbi rendőri szervhez előállítani; g) jogszerű intézkedésével szemben történt ellenszegülés megszüntetésére kényszerítő eszközt alkalmazni, az ellenszegülő vagy támadó személytől fegyvert, élet kioltására alkalmas, illetve más veszélyes eszközt elvenni és az illetékes rendőri szervnek átadni; h) jogszabályban meghatározott esetben helyszíni bírságot kiszabni.

208 Természetvédelmi Őrszolgálat 3.
A Természetvédelmi Őrszolgálat tagja az arányosság és az egyéb jogszabályi rendelkezések követelményének betartásával: a) testi erővel cselekvésre vagy cselekvés abbahagyására kényszerítést, illetve pórázon vagy anélkül, szájkosárral ellátott szolgálati kutyát, b) a visszatartott személy szökésének megakadályozására bilincset, c) a támadás megakadályozására vagy az ellenszegülés megtörésére vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, illetve pórázon vezetett szájkosár nélküli szolgálati kutyát alkalmazhat, használhat. A kényszerítő eszköz alkalmazása esetén kerülni kell a sérülés okozását, az emberi élet kioltását. Az intézkedés során megsérült személy részére - amint ez lehetséges - segítséget kell nyújtani. Szükség esetén az őr köteles gondoskodni arról, hogy a sérültet orvos elláthassa. (4) A kényszerítő eszköz alkalmazására az érintettet - ha az eset körülményei lehetővé teszik - előzetesen figyelmeztetni kell. (5) Ha az engedélyezett kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésre, vagy a használatára nincs lehetőség, az őr a bilincs helyett más eszközt is igénybe vehet, ha a helyettesített eszköz alkalmazásának törvényi feltételei fennállnak és az eszközzel elérni kívánt törvényes cél megvalósítására alkalmas.

209 Természetvédelmi Őrszolgálat 4.
A kényszerítő eszköz alkalmazásának jogszerűségét a rendőrkapitányság vizsgálja. Szabályozás: évi CLIX. törvény (Fböt), 4/2000. (I. 21.) Korm. rendelet 9/200. (V. 19.) KöM rendelet (Szolgálati Szabályzat) Az állami természetvédelmi őr egyenruházattal és a jogszabályban meghatározott felszereléssel, illetőleg szolgálati – önvédelmi – maroklőfegyverrel ellátott hivatalos és intézkedésre jogosult személy.

210 Önkormányzatok természetvédelmi feladatai 1.
A megyei önkormányzat gondoskodik a megye területén található helyi jelentőségű védett természeti területek védelmével kapcsolatos tevékenységek összehangolásáról. A megyei önkormányzat a fenti feladatkörében: a) javaslatot tesz helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításra; b) a települési önkormányzat felkérése alapján részt vesz a helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítás előkészítésében; c) elősegíti a települési önkormányzatok természetvédelmi tevékenységét. (3) A megyei önkormányzat a helyi jelentőségű védett természeti területek fenntartása érdekében a települési önkormányzatokkal megállapodást köthet, vagy társulást hozhat létre.

211 Önkormányzatok természetvédelmi feladatai 2.
Törvényben meghatározott esetekben természetvédelmi feladatokat települési önkormányzatok is ellátnak. (lásd Tvt.) A helyi jelentőségű védett természeti terület létrehozása a Tvt. alapján, rendelet formájában jog, de nem kötelezettség! De ha van ,akkor a helyi jelentőségű védett természeti terület fenntartásáról, természeti állapotának fejlesztéséről, őrzéséről a védetté nyilvánító települési önkormányzat köteles gondoskodni. A települési önkormányzat a természet védelmének helyi-területi feladatai ellátására az önkormányzat környezetvédelmi alapjában természetvédelmi célokat szolgáló részt hozhat létre. A települési - fővárosban a fővárosi - önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati természetvédelmi őrszolgálatot működtethet.

212 Önkormányzati természetvédelmi őr
Az önkormányzati természetvédelmi őr egyenruhával ellátott hivatalos személy, aki a helyi jelentőségű védett természeti területen jogosult és köteles: a) a helyi jelentőségű védett természeti területre vonatkozó előírások betartását ellenőrizni; b) a helyi jelentőségű védett természeti területet veszélyeztető vagy károsító cselekményt elkövető személyt cselekményének abbahagyására felszólítani, feltartóztatni, igazoltatni, ellene eljárást kezdeményezni; c) a helyi jelentőségű védett természeti területen károsító vagy veszélyeztető cselekmény elkövetésén tetten ért, vagy ezzel alaposan gyanúsítható személytől a területről származó és jogellenesen szerzett védett természeti értéket, illetve az elkövetéshez használt eszközt elvenni, és azt a lefoglalásra, illetőleg elkobzásra jogosult hatóságnak átadni; d) jogszabályban meghatározott esetben helyszíni bírságot kiszabni. A b)-c) pontokban meghatározott intézkedéseivel szembeni ellenszegülés leküzdésére testi kényszert vagy a rendőrségnél rendszeresített könnygázszóró palackot alkalmazhat.

213 Polgári természetőr Az igazgatóságok, önkormányzatok természetvédelmi tevékenységét polgári természetőrök segíthetik. A polgári természetőr az igazolványában meghatározott területen jogosult a) védett természeti területekre belépni; b) szolgálati jelvényt és igazolványt használni; c) természeti értéket veszélyeztető vagy károsító cselekményt elkövető személyt figyelmeztetni a jogellenességre, illetve annak jogkövetkezményeire, valamint távozásra felszólítani; d) a védett természeti területekről, értékekről, ezekkel kapcsolatos engedélyköteles tevékenységekről tájékoztatást adni. Részletes szabályok: 33/1997. (XI. 20.) KTM rendelet