2. óra Kognitív folyamatok

Az előadások a következő témára: "2. óra Kognitív folyamatok"— Előadás másolata:

1 2. óra Kognitív folyamatok
KOMÜ I. évfolyam A szociálpszichológia alapjai I. Serfőző Mónika

2 Kogníció = megismerés Kognitív folyamatok: érzékelés – észlelés
figyelem információfeldolgozás emlékezet képzelet gondolkodás (magasabbrendű kognitív folyamat)

3 Az információfeldolgozás folyamata
ÉRZÉKELÉS érzékszervek ÉSZLELÉS agy EMLÉKEZET ismételgetés  konszolidáció  RTM rövid távú memória HTM hosszú távú memória szenzoros tár ingerek   FELISMERÉS - elhalványulás - kiszorítás FIGYELEM FIGYELEM

4 Érzékelés ingerek → receptorsejtek → idegek → agykérgi területek → érzékletek ingererősség és –minőség kódolása eltérő érzékelési képességek (legkisebb ingererősség, érzékelhető különbség)

5 Észlelés A különböző érzékleti benyomásokat szervezzük, értelmezzük, azoknak jelentést tulajdonítunk

6 Észlelési funkciók, folyamatok
tárgyak észlelése, kiemelése az ingermezőből (alakészlelés) tárgyak térbeli helyzetének észlelése (távolság- vagy mélységészlelés, mozgásészlelés) tárgyak felismerése, azonosítása észlelési konstanciák

7 Tárgyak észlelése a) Alak – háttér észlelés (Gestalt)

8 Tárgyak észlelése b) perceptuális szerveződés
jó folytatás elve hasonlóság elve közelség elve zártság elve [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [

9 Tárgyak térbeli helyzetének észlelése
térbeli irányok észlelése távolságészlelés mozgásészlelés

10 Távolsági jelzőmozzanatok
lineáris perspektíva relatív nagyság relatív magasság árnyékolás takarás részletgazdagság

11 Távolságészlelés (binokuláris diszparitás)

12 Mozgás észlelése látszólagos mozgás (mozifilm = folyamatosan egymás után, gyorsan vetített képek sorozata) indukált mozgás (mintha a Hold mozogna a felhőkben) (= a nagyobb tárgyat látjuk mozdulatlannak) valódi mozgás – mozgásjelzők: elrendezés változása, háttérhez viszonyított változások

13 Indukált mozgás

14 Tárgyak felismerése Az a képesség, hogy a tárgyat hozzárendeljük egy kategóriához, és így jelentést adunk neki. mentális reprezentációk, sémák előhívása FELISMERÉS tárgyak elemi vonásainak észlelése (geonok) FELISMERÉS

15 Észlelési konstanciák = annak észlelése, hogy a környezet megváltozása ellenére a tárgyak bizonyos tulajdonságai változatlanok maradnak alakkonstancia színkonstancia nagyságkonstancia

16 Érzékelés és észlelés különbsége
hangok / dallam hallása piros-zöld színfoltok látása / 27-es szám látása kétértelmű ábrák (ugyanazt a fizikai ingert kétféleképpen is észlelhetünk, azaz értelmezhetünk) optikai csalódások: az észlelés (az értelmezés, jelentés) nem felel meg az inger fizikai tulajdonságainak

17 Kétértelmű ábrák

18 Kontextushatás

19 Optikai csalódások, illúziók

20 Aimes szoba

21

22

23

24 Escher

25 Escher

26 Figyelem A figyelem szelektív, kiemelő folyamat, az észlelés összpontosítása, amelynek következtében az ingerek egy korlátozott köre hangsúlyosabban tudatosul. Erőfeszítési folyamat, amelynek során mentális energiánkat akaratlagosan egy meghatározott feladatra fordítjuk. Éber állapotot fenntartó folyamat, hatékony készenlét az információk vételére.

27 Az információfeldolgozás folyamata
ÉRZÉKELÉS érzékszervek ÉSZLELÉS agy EMLÉKEZET ismételgetés  konszolidáció  RTM rövid távú memória HTM hosszú távú memória szenzoros tár ingerek   FELISMERÉS - elhalványulás - kiszorítás FIGYELEM FIGYELEM

28 Szelektív figyelem Spontán, önkéntelen figyelem (tájékozódási reakció)
erős szokatlan mozgó ingerek váltják ki hirtelen változó biológiai felszólító jelleg észlelő beállítódása Szándékos, akaratlagos figyelem akaratlagos odafordulás, tudatos választás

29 Figyelemfelkeltés a reklámokban

30 Tökéletes-e a szelektálás, a szűrés? Stroop-jelenség
KÉK ZÖLD SÁRGA FEKETE PIROS SÁRGA KÉK ZÖLD FEKETE KÉK PIROS ZÖLD

31 Szelektív figyelem Kognitív Valahol képességeink a egyik Mátra leglátványosabb egyik jelensége sűrű az, erdejében hogy a ki II. tudunk világháborúban szűrni valaki egy eldugott üzenetet sok egy aranyat. másikból. Bár Ezt több úgy tucat csináljuk, szerencsevadász hogy meg figyelmünket akarta olyan már jelzőingerekre szerezni, irányítjuk, eddig mint nem a sikerült betűtípus. nekik.

32 Figyelem megosztása figyelmi kapacitás modellje (Kahnemann): mindig egy adott figyelmi kapacitással rendelkezünk (ennek mennyisége pl. függ aktuális állapotunktól is!), ezt tudjuk megosztani tevékenységek között automatikus és kontrollált cselekvések: vannak olyan tevékenységek, amelyeket automatikusan tudunk végezni, nem igényelnek tudatos figyelmi erőfeszítést (automatikus cselekvések) ill. vannak olyan tevékenységek, amelyek nagy figyelmi erőfeszítést, odafordulást igényelnek (kontrollált cselekvések) — A gyakorlás, tapasztalás révén a kontrollált cselekvések automatikussá válhatnak. (pl. autóvezetés, gépírás, annak megtanulása révén)

33 Figyelem tulajdonságai
figyelem terjedelme: hányféle ingert tudunk egyszerre megragadni, befogni a figyelmünkkel (7±2) figyelem tartóssága: mennyi ideig tudunk kitartóan, megszakítás nélkül egy dologra figyelni figyelem megosztása: hányféle, figyelmet kívánó tevékenységet tudunk végezni egyidejűleg figyelem átvitele: mennyire könnyű vagy nehéz átirányítani a figyelmünket egyik dologról a másikra

34                        
Emlékezet és felejtés                        

35 Az információfeldolgozás folyamata
EMLÉKEZET ÉRZÉKELÉS érzékszervek ÉSZLELÉS agy ismételgetés  konszolidáció  RTM rövid távú memória HTM hosszú távú memória szenzoros tár ingerek   FELISMERÉS - elhalványulás - kiszorítás FIGYELEM FIGYELEM

36 Emlékezeti tárak RTM rövid távú memória HTM hosszú távú memória
ismételgetés RTM rövid távú memória HTM hosszú távú memória szenzoros tár érzékszervi benyomások ingermodalitás szerint 1-3 sec pillanatfelvételek korlátozott kapacitás (7±2) akusztikus, vizuális kódolás 1-2 perc kiszorítás, elhalványulás munkamemória korlátlan kapacitás szemantikus kódolás korlátlan időtartam nem felejtünk, csak nem tudjuk előhívni

37

38 tömbösítés

39 S S S F L N P F N Y S N P

40 a már ismert információ értelmet ad az értelmetlen betűsornak
SÜSS FEL NAP FÉNYES NAP a már ismert információ értelmet ad az értelmetlen betűsornak

41 Hogyan lehet növelni a memóriából való előhívás sikerességét
Hogyan lehet növelni a memóriából való előhívás sikerességét? (emlékezeti stratégiák) Feldolgozás mélységének elve: A felidézés sikeressége a feldolgozáson és az előhívási módszereken múlik.  Minél mélyebb a feldolgozás annál könnyebb az előhívás. Cselekvés szerepe: aktivitás kapcsolódik a rögzítéshez Kontextushatás: a bevésés, rögzítés körülményei (pl. helye) között sikeresebb a felidézés Szervezés: jegyzet, vázlat, ábra készítés Értelmes kapcsolatok kialakítása: már elraktározott ismeretekhez kapcsoljuk a rögzítendő anyagot

42 Mnemotechnikai eszközök mechanikus tanulás esetére
amikor pontosan, szöveghűen meg kell tanulnunk valamit, pl. tényeket, adatokat, fogalmakat rímalkotás mozaikszó alkotás mondatalkotás helyek módszere kulcsszó módszer képtelen képzettársítás

43 Emlékezeti rendszerek a hosszú távú memóriában
procedurális emlékezet: eszköztudás (pl. egy mozdulatra, cselekvés sorra való emlékezés) epizodikus emlékezet: saját élményeink tárolása szemantikus emlékezet: olyan ismeretek tárolása, amelyeknek nincs személyes vonatkozása

44 Az emlékezet konstruktív természete
séma

45 Az érzelmek hatása az emlékezetre
villanófény-emlék hangulat kongruencia szorongás