Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapesti Ügyvédi Kamara ÜGYVÉDISKOLA

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapesti Ügyvédi Kamara ÜGYVÉDISKOLA"— Előadás másolata:

1 Budapesti Ügyvédi Kamara ÜGYVÉDISKOLA
Ügyvédi megbízás és meghatalmazás Előadó: dr. Hidasi Gábor (

2 Csak megbízás alapján Megbízás nélkül A MEGBÍZÁS
5/2008. (XI. 27.) MÜK Szabályzattal módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (Etikai Szabályzat - Etsz) AZ ÜGYVÉDI MEGBÍZÁS Csak megbízás alapján általában a megbízó megbízása alapján jár el (Ütv. 22.§, EtSz 6/1.) Közreműködés abban, hogy az ellenérdekű felek a jogvitáikat megegyezéssel intézzék el (Ütv. 1.§). megbízó jogainak érvényesítése és kötelezettségeinek teljesítése. Megbízás nélkül Az ügyvédnek eljárása során a megbízás keretein belül kell eljárnia, ettől csak kivételes esetben és csak akkor térhet el, ha a megbízóval való előzetes megbeszélésre nem volt lehetősége, és a túllépés az ügyfél érdekében történik. Erről az ügyfelet haladéktalanul tájékoztatni kell. (Etsz. 6/9) Ha ügyvéd foglalkozású személy megbízás nélküli ügyvivő, akkor nem ügyvédi minőségében jár el.

3 Az ügyvéd által végezhető tevékenységek
Kizárólag ügyvéd jogosult Jogi képviselet Büntető védelem, jogi tanácsadás, szerződés, beadvány, más irat készítése, felsoroltakkal összefüggésben pénz és értéktárgy letéti kezelése Nem csak ügyvéd jogosult adótanácsadás, társadalombiztosítási tanácsadás, pénzügyi és egyéb üzletviteli tanácsadás, ingatlanközvetítés, szabadalmi ügyvivői tevékenység, olyan tevékenység, amelyre - helyi önkormányzati rendelet kivételével - jogszabály felhatalmazza, külön törvényben szabályozott közvetítői eljárásban, illetve büntető ügyekben folytatott közvetítői tevékenység, a cég - általa készített - létesítő okiratának és e cég bejegyzési (változásbejegyzési) kérelme további mellékleteinek elektronikus okirati formába alakítása, külön törvényben szabályozott közbeszerzési békéltetői tevékenység, valamint hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység,

4 KÜLÖNLEGES MEGBÍZÁSOK
Egy ügyben - több ügyvéd - egy ügyfél (Etsz. 6/3. ) - egy ügyvéd – több ügyfél - több ügyvéd – több ügyfél Ha a megbízónak már van más ügyvédje, az ügyvéd a megbízást csak akkor vállalhatja, ha a korábbi megbízás megszűnését a megbízó igazolta, vagy a korábbi ügyvéd az együttes megbízáshoz hozzájárult.

5 Ügyvédi társulások Ügyvéd, ügyvédi iroda más ügyvédekkel, ügyvédi irodákkal - megbízások ellátásában való tartós közreműködés céljából - ügyvédi társulást hozhat létre [Üt. 23. § (5) bekezdés, 2/2006 (III.20.]MÜK Szabályzat Az ügyvédi társulás jogalanyisággal nem rendelkezik. Az ügyvédi társulás keretében ellátandó ügyre az ügyvédi társulást vezető ügyvéd, ügyvédi iroda vállalja a megbízást.

6 Megbízás harmadik személy javára (Etsz 6.2)
Az ügyvéd köteles írásbeli megbízással rendelkezni attól a személytől is, akinek az érdekében eljár - ha a megbízás tárgy a ingatlanközvetítés, - Ha harmadik személy által adott tartós megbízás alapján jár el

7 8/1999. (III.22.) MÜK Szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (Etikai Szabályzat - Etsz) IRATÁTVÉTEL Iratok átvételéről - a megbízó kérésére - elismervényt adni kötelező (Etsz. 6/7.) Az iratokat a megbízás teljesítése, illetőleg felmondása után - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügyvéd a megbízó kérésére köteles kiadni.   Az ügyvéd nem köteles kiadni a fogalmazványait, a megbízó utasításait tartalmazó iratokat, az ügyben hozzá intézett leveleket, a megbízó érdekében teljesített fizetésekről szóló nyugtákat és az eljárása szabályszerűségének elbírálásához szükséges más iratokat; a megbízó kérésére az ilyen iratokról - a fogalmazványokat kivéve - másolatot köteles kiadni. Tilos megtagadni az iratok kiadását amiatt, hogy az ügyvédet megillető megbízási díjat és költségtérítést nem fizették meg. [Üt. 29. §]

8 AZ ÜGYVÉDI MEGBÍZÁS LÉTREJÖTTE
Ütv. 23. § (1) bek.: „Az ügyvéd és a megbízó között a megbízás akkor jön létre, ha a felek megállapodtak a) a megbízás tartalmában, b) a megbízási díjban c) az előrelátható költségekben (vagy költségátalányban).

9 Az ügyvéd köteles a közreműködést megtagadni, ha…
8/1999. (III.22.) MÜK Szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (Etikai Szabályzat - Etsz) ELFOGADHATATLAN MEGBÍZÁSOK a) a megbízás jogszabálysértő célra vagy jogszabály megkerülésére irányul, b) A megbízó a személyazonosságának megállapításához nem szolgáltat adatot, c) nem tud bemutatni érvényes igazolványt, d) az ellenőrzés során Megbízott azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését bejelentették és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva. e) valamely más aggályos körülményt észlel. Okiratszerkesztésnél elkészítésénél aggályos körülménynek kell tekinteni többek között azt, ha a Megbízó a személyazonosításra szolgáló okmány érvényességének ellenőrzéséhez sem járul hozzá .

10 Folyamatos (tartós) megbízás
Folyamatos megbízási jogviszony esetén a felmondási jog korlátozása nem terjedhet odáig, hogy a felek a szerződés teljes időtartamára kizárják a felmondás gyakorlásának lehetőségét (Ptk § /2006. számú polgári elvi határozat - LB. Pfv. VII /2006.)

11 TISZTESSÉGES ELJÁRÁS A MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSEKOR
A megbízó fogyasztó, ha az ügyvédi megbízási szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból köti (Ptk § (2) bek., 209.§, 685.§ d-e) pont; 18/1999. (II. 5.) Korm. Rendelet, EBH II.) A szerződéskötést megelőzően tájékoztatnia kell a megbízót a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről. A megbízási szerződésben az ügyet a tevékenységi kötelezettséghez, a kockázatokhoz, a díj- és költségfizetési kötelezettséghez igazodó szükséges mértékben kell tényvázlatszerűen ismertetni. Az ügyvédnek a megbízási szerződés megkötésekor is a legjobb tudását, a tisztességet, a lelkiismeretességét és a jogtiszteletet kell közvetítenie. Az ügyvédnek a szerződés megkötésénél előírt együttműködési kötelességre is fokozottan ügyelnie kell, figyelemmel kell lennie nem csak a saját, hanem ügyfele jogos érdekeire is. A megbízási szerződés írásba foglalásakor az ügyvéd és a megbízó egybehangzó kölcsönös akaratnyilvánítását kell írásban megjeleníteni. Az ügyvéd a szerződéskötéskor a lehető legszélesebb körben köteles az ügyfelet tájékoztatni a szerződés jogszabályi, etikai hátteréről, az ügy és a szerződés kockázatairól, a díjfizetési kötelezettségről, a díj és a költségek esedékességéről, az ügyből az ügyfélre háruló, de nem az ügyvédet, hanem az ellenérdekű felet illető esetleges összegekről, a bírósági eljárásra adott megbízás esetén a bíróság által megállapítható ill. az ellenérdekű félre áthárítható ügyvédi munkadíjról és költségekről. Összeférhetetlenség: Az ügyvéd nem köthet megbízási szerződést olyan közreműködésre, amely olyan bíróságnál, ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál történő eljárásra kötelezi, amelynél az eljárási kötelezettséget megelőző 2 éven belül bíró, ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja volt.

12 AZ ÜGYVÉDI MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉSBEN TISZTESSÉGTELENNEK MINŐSÜLŐ FELTÉTELEK
Ügyvédi megbízási szerződésben tisztességtelennek minősül különösen az a szerződési feltétel, amely a) a szerződés bármely feltételének értelmezésére az ügyvédet egyoldalúan jogosítja; b) kizárólagosan az ügyvédet jogosítja fel annak megállapítására, hogy teljesítése szerződésszerű-e; c) a megbízót fizetésre kötelezi abban az esetben is, ha az ügyvéd nem teljesíti a megbízást; d) a megbízót túlzott mértékű pénzösszeg fizetésére kötelezi, ha a megbízó nem teljesít vagy nem szerződésszerűen teljesít. e) kizárja, hogy a megbízónak visszajárjon az általa kifizetett összeg, ha a megbízó nem teljesít vagy nem szerződésszerűen teljesít; f) kizárja, hogy a megbízó a szerződés megszűnésekor visszakövetelje az ellenszolgáltatás nélküli munkadíjat és költséget; kivétel, ha a megbízás megszűnésére a megbízó szerződésszegése következtében az ügyvéd felmondása miatt kerül sor; g) kizárja vagy korlátozza a megbízó lehetőségét arra, hogy szerződéses kötelezettségeit beszámítással szüntesse meg;

13 AZ ÜGYVÉDI MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉSBEN TISZTESSÉGTELENNEK MINŐSÜLŐ FELTÉTELEK
h) lehetővé teszi, hogy az ügyvéd tartozását más személy a megbízó hozzájárulása nélkül átvállalja, i) kizárja vagy korlátozza az ügyvéd felelősségét az által igénybe vett közreműködőért; j) kizárja vagy korlátozza a megbízó jogszabályon vagy a felek közötti megállapodáson alapuló igényérvényesítési lehetőségeit, kivéve, ha azt egyben más, jogszabályban meghatározott vitarendezési móddal helyettesíti; k) a bizonyítási terhet a megbízó hátrányára változtatja meg, l) meghosszabbítja a határozott időre kötött megbízást, ha a megbízó másként nem nyilatkozik, feltéve, hogy a nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő ésszerűtlenül rövid; m) lehetővé teszi, hogy az ügyvéd a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos ok nélkül módosítsa, különösen, hogy a megbízásban megállapított pénzbeli ellenszolgáltatás mértékét megemelje, ha ilyen esetben a megbízó nem jogosult a szerződéstől azonnali hatállyal elállni, vagy azt felmondani; n) lehetővé teszi, hogy az ügyvéd egyoldalú döntése alapján, alapos ok nélkül a megbízásban meghatározottól eltérően járjon el; o) az ügyvéd teljesítését olyan feltételtől teszi függővé, amelynek bekövetkezte kizárólag az ügyvéd akaratán múlik, kivéve, ha a megbízó jogosult a szerződéstől elállni, vagy azt felmondani; p) az ügyvédnek aránytalanul hosszú vagy nem megfelelően meghatározott határidőt biztosít a megbízás teljesítésére; q) kizárja vagy korlátozza a megbízó jogszabályon alapuló jogait az ügyvéd szerződésszegése esetén;

14 TISTESSÉ Tisztességtelen… Tisztességtelen az ügyvédi megbízási szerződés és a meghatalmazás elkészítéséért, valamint az ügyvéd általi felmondás miatti munkavégzésért munkadíjat kérni !

15 HELYETTESÍTÉS Az ügyvéd a megbízás ellátásához alkalmazott ügyvédje, ügyvédjelöltje, a nála működő külföldi jogi tanácsadó, továbbá más ügyvéd közreműködését is igénybe veheti, kivéve ha ezt a megbízó a megbízás létrejöttekor írásban kizárta.[Üt. 23. §.(3- 5) bek.]

16 8/1999. (III.22.) MÜK Szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (Etikai Szabályzat - Etsz) A MEGBÍZÁS MEGSZŰNÉSE I. 6/6. Az ügyvéd nem köteles a megbízást elfogadni, és az elfogadott megbízást bármikor, indokolás nélkül, írásban felmondhatja. A felmondási idő a megbízó értesítésétől számított 15 nap. Az ügyvéd a felmondási idő alatt is köteles a megbízó érdekében eljárni. A megbízó a megbízást írásban bármikor korlátozhatja, vagy azonnali hatállyal felmondhatja. Folyamatos megbízási jogviszony esetén a felek a felmondásról az (1) és (2) bekezdéstől eltérően rendelkezhetnek. Az ügyvéd a megbízás megszűnését vagy korlátozását haladéktalanul köteles annak a hatóságnak írásban bejelenteni, amelynél a rábízott ügy folyamatban van. A megbízás az (1) és (2) bekezdésében foglaltakon kívül megszűnik - a megbízás teljesítésével, - az ügyvéd vagy a megbízó halálával, - a megbízó jogutód nélküli megszűnésével, - az ügyvéd kamarai tagságának megszűnésével.

17 8/1999. (III.22.) MÜK Szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (Etikai Szabályzat - Etsz) A MEGBÍZÁS MEGSZŰNÉSE II. Az ügyvéd köteles a megbízó haláláról vagy jogutód nélküli megszűnéséről haladéktalanul értesíteni azokat az általa ismert személyeket és szerveket, akiknek ebből eredően jogaik és kötelezettségeik keletkeztek. Ha az ügyvéd a tevékenységét ügyvédi iroda (67-83.§) tagjaként folytatja, a megbízás nem szűnik meg, hanem az iroda megbízottá válik. Az ügyvéd a várható változásról köteles a megbízóját haladéktalanul, de legkésőbb azt 15 nappal megelőzően, illetőleg a (3) bekezdés szerint meghatározott felmondási idő kezdete előtt írásban értesíteni, ebben tájékoztatni a (2) és (3) bekezdésben foglalt lehetőségekről. [Üt. 24. §.] Ha az ügyvédi iroda tagjának tagsági viszonya úgy szűnik meg, hogy ügyvédi tevékenységét tovább folytatja, az ügyvéd az elszámolásban részére kiadott megbízási szerződésben megbízottá válik. Az iroda a megbízott személyében várható változásról a megbízóját a 24 § (7) bekezdés szerint köteles értesíteni. [Üt. 74. § (4) bekezdés] Az ügyvéd a kapott megbízásról vagy annak megszűnéséről az eljáró bíróságot vagy más hatóságot köteles nyomban értesíteni, illetve meghatalmazását az iratokhoz becsatolni.

18 A megbízási díj Megbízási díj = Munkadíj+költség/költségátalány(+áfa)
A megbízási díj biztosítása (díj- és költségelőleg)

19 A MEGBÍZÁSI DÍJ Ütv. 9.§ (2) bek.: „Az ügyvédi megbízási díj szabad megállapodás tárgya.” Etsz. 9/1. A megbízás elvállalásakor az ügyvédnek tájékoztatást kell adnia a bíróság által megállapítható díjról és költségekről. Az ügyvéd az átvett pénzről bizonylatot köteles adni ügyfelének. Ha ügyvéd szívességi ügyintézést vállal, ezt a körülményt a megbízásban rögzíteni kell. 9/2. Tilos a megállapodás szerinti megbízási díjon és a felszámítható költségeken felül anyagi vagy egyéb szolgáltatás követelése. Az ügyvédi megbízási díj követelés másra nem engedményezhető. 9/3. Ha a megbízás a teljesítése előtt szűnik meg, az ügyvéd köteles a felvett megbízási díjjal elszámolni, a megbízás megszűnéséig végzett munkával arányos megbízási díjat visszatarthatja. 9/4. (1) Az ügyvéd köteles a megbízó részére átvett pénzről vagy egyéb értékről a megbízót haladéktalanul értesíteni. (2) Az ügyvéd az átvett pénzből beszámítással kielégítheti a megbízójával szemben megbízási díj és költségtérítés címén fennálló követelését. Az ügyvéd a beszámítási jog gyakorlásáról a megbízót írásban köteles értesíteni. Nincs helye a (2) bekezdés szerinti beszámításnak, ha a) a pénzt nem a megbízó részére kell kiadni, b) a megbízási díjban a felek nem állapodtak meg, c) más jogszabály a beszámítást tiltja. [Üt. 28. §]

20 A DÍJAJÁNLAT KIALAKÍTÁSÁNAK SZEMPONTJAI
Ügyérték Munka teher, időigény, sürgősség Ügyvédi árverseny Konjunkturális feltételek Az ügy és a feladat jellege (rutin feladat vagy speciális felkészültséget igénylő) Az ügy specialitásai (nemzetközi, közérdeklődés, politikai jelleg, fokozott titokkockázat, fokozott kár- és etikai felelősség) Az ügyfél sajátosságai (külföldi, cselekvőképtelen, írástudatlan, szökésben lévő, stb.) A megbízás immateriális előnyei (további ügyfélszerzés) Ügyfélszerzés motivációi (alulfoglalkoztatottság, túlterheltség, közszereplő, megbízássorozat vagy tartós megbízás várható ) Kapcsolatteremtés jellege az ügyféllel (régi ügyfél ajánlotta, ismerős, bebotló) Ügyvéd-ügyfél kapcsolat jellege (tartós megbízásból eredő ügyfél ill. ügy) Arányosság Ügyfél anyagi teherbíró képessége, alkupozíció Megbízási díj jellege (ügyérték után, munkaidő szerint, sikerdíj) Fizetési feltételek

21 Munkadíjmentesség, de nem költségmentesség
SZÍVESSÉGI ÜGYVITEL - Teljes felelősség Munkadíjmentesség, de nem költségmentesség Nem az ellenfélnek nyújtott szívesség

22 Költségek meghatározása a megbízásban
Költségátalány kikötése Költségátalány (magában foglalja a leírási, kommunikációs, iratkezelési, fénymásolási, archiválási, adatlehívási és adatellenőrzési költségeket) Eljárási és okirati illetékek hatósági / bírósági díjak jogszabály v. intézményi szabályzat szerint Hatósági, szakértői, fordítási költségek Tételes díjkikötés d) Leírási, kommunikációs, iratkezelési, fénymásolásai, archiválási, adatlehívási és adatellenőrzési költségek, e) Hatósági, szakértői, fordítási költségek f) Utazási költségek (belföld/külföld, úton töltött idő díja+üzemanyag v. menetjegy ára, szállás és étkezési többletköltségek, stb.)

23 A BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSBAN MEGÁLLAPÍTHATÓ ÜGYVÉDI MUNKADÍJAKRÓL ÉS KÖLTSÉGEKRŐL 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet, BH , BH , BH , BH 2. § (1) A fél pernyertessége esetére igényelheti, hogy részére a bíróság az ügyvéd munkadíjának és készkiadásainak címén kötelezze a pervesztes felet a) a fél és a képviselője között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött megbízási díj, valamint b) a fél által képviselője részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások együttes összegének megfizetésére. (2) Az (1) bekezdés alapján megállapított munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a pertárgy értékével vagy a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A bíróság döntését indokolni köteles. 3. § (1) Ha a fél és az ügyvéd között nincs az ügy ellátására vonatkozó díjmegállapodás, vagy ha a fél ezt kéri, a bíróság a képviselet ellátásával felmerült munkadíj összegét a (2)-(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével állapítja meg. (2) Polgári perben, az elsőfokú bírósági eljárásban az ügyvéd munkadíjának a pervesztes felet terhelő összege a) 10 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5%-a, de legalább Ft, b) 10 millió Ft feletti, de 100 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén az a) pontban meghatározott munkadíj és a 10 millió Ft feletti összeg 3%-a, de legalább Ft, c) 100 millió Ft-ot meghaladó pertárgyérték esetén a b) pontban meghatározott munkadíj és a 100 millió Ft feletti összeg 1%-a, de legalább 1 millió Ft. (3) Ha a perben a pertárgy értéke nem állapítható meg, a munkadíj minden megkezdett tárgyalási óránként, valamint az ügyvédnek a pert megelőző és a peren kívül végzett igazolt tevékenységéért óránként 5000 Ft, de legalább Ft. (5) A másodfokú és a felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi munkadíj a (2)-(4) bekezdésben meghatározott összeg 50%-a azzal, hogy a pertárgy értékeként ezekben az esetekben a fellebbezésben, felülvizsgálati kérelemben vitatott összeget kell alapul venni. (6) A munkadíj megállapítása során a munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A bíróság a munkadíjat - különösen az ügy bonyolultsága esetén - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott összegnél magasabb összegben is megállapíthatja. A bíróság a munkadíj eltérő összegben történő megállapítását indokolni köteles.

24 SIKERDÍJ Csak prémium Munkadíj+prémium
Ellenfél által pernyertesség esetén fizetett Az ügyvéd az ügyféllel nem osztozkodik, nem vállal kockázati közösséget !!! BH (kockázat nélküli sikerdíj)

25 AKTUÁLIS Kúria Pfv.V /2013/9. A felperes jogelődje az M7-es autópálya Zala megyei szakaszának építéséhez szükséges földterületek kisajátításával összefüggő hatósági és peres eljárások során ügyvédként az alperesek jogi képviseletét látta el. Az egyes ügyvédi megbízási szerződésekben az őt a közigazgatási eljárási, illetve a perbeli képviseletért megillető díjat sikerdíjként, a megítélt többletkártalanítási összeg meghatározott százalékában állapították meg. A kártalanítási összeg felemelése iránt folyamatban volt per során azonban az ügyvédi megbízások megszűntek, a felperes jogelődje ugyanis a megbízási díj összegére vonatkozó megállapodás számára kedvezőbb módosítását kezdeményezte, az alperesek pedig ehhez nem járultak hozzá. A per további szakaszában ezért az alperesek egy része személyesen járt el, más alpereseket pedig új jogi képviselő képviselt. A per a jelen ügy alperesei számára kedvező eredménnyel zárult. A felperes a jelen perben a megítélt többletkártalanítási összeg után arányos sikerdíj fizetésére kérte az alpereseket kötelezni. Arra hivatkozott, hogy az előzményi per eredményes befejezése, a kártalanítási összeg felemelése alapvetően az általa kifejtett ügyvédi munka következménye volt. Az elsőfokú bíróság többször megismételt eljárásban rendkívül terjedelmes bizonyítási eljárás lefolytatása után arra a következtetésre jutott, hogy a felperest sikerdíj nem illeti meg, az ügyvédi képviseletet ugyanis jogelődje nem az előzményi per teljes egésze során látta el, és így az eredményt sem ő érte el. A felperes helyesen csupán a jogelődje által elvégzett tevékenységgel, az ügy jellegével és az eset egyéb körülményével arányban álló munkadíjra tarthat igényt. Az arányos munkadíj összegét az elsőfokú bíróság mérlegeléssel határozta meg, és az alpereseket ennek megfizetésére kötelezte. A másodfokú bíróság a VIII.r. és XVII.r. alperest terhelő marasztalás összegét leszállította, egyebekben az elsőfokú ítéletet – egyetértve annak indokaival – helybenhagyta. A felperes felülvizsgálati kérelme alapján megindult felülvizsgálati eljárás során a Kúria megállapította, hogy a felperes – miután a jogelődje részére adott ügyvédi megbízások az előzményi per folyamán a saját kezdeményezése alapján megszűntek, és így a perbeli képviseletet csupán az eljárás első szakaszában látta el – sikerdíj fizetésére nem tarthat igényt. Nem követelheti – erre vonatkozó szerződéses kikötés hiányában – a felperes a ténylegesen kifejtett tevékenységnek, az ügy jellegének és az eset összes körülményeinek megfelelő mértékű, arányos munkadíj megfizetését sem. Az alpereseket terhelő marasztalás összegének felemelésére ezért nem kerülhetett sor. Erre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Budapest, 2013.október 3. Ezzel ellentétes döntés: LB Pfv. VIII.20552/2010 (Döntések Tára )

26 AZ ÜGYVÉD (ÜGYVÉDI IRODA) ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI
1.) Munkadíjtáblázat (tevékenységek, számítási mód) 2.) Költségtáblázat (önköltség, árváltozások) 3.) Fizetési feltételek (előleg, feladatteljesítéshez igazodó díjfizetések) 4.) Késedelmes fizetés jogkövetkezményei

27 8/1999. (III.22.) MÜK Szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (Etikai Szabályzat - Etsz) ÜGYVÉDI MEGHATALMAZÁS 6/5 Az ügyvédnek adott meghatalmazás csak akkor érvényes, ha azt írásba foglalták. A meghatalmazást a megbízónak és az ügyvédnek saját kezűleg kell aláírnia. A megbízó és az ügyvéd által aláírt meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokirat. Ha a megbízó írni, olvasni nem tud, vagy nem képes, a meghatalmazást közokiratba vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, amelyen két tanú az aláírásával igazolja, hogy a megbízó a megbízás létrejöttét előttük elismerte. A meghatalmazás feljogosítja az ügyvédet minden olyan cselekményre, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, így okirat, pénz és más vagyontárgy átvételére is. Az ügyvéd képviseleti jogkörének korlátozása a hatóság vagy a harmadik személy irányában annyiban hatályos, amennyiben a korlátozás a meghatalmazásból kitűnik.[Üt. 26.§.]

28 Hasznos

29 AZ ÜGYVÉDEK TIZENKÉT PONTJA
1.) Az ügyvédnek a tudás a biztonság. 2) Az ügyvéd tudása hatalom, amivel nem élhet vissza. 3) Az ügyvéd nem szolgál, hanem szolgáltat. 4) Az ügyvéd a versenyszféra részese, vállalkozó, de nem kereskedő. 5) Az ügyvéd a szellemi termékét értékesíti és nem forgalmazza. 6) Az ügyvéd pénzért dolgozik, de nem ezért lelkiismeretes. 7) Az ügyvéd úgy képviseli más érdekét, hogy a sajátjára is ügyel . 8) Az ügyfél az ügy ura és nem az ügyvédé. 9) Az ügyvéd ügyet vállal és nem sorsközösséget. 10) Az ügyvéd ismerje meg az ügyfél titkait, az ügyfél az ügyvédét azonban soha. 11) Az ügyvéd ismertsége még nem elismertség. 12) Az ügyvéd akkor tisztességes, ha az ellenfél is ezt vallja.

30 Ellenőrző kérdések Mikor járhat el az ügyvéd megbízás nélkül?
Ha a megbízónak már van más ügyvédje, milyen feltételekkel köthető vele megbízási szerződés ugyanarra az ügyre? 3. Milyen célból hozható létre ügyvédi társulás?

31 ALAPVETŐ JOGSZABÁLYOK ÉS MÁS NORMÁK
Ptk § (2) bek., 209.§, 219.§, §, 1998. évi XI. tv. (Ügyvédi tv.) 9.§, 23.§ 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 8/1999. (III.22.) MÜK Szabályzat (Etsz.) 6/1-6/7., 9/5. 942/B/2001. AB határozat

32 A MAGYAR ÜGYVÉDI KAMARA HATÁROZATAI
• A Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabálya • 1/1994. (VI.1.) MÜK szabályzat az ügyvédi szervek iratai és az ügyvédi iratok irattári kezeléséről és selejtezéséről • 1/1998. (VI.27.) MÜK Szabályzat - Felvételi Szabályzat • 2/1998. (VI.27.) MÜK Szabályzat - Összeférhetetlenségi Szabályzat • 4/1999. (III.1.) MÜK szabályzata az ügyvédek letét- és pénzkezeléséről • 5/1999. (III.1.) MÜK Szabályzata az ügyvéd és az ügyvédi iroda névhasználatáról • 6/1999. (III.1.) MÜK Szabályzata A gondnok és végelszámoló jogköréről és eljárásáról • 8/1999. (III.22.) MÜK Szabályzata az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól • 1/2000 (V.22.) számú Szabályzata az ügyvédi felelősségbiztosítás legalacsonyabb összegéről • 1/2001 (VI.11.) MÜK Szabályzata - Választási Szabályzat • 1/2002. (II. 25.) szabályzata A MÜK 3/1998. (VI. 27.) Fegyelmi Eljárási Szabályzat módosításáról • A Magyar Ügyvédi Kamara Fegyelmi Eljárási Szabályzata [az 1/2002. (II. 25.) és a 3/1998. (VI. 27.) MÜK Szabályzat egységes szerkezetben]* • Szabályzat a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról ügyvédek és ügyvédi irodák részére • 1/2005 (01.10) Szabályzat az európai közösségi jogász tevékenységéről • 2/2005 (VI.25.) a MÜK Alapszabályának módosításáról • 3/2005. (VI.25.) MÜK Szabályzata az elektronikus cégeljárás alkalmazásáról • 4/2005 (VI.25.) MÜK Szabályzata a MÜK Országos Levéltáráról 1/2012 (XI.5.) MÜK Szabályzat az ügyvédjelöltek foglalkoztatásának tárgyi feltételeiről

33 A MAGYAR ÜGYVÉDI KAMARA HATÁROZATAI
2/2006. (III.20.) Szabályzat az Ügyvédi Társulásról • 3/2006 (X.16.) MÜK Szabályzat az ügyvédek által készített végrendeletek (haláleseti rendelkezéseket tartalmazó okiratok) központi nyilvántartásáról • 4/2007. (XI.19.) MÜK határozattal módosított 6/1999. (III. 1.) MÜK Szabályzata a módosításával egységes szerkezetben "Az ügyvéd irodájának gondnoka jogköréről és eljárásáról, valamint a meghalt ügyvéd iratainak rendezéséről" • 1/2007. (XI.19.) Szabályzat a székhely-szolgáltatásról • 2/2007. (XI.19.) Szabályzat a jogügyletek biztonságának elősegítésével, valamint az elektronikus aláírás használatával és a hozzá kapcsolódó feladatokról • MINTASZABÁLYZAT a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi CXXXVI. törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére, a többszemélyes ügyvédi irodák, irodák részére • EGYSÉGES SZABÁLYZAT a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi CXXXVI. törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére, az egyéni ügyvédek és egyszemélyes ügyvédi irodák részére

34 A MAGYAR ÜGYVÉDI KAMARA ÁLLÁSFOGLALÁSAI
• A Magyar Ügyvédi Kamra Elnökségének 1/1999.(V. 3.) számú állásfoglalása az ügyvéd és az ügyvédi iroda címéről • A Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének 4/1999.(VI. 21.) számú állásfoglalása az ügyvéd vagy ügyvédi iroda magán-munkaközvetítői tevékenységéről • A Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének 5/1999.(VI. 21.) számú állásfoglalása előzményi kamarai tagság vizsgálatáról • A Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének 6/1999. (VI. 21.) számú állásfoglalása a tagsági viszony és munkaviszony vagy más szolgálati viszony összefüggéséről • A Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének 1/2000.(IV. 10.) számú állásfoglalása az ügyvédi felelősségbiztosításról • A Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének 2/2001.(V. 7.) számú állásfoglalása az ügyvédi honlap tartalmáról • A Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének 1/2003.(IX. 22.) sz. állásfoglalása a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről • 2/2005.(09.12.) Elnökségi Határozat a jutalék fejében bank számára végzett tevékenység „összeférhetetlenségi” kérdésében • 3/2005.(09.12.) sz. elnökségi határozat ügyvédi névviselés kérdésében • A Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének 1/2006.(II. 06.) számú állásfoglalása jogerős fegyelmi határozat ellen benyújtható bírósági felülvizsgálati kereset kérdésében

35 A MAGYAR ÜGYVÉDI KAMARA ÁLLÁSFOGLALÁSAI
• 2/1989. Ügyvédek részvétele és közreműködése az évi VI. törvényben létrehozott gazdasági társaságokban • A Magyar Ügyvédi Kamara 1/2000.(V. 22.) számú iránymutatása az ügyvédi kamarák által elfogadható felelősségbiztosításáról • Magyar Ügyvédi Kamara 2/2000.(V. 22.) számú iránymutatása az ügyvédjelöltek alkalmazásáról A Magyar Ügyvédi Kamara őszén új szabályzatokat fogad el és meglévő szabályzatokat módosít. Ezek is vizsgaanyagot képeznek. Kérjük, figyelje a Magyar Ügyvédi Kamra honlapját ( magyarugyvedikamara.hu ).

36 NEMZETKÖZI NORMÁK • 1990. szeptember 7-i ENSZ alapelvek;
• Az Európai Közösség Alapító Szerződése Róma, március 25. • Európa Tanácsnak az ügyvédi hivatás gyakorlásának szabadságáról szóló Rec (2000)21 számú, október 25-i ajánlása; • az ügyvédi szolgáltatásnyújtás szabadsága tényleges gyakorlásának elősegítéséről szóló március 22-i 77/249/EGK tanácsi irányelve; • az ügyvédi hivatásnak a képesítés megszerzése országától eltérő tagállamokban történő folyamatos gyakorlásának elősegítéséről szóló február 16-i 98/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv; • a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló január 27-i 2003/8/EK irányelv; • a bizonyos szellemi szabadfoglalkozásúak, különösen az ügyvédek esetében alkalmazott díjszabásról és kötelező díjtételekről, szóló április 5-i állásfoglalás; • a belső piaci szolgáltatásokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról szóló február 16-i álláspont; • az Európai Bíróság közösségi versenyjogi és a szolgáltatások szabadságára vonatkozó joggyakorlatára, kifejezett hivatkozással a minimális jogi díjak nemzeti szabályai; • az Európai Bíróság közösségi versenyjogi és a szolgáltatások szabadságára vonatkozó joggyakorlatára, kifejezett hivatkozással a minimális jogi díjak nemzeti szabályaira;


Letölteni ppt "Budapesti Ügyvédi Kamara ÜGYVÉDISKOLA"

Hasonló előadás


Google Hirdetések