Kérdések a tanulási stratégiákról (stílusokról)

Az előadások a következő témára: "Kérdések a tanulási stratégiákról (stílusokról)"— Előadás másolata:

1 Kérdések a tanulási stratégiákról (stílusokról)
Tanulási stílus fogalma Tanulási stílus elméletek Egy sajátos stílus-kategória-rendszer Stratégia és stílus kapcsolata Szokássá váló stílusok SQ4R stratégia Kérdések Kérdések a tanulási stratégiákról (stílusokról) Stratégiáink (stílusaink) milyen mértékben öröklöttek (állandók), illetve tanultak (környezet által befolyásolhatók)? Rendelhetők-e hozzájuk értékek? Vannak-e általában eredményesebb és eredménytelenebb stratégiák (stílusok)? A stratégiák eredményességét milyen mértékben határozzák meg a tanulási stílusok? Vannak-e csoportokra (nemi, etnikai, életkori, képességbeli különbségek stb.) jellemző preferenciák? Kérdések

2 Összehason-lító tudás-vizsgálatok
A tudás és az oktatás hagyományai Metakogníció

3 Összehason-lító tudás-vizsgálatok
A tudás és az oktatás hagyományai Metakogníció IEA International Association for the Evaluation of Educational Achievement Tanulói Teljesítmények Vizsgálatának Nemzetközi Társasága Az 1960-as évek elejétől végez méréseket (Mo 1970-től) Az IEA szövegértés-vizsgálata a PIRLS PIRLS Progress in International Reading Literacy Study Nemzetközi Szövegértési Vizsgálat 2001-től 5 évente (eddig ) Összehason-lító tudás-vizsgálatok PISA Programme for International Student Assessment Nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) vizsgálata 2000-től 3 évente (eddig )

4 A két vizsgálat összehasonlítása
Összehason-lító tudás-vizsgálatok A tudás és az oktatás hagyományai Metakogníció PIRLS PISA A két vizsgálat összehasonlítása Összehason-lító tudás-vizsgálatok Szempontok PIRLS PISA Célpopuláció 4. évfolyam 15 évesek (9-10 évfolyam Teszt koncepció Iskolai helyzet Életszerű helyzet Részt vevő ország OECD +19 más OECD Olvasás-tanulási szakasz formális olvasás-tanítás időszaka (Mo-on utolsó éve) A szakasz befejezése után Korábbi tapasztalat IEA jó eredmények OECD gyenge eredmény

5 PIRLS 2001 2006 Magyarország előtt Svédország, Hollandia, Anglia
Összehason-lító tudás-vizsgálatok A tudás és az oktatás hagyományai Metakogníció PIRLS 2001 Magyarország előtt Svédország, Hollandia, Anglia 4-11. helyen kis különbségek (köztük Mo. is) Mo-on az élményszerző olvasás teljesítménye magasabb, az információszerző olvasásé alacsonyabb. 2006 Magyarország előtt Oroszország, Hongkong, Szingapur, Luxemburg 11 országgal nagyjából azonos szinten vagyunk, és 31 ország nálunk lényegesen alacsonyabb teljesítményt nyújtott. Az összes résztvevő közül Mo-on a legnagyobb a különbség az élményszerző és az információszerző olvasás között. Élményszerző olvasásban jók az eredményeink, információszerzőben gyengébbek. Összehason-lító tudás-vizsgálatok

6 A nemzetközi összesített rangsor
Összehason-lító tudás-vizsgálatok A tudás és az oktatás hagyományai Metakogníció PIRLS 2001 A nemzetközi összesített rangsor Összehason-lító tudás-vizsgálatok

7 Összehason-lító tudás-vizsgálatok
A tudás és az oktatás hagyományai Metakogníció Ország A szövegértési képesség eloszlása Átlag-pont-szám Élet-kor Oroszország 565 10,8 Hongkong 564 10 Szingapúr 558 10,4 Luxemburg 557 11,4 Olaszország 551 9,7 Magyarország 10,7 Svédország 549 10,9 Németország 548 10,5 Hollandia 547 10,3 Belgium 546 Bulgária 542 Dánia 541 Lettország 540 11 Egyesült Államok 539 10,1 Anglia 538 Ausztria 537 Litvánia Tajvan 535 Új-Zéland 532 Szlovákia 531 Skócia 527 9,9 Franciaország 522 Szlovénia Lengyelország 519 Spanyolország 513 Izrael 512 Izland 511 9,8 PIRLS-átlag 500 Összehason-lító tudás-vizsgálatok A PIRLS 2006 A felméréssorozat célja a 9-10 éves tanulók olvasásképességének vizsgálata, az iskolai és otthoni tanítási-tanulási szokások feltérképezése.

8 Oktatás célja: művelt ember írás-olvasás képessége
Összehason-lító tudás-vizsgálatok A tudás és az oktatás hagyományai Metakogníció Oktatás célja: művelt ember írás-olvasás képessége társadalmi érvényesülés és az egyéni boldogulás feltétele Összehason-lító tudás-vizsgálatok matematikai és tudományos-tehnikai ismeretek Iskolai tudás mérése PISA: a kulturális eszköztudás mérése Tudásterületek: Olvasás-szövegértés Természettudományos matematikai Tudásdimenziók: Gondolkodási műveletek Tudáselemek Alkalmazási területek

9 Összehason-lító tudás-vizsgálatok
A tudás és az oktatás hagyományai Metakogníció Szövegértés (2000) 1. Finnország 2. Kanada 3. Új-Zéland 4. Ausztrália 5. Írország 6. Korea 7. Egyesült Kir. 8. Japán 9. Svédország 10. Ausztria 11. Belgium 12. Izland 13. Norvégia 14. Franciao. 15. USA 16. Dánia 17. Svájc 18. Spanyolo. 19. Csehország 20. Olaszország 21. Németország 22. Magyarország 23. Lengyelország 24. Görögország 25. Portugália ……… Szövegértés (2006) 1. Finnország 2. Hongkong 3. Kanada 4. Észtország 5. Új-Zéland 6. Ausztrália 7. Hollandia 8. Liechtenstein 9. Korea 10. Szlovénia 11. Svájc 12. Belgium 13. Japán 14. Tajvan 15. Ausztria 16. Írország 17. Csehország 18. Egysült Királyság 19. Svédország 20. Lengyyelország 21. Dánia 22. Franciaország 23. Izlan 24. Magyarország 25. Egysült Államok 26. Horvátország 27. Lettország ………. Összehason-lító tudás-vizsgálatok

10 Összehason-lító tudás-vizsgálatok
A tudás és az oktatás hagyományai Metakogníció Ország Az olvasás-teljesítmé-nyek közötti különbség a szülők társadalmi státusza szerint PISA 2000 Korea Izland Finnország Lettország Kanada Brazilia Olaszo. Spanyolo. Norvégia Hollandia 14 ország ……… ………… ……….. Magyaro. Egyesült K. Cseho. Belgium Németo. Svájc 33 Összehason-lító tudás-vizsgálatok 53 52 64 66 68 68 68 70 71 97 97 98 103 113 115

11 Összehason-lító tudás-vizsgálatok
A tudás és az oktatás hagyományai Metakogníció PISA tapasztalatok A magyar diákok 30 OECD állam közül: természettudományi területen szövegértésben matematikából (2006.) Összehason-lító tudás-vizsgálatok 70%-ban magyarázza a teljesítményeket, hogy melyik iskolába jár (ez Mo-on a legmagasabb. A 2. Németo. 60%-kal) 46%-ban meghatározó a szociokultúrális háttér Az élen végzett országok között gyakoribb a 6 évfolyamos kezdő szakasz, mint a középmezőnyben illetve az utolsó harmadban

12 tudományosan megalapozott, de elszigetelt tudás
Összehason-lító tudás-vizsgálatok A tudás és az oktatás hagyományai Metakogníció a tanulói tudás problémái hazánk az élmezőnyből a középmezőnybe esett vissza a tantárgyak túl specializáltak lényeges és lé-nyegtelen elemek összemosódnak a feladatok egy szakterület problé-máira szűkülnek kevés összefüggés van a tantárgyak között A tudás és az oktatás hagyományai a lényegtelen infor-mációk sok időt vesznek el a tanulástól kevés összefüggés van az iskolában tanultak és a hét-köznapi tapaszta-latok között nem fejlődnek az általános képességek tudományosan megalapozott, de elszigetelt tudás

13 az iskola a tanulás „végtermékére”, a tudásra koncentrál
Összehason-lító tudás-vizsgálatok A tudás és az oktatás hagyományai Metakogníció kontinentális hagyományok a tudományok eredményeinek közvetítése nagy eszközigény és módszertani apparátus A tudás és az oktatás hagyományai a tantárgyak diszcip-lináris tartalmainak erősödése az iskola a tanulás „végtermékére”, a tudásra koncentrál

14 későn kialakuló egységes iskolarendszer
Összehason-lító tudás-vizsgálatok A tudás és az oktatás hagyományai Metakogníció angolszász hagyományok későn kialakuló egységes iskolarendszer mindenki azt tanít, amit akar A tudás és az oktatás hagyományai nincs egységesen mérhető tudás megnő a képességfejlesztő feladatok szerepe az oktatás képességfejlesztés-orientálttá alakul az iskola a tanulás folyamatára koncentrál

15 A pedagógiai folyamat két modellje
Összehason-lító tudás-vizsgálatok A tudás és az oktatás hagyományai Metakogníció A pedagógiai folyamat két modellje A tudás és az oktatás hagyományai kontinentális hagyományokra épülő angolszász hagyományokra épülő az iskola a tanulás eredményére, a tudásra koncentrál az iskola a tanulás folyamatára koncentrál

16 érzelmek, kogniciók érzelmek, kogniciók feladat reális kompetencia
Összehason-lító tudás-vizsgálatok A tudás és az oktatás hagyományai Metakogníció feladat reális kompetencia metakognició (jellemző egyéni vonásokról való tudás) a feladatmegoldás nehézségi fokának szubjektív felbecsülése Metakogníció érzelmek, kogniciók érzelmek, kogniciók TANULÁSI FOLYAMAT

17 Célkitűzés Indukció Dedukció Következ-tetések

18 …………. pl. életkortól függően tudatosítás bevonás aktivizálás motiválás
Célkitűzés Indukció Dedukció Következ-tetések Célkitűzés tudatosítás bevonás aktivizálás pl. életkortól függően motiválás oktatástechnikai eszközök használata problémahelyzet ………….

19 B A teljesítményszint i d ő

20 Maximális begyakorlottság szintjei
magas alacsony életkor, eltelt idő, megelőző tudás szintje, szocializációs helyzet, attitűd, beállítódás, iskolához való viszony, az iskola viszonya hozzá … stb

21 rögzítés ellenőrzés, értékelés alkalmazás/elemzés tevékenység
Célkitűzés Indukció Dedukció Következ-tetések rendszerezés tények elemzés általánosítás Indukció rögzítés műveletei: általánosítás elvonatkoztatás műveletei: analízis szintézis összehasonlítás fajtái: elsődleges rögzítés ismétlés fogalom ellenőrzés, értékelés fogalomrendszer alkalmazás/elemzés tevékenység

22 Induktív folyamat Dedukció
Célkitűzés Indukció Dedukció Következ-tetések Induktív folyamat rendszerezés tények elemzés általánosítás rögzítés műveletei: általánosítás elvonatkoztatás műveletei: analízis szintézis összehasonlítás Dedukció fajtái: elsődleges rögzítés ismétlés fogalom ellenőrzés, értékelés fogalomrendszer Dedukció alkalmazás/elemzés tevékenység

23 a megvizsgálandó fogalom, jelenség elemzése
Célkitűzés Indukció Dedukció Következ-tetések a megvizsgálandó fogalom, jelenség elemzése a kiinduló fogalmak elemzése Dedukció a két elemzés összevetése ellenőrzés, értékelés újabb fogalom, fogalomrendszer alkalmazás

24 Johann Friedrich Herbart merev, sematikus folyamat
Célkitűzés Indukció Dedukció Következ-tetések Johann Friedrich Herbart nyugvó (statikus) haladó (dinamikus) világosság (ponty, angolna, pisztráng …) asszociáció (pikkely, kopoltyú, …) rendszer (a hal) módszer (feladatmegol-dás) tényfel-tárás elem-zés általá-nosítás alkal-mazás célkitűzés merev, sematikus folyamat elmélyedés rendszere-zés, rögzítés Következ-tetések eszmélkedés ellenőrzés, értékelés

25 Szabályozási típusok Tantervek csoporto-sítása Hazai tantervi szabályozás Tananyag-elrendezés Vizsga-rendszer

26 tanterv vizsgarendszer tanterv vizsgarendszer
Szabályozási típusok Tantervek csoporto-sítása Hazai tantervi szabályozás Tananyag-elrendezés Vizsga-rendszer Szabályozási típusok bemenet kimenet tanterv centrális vizsgarendszer decentrális tanterv vizsgarendszer kétpólusú

27 Tanterv-típusok Szabályozás szerinti típusok centrális tanterv
Szabályozási típusok Tantervek csoporto-sítása Hazai tantervi szabályozás Tananyag-elrendezés Vizsga-rendszer Tanterv-típusok Szabályozás szerinti típusok centrális tanterv kerettanterv helyi tanterv Tantervi műfajok sillabusz előíró tanterv curriculum alaptanterv Tantervek csoporto-sítása

28 bemenet kimenet Kerettanterv NAT 1995 Helyi tantervek vizsga-rendszer
Szabályozási típusok Tantervek csoporto-sítása Hazai tantervi szabályozás Tananyag-elrendezés Vizsga-rendszer bemenet kimenet Kerettanterv NAT 1995 Helyi tantervek vizsga-rendszer Két szintű szabályozás Hazai tantervi szabályozás kettős legitimáció Kompetenciák NAT 2003/2007 Keret-tantervek Helyi tantervek vizsga-rendszer Három szintű szabályozás

29 platós lineáris spirális fordított piramis koncentrikus lineáris
Szabályozási típusok Tantervek csoporto-sítása Hazai tantervi szabályozás Tananyag-elrendezés Vizsga-rendszer platós lineáris spirális fordított piramis Tananyag-elrendezés koncentrikus lineáris

30 alapműveltségi vizsga (elvi lehetőség korlátozott ideig)
Szabályozási típusok Tantervek csoporto-sítása Hazai tantervi szabályozás Tananyag-elrendezés Vizsga-rendszer alapműveltségi vizsga (elvi lehetőség korlátozott ideig) két szintű érettségi vizsga középszintű érettségi vizsga (belső vizsga) emelt szintű érettségi vizsga (külső vizsga, magasabb követelmények: szűrő funkció) Vizsga-rendszer

31 kapacitásnövekedés a felsőoktatásban
Vizsgarendszer és továbbhaladás érettségi vizsga középiskolai tanulmányok felvételi vizsga felsőoktatási tanulmányok kapacitásnövekedés a felsőoktatásban középiskolai tanulmányok érettségi vizsga felsőoktatási tanulmányok követelmények

32 Vizsgafajták rendes javító (a vizsgázónak felróható okból …)
pótló (a vizsgázónak fel nem róható okból…) előrehozott (tantárgyi köv. teljesítése után, de a tanulmányok befejezése előtt) kiegészítő (érettségi vizsga után újabb tantárgyból) szintemelő (sikeres középszintű után emelt szintű vizsga) ismétlő (korábban sikeresen letett érettségi vizsga ismétlése) 100/1997. sz. Korm. rendelet

33 Vizsgaidőszakok május-június: valamennyi középiskolában mind a 7 vizsgafajta letehető. szeptember-október: kijelölt középiskolákban a rendes, az előrehozott, az ismétlő, a pótló és a javító vizsga letehető. február-március: vizsgaközpontokban tehető kiegészítő, szintemelő, ismétlő, pótló és javító vizsga.

34 A felsőoktatásban résztvevők száma
2005-ben diplomázottak a korosztály százalékában 9 felsőfokú szakképzés : 108 ezer fő (a korosztály kb. 10 %-a) : 349 ezer fő (a korosztály kb. 35 %-a) : 416 ezer fő (a korosztály kb. 40 %-a) 4 36 36 egyetem, főiskola OECD Magyarország 52,2 A felsőoktatás szerkezete 36,6 27,1 25,3 OECD Magyarország 12,6 12,7 7,4 7,9 5,4 6,6 4 2,2 Matematika, informatika Természettudomány, agrár Műszaki Egészségügy, szociális Művészet, oktatás Társadalomtudomány, jog, közgazdaság

35 Félévi bizonyítvány: ??? 5 4 3 2 1 témazáró felelet témazáró dolgozat
röpdolgozat röpdolgozat röpdolgozat

36 5 4 3 2 1 felelet felelet felelet felelet röpdolgozat röpdolgozat
témazáró felelet témazáró dolgozat témazáró dolgozat

37 Értékelési típusok és funkciók
Értékelési típusok és viszonyítások A pedagógiai értékelés szintjei

38 Diagnosztikus: helyzetfeltárás információ-közlés motiválás … Formatív:
Értékelési típusok és funkciók Értékelési típusok és viszonyítások A pedagógiai értékelés szintjei Diagnosztikus: helyzetfeltárás információ-közlés motiválás … Értékelési típusok és funkciók Formatív: fejlesztés információ-közlés motiválás … Szummatív: minősítés fejlesztés információ-közlés motiválás …

39 Kritérium-referenciájú (követelmények)
Értékelési típusok és funkciók Értékelési típusok és viszonyítások A pedagógiai értékelés szintjei Kritérium-referenciájú (követelmények) Norma-referenciájú (populációs átlag) Értékelési típusok és viszonyítások Objektív Szubjektív követelmények önmagához mért fejlődés többiekhez viszonyított szint

40 A matematika „kétpúpú” eloszlásgörbéje
Értékelési típusok és funkciók Értékelési típusok és viszonyítások A pedagógiai értékelés szintjei A matematika „kétpúpú” eloszlásgörbéje 1989. általános iskola 8. évfolyam A pedagógiai értékelés szintjei Orosz Sándor: Pedagógiai mérések. Korona K., Bp., p.

41 A mért eredmények és 8. félévi osztályzatok összevetése
néhány tantárgyból Osztályzatok az iskolában Orosz Sándor: Pedagógiai mérések. Korona K., Bp., p.

42 a társadalom szerkezetére
Értékelési típusok és funkciók Értékelési típusok és viszonyítások A pedagógiai értékelés szintjei Következtetések: az oktatásra az iskolarendszerre a társadalom szerkezetére A matematika „kétpúpú” eloszlásgörbéje 1989. általános iskola 8. évfolyam A pedagógiai értékelés szintjei Orosz Sándor: Pedagógiai mérések. Korona K., Bp., p. Alsó populáció: a tanulók 35 %-a, átlagos teljesítmény 31 %pont Felső populáció: a tanulók 65 %-a, átlagos teljesítmény 76 %pont

43 A normális eloszlás görbéje
Gauss-féle harang-görbe _ x -s +s

44 A felejtés néhány sajátossága
Tanulás mérés eredmény Kísérleti csop. A tananyag B tananyag Kontroll csoportban jobb a teljesítmény proaktív gátlás Kontroll csop. Kísérleti csop. A tananyag B tananyag Kontroll csoportban jobb a teljesítmény Retro-aktív gátlás Kontroll csop.

45 A megtartás (százalékban) 100
80 60 alvás 40 ébrenlét 20 1 2 3 4 5 6 A tanulás után eltelt órák

46 Kiadás helye Érvényességi köre Kidolgozott-sága Centrális Keret Helyi
központ minden iskola % központ minden iskola % helyi/helyi központ egy/kevés iskola 100%

47 Kettős legitimáció Központi-társadalmi igényeknek való megfelelés NAT
Kerettantervek Helyi-társadalmi igényeknek való megfelelés Kerettantervek Helyi tantervek

48 elvek, célrendszer, kompetenciák
NAT 2003 kerettanterv kerettanterv kerettanterv ………………. h e l y i t a n t e r v e k