A NÉMET MODELL.

Az előadások a következő témára: "A NÉMET MODELL."— Előadás másolata:

1 A NÉMET MODELL

2 A NÉMET KÖNYVTÁRÜGY SAJÁTOS FEJLŐDÉSI FOLYAMATA

3 A HISTÓRIAI FOLYAMAT RÖVID JELLEMZÉSE
1. Rendkívül fejlett tudományos (szak- és felsőoktatási) könyvtári rendszer = gazdag egyetemi, szakképzési hagyományok. 2. Az angolszász világhoz képest és a tudományos gyűjteményekhez viszonyítottan elmaradott közkönyvtári rendszer = a neveléssel kapcsolatos felfogások, gyakorlatok.

4 A KÖZKÖNYVTÁRAK FEJLŐDÉSI FOLYAMATA

5 A XVIII-XIX. SZÁZAD FORDULÓJA AZ AUFKLÄRIZMUS HATÁSAI
A felvilágosodás hatása a német fejedelemségekre, fejedelmekre. A gazdaság fellendülése  szükség van az írás-olvasás tudásra. A polgárság számának növekedése és a polgárság érdekeinek megjelenése. Az iskoláztatás kiszélesedése  a könyvek, a könyvtárak iránti érdeklődés növekedése.

6 TÁRSADALMI HATÁSAI A KÖZNEVELÉS (ÖFFENTLICHE ERZIEHUNG) fogalmának és tevékenységének megjelenése.

7 DIE ÖFFENTLICHE ERZIEHUNG TARTALMA
Immanuel Kant ( ) Az állam felelős polgárai neveléséért. A nevelés részterületei: fizikai, esztétikai, intellektuális, praktikus A nevelés színterei: magánszféra (család); közszféra (iskola, egyházak, könyvtárak).

8 MILYEN POLGÁROKRA VAN SZÜKSÉGE AZ ÁLLAMNAK?
Városi polgárokra: a megújuló gazdaság és közigazgatási rendszer működtetéséhez. Vidéki polgárokra: akik a korszerű ipari és mezőgazdasági termelési folyamatokat, technológiákat ismerik és alkalmazzák. MINDENEKELŐTT azonban „JÓ POLGÁROKRA”

9 A JÓ POLGÁROK NEVELÉSÉNEK EGYIK SZÍNTERE A KÖNYVTÁR…
MILYEN KÖNYVTÁRAKRA VAN SZÜKSÉGÜK POLGÁROKNAK? A városi polgárság számára: városi könyvtárakra, amelyek az iskolázottabb rétegek igényeit elégítik ki. A vidéki polgárság számára: a praktikus ismereteket tartalmazó gyűjteményekre.

10 MI JELLEMZŐ A NÉMET TERÜLETEK EKKORI KÖNYVTÁRAIRA?
Kialakulóban vannak a városi közkönyvtárak, de igen kezdeti stádiumban. A falusi könyvtárak ( ha egyáltalán vannak) többnyire egy szekrényből és legfeljebb száz kiolvasott könyvből állnak. A könyvkiadás és könyvkereskedelem fejlettsége miatt meghatározó a kölcsönkönyvtárak (Leihbibliothek) működése  üzleti haszon.

11 EZZEKKEL SZEMBEN MI AZ ELVÁRHATÓ, AMIT AZ ÁLLAM HASZNOSNAK TARTANA?
Fejlett, de az állami elvárásokhoz (hasznosság) igazodó városi könyvtári rendszer. Olyan falusi könyvtárak létrehozása, amelyek a parasztok praktikus ismereteinek bővítését szolgálják (hasznosság).

12 A KÖZKÖNYVTÁRAK KIALAKULÁSÁT SEGÍTŐ NÉPMŰVELÉSI MOZGALOM HATÁSRENDSZERE
A polgárok nevelése „állami megrendelésre” történik  paternalisztikus elemek megjelenése. Utilitarizmus = haszonelvűség A népművelési mozgalom fő célja: „jó állampolgárok” nevelése. A közkönyvtárak gyűjteményeinek alakításában a haszonelvűség dominál. A szelekció szempontjai: szolgálja-e a mű a „jó állampolgár” személyiségének kialakítását? Ennek megfelelően vannak jó (a célokat szolgáló) művek, és vannak rossz (a célokat nem szolgáló, sőt azzal ellenkező értékeket közvetítő) kiadványok. A paternalisztikus művelődéspolitikai felfogás miatt a közkönyvtárak a „jó műveket” kell, hogy olvastassák.

13 A „NEVELŐ KÖNYVTÁR” KLASSZKUS PÉLDÁJA AZ ELSŐ (NYILVÁNOS) NÉPKÖNYVTÁR (Bücherei) (1828. Großenhain, Szászország) A BENJAMIN PREUSKER KÖNYVTÁR GROSSENHAINBAN Karl Benjamin PREUSKER ( )

14 A KÖNYVTÁR GYŰJTEMÉNYE 1853-BAN
Mennyisége: kb kötet Összetétele: Természethistória Technika Egyéb tudományos művek Amelyek jól szolgálják az ifjúság, az iparos rétegek, valamint a magasabb iskolázottságú polgárok képzését, tudásának továbbfejlesztését.

15 A PUBLIC LIBRARY KÖNYVTÁRTÍPUS MEGJELENÉSE
Egyesült Államok: 1848 P-L alapítás –Boston Egyesült Királyság: P-L Act 1852. P-L alapítás – Manchester, Liverpool

16 FRIEDRICH VON RAUMER ( ) 1841-ben, Berlinben alapítványt tett, amelyből az amerikai P-L mintájára négy könyvtárat hoztak létre. Ám a berlini városi tanács csak azzal a feltétellel támogatta a könyvtárak működését, ha azok gyűjteményétől távol tartják az erkölcsi, vallási és állami kifogásolható műveket. Sőt! Olyan kiadványokat szereznek be, amelyek erősítik a fenti értékrend fejlesztését.

17 P-L MINTÁRA: BÜCHERHALLE NEM CSAK KÖLCSÖNÖZ, HANEM OLVASÓTERMET IS MŰKÖDTET
A tudományos könyvtárak és a népkönyvtárak közötti jelentős különbözőségek oldására. Az állományt úgy alakítják, hogy valamennyi olvasó megtalálhassa az őt érdeklő műveket. 1899-ben a Comenius Társaság minden 10 ezernél nagyobb lélekszámú településen kezdeményezte a Bücher- und Lesehallek létesítését.

18 A LEGNAGYOBB BÜCHERHALLEK
1896. Jena – Öffentliche Lesehalle (az alapítók különböző társaságok, társulatok + vállalati támogatás: Zeiss-Werken in Jena) 1899. Essen – Krupp’sche Bücherhalle (üzemi Bücherhalelleként alapítva, majd nyilvános) 1899. Hamburg - Öffentliche Bücherhalle (üzemi könyvtárként alapítva, majd nyilvánossá vált)

19 1899. BOSSE-ERLAß POROSZORSZÁG
Célja: a népkönyvtárak létesítésének és fenntartásának ösztönzése, kezdeményezése, támogatása. A könyvtárak feladata: szakszerű tájékoztatás, a hazafias érzés és a moralitás erősítése. Direktívái: A nyilvános könyvtárak közfeladatot ellátó szervezetek. A könyvtárak a múzeumokhoz, színházakhoz, iskolákhoz állami gondozás alá kerülnek. A közkönyvtárak fenntartása állami, városi és községi finanszírozással történik. A különböző politikai irányzatokat távol kell tartani a könyvtáraktól.

20 A RENDELET SZEMLÉLETMÓDJA VISSZALÉPÉS VOLT A 19
A RENDELET SZEMLÉLETMÓDJA VISSZALÉPÉS VOLT A 19. SZÁZADI „NEVELŐ KÖNYVTÁR” (A NÉPMŰVELÉS) ESZMÉJÉHEZ

21 A könyvtáraknak egymással kooperálva kell működni.
VITA A HAGYOMÁNYOS ÉS A MODERN KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÁS KÉPVISELŐI KÖZÖTT 2. A MODERN, SZOLGÁLTATÁSKÖZPONTÚ MODELL KÉPVISELŐJE: PAUL LADEWIG ( ): Politik der Bücherei (1912) A könyvtáraknak nem a nevelés a feladata, hanem az olvasók igényeinek kiszolgálása A könyvtáraknak egymással kooperálva kell működni. A HAGYOMÁNYOS NÉMET MODELL (NÉPKÖNYVTÁR) KÉPVISELŐJE: WALTER HOFFMAN ( ) A könyvtár szociális, oktató és nevelő intézmény. Csak a szép és jó könyveket gyűjtheti, adhatja az olvasók kezébe.

22 A VITA KÖVETKEZMÉNYEI A hagyományos népkönyvtári modellhez való visszatérés. A kirobbant vita 20 évig húzódott el. A német könyvtárügy modernizációjára vonatkozó törekvések megbuktak. A folyamat része a német a kultúra és a nyugati kultúra között ezekben az években lezajlott összeütközésnek, amelyben a német kultúra maradt alul.

23 A Német Birodalom 1871-ben.

24 A KÉT NÉMETORSZÁG

25 Mecklenburg-Vorpommern Niedersachsen Nordrhein-Westfalen
Baden-Würtemberg Bayern Berlin Brandenburg Bremen Hamburg Hessen Mecklenburg-Vorpommern Niedersachsen Nordrhein-Westfalen Rheinland-Pfalz Saarland Sachsen Sachsen-Anhalt Schleswig-Holstein Thüringen NÉMETORSZÁG MAI KÉPE    

26