A vírus olyan számítógépes program, amely önmagát sokszorozni képes, és romboló rutint tartalmaz. Ha nincs benne romboló rutin, akkor féregnek, ha pedig.

Az előadások a következő témára: "A vírus olyan számítógépes program, amely önmagát sokszorozni képes, és romboló rutint tartalmaz. Ha nincs benne romboló rutin, akkor féregnek, ha pedig."— Előadás másolata:

1 A vírus olyan számítógépes program, amely önmagát sokszorozni képes, és romboló rutint tartalmaz. Ha nincs benne romboló rutin, akkor féregnek, ha pedig önmagát nem képes sokszorozni, akkor trójai programnak nevezzük. Az 1980-as évek legelején a számítógépek már tudtak kommunikálni egymással telefonvonalakon keresztül. A számítógépek telefonszámaira persze amatőr felhasználók is rájöttek és szerették volna a nagygépeken lévő játékokat ellopni a saját kicsi gépeikre. Persze addig nem akarták használni a méregdrága távolsági hívásokat, így olyan speciális programkákat írogattak, amik ezeket a játékokat megkeresik és elküldik az ő otthoni számítógépükre. A keresőprogram olyannyira profira sikeredett, hogy átment sok nagyszámítógépbe is és ott tovább kutakodott. Egy idő után az USA szinte valamennyi nagyszámítógépe csak ezt a keresőprogramot kutatta. A nagygépeken dolgozó profi programozók persze fejvesztve kutatták a keresőprogram megállításának, illetve kiirtásának ellenszerét. A keresőprogram olyannyira elfajult, hogy már az interkontinentális ballisztikus (nukleáris robbanófejjel felszerelt) rakéták indítókódját is majdnem feltörte. Ekkor sikerült az első ellen-programot megírni. Az ellenprogram olyannyira sikeres volt, hogy valamennyi nagygépen felrakták és így nem bénult le az USA teljes szuperszámítógép-parkja. A következő betörési kísérlet már a nagyprogramok speciális fajtáját akarta letörölni, és a gépeket használhatatlanná tenni. Ezt is sikerült kicselezni. A programok és az ellenprogramok párharca azóta is tart. A legkülönösebb dolog, hogy az eredeti keresőprogramot egy tinédzser írta.

2 Mi a féreg? A férgek legnagyobb veszélye az a képességük, hogy nagy számban képesek sokszorozódni. A férgek képesek például elküldeni magukat az címjegyzékben szereplő összes címre, és a címzettek számítógépén szintén megtenni ugyanezt, dominóhatást hozva létre. Ez megnöveli a hálózati forgalmat, és lelassítja a vállalati célú hálózatot, sőt magát az internetkapcsolatot is. Mi a trójai? Ahogyan a mitológiában a trójai faló ajándéknak tűnt, de kiderült, hogy görög katonák rejtőznek a belsejében, akik aztán elfoglalták Trója városát, a mai trójaiak is hasznos programnak tűnnek, de valójában a biztonságot veszélyeztetik, és rengeteg kárt okozhatnak. A legújabb trójaiak formájában érkeztek, amelyek melléklete a levél szerint Microsoft biztonsági frissítéseket tartalmaz, valójában viszont olyan vírusok vannak benne, amelyek megpróbálják leállítani a víruskereső és tűzfalprogramokat. A trójaiak úgy terjednek, ha a rászedett felhasználók megnyitják a programot, mert azt gondolják, hogy hivatalos forrásból származik. A trójai ingyen letölthető szoftver része is lehet. Soha ne töltsön le programot olyan forrásból, amelyet nem tart megbízhatónak. Mindig töltse le a frissítéseket és javításokat!

3 Boot vírusok Fertőzött rendszerlemezzel terjednek
Boot vírusok Fertőzött rendszerlemezzel terjednek. Rendszerinduláskor betöltődnek a memóriába, és megfertőznek minden rendelkezésre álló lemezegységet. Következő indításkor, ha nem egy "tiszta" rendszerlemezről indítunk, a vírus töltődik be, és folytatja tevékenységét. Az ilyen vírusok felderítését az is nehezíti, hogy az állományok hossza nem változik meg. Fájl vírusok Olyan vírusok, amelyek fájlokkal terjednek. Általában kis méretűek és hozzáfűzik magukat valamilyen futtatható fájlhoz. A fájl mérete a vírus hosszával megnő. Léteznek COM, EXE, vagy DLL fájlokat fertőzni képes változatok, de fertőzhetnek más állományokat is. Makró vírusok A Microsoft Visual Basic makró nyelvén íródtak, és dokumentum fájlokkal terjednek.

4 Vírusirtó programok Néhány elterjedtebb program: Norton Antivirus, F-Prot, Scan, TBAV A vírusirtó programok általában úgy működnek, hogy a már ismert vírusok kódjá-nak jellegzetes részeit keresik az általunk kijelölt meghajtókon, fájlokban. A vírus-adatbázist folyamatosan frissíteni kell, különben az újabb vírusokat nem ismerik fel. A felismert vírusok a megfertõzött fájlokból nem mindig távolíthatók el, ilyenkor a vírusirtó azt átnevezi (egy futtatható fájl más kiterjesztéssel nem indul el) vagy törli. Az ún. rezidens vírusirtó programok folyamatosan a memóriában tartózkodnak, és valamennyi fájlműveletet ellenõriznek.

5 Fertőzés jelei: Fájlok mérete indokolatlanul növekszik Megnövekszik indokolatlanul a háttértárakról felhasznált terület. Maga a vírus-fájl kicsi bájtos. Idegen állományok jönnek létre a háttértárókon. A programok működésében zavarok jelentkezhetnek. A hálózatkezelés lelassul hibát jelez. Pl. lefagyások jelentkeznek. A perifériák rendellenesen működnek. A gép feldolgozási sebessége csökken, a memóriák túlterheltek.

6 Mit tegyünk, ha vírusunk van?
Amikor gépünkön vírust feltételezünk, általában az első dolgunk az, hogy megpróbáljuk leállítani a működését. Ez, ha a vírus már a memóriában van, csak a gép kikapcsolásával és újraindításával lehetséges. Ilyenkor viszont figyelnünk kell, nehogy a vírus esetleg ismét aktivizálódni tudjon. Ezt a legegyszerűbben úgy érhetjük el, hogy egy vírusmentes gépen vírusmentes indító- (boot-) lemezt készítünk, bekapcsoljuk a lemez írásvédelmét, és arról indítjuk be gépünket. Így el tudjuk kerülni, hogy egy boot vírus aktivizálódjon. Célszerű minden fájlra kiterjedő keresést elindítani, mely a víruskereső szoftver keresési paraméterei között állítható be. Következő feladatunk, az újabb fertőzések elkerülése érdekében, a vírus kiindulópontjának meghatározása. A károkozó, amikor megfertőzte gépünket, valamilyen médián keresztül jutott be a rendszerbe. Ez leggyakrabban egy fertőzött melléklet, másolt program lehet, de floppyn vagy akár gyári CD-n(!) is kaphatunk vírust. Ha megvan a forrás, figyelmeztessük az illetőt, hogy vírusa van/volt. Ezen felül ajánlott egy állandóan működő vírusvédelmi szoftver beszerzése is, melyet lehetőleg naponta frissítsünk.

7 Hogyan védekezzünk a vírusok ellen?
Víruspajzs: A programok egy része a memóriába is hajlandó betelepülni. E darabkát nevezzük memóriarezidens résznek. Természetesen kell hagyni egy kis rést, ahol a szükséges adatok többszöri ellenőrzés után ki-be mehetnek, de ehhez igen jól megerősített biztonsági őr-programokra van szükség. A többszörös víruspajzs-módszer esetében, több víruspajzs van egymáson belül. Hogyan védekezzünk a vírusok ellen? Használjunk vírusellenőrző és -irtó programokat. Állítsuk be, hogy a program automatikusan frissítse magát. Óvakodjunk az idegen számítógépből származó vagy kétes eredetű programoktól, melyek általában mágneslemezen vagy más adathordozón bekerülhetnek saját gépünkbe, ezek futtatásától. Csak megbízható forrásból származó szoftvereket használjunk. Sose hagyjunk floppylemezt a meghajtóban, ha elmegyünk a géptől. Áramszünet esetén előfordulhat, hogy a gép a floppy-ról boot-ol és ha az boot-vírussal fertőzött, az máris a memóriába illetve a winchesterünkre kerülhet át. Ismeretlen eredetű programokat mindig ellenőrizzük le, csak ezek után futtassuk őket. Mindig legyen egy tiszta, leragasztott rendszerlemezünk a közelben, kritikus esetekre félretéve. Gyanú esetén vizsgáljuk a teljes merevlemezt a víruskeresővel.

8 Az antivírus program főbb funkciói:
Hozzáférés előtti fájl átvizsgálás Ellenőrzi a be- illetve kimenő leveleket és azok csatolmányait Heurisztikus keresés: ismeretlen vírusok keresése. Egy vírusirtó program tartalmazhat: tűzfalat is. A tűzfal meggátolja a hackerek, férgek és trójai programok kártékony tevékenységét a gépén és védelmezi Önt a spyware(=kémprogram) programoktól.