A TANULÓ SZERVEZETEKRŐL

Az előadások a következő témára: "A TANULÓ SZERVEZETEKRŐL"— Előadás másolata:

1

2 A TANULÓ SZERVEZETEKRŐL
Bognár Mária Harkány, november 13.

3

4 Miért beszéljünk tanuló szervezetről?

5

6

7 Mi a tanuló szervezet?

8 Definíció „A tanuló szervezet olyan szervezetet jelent, amely jövőjének kialakítása érdekében folyamatosan növeli, erősíti alkotókedvét és tehetségét. A tanuló szervezetek fontos jellemvonása, hogy a benne résztvevők új módon képesek tekinteni magukra és a világra.” (Peter Senge: Az 5. alapelv, 1998, HGV)

9 A tanuló szervezetek öt alapelve
Rendszergondolkodás Gondolati minták Csoportos tanulás Személyes kiválóság Közös jövőkép kialakítása

10 Rendszergondolkodás Semmi sem független a környezetétől.
A komplexitás ijesztő lehet hajlam csak a felszíni jelenségekre reagálni (itt és most)

11 Gondolati minták „A mélyen belénk épült általánosítások, képek és elképzelések, amelyek alapvetően befolyásolják, világszemléletünket, és leghétköznapibb cselekvéseinket.” Az új elgondolásokat elnyomja a korábbi gondolkodásmód, az uralkodó szemlélet egyénileg és közösen is ismerjük fel gondolati mintáinkat.

12 Csoportos tanulás Alapja a vita helyett a dialógus
Minden résztvevő felfüggeszti saját előfeltevéseit; minden résztvevő egyenrangú partner – megszűnnek a hatalmi különbségek, a szervezeti hierarchia (Leadership Academy); egy beszélgetésvezető tartja kézben a dialógust.

13 Személyes kiválóság Személyes irányítással rendelkező személyiségek:
folyamatos tanulás jellemzi őket; tudják, hogy mi fontos számukra; személyes jövőképpel rendelkeznek. A tanuló szervezetben a személyes irányítás a munkavállalók lehető legszélesebb körére kiterjed.

14 Közös jövőkép kialakítása
Az egyéni jövőképekre épül, így a szervezet tagjai azonosulni tudnak vele; elég kihívást jelent ahhoz, hogy csak közös erőfeszítéssel lehessen megvalósítani; megalkotása nem egyszeri tevékenység, hanem állandó feladat. (Gördülő tervezés, „S” modell)

15 Az „S” modell

16

17 Hogyan építsünk tanuló szervezetet?
A változási (tanulási) folyamatok szakaszai, avagy a CBAM (Concerns-Based Adoption Model)

18 A fejlesztés szakaszai
Énorientáció (A változáshoz fűződő viszonyom) Feladatorientáció (A feladat/változás megvalósítására való koncentrálás) Másokra orientáltság (A változás fenntarthatóvá tétele)

19 1. szakasz: Tájékozódás Jellemzők: Kulcskérdés: Mi ez?
Általános érdeklődés Tudatosodás Kulcskérdés: Mi ez?

20 2. szakasz: Informálódás
Jellemzők: Növekvő érdeklődés Egyre többet tudni Kulcskérdés: Hogyan működik a fejlesztés?

21 3. szakasz: Személyessé tétel
Jellemzők: Személyes felkészülés (tudás, idő) Képessé válni a fejlesztésre Kulcskérdés: Hogyan hat rám? Hogyan fogom csinálni? Mi a tervem?

22 4. szakasz: Megvalósítás
Jellemzők: Folyamatok menedzselése Feladatok tudatosítása Erőforrások felhasználása Kulcskérdés: Hogyan tudom a legjobbat elérni?

23 5. szakasz: Következtetés
Jellemzők: A fejlesztés következményei a tanulókban Az innováció hatásai a működésre Kulcskérdés: Működik? Hogyan változott a korábbi gyakorlat?

24 6. szakasz: Együttműködés
Jellemzők: Az eredmények megmutatása Együttműködés más pedagógusokkal Disszeminálás Kulcskérdés: Jól működik, de mások hogyan csinálják?

25 7. szakasz: Újragondolás
Jellemzők: Az innováció hasznai, előnyei Új alternatívák továbbgondolása Kulcskérdés: Van bármi olyan dolog, amitől jobb lesz?

26 Énorientáció (1-3. szakasz)
Megfelelő mennyiségű és minőségű információra van szükség Bízni kell a fejlesztés eredményességében A változás hatása személyes és szakmai életére Ennek hiányában: ellenérveket keresünk, ellenállás alakul ki

27 Feladatorientáció (4. szakasz)
A fejlesztés szükségességének elfogadása A tevékenységek kipróbálása a mechanikus másolástól a kreatív ötletig A horizontális tanulás kezdete Ennek hiányában: a jó gyakorlat csak laboratóriumi kísérlet (nálunk azért nem lehet, mert …

28 Másokra orientáltság A változás eredményeinek maximalizálása
Egymástól tanulás igénye szakmai műhellyé alakítja az együttműködést Belső indíttatás mentén az innováció elkötelezettjévé válik Ennek hiányában: nem lesz fenntartható a fejlesztés

29 A fejlesztés fókuszai Énorientáció (A változáshoz fűződő viszonyom)
Feladatorientáció (A feladat/változás megvalósítására való koncentrálás) Másokra orientáltság (A változás fenntarthatóvá tétele)

30 A fenntartható változás
Szervezetre szabott Minden szinten másféle fejlesztési terv készül Folyamatos reflexió jellemzi A változás valamennyi lépcsőjét végigjárja A szervezet valamennyi szintjén megjelenik és láthatóvá válik a fejlesztés eredménye

31 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
Szakmai anyagok: Ötlettár Köszönöm a megtisztelő figyelmet!