Menedzser 2000 Számvitel Ormos Mihály Ipari Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék 463-16-07, 463-24-32 ormos@imvt.bme.hu Számvitel.

Az előadások a következő témára: "Menedzser 2000 Számvitel Ormos Mihály Ipari Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék 463-16-07, 463-24-32 ormos@imvt.bme.hu Számvitel."— Előadás másolata:

1 Menedzser 2000 Számvitel Ormos Mihály Ipari Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék , Számvitel

2 1. Előszó A számviteli, nyelvezet kialakulása
Menedzser 2000 A számviteli, nyelvezet kialakulása A vállalkozások saját működésük átláthatóságának érdekében alakították ki. Az árutermelés, kereskedelem fejlődése elengedhetetlenné tette egy speciális nyelv(ezet) kialakulását, melyen keresztül megtakarítók és felhasználók, vállalatok és bankok megértik egymást. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

3 2.1. Néhány fogalom Gazdálkodás: Gazdálkodók: Vállalkozó:
Menedzser 2000 Gazdálkodás: Olyan tevékenység amely a rendelkezésre álló erőforrások felhasználására irányul. Gazdálkodók: Akik gazdálkodnak. Vállalkozó: Vagyonszerzés céljából termel vagy szolgáltat. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

4 2.2. A számvitel lényege Menedzser 2000 A számvitel a tájékoztatásnak, a publicitásnak egyfajta sajátos eszköze. Felmerülő kérdések: Miről tájékoztat? Kiket tájékoztat? Milyen módszerrel tájékoztat? Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

5 A Számvitel mint tájékoztatási eszköz
Menedzser 2000 Gazdálkodók vagyoni viszonyairól, pü-i helyzetéről, jövedelem termelő képességéről nyújt tájékoztatást. Rendelkezésre álló erőforrások Eredményesség Prosperitás A tájékoztatás címzettjei: piaci szereplők hatóságok vállalati vezetők alkalmazottak Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

6 Piaci szereplők információ igénye I.
Menedzser 2000 Tulajdonosok Kik és milyen arányban osztoznak a megtermelt jövedelmen (állam, munkavállalók, hitelezők, ők maguk). Mekkora hozadék jut a befektetésre. Befektetésük mértéke milyen irányban és mértékben változott. Hitelezők Milyen a vállalkozás fizetőképessége Milyen a vállalkozás jövedelemtermelő képessége Hogyan alakul a tulajdonosok által bevitt tőke összege Képes-e a vállalkozás a kért hitelt visszafizetni? Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

7 Potenciális Befektetők
Piaci szereplők információ igénye II. Menedzser 2000 Potenciális Befektetők A Tulajdonosok és a Hitelezők információs igényével azonos, hiszen szabad tőkéjüket saját elhatározásuk alapján „véglegesen” (tulajdonos), vagy ideiglenesen (hitelező) vihetik be egy vállalkozásba. Üzleti Partnerek Vállalkozás pü-i helyzete A vállalkozás várható fejlődése A piacgazdaságban, árukapcsolatban az áru- és pénzmozgás időben elszakad. A felsorolt piaci szereplők információ igényét a számviteli rendszer intézményesen biztosítja, a Sz.tv. normáinak betartása mellett. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

8 A hatóságok és azok tájékoztatása
Menedzser 2000 A hatóságok és azok tájékoztatása Központi költségvetés APEH VPOP Illetéket illetve járulékokat kell befizetni Társadalombiztosítás Egészségbiztosítási pénztár Nyugdíjbiztosítási pénztár Helyi önkormányzatok Helyi adókat kell megfizetni Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

9 A vállalkozás vezetőinek információ igénye
Menedzser 2000 A vállalkozás vezetőinek információ igénye Jogszabályok nem teszik kötelezővé ezen információs bázis elkészítését és módját sem. Ellenőrzés, elemzés A gazdálkodás eredményességének méréséhez, értékeléséhez a számviteli rendszer biztosítja az alapadatokat. Döntés kialakítás Korábbi gazdasági folyamatok szisztematikus elemzése megfelelő adatok nélkül elképzelhetetlen. Míg jó döntések megfelelő elemzések nélkül nem hozhatók. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

10 2.3. A piac szereplői Pénztár "Befektetők" tulajdonosok Saját
Menedzser 2000 Pénztár "Befektetők" tulajdonosok Saját ("Jegyzett") tőke osztalék részesedés Bankhitel Hitel + Kamat visszafizetés Vásárolt anyagok ára Alkalma- zottak bér Munka- AR "A" műhely "B" KR VEVŐ Számítógép Műszer vételár Anyagok Hitelezők Állam, ökorm Szállítók Prof. Boross Zoltán Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

11 2.3. A piac szereplőinek célfüggvényei
Menedzser 2000 Tulajdonosok: Vagyon maximalizálása Osztalék, részesedés maximalizálása Kockázatot minimalizálása max = V Z a , részesedés osztalék b min kock‡zat c Hitelezők: Kamat maximalizálás Kockázat minimalizálás max = kamat Z a min kockázat b Üzleti partnerek (Szállítók): Árbevétel maximalizálás Kockázat minimalizálás Hosszútávú kapcsolat max = árbevétel Z a min kockázat b Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

12 2.3. A piac szereplőinek célfüggvényei
Menedzser 2000 2.3. A piac szereplőinek célfüggvényei Üzleti partnerek (Vevők): Jó minőségű árut minél olcsóbban (beleértve a garanciát, pontos szállítást, stb.) Hosszútávú kapcsolat minőség Z = a ár max Alkalmazottak: Magas jövedelem minél kisebb munkaráfordítással (beleértve a felelősséget is) jövedelem Z = a munkaráfor dítás max biztonságos munkahely (ne fenyegesse őket a munkanélküliség veszélye) Z = biztonság b max Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

13 2.4. A menedzsment célfüggvényei
Menedzser 2000 Top menedzsment: vagyon maximalizálás Középvezetők: nyereség maximalizálás Alsó vezetők: gazdaságosság maximalizálása max = vagyon Z a nyereség b ság gazdaságos g A nyereség világos, abszolút fogalom: nyereség = árbevétel - ráfordítás amit csak pénzértékben fejezhetünk ki. A gazdaságosság fogalmát a "lex minimi" elvében fogalmazták meg: "a legnagyobb eredményt elérni a legkisebb ráfordítással” képletben kifejezve: eredmény gazdaságos ság = ráfordítás Ez relatív fogalom, legalább két variánst kell összehasonlítanunk, hogy megállapíthassuk, melyik gazdaságosabb. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

14 Az állam célfüggvénye Menedzser 2000 Társadalmi szükségletek kielégítésének maximalizálása max = e Kielégítés ek Szükséglet Társadalmi Z a Foglalkoztatottság maximalizálása max = atottság Foglalkozt Z b Bevételek maximalizálása max = Bevétel Z g Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

15 2.5. Vállalkozások Számviteli Rendszere
Menedzser 2000 A számvitel a gazdálkodó szervezetek működését, tevékenységét bemutató információs rendszer. A pénzügyi számvitel által szolgáltatott adatokat a Sz.tv-nek megfelelően beszámolókká rendezzük. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

16 A számviteli információs rendszer jellemzői
Menedzser 2000 A gazdálkodó szervezetekben lejátszódó gazdasági folyamatokat megfigyeli, megméri, feljegyzi (elemzi, és ellenőrzi). A múltbeli gazdasági folyamatokat figyeli, méri, jegyzi fel. A számvitel a tájékoztatás, az informálás eszköze. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

17 A számviteli információs rendszer jellemzői
Menedzser 2000 A számvitel a vagyonváltozásokat (mozgásokat) tudatos módon figyeli meg és sajátos eszközrendszerrel dolgoz fel: a beszámoló  a könyvvizsgálat a könyvvezetés  letétbehelyezés a leltár  önköltség számítás elemzések  stb. A számvitel feladata: külső, belső tájékoztatás ellenőrzés, elemzés (adatbázis létrehozása) vagyonvédelem Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

18 2.5.1. A vállalkozói tevékenység tartalma és néhány definíció
Menedzser 2000 Termék előállítás és szolgáltatás Vagyon: Magán és jogi személyek által birtokolt javak (dolgok) és a velük kapcsolatos jogok (követelések, kötelezettségek) összessége. A vagyont megtestesítő javak lehetnek: anyagi javak immateriális javak vállalati vagyon Jogi személy: Jogi és gazdasági önállósággal felhatalmazott, cégbíróságon bejegyzett gazdasági szervezet, amely másokkal szemben jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

19 2.5.2-3. A vállalkozói tevékenység erőforrásigénye és célja
Menedzser 2000 A vállalkozói tevékenység erőforrásigénye és célja beszerzés Munkaerő Termelési eszköz P1 termelés értékesítés P2 Késztermék Célja: rövidtávú: profit hosszú távú: vagyongyarapítás Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

20 2.5.5. A vállalkozói tevékenységet befolyásoló tényezők
Menedzser 2000 Külső környezeti tényezők STEP Versenytársak A vállalkozás belső adottságai SWOT Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

21 2.6. A számvitel területei Pénzügyi számvitel Vezetői számvitel
Menedzser 2000 Pénzügyi számvitel Vezetői számvitel Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

22 Pénzügyi számvitel Menedzser 2000 A piac szereplőit tájékoztatja a vállalkozás gazdasági folyamatairól. Egységes, általános normákat ír elő ami lehetővé teszi a kívülállók alapinformációhoz jutását. Ezeket a normákat a Számviteli törvény tartalmazza. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

23 A pénzügyi számvitel összetevői
Menedzser 2000 Beszámoló és leltár Könyvvezetés és bizonylati rend Könyvvizsgálat Nyilvánosságra hozatal Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

24 A pénzügyi számvitel hierarchiája
Menedzser 2000 Mérleg Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet Üzleti jelentés Könyvvizsgálat Nyilvános- ságra hozatal Beszámoló Főkönyv Analitikus nyilvántartás Bizonylati rend Leltár Alapbizonylatok Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

25 Könyvvezetés Folyamatos nyilvántartás a gazdasági eseményekről Formái:
Menedzser 2000 Folyamatos nyilvántartás a gazdasági eseményekről gazdasági esemény: olyan esemény aminek a hatására megváltozik a vállalkozás vagyoni és/vagy jövedelmezőségi helyzete. Formái: kettős könyvvitel (főkönyvi számla) a vagyont kettős vetületben veszi számba egyszeres könyvvitel (pénztárkönyv, napló főkönyv) csak a pénzeszközökben beállt változásokat figyeli bevételi nyilvántartás Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

26 Könyvvizsgálat Menedzser 2000 A beszámoló, könyvvezetés valódiságát, teljességét, világosságát ellenőrzi. Garanciális elem Csak bejegyzett okleveles könyvvizsgáló végezheti. A beszámoló hitelességéről a könyvvizsgálónak nyilatkoznia kell könyvvizsgálói jelentésben, valamint a beszámolót hitelesítő záradékkal látja el elfogadó elutasító korlátozó Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

27 Nyilvánosságra hozatal
Menedzser 2000 Cél: az információk nyilvánosak legyenek Letétbehelyezés: a cégbíróságon, bárki beletekinthet Közzététel: Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

28 Vezetői számvitel Menedzser 2000 A vállalkozás belső folyamatairól a pénzügyi számvitel csak korlátozottan nyújt információt. A vezetőknek naprakész, teljeskörű, folyamatos informálásra van szükségük a vállalkozás belső folyamatairól is. Erőforrások allokációja Hatékonyság Mélysége, módszerei a vállalkozás igényei szerint alakulnak. Illeszkedjen a vállalkozás pénzügyi számviteli rendszeréhez! Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

29 2.7. Számviteli mérésmódok
Menedzser 2000 megfigyel, megmér, feljegyez természetes mértékegységben értékben (mérleg, eredménykimutatás) q ·p=E mérőszámokban (kapacitás, teljesítmény, átbocsátóképesség) Értékelés Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

30 3. Tanuljunk meg könyvelni
Menedzser 2000 Nincs más dolgunk mint rögzíteni a gazdasági eseményeket! egyszeres pénztárkönyv, készletnyilvántartó könyv, napló főkönyv kettős főkönyvi számlákon, főkönyvbe Nézzünk egy egyszerű kereskedelmi példát Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

31 3.1. Kolbász kereskedés Menedzser 2000 Kft-t alapítunk eFt törzstőkével, és ezt betesszük a pénztárunkba. Felveszünk egy pénztárost és egy raktárost, bérük havi 40 eFt (első bérfizetés ) Bérleti szerződést kötünk egy raktárhelységre. A bérleti díj 35 eFt/hó, fizetés negyedévenként, első fizetési kötelezettség eFt. Veszünk 100kg kolbászt (vásárlás 1 eFt áron, kifizetjük a „Szállító”-nak a 100 eFt-ot a „Pénztár”-ból. A Raktárban megnyitunk egy készletnyilvántartó könyvet és rögzítjük a 100kg bevételezését. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

32 Gazdasági eseményeink
Menedzser 2000 Eladunk 50kg 2 eFt áron (eladás I.). A „Vevő” kifizeti a vételárat a „Pénztár”-ban. Vásárolunk 600 kg kolbászt (vásárlás 1,5 eFt-ért. A vételárat kifizetjük a „Szállító”-nak a „Pénztár”-ból. Eladjuk 650kg raktári 2 eFt áron (eladás II.), a „Vevő” csak januárban fog fizetni. Bankból 500 eFt hitelt veszünk fel, amit én kell visszafizetnünk. Vásárolunk 1000 kg kolbászt (vásárlás III.) 1 eFt egységáron. A „Szállító” követelését csak jövő év januárjában fogjuk kiegyenlíteni. Számítsuk ki vállalkozásunk eredményét! Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

33 Pénztárkönyv Mekkora az eredmény? 12. 01. Alapítás 1.000 - 1.000
Menedzser 2000 Alapítás Vásárlás I Eladás I Vásárlás II Hitelfelvétel Mekkora az eredmény? Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

34 Kolbászraktár 12. 02. Vásárlás I. 100 - 100 12. 05. Eladás I. - 50 50
Menedzser 2000 Vásárlás I Eladás I Vásárlás II Eladás II Vásárlás III Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

35 3.2. Kettős könyvvitel 1494, Luca Pacioli
Menedzser 2000 1494, Luca Pacioli Áttekinthető, jól strukturált rendszer Nagy könyv… Főkönyv Ennek minden lapja egy-egy piaci szereplőre vagy a gazdasági eseményekben szereplő dolgokra vonatkozó információkat tartalmazza. … főkönyvi számla Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

36 „kapott valamit” tehát tartozik nekünk
Menedzser 2000 Első ökölszabály Ezt a lapot (főkönyvi számlát) válasszuk el egy vonallal Megnevezés Tartozik Követel „kapott valamit” tehát tartozik nekünk „adott valamit” tehát követel tőlünk Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

37 Borkereskedés 1. gazdasági esemény
Menedzser 2000 Otello úrtól (a velencei kalmártól) vásárolunk 3 hordó bort 10 ezüstpénzért, de fizetnünk csak később kell. A kettős könyvvitel rendszerében minden gazdasági eseménynél valaki ad és valaki kap. Esetünkben Otello úr adott három hordó bort, raktárosunk kapott három hordó bort. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

38 Könyveljük le a gazdasági eseményt!
Menedzser 2000 Nyissunk először két főkönyvi számlát a gazdasági szereplőknek! Otello úrnak aki a mi szállítónk, és az áruraktárnak Mi is történt? Otello úr adott, tehát ő követeli a bor árát. Raktárosunk kapott, ő tartozik elszámolni ezzel az árumennyiséggel. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

39 Könyveljük le a gazdasági eseményt!
Menedzser 2000 Otello úr Áruraktár T K T K 10 10 Egy gazdasági esemény történt mégis ugyanazt a számot kétszer kellett leírnunk: egy főkönyvi számla KÖVETEL oldalára és egy másik számla TARTOZIK oldalára Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

40 Második ökölszabály Menedzser 2000 Minden egyes gazdasági esemény két főkönyvi számlát érint, két helyre kell leírnunk minden számot! Ezért nevezzük ezt a könyvviteli rendszert kettős könyvvitelnek (kettős könyvelésnek). Azért biztonságos és könnyen ellenőrizhető ez a rendszer, mert ha bármikor összeadjuk az összes számla KÖVETEL és TARTOZIK oldalán szereplő számokat akkor a két összegnek egyeznie kell! Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

41 Borkereskedés 2. gazdasági esemény
Menedzser 2000 Giovanni úr (a milánói kereskedő) megvásárolja tőlünk a három hordó bort 20 ezüst pénzért. a raktár átadja, tehát KÖVETEL Giovanni úr átveszi, ezért az árával TARTOZIK Otello úr Áruraktár Giovanni úr T K T K T K 10 10 10 20 ??? Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

42 2. gazdasági esemény könyvelése
Menedzser 2000 Be kell iktatnunk két technikai számlát! Ezek mögött már nem állnak valóságos személyek. T Áruraktár K T ELÁBÉ K 10 10 10 T Árbevétel K T Giovanni úr K 20 20 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

43 3. gazdasági esemény könyvelése
Menedzser 2000 Pénztárosunk nem hagyja elmenni Giovanni urat fizetés nélkül, így ő átadja adóságát pénztárosunknak. Giovanni úr ad 20 ezüstpénzt tehát a KÖVETEL oldalra könyveljük. A pénztáros megkapta a pénzt így TARTOZIK nekünk ugyanannyival elszámolni. Giovanni úr Pénztár T K T K 20 20 20 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

44 Vizsgáljuk meg piaci szerplőink számláit!
Menedzser 2000 Otello úr követeli a három hordó bor árát, de még várnia kell, a raktáros tartozott három tele hordóval elszámolni, de ő már átadta Giovanni úrnak, így a tartozik és a követel oldal egyenlő, a számla egyenlege (a tartozik és követel oldal különbsége) zérus, Giovanni úr is kifizette tartozását, az ő egyenlege is zérus, a Pénztár egyenlege viszont tartozik, pénztárosunk tartozik elszámolni a kapott 20 ezüst pénzzel. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

45 Állítsuk össze leltárunk alapján a vállalkozás vagyonmérlegét!
Menedzser 2000 Állítsuk össze leltárunk alapján a vállalkozás vagyonmérlegét! Mérleg 1493 XII. 31. Eszközök Források 10 ezüst pénz azért, mert még nem fizettünk Otellonak a "Szállítónknak" 10 ezüst pénz pedig azért, mert ennyi a nyereségünk az üzleten Van a Pénztárunkban 20 ezüst Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

46 Hogyan állapíthatjuk meg nyereségünket (eredményünket) ?
Menedzser 2000 Szembeállíthatjuk az Árbevétel és az ELÁBÉ számlákat. Árbevétel ezüst pénz ELÁBÉ ezüst pénz Nyereség ezüst pénz Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

47 Az eredmény kimutatása főkönyvi számlák segítségével.
Menedzser 2000 ELÁBÉ Árbevétel T K T K 10 10 20 20 EREDMÉNY T K 10 20 MSzE: 10 20 20 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

48 A mérleg is elkészíthető a számlák segítségével.
Menedzser 2000 A mérleg is elkészíthető a számlák segítségével. Otello úr Áruraktár T K T K 10 10 10 E: 10 E: 0 10 10 10 10 Giovanni úr Pénztár T K T K EREDMÉNY T K 20 20 20 10 20 E: 0 E: 20 MSzE: 10 20 20 20 20 20 20 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

49 A mérleg is elkészíthető a számlák segítségével.
Menedzser 2000 A mérleg is elkészíthető a számlák segítségével. Mérleg 1493 XII. 31. Otello úr Áruraktár T K T K T K 10 10 10 10 20 10 10 E: 0 E: 0 10 10 10 10 Giovanni úr Pénztár T K T K EREDMÉNY T K 20 20 20 20 10 20 10 E: 0 E: 0 E: 0 20 20 20 20 20 20 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

50 Így a mérlegünk: Eszközök: 20 Források: 20
Menedzser 2000 Eszközök: 20 Források: 20 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

51 Nézzük meg újra kolbászkereskedésünket
Menedzser 2000 Nézzük meg újra kolbászkereskedésünket Raktár (Áru) Jegyzett tőke Pénztár Szállító T K T K T K T K 1000 1000 100 100 100 100 50 100 900 900 900 900 950 1000 1000 500 Árbevétel Vevő Bankhitel ELÁBÉ T K T K T K T K 100 100 100 500 50 950 1300 1300 Raktár tulajdonos Szem. Jell. Ráfordítás Jövedelem elszámolás Egyéb költség T K T K T K T K 80 80 35 35 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

52 Határozzuk meg az eredményt!
Menedzser 2000 Raktár (Áru) Jegyzett tőke Pénztár Szállító T K T K T K T K 1000 1000 100 100 100 100 50 100 900 900 900 900 950 1000 1000 500 Árbevétel Vevő Bankhitel ELÁBÉ T K T K T K T K 100 100 100 500 50 1400 1000 950 1300 1300 Raktár tulajdonos Szem. Jell. Ráfordítás Jövedelem elszámolás Egyéb költség T K T K T K T K 35 80 80 80 35 35 T Eredmény K 1000 1400 80 35 MSzE: 285 1400 1400 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

53 Hogyan alakult vállalkozásunk mérlege?
Menedzser 2000 Raktár (Áru) Jegyzett tőke Pénztár Szállító T K T K T K T K 1000 1000 1000 100 100 100 100 50 100 900 900 900 900 950 1000 1000 1000 1000 500 600 Árbevétel Vevő Bankhitel ELÁBÉ T K T K T K T K 100 100 100 500 500 50 1400 1000 950 1300 1300 1300 Raktár tulajdonos Szem. Jell. Ráfordítás Jövedelem elszámolás Egyéb költség T K T K T K T K 35 35 80 80 80 80 35 35 T Eredmény K Eszk. Mérleg Forr. 1000 1400 600 1000 80 1300 500 35 1000 35 MSzE: 285 80 MSzE: 285 1400 1400 1000 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

54 A vagyonunk így: Eszköz Forrás MSzE: 285 600 1300 1000 500 35 80 2900
Menedzser 2000 A vagyonunk így: Mérleg Eszköz Forrás MSzE: 285 600 1300 1000 500 35 80 2900 2900 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

55 5. Beszámoló Menedzser 2000 A gazdálkodó éves működéséről, vagyoni helyzetéről, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről készített írásos jelentés. Tartalmát és általános szabályait a számviteli törvény szabályozza. Beszámoló Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

56 5.1.2. A beszámolóra vonatkozó általános szabályok
Menedzser 2000 Hatálya A gazdálkodók legnagyobb részére kiterjed Időpontok Fordulónap: december 31. Letétbehelyezés napja: május 31. Beszámoló készítésének napja. Beszámolási időszak hossza Egy naptári év, hazánkban jan. 1-ről dec. 31-ig Fordulónap és mérlegkészítés közti események? Beszámoló alátámasztása leltár, könyvvezetés Mérésmód Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

57 5.2. A beszámoló formája Menedzser 2000 A vállalkozás méretétől, teljesítményétől illetve formájától függően éves nettó árbevétel mérlegfőösszeg foglalkoztatottak átlagos létszáma Egyszerűsített mérleg Egyszerűsített éves beszámoló Éves beszámoló Összevont (konszolidált) éves beszámoló Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

58 5.2.2. Egyszerűsített mérleg
Menedzser 2000 Csak mérleget tartalmaz. Leltárra és egyszeres könyvvezetésre épül. Meghatározott vállalkozási formához tartozó beszámolási forma: egyéni vállalkozók jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok Két egymást követő évben a vállalkozás éves nettó árbevétele < 50 millió Ft Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

59 5.2.3. Egyszerűsített éves beszámoló
Menedzser 2000 Mellékletei: Mérleg Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet Kik készítenek ilyet? Három mutató közül legalább kettőnek az adott érték alatt kell lennie két egymást követő évben Értékesítés éves nettó árbevétele (300 millió Ft) Mérlegfőösszeg (150 millió Ft) Átlagos foglalkoztatott létszám (100 fő) Készítéséhez kettős könyvvezetés kapcsolódik Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

60 5.2.4. Éves beszámoló Mellékletei: Kik készítenek ilyet? Mérleg
Menedzser 2000 Mellékletei: Mérleg Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet Üzleti jelentés Kik készítenek ilyet? Azok a vállalkozások amelyek az alacsonyabb szintű beszámolási formákból kiszorulnak illetve a részvénytársaságok. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

61 5.2.5. Konszolidált éves beszámoló
Menedzser 2000 Kik készítik? Saját beszámolójuk mellett azok a vállalkozások készítenek konszolidált éves beszámolót, melyek más vállalkozásnál többségi részesedéssel rendelkeznek (meghatározó befolyásuk van). KÉT BESZÁMOLÓ Anyavállalat - leányvállalat Mellékletei: Összevont mérleg Összevont eredménykimutatás Összevont kiegészítő melléklet Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

62 5.3. Beszámoló formájának megváltoztatása
Menedzser 2000 Magasabb fokozatra bármelyik év jan. 1-én illetve kötelezően ha egymást követő két évben a szükséges feltételeknek már nem felel meg. Visszalépésre a feltételek fennállását követő második év jan. 1-én, de nem kötelező. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

63 Összefoglalva a beszámolót
Menedzser 2000 A számvitel hierarchiájának legfelsőbb szintje. A vállalkozások legfőbb tájékoztatási eszköze. Formái: Egyszerűsített mérleg Egyszerűsített éves beszámoló Éves beszámoló Összevont (konszolidált) éves beszámoló Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

64 6.1. A mérleg fogalma, jellemzői
Menedzser 2000 A vállalkozás vagyoni helyzetét bemutató számviteli okmány, hasonlóan a leltárhoz egyfajta vagyonkimutatás. A vállalkozás vagyoni helyzetét egy adott időpontban mutatja meg, méghozzá dec. 31-én. A vagyont kettős vetületben szemléli ESZKÖZÖK, vagyontárgyak (Mink van?) aktívák FORRÁSOK, vagyon eredete (Miből vettük?) passzívák  Eszközök =  Források ezt nevezzük mérlegfőösszegnek A mérleg teljeskörű minden vagyontárgyra ki terjed. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

65 6.1. A mérleg jellemzői Menedzser 2000 Összevontan, kötött sorrendben mutatja be a vagyont. Mérésmódja az érték ezer forintra kerekítve Hitelességét könyvvizsgáló igazolja Két értékoszlopot tartalmaz tárgyévet és az azt megelőző évet Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

66 Mérleg fajtái Statikus mérleg (átalakulás, felszámolás, stb.)
Menedzser 2000 Statikus mérleg (átalakulás, felszámolás, stb.) napi piaci értéken Dinamikus mérleg múltbeli árakon értékel Organikus mérleg Folyó mérlegek Eseti mérlegek ….. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

67 6.3. A mérleg formája Mérleg, 200X. Dec.31. FORRÁSOK ESZKÖZÖK
Menedzser 2000 6.3. A mérleg formája Mérleg, 200X. Dec.31. FORRÁSOK ESZKÖZÖK A. Mérleg főcsoport I. Mérlegcsoport 1. Mérlegsor 2. Mérlegsor II. Mérlegcsoport 3. Mérlegsor B. Mérleg főcsoport C. Mérleg főcsoport I. Mérlegcsoport 1. Mérlegsor 2. Mérlegsor II. Mérlegcsoport D. Mérleg főcsoport Eszközök összesen Források összesen Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

68 Mérlegséma mérlegfőcsoportok
Menedzser 2000 Mérlegséma mérlegfőcsoportok Mérleg, 200X. Dec.31. FORRÁSOK ESZKÖZÖK A. Befektetett eszközök B. Forgóeszközök C. Aktív időbeli elhatárolások D. Saját tőke E. Céltartalékok F. Kötelezettségek G. Passzív időbeli elhatárolások Eszközök összesen Források összesen Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

69 Eszközök Menedzser 2000 Az eszközöket tartósság alapján tudjuk az egyes mérlegfőcsoportokba sorolni. Befektetett eszközök azok, amelyek várhatóan egy évnél hosszabb ideig szolgálják a vállalkozást. Forgóeszközök azok az eszközök melyek kiszorulnak az előbbi körből. Ezt a besorolást a vállalkozónak kell megtennie, hiszen csak ő képes a várható használati idő megbecslésére. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

70 6.4.1. Források Saját tőke: Kötelezettségek
Menedzser 2000 Saját tőke: Ezt a tőkerészt a tulajdonosok véglegesen bocsátották a vállalkozás rendelkezésére. Kötelezettségek vagy más néven idegen források: ezek a vállalkozás által elismert, pénzformában teljesítendő tartozások Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

71 Mérlegséma mérlegcsoportok
Menedzser 2000 Mérlegséma mérlegcsoportok Mérleg, 200X. Dec.31. FORRÁSOK ESZKÖZÖK A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak II.Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszk. B. Forgóeszközök I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C. Aktív időbeli elhatárolások D. Saját tőke I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de be … III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Értékelési tartalék VI. MSzE E. Céltartalékok F. Kötelezettségek I. Hosszú lejáratú köt. II. Rövid lejáratú köt. G. Passzív időbeli elhatárolások Eszközök összesen Források összesen Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

72 Főkönyvi számlák működése
Menedzser 2000 Főkönyvi számlák működése Eszközök Források T K T K + - - + Ráfordítások Bevétel T K T K + - - + Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

73 6.4.2.A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak
Menedzser 2000 Forgalomképes, nem anyagi jellegű eszközök, amelyek közvetlenül és tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

74 Immateriális javak Vagyoni értékű jogok
Menedzser 2000 Immateriális javak Vagyoni értékű jogok Bérleti jog Koncessziós jog Szolgalmi jog Földhasználati jog Haszonélvezeti jog Védjegy (márkanév) A vagyontárgyak használati és tulajdonjoga szétválik. E jogok megvásárlásával kerülhetnek a a vállalkozás tulajdonába Növekedés: beszerzés, apport Csökkenés: értékcsökkenési leírás, értékesítés, selejtezés, apport Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

75 Immateriális javak Üzleti vagy cégérték
Menedzser 2000 Értékkülönbözet, amely egy megvásárolt vállalkozásért fizetett ellenérték és annak saját tőkéje között adódik, ha ez pozitív. Nézzük egy egyszerű példán: megvásárolt cég eszközeinek értéke: eFt megvásárolt cég kötelezettségei: eFt megvásárolt cégért fizetett ellenérték: eFt Üzleti érték = ( ) = eFt Növekedés: beszerzés, apport Csökkenés: értékcsökkenési leírás Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

76 Immateriális javak Szellemi termékek
Menedzser 2000 Szellemi alkotások melyek anyagtartalma csekély. Fajtái: Ipari jogvédelem alá tartozók: találmány, licenc, stb. Ipari jogvédelemben nem részesülők: gyártási eljárás, know how, … Szerzői jogvédelemben részesülő: software Növekedés: beszerzés, saját előállítás, apport Csökkenés: értékcsökkenés, értékesítés, selejtezés, apport Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

77 Immateriális javak Kísérleti fejlesztés aktivált értéke
Menedzser 2000 A vállalkozás kutatási, kísérleti, fejlesztési tevékenységének aktivált költségeit tartalmazza. kutatási költségek, kiadások gyártmányfejlesztés költségei találmány, licence, know how beszerzése nem céljelleggel. Csak olyan dolog aktiválható amelyek eredményesen lezárultak. Növekedés: beszerzés (külső szolg.), saját előállítás Csökkenés: értékcsökkenési leírás, selejtezés Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

78 Immateriális javak Alapítás-átszervezés aktivált értéke
Menedzser 2000 A vállalkozás alapításával vagy átszervezésével kapcsolatos költségek, kiadások. Cégbírósági bejegyzés Ügyvédi költségek Arculatterv, embléma készítés, … Az aktiválás nem kötelező, csak lehetőség. Osztalékfizetési korlátként jelentkezhet. Növekedés: beszerzés, saját előállítás Csökkenés: értékcsökkenési leírás Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

79 Immateriális javak Immateriális javak értékhelyesbítése
Menedzser 2000 Ha adott immateriális javak (vagyoni értékű jogok, szellemi termékek) piaci értéke eltér a könyv szerinti (nyilvántartási) értékétől annak pozitív különbözetét ezen a mérlegtételen kell szerepeltetni. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

80 Ezek voltak az immateriális javak és főbb mozgás jogcímeik
Menedzser 2000 Ezek voltak az immateriális javak és főbb mozgás jogcímeik Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

81 6.4.2.A. Befektetett eszközök II. Tárgyi eszközök
Menedzser 2000 Olyan anyagi eszközök melyek tartósan, közvetlenül vagy közvetve szolgálják a vállalkozás tevékenységét, és értéküket ez idő alatt fokozatosan veszítik el. Csoportosításuk: Ingóságok, ingatlanok Közvetlen, közvetett A mérlegben: ingatlanok műszaki berendezések, gépek, járművek egyéb berendezések, felszerelések, járművek beruházások beruházásokra adott előlegek tárgyi eszközök értékhelyesbítése Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

82 Tárgyi eszközök Ingatlanok Műszaki berendezések, gépek, járművek
Menedzser 2000 Ingatlanok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

83 Tárgyi eszközök Beruházások
Menedzser 2000 Még üzembe nem helyezett tárgyi eszközök létesítésének költségei. Használatba vételig Üzembe helyezés Kivezetés Beruházásokra adott előlegek Egyfajta követelés az elszámolásig Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

84 Tárgyi eszközök Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
Menedzser 2000 Adott tárgyi eszközök (műszaki berendezések, gépek, járművek, stb.) aktuális piaci értékének és könyv szerinti értékének pozitív különbözetét mutatja, ha a vállalkozás él a felértékelés lehetőségével. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

85 + - - + + - - + Hol tartunk… Eszközök Források T K T K Ráfordítások
Menedzser 2000 Hol tartunk… Eszközök Források T K T K + - - + Ráfordítások Bevétel T K T K + - - + Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

86 Tárgyi eszközök mozgása
Menedzser 2000 Növekedés beszerzés saját előállítás apport térítés nélküli átvétel átsorolás Csökkenés eladás selejtezés értékcsökkenés Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

87 6.4.2.A. Befektetett eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök
Menedzser 2000 Más vállalkozásba történő tartós befektetés valamilyen cél elérése érdekében. Célok: Tartós jövedelem elérése más vállalkozásban. Befolyásolási, irányítási, ellenőrzési szándék. Összetevői: részesedések értékpapírok adott kölcsönök hosszúlejáratú bankbetétek befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

88 Befektetett pénzügyi eszközök Részesedések
Menedzser 2000 Részvény Törzsbetét Üzletrész Minden esetben a cél osztalék vagy befolyásolási lehetőség elérése. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

89 Befektetett pénzügyi eszközök Értékpapírok
Menedzser 2000 Értékpapír: valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő, forgalomképes okirat, melynek futamideje 1 évnél hosszabb. Fajtái: Követelést megtestesítő Tagsági viszonyt megtestesítő Áru feletti rendelkezési jogot megtestesítő Leginkább a kamatozó értékpapírok kerülnek erre a mérlegsorra. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

90 Befektetett pénzügyi eszközök Adott kölcsönök, Hosszúlej. bankbetétek
Menedzser 2000 Más vállalkozásnak, munkavállalóknak, egyéb jogi személyeknek nyújtott 1 éven túli kölcsön. Szabad pénzeszközök hasznosításának formája. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

91 Befektetett pénzügyi eszközök Bef. pénzügyi eszközök értékhelyesbítése
Menedzser 2000 Adott befektetett pénzügyi eszközök (részesedések, devizában adott kölcsönök, devizában elhelyezett hosszú lejáratú bankbetétek) aktuális piaci értékének és könyv szerinti értékének pozitív különbözetét mutatja, ha a vállalkozás él a felértékelés lehetőségével. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

92 Befektetett pénzügyi eszközök mozgásai
Menedzser 2000 Növekedés beszerzés betét elhelyezés apport átsorolás Csökkenés eladás értékvesztés Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

93 6.4.2.B. Forgóeszközök I. Készletek
Menedzser 2000 6.4.2.B. Forgóeszközök I. Készletek Olyan forgóeszközök amelyek raktározhatóak, mennyiségi mérőszámmal mérhetőek. Összetevői: anyagok áruk készletekre adott előlegek állatok befejezetlen termelés, félkésztermék késztermék Vásárolt készletek Saját termelésű készletek Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

94 Készletek Anyagok Menedzser 2000 Olyan készletek melyek egy termelési folyamatban elvesztik tárgyi jellegüket és értékük egy (vagy több - anyagi eszközök) termelési ciklusban átmegy az előállított új termék vagy teljesített szolgáltatás értékébe. Fajtái: Alapanyagok, nyersanyagok Segédanyagok Üzem- és fűtőanyagok Egyéb anyagok Anyagi eszközök Elfekvő anyagok Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

95 Készletek Áruk Menedzser 2000 Olyan készlet amelyet a vállalkozás eladási, értékesítési céllal szerez be. Fajtái: Kereskedelmi áruk Betétdíjas göngyölegek Alvállalkozói teljesítmények A vállalkozó az alvállalkozó által szállított terméket vagy szolgáltatást változatlan formában saját teljesítményével együtt továbbszámlázza a megrendelőnek. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

96 Készletek Saját termelésű készletek
Menedzser 2000 Befejezetlen termelés, félkésztermék Befejezetlen termelés: olyan termék, amely a technológiai folyamat befejező szakaszát még nem hagyta el. Félkésztermék: olyan termék, amely a vállalkozáson belül már legalább egy teljes megmunkálási (termelési, feldolgozási) fázison átesett és így vették raktárra, de még további megmunkálásra kerül. Késztermék Olyan termék, amely a vállalkozáson belül valamennyi feldolgozási folyamaton átment. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

97 Készletek főbb mozgása
Menedzser 2000 Növekedés beszerzés saját előállítás apport átsorolás Csökkenés felhasználás értékesítés értékvesztés selejtezés Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

98 6.4.2.B. Forgóeszközök II. Követelések
Menedzser 2000 Különféle szerződésekből (vagy jogszabályi előírásokból eredő), a másik fél által elismert, pénzformában fennálló fizetési igények. Összetevői: Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (VEVŐK) Váltókövetelések (Jegyzett, de be nem fizetett tőke) Alapítókkal szembeni követelések Egyéb követelések Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

99 Követelések Vevők Menedzser 2000 Áruszállításból, idegennek végzett szolgáltatásból származó követelések. Az áru és pénzmozgás elválik egymástól! Keletkezés: értékesítéskor Megszűnés: vevő fizet, váltót bocsát ki, leírás hitelezési veszteségként Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

100 Követelések Váltókövetelések
Menedzser 2000 Későbbi időpontra szóló fizetési ígérvény. Névértéke önmagában tartalmazza a kamatot. Fajtái: saját idegen Növekedés: elfogadás Csökkenés: beváltás, forgatás, hitelezési veszteség Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

101 Követelések Alapítókkal szembeni követelések
Menedzser 2000 Olyan követelés, melyet a társasági szerződés alapján kell az alapítóknak teljesíteniük. Pl. pótbefizetés Egyéb követelések: Minden ami az előző három mérlegsoron nem szerepeltethető. Pl. dolgozókkal szembeni követelések rövid futamidejű kölcsönök stb. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

102 6.4.2.B. Forgóeszközök III. Értékpapírok
Menedzser 2000 Olyan értékpapírok, melyeket a vállalkozás 1 évnél rövidebb ideig tart meg. Motivációja: árfolyamnyereség Összetevői: Eladásra vásárolt kötvények Saját részvények, üzletrészek, eladásra vásárolt részvények Egyéb értékpapírok Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

103 6.4.2.B. Forgóeszközök III. Értékpapírok elszámolása
Menedzser 2000 Növekedés: beszerzés apport Csökkenés: eladás beváltás bevonás (saját részvény) hitelezési veszteség Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

104 6.4.2.B. Forgóeszközök IV. Pénzeszközök
Menedzser 2000 Összetevői: Pénztár, csekk Bankbetétek Elszámolási betétszámla Elkülönített betétszámlák Devizabetétszámla Növekedés Csökkenés Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

105 6.4.2.C. Aktív időbeli elhatárolások
Menedzser 2000 A tárgyév eredményét növeljük az olyan bevételekkel amelyek ténylegesen csak a következő évben vagy években jelentkeznek, de a tárgyévet illetik. Bérbe adunk, de csak később fizetnek VAGY Csökkenteni kell az olyan ráfordításokat amelyek ugyan a tárgyévben merültek fel, de a következő évek hozamai érdekében. Bérbe vettem és előre fizettem Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

106 6.4.2.D. Saját tőke Menedzser 2000 A vállalkozás tulajdonosa tartósan, meghatározatlan időre (véglegesen) bocsátja a vállalkozás rendelkezésére ezt a tőkerészt. Tartós forrást jelent Szabadon felhasználható Összetevői azt mutatják, hogy a tulajdonosok milyen céllal és milyen módon bocsátották a vállalkozás rendelkezésére a forrást. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

107 6.4.2.D. Saját tőke I. Jegyzett tőke
Menedzser 2000 A saját tőkének a cégbíróságon bejegyzett része, melynek összege az alapítók szándékai szerint változhat. A jegyzett tőke egy és oszthatatlan! Növekedés: alapításkor, tőkeemeléskor Csökkenés: tőkeleszállítás Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

108 6.4.2.D. Saját tőke II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke
Menedzser 2000 A vállalkozás alapításakor az induló vagyon részleges rendelkezésre bocsátásából adódó tulajdonosokkal szembeni követelés. Keletkezik: jegyzéssel Megszűnik: rendelkezésre bocsátással Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

109 6.4.2.D. Saját tőke III. Tőketartalék
Menedzser 2000 Olyan tőkerész, amelyet a tulajdonos úgy bocsát a tartósan a vállalkozás rendelkezésére, hogy azt a cégbíróságon nem jegyezteti be. Legjellemzőbb összetevője az ázsió Növekedés Csökkenés Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

110 6.4.2.D. Saját tőke IV. Eredménytartalék
Menedzser 2000 A megelőző évek eredményének összege. A gazdálkodás eredményességét mutatja a saját tőkén belül. Növekedés: Pozitív mérleg szerinti eredmény átvezetésével Csökkenés: Negatív mérleg szerinti eredmény átvezetésével Jegyzett tőke felemelése Osztalék fizetés kiegészítése Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

111 6.4.2.D. Saját tőke V. Értékelési tartalék
Menedzser 2000 A mennyiben a vállalkozás él az adott immateriális javak, tárgyi eszközök illetve befektetett pénzügyi eszközök felértékelésének lehetőségével, akkor azok mérleg fordulónapján érvényes piaci árának és könyv szerinti értékének pozitív értéke szerepel ebben a mérlegcsoportban. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

112 6.4.2.D. Saját tőke VI. Mérleg szerinti eredmény
Menedzser 2000 6.4.2.D. Saját tőke VI. Mérleg szerinti eredmény A tárgyévi gazdálkodás saját tőkéhez való hozzájárulását mutatja. Adózás előtti eredmény (bevétel-ráfordítás) - Társasági adó Adózott eredmény + Osztalékra igénybevett eredménytartalék - Jóváhagyott osztalék = Mérleg szerinti eredmény A mérlegsort a tárgyévet követő évben az eredménytartalékhoz át kell vezetni. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

113 6.4.2.E. Céltartalékok Menedzser 2000 Az adózás előtti eredmény terhére képzett forrás mely átmenetet képez a saját tőke és a kötelezettségek között. Óvatosság Céljelleggel használható fel Nem tőkebevitelhez kapcsolódik Fajtái: Várható veszteségekre képzett céltartalék Várható kötelezettségekre képzett céltartalék Kötelezően képzett (egyéb) céltartalékok Növekedése: képzéssel Csökkenése: felhasználással Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

114 6.4.2.F. Kötelezettségek Menedzser 2000 Különféle szerződésekből eredő pénzben formában teljesítendő, elismert tartozások. Lejáratuk alapján rövid illetve hosszú lejáratú kötelezettségeket különböztethetünk meg. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

115 6.4.2.F. Kötelezettségek I. Hosszú lejáratú kötelezettségek
Menedzser 2000 Olyan tartozások, melyeknek futamideje 1 évnél hosszabb. Összetevői: Beruházási és fejlesztési hitelek Egyéb hosszú lejáratú hitelek Hosszú lejáratú kölcsönök Tartozások kötvénykibocsátásból Alapítókkal szembeni kötelezettségek Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

116 6.4.2.F. Kötelezettségek II. Rövid lejáratú kötelezettségek
Menedzser 2000 1 évnél rövidebb futamidejű tartozások. Itt szerepeltetjük a hosszú lejáratú kötelezettségeknek azt a részét amelyet a vállalkozó egy éven belül fizet. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

117 Rövid lejáratú kötelezettségek Elemei
Menedzser 2000 Vevőktől kapott előlegek Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (SZÁLLÍTÓK) Az áru átadásának, szolgáltatás teljesítésének és az ellenérték megfizetése szétválik egymástól. Megszűnése: vállalkozás megfizeti a tartozását váltókibocsátással elévüléssel (rendkívüli bevétel) Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

118 Rövid lejáratú kötelezettségek Elemei
Menedzser 2000 Váltótartozás Rövidlejáratú hitelek Rövid lejáratú kölcsönök Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

119 6.4.2.G. Passzív időbeli elhatárolások
Menedzser 2000 Bevételek elhatárolása (csökkentése), ha a vállalkozás olyan bevételre tett szert, melynek egy része a következő évet (éveket) illeti. Bérbe adunk, és előre fizetnek VAGY Növelni kell a ráfordításokat az olyan ráfordításokkal melyek a tárgyévet terhelik, de csak a következő évben merülnek fel. Bérbe vettem és utólag fizetek Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

120 Soroljuk be a következő tételeket!
Menedzser 2000 X X X X X X X X X X X X X X X Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

121 Soroljuk be a következő tételeket!
Menedzser 2000 X X X X X X - X X X X X X X Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

122 Számítsa ki a mérleg hiányzó adatait és hasonlítsa össze a három társaságot !
Menedzser 2000 49.400 84.000 33.800 90.000 49.200 38.200 25.200 7.500 10.400 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

123 Állítsuk össze a vállalkozás mérlegét!
Menedzser 2000 Állítsuk össze a vállalkozás mérlegét! Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

124 Milyen információkat rejt a vállalkozás mérlege?
Menedzser 2000 Milyen információkat rejt a vállalkozás mérlege? Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

125 Milyen információkat rejt a vállalkozás mérlege?
Menedzser 2000 Milyen információkat rejt a vállalkozás mérlege? Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

126 7. Eredménykimutatás Főkönyv  Analitikus nyilvántartás
Menedzser 2000 7. Eredménykimutatás Mérleg  Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet Üzleti jelentés Nyilvános- ságra  hozatal Beszámoló  Főkönyv  Analitikus nyilvántartás Alapbizonylatok Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

127 7.1. Az eredménykimutatás Menedzser 2000 Az éves eredmény az éves bevételek és ráfordítások különbsége. A vállalkozás jövedelemtermelő képességéről szolgáltat információkat. Az eredménykimutatás a vállalkozás mérleg szerinti eredményének levezetését tartalmazó eleme a beszámolónak. Egységes szerkezetben mutatja be a levezetést A piaci szereplő képet kap a vállalkozás tevékenységének sikerességéről, az eredmény alakulásának körülményeiről. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

128 7.2. Mérleg szerinti eredmény levezetésének sémája
Menedzser 2000 Üzemi (üzleti) tevékenység bevételei (hozamai) - Üzemi (üzleti) tevékenység ráfordításai, költségei A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Pénzügyi műveletek bevételei - Pénzügyi műveletek ráfordításai B/ Pénzügyi műveletek eredménye C/ Szokásos vállalkozási eredmény ( A  B) Rendkívüli bevételek - Rendkívüli ráfordítások D/ Rendkívüli eredmény E/ Adózás előtti eredmény ( C  D) - Társasági adó F/ Adózott eredmény - Fizetett (jóváhagyott) osztalék, részesedés G/ Mérleg szerinti eredmény (MSzE) Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

129 7.3. Az eredménykimutatás változatai
Menedzser 2000 7.3. Az eredménykimutatás változatai Az üzemi (üzleti) eredményt a vállalkozás két változatban vezetheti le: Összköltség eljárással („A” típus) Forgalmi költség eljárással („B” típus) „A” típusú Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevételek Aktivált saját teljesítmények Üzleti tevékenység hozamai Felmerült éves összes költség Egyéb ráfordítások Üzleti tevékenység ráfordításai A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye „B” típusú Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevételek Üzleti tevékenység hozamai Értékesítés éves összes költsége Egyéb ráfordítások Üzleti tevékenység ráfordításai A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

130 7.3.3. Ismerkedjünk meg a fogalmakkal
Menedzser 2000 Ismerkedjünk meg a fogalmakkal Felmerült éves költség anyagjellegű ráfordítás személyi jellegű ráfordítás értékcsökkenési leírás egyéb költség Költségnemek Értékesítés éves összes költsége a felmerült összes költségnek az a része amely a tárgyévi bevételekkel hozható kapcsolatba költségnemek - aktivált saját teljesítmények Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

131 És még egy Aktivált saját teljesítmények: (két elemből áll)
Menedzser 2000 Aktivált saját teljesítmények: (két elemből áll) Saját előállítású eszközök aktivált értéke (SEEAÉ), ezek az eszközök a beszámolási időszak végén a leltárban szerepelnek. (Érteke csak pozitív lehet.) Saját termelésű készletek állományváltozása (STKÁV), a saját termelésű készletek év végi és év elejei állományának különbözete. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

132 7.3.4. A két változat összehasonlítása
Menedzser 2000 Értékesítés nettó árbevétele: eFt Egyéb bevételek eFt Egyéb ráfordítások eFt Éves összes felmerült költség eFt Saját előállítású eszközök aktivált értéke (SEEAÉ): eFt Saját termelésű készletek állományváltozása (STKÁV): eFt Mennyi az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye? („A”, és „B” típusú eredménykimutatást alkalmazva) Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

133 Menedzser 2000 Számoljunk! Számítsuk először ki az aktivált saját teljesítmények értékét: =3000 eFt és az értékesítés éves összes költségét: =8000 eFt „A” típusú Értékesítés nettó árbevétele 10000 Egyéb bevételek Aktivált saját teljesítmények Üzleti tevékenység hozamai 16000 Felmerült éves összes költség 11000 Egyéb ráfordítások Üzleti tevékenység ráfordításai Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye „B” típusú Értékesítés nettó árbevétele 10000 Egyéb bevételek Üzleti tevékenység hozamai 13000 Értékesítés éves összes költsége Egyéb ráfordítások Üzleti tevékenység ráfordításai Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 3000 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

134 Bevétel  Pénzbevétel Árbevétel v.s. bevétel Árbevétel: Bevétel:
Menedzser 2000 Árbevétel: Egy beszámolási időszak során értékesített (realizált) készletek és idegennek végzett szolgáltatások számlázott ellenértéke. Bevétel: Gyűjtő fogalom, mely tartalmazza az árbevételt is Bevétel  Pénzbevétel Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

135 Költség v.s. ráfordítás Költség: Ráfordítás:
Menedzser 2000 Költség: Az üzletmenetben 1 év alatt felmerülő élő és holtmunka pénzben kifejezett értéke. (termelés, szolgáltatás érdekében történő felhasználások). Ráfordítás: Az anyagi javak kibocsátásának a bekerülési értékét öleli fel. Gyűjtő fogalom, mely tartalmazza a költségeket is. Vagyis amíg a ráfordítás a vállalkozás működésének egészét szolgálja, annak érdekében merül fel, addig a költség csak a termelő folyamatokat alapozza meg, annak érdekében használják fel. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

136 Költség kapcsolata más fogalmakkal
Menedzser 2000 Költség és árbevétel ok-okozati kapcsolat a költség az z összeg amibe az árbevétel kerül Költség és ráfordítás a költség része a ráfordításnak Költség és kiadás a kiadás pénztári, banki pénzmozgást jelent minden költség valamikor kiadássá válik Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

137 1. Értékesítés nettó árbevétele
Menedzser 2000 A beszámolási időszakban eladott készletek és idegeneknek végzett szolgáltatások kiszámlázott, az üzleti partner által elismert ellenértéke. (Az áfa értékét nem tartalmazza). Nettó tartalmúvá az árbevétel a következő korrekciók elvégzése után válik: Csökkentő tételek: Növelő tételek: utólag adott engedmények – fogyasztói árkiegészítés fogyasztási adó – felár visszaküldés Exportértékesítés árbevétele Belföldi értékesítés árbevétele Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

138 2. Egyéb bevételek Menedzser 2000 Olyan bevételek, amelyek az üzletmenetből következnek, de a Sz. tv. szabályozása értelmében nem lehetnek részei az árbevételnek. Szokásos- illetve szokásos mértéket meghaladó jelleg, mérték, gyakoriság Részei: kapott kártérítés kötbér késedelmi kamat bírság Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

139 2. Egyéb bevételek Menedzser 2000 A Sz. tv. alapján egyéb bevételnek kell tekinteni - a fentieken túl: Immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítésének ÁFA nélküli ellenértékét Külföldi pénzértékre szóló követelésekkel, kötelezettségekkel kapcsolatos árfolyamnyereséget Korábban behajthatatlannak minősített követelés címén befolyt összegeket Céltartalék feloldását (megszüntetését) Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

140 3. Aktivált saját teljesítmények
Menedzser 2000 Saját előállítású eszközök aktivált értéke Saját termelésű készletek állományváltozása Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

141 4. Egyéb ráfordítások Menedzser 2000 Olyan ráfordítások, amelyek az üzletmenetből következnek, de a Sz. tv. szabályozása értelmében nem tekinthetők költségnek. Szokásos- v. szokásos mértéket meghaladó Részei: fizetett kártérítés fizetett kötbér fizetett késedelmi kamat bírság Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

142 4. Egyéb ráfordítások A Sz. tv. alapján
Menedzser 2000 A Sz. tv. alapján Immateriális javak, tárgyi eszközök ráfordításai (könyv szerinti értéke) Külföldi pénzértékre szóló követelésekkel, kötelezettségekkel összefüggő árfolyamveszteségek Képzett céltartalék összege Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

143 5. Költségnemek „A” Menedzser 2000 A beszámolási időszakban az üzletmenet során felhasznált élő- és holtmunka értékét foglalja magában. Más megközelítésben mondhatjuk, hogy a költségnemek a felmerült éves összes költséget ölelik fel. Tartalma: Anyag jellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb költségek Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

144 5. Költségnemek Anyag jellegű ráfordítások
Menedzser 2000 Részei: anyagköltség anyagfelhasználás, anyaghiány, értékvesztés igénybevett anyagjellegű szolgáltatások szállítási költség, bérmunkadíjak, posta- és telefon költség eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) értékesített készletek könyv szerinti értéke alvállalkozói teljesítmények Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

145 5. Költségnemek Személyi jellegű ráfordítások
Menedzser 2000 Olyan költségek, melyek a munkavállalókhoz kapcsolódnak Bérköltség Munkaszerződés alapján előírt kifizetések: munkabér bérpótlék, prémium, jutalom, … Személyi jellegű kifizetések Munkaviszonyhoz kapcsolódó egyéb kifizetések újítási díj, tiszteletdíj, költségtérítés (átalány), hozzájárulások (étkezési, üdülési), reprezentációs költségek Társadalombiztosítási járulék Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

146 5. Költségnemek Értékcsökkenési leírás
Menedzser 2000 Immateriális javak és tárgyi eszközök után ilyen címen elszámolt összeg terv szerinti értékcsökkenési leírás terven felüli értékcsökkenési leírás Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

147 5. Költségnemek Egyéb költségek
Menedzser 2000 Olyan költségek amelyek jellegük, tartalmuk miatt az előző három kategóriába nem sorolhatók be.ú Nem anyag jellegű szolgáltatások bérlet díj, hirdetési díj, perköltség Bankköltségek bankgarancia, kezelési költség, leszámítolási költség Hatósági díjak engedélyezési díjak, Biztosítási díjak stb. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

148 6. Értékesítés költségei „B”
Menedzser 2000 Ha az üzemi (üzleti) tevékenység eredményénél a hozamok között csak az értékesítés árbevételével találkozunk akkor a költségek között is csak az értékesítéssel összefüggő költségeket kellene szerepeltetni. Az éves felmerült összes költségek és az aktivált saját teljesítmények értékének különbözete. Ezeket közvetlen és közvetett költségekre bontva mutatjuk be. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

149 6. Értékesítés költségei „B” Értékesítés közvetlen költségei
Menedzser 2000 Olyan költségek, melyekről a felmerülésükkor vagy későbbi időpontban megállapítható, hogy melyik termék vagy szolgáltatás váltotta ki. Ilyenek értékesített termékek, anyagok, áruk közvetlenül elszámolt költségei idegennek végzett szolgáltatások közvetlenül elszámolt költségei eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) továbbszámlázott alvállalkozói teljesítmények kereskedelmi tevékenység közvetlen költségei Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

150 6. Értékesítés költségei „B” Értékesítés közvetett költségei
Menedzser 2000 Olyan költségek, melyekről a felmerülésükkor vagy későbbi időpontban sem megállapítható, hogy melyik termék vagy szolgáltatás váltotta ki. Ilyenek: értékesítés költségek raktározás reklám, propaganda költségek igazgatási költségek irányítási, ügyviteli, adminisztrációs költségek egyéb általános költségek Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

151 7.4.2. Pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai
Menedzser 2000 Pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai Ezek elkülönített kimutatása az eredmény-kimutatásban egyértelművé teszi a pénzügyi tranzakciók hatását. Bevételei kapott kamatok kamatjellegű bevételek értékpapír árfolyamnyeresége átvett nyereség, átadott veszteség egyéb Ráfordításai fizetett kamatok kamatjellegű kifizetések befektetett pénzügyi eszközök leírásai értékpapírok árfolyamveszteségei értékpapírok értékvesztése egyéb Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

152 7.4.3. Rendkívüli bevételek és ráfordítások
Menedzser 2000 A vállalkozónál előforduló gazdasági események jellegük, méretük, gyakoriságuk alapján kerülhetnek a rendkívüli tételek körébe. Jellegük alapján azok melyek a vállalkozási tevékenységtől függetlenek és/vagy a rendes üzletmeneten kívül esnek. Mértékük alapján olyan ráfordítások melyek a vállalkozás minősítése alapján a szokásos mértéket meghaladják. Gyakoriságuk alapján olyan ráfordítások ill. bevételek amelyek előfordulása ritka, eseti. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

153 Rendkívüli bevételek Menedzser 2000 szokásos mértéket meghaladó káreseményekkel kapcsolatos kapott kártérítések, bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegei elengedett kötelezettségek összegei térítés nélküli átvételek tulajdonosnál a gazdasági társaság- bevitt vagyontárgyak társasági szerződésben meghatározott értéke visszavásárolt saját részvények értéke (tőkeleszállításkor),bevont vagyonjegyek névértéke ráfordítások között elszámolt adók visszatérítése, visszatérített társasági adó utólag igényelhető támogatások összege Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

154 Rendkívüli ráfordítások
Menedzser 2000 szokásos mértéket meghaladó hitelezési veszteség, káreseményekkel kapcsolatos fizetett költségek, bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegei tulajdonosoknál a gazdasági társaság- bevitt vagyontárgyak könyv szerinti értéke térítés nélkül átadott vagyontárgyak könyv szerinti értéke visszavásárolt saját részvények beszerzési értéke (tőkeleszállításkor), bevont vagyonjegyek könyv szerinti értéke előző évekkel összefüggésben fizetett társasági adó költségek között elszámolandó összeg ellenérték nélkül átadott részvény, vagyonjegy névértékének megfelelő összeg jogtalanul igénybevett támogatások visszafizetett összege Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

155 Adózás előtti-, adózott-, mérleg szerinti eredmény
Menedzser 2000 Üzemi (üzleti) tevékenység bevételei (hozamai) - Üzemi (üzleti) tevékenység ráfordításai, költségei A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Pénzügyi műveletek bevételei - Pénzügyi műveletek ráfordításai B/ Pénzügyi műveletek eredménye C/ Szokásos vállalkozási eredmény ( A  B) Rendkívüli bevételek - Rendkívüli ráfordítások D/ Rendkívüli eredmény E/ Adózás előtti eredmény ( C  D) - Társasági adó F/ Adózott eredmény - Fizetett (jóváhagyott) osztalék, részesedés G/ Mérleg szerinti eredmény (MSzE) Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

156 4. Egy vállalkozás gazdálkodásáról a következő adatok ismertek:
Menedzser 2000 A költségek 40%-a közvetett költség! Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

157 Folytatás... Számítsuk ki az aktivált saját teljesítmények értékét:
Menedzser 2000 Számítsuk ki az aktivált saját teljesítmények értékét: STKÁV= = 300 eFt Az év folyamán felmerült összes költség: Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

158 Folytatás... Számítsuk ki az értékesítés éves összes költségét:
Menedzser 2000 Számítsuk ki az értékesítés éves összes költségét: Éves összes költség - Aktivált saját teljesítmények= = = eFt Ezt fel kell osztanunk közvetlen és közvetett költségre, de tudjuk, hogy a költségek 40%-a közvetett költség: Értékesítés közvetlen költsége: · 0,6 = eFt Értékesítés közvetett költsége: · 0,4 = eFt Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

159 Nézzük az eredménykimutatást!
Folytatás... Menedzser 2000  Nézzük az eredménykimutatást! Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

160 Menedzser 2000 48.000 2.000 20.820 13.880 1.000 14.300 8.500 7.000 1.500 15.800 200 800 -600 15.200 2.736 12.464 - 6.000 6.464 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

161 Menedzser 2000 5. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

162 Árbevétel A belföldi értékesítés nettó árbevétele:
Menedzser 2000 A belföldi értékesítés nettó árbevétele: 5.000 · 0,8 = eFt - az engedmény: 100 e Ft 3.900 eFt Az export értékesítés nettó árbevétele: Ft · 255 Ft/USD = eFt Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

163 Követelésből származó árfolyam különbözet
Menedzser 2000 Árfolyam különbözet mértéke: Ft · ( ) Ft/USD = eFt EGYÉB RÁFORDÍTÁS ! Szokásos mértéket meg nem haladó … kapott … : Ez is egyéb bevétele, értéke: 270 eFt Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

164 Pénzügyi műveletek bevétele
Menedzser 2000 Pénzügyi műveletek bevétele Pénzügyi műveletek bevétele Saját termelésű készletek állományváltozása: STKÁV = = 380 eFt Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

165 Anyagjellegű ráfordítások Bérköltség TB járulék Értékcsökkenési leírás
Menedzser 2000 Anyagjellegű ráfordítások Bérköltség TB járulék Értékcsökkenési leírás Egyéb költség Egyéb ráfordítás Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

166 Pénzügyi műveletek ráfordításai Rendkívűli bevételek
Menedzser 2000 Pénzügyi műveletek ráfordításai Rendkívűli bevételek Rendkívüli ráfordítás Fizetendő osztalék Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

167 Így az eredménykimutatás…
Menedzser 2000 3.900 45.900 49.800 270 380 1.020 680 265 945 200 55 1.370 46.860 288 40 248 47.108 330 250 80 47.188 8.494 38.694 - 5.000 33.694 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

168 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály
Menedzser 2000 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

169 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály
Menedzser 2000 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

170 Az eredménykimutatás Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Menedzser 2000
Számvitel

171 Jövedelmezőség vizsgálata
Menedzser 2000 Jövedelmezőség = Eredmény / Vetítési alap Árbevétel arányos jövedelmezőség pl.: Üzemi ( üzleti ) tevékenysé g eredménye × 100 Értékesíté s nettó árbevétele + Egyéb bevétel 5,76% -0,26% 7,53% Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

172 M . Sz . E . × 100 Saját t őke Jövedelmezőség vizsgálata 3,06% -12,86%
Menedzser 2000 Jövedelmezőség vizsgálata Tőke arányos jövedelmezőség pl.: M . Sz . E . × 100 Saját t őke 3,06% -12,86% 4,5% Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

173 Jövedelmezőség vizsgálata
Menedzser 2000 Eszközarányos jövedelmezőség pl.: Adózott eredmény ROI (Re turn On Equity ) = å Eszközök 10% -4,5% 2,82% Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

174 8. Értékelés Cél a vagyontárgyaink értékének meghatározása.
Menedzser 2000 Cél a vagyontárgyaink értékének meghatározása. Ez egyszerűnek tűnik… Egységár (számbavétel) Eladási ár (piaci ár) Beszerzési ár (amennyiért megvehetjük) Előállítási ár (amennyibe az előállítás kerül) Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

175 Az értékelés dilemmája
Menedzser 2000 A vagyontárgyak értéke az időben változik. Milyen egységáron szerepeltessük őket beszámolónkban? beszerzéskori (bekerülési) értéken vagy piaci értéken Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

176 A Számviteli tv. szerint…
Menedzser 2000 1995-ig a vagyontárgyakat értékvesztéssel korrigált történelmi értéken kell szerepeltetni „leértékelni kötelező, felértékelni tilos!” értékvesztés értékvesztés értékvesztés piaci ár „A” eszk. „B” eszk. „C” eszk. „D” eszk. „E” eszk. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

177 A Számviteli tv. szerint…
Menedzser 2000 1995-től leértékelni kötelező, felértékelni bizonyos vagyonkör esetén lehet. Ez a befektetett eszközök bizonyos köre vonatkozik. értékvesztés értékvesztés értékvesztés piaci ár értékhelyesbítés „A” eszk. „B” eszk. „C” eszk. „D” eszk. „E” eszk. értékhelyesbítés felértékelés = értékhelyesbítés Mi a helyzet a forgó eszközökkel? Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

178 Értékelés hatása az eredmény-kimutatásra
Menedzser 2000 Értékelés hatása az eredmény-kimutatásra A piaci szemlélet itt is féloldalas: bevételek napi árfolyamon, ráfordítások könyvszerinti értéken múltbeli árfolyamon. Inflációs viszonyok közt az infláció okozta nyereség után is meg kell fizetnünk a társasági adót. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

179 Bekerülési v.s. könyv szerinti érték
Menedzser 2000 Bekerülési érték: az az érték, amekkora összegen a vagyontárgyat bekerülésekor a nyilvántartásokba bevezetik. Ez vagy a beszerzési költségen, vagy az előállítási költségen számított érték. Könyv szerinti érték: az az érték, amekkora összegen a vagyontárgyat nyilvántartásokban szerepeltetik. A könyv szerinti értéket úgy kapjuk meg, ha a bekerülési értéket az értékvesztéssel csökkentjük. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

180 8.2. Bekerülési érték A bekerülési érték két fajta lehet:
Menedzser 2000 A bekerülési érték két fajta lehet: Beszerzési költség vagy Előállítási költség Hogyan határozzuk meg a beszerzési költség (ár) érékét (mi tartozik bele)? Minden ráfordítást tartalmaznia kell ami az eszköz megszerzéséhez, létesítéséhez, üzembehelyezéséhez az aktiválásig felmerülnek és az eszközhöz egyedileg hozzárendelhető. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

181 8.2.1. Beszerzési költség tartalma
Menedzser 2000 számla szerinti vételár (áfa nélkül !) + felár + szállítási költség + közvetítői költségek + bizományi díjak + vámköltség (vám + vámpótlék + vámkezelési díj) + alapozási költség + szerelési költségek + üzembe helyezési költségek + tartalék alkatrész + hatósági díjak + tárgyi eszközöknél a beruházási hitel üzembehelyezésig felmerült kamat és biztosítási díj összege + tárgyi eszközöknél a bővítéssel, felújítással, élettartam növeléssel kapcsolatos költsége Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

182 Előállítási költség Menedzser 2000 Azokat a ráfordításokat tartalmazza amelyek az eszköz (termék) előállítása, üzembehelyezése során közvetlenül merültek fel. Tehát nem más mint a termék közvetlen önköltsége. Azok a közvetlen költségek amelyek már felmerülésükkor a termékhez közvetlenül hozzárendelhetők Azok a költségek amelyek felmerülésükkor ugyan nem, de az év végén megfelelő mutatókkal a termékek között megoszthatók Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

183 8.3.1-2 Immateriális javak és tárgyi eszközök értékelése
Menedzser 2000 Immateriális javak és tárgyi eszközök értékelése Az immateriális javakat és tárgyi eszközöket a vállalkozásba történő bekerülésükkor beszerzési áron (beszerzési költségen) vagy az előállítás közvetlen önköltségén kell értékelni. Elhasználódási idejük egy évnél hosszabb és értékük fokozatosan - a használattól, kitettségtől, a műszaki fejlődés ütemétől függően - megy át az általuk előállított termék, közreműködésükkel végzett szolgáltatás értékébe. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

184 8.3.1-2 Immateriális javak és tárgyi eszközök értékelése
Menedzser 2000 Immateriális javak és tárgyi eszközök értékelése Ezen eszközök bekerülési értékét azok között az évek között kell megosztani (költségként elszámolni) amely években várhatóan az immateriális javakat használni fogják, amely években az árbevétel alakulására is hatást gyakorolnak. Mindkét eszköz esetében a vállalkozónak kell döntenie abban, hogy a bekerülési értéket hány év alatt számolja el a vállalkozás költségként. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

185 8.3.3. Értékcsökkenési leírás
Menedzser 2000 Olyan költség, amelyet a vállalkozás az immateriális javak és a tárgyi eszközök kitettsége, igénybevétele, erkölcsi avulása után számol el ráfordításként. VAGY Az eszközök értékének az a része, amely a kopás avulás arányában átmegy az általa gyártott termék, végzett szolgáltatás értékébe. Ennek értékét csak a vállalkozás tudja meghatározni, így a leírási időt valamint a leírás módszerét neki kell meghatároznia. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

186 Értékcsökkenési leírás módszerei
Menedzser 2000 Halmozott értékcsökkenés Halmozott értékcsökkenés Halmozott értékcsökkenés Progresszív Lineáris Degresszív idő idő idő Halmozott értékcsökkenés A beszerzéskor dönteni kell a leírás idejéről és módjáról, tehát előre megtervezzük az eszköz értékcsökkenését. Ezért nevezzük ezt TERV SZERINTI ÉRTÉK-CSÖKKENÉSI LEÍRÁSNAK Teljesítményarányos idő Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

187 Terven felüli értékcsökkenési leírás
Menedzser 2000 Ha a futamidő során valamilyen okból az adott eszköz értéke lecsökken azt terven felüli értékcsökkenési leírásként kell elszámolni. feleslegessé válik értékvesztés megrongálódás megsemmisülés Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

188 Értékcsökkenési leírás egyéb jellemzői
Menedzser 2000 Üzembehelyezéstől kezdődően nulla vagy maradványértékig kell elszámolni. Kis értékű tárgyi eszköz Akkor is el kell számolni, ha várhatóan veszteséges lesz a vállalkozás. A választott módszer változtatható ha a figyelembe vett körülmények lényegesen megváltoztak. Nem kell értékcsökkenési leírást elszámolni értéküket megtartó eszközöknél (termőföld, ingatlan, ) már teljesen leírt eszköz után üzembe nem helyezett eszközök után Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

189 8.3.1-2 Immateriális javak és tárgyi eszközök értékelése
Menedzser 2000 Immateriális javak és tárgyi eszközök értékelése A fordulónapi mérlegértéket (nettó értékét) úgy kapjuk meg, ha a bekerülési értékből levonjuk a fordulónapig elszámolt értékcsökkenést. Ezt az értékelést egyedileg kell elvégezni. Bruttó érték (bekerülési költség) - Halmozott értékcsökkenési leírás = Mérlegérték (nettó érték) A mérlegben mindig nettó értéken szerepelnek. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

190 9. feladat Határozzuk meg az előállítási költséget!
Menedzser 2000 9. feladat anyagköltség: Ft alvállalkozói teljesítmények értéke: Ft bérköltség: Ft társadalombiztosítási járulék: 33 % értékcsökkenési leírás: Ft egyéb költségek: Ft ÁFA: 25 % Határozzuk meg az előállítási költséget! Anyagjellegű ráfordítások: Személyi jellegű ráfordítások: ,33x Értékcsökkenési leírás: Egyéb költségek: Összesen: ÁFA: mindegy Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

191 Lineáris leírás – tervezett használati időtartam 4 év.
Menedzser 2000 Lineáris leírás – tervezett használati időtartam 4 év. Bruttó érték: Leírási kulcs: 25% Éves amortizáció összege: / 4 = Ft 25 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

192 Degresszív leírás az évek száma összege módszerének alkalmazásával
Menedzser 2000 Évek számának összege: = 10 Évente leírandó összeg: 1. év: 4 / 10 = 40 % 2. év: 3 / 10 = 30 % 3. év: 2 / 10 = 20 % 4. év: 1 / 10 = 10 % Bruttó érték: Ft 40 30 20 10 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

193 Degresszív leírás – évente csökkenő abszolút érték elszámolásával
Menedzser 2000 Degresszív leírás – évente csökkenő abszolút érték elszámolásával 1. év 40% 2. év 35% 3. év 15% 4. év 10% 40 35 15 10 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

194 Menedzser 2000 Degresszív leírás – a nettó érték alapján – állandó leírási kulcs alkalmazásával A bruttó érték: Ft Az állandó leírási kulcs: 60% 60 68.224 x 0,6 = x 0,6 = x 0,6 = Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

195 Bruttó érték utáni teljesítményarányos leírás módszere
Menedzser 2000 Bruttó érték utáni teljesítményarányos leírás módszere A tervezett teljesítmény: üzemóra Teljesítményegységre jutó leírás összege: Ft / óra = 266,5 Ft/üzemóra 2.500 3.500 3.000 1.000 2.500 x 266,5 = Ft 3.000 x 266,5 = Ft 3.500 x 266,5 = Ft 1.000 x 266,5 = Ft Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

196 Készletek értékelése Vásárolt készletek évközi nyilvántartása
Menedzser 2000 Vásárolt készletek: beszerzési áron Saját termelésű készletek: előállítási önköltségen Vásárolt készletek évközi nyilvántartása Az évközi értékelésre nincs kötelező szabály. A vállalkozó dönthet, hogy készleteit egyáltalán készletre veszi-e vagy egyszerre költségként számolja el. (Az utóbbi esetben nincs igény évközi nyilvántartási árra) Készletre vétel esetén a következő értékelési változatok jöhetnek szóba: - tényleges beszerzési ár - tervezett beszerzési ár (elszámoló ár) Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

197 Tényleges beszerzési áron történő értékelés:
Menedzser 2000 Tényleges beszerzési áron történő értékelés: FIFO-eljárás LIFO- eljárás HIFO- eljárás LOFO- eljárás Halmozott átlagáras Gördülő átlagáras eljárás Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

198 FIFO eljárás First In First Out
Menedzser 2000 FIFO eljárás First In First Out A készleteket számla szerinti értéken veszik készletre, a készlet-csökkenési jogcímeinél pedig a legrégebbi beszerzési árakat alkalmazzák. Ennek az lesz az eredménye, hogy a zárókészleteket a legutolsó beszerzési árakon mutatják ki. Beszerzés Raktár Felhasználás Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

199 LIFO eljárás Last In First Out
Menedzser 2000 LIFO eljárás Last In First Out A készleteket számla szerinti (tényleges) értéken veszik készletre, a készlet csökkenési jogcímeinél pedig a legutolsó beszerzési árakon értékelik. Hatása az lesz, hogy a zárókészletet a legrégebbi beszerzési áron tartják nyilván. Beszerzés Raktár Felhasználás Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

200 HIFO eljárás High In First Out
Menedzser 2000 High In First Out A készleteket számla szerinti értéken veszik készletre, a csökkenési jogcímeket a legmagasabb beszerzési árakon értékelik, így az év végi zárókészletbe a legalacsonyabb áron beszerzett készletek kerülnek. Az óvatosság elvét maradéktalanul ez az eljárás érvényesíti. Ár Beszerzés Raktár Felhasználás Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

201 LOFO Menedzser 2000 LOw in First Out A készleteket számla szerinti értéken veszik készletre, a csökkenési jogcímeket a legalacsonyabb beszerzési árakon értékelik, így az év végi zárókészletbe a legmagasabb áron beszerzett készletek kerülnek. Az óvatosság elvét igen erősen sérti, ezért a számviteli tv. Nem engedélyezi a használatát Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

202 Átlagáras értékelés Menedzser 2000 A vállalkozók a beszámolási időszakon belül legalább több alkalommal beszerzési átlagárat számít, és a további felhasználásokat (csökkenési jogcímeket) azon értékelik. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

203 Tervezett beszerzési ár
Menedzser 2000 A vállalkozók az évközi változásokat elszámoló áron értékelik. Az elszámoló ár egy diktált ár, amelyet év elején kell rögzíteni. Alkalmazása esetén év végén ki kell számítani az éves átlagárat. Ezt kell összehasonlítani az elszámolóárral. A kettő különbségével - árkülönbözettel - az évközi változásokat helyesbíteni kell. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

204 Készletek a mérlegben Menedzser 2000 A mérlegben a vásárolt készletek a tényleges beszerzési ár valamelyikén kell értékelni. Az óvatosság elvének érvényesítéséről nem szabad megfeledkeznünk, tehát az értékvesztést e vagyonkörben is el kell elszámolni. Import beszerzéseknél a teljesítés napján érvényes deviza-, valuta- árfolyamon kell a készletet értékelni. A pénzügyi teljesítés napján érvényes árfolyam és teljesítés napján érvényes árfolyamkülönbözetet az egyéb bevételek vagy egyéb ráfordítások között kell elszámolni. Az árfolyamkülönbözettel tehát a készletek értéke nem módosítható Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

205 12. feladat Mekkora a felhasználások és a zárókészlet érétke?
Menedzser 2000 Mekkora a felhasználások és a zárókészlet érétke? Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

206 FIFO 1. Felhasználás: 1.056 tonna
Menedzser 2000 1. Felhasználás: tonna nyitó készletből:1.056 x = Ft Marad: nyitó készletből: = tonna 1. beszerzésből: 1320 tonna 2. Felhasználás: 3960 tonna nyitó készletből mindet: x = Ft 1. beszerzésből: x = Ft 2. beszerzésből: x = Ft Összesen: Ft nyitó készletből, 1. beszerzésből: semmi 2. beszerzésből: = tonna 3. beszerzésből: 1980 tonna Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

207 Összesen: 2.244 tonna, 36.960.000 Ft értékben
FIFO Menedzser 2000 3. Felhasználás: 3300 tonna 2. beszerzésből: x = Ft 3. beszerzésből: x = Ft Összesen: Ft Marad: nyitó készletből, 1. beszerzésből, 2. beszerzésből: semmi 3. beszerzésből: = 924 tonna 4. beszerzés: tonna Összes felhasználás: = tonna = Ft Zárókészlet értéke: 3. beszerzésből: 924 x = Ft 4. beszerzés: x = Ft Összesen: tonna, Ft értékben Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

208 HIFO 1. Felhasználás: 1.056 tonna
Menedzser 2000 1. Felhasználás: tonna 1. beszerzésből :1.056 x = Ft Marad: nyitó készletből: 2640 tonna 1. beszerzésből: = 264 tonna 2. Felhasználás: 3960 tonna 2. beszerzésből: x = Ft 3. beszerzésből: 660 x = Ft Összesen: Ft 2. beszerzésből: semmi 1. beszerzésből: 264 tonna 3. beszerzésből: 1320 tonna Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

209 HIFO 3. Felhasználás: 3.300 tonna
Menedzser 2000 3. Felhasználás: tonna 4. beszerzésből: x = Ft 3. beszerzésből: x = Ft 1. beszerzésből: 264 x = Ft ( ) = 396 tonna nyitó készletből: 396 x = Ft Összesen: Ft Marad: 1. beszerzésből, 2. beszerzésből, 3. beszerzésből, 4. beszerzésből : semmi nyitó készletből: tonna Összes felhasználás: tonna = Zárókészlet értéke: nyitó készletből: x = Ft Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

210 LIFO 1. Felhasználás: 1.056 tonna
Menedzser 2000 1. Felhasználás: tonna 1. beszerzésből :1.056 x = Ft Marad: 1. beszerzésből: = 264 tonna nyitó készletből: tonna 2. Felhasználás: tonna 3. beszerzésből: x = Ft 2. beszerzésből: x = Ft Összesen: Ft 3. beszerzésből: semmi 2. beszerzésből: tonna 1. beszerzésből: 264 tonna nyitó készletből: 2640 tonna Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

211 LIFO 3. Felhasználás: 3.300 tonna
Menedzser 2000 3. Felhasználás: tonna 4. beszerzésből: x = Ft 2. beszerzésből: x = Ft 1. beszerzésből: 264 x = Ft ( ) = 396 tonna nyitó készletből: 396 x = Ft Összesen: Ft Marad: 1. beszerzésből, 2. beszerzésből, 3. beszerzésből, 4. beszerzésből : semmi nyitó készletből: tonna Összes felhasználás: tonna = Ft Zárókészlet értéke: nyitó készletből: x = Ft Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

212 nyitó készletből:1.056 x 12.500 = 13.200.000 Ft
LOFO Menedzser 2000 1. Felhasználás: nyitó készletből:1.056 x = Ft Marad: nyitó készletből: = tonna 1. beszerzésből: 1320 tonna 2. Felhasználás: 3960 tonna nyitó készletből a maradékot: x = Ft 1. beszerzésből: x = Ft 3. beszerzésből: x = Ft Összesen: Ft nyitó készletből, 1. beszerzésből: semmi 2. beszerzésből: tonna 3. beszerzésből: 924 tonna Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

213 LOFO 3. Felhasználás: 3300 tonna
Menedzser 2000 3. Felhasználás: 3300 tonna 3. beszerzésből: 924 x = Ft 2. beszerzésből: ( ) x = Ft Összesen: Ft Marad: nyitó készletből, 1. beszerzésből, 3. beszerzésből: semmi 2. beszerzésből: 924 tonna 4. beszerzés: tonna Összes felhasználás: tonna = Ft Zárókészlet értéke: 2. beszerzésből: 924 x = Ft 4. beszerzés: x = Ft Összesen: tonna, Ft értékben Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

214 Halmozott átlagár 1. Felhasználás átlagára:
Menedzser 2000 1. Felhasználás átlagára: 2.640 x x = Ft/tonna értéke: 1.056 tonna x Ft/tonna = Ft 2. Felhasználás átlagára: 2.640 x x x x = = ,43 Ft/tonna értéke: 3.960 tonna x ,43 Ft/tonna = Ft Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

215 Halmozott átlagár 3. Felhasználás átlagára: =
Menedzser 2000 Halmozott átlagár 3. Felhasználás átlagára: 2.640 x x x x x = = ,75 Ft/tonna értéke: 3.300 tonna x ,75 Ft/tonna = Ft Felhasználások összesen: = 8316 tonna értéke: = Ft Zárókészlet mennyisége: tonna értéke: 2.640x x x x x17.500= = Ft Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

216 Gördülő átlagár 1. Felhasználás gördülő átlagára:
Menedzser 2000 1. Felhasználás gördülő átlagára: 2.640 x x = = Ft/tonna 3960 értéke: 1.056 tonna x Ft/tonna = Ft 2. Felhasználás gördülő átlagára: x x = = = ,94 Ft/tonna 8184 értéke: 3.960 tonna x ,94 Ft/tonna = Ft Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

217 Gördülő átlagár 3. Felhasználás gördülő átlagára:
Menedzser 2000 Gördülő átlagár 3. Felhasználás gördülő átlagára: x = = = ,14 Ft/tonna 5.544 értéke: 3.300 tonna x ,14 Ft/tonna = Ft Felhasználások összesen: = 8316 tonna értéke: = Ft Zárókészlet: 2.244 tonna értéke: = Ft Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

218 Készletértékek összevetése adatok ezer Ft-ban
Menedzser 2000 Készletértékek összevetése adatok ezer Ft-ban 13.200 14.784 14.784 13.200 13.728 13.728 54.468 61.050 60.390 54.120 56.712 57.388 50.622 51.546 52.206 50.688 48.572 50.187 36.960 28.050 28.050 37.422 36.417 34.127 Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

219 11. Kiegészítő melléklet és üzleti jelentés
Menedzser 2000 11. Kiegészítő melléklet és üzleti jelentés A mérleg és eredménykimutatás mellett ezek is teljeskörű, szerves részei a vállalkozás beszámolójának. Míg az előzőek tagolása kötött és csak számszerű adatokat tartalmaznak, addig az utóbbiak formája kötetlen és szöveges magyarázatokat is bemutatnak. Tartalmukat a vállalkozás számviteli politikájában részletezni kell. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

220 11.1. Kiegészítő melléklet Menedzser 2000 Az egyes eszköz- és forrásadatok tartalmi megítéléséhez nyújt főképp segítséget. Rávilágít az üzleti megítélésen alapuló döntések okaira, következményeire, összefüggéseire. Három részből áll: Általános rész Specifikus rész Mérleghez kapcsolódó kiegészítések Eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések Tájékoztató rész Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

221 11.2. Üzleti Jelentés Menedzser 2000 A vállalkozás üzletmenetéről, üzleti helyzetéről nyújt valós és megbízható képet. Szintetizálja az előzőekben tárgyalt három írásos dokumentumot. Bemutatja: A mérleg fordulónapja után bekövetkezett eseményeket, különös tekintettel a lényeges folyamatokra. A visszavásárolt saját részvények, üzletrészek megszerzésére vonatkozó adatokat Kutatás és kísérleti fejlesztést (társaság várható fejlődését) Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

222 Üzleti jelentés tartalma
Menedzser 2000 a vállalkozás tevékenységének bemutatása, összegző értékelése, a piaci pozíciók, vevőkapcsolatok alakulása, a minőség alakulása, a gépi kapacitások, azok kihasználásának alakulása, a beruházási, befektetési döntések értékelése, a kutatás-fejlesztés értékelése, az információs és érdekeltségi rendszer, vagyoni helyzet, tulajdonosi szerkezet, pénzügyi-finanszírozási helyzetkép, a hatékonyság és jövedelmezőség alakulása, jelentős kötelezettségek és kockázatok Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

223 10.7. Számviteli alapelvek Menedzser 2000 A számviteli tv. egy keretet ad, mely igen nagy hangsúlyt helyez a vállalkozások beszámolójára. A beszámoló elkészítésekor, a könyvvezetés során a számviteli alapelvek nyújtanak eligazítást. Cél: megbízható valós összkép a vállalkozás egészéről. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

224 Alapelvek A vállalkozás folytatásának elve: A teljesség elve:
Menedzser 2000 A vállalkozás folytatásának elve: A vállalkozás a előrelátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatja tevékenységét, annak beszüntetése vagy jelentős csökkenése nem várható. A teljesség elve: Minden gazdasági eseményt könyvelni kell, amely a tárgyév január 1-től december 31-ig bekövetkezik, illetőleg amelyek a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, azonban a mérleg fordulónapján kimutatott eszközök és források értékét vagy az eredményt megváltoztatják. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

225 Alapelvek A valódiság elve: A világosság elve :
Menedzser 2000 A valódiság elve: A bizonylatok hitelességét, a valóságnak megfelelően leltárakkal, a törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak érvényesítését jelenti a könyvvezetésben és a beszámolóban is, azaz az éves beszámoló információnak megbízhatóságát, valódiságát biztosítja. A világosság elve : Úgy kell kialakítani a számviteli politikát, a számlarendet, az analitikus nyilvántartásokat, a feladások rendszerét, a gazdasági események elszámolását, hogy az áttekinthető és világos legyen a vezetés és az ellenőrző szervek részére is. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

226 Alapelvek A következetesség elve: A folytonosság elve:
Menedzser 2000 A következetesség elve: A könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot jelenti. A folytonosság elve: Az analitikus és a főkönyvi elszámolások, valamint az értékelés módszerének folytonossága, következetessége, a gazdasági események megszakítás nélküli. idősorrendben történő rögzítése jelenti. A nyitómérlegben szereplő adatoknak meg kell egyezniük az előző évi zárómérleg megfelelő adataival. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

227 Alapelvek Az összemérés elve: Az óvatosság elve:
Menedzser 2000 Az összemérés elve: Az adott időszak telesítésének árbevételeit, bevételeit, költségeit és ráfordításait a pénzügyi teljesítéstől függetlenül kell a könyvekben elszámolni. Az óvatosság elve: Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A bruttó elszámolás leve: A követeléseket és a kötelezettségeket, a bevételeket és a ráfordításokat egymással szemben nem számolhatjuk el, azaz bruttó módon kell azokat kimutatni. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

228 Alapelvek Az egyedi értékelés elve: Az időbeli elhatárolás elve:
Menedzser 2000 Az egyedi értékelés elve: Az eszközök és kötelezettségek egyenkénti elszámolását , a leltárak tételes értékelését, a valódiság elvének érvényesítését jelenti. Az időbeli elhatárolás elve: Az aktív és passzív időbeli elhatárolások elszámolását, a dokumentációk és számítási anyagok biztosítását, a több évet érintő költségek, ráfordítások, árbevételek, bevételek adott évet időarányosan érintő tételeinek elszámolását jelentik. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

229 Alapelvek A tartalom elsődlegessége a formával szemben:
Menedzser 2000 A tartalom elsődlegessége a formával szemben: A gazdasági eseményeket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni és elszámolni. Az üzleti tranzakciók bemutatását azok közgazdasági tartalmuk, nem pedig a jogi formula alapján kell szerepeltetni. A lényegesség elve: azokra az információkra vonatkozik melyeknek a beszámolóban történő elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolhatja a beszámoló adatait, a felhasználók döntéseit. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

230 Alapelvek A költség-haszon összevetésének elve:
Menedzser 2000 A költség-haszon összevetésének elve: A beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznossága álljon arányban az információk előállításának költségeivel. A hasznosíthatóság elve: A beszámoló olyan tartalommal és olyan formában álljon az érdekeltek rendelkezésére, hogy az segítsen az üzleti események értékelésében. A semlegesség (tárgyilagosság) elve: előítélet és elfogultságmentes beszámolók. Az időszerűség elve: A beszámoló információi indokolatlanul ne túl későn álljanak rendelkezésre. (Az információ elveszítheti hasznosíthatóságát) Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

231 10.8. Számviteli politika Menedzser 2000 Egy vállalkozás által az éves beszámolók elkészítése és bemutatása során alkalmazott specifikus elveket, alapokat, konvenciókat, gyakorlatot jelent testesíti meg. Számviteli elvek Értékelési módok Célja: olyan számviteli rendszer kidolgozása mely alkalmazkodik a vállalkozás stratégiájához, méreteihez, adottságaihoz és ezzel egyidőben megbízható és valós képet szolgáltat a vállalkozás működéséről. Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel

232 Dönteni kell a számviteli politikában:
Menedzser 2000 Beszámolási formáról Eredménykimutatás formájáról Mérlegkészítés időpontjáról Értékelés módszereiről Céltartalékképzésről és követelésminősítésről Pénzügyi számviteli és vezetői számvitel kapcsolatáról Rendkívüli eseményekről Vállalkozás számlarendjéről Bizonylati rendről Leltározási szabályokról Kiegészítő melléklet és üzleti jelentés tartalmáról Mérnöki Gazdaságtan, Ormos Mihály Számvitel