Merre, hogyan tovább budapesti egészségügyi ellátás?

Az előadások a következő témára: "Merre, hogyan tovább budapesti egészségügyi ellátás?"— Előadás másolata:

1 Merre, hogyan tovább budapesti egészségügyi ellátás?
Velkey György

2 Kérdések? Kiket látunk el Budapesten? Csak a budapestieket? Agglomerációt? Pest megyeieket? Környező megyék lakosait? Hol látjuk el őket? Csak a fővárosi kórházakban? Milyen progresszivitási és egyéb kapcsolatrendszerben látjuk el a betegeket? Lehetne ezt jobban, hatékonyabban csinálni?

3 Katéter Mónika – ESKI, GYEMSZI, ILEX Szakmai kollégiumi anyagok
Adatok Katéter Mónika – ESKI, GYEMSZI, ILEX Szakmai kollégiumi anyagok Elemzések Tervezések

4 A budapesti ellátórendszer
Fővárosi tulajdonú aktív ágy 6383 (10 kórházban) Egyéb aktív ágy (9 állami, 4 egyházi és 2 alapítványi/magán intézményben) Összes aktív ágy

5 Budapesti aktív ellátók földrajzi elhelyezkedése

6 Budapesti ellátók - kapacitások, finanszírozás

7 Budapesti ellátók - gyógyító létszámok

8 Budapesti ellátók - aktív teljesítmény mutatók

9

10 Budapesti ellátók – áttekintő értékelés

11 Ellátórendszer igénybevétel, fő jellemzők - 2010
Fenntartható strukturális átrendeződés projekt Ellátórendszer igénybevétel, fő jellemzők Az egy lakosra jutó tény szakellátási díj kiegyensúlyozottságot mutat A Dunántúlon viszonylag alacsonyak a kapacitások és az igénybevételek Jelentős a betegmigráció a Budapest érintettségű térségekben Jelentős a járó kapacitások kihasználtságának eltérése

12 Intézményi jellemzők áttekintése térségenként Észak-Közép-Magyarország
Fenntartható strukturális átrendeződés projekt Intézményi jellemzők áttekintése térségenként Észak-Közép-Magyarország

13 A térség földrajza

14 Térségi intézmények fő jellemzőinek áttekintése
Fenntartható strukturális átrendeződés projekt Térségi intézmények fő jellemzőinek áttekintése Jellemzően alacsony szintű kapacitás kihasználtság A finanszírozás az intézmények 80%-ánál elmarad az elvárhatótól A humán ellátottság vidéken nem megfelelő Az infrastruktúra vidéken és a két meghatározó budapesti intézménynél jobb az átlagnál Az intézmények harmadánál komoly gazdasági problémák

15 Nyugat-Közép-Magyarország elemzése
Fenntartható strukturális átrendeződés projekt Nyugat-Közép-Magyarország elemzése

16 A térség földrajza

17 Térségi intézmények fő jellemzőinek áttekintése
Fenntartható strukturális átrendeződés projekt Térségi intézmények fő jellemzőinek áttekintése Jó humán ellátottság Budapesten Túlméretezett (?), alacsony kihasználtságú intézmények ugyanitt Finanszírozás többségében elmarad az elvárhatótól Az infrastruktúra összességében jobb az átlagnál Elfogadható (átlagos) gazdálkodás Budapesten Kétpólusú ellátás a megyékben

18 Dél-Közép-Magyarország elemzése
Fenntartható strukturális átrendeződés projekt Dél-Közép-Magyarország elemzése

19 A térség földrajza

20 Térségi intézmények fő jellemzőinek áttekintése
Fenntartható strukturális átrendeződés projekt Térségi intézmények fő jellemzőinek áttekintése Szolnok megyében alacsony szintű kapacitás kihasználtság Jó humán ellátottság Budapesten, Szolnok megyében sincs jelentős probléma Finanszírozás Budapesten átlagosnál jobb, míg vidéken elmarad az elvárhatótól Az infrastruktúra összességében átlagos Elfogadható gazdálkodási színvonal, bár fennállnak „krónikus” jellegű problémák

21

22

23 Struktúra átalakítási csomópontok Budapesten
Semmelweis Egyetem – Korányi projekt Kútvölgyi – Szent János Kórház központ kialakítása (Budai Gyermekközponttal) Honvéd Kórház bővítés Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet Országos Haematológiai, Transzfúziológiai és Infektológiai Intézet

24 Költségvetést előkészítő törvény tervezet 5§ (8)
A korábban egészségügyi célokra használt, értékesítésre kijelölt állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből és hasznosításából származó – Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó – bevételek a évben a Kormány határozatában adott jóváhagyásával egészségügyi célú beruházások finanszírozására használhatók fel. A Kormány határozatában legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig új kiadási előirányzatot hozhat létre a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezetben vagy engedélyezheti a fejezet meglévő kiadási előirányzatának megemelését.

25 Veszélyek Működési finanszírozási zavarok Emberi erőforrás krízis
Fejlesztési források megteremtésének elhúzódása Politikai ellenállás Szakmai, gazdasági ellenérdekeltségek

26 Esély Szakmai párbeszéd (Szakmai kollégium, Kórházszövetség, stb.)
Adatokon, elemzéseken alapuló döntések Politikai akarat Gazdasági (hatékonysági) kényszer

27 Melyik pályán focizok?