EEM. 10. A munkaügyi kapcsolatok és az érdekegyeztetés

Az előadások a következő témára: "EEM. 10. A munkaügyi kapcsolatok és az érdekegyeztetés"— Előadás másolata:

1 EEM. 10. A munkaügyi kapcsolatok és az érdekegyeztetés
Emberi Erőforrás Menedzsment EEM A munkaügyi kapcsolatok és az érdekegyeztetés

2 Emberi erőforrás menedzsment
Munkavállalók Munkaadók Szövetség Képviselet Kapcsolatok A munkaügyi kapcsolatok alatt a munkavállalók és a munkáltatók, illetve képviseleti szervezeteik intézményes (megállapodásokon nyugvó és/vagy jogilag szabályozott) kapcsolatainak rendszerét értjük, amelyek alapvetően a szereplők közötti együttműködés fenntartására, a konfliktusok lehetőség szerinti megelőzésére, és a már létrejött konfliktusok megoldására irányulnak. Emberi erőforrás menedzsment

3 1. Munkaügyi kapcsolatok filozófiája
* Kiinduló pontja az objektíve létező érdek-különbség a munka és a tőke között A munkaadó és a munkavállaló olyan kapcsolata, amelyben létérdekek is szerepet játszanak. Alapja a munkaviszony A kapcsolat lehet együttműködés vagy ütközés Tartalma érdek vagy jogvita Emberi erőforrás menedzsment

4 Miért kölcsönös az érdek?
* Mert a munkaügyi kapcsolatrendszer lehetővé teszi a munkavállalók oldaláról érdekeik érvényesítését (jövedelem, munkabiztonság) a munkaadók oldaláról az emberi erőforrások stratégiai együttműködését, azonosulását (versenyelőny!!) Emberi erőforrás menedzsment

5 2. A munkaügyi kapcsolatok intézményrendszere
A. A kollektív tárgyalások és megállapodások rendszere; B. A munkavállalói részvétel (participáció); C. A munkaügyi konfliktusok és viták rendezésének békés és nyomásgyakorló eszközei; D. A gazdaság és társadalompolitika fő irányainak meghatározására vonatkozó országos szintű tárgyalások és megállapodások; E. Makroszintű konzultációk. Makro szint Emberi erőforrás menedzsment

6 A munkaügyi kapcsolatok fő területei egy szervezeten belül
Kollektív tárgyalások - a kollektív szerződés kialakítása érdekében, az elosztási konfliktusok feloldására Participáció a döntések előkészítésében és meghozatalában, Kialakult konfliktusok, viták esetén egyeztető tárgyalások, döntőbíráskodás, munkaügyi bíróság Emberi erőforrás menedzsment

7 A kapcsolatok szereplői
111 A szociális partnerek : munkáltatók, munkavállalók Az állam Az állam szerepe: A kapcsolatok szabályozójaként Munkáltatóként és tulajdonosként lép fel Elosztó funkciója alapján tárgyaló vagy konzultáló fél Emberi erőforrás menedzsment

8 3. Munkavállalói érdekképviseletek
Az érdekképviseletek társadalmi rendeltetése az egyedileg szétszórt, gyenge érdekérvényesítési törekvések és képességek összefogása. Fő formája: szakszervezetek (néhol kamarák, szövetségek) Emberi erőforrás menedzsment

9 Emberi erőforrás menedzsment
A szakszervezetek A szakszervezetek önkéntesen és hosszútávra létesített érdekszövetségek, amelyek az egyesülési szabadság alapján, saját gazdasági szociális helyzetük, illetve munkafeltételeik megóvása és javítása céljából hozzák létre Emberi erőforrás menedzsment

10 A szakszervezetek tagolódása
Horizontális tagozódás: szakmai és ágazati szakszervezetek (szakmai:pl. nyomdászok, ágazati: pl. adott iparág) Vertikális tagozódás: Országos, regionális, helyi szakszervezetek. Emberi erőforrás menedzsment

11 4. Munkáltatói érdekképviseletek
A munkáltatók, vállalkozók és tulajdonosok szövetségeket hoznak létre - az önkéntesség és a koalíciós szabadság elvén - saját vagy együttes vállalkozási ill. munkaadói érdekeik védelmében. Szerveződésük: ágazati (iparági) regionális országos, csúcsszervezetek Irányultság: munkavállalók vagy kormányzati Emberi erőforrás menedzsment

12 5. A munkaügyi kapcsolatok területei
Kollektív tárgyalások az elosztási konfliktus tárgyalásos megoldására irányul a munkaadó vagy érdekképviselete és a munkavállaló érdekképviselete pl. szakszervezet között (Ez rendelkezik megfelelő tagsággal, szervezettséggel, harci eszközökkel , amely kiegyenlített pozíciót biztosít a munkavállalóknak) Participáció a munkavállalók bevonása a vezetői döntésekbe, az üzemi folyamatokban potenciálisan megjelenő érdekellentétek megelőzősére és feloldására. A munkavállalói érdekképviselet a munkavállalók összességét képviseli. Emberi erőforrás menedzsment

13 5.1. Kollektív tárgyalások
Célja a munkaadók és munkavállalók közötti megállapodás a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos igényeiről, eredménye a kollektív szerződés. A kollektív tárgyalások tartalma: a jövedelemre, munkafeltételekre, és a felek kapcsolatára vonatkozó megállapodások Emberi erőforrás menedzsment

14 A kollektív szerződés tartalma
Az elosztási, anyagi viszonyokra vonatkozó kérdések, (pl. bérrendszer, béremelés nagysága, pótlékok, borítékon kívüli juttatások); a munkafeltételekre vonatkozó szabályok (a konkrét munkaidő kialakítása, szabadság, kártérítési felelősség, fegyelmi szabályok, felmondás szabályai, stb.); a két fél kapcsolatrendszerére vonatkozó szabályok (az együttműködés folyamatai, elvei, szakszervezeti működés feltételei, panaszok, viták kezelésének módja). Emberi erőforrás menedzsment

15 Emberi erőforrás menedzsment
5.2. Participáció Participáció alatt a munkavállalók számára intézményesen biztosított részvételi lehetőséget értünk, amellyel a munkavállalók képviselői az olyan szervezeti döntési folyamatok részesei lehetnek, amelyek jelentős mértékben érintik a munkavállalók érdekeit, munkafeltételeit. Szintjei: - vállalati szint: stratégiai döntések Üzemi szint: napi működés Emberi erőforrás menedzsment

16 Emberi erőforrás menedzsment
6. A MUNKAHARC A munkaharc a munkavállalók és a munkaadók közötti nyílt konfrontációt jelent. A harc belső lényege a kározás előidézése a másik oldalon Korlátozni a megtámadott felet anyagi érdekeinek (profit, bér) megszerzésében A munkaharc a munkaerőpiacon folyó árharc, a bruttó társadalmi termék elosztásáért Emberi erőforrás menedzsment

17 Emberi erőforrás menedzsment
A sztrájk A sztrájktörvény (1989) szerint bárki sztrájkolhat, a munkaadók nem tehetnek lépéseket annak megakadályozására, de sztrájkra senki sem kötelezhető, és a sztrájk idejére nem jár munkabér. Sztrájk csak akkor kezdeményezhető, ha az érdekegyeztetés tárgyalásos módja nem vezetett eredményre. Olyan munkaadói döntések ellen, amelyek bírósági úton megtámadhatóak, tilos sztrájkot szervezni. A sztrájkjog bizonyos foglalkozási ágakban, így a fegyveres testületeknél és a bíróságokon tilos, a közszolgálatban pedig korlátozott. Emberi erőforrás menedzsment

18 Emberi erőforrás menedzsment
Munkaharc eszközei Munkavállalók Sztrájk (spontán, szervezett, figyelmeztető, szimpátia alapú) Puha eszközök aláírásgyűjtés, agitáció cikkek, passzív ellenállás, előírások teljes betartása Üzemelfoglalás Munkaadók Megelőző eszközök Fellépés egyéni szinten, pl. fegyelmi, figyelmeztetés, elbocsátás Fellépés a szakszervezet ellen Kollektív nyílt harc, pl. kizárás , felfüggesztés Emberi erőforrás menedzsment