Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Bevezetés a multimédiába

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Bevezetés a multimédiába"— Előadás másolata:

1 Bevezetés a multimédiába
Összeállította: Dr. Kosztyán Zsolt Tibor, Dr. Kosztyánné Mátrai Rita honlap:

2 Tartalom Multimédia definíciói Hypertext Hypermédia

3 Mi is a multimédia? Multi: latin eredetű, sokat jelent, szóelőtétként használjuk. Medium: latin eredetű, jelentése: közbülső helyen található. Olyan általános közeget, közvetítő elemet ill. elemeket értünk alatta, amelyek információknak beszéd, mozdulatok, arckifejezések, írás stb. útján történő továbbadására vagy terjesztésére szolgálnak.

4 Mi is a multimédia? A külvilág történéseiről különböző, egymást kiegészítő érzékelési csatornákon keresztül tájékozódunk. A látást, hallást, tapintást, szaglást, stb… érzékelési modalitásoknak nevezzük. (modalitás: (itt) az ingerfelvétel módja) A körülöttünk levő világról egyszerre általában több csatornán keresztül jutunk információhoz, ezért ez az információ multimodális.

5 Mi is a multimédia? A médium szó az informatikában
tágabb értelemben befoglaló közeget jelent, szűkebb értelemben pedig valamilyen információ tárolásának, terjesztésének, megjelenítésének eszköze. Egy adott médiumon megjelenített információ általában egy meghatározott érzékelési modalitáshoz kötött (pl. a nyomtatott szöveg a látáshoz), de egyes esetekben több modalitásban is felfogható lehet. A valós világ, tehát ami körülvesz bennünket, multimodális és multimediális.

6 Mit jelent a multimédia?
A számítógépes multimédia mindenkinek mást és mást jelent. Gyerekeknek a számítógépes játékokat, felnőtteknek pedig mindenféle tárgykörben forrásműveket. Így a különféle információhordozók, hangok és képek személyi számítógéppel vezérelt kombinációja egy új világot jelent az oktatásban és a szórakoztatásban.

7 Multimédia definíciója
MacDonald definíciója: A multimédia szó szerinti jelentése: több mint egy médium; de ezt három különböző és kiegészítő jelentésben használjuk. Az első meghatározza a csatornát, amelyen keresztül az információ szállítódik A második meghatározza a tartalmat. A harmadik meghatározza a kölcsönhatások módját, amin keresztül a felhasználó hozzájut a tartalomhoz. Ebben a jelentésében a multimédia a technológia, tervezés és emberi tényezők ötvözete.

8 Multimédia definíciója (Steinmetz)
Steinmetz szerint az alábbi médiumokat különböztetjük meg: Felfogásmédium Képviseletmédium Bemutatásmédium Tárolásmédium Átvitelmédium Információ-kicserélő médium

9 Multimédia definíciója (Steinmetz)
A felfogásmédium Az érzékelési modalitásnak felel meg. Az információfelfogás módjától függően lehet vizuális vagy hallási. Vizuális médiumok: nyomtatott szöveg, ábra, mozgókép (animáció és videójelenetek); ezeket az információkat a szemünkkel, tehát a látás útján fogjuk fel hallási médiumok: zene, zaj, beszéd; ezeket az információkat a fülünkkel, tehát hallás útján fogjuk fel

10 Multimédia definíciója (Steinmetz)
A képviseletmédium Az információ különböző számítógépes ábrázolási formáit – formátumait - jellemzi: Egy szöveg egyes betűit pl. ASCII kódban, egy grafikát pl. CEPT vagy CAPTAIN kódban, egy hanganyagot pl. PCM kódban, egy képet pl. JPEG formátumban, egy kombinált audio-video szekvenciát pedig pl. különböző televíziós szabványokban (PAL, SECAM, NTSC) vagy MPEG formátumban kódolhatunk.

11 Multimédia definíciója (Steinmetz)
A tárolásmédium Az információtárolás eszközeit jellemzi. A különböző adattárolókat csoportosítja aszerint, hogy hol és milyen módon van az adat tárolva. Pl. mikrofilm, papír, merevlemez, CD-ROM stb. Az átvitelmédium Azok az eszközök, amelyek az adatok folyamatos továbbítását teszik lehetővé, pl. koaxiális kábel, telefonzsinór, rádióhullámok.

12 Multimédia definíciója (Steinmetz)
Az információkicserélő médium Az információkicserélő médiumhoz tartozik minden, az információ továbbításához használatos adathordozó. Erre a célra például a mikrofilm, a papír, floppy stb. használható.

13 Multimédia definíciója (Steinmetz)
Bemutatásmédium: Az információbevitel- és kimenet eszközeire valamint segédeszközeire vonatkozik. Kiviteli médiumok: papír, képernyő, hangszóró stb. Beviteli médiumok: billentyűzet, kamera, mikrofon stb. Három szempontot vesz figyelembe: Bemutatási érték Bemutatási tér Bemutatási dimenzió

14 Multimédia definíciója (Steinmetz)
Bemutatási értékek és bemutatási terek Minden médium bemutatási értéket állít elő valamilyen bemutatási térben, amely az 5 érzékszervre irányul. A bemutatási értékek a különböző médiainformáció képviseletét határozzák meg. A bemutatási értékek akár folyamatosak, akár egyes értékek sorozatai lehetnek. (pl. betű, hang síkbeli grafikai elem) A bemutatási terek a bemutatásmédium azon részei, amit a megjelenített információ felhasznál. (pl. könyv lapja, képernyő)

15 Multimédia definíciója (Steinmetz)
Bemutatási dimenziók Minden bemutatási tér rendelkezik egy vagy több bemutatási dimenzióval. A képernyőnek két dimenziója van, a holográfiának három. Az idő minden bemutatási térben járulékos dimenzió, ennek a multimédiarendszerekben központi jelentősége van. A médiumok bemutatási terük idődimenziója szempontjából kétfélék lehetnek: időfüggetlen (diszkrét) média: az információ a médiumokban kizárólag egyedi elemek sorozatából vagy időfüggetlen kontinuumból áll. (pl. szöveg, ábra, animált GIF) időfüggő média: az információ nemcsak az egyes értékekben rejlik, hanem a fellépés időpontjában is, azaz az értelmezés az egyes értékek vagy a kontinuum relatív változási sebességétől is függ. (pl. hang, mozgókép, animáció)

16 Multimédia definíciója (Steinmetz)
A multimédia rendszert független információk számítógépvezérelt, integrált előállítása, célorientált feldolgozása, bemutatása, tárolása és továbbítása határozza meg, melyek legalább egy folyamatos (időfüggő) és egy diszkrét (időfüggetlen) médiumban jelennek meg.

17 Hypertext (Theodor H. Nelson)
A hypertext kifejezést Theodor H. Nelson alkotta meg a hatvanas években: „A hypertext alatt nem-folytonos írást értek; olyan szöveget, mely elágazik, és választási lehetőséget kínál az olvasónak, mely leginkább egy interaktív képernyőn olvasható. Általában kapcsoló elemekkel összekötött szövegdarabok soraként képzelik el, melyek különböző útvonalakat biztosítanak az olvasónak.”

18 Hypertext – miért jó? Az emberi agyban a tudás, az egyes gondolatok, úgy raktározódnak, mint egy komplex hálózat. Ezek a struktúrák hierarchikusan rendezhetők, mert a gondolatok más gondolatok és fogalmak asszociációi. Az írás ezt az emberi agyban elraktározott tudást reprodukálja. Ideális esetben a szerzőtől kiinduló tudásátvitel az olvasóban ugyanazokat a gondolatokat kelti újra, így az információveszteség minimális.

19 Hypertext és hypermédia definíciója
A hypertext egy hierarchikusan felépített szövegstruktúra, ahol az egyes elemekhez mások kapcsolódhatnak, ezzel utánozva a gondolkodás asszociatív menetét, megkönnyítve ezzel a tanulást és a megértést. A hypermédia rendszer információk nemlineáris láncolatát tartalmazza, amelyek szigorú értelemben legalább egy folytonos és egy diszkrét médiumon állnak rendelkezésre. A hypermédia tehát a multimédia és a hypertext keveréke.

20 Hypertext és hypermédia előnyei
A lineáris formájú dokumentumok sem a tudás rekonstrukcióját nem támogatják, sem a reprodukciót nem egyszerűsítik. A hypertext és a hypermédia esetén a dokumentum egy gráfstruktúra is lehet leegyszerűsített írás és olvasás nemlineáris információláncolás Nemcsak egy olvasási sorrend van, hanem az olvasó dönt az olvasási útvonalról. A struktúra így egy fa, tehát a hypertext struktúra egy gráf, amely csomópontokból és élekből áll.

21 Hypertext és hypermédia
A csomópontok a tulajdonképpeni információegységek: pl. szövegelemek, egyedi grafikák, audio vagy video logikai adategységek. (A folyamatos és időfüggő média egyedi informácóegységek időbeli sorozatából áll. Ezeket a szakirodalom a protokoll adategységhez PDU=protocol data unit hasonlóan logikai adategységnek LDU=logical data unit nevezi.) A felhasználói felületen az információegységek általában saját ablakként jelennek meg. Az élek létesítenek kapcsolatot a különféle információegységek között. Ezeket hivatkozásnak, kapcsolatnak vagy linknek nevezzük. Ez egy irányított él.

22 Hypertext és hypermédia
Fontos tudni, hogy magukban a kapcsolatokban is információ van. Az ilyen rendszerek tervezésének egyik leglényegesebb eleme a kapcsolópontok megfelelő elhelyezése. Ezáltal a lineárisan rendezett dokumentumok egyszerű továbblapozása egy hypermédia dokumentumban egy gráfban való navigálássá alakul. Egy hypertext-rendszert lényegében az információ nemlineáris láncolása jellemez. A linkek a csomópontokat kötik össze. Különféle csomópontok adatai egy vagy több médiumon állnak rendelkezésre.

23 Hypertext és hypermédia
Nagyon fontos a hypermédia rendszereknél a navigáció logikus kialakítása, mert a felhasználó könnyen eltévedhet, elveszítheti az áttekintést. Ilyenkor dezorientációról beszélünk. Konceptuális dezorientáció: a felhasználó a szemantikai összefüggéseket nem tudja tudásába építeni. Kognitív túlterhelés is felléphet, ha a rendszer szerkezete és működése túlságosan komplikált.

24 Hypertext és hypermédia
Egy hypermédia-rendszer információk nemlineáris láncolatát tartalmazza, amelyek szigorú értelemben legalább egy folytonos és egy diszkrét médiumon állnak rendelkezésre. Szöveges és videoadatok nemlineáris láncolata például a hypermédiához és a hypertexthez is sorolható.

25 Egy multimédia számítógép összeállítása – fontos szempontok
CPU MEMÓRIA MÉRETE BELSŐ SÍNEK (BUSZOK) KIMENETI, BEVITELI ÉS MEGJELENÍTŐ ESZKÖZÖK MONITOR GRAFIKUS KÁRTYA LAPOLVASÓK HANGÁRTYÁK, HANGSZÓRÓK, MIKROFON VIDEÓKÁRTYÁK

26 Egy multimédia számítógép összeállítása – fontos szempontok
HÁTTÉRTÁROLÓK HARD DISK CD-ROM DVD (HÁLÓZAT)

27 Egy multimédia számítógép összeállítása – szabványok
MPC (Multimedia Personal Computer) 1 MPC 2 MPC 3

28 Tervezés Ha egy vállalatról bemutatót készítünk miket kell figyelembe venni: a felhasználót aktuálisan "személyesen" inforomálni a felhasználónak "személyes" tanácsot adni, segíteni a vállalatról megfelelő képet kialakítani a fiatalabb korosztály "megnyerésére" "időtálló" információ és rendelési lehetőségek a vásárlási döntés megkönnyítésére a felhasználó gondolkodásmódját megragadni a belső vállalati kommunikációt javítani a tanulási, előmeneteli lehetőségek vizualizálása a vevőnek a termék hasznosságát vizualizálni új célcsoportokat elérni

29 Tervezés Ha egy oktatóprogramot készítünk, először a tanulási célt kell meghatározni. Pl., egy adott alapismeretről eljutni a feldolgozandó témáig, megkövetelve az önálló gondolkodást gyakorlatok, feladatok az adott témához ellenőrző tesztek, például vizsgára készüléshez adott témához tartozó ismeret felhasználása pl. egy játék formájában

30 Multimédia az oktatásban
A multimédia oktatási célokra való felhasználásának alapja az a nézet, mely az oktatást a tanítás helyett a tanulás oldaláról vizsgálja. E szerint az oktatási módszernek: kis egységekre kell bontani a feldolgozandó tananyagot, minden egységben gondoskodni kell a tanuló aktív közreműködéséről, minden egységben lehetőséget kell biztosítani a tanulónak tevékenysége ellenőrzésére.

31 Multimédia az oktatásban
Egy multimédiás oktatószoftverrel kapcsolatban számos kérdés merülhet fel, mind a felhasználó, mind a fejlesztő fejében. Míg a felhasználó elsősorban arra kíváncsi, miért jobb ez az eddig ismeretlen prezentációs forma a hagyományos taneszközöknél, addig a fejlesztő előtt álló megválaszolandó kérdések a következők. Hogyan készítsünk oktatószoftvert, hogy elérjük vele a fő célt: hatékony tanítást és tanulást? Hogyan kelti fel és tartja fenn a multimédia tananyag a tanuló érdeklődését a téma iránt? Hogyan ösztönöz értelmes interaktivitásra? Mivel készteti a felhasználót tanulásra?

32 Multimédia az oktatásban
A multimédiás oktatás előnyei Támogatja az egyéni tanulást. Megszünteti a tantárgyak közti éles határokat. Növeli a kreativitást. Egyénileg és csoportosan is biztosítja az aktív tanulási folyamatot. A multimédia rendszerek integrálni képesek szinte valamennyi taneszközt, így az információk nem csak egy érzékszervünkön át jutnak el hozzánk, ami lehetővé teszi az ismeretszerzés sokkal hatékonyabb módját. A multimédia oktatóprogramok használata a felhasználótól nem igényel számítástechnikai ismereteket, így széleskörű elterjedésüknek nincs akadálya. Kísérletek igazolják, hogy a multimédiát felhasználó oktatás, tanulás során az ismeretek elsajátítási aránya lényegesen javulhat, miközben a tanulásra fordított idő jelentősen csökkenhet.

33 Multimédia az oktatásban
A multimédiás oktatás hátrányai: Költségigényes A fejlesztés időigényes A jobb tanulók számára nem ad jobb megoldást mint a hagyományos oktatás

34 Hol valósul meg a felhasználás?
Munkahelyen belső kommunikáció javítását szolgálja továbbképzésre egy új vásári bemutató tervezése külső felhasználókhoz információ továbbítása iskolázási, továbbképzési lehetőség vevőtájékoztatás

35 Hol valósul meg a felhasználás?
Otthon Itt fontos kérdés, hogy a felhasználók többsége milyen otthoni hardware eszközzel rendelkezik ugyanakkor túlságosan a lehetőségek "alá" sem tervezhetünk mert hamar kimegy a divatból, valamint "multimédia" jelzést sem írhatjuk rá a kész felhasználásra. De ez nagymértékben befolyásolja a kész termék minőségét. (Gondoljunk pl. a lejátszás, animációk sebességére)

36 Hol valósul meg a felhasználás?
Útközben Az útközben elérendő célcsoport az ún. POI (Point of Information) és a POS (Point of Sale). Ezek a felhasználók rohannak a terminálhoz, hogy rögtön megkapják amire kíváncsiak. Ilyen terminálokkal találkozhatunk külföldön pályaudvarokon, bevásárlóközpontokban, múzeumokban stb.

37 Point of Information (POI), Point of Sale (POS)
A POI rendszerek éppen arról adnak információt amire ott szükség van pl.: ezek lehetnek, városi információs rendszer bevásárlóközpontokról információ kiállítás-rendezvény naptár múzeumi kalauz cég és termékbemutató pl egy vásáron cég termék és szolgáltatási katalógusa utazási irodák A POS mindemellett rendelési, vásárlási lehetőséget is kínál, pl vonat, repülőjegy, színházjegy stb.

38 Tervezés lépései Globális koncepció kidolgozása
Rész koncepció kidolgozása Forgatókönyv elkészítése Tervezés (Design Interface) Prototípus előállítása Produkció (tesztelés, tesztelés, tesztelés!!!!!!!!!!!!!)

39 Globális koncepció A globális koncepció definiálja az egész projektet. Ott határozzuk meg az alapvető elképzeléseket ami meghatározza az elkészítés költségét. A későbbi változtatások további költségekhez és késedelemhez vezetnek. Ezzel az első tervvel találkozik először a megrendelő. Ezt csak egy-két megbeszélés előzi meg. Egy tapasztalt megrendelő e nélkül sok kérdést fog nekünk szegezni.

40 Globális koncepció Előzetes terv Tartalom Interakció Navigáció
Beépített médiumok és copy-right Határidők

41 Munkanapló A munkanaplóban rögzítjük a jelentési lépéseket és azok határidejét, valamint a globális koncepció részleteit. Így a munkacsoport tagjait könnyen lehet informálni, hiszen mindenki kézbe kapja. Valamint a későbbi jogi vitákat elkerülendő, itt határozzuk meg a fizetési és szállítási feltételeket is.

42 Munkanapló Megrendelő és fejlesztő csoport közötti kontakt személy megnevezése Projekt leírás, kommunikációs cél, felhasználási célcsoport, tervezett bemutatási hely, tartalom. Egész multimédia -prezentáció futásideje. Egyes részek (témák) tanulási ideje. Interakció és navigáció struktúra. Interakció és navigáció-elemek dramaturgia (történet, játékos elemek, stb….) Média betétek (film, hang stb…) Hasznos lehet egy árlista

43 Munkanapló Design alapkérdései
Hardver konfiguráció, szoftver fejlesztési eszköz Határidők (részmunka elvégzésére - fizetésére) Szállítási feltételek (pl milyen adathordozón, milyen dokumentációval, segédlettel) Pontosan meghatározni a megrendelő és felhasználó jogait. A projekteam (projektmanager, szakértő, forgatókönyvíró, screendesigner, video, audió-szakember, programozó, tesztelő stb…) részfeladataink leírása.

44 Részkoncepciók A rész koncepciók leírásánál pontosítjuk a tartalmat a médiakombinációkat, az interface-design-t valamint a prototípust. Tartalom Médiakombinációk Tárolási kapacitások Interface-Design

45 Interface - Design 4 tervezői alapelv: 6 Felhasználói alapelv:
metafora alkalmazása esztétikus megjelenítés következetesség stabilitás 6 Felhasználói alapelv: direkt manipuláció látni és mutatni WYSIWYG párbeszéd és visszacsatolás tolerancia kontroll

46 Forgatókönyv Érdemes a forgatókönyvet teljes részletességgel, alaposan kidolgozni, mert ezzel a későbbi munkánkat könnyítjük meg. A forgatókönyv akkor készül, ha már a globális és részkoncepciók megvannak, lépésről-lépésre képernyőről-képernyőre. Mindent pontosan leírva egyértelműen jelölve. Pontosan tudni kell mikor mit szeretnénk változtatni, annak mire lesz hatása.

47 Költségtervezés Nem lényegtelen szempont, hogy mi mennyibe kerül. Létezik a megrendelő, akinek véges a pénztárcája, és ebből minél többet szeretne kihozni. Egy multimédia alkalmazás költsége hang és video nélkül kevés animációval lineárisan nő a program futási idejével. Növeli a költséget, ha hang is kerül az alkalmazásba.

48 Prototípus Ha egy prototípust készítünk lehet, hogy programozás technikailag tökéletes megoldás, de ez nem azt jelenti, hogy minden multimédia felhasználásra alkalmazható. A prototípusban meg kell mutatnunk a legfontosabb képernyők terveit, funkcióit, sőt több variációt is kidolgozhatunk. Mikor készítsük el a prototípust? A legjobb akkor, ha már kész az interface-koncepció, tudjuk a modulok sorrendjét. Ekkor elképzelhető, hogy az egyik modult dolgozzuk ki nagyvonalakban prototípusként.

49 Tesztelés !!! Az egyik legkényesebb kérdés a tesztelés. Így igyekezzünk elegendő időt betervezni, hiszen "későbbi" sikerünk is múlik rajta. Ajánlatos, hogy ne csak a felhasználó és megrendelő, hanem egy kívülálló személy/csoport is tesztelje az 1.0 verziót. Ugyanis adódhatnak olyan hibák amiket egyikünk sem vesz észre. Vagy pl. egy oktatóprogramnál szakmailag is illik tesztelni. Teszteléshez általános kérdések.

50 Tesztelés !!! Minimum 3 különböző gépen teszteljünk!
Hogy megy az installáció (lassú?) Milyen a kép és hang minősége? A kép és hang szinkronban van? Érthető hibaüzenetek vannak? Lehetne még folytatni. Ha pl. egy kiállításra készítünk bemutatót érdemes azt is megnézni készenlétben áll a terminál, a standnál dolgozó emberek tudják kezelni?

51

52 Hardware Multimédiás felhasználások nemcsak a személyi számítógépekre korlátozódtak, hanem megjelentek olyan számítógépek is, amelyek egyéb funkciókat többé-kevésbé háttérbe szorítva a multimédia alkalmazások irányába növelték lehetőségeiket. A számítógépgyártók igyekeznek mindig tökéletesíteni az általuk gyártott számítógépeket. Egyre inkább a könnyebb kezelhetõségre, és a nagyobb. gyorsabb teljesítményre törekednek.

53 Hardware Mivel a számítógépek teljesítõképessége egyre növekszik, ezért a megnövekedett teljesítményigényt a legtöbb esetben a megfelelõ alkatrész fejlettebbre történõ cseréjével oldhatjuk meg, vagy pedig új alkatrész (bővítőkártya) beillesztése szükséges.

54

55 Optikai tárolók – CD szabványok
1982 végén jelent meg a Compact Disc Digital Audio (CD-DA). Ez az optikai lemez lehetővé tette kiváló minőségű sztereo hang rögzítését. Ennek a technikának a specifikációját a Philips és a Sony Corporation foglalta össze a Red Bookban. Minden további CD formátum ezen a leíráson alapul.

56

57 Optikai tárolók – CD szabványok
A Sony Corporation és a Philips 1983-ban jelentette be a Compact Disc továbbfejlesztését számítástechnikai adatok tárolására és azt 1985 novemberében be is mutatták. Ez a Compact Disc Read Only Memory (CD-ROM) a Yellow Bookban publikáltál, ami aztán alapja lett az ECMA 119 szabványnak, ebben a fizikai formát definiálták. Az ISO 9660 szabvány szerinti logikai formátum, amely egy ipari vállalat csoport (High Sierra Proposal) javaslata alapján született, lehetővé teszi a file-okhoz való hozzáférést file-nevek útján és könyvtári szervezésben.

58 Optikai tárolók – CD szabványok
1986-ban ugyancsak a Philips és a Sony jelentette be a Compact Disc Interactive (CD-I) kifejlesztését. A CD-I leírását, ami egy teljes rendszert is specifikál, a Green Bookban tették közzé ben mutatták be a nyílvánosságnak a Digital Video Interactive (DVI)-ot. Itt előtérben azok a tömörítő és kicsomagoló algoritmusok álltak, melyeket a CD-ROM-on tárolt audio- és videoadatok rögzítésekor alkalmaztak, ezt írja le a White Book.

59 Optikai tárolók – CD szabványok
1988-ban jelentette be a Philips a Compact Disc Read Only Memory Extended Architecture (CD-ROM/XA)-t. A Sony Corporation és a Microsoft ekkor adta meg a digitális optikai tárolók egy specifikációját több médiumban való használatra, ezt Anaheim-ben (USA) 1989-ben a CD-ROM Konferencián publikálták.

60 Optikai tárolók – CD szabványok
1990 kezdete óta ismertek azok a fejlesztések, melyek az egyszer írható Compact Disc Write Once (CD-WO) és a többször írható Compact Disc Magneto Optical (CD-MO) néven ismeretesek. Ezeket az Orange Bookban specifikálták.

61

62 Red Book A CD-n a zeneszámok trackeken (sávokon) helyezkednek el. A sáv ebben a környezetben csak ezzel a fogalommal azonosítható, semmilyen más, a számítástechnikában alkalmazott track/sáv elnevezéssel nem keverendő. A Red Bookban definiált sávtípus a CD-DA sáv. A CD-DA sávok további szektorokra bonthatók. Egy szektor 1675 másodperc hosszúságú, és 2352 byte audió adatot tartalmaz. Ehhez adódik még a kétszintű CIRC (Cross-Interleave Reed Solomon Code) kétszer 392 byte nagyságú hibafelismerő és hibajavító kódja, és a 98 byte hosszúságú alkódinformáció: Felhasználói adatok: 2352 CIRC 2. szint: 392 CIRC 1. szint: 392 Kontroll: 98

63 Red Book CD-DA (Compact Disc Digital Audio)
Legelterjedtebb a 120 mm-es változata, amely perc hosszúságú, 44.1 kHz * 16 bit felbontású sztereó információt képes tárolni. 150 kbit/s-os adatátviteli sebességet követel meg kHz frekvenciaátvitel mellett nagyon jó dinamika és jel/zaj viszony érhető el, valamint a CD gyakorlatilag torzítás és nyávogásmentes. A lemezre rögzített kódok segítségével gyors és közvetlen sáv elérés, programozás, gyorskeresés valósítható meg. A kompakt lemezre maximum 99 sáv rögzíthető, egy sáv minimális hossza 4 másodperc. A sávok továbboszthatók úgynevezett indexekre, amelyekbõl egy sávon belül legfeljebb 99 lehet.

64 Red Book CD-S (Compact Disc Single)
A CD Single a 80 mm-es audió CD formátum, amely maximum perc hanganyagot tartalmazhat. Mivel a CD Single gyártási költsége csak nagy sorozatoknál válik alacsonyabbá a 120 mm-es változatnál, és az első generációs CD lejátszóban csak 120 mm-es adapterrel lehet lejátszani, ezért nem aratott nagy sikert a piacon. A kiadók Single CD-t csak szórólemezként, nagy sorozatban, (több tízezer db.), olcsó csomagolásban adnak ki.

65 Red Book CD MaxiSingle A CD MaxiSingle olyan 120 mm-es audió CD, amelyen single hanganyagot (maximum 22 perc) tartalmaz. A lemez programterületének végétől a lemez széléig egy kb. 2 cm-es tükörsáv van, így látható, hogy rövid hanganyagot tartalmaz. A Maxi Single igen dekoratív, olcsó és normál méretű CD dobozba csomagolják.

66 Red Book CD+G (CD+Graphics)
A kompakt lemezek egyik alkód csatornáján grafikus és alfanumerikus jelek is tárolhatók. A CD+G kimenettel rendelkező CD lejátszót a televízióhoz csatlakoztatva a zenével egy időben, vele szinkronizálva, megjeleníthető például a dalszöveg, a kotta, grafikus kép vagy egyéb információ. A világon eladott CD lemezek kevesebb mint fél százalékában van ez az alkód csatorna kódolva. A CD+Graphics lemezek hagyományos CD lejátszó készüléken lejátszhatók, csak éppen a lemezen szereplő többletinformációhoz nem jutunk hozzá. A CD+Graphics formátum leginkább a Távol-Keleten, úgynevezett Karaoke lemezként terjedt el.

67 Red Book CD+MIDI (CD+G+M)
További alkalmazásként MIDI (Musical Intsrument Digital Interface) információ is tárolható a CD lemez alkód csatornáin, az audió adatokkal szinkronizálva. Megfelelő kimenetekkel rendelkező CD lejátszóból a MIDI adatokat MIDI hangszerekre vezetve a CD hangzását ki lehet egészíteni, át lehet hangszerelni.

68 Red Book CD-V Single (CD Video Single)
A CD Video Single olyan 120 mm-es CD formátum, amely kb. 20 perc CD-DA formátumú digitális zenét és 5-6 perc LaserVision formátumú analóg videóinformációt tartalmaz. A könnyebb megkülönböztetés kedvéért a CD Video Single lemzeken a tükröző réteg arany színű. A CD audió sávok hagyományos CD készüléken is lejátszhatók, a videó azonban csak megfelelő CD videó berendezéssel nézhező meg.

69 Yellow Book A Yellow Book a Red Bookban specifikált CD-Audió sáv mellé két új sávtípust is definiál. Ezek a CD-ROM Mode 1 és a CD-ROM Mode 2 sávok. A CD-ROM (Compact Disc Read Only Memory), melyet a Philips és a Sony dolgozott ki a Red Bookban definiált szektor 2352 byte-os felhasználói adatmezőjét definiálja újra. A Mode 1 nagyobb adatbiztonsága miatt elsősorban a számítógépes adatok, a Mode 2 tömörített audió, videó, képi információ tárolására alakalmas.

70 Yellow Book A CD-ROM Mode 1 szektor felépítése
Szin-kron 12 Cím-ke 4 Felhasz-nálói adatok 2048 EDC kód 4 Üres 8 ECC 276 CIRC 2. szint 392 CIRC 1. szint Kontroll 98 A CD-ROM Mode 2 szektor felépítése Szinkron 12 Címke 4 Felhasz-nálói adatok 2336 CIRC 2. szint 392 CIRC 1.szint Kontroll 98

71 Yellow Book ISO 9660 (High Sierra)
A Yellow Book nem definiálja a CD-RO, állományrendszerét, de még csak ajánlást sem októberében a világ vezető ipar és szoftver vállalatai összeültek a nevadai High Sierra Hotelben, és néhány hónapnyi munka után 1986 májusában elkészítették a CD-ROM állományrendszerére vonatkozó javaslatukat. Ennek alapján dolgozta ki az ISO a 9660-as szabványt. Az ISO 9660-as szabvány meghatározza, hogy legfeljebb hány karakter lehet az állomány- és könyvtárnév, valamint a kiterjesztés. A Level 1 szerint az állomány- és könyvtárnév legfeljebb 8, a kiterjesztés legfeljebb 3 karakter lehet. A Level 2 nem tartalmaz kötöttségeket, a Level 3 későbbi lehetőségekre tartották fenn. A nemzetközileg elfogadott ISO 9660 mellett, amely szerint a legtöbb CD-ROM készül, vannak úgynevezett Non-ISO CD-ROM-ok is, ezek csupán egy-egy gyártó saját szabványát jelentik.

72 Yellow Book CD-ROM Mode 1
A CD-ROM Mode 1 újradefiniálja a 2352 byte hosszúságú, felhasználói adatokat tartalmazó mezőt. 12 byte szinkron, 4 byte címkeinformációt és EDDC/ECC hibajavító kódot is tartalmaz. A 2048 byte felhasználói adat három rétegű védelemmel van ellátva (két réteg CIRC kódolás, valamint egy réteg EDC/ECC). Így a Mode 1-es CD-ROM nagy adatbiztonságú. A legtöbb, nem XA jelölésű CD-ROM ISO 9660 Level 1 formátumú, leggyakoribb alkalmazásuk: enciklopédiák, szótárak, törvénytárak, telefonkönyvek, katalógusok.

73 Yellow Book EBG (Electronic Book Graphic)
Ez a Sony által támogatott formátum egy védő-cartridge-ban elhelyezett 80 mm-es CD-ROM. A Sony által kifejlesztett Data Discman készüléken futtatható. Legtöbbször szótárakat, útleírásokat, térképeket tartalmaz. Tárolókapacitása kb. 200 MB.

74 Yellow Book Mixed Mode CD
Ha egy kompakt lemez CD-ROM és CD-DA sávokat is tartalmaz, akkor vegyes módú, úgynevezett Mixed Mode Disc-nek nevezik. A leggyakoribb az a Mixed Mode Disc típus, amelyiknél az elsõ sáv CD-ROM Mode 1 típusú, a többi sáv pedig Red Book CD-DA formátumú. A CD-ROM-ok, így a Mixed Mode Disc-ek is audió CD készülékkel lejátszhatók. Mivel a CD-ROM sáv maximális jelszinten van rögzítve, ezért károsíthatja az erősítőt, a hangfalakat, sőt még az emberi fület is. bár az újabban megjelenő CD lejátszók némítanak a CD-ROM sáv lejátszásakor.

75 Yellow Book CD-ROM Mode 2
A CD-ROM Mode 2 is újradefiniálja a 2352 byte hosszú felhasználói adatmezõt, de 12 byte szinkron és 4 byte címkeinformáció mellett 2336 byte marad a felhasználónak. A Mode 2 14%-kal több információt enged tárolni, mint a Mode 1, de ezek az adatok nem rendelekeznek háromszintû, csak CIRC 2 rétegû védelemmel.

76 Yellow Book Yellow Book Supplement (CD-ROM/XA)
A CD-ROM/XA (CD-ROM eXtended Architecture) szabványt a Philips és a Sony a Microsoft bevonásával dolgozta ki. A Red Book és a Yellow Book-ban megismert CD-DA, CD-ROM Mode1, CD-ROM Mode 2 sávok mellé definiálták, a CD-ROM Mode 2/XA-t. A CD-ROM Mode 2/XA-nak két formája lehetséges, a számítástechnikai adatok tárolására alkalmas CD-ROM Mode 2/XA Form 1 és a tömörített audió, videó, kép rögzítésére alakalmas CD-ROM Mode 2/XA Form 2.

77 Yellow Book CD-ROM Mode 2/XA Form 1 A CD-ROM Mode 2/XA Form 2 Szinkron
12 Cím-ke 4 Al-címke 8 Felhasz-nálói adatok 2048 EDC kód ECC 276 CIRC 2. szint 392 CIRC 1. Kon-troll 98 A CD-ROM Mode 2/XA Form 2 Szinkron 12 Cím-ke 4 Al-címke 8 Felhasz-nálói adatok 2324 EDC kód CIRC 2. szint 392 CIRC 1. Kon-troll 98

78 Yellow Book EBXA (Electronic Book eXtended Architecture)
Az EBXA az EBG-hez hasonlóan egy védõcartridge-ban elhelyezett 80 mm-es CD-ROM, amely a Sony által forgalmazott Data Disman-eken futtatható. 200 MB-os tárolókapacitása lehetõvé teszi A4-es oldal, vagy *256 képpont felbontású kétszínû grafika tárolását. Az EBXA-n audió információ is tárolható Úgynevezett beszédmódban egy 200 MB kapacitású EBXA 340 percnyi 18,9 kHz * 4 bit felbontású monó, Mod-Fid módban pedig 85 perc 37,8 kHz * 4 bit * 2 csatorna felbontású sztereó audió információ tárolható. A Data Discman televízióhoz, erõsítõhöz csatlakoztatható, és általában nyomtató kimenete is van. Alkalmazása az EBG-hez hasonló, azonban annál jóval kiterjedtebb.

79 Yellow Book Karaoke CD A Karaoke CD a CD-ROM XA speciális alkalmazása, amely fõként a távol keleti térségben (Japán, Tajvan, Hong-Kong) terjedt el. A Karaoke CD feliratozott videóklippeket tartalmaz, ahol a feliratozás a zene ütemének megfelelõen változik. Az úgynevezett Karaoke bárokban a vállalkozó szellemû vendégek énekelnek mikrofonba míg a Karaoke CD-rõl megy a playback zenei kíséret. A szereplõk a dalszövegeket a videó monitórról olvashatják le. A Karaoke elnevezés azonban nemcsak ezt a speciális alkalmazást jelenti, a Karaoke CD egy formátumellenõrzés is egyben: egy CD-ROM XA, amely MPEG standard szerinti tömörített audió-videó anyagot tartalmaz. A már korábban publikált Karaoke CD specifikáció alapján a Philips és a JVC 1993 õszén kidolgozta az úgynevezett White Bookot, a Karaoke CD elnevezést pedig Videó CD-re változtatta.

80 Green Book A CD-I CD-ROM XA típusú sávokat tartalmaz, amelyek CD-ROM Mode 2/XA Form 1 és CD-ROM Mode 2/XA Form 2 típusú szektorokból állnak. A CD-I-n tehát az XA-hoz hasonlóan egyazon sávon belül lehet keverni az audió, a videó és a számítógépes adatokat. A szektorstruktúrán kívül a Green Book definiálja a CD-I lejátszó CPU-ját, és a CD-I operációs rendszerét, a CD-RTOS-t (Compact Disc Real Time Operating System). A CD-RTOS szoftvert valamennyi CD-I lemez tartalmazza, biztosítva ezzel a CD-I rendszer teljes körû kompatibilitását. A CD-I segítségével interaktív kapcsolat hozható létre a rendszer és a felhasználó között, a felkínált opciók közül a felhasználó a CD-I lejátszóhoz csatlakoztatott eszközökkel (egér, trackball, joystick, fényceruza, stb...) alakíthatja a program futását.

81 Green Book CD-I FMV (CD-I Full Motion Video)
A CD-I házimozi változata, a tömörített CD-I FMV több, mint egy órányi digitális videó információ tárolására alakalmas. A videó jel sebessége 1,18 Mbit/s, az audió átviteli sebessége 192 kbit/s. A különbözõ normák esetében így a következõ felbontások lehetségesek: NTSC esetén 384 * 240 * 29,97 Hz; PAL rendszernél 384 * 280 * 25 Hz; Film esetén pedig 384 * 240 * 25 Hz. Az alap felszereltségû CD-I lejátszók nem tartalmazzák az FMV dekódert. Mivel a CD-I FMV más audió/videó tömörítési szabványt tartalmaz, mint a White Bookban lévõ Videó CD, ezért a két rendszer nem kompatibilis januárjában jelentette be a Philips Interactive Media, hogy a Philips a White Book Videó CD szabványa szerint gyártja videó lemezeit.

82 Green Book CD-I Ready A CD-I Ready egy különlegesn formázott CD-DA, amely CD-I információt is tartalmaz. Hagyományos audió lejátszón a CD-I Ready ugyanúgy lejátszható, mint a CD-DA lemez, de CD-I lejátszón a rejtett CD-I információk is megjelennek (dalszöveg, képek, kották, egyéb információk) A CD-I Ready formátum érdekessége, hogy a CD-I informácó nem külön CD-I sávon helyezkedik el, hanem az elsõ sáv index 00 és 01 pontja között az úgynevezett preag-ben.

83 Green Book CD Bridge Disc
A CD Bridge Disc egy különleges CD-ROM XA lemez, amely CD-I alkalmazási programot is tartalmaz, így ez a formátum a TV-hez csatlakoztatott CD-I lejátszón és számítógéphez illesztett CD-ROM XA meghajtón egyaránt futtatható. A CD Bridge Disc az XA-val és a CD-I-vel megegyezõ szektorszerkezetû. A Bridge Disc-en valamennyi adatsáv Mode 2 típusú, Mode 1 sávok alkalmazása tiltott, CD-DA sávokat azonban tartalmazhat a Bridge Disc. A Bridge Disc lehet írható és nem írható is (pre-recorder CD). Az írható CD Bridge esetén megengedett a Hybrid Disc formátum is, azaz a lemez több szekciót is tartalmazhat (Multisession).

84 Green Book Photo CD A Photo CD rendszert a Kodak és a Philips dolgozta ki. A Photo CD-n a legjobb 35 mm-es filmek felbontásának megfelelõ digitális képanyagtárolható. A Photo CD kidolgozó helyeken az elõhívott 35 mm-es diát vagy negatívot leszkennelik, digitalizálják, és ezt a digitális információt egy CD WO-n (Compact Disc Write Only) rögzítik. Mivel a Photo CD a Bridge Disc formátumra épül. ezért nemcsak Photo CD lejátszón, hanem CD-I, CD-ROM XA multisession meghajtón is futtatható. A Photo CD valamennyi videó rendszerrel kompatibilis beleértve a HDTV szabványt is. A Photo CD-n különbözõ felbontásban tárolhatók a képek. A legnagyobb felbontásban 3072 * 2048 képpont megjelenítése lehetséges (ez a Photo CD minõség), ekkor kb. 100 kép tárolható egyetlen Photo CD-n. Közepes felbontásban, televízió minõségben kb. 800 fotó (Photo Portfolio), kis felbontásban (Photo CD Catalog) pedig akár 6000 képet is tartalmazhat egy 120 mm-es lemez.

85 Green Book Photo CD Portfolio
A Photo CD Portfoliot interaktív multimédia szabványként is bevezették a piacra. A fényképek megjelenítésén túl a képanyaggal szinkronban lévõ zene, garafika számítógépes információ stb. mind lehívható egy interaktív szoftver segítségével. A Photo CD-n a hanganyag akár CD-DA sáv formájában, akár az XA sávon belüli tömörített audió adatként is lehet tárolva. A Photo CD lejátszók nagy elõnye, hogy rajtuk audió CD lemezek is lejátszhatók.

86 White Book A Videó CD szabvány néven ismertté vált White Book szabványt a Philips és a JVC dolgozta ki a Sony és a Matsushita-csoport támogatásával 1993 õszén. A Videó CD a Bridge formátumra épül, MPEG 1 audió/videó tömörítést alkalmazva. A Videó CD szektorfelosztása megegyezik a CD-ROM XA vagy CD-I-vel. Az alkalmazott MPEG 1 audió/videó tömörítés segítségével a Videó CD perc VHS minõségû videó információt képes tárolni. A videó jel maximális adatáramlási sebessége 1,1519 Mbit/s, felbontása 352 * 240 * 29,97 Hz (NTSC), 352 * 288 *25 Hz (PAL), 352 * 240 * 23,976 Hz (Film). Az audió jelnél az adatáramlási sebesség 224 kbit/s, a mintavételezési frekvencia 44,1 kHz sztereó, vagy két független monó csatorna lehetõséggel. Mivel a WhiteBook a Karaoke CD specifikációjára készült, a Videó CD szabvány a különleges Karaoke alkalmazást is megtartotta, mint egy opciót.

87 Orange Book Az írható CD szabvány az Orange Book két részbõl áll. Az elsõ rész a CD-MO (Compact Disc Magneto Optical), a második rész a CD-WO vagy CD-R (Compact Disc Write Once vagy Compact Disc Recordable) specifikációját tartalmazza. A CD-MO esetében a felhasználó által felírt információ tetszõlegesen sokszor törölhetõ és újraírható, míg a CD-WO esetében az adatok csak egyszer írhatók fel, és utána nem módosíthatók. A CD-MO írása és olvasása magneto-optikai effektusokon alapul, így ezek a lemezek a hagyományos CD lejátszó készülékeken nem olvashatók el. Az Orange Book szerint az írható rész több szekciós (multisession) is lehet.

88 Tobábbi szabványok HDCD (High Density Compact Disc)
Ezt specifikációt a Videó CD szabvány korlátainak a kiküszöbölésére javasolta 1994 nyarán a Sony és a Philips. Ebben a szabványban a CD lemez jelenlegi 650 MB helyett 3.7 vagy 7,4 Gbyte kapacitású (egy illetve két tárolóréteg esetén). Ezt az információsûrûség növelésével érik el, ami a gyakorlatban a pitméret csökkenését jelenti. Az ilyen módon gyártott CD lemezek gyártása a jelenlegi gyártástechnológiával még megvalósítható, azonban olvasásukhoz teljesen új lejátszókat kell forgalomba hozni. Ez a formátum a Videó CD területén hoz forradalmi áttörést, hiszen így már egy teljes mozifilm ráfér egy lemezre az eddiginél jobb minõségben és több nyelven is. A HDCD-n MPEG-2 kódolással 135 perc videófilm, két tárolóréteg esetén pedig 270 percnyi is tárolható.

89 Tobábbi szabványok DVD (Digital Video Disc)
A Toshiba vezette gyártói szövetség az SD Konzorcium szorgalmazott. Az alapötlete egy kétoldalas, duplán nagy sűrűséggel felírt CD, amely akár 18 Gbyte információt is képes tárolni. A CD lemez mindkét oldalán, ráadásul oldalanként két egymás feletti rétegben írják fel az információt. Az egyes rétegek az olvasófej fókusztávolságának állításával hozzáférhetõk.

90 DVD formátumok DVD 5 egyoldalas egyrétegű (4,7 GB)
DVD 9 egyoldalas kétrétegű (8,5 GB) DVD 10 kétoldalas egyrétegű (9,4 GB) DVD 17 kétoldalas kétrétegű (17 GB) +, - szabványok

91 CD és DVD lemezek összehasonlítása
Csökkent a lyukak mérete (0,83 mm helyett 0,4 mm: 208%-os javulás) Megnőtt a spirális sávok sűrűsége (1,6 mm helyett 0,74 mm 216%-os javulás) Javult a moduláció (17bit helyett 16bit 106%-os javulás) Javult a hibajavítási rendszer (784 bájt helyett 302 bájt: 259% javulás), de:

92 CD és DVD lemezek összehasonlítása
Kevesebb felhasználói bájt van egy szektorban (2048 bájt 2352 bájt helyett: 13%-os csökkenés) Több szolgálati információ van egy szektorban (98 bájt helyett 104 bájt: 6%-os romlás)

93 Köszönöm a figyelmet!

94 Irodalom Izsó Lajos: Multimédia oktatási anyagok kidolgozásának és alkalmazásának pedagógiai, pszichológiai és ergonómiai alapjai, BME Távoktatási Központ, 1998 Élő Gábor, Z. Karvalics László: ABCD Interaktív Magazin: Hyperkihívás,(1994/2) Egyetemes Lexikon, Offícina Nova Kiadó Bp., 1994 Közoktatás: Multimédia az oktatásban, VIII. évf. / 8. szám, (1997) Zsakó László: Internetes és multimédiás oktatás módszertana. Internet az oktatásban konferencia Bp.,

95 Irodalom Új Magyar Lexikon, Akadémiai Kiadó Bp, 1962
Meyers Enciklopédikus Lexikon, 15. Kötet, Mannheim 1975 MacDonald L.W.:Colour Image Reproduction: The Evolution from Print to Multimedia, SPIE/Europto Conf. On Imaging Sciences and Display Technologies, Berlin, proc. SPIE, Vol. 2949, pp , 1996, 2003 Ralf Steinmetz: Multimédia Bevezetés és alapok, Springer Hungarica Kiadó Kft., Bp., 1995, 2002

96 Irodalom Richard S. Schifman, Yvonne Heinrich, Günter Heinrich: Multimedia Design Interactiv! Von der Idee zum Produkt, Springer-Verlag Berlin Heidelberg 1997, 2003 MacDonald L. W. Colour Engineering: The Challenge, Lecture, University of Derby, 1998, 2002 Tóth Dezső: Multimédia Mikroszámítógépes környezetben, LSI Oktatóközpont Proceedings of the IEEE, MAY 1998, Multimedia signal processing: Scanning the Technology Jakob Nielsen:Hypertext & Hypermedia, Academic Press, 1990


Letölteni ppt "Bevezetés a multimédiába"

Hasonló előadás


Google Hirdetések