Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A helyes bánásmódról Dr. Veres Sándor 1.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A helyes bánásmódról Dr. Veres Sándor 1."— Előadás másolata:

1 A helyes bánásmódról Dr. Veres Sándor 1

2 Lépcsős Szent János (VII.század)
„Ha egyeseket még mindig régi szokásaik uralnak, és ennek ellenére puszta szavakkal tanítanak, hagyd őket tanítani. (…) Mert talán amiatt, hogy saját szavaik által szégyenülnek meg, idővel el kezdik gyakorolni azt, amit tanítanak.” Lépcsős Szent János (VII.század) A megkülönböztetés képességéről, a spirituális lépcső huszonhatodik fokáról szóló fejezetben így ír

3 Regina Pally megfigyelése
Hogyan befolyásolja a múlt a jelent? Miért kell tudatosítanunk az érzéseinket? Miért terápiás hatású a tudattalan tudatossá tétele? Miért terápiás hatású, ha érzéseinket szavakba öntjük? Miért van szükségünk más emberekre? Hogyan ötvöződik egységbe a test és a lélek? Miért ragaszkodunk oly szívósan hiedelmeinkhez és hogyan befolyásolják ezek észlelésünket, gondolkodásunkat és viselkedésünket? Hogyan szervül bennünk tudattalanul mindaz, amit „ismételten” cselekszünk vagy„ismételten” tapasztalunk, és ez hogyan járul hozzá szokásainkhoz, jellemünkhöz, kapcsolatainkhoz? Hogyan érinti terápiás helyzetben a nem szóbeli (non-verbális) viselkedés mind a pácienst, mind a terapeutát? in: Regina Pally: Agy-lélek kapcsolat (Animula Kiadó, Budapest, 2000.)

4 Mi lehet a serdülőkép mögött?
Elszakítottság és elutasítottság Károsodott autonómia és teljesítőképesség A határok károsodott volta Kóros másokra irányulás Aggályosság és gátlások Érzelem megvonás Elhagyatottság Bizalmatlanság Elidegenedettség Csökkentértékűség Elutasítottság Kudarcra ítéltség Dependencia Sérülékenység Összeolvadottság Feljogosítottság Elégtelen önfegyelem Behódolás Önfeláldozás Elismerés-hajszolás Pesszimizmus Érzelmi gátoltság Hiperkritikusság Büntető készenlét Young (1998,2003)

5 J.E. Young : Korai maladaptív sémák jellemzői
Ezek kiterjedt, átfogó mintázatok, „témák” Emlékeket, érzelmeket, kogníciókat és testi érzéseket foglalnak magukba; A személy önmagáról kialakított képére és másokra való kapcsolatára vonatkoznak, Gyermek- és serdülőkorban alakulnak ki; Az egész élet során módosulnak és Jelentős mértékben diszfunkcionálisak.

6 A zavarok értelmezése Elszakítottság és elutasítottság
Károsodott autonómia és teljesítőképesség A határok károsodott volta Kóros másokra irányulás Aggályosság és gátlások Magány és elszigeteltség megbocsátás és jóindulat A leválás torzulásai kompetenciaöröm és eredményesség A szuverenitás zavara (szükségletek frusztrációja) asszertivitás Szélsőséges alávetés vagy fölény józan mértékletesség Mércék és bénultságok erősségek és gyengeségek

7 Integritás a kétségbe-eséssel, az undorral szemben
Élemedett kor VIII Integritás a kétségbe-eséssel, az undorral szemben Felnőttkor VII Alkotó-készség a stagnáció-val szemben Korai felnőttkor VI Intimitás az izolációval szemben Serdülőkor V Identitás az identitás-zavarral szemben Iskoláskor IV Tettre-készség az kisebb-rendűségi érzéssel szemben Játszókor III A bűntudattal szembeni kezdeményezés Korai gyermek-kor II A szégyennel és a kétellyel szembeni autonómia Csecsemő-kor I Alapbizalom bizalmatlan-sággal szemben 1 2 3 4 5 6 7 8

8 A serdülő alap problémája: bizalomvesztés
A serdülő számára a szülő bizalmas barátból idegenné vagy egyenesen ellenséggé válhat Identitását eddig bizalmi kapcsolatai adták, ezek meggyengülése használhatatlanná teszi korábbi identitását Az érzelmi agya egyre több frusztráló impulzust regisztrál a szülő személyével kapcsolatban

9 A HÁROM AGY ÚJ AGYKÉREG - Gondolkodás, tudás ÚJ AGYKÉREG
ÉRZELMI AGY: LIMBIKUS RENDSZER -Érzelmi gondolkodás Emlékezés Érzelmi szelekció Érzelmi agy Reptilia agy REPTILIA-AGY -Ösztönök Alapvető szükségletek, - túlélés Paul D. MacLean nyomán (1968)

10 Mi frusztrálhatja a serdülőt a felnőttekkel kapcsolatban?
Ellentmondások észlelése Hitelesség kérdése (bizalom vesztés) Kompetencia hiány, önértékelési zavar Visszautasítástól való félelem Elszigetelődés Az érzelmi konfliktusok feldolgozatlansága A gyermek egyre jobban látja az értékek, életelvek és a tényleges viselkedés kettősségét . A deklarált és a tényleges magatartás kettőssége miatt megrendül a szülő (a felnőttek világa) iránti feltételnélküli bizalom Az ellentmondások észlelése, bátortalan vagy eltúlzó kifejezése ellenreakciókat indukál és elbizonytalanít Rossz tapasztalatok falépítéshez vezetnek: „ hagyjál békén! mi közöd hozzá!” A kommunikációs blokkolás elszigetelődéshez (izoláció) vezet. (Ben-X) Nincs kimunkált eszközrendszere érzelmi konfliktusai kezeléséhez (megbocsátás hiánya)

11 Identitás: akihez tartozol
A „Hol vagy,” (Genezis 3: 9 ) valójában azt kérdezi: kihez tartozol? Akihez tartozol az adja az identitásodat A gyermek a szülőhöz tartozik, a serdülő már nem akar „csak” a felnőttekhez igazodni Igazodhat más, idealizált felnőtthöz (média), kortárshoz csoporthoz Az új referenciákhoz a csalódás anticipált félelme társul (érzelmi agy beállítódása) A serdülőnek nincs vagy szegényes az eszköztára korábbi csalódásainak feldolgozására (JSir Jó, ha a férfi már ifjúkorában igát hordoz.) A sértett fél önmagától képtelen meglátni azt, hogy maga is sértő (51 Zsoltár)

12 Mi az identitás? Identitáson rendszerint a személyiségjegyek azon alapvető konstellációját értjük, amelyek egyszeri és megismételhetetlen módon jellemzik egy embert és megkülönböztetik másoktól. (Arno Gruen) A serdülőkor feladata saját identitás kimunkálása (Erik Erikson), annak rögzülése, kinek is tartja magát a fiatal, milyen elvárásoknak akar és tud megfelelni, s ki határozza meg ezeket Az új identitáshoz távolodásra van szükség attól a kapcsolatrendszertől, amely addig meghatározta A különbségek eltúlzása (kategorizáció) az identitás meghatározásának jellegzetes eszköze A távolodás és a különbség eltúlzása időleges idegenséget (elidegenedést) eredményez

13 Távolodás: Idegenné válás
Tartózkodás Információ visszatartás Érzelmi közönyösség Személytelenedés Konfliktus kerülés Felszínes verbális kommunikáció Non-verbális jelzések Figyelmeztető jelek (ízlés, értékek, életstílus) undor (kihagyás,elhallgatás) kis érettségi (érzelmi kimerülés, kiégés) reakció hiány (érzelmi reakciók hárítása, osztott figyelem, elvtelen behódolás) (bagatelizálás, jelentéktelenítés, visszahúzódás, szükséglet megtagadás) (klisé, tényközlés) (térközszabályozás, érintés, ruházat stb) (kész helyzetek): az idegenből ellenség válhat

14 Lázadás: Ellenséggé válás
Verbális agresszió Durva hang, szidalmazás Halogatás Tudomásul nem vétel Bezárkózás Kegyetlenség Érzéketlenség Figyelmetlenség Vádaskodás Projekció Ellenségeskedés (pikírt megjegyzések, szemtelenség, pimaszság, idétlen vicc) (támadó attitűd) (engedetlenség, szembenállás) (sértés, a másik semmibevételével) (túlzott bizalmatlanság) (segítség megtagadása) (részvét hiánya) (percepciós hárítás) (bűnbakképzés) (előítéletek) (ellenséges beállítottság)

15 Az idegen és az ellenség közötti különbség
Az idegennel lehet még barátkozni Az idegen érdekes Az idegentől félni kell Az idegen uralmát elfogadjuk Az idegenen segítünk Az idegentől elfogadunk segítséget Az idegent tiszteljük Az ellenségtől nem várható, hogy barát legyen Az ellenség nem érdekes Az ellenséggel harcolni kell Az ellenség uralma ellen fellázadunk Az ellenségnek nem jár segítség Az ellenségtől elutasítjuk a segítséget Az ellenséget nem tiszteljük

16 A bizalomvesztés következménye
Idegen A”bennünk élő idegen” felfedezése félelmet kelt (Róm 7:24) Ritka, ha van leküzdésére eszköz és tapasztalat (JerSir 3, 4 Zsolt 5-6) A „bennünk élő idegen” énünk lehasadt része (Jób ) A tőlünk éppen távolodó másik személy szeretetünkről leszakadt részünk (Zsolt ) A visszafogadásért nem harcolunk, mert jogosan neheztelünk rá (Zsolt ) Nem tudunk vele kapcsolatban igazat adni Istennek (4 Zsolt 5-6) Ellenség Bűnbakká teszi azt, akitől a legtöbbet tanulhatna (Lk 15, 26) bizalmatlanság A felhalmozott sérelem a másik minden megnyilvánulásával kapcsolatban agressziót mozgósít (amigdala) (Lk 15, 28) harag Az ellenségben már semmi közelit nem lát (Lk 15, 29) elutasítás A gonosszal lesz egyenlővé a másik (Lk 15, 30) „sohasem adtál”

17 A bizalomvesztés következménye

18 Megküzdés Hogyan nyerhetjük meg az idegent vagy az ellenséget barátunknak? Mivel is kell megküzdeni? Ellenséges érzelmekkel (harag, düh) Rossz tapasztalatokkal (irigység, féltékenység) Anticipált félelmekkel (aggodalom) Hamis előfeltevésekkel (meggyőződés) Aktuális csalódásokkal (kudarc) Az együtt működés hiányával (csalódás) A visszautasítással (érzelmi elutasítás) A másik reményvesztettségével (szégyen)

19 Egy bibliai példa: a tehetséges gyermek
Jákób is azon a földön lakott, ahol apja jövevény volt: Kánaán földjén. Ez Jákób nemzetségének a története: Amikor József tizenhét éves lett, testvéreivel együtt a nyájat legeltette, és ő volt a bojtár Bilhának és Zilpának, apja feleségeinek a fiai mellett. József rossz híreket hordott róluk az apjuknak. De Izráel Józsefet minden fiánál jobban szerette, mert öregkorában született fia volt, s ezért tarka ruhát csináltatott neki. Amikor testvérei látták, hogy apjuk jobban szereti őt minden testvérénél, úgy meggyűlölték, hogy egy jó szót sem tudtak hozzá szólni. Egyszer József álmot álmodott, elmondta testvéreinek, és emiatt még jobban meggyűlölték. Ezt mondta nekik: Hallgassátok csak meg azt az álmot, amelyet álmodtam! Éppen kévéket kötöttünk a mezőn. Az én kévém fölkelt, és állva is maradt, a ti kévéitek pedig körülállták, és leborultak az én kévém előtt. Testvérei azt mondták neki: Talán király akarsz lenni fölöttünk? Vagy uralkodni akarsz rajtunk? És még jobban meggyűlölték az álmaiért és beszédéért. Egy másik álmot is álmodott, és azt is elbeszélte testvéreinek. Ezt mondta: Már megint álmodtam valamit. Egyszer csak leborult előttem a nap, a hold és tizenegy csillag. Amikor ezt apjának és testvéreinek elbeszélte, az apja megdorgálta, és ezt mondta neki: Micsoda álmot álmodtál? Talán bizony járuljunk eléd, anyáddal és testvéreiddel együtt, hogy földre boruljunk előtted?! Ezért féltékenykedni kezdtek rá a testvérei. Apja pedig megjegyezte ezt a dolgot. 1Móz

20 Amivel Józsefnek meg kellett küzdenie
Jákób, mint apa Személyválogató Neheztel a fiára Hűtlen a fiához Közömbös az igazság iránt Elfogult Kisebbrendűségi érzés József testvéreinek reakciója Irigység Neheztelés Gyűlölet Féltékenység Harag Keserűség Bosszú Eredmény: csalódottság az apa igazságosságában és testvérei féltékenysége

21

22 Érzelmi megküzdés József reakciója Nem bénulnak meg álmai Nem fél
Magabiztosság Igazsághoz ragaszkodás Ellenállás a kísértésnek Testvérei reakciója Zavar Irritáció Nyugtalanság Kisebbrendűségi érzés Revans

23

24 Mi a teendő? Aki magát legyőzi az példát mutat, azaz vezet (Dávid és Saul)1Sám24:9-12 Péld Többet ér a türelmes ember a hősnél, és az indulatán uralkodó annál, aki várost hódít. Péld Az indulatos ember viszályt szít, a türelmes pedig lecsendesíti a perpatvart. Mt Aki tehát megalázza magát, mint ez a kisgyermek, az a nagyobb a mennyek országában. A nem hiteles vezető megnehezíti a vezetett dolgát, mert el kell választania a vezetőben a jót a rossztól

25 Hogyan lehet hiteles vezetővé válni?
Mózes indulatos ember volt, gyilkolt, mégis Izráel szabadítója lett A vezetőt hajlamosak vagyunk bálványozni (tökéletes embernek tartani), majd csalódunk benne és ellene fordulunk (bizalom vesztés, akárcsak a serdülők szüleikkel) 2Móz. 2.11 Abban az időben történt, amikor Mózes már felnőtt, hogy kiment atyjafiaihoz, és látta kényszermunkájukat. És meglátta, hogy egy egyiptomi férfi egy héber férfit ver az ő atyjafiai közül. Körülnézett, és amikor látta, hogy senki sincs ott, agyonütötte az egyiptomit, és elrejtette a homokban. 4Móz. 12.3 Ez a Mózes pedig igen alázatos volt, a földön élő minden embernél alázatosabb.

26 Mit kell legyőzni? Bizalmatlanság (elutasítás) –
Kudarcfélelem (teljesítmény) – Szeretetlenség (bűnbakképzés) – Szégyen - önértékelési zavar cél- és érték zavar az ellenségkép uralma reménytelenség

27 A helyes bánásmód kialakulása Példa: a tékozló fiú apja Lk. 15: 11-24
Bizalmatlanság Kudarc Szeretetlenség Szégyen Nem mert kérni (elutasítástól való félelem) Nem tartotta magát annyira értékesnek, hogy elhiggye képes (asszertív) saját szükségleteiért érdemben kiállni Harag, gyűlölet vezérelte – a vagyon kikérése Reménytelenségre jutott

28 Hogyan bánjunk az emberekkel?
Idegennel való bánásmód Otthonérzet nyújtása (Nouwen) Az ó- és újtestamentum történetei nemcsak azt mutatják meg, milyen komoly kötelezettségünk szívesen látni az idegeneket az otthonunkban, hanem azt is elmondják, hogy a vendégek értékes ajándékot hoznak magukkal, amelyet örömmel fednek fel az arra nyitott vendéglátó előtt. (Ábrahám és a három idegen Mambréban) „A vendégszeretet nem az emberek megváltoztatásáról szól, hanem egy olyan tér felajánlásáról, ahol változás történhet.” „A vendégszetet nem burkolt felhívás arra, hogy a vendég magára öltse a vendéglátó életformáját, hanem annak az esélynek a megadás, hogy rátalálhasson a sajátjára.” Befogadás – Rom 15:7 („Fogadjátok be tehát egymást, ahogyan Krisztus is befogadott minket az Isten dicsőségére.”) Módszer: csoportok, személyes felelősség, feladatok (Mozaik csoport) Az ellenséggel való bánásmód Mózei törvény – 2Móz Szemet szemért, fogat fogért, kezet kézért, lábat lábért,szemet szemért Jézusi törvény – Mt Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket, szeresd ellenségedet, áldjad, aki üldöz, amit szeretnétek hogy veletek tegyenek azt tegyétek, Tilos a revans (Mt ) a megítélés (Róm 2.1) az elutasítás (Péld ) De tedd a visszajelzést (Mt ) a feltárást (Jak. 5.16) a dicséretet, bátorítást (1Thessz. 5.14)

29 Megszakítás - jellemformálás
…a megszakítások e végtelen sora nem gyűlik-e fel a lelkünkben düh, csalódottság vagy akár bosszú formájában, olyannyira, hogy időnként szinte törvényszerűnek látjuk, hogy az öregedés egyet jelent a megkeseredéssel? Ám mi történik akkor, ha a félbeszakítások valójában lehetőségek, ha próbára teszik belső válaszadó készségünket, ami által fejlődünk, és elérjük a létezés teljességét?..... Mi van, ha mindezek a váratlan közbeszólások igazából arra hívnak fel bennünket, hogy változtassunk régimódi és elavult életstílusunkon, s a tapasztalás új és felfedezetlen területeit tárják fel előttünk? Végezetül, mi van akkor, ha a történelem nem az események vak, személytelen láncolata, amely felett nincs hatalmunk, hanem egy irányító kezet sejtet meg, mely egy olyan személyes találkozás felé mutat, amelyben minden reményünk és törekvésünk beteljesedik?....s a történelem Istenére hallgathatunk, aki egyedüllétünk középpontjából szól hozzánk, és felelhetünk a megtérésre szólító, mindig újonnan felhangzó hívására.” (Henri Nouwen)

30 Önmagunk legyőzőse – Istenhez igazodás
„Gyermekeink a legfontosabb vendégeink, akik belépnek otthonunkba, törődést igényelnek, ott maradnak egy ideig, majd távoznak, hogy saját útjukat járják.” Ha azt akarjuk, hogy gyermekeink Istenhez igazodjanak nekünk kell először Igaznak tartani (kicsoda ő?) Szellemi harc Igazat mondani (emberi kommunikáció) Ragaszkodás az igazságoz Igazat adni (megalázkodni, bűnbánat) Érzelmi ítélet felülírása Megbocsátani (előre) Hit Gal. 6.2 :Egymás terhét hordozzátok: és így töltsétek be a Krisztus törvényét.

31 „El kell felejtenünk önmagunkat ahhoz, hogy a másik ember megközelíthessen bennünket.”
Johannes Metz

32 A szenvedés értelme Yahoda Bacon , aki gyermekként került Auschwitzba, majd szabadulása után azt kérdezte önmagától, mi volt azoknak az éveknek az értelme, amelyeket Auschwitzban töltött el, és erről ezt írta: „Mint kisfiú, azt gondoltam, el fogom mondani a világnak, hogy mit láttam Auschwitzban – abban a reményben, hogy a világ egyszer más lesz; de a világ nem lett más, és a világ semmit sem akart Auschwitzról hallani. Csak sokkal később értettem meg, hogy mi a szenvedés értelme. A szenvedésnek ugyanis akkor van értelme – írja Yehuda Bacon -, ha te magad leszel más.”

33 Az érzelmi intelligencia (D. Goleman) fejlesztése
Mérd fel a munkát! Összpontosíts olyan kompetenciákra, amelyek az adott feladat vagy szerep teljesítéséhez leginkább szükségesek. Mérd fel az egyént vagy csoportot! Fel kell becsülni az egyén vagy csoport erősségeit és gyengeségeit, hogy pontosan tudd, hogy mit kell fejleszteni. Becslésed eredményét óvatosan tudasd! Az erősségekről és gyengeségekről szóló visszajelzés érzelmi töltéssel bír. Az alkalmatlan visszajelzés felkavar, a gondos visszajelzés motivál. Becsüld meg, hogy az illető, (vagy a csoport) mennyire akar (akarnak) fejlődni az adott területen! Ha nincs meg a változási készség, akkor előbb a változási készség fejlesztésével foglalkozz (a szükségesség felismerése és belátása által). Motiváld az egyént vagy csoportot! Az emberek olyan mértékben tanulnak, amilyen mértékben felismerik, hogy fejlesztendő készségeik szükségesek feladataik sikeresebb elvégzéséhez, így a kérdéses készség fejlesztése személyes fejlődési céljukká lesz. Tedd világossá előttük, hogy milyen előnnyel jár személyes céljai szempontjából, ha sikeresen részt vesz készségei fejlesztésében. .

34 A változás ön-irányított legyen!
Segítsd, hogy a serdülők maguk válasszák meg fejlődési céljaikat, és segíts nekik kialakítani a tervet ezek követéséhez! Világos, megvalósítható célokra összpontosíts! A résztvevők számára világos kell legyen, milyen kompetenciáról van szó, és milyen lépések vezetnek annak gyarapodásához. Vedd sorra a kompetencia konkrét elemeit, s kínálj annak eléréséhez működőképes tervet! Előzd meg a visszaeséseket! Az embereket könnyen elbátortalanítja a változás lassúsága, vagy a régi szokásokból fakadó tehetetlenségi nyomaték. A szokások lassan változnak, a visszacsúszás vagy fiaskó nem feltétlenül jelent vereséget. Engedd, hogy a botlásokat és visszacsúszásokat tanulságul használják az elkövetkező eseményekre való felkészüléshez. Nyújts visszajelentést a haladásról! A folyamatos visszajelentés bátorít, és elősegíti a közvetlen változást. A homályos visszajelzés inkább megzavarja, mint segíti a személyt. A fejlődési tervbe vedd figyelembe az illető számára fontos személyektől jövő visszajelzéseket! Mindenkit végy tekintetbe, aki továbblendíthet, tanácsot adhat, vagy a fejlődésről hiteles képet nyújthat! Bátorítsd a gyakorlást! A maradandó változás folyamatos gyakorlatot kíván. Az új viselkedésmódokat változatos körülmények között gyakoroltasd (otthon, iskolában, klubban,stb)! Szervezd meg a támogatást! Egyedül haladni sokkal nehezebb. Akik hasonló változásokra készülnek, folyamatos támogatást nyújthatnak. Egyetlen jó barát vagy mentor is sokat segíthet

35 Adj modelleket! Azok a sikeres emberek, akik birtokában vannak az adott készségnek, a változás inspiráló modelljévé válhatnak. Magad is mutass példát ezen a téren! Bátorítsd a résztvevőket! Nagyobb lesz a változás, ha a szervezeti környezet támogatja a fejlődést, értékeli a kompetenciát és biztonságos légkört nyújt annak próbálgatásához. Olyan változást bátoríts, amely illeszkedik a szervezet értékeihez. Szerezz támogatókat a feljebbvalók részéről is! Nyújts megerősítést a változáshoz! Az embereknek szükségük van az elismerésre – érezniük kell, hogy a változásért tett erőfeszítéseik számítanak. A megerősítés hiánya elbátortalanít. Bizonyosodj meg róla, hogy a szervezet is értékeli a változást. Ne feledkezz meg az értékelésről! Tárd fel, hogy milyen módon mérhető vagy érzékelhető a haladás és adj rendszeres visszajezést!

36 Isten segítsége a belső harcunkhoz
Megigazulás Megbékélés Kiengesztelés Újjáteremtés A megigazulásért Isten nekem teljesen megbocsátott és kedves vagyok előtte. Nem kell tovább félnem a kudarctól. (Rom 5:1.) A megbékélésért Isten tökéletesen elfogadott. Nem kell továbbra is félnem az elutasítástól. (Kol. 1:21-22) A kiengesztelésért engem Isten mélyen szeret. Nem kell továbbra félnem a büntetéstől vagy attól, hogy én büntetek meg másokat. (1Jn 4:9-11) Az újjáteremtésért Krisztusban új és teljes személyiség vagyok. Nem kell továbbra is a szégyen fájdalmában léteznem. (Jn 3:3-6)

37

38

39


Letölteni ppt "A helyes bánásmódról Dr. Veres Sándor 1."

Hasonló előadás


Google Hirdetések