Tájékozódás a könyvtárban

Az előadások a következő témára: "Tájékozódás a könyvtárban"— Előadás másolata:

1 Tájékozódás a könyvtárban
Leíró vagy betűrendes katalógus

2 A tájékoztatás eszközei
Szabadpolcos állomány Kézikönyvtári állomány Katalógusok rendszere Bibliográfiák Számítógépes adatbázisok.

3 A feldolgozás A különféle nyomtatott dokumentumok gyűjtése, közvetítése, hozzáférhetővé tétele a könyvtárak feladata. A róluk való tájékoztatás is alapvető könyvtári tevékenység. Ismétlés: Mit jelent a dokumentum szó?( „Dokumentumnak nevezünk bármely olyan tárgyat, amely tetszőleges ismeretet rögzít vagy megerősít, és egy meghatározott gyűjteménybe felvehető (beiktatható).” )

4 A tájékoztatás előfeltétele
A dokumentumok feldolgozását, a legjellemzőbb jegyek kiemelését, lejegyzését, továbbá valamilyen szempont szerinti rendezését, katalogizálásnak nevezzük. Ennek eredménye: a katalógus.

5 A katalógus A ’katalógus’ görög eredetű szó. Eredeti jelentése: felsorolás, jegyzék. Általános értelemben nem kizárólag a könyvtárral összefüggésben használatos, (vö. áruminta-, gyártmánykatalógus). A katalógus a bibliográfia legrégibb határterülete. Míg a bibliográfia a dokumentumok egy bizonyos körét (általában a művet) írja le, addig a katalógus egy gyűjtemény anyagát tükrözi (konkrét példányt ír le). A katalógus formai fejlődése - történeti áttekintés A könyvtári katalógus lényegében egyidős a könyvtárak kialakulásával. (I.e ból származó agyagtáblák; i.e. 668-ra tehető a ninivei könyvtár építése; i.e. 283-ban történt az alexandriai könyvtár alapítása /Ptolemaioszok/.) Formáját tekintve természetesen több változáson ment keresztül: a különböző írófelületeken folyamatosan felsorolt jegyzékeket, majd füzeteket, később köteteket a 18. századtól kezdték felváltani az eleinte nagy formátumú, utóbb nemzetközileg is szabványosított (125x75 mm-es) cédulakatalógusok. Elterjedésüket az állományok gyors ütemű növekedése nagyban elősegítette. De továbbélt a kötetes forma közreadása is – főleg a nagy nemzeti könyvtárak esetében –, melyeknek lezárt egységeit pótkötetek, szupplementumok folyamatos közreadása egészítette ki. A technika fejlődésével megnőtt a mikrofilmen megjelenő és a számítógéppel létrehozott katalógusok száma és jelentősége, valamint a kettő variációja, mikor a számítógép írja a katalógust mikrofilmre (COM katalógus = Catalogue Output Microform). Szerepüket azonban az elektronikus úton hozzáférhető katalógusok, adatbázisok (OPAC vagy PAC= Online Public Access Catalogue) megjelenése háttérbe szorította. Ezek a folyamatos gyarapodás adatait integrálják, és a hozzáférést a hálózaton keresztül bárhonnan lehetővé teszik.

6 A katalógusok fajtái Alapvetően két nagy csoport van:
1. tárgyi katalógusok, amelyek a tartalom szerinti megközelítést biztosítják; 2. leíró (formai vagy betűrendes) katalógusok, amelyek a dokumentumok formai feltárását teszik lehetővé Az egyes katalógusok más-más célt szolgálnak. A tárgyi katalógus feladata pl. annak feltárása, hogy egy meghatározott témáról milyen mű található a könyvtárban.

7 A leíró katalógus feladatai
azonosítás és visszakeresés: a katalógus - a dokumentum legfontosabb formai jegyeit tükrözve - arra ad választ, hogy az adott dokumentum megtalálható-e a könyvtár állományában tájékoztatás: azaz egy szerző milyen művei találhatók meg az állományban

8 Probléma: hol találom a könyvet?

9 Leíró katalógus d-f –ig fiókban

10 Iskolai könyvtár kereső felülete

11 Szabó Ervin Könyvtár keresője

12

13

14

15 A katalógus és a bibliográfia eltérő funkciója

16

17 A leíró katalógus funkciói 1.
Ugyanannak a szerzőnek a műveit egy helyen, a szerző neve alatt kell összegyűjtenie Sz 18 Szabó László, Z. (1927–1992) A Kisfaludyak és kortársaik Győr és Tét vonzáskörzetében / Z. Szabó László ; [ill. Kis Dezső]. – Győr : Hazánk, – 101 p. : ill. ; 20 cm. – ISBN X fűzött : 200,-Ft *Kisfaludy Sándor (1772–1877) *Kisfaludy Károly (1788–1830) *Győr *Tét Mt.: Kis Dezső (1930-)(ill.) Ut.: Z. Szabó László  Szabó László, Z. (1927–1992) Szabó Lászlónak. Z milyen művei vannak meg a könyvtárban? Szabó Lászlónak milyen művei vannak meg a könyvtárban?

18

19 A leíró katalógus funkciói 2.
Lehetővé kell tennie a dokumentum vagy mű címe szerinti keresést Sz18 Szabó László, Z. (1927–1992) A Kisfaludyak és kortársaik Győr és Tét vonzáskörzetében / Z. Szabó László ; [ill. Kis Dezső]. – Győr : Hazánk, – 101 p. : ill. ; 20 cm ISBN X fűzött : 200,-Ft *Kisfaludy Sándor (1772–1877) *Kisfaludy Károly (1788–1830) *Győr *Tét Mt.: Kis Dezső (1930-)(ill.) Ut.: Z. Szabó László  Szabó László, Z. (1927–1992) Megvan-e a könyvtárban A Kisfaludyak és kortársaik Győr és Tét vonzáskörzetében című mű? Megvan-e a könyvtárban A Kisfaludyak és kortársaik Győr és Tét vonzáskörzetében című mű?

20

21 A leíró katalógus funkciói 3.
Valamely mű különböző nyelvű kiadásait egy helyen, az eredeti cím alatt gyűjtse össze S 87 Steel, Danielle Daddy (magyar) Apu : az élet megy tovább / Danielle Steel ; [ford. Szántó Judit] . – [Budapest] : Fabula, – 328 p. ; 21 cm Eredeti cím: Daddy. – Regény ISBN fűzött : 480,-Ft Mt.: Szántó Judit (1932–)(ford.) A keresett műnek (az Apu című műnek) milyen nyelvű kiadásai vannak meg a könyvtárban? (Cím szerinti keresés) Két lépcsős keresés!

22

23

24

25 Szótár (cédula) katalógus használata
Ebben a katalógusban úgy kell keresned, mint egy szótárban, csak minden egyes szócikk külön kis cédulán van. Ez a cédula a katalóguscédula, mely tartalmazza a könyv adatait. Úgy is nevezzük, hogy a könyv „személyi igazolványa”

26

27 Könyvek raktári rendje
A könyvtárban minden egyes könyvnek meg van a maga helye a polcon. Ez a szigorú rend biztosítja, hogy a könyvtáros is gyorsan megtalálhassa számodra a kért könyvet. Ha önállóan akarsz tájékozódni a könyvtárban ismerned kell:  -  a könyvtári ABC-t   -    mit jelöl a Cutter szám (raktári jelzet)   -    mik azok a szakjelzetek A könyvtári abc alapján és a Cutter-szám valamint a szakjelzet kombinációjából áll össze az úgynevezett „raktári jelzet”, ami megadja a könyv helyét a polcon. Ez a könyveken is fel van tüntetve.

28 Könyvtári abc  A könyvtári abc-nek a betűrendbe soroláskor (szerzők, címek) van jelentősége. Alapja a magyar abc. A könyvtári abc-ben :   -csak rövid magánhangzókat találunk. A hosszú magánhangzókat rövid párjaikkal egyenrangúnak kell tekinteni. (pl. a=á, e=é stb) -nincs kettős betű (cs, gy, ly, stb) cs= c+s A könyvtári ábécé (28 betű): a b c d e f g h i j k l m n o ö p q r s sz t u ü v w x y z Összehasonlításul a magyar ábécé 40 betűje: a,á,b,c,cs,d,dz,dzs,e,é,f,g,gy,h,i,í,j,k,l,ly,m,n,ny,o,ó,ö,ő,p,r,s,sz,t,ty,u,ú,ü,ű,v,z,zs

29 Cutter-szám E könyveknek a polcon való helyét a Cutter-szám jelzi a kötet gerincén. (Ez a szépirodalmi művek raktári jelzete) A Cutter-szám a könyvtári abc egy betűjébűl és egy kétjegyű számból áll. B 48 Benedek Elek = B A mellette álló kétjegyű szám jelöli az azonos betűvel kezdődő írók között mi a sorrend. Ady = A Arany = A 76

30 Könyvtári raktári rend a polcon
Aldous Huxley: Szép új világ Szabó Magda: Abigél Füst Milán: Nevetők Arany János: Balladák Ken Follett: A katedrális Érzelmes históriák [válogatás] Moliere: Hat színmű Voltaire: Candide Kosztolányi: Édes Anna Joseph Heller: Gold a mennybe megy Franz Kafka: Elbeszélések Johann Goethe: Versek Arany János: Balladák A76 Érzelmes históriák [válogatás] E92 Ken Follett: A katedrális F69 Füst Milán: Nevetők F99 Johann Goethe: Versek G49 Joseph Heller: Gold a mennybe H58 Aldous Huxley: Szép új világ H98 Franz Kafka: Elbeszélések K11 Kosztolányi: Édes Anna K 74 Moliere: Hat színmű M76 Szabó Magda: Abigél Sz19 Voltaire: Candide V95

31 Az Országos Széchényi Könyvtáré:

32 Magyar Országos Közös Katalógus (MOKKA):

33 Összefoglalás Mi a leíró katalógus feladata?
Mi a különbség a katalógus és a bibliográfia között? Mi a könyv „személyi igazolványa”? Mi az a Cutter-szám? A következő óra témája a kézikönyvek, segédkönyvek használata lesz.