Adatok a stratégia kialakításához

Az előadások a következő témára: "Adatok a stratégia kialakításához"— Előadás másolata:

1 Adatok a stratégia kialakításához
Szternák György egyetemi tanár 2006

2 BEVEZETŐ Az ezredforduló-váltás kínálta lehetőségek.
A NATO-csatlakozás megvalósulása és az Európai Uniós csatlakozás adta lehetőségek. A korábbi előrejelzések ma már nem állják meg a helyüket. A hazai katonai- és más stratégiák hiánya már nehezen magyarázható. Az eddig megszerzett ismeretek felhasználása a várható adatok megadásához.

3 KÉRDÉSEK Milyen lesz a világ év múlva (globalizáció, univerzalizáció, homogenizáció stb.)? Vannak-e általános emberi értékek, van-e minden ember számára boldogság? Milyen lesz Európa év múlva (Európai Unió, NATO vagy új szervezetek megjelenése)? A jelenlegi politikai, gazdasági, védelmi szervezetek biztosította lehetőségek elegendők-e még? Magyarország helye, szerepe a világ-, de elsősorban az európai folyamatokban?

4 KÉRDÉSEK Mi legyen? Mi van most?
(helyzetkép, a diagnosztika tudománya) Mi várható? (a prognosztika tudománya) Mit szeretnénk? (választható lehetőségek, politikai, gazdasági stb.) Mi legyen? (DÖNTÉS)

5 A geopolitika, a geostratégia elmélete és gyakorlata.
A kutatás módszere A geopolitika, a geostratégia elmélete és gyakorlata.

6 TÉRKÉP

7 A kutatás, kidolgozás módszere
A hazai és a nemzetközi (Szövetségi) tudományos eredmények felhasználása. A politikai-, katonai felsővezetők, tudományos kutatók, szakemberek bevonása a kutató munkába. Széles körű társadalmi vélemény- nyilvánítás. Az anyagok megvitatása a parlamentben, majd törvényalkotás. A kiadványok széles körű megismertetése.

8 A KUTATÁS TERÜLETEI Európa Amerikai Egyesült Államok
Észak-Amerika és Európa Az Egyesült Államok, Európa és Japán Oroszország Kína Kelet-Közép és Kelet-Európa A világ más térségei

9 MEGJEGYZÉS A vizsgált területektől és módszerektől eltérőek is lehetnek, ezek azonban még nem elég markáns hatásúak, esetleg nem tudományos értékűek. Az elkövetkezendő évben lehetnek olyan események is, amelyek alapján más következtetések vonhatók meg. A vizsgálati módszerünk szigorúan a geopolitika és a geostratégia fogalom rendszerére épül, nem állami- és kormányszervezetek szempontjai érvényesülnek.

10 Az Európai Unió és a biztonság
Hol lesz az Európai Unió határa? Hol húzódik a választóvonal a gazdagok és szegé-nyek, a rend és a szervezetlenség között? Hol lesz a kontinensen az új „Bársony Függöny”? Mi lesz Oroszországgal a kontinensen? A NATO-tag Törökország az Európai Unión kívül? Az európai védelem és a NATO? Az európai védelem és az Egyesült Államok? Az európai védelem és a NATO-tagállamok fegyver-zete, felszerelése, védelmi költségvetése?

11 A világ más térségei további leértékelődése várható gazdasági és kereskedelmi szem-pontból; az el nem kötelezettek mozgalma nem lesz jelentős; a nagy országok (India, Brazília stb.) nem válnak nagyhatalommá; bekapcsolódásuk a nemzetközi munkamegosztásba csekély lehető- ségű; migrációs veszélyek, helyi háborúk, ellenőrizetlen fegyverkereske-delem, kábítószer-termelés és forgalmazás; nukleáris fegyverek és hatalmi törekvések; ellentétek a fejlett világgal (politikai, gazdasági, népesedési, szociális és vallási stb.)

12 Szomszéd országok Azonos vizsgálati szempontok megfogalmazása mind a hét ország esetében. A NATO- és az Európai Unió tagság teljesen új helyze-tet teremtett a korábbiakhoz képest. A politikai, diplomáciai, gazdasági, kereskedelmi. környezetvédelmi és más kapcsolatok lehetősége (azonos érdekek és kölcsönös előnyök stb.). A válságkezelés, konfliktus-megelőzés közös forgató-könyveinek jelentősége.

13 ENERGIATARTALÉK (év) SZÉN 250 - 300 KŐOLAJ 50 FÖLDGÁZ 60 - 70
URÁN NAPENERGIA SZÉLENERGIA Gyakorlatilag nem meghatározható VÍZI ENERGIA Forrás: Energia Világtanács, Die Zeit február 5.

14 ENERGIAFELHASZNÁLÁS (%-ban 2020 - 2030 között)
KŐOLAJ FÖLDGÁZ ATOMENERGIA VÍZI ENERGIA NAPENERGIA BIOENERGIA EGYÉB Forrás: Energia Világtanács, Die Zeit február 5.

15 Szén, kőolaj, földgáz felhasználás ( év, %-ban)
(napenergia: 40, atomenergia: 20, bioenergia: 15, vízi energia és egyéb 5) Forrás: Energia Világtanács, Die Zeit február 5.

16 Szén, kőolaj, földgáz felhasználás (Szerkesztette: Szternák György)
% 100 X 80 X 60 X X 40 20 1900 1950 2000 2050 Év

17 A világ kőolajkészlete (milliárd tonna)
SZAUD-ARÁBIA ,2 EGYESÜLT ÁLLAMOK ,5 OROSZORSZÁG ,7 IRÁN ,3 MEXIKÓ ,1 VENEZUELA ,5 IRAK ,1 E. ARAB EMÍRSÉGEK ,6 KUVAIT ,3 Forrás: Magyar Geológiai Szolgálat 2001.

18 A világ földgázkészlete (trillió köbméter)
OROSZORSZÁG ,14 EGYESÜLT ÁLLAMOK ,74 KANADA ,81 ALGÉRIA ,69 INDONÉZIA ,05 IRÁN ÜZBEGISZTÁN ,87 SZAUD-ARÁBIA ,79 MALAJZIA ,31 E. ARAB EMIRSÉGEK ,10 Forrás: Magyar Geológiai Szolgálat 2001.

19 Magyarország villamos energia termelése (megawatt)
Ajka 132,0 Inota 232,0 Borsod 137,0 Tiszapalkonya 250,0 Tisza II. 860,0 Kelenföld 197,0 Kőbánya 21,9 Újpest 9,6 Angyalföld 9,7 Kispest 24,0 Összesen: 7.508,9 MW Duna 2206 Paks 1840 Mátra 824 Pécs 190 Sajószöged 120 Litér 120 Bánhida 100 Oroszlány 235 Tatabánya 33,7 (Forrás: Mayer György: Átalakulás előtt az energiaszektor, MTA Budapest)

20 Az ivóvíz (II. Víz Világfórum Hága, 2000. március)
2025-ben a világ felén súlyos édesvízhiány, 400 millió ember nem jut ivóvízhez, a vízkészlet 2,5 %-a édesvíz a többi tengervíz, az ivóvíz stratégiai nyersanyaggá válik (Közel-Kelet), Törökország - Szíria - Irak - Irán ellentéte, Kína - Tibet ellentéte, Egyesült Államok - Mexikó ellentéte, Kazahsztán, Üzbegisztán - az Aral-tó vidéke,

21 Az ivóvíz (II. Víz Világfórum Hága, 2000. március)
kevesebb mint 500 köbméter /fő/ év teljes vízhiány, köbméter /fő/év krónikus vízhiány, köbméter /fő/év vízhiány, 1700 köbméter /fő/év elegendő víz, - a határfolyók vízmegosztása, - a gátak építése sem jelent végleges megoldást, - a tengervíz sótalanítása,

22 A Föld felmelegedése a Föld további 1,5 - 5,5 fokos felmelegedése,
az óceánok szintje cm-rel megemelkedik, Golf-áramlat megszűnése, Európa hőmérséklete jelentősen lehűl, hazai csapadékmennyiség mm-rel csökken, napfényes órák száma növekszik - aszályos évek,

23 Az élet minősége (szociális biztonság)
1) az életminőséggel kapcsolatos kutatások megnövekedett szerepe, 2) egyensúlytalanság a népességszaporulat és a népesség-fogyás között, 3) az egészségügyi ellátásra USD/fő összeget költünk évente, 4) az életminőség folyamatos romlása: környezeti ártal-mak, egyéni életmód zavarai, az összetartozás hiánya, kilá-tástalanság, céltalanság, 5) az átlag életkor 70,6 év 6) az egészségügyi ellátásban tovább romlik a „gyógyu-lási esélyegyenlőség”,

24 Kábítószer kereskedelem (Forrás: World Drug Report 2000. kilogramm)
,6 ,2 ,4 ,9 ,8 ,6

25 Menekültek a világban (ezer fő)
Mexikó 100 Kolumbia 900 Sierra Leone 1600 Libéria 900 Guinea 420 Elefántcsontpart 300 Algéria 165 Ciprus 265 Törökország 2000 Azerbajdzsán 500 Palesztina 3000 Forrás: ENSZ Menekültügyi Főbiztosság december.

26 Menekültek a világban (ezer fő)
Irak 1000 Irán 2000 Afganisztán 1200 Nepál 115 Myanmar (Burma) 1000 Thaiföld 150 Sri Lanka 1000 India-Pakisztán 1200 Szudán-Etiópia 800 Angola 1200 Bosznia-Hercegovina 2000 Koszovó 1200 Forrás: ENSZ Menekültügyi Főbiztosság december.

27 Keresztény - muzulmán fegyveres ellentét
Pakisztán 146,5 (m 90 %, k 2,5 %, e 7,5 %) Szudán 28,9 (m 69 %, k 13 %, e 18 %) Nigéria 113,8 (m 45 %, k 45 %, e 10 %) Fülöp-szigetek 74,7 (m 5 %, k 85 %, e 10 %) Indonézia 211,8 (m 85 %, k 8 %, e 7 %) Forrás: Le Monde december. Magyarázat: 146,5 lakosság millió fő m=muzulmán k=keresztény e=egyéb

28 A legsúlyosabb keresztényüldözés (Forrás: Le Monde 2001. február 17.)
Nigéria 45 %, 55 millió fő Irán 2 %, fő Kína 3,2 %, 40 millió fő Szudán 13 %, 4 millió fő Pakisztán 1,6 %, 2 millió fő India 2,3 %, 19 millió fő Vietnam 8 %, 6 millió fő (Keresztények aránya a lakossághoz viszonyítva %-ban)

29 Fegyveres konfliktusok a világban 2000-ben (The Economist 2000
Fegyveres konfliktusok a világban 2000-ben (The Economist December) Mexikó Kolumbia Jugoszlávia Törökország Bissau-Guinea Sierra Leone Elefántcsontpart Ciprus Izrael Irak Eritrea Etiópia Szomália Csecsenföld Afganisztán Pakisztán Indonézia Mianmar (Burma) Sri Lanka Comore-szigetek Ruanda Kongó

30 Csatlakozásunk Nyugat-Európához (vasút)
IV. V. V/B. IV. X/B. V/C.

31 Csatlakozásunk Nyugat-Európához (közút)
V. IV. V/B. IV. X/B. V/C.

32 Autópályák és autóutak (A kormány terve szerint 2030-ban)
IV. V/B. IV. X/B. V/C.

33 Az információs és tudásalapú társadalom (100 főre jutó számítógépek száma 2000-ben, db)
Egyesült Államok 65 Svédország Svájc Norvégia Dánia Hollandia Finnország Nagy-Britannia Németország Japán Franciaország 29 Belgium Spanyolország 16 Olaszország Magyarország 16 Forrás: Glóbus MTI Rt. Sajtóbank

34 A családok számítógép- és internetellátottsága Magyarországon régiónként 2000-ben (% - ban, számítógép/internet) Közép-Magyarország ,6 / 3.5 Közép-Dunántúl ,5 / 1,4 Nyugat-Dunántúl ,0 / 2,4 Dél-Dunántúl ,8 / 0,9 Észak-Magyarország ,1 / 1,0 Észak-Alföld ,3 / 1,5 Dél-Alföld ,8 / 2,0 Átlag: ,4 / 1,8 Forrás: MTI Rt. Sajtóbank március

35 A regisztrált munkanélküliek száma (Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 2001-ben)
Közép-Magyarország Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld fő Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl fő fő

36 A megyei jogú városok rangsora (Forrás: Rechnitzer János tanulmánya 2001. MTA Budapest)
NYERTESEK Székesfehérvár Győr Szombathely Dunaújváros Veszprém Eger FELZÁRKÓZÓK Debrecen Sopron Pécs Nyíregyháza LESZAKADÓK Zalaegerszeg Szolnok Szeged Szekszárd VESZTESEK Tatabánya Nagykanizsa Salgótarján Kecskemét Miskolc Kaposvár Békéscsaba Hódmezővásárhely

37 A nagyobb városokban lakók száma (Forrás: Központi Statisztikai Hivatal)
Budapest Debrecen Győr Kecskemét fő Miskolc Nyíregyháza Pécs Szeged

38 A nagyobb városokban lakók száma (Forrás: Központi Statisztikai Hivatal)
Békéscsaba Eger Kaposvár Salgótarján fő Szekszárd fő Szolnok Szombathely ,4 % Tatabánya Veszprém Zalaegerszeg

39 Megjegyzések a társadalom tagjainak hite az értékrendszerekben, eltökéltsége azok megvalósításában; a „demográfiai bomba” hatása a világ gazdasági, kereskedelmi, szo-ciális, migrációs és más folyamataira; fejlett és fejletlen országok közötti ellentmondás további növeke-dése; a demokratikus intézmények nemzeti keretek közötti működésének hátránya; a környezetrombolás tovább növekedésének veszélye (daganatos megbetegedések). az összességében nem ellenőrizhető tömegpusztító fegyverek használatának veszélye.

40 Felhasznált irodalom Balogh András: A világ 2000 után (Európa Ház Budapest 1999.) Kissinger, Henry: Korszakváltás az amerikai külpolitikában (PANEM - GRAFO)