ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM KOSSUTH LAJOS HADTUDOMÁNYI KAR

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM KOSSUTH LAJOS HADTUDOMÁNYI KAR
VÁLSÁGREAGÁLÓ MŰVELETEK (VÁZLATALBUM) 2006

A vázlatalbumot készítette: Lektorálta:
Kiss Zoltán László Kolossa Sándor Pix Gábor Szternák György Tóthné Szternák Nóra Lektorálta: Padányi József Felelős kiadó: Prof. dr. Szabó Miklós akadémikus, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektora Megjelent a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Egyetemi Kiadó gondozásában Igazgató: Veverka László Felelős szerkesztő: dr. Hajdú István ezredes Készült a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem nyomdájában, 200 példányban Felelős vezető: Kardos István

A válságok, konfliktusok geopolitikai és geostratégiai elemzése
Európa helyzete

Magyarország helyzete a NATO és az Európai Unió kibővítése után

Európa helyzete a NATO kibővítése után

Európa helyzete az Európai Unió kibővítése után

NEMZETKÖZI HADTUDOMÁNYI KIHÍVÁSOK
a háborús és nem háborús katonai műveletek elmélete és gyakorlata, kockázatok, katasztrófák, veszélyek és válságok, terrorizmus és a terrorizmus elleni harc kérdései, a modern haderő kialakítása, fejlesztése és működtetése, a korszerű haderő fenntarthatósága, a védelmi szektor működtetése, környezetvédelem.

A HAZAI HADTUDOMÁNY ELŐTT ÁLLÓ KIHÍVÁSOK
nemzetközi folyamatok, kihívások, kockázatok, veszélyek, hazánk geopolitikai, geostratégiai helyzetének elemzése, a szakmai hitelesség igazolása, a korszerűsítés szükségességének bizonyítása, a nemzetközi megjelenés lehetőségei, a fejlesztés lehetséges irányai.

BIZTONSÁG-ÉRTELMEZÉSEK LEHETSÉGES SZINTJEI
Egyén biztonsága Társadalmi biztonság Nemzeti/ állami biztonság Európa biztonsága Globális ökológiai rendszer biztonsága 94/1998. OGy.határozat

JELLEMZŐ BIZTONSÁG-VÁLTOZATOK
gazdasági BIZTONSÁG politikai jogi katonai környezeti személyi technológiai nemzetközi integrációs 94/1998. OGy.határozat pénzügyi közbiztonság

Az állami szintű biztonság feltételei
a védelemre felkészült és működőképes államigazgatás, a védelem anyagi igényeit biztosító gazdaság, a jól működő polgári védelem, a közreműködő és áldozatokat vállaló társadalom, a biztonsági- és rendvédelmi szervezetek, szolgálatok. a fegyveres erő,

A biztonságérzetre ható elemek (az Európai Unió tagállamaiban, %-ban)
munkanélküliség 50 gazdasági helyzet 27 bűnözés 23 egészségügyi rendszer 17 infláció 16 bevándorlás 14 nyugdíjak 11 terrorizmus 10 adórendszer 7 oktatási rendszer 7 lakáshelyzet 5 környezetvédelem 4 kül- és védelempolitika 2

Lehetséges konfliktusok
a szokásjogok, vallási- és más hagyományok megsértése, a polgári jog vétkes megsértése, bűncselekmény elkövetése, a szervezett bűnözés, felkelés, lázadás, zendülés, terrorcselekmények (terrorizmus), gerillaháború, polgárháború, hagyományos háború, nukleáris háború,

A konfliktusok valószínűsége
Bekövetkezés valószínűsége %-ban Pusztító hatás 50 Alacsony intenzitású konfliktusok Hagyományos háború Nukleáris háború 8 8 8 8 8 8

Nem háborús katonai műveletek
Az ENSZ felosztása alapján Békefenntartás Békekikényszerítés Béketeremtés Békeépítés Humanitárius segítségnyújtás

A NATO katonai műveletei
5. cikkely szerinti kollektív védelmi műveletek a tagállamok területén. Nem 5. cikkely szerinti válságreagáló műveletek, elsősorban a tagállamok területén kívül.

A NATO felosztása alapján Humanitárius műveletek Katasztrófák következményeinek felszámolása Kutatás-mentés Nem harci jellegű kiürítés Terrorizmus elleni harc Légtérellenőrzés Felderítő műveletek Információs műveletek Pszichológiai műveletek Katonai segítség és támogatás a polgári hatóságoknak Szankciók érvényesítésének támogatása

A kollektív védelemhez kapcsolódó válságreagáló műveletek
a) Válságreagáló művelet végrehajtása, amikor a Szövetség vagy valamelyik tagállama ellen a hírszerzés és a felderítés jelzi a támadás valószínűségét. (A hírszerzés és a felderítés ekkor feladatot kap a teljes körű információszerzés-re.) b) Válságreagáló művelet végrehajtása, amikor a Szövetség vagy valamelyik tagállama ellen fennáll a támadás veszélye. (A felderítési adatok további pon-tosítása szükséges.) c) Válságreagáló művelet végrehajtása a Szövetség vagy valamelyik tagállama ellen várható támadás esetén. (A felderítési adatok megerősítették a támadás lehetőségét.) d) Válságreagáló művelet végrehajtása a Szövetséget vagy valamelyik tag-államát ért támadás, terrorcselekmény esetén. e) Válságreagáló művelet végrehajtása a támadás-, a terrorcselekmény- és a katasztrófa következményeinek felszámolására.

A NATO célkitűzései A válságreagáló műveletek végrehajtásával hozzájárulni a feszültségek csökkentéséhez, megakadályozni a válságok és konfliktusok kialakulását, amelyek a tagországok biztonságát fenyegetik. Hatékonyan kezelni a kialakult válságokat a partnerországok bevonásával. A válsághelyzettel összhangban folyamatosan biztosítani a polgári és a katonai készenlétet. Fegyveres konfliktus esetén a tagországok megvédése, az agresszor minden körülmények közötti megfékezése és visszavonulásra kényszerítése.

Összhaderőnemi doktrína (tervezet) alapján A szövetségben egyeztetett feladatok Békeműveletek Humanitárius műveletek Kutató-mentő műveletek Többnemzeti szinten egyeztetett feladatok Válságreagáló műveletek Kábítószer ellenes műveletek Kitelepítés Polgári hatóságok támogatása Fegyverzetellenőrzés Terrorizmus elleni harc Szankciók érvényesítésének katonai támogatása

Béketámogató műveletek: konfliktus megelőzés, béketeremtés, békekikényszerítés, békefenntartás, békeépítés és humanitárius műveletek. Humanitárius műveletek: nem béketámogató művelet keretében végrehajtott feladatok. Kutató-mentő műveletek: (MC 327/2 NATO Military Policy for non-Article 5 Crisis Response Operations)

Válságreagáló műveletek
Egy integrált katonai műveleti rendszer, amely magába foglalja a megelőzést, a gyors intézkedést, az ellentevé-kenységeket és a szükséges biztonsági lépések megtételét. Az egész tevékenység a politikai ellenőrzés mellett kerül végrehajtásra. Ezt a jogkört a Szövetségben az Észak-atlanti Tanács gyakorolja. A kijelölt erők kiképzése során fontos mozzanat a civil-katonai kapcsolatok legfontosabb szabályainak a megis-mertetése, a katonák pszichológiai felkészítése.

Olyan tevékenységek, melyek során a katonai képességeket a harci műveletektől eltérő céllal alkalmazzák olyan helyzetben, amikor a békés körülményeket egy lehetséges összecsapás, vagy konfliktus veszélye fenyegeti. Ilyen helyzetekben a béke helyreállítására vagy a helyzet stabilizálására – ha lehetséges, akkor a fegyveres beavatkozást kerülve – katonai erőt alkalmaznak.

A válságreagáló műveletek szinte valamennyi formájában egyre több polgári- és humanitárius szervezet vesz részt. A béketámogató hadműveleteket elfogadó államok, kormányok többsége rendelkezik olyan humanitárius szervezetekkel, amelyek várhatóan segítségére lesznek a kontingenseknek. Ezt a helyzetet “polgári-katonai együttműködésnek” (Civil-Military Cooperation) nevezzük, és a válságreagáló művelet fontos feltételének tekintjük.

A válságreagáló műveletek legjobban úgy jellemezhetők, mint egy többfunkciós hadművelet, amely felöleli mind-azokat a politikai, katonai és civil tevékenységeket – össz-hangban a nemzetközi joggal – amelyek a kinyilvánított szövetséges célkitűzések értelmében hozzájárulnak a konfliktus megelőzéshez és a válságkezeléshez.

A válságreagáló műveletek olyan többnemzeti, összhade-rőnemi műveletek, melyekben összhangban a nemzetközi joggal, a Szövetség a tagjai politikai, gazdasági és katonai erőforrások együttes alkalmazásával erőfeszítéseket tesz-nek a konfliktusok megelőzésére, az ellentétek feloldására és a válságok kezelésére.

A nem az 5. cikkely szerinti válságreagáló műveletek felölelik a Szövetség által, és részvételével végrehajtott hadműveletek teljes spektrumát, beleértve a békeműve-leteket, amelyek az elhatározottságot követelő béke kikényszerítéstől leginkább a katonai megelőzés és egyéb tevékenységekig terjednek, amint azt az Észak-atlanti Tanács meghatározza.

A felsorolt fogalmak vizsgálatából követ-keztetésként levonható, hogy a korábban alkalmazott válságkezelő, konfliktus meg-előző rendszer belső tartalmát bővítette ki a NATO, amikor a válságreagáló műveletek-kel kapcsolatos kérdésekben állást foglalt.

Alapdokumentumok MC 327/2, NATO Military Policy for NON Article 5 Crisis Response Operations, 29 Aug. 2001, MC 411/1, NATO`s Crisis Response System (NCRS) Policy Guidelines, C-M 2001/63, NATO Military Policy on Civil-Military Cooperation (CIMIC), 6 July 2002, MC 343/1, NATO Military Assistance to International Disaster Relief Operations (IDRO), 14 Marc 2002.)

A válságreagáló műveletek alapelvei
célkitűzés (tárgyilagosság), állhatatosság, egységes parancsnoki rendszer, egységes erőkifejtés, hitelesség, a műveletek átláthatósága, az erők megóvása (biztonság), rugalmasság,

A válságreagáló műveletek alapelvei
az együttműködés elősegítése és elfogadása, pártatlanság, az erő alkalmazása, kölcsönös tisztelet, a művelet szabadsága, törvényesség, jogi felhatalmazás a művelet végrehajtásához, a művelet politikai ellenőrzése, Forrás: Non-Article 5 Crisis Response Operations, AJP – 3.4.

A válságreagáló műveletek összetevői
készenlét, vezetés és irányítás, helyzetelemzés, tömegpusztító fegyverek elleni védelem, felderítés, információs műveletek, pszichológiai műveletek, rádióelektronikai harc,

A válságreagáló műveletek összetevői
tömegtájékoztatás, civil – katonai együttműködés, az erő alkalmazása, a fegyveres erőszak kezelésének szabályai, fogadó nemzeti támogatás, logisztikai műveletek, összekötő csoportok, siker.

A válságreagáló műveletek jellemzői
A digitális jelátvitel és a számítástechnika fejlődése megteremtette a nagy pontosságú fegyverek és fegyverrendszerek kifejlesztésének lehetőségét. Napjainkban ezek az eszközök a korszerű fegyveres erők valamennyi haderőnemében és a meghatározó fegyvernemeinél megtalálhatók. Ez a körülmény alapjaiban megváltoztatta a fegyveres küzdelem valamennyi formája megvívásának módját, körülményeit és időtartamát. A cél felderítése, értékelése; a cél kiválasztása, pusztítása; a csapás eredményének ellenőrzése egységes rendszerben történik. Ennek a rendszernek két alapvető eleme (alrendszere) van: a hálózat alapú hadviselés (Network Centric Warfare) és a hatásalapú katonai műveletek (Effective Based Operations).

A válságreagáló műveletekhez kapcsolódó nemzetközi szervezetek
Egyesült Nemzetek Szervezete, Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, Európai Unió, Észak-atlanti Partnerségi Tanács és, más, nem kormányzati nemzetközi szervezetek.

A NATO átalakítása A cél, hogy a Szövetség a megváltozott biztonsági környezetben képes legyen az új típusú kihívásoknak megfelelni: képesség, küldetés, szervezet; védelmi tervezés, haderőfejlesztés, közös kiadások; új szerep vállalása; valódi transzatlanti stratégia.

A NATO átalakítása Az átalakítás meghatározó eleme: Feltétele:
A NATO Reagáló Erő (NATO Response Force) Feltétele: technológiai változtatás (korszerűsítés), humán erőforrások megújítása, szervezeti változtatások, határokon kívüli telepíthetőség.

A NATO parancsnoki rendszere

NATO Válságreagáló Rendszer NATO's Crisis Response System (NCRS)
A NATO válságreagáló rendszere: biztosítja a válságreagáló erők magas készenlétben tartását, a művelet folyamatos támogatását, bárhol is kerüljön arra sor. A műveletek végrehajtásában nem NATO tagállamok is részt vehetnek, ha a válságreagáló műveletek végrehajtásának elveit elfogadják.

NATO Válságreagáló Rendszer NATO's Crisis Response System (NCRS)
A NATO válságreagáló rendszerének elemei: megelőző rendszabályok, válságreagáló lépések, ellen meglepés és ellen agresszió, valamint az erők készenlétének fokozása. Az elemek együttes vagy külön-külön történő alkalmazása biztosítja a tagállamok számára a hírszerzés, a felderítés teljes rendszerének alkalmazását, az információ megszer-zését a válságövezet politikai, gazdasági és más jellemzői-ről, ennek alapján az erők készenlétének meghatározott ideig történő fenntartását. Továbbá rendszabályokat célszerű kidolgozni a meglepés és az agresszió megelőzésé-re a tagállamok vagy a műveleti erők ellen a válságkörzet-ben, valamint a válságreagáló erők meglepetésszerű alkal-mazására.

NATO Válságreagáló Rendszer (kézikönyv)
Az Észak-atlanti Tanács ajánlja a kézikönyv alkalmazását a tagállamok védelmi- és más minisztériumainak is felhasználásra, a nemzeti rendszabályok kiegészítésére.

A kézikönyv nyolc fejezetből áll: 1) Általános információk válságreagáló rendszerről, annak politikai hátteréről, valamint a kézikönyv használatáról. 2) A diplomáciai, gazdasági, katonai megelőző lehetőségek, lépések felsorolása, azok tartalmi jellemzői. 3) A válságreagáló rendszer teljes katalógusa, az egyes lépések, intézkedések teljes kifejtése, azok egymáshoz kapcsolódása. 4) A meglepés elleni védelem tartalma, a védelmi és támadó jellegű intézkedések felsorolása. 5) Az agresszió elleni védelem intézkedéseinek felsorolása, szervezése, azok tartalma. 6) Az összefüggések bemutatása a válságreagáló rendszer és a készültségi fokozatok tartalma között. 7) Gyakorlati tudnivalók a válságreagáló kézikönyv használatához a kézikönyvet alkalmazó parancsnokságok és törzsek számára. 8) Általános információk hat megszervezett, begyakorolt, szimulált feladat alkalmazásához a válságreagáló rendszer sikere érdekében (gyakorló feladatok).

A kézikönyv az általános használat megkönnyítése érdekében hét mellékletet tartalmaz, amelyek hasznos tudnivalókkal látják el az alkalmazókat: a) Tudnivalók az elrettentés és a kollektív védelem elméletéről és gyakorlatáról. b) A nem 5. cikkely szerinti válságreagáló műveletek felsorolása: béketámogató műveletek, a NATO vezette kivonási műveletek. c) A nem harci kivonási műveletek. d) Tengeri szankciók és kikényszerítések elősegítése érdekében végrehajtott műveletek. e) A terrorizmus elleni védelem és harc. f) A tömegpusztító fegyverek elleni védelem. g) A válságreagáló műveletek végrehajtásának következményei.

A válságreagáló központ működése (elvi vázlat)
Elemzés Értékelés D Ö N T É S Feladatszabás Visszacsatolás Felderítés Hírszerzés Információk TÁJÉKOZTATÁS Válságreagáló erők VÁLSÁG

Helyzetelemző központ (NATO SITUATION CENTER)
Észak-atlanti Tanács Védelmi Tervező Bizottság Katonai Bizottság Helyzetelemző Központ Szolgálati csoportok Támogató csoportok Híradó csoportok Információvédelem Információ Felderítés Hírszerzés Információ Felderítés Hírszerzés A központ szükség esetén csoportokkal és személyekkel bővíthető.

Helyzetelemző központ (NATO SITUATION CENTER)
Gyűjti és értékeli a felderítési adatokat. Biztosítja az adatok zárt rendszerben történő áramlását. Felügyeli és működteti a híradóközpontot. Információkat szolgáltat a „jogosultak” részére. Támogatást nyújt a döntés-előkészítéshez.

Felderítés A felderítéssel szemben a következő követelményeket kell támasztani: a) Segítse a döntéshozókat a direktívák kialakításában. Határozza meg a válságreagáló művelet végrehajtásának politikai, katonai kockázatait. b) Az összes lehetséges adatot, információt adja meg a műveletekben részt vevő erők felkészítéséhez, az erők és eszközök megóvásának legteljesebb lehetőségéhez. c) A szembenálló felekről adjon információkat a sikeres szétválasztáshoz és a tűzszüneti feltételek megteremtéséhez. d) Különösen fontos, a saját csapatok védelme érdekében, hogy az összes lehetséges információt szerezze be, azokat folyamatosan értékelje és továbbítsa a felhasználókhoz és a döntéshozókhoz.

A válságreagáló műveletek
A válságkezelés folyamata a következő mozzanatokra osztható: 1) A válság előrejelzése a vizsgálatok eredményei, következtetések alapján. 2) A válsághelyzet vizsgálata, a válság lehetséges és valós hatása az ország és a Szövetség biztonságára. 3) Az Észak-atlanti Tanács, a Védelmi Tervező Tanács tevékenysége, a lehetséges válaszok vizsgálata és az ajánlások megfogalmazása a fegyveres erők számára. 4) A direktívák tervezése az Észak-atlanti Tanács és a Védelmi Tervező Tanács ülésein, azok végrehajtása a kijelölt erők által (válságreagáló műveletek). 5) A béke, a biztonság és a stabilitás megteremtése, helyreállítása.

Az előzetes direktíva tartalma (változat)
a válságreagáló művelet mandátuma (felhatalmazás), a válságreagáló művelet fajtája, formája, célkitűzés, politikai, katonai véghelyzet, feladat, a válságreagáló művelet jellemzői, korlátozások, a fegyveres erő alkalmazásának szabályai, a végrehajtás várható időtartama, a válságreagáló művelet logisztikai támogatása, civil – katonai együttműködés.

A válságreagáló műveletek folyamata
0. fázis: Ebben az elő-fázisban kialakul az a környezet, amely konfliktusra hajlamos, és amelyben megtalálható lehet többek között a társadalmi-gazdasági, etnikai és/vagy vallási ellentét és erőszak. Ennek a környezetnek az alapos elemzése hozzájárulhat a válság kiváltó okainak pontosabb megértéséhez.

1. fázis: Egy viszonylag stabil időszakból egy kiváltó esemény, például egy államcsíny, politikai gyilkosság és/vagy megkülönböztető politikák hatására, amelyek emberi szenvedést idézhetnek elő, súrlódások alakulhatnak ki, amelyek nemzetközi szintű aggodalmat váltanak ki. A helyzetet esetleg külsőleg vagy emberi jogi megfigyelők kiküldésével vagy a már helyszínen tartózkodó hosszú távú nemzetközi fejlesztési ügynökségek által figyelemmel lehet kísérni, és a kormányok, segélynyújtó ügynökségek mozgósíthatják erőforrásaikat a szenvedés enyhítésére és a fejlődés előmozdítására. Ha a helyzet tovább romlik, akkor a veszélyhelyzeti segítségnyújtó ügynökségek megjelenhetnek a helyszínen, remélve, hogy leküzdhetik az emberi szenvedést kiváltó küszöbön álló válságot, és lehetővé tehetik, hogy a hosszú távú segély és fejlesztés éreztesse hatását. Ezek a tevékenységek magukra irányíthatják a média fokozott figyelmét, és arra kényszeríthetik a nemzetközi közösséget, hogy nagyobb figyelmet szenteljen a kialakuló válságnak.

Megelőző intézkedések
Felkészültség fokozása Diplomáciai kezdeményezések Közbenjárás, közvetítés és békéltetés A média felhasználása Megfigyelés Hírszerzés Kémelhárítás Figyelmeztetések és más kezdeményezések Gazdasági kezdeményezések Kulturális, tudományos és sportkapcsolatok Katonai kapcsolatok Utazási korlátozások Bizalom és biztonságépítő intézkedések és szerződések

Megelőző intézkedések
Gyakorlatok és kiképzés végzése A szárazföldi, tengeri és légi haderők korai telepítése Készültség fokozása Polgári tervezés Katonai tervezés Felderítés, helyszín felmérése Humanitárius segítségnyújtás Humanitárius segítségnyújtás katonai segítése, védelme Jelentős intézkedések a fenyegetett államok támogatására Jelentős gazdasági lehetőségek biztosítása Külföldi társaságok elleni szankciók Állampolgárok visszatelepítése és külföldi érdekeltségek kiürítése

2. fázis: Ha a nemzetközi közösség úgy dönt, hogy a válság többé már nem fékezhető meg katonai beavatkozás nélkül, akkor a NATO felhatalmazást kaphat a cselekvésre és egy NATO katonai erő vonultatható fel PSO művelet végrehajtásához, amelynek lehet békefenntartó (az átmeneti folyamatot támogató) vagy békekikényszerítő (a konfliktus terjedését megakadályozó) formája. A gyors felvonulással a Szövetség elégséges méretű haderőt sorakoztathat fel ahhoz, hogy stabilizálja a biztonsági helyzetet. Habár a katonai küldetés elsőbbséget élvezhet ebben a szakaszban, a tervezést és a hadművelet lefolytatását szorosan összehangolnák más ügynökségek tevékenységeivel. Szükség szerint Többnemzeti Specializált Egységek (MSU-k) és polgári rendőrségi (CIVPOL) egységek szintén felvonulhatnak ebben a szakaszban. Ahogy a biztonsági helyzet stabilizálódik a fegyveres erő megkezdheti a visszavonulást, miután megteremtette más ügynökségek számára a feltételeket, hogy a műveletet egy önmagát fenntartó békével jellemzett végállapot felé fejlesszék tovább.

Válságreagáló műveletek folyamata
3. fázis: Miután a biztonsági helyzet kellő mértékben stabilizálódik egy erőszakmentes átalakulási folyamat révén és a CIVPOL képes megbirkózni a jogállamiság fenntartásával, a fő Béketámogató Erő (PSF) visszavonulhat, de az MSU egységeknek esetleg a helyszínen kell maradniuk ennek a fázisnak a végéig. Elképzelhető, hogy a veszélyhelyzeti segítségnyújtó ügynökségeknek tovább kell folytatniuk tevékenységüket az emberi szenvedés csökkentése érdekében.

Válságreagáló műveletek folyamata
4. fázis: Amint a veszélyhelyzeti segítségnyújtásra többé már nincs szükség, hosszabb távú segélynyújtó és fejlesztési ügynökségek folytatják a munkát, hogy a befogadó nemzet képességeit felfejlesszék az önfenntartáshoz. A békefenntartás végállapota az önfenntartó béke, amely nem igényel különleges nemzetközi erőfeszítést a szokásos fejlesztési segélyen és segítségnyújtáson túl.

A konfliktus-kezelés skálája válságreagáló műveletek során
békekikényszerítés béketeremtés békefenntartás békeépítés Katonai szerepkör Civil szerepkör Erőszak megszüntetése a béke helyreállítása, fenntartása ill. a mandátumban rögzített feltételek teljesítésének kikényszerítése végett – akár katonai erővel ill. elrettentéssel Polarizáció csökkentése; monitoring ill. béke-egyezmény létrehozása, betartásának ellenőrzése a felek beleegyezésével Szegregáció minimalizálása; diplomáciai erőfeszítések tűzszünet ill. békés megállapodás létrehozása végett (jószolgálati hivatalok, mediáció, megbékélési folyamat, diplomáciai nyomás, izoláció, szankciók) Újraépítés, (politikai, gazdasági, kulturális, társadalmi) struktúrák építése politikai megállapodások megszilárdítása; konfliktus okainak felszámolása érdekében

A válságreagálás tervezésének folyamata

Szükség esetén a párhuzamos tervezési módszer kerül alkalmazásra.

A válságreagáló, művelet tervezése során pontosan meg kell határozni a feladatot, a politikai végállapot alapján a katonai végállapotot. Másképpen, a válságreagáló művelet befejezésekor milyen katonai célokat kell teljesíteni? A válságreagáló művelet tervezésekor kiemelt jelentősége van — a politikai és a katonai végállapot szempontjából – a súlypontnak, a döntő pontoknak és a hadműveleti vonalaknak.

Súlypont: a művelet valamennyi szintjén — hadászat, hadművelet, harc — létezik, amelyet a műveletek középpontjaként is megfogalmazhatunk. Más megközelítésben, a súlypont lehet ismertetőjegy, képesség, helyszín, amely a katonai erőből származtatható. A súlypont tartalmának tisztázása egyik legfontosabb feladata a tervezőknek a válságreagáló műveletek előkészítése során. Gyakorlati tapasztalatok alapján a súlypont magában foglalhatja: az erők tömegét, a vezetés rendszerét, az erőkhöz tartozó közvéleményt, a nemzeti (politikai) akaratot. A válságreagáló műveletek tervezésének, a műveletet irányító (vezető) parancsnok elgondolásának lényege felismerni a súlypontot, meghatározni a sebezhetőség kritikus pontjainak a gyengítését (pusztítását) a leggazdaságosabb módon. Ezt a feladatot úgy lehet eredményesen végrehajtani, hogy közben védelmezzük a saját súlypontunkat és döntő pontjainkat.

Döntő pontok: a súlypont legfontosabb elemei, létezhetnek térben, időben és az információs környezetben. A döntő pontok jellemzőinek ismerete fontos információ a műveletet vezető parancsnok számára az ellenséges erőkről, és ez hatással van a művelet sikerére. A művelet tervezése során valamennyi döntő pont elemzése (értékelése) szükséges, mert ezek lesznek a teljesítendő közbeeső célok. Ezeknek megfelelően célszerű elosztani az erőket és az erőforrásokat.

Hadműveleti vonalak: a művelet végrehajtásának irányát és idejét határozzák meg térben és időben, figyelemmel a szemben álló ellenségre. A hadműveleti vonalak ismerete alapján lehet a kezdeti fölényünket megsokszorozni: tűzerő, lélektani művelet, megtévesztés, speciális művelet, manőver stb. Ezek megléte esetén könnyebb az ellenség súlypontjának kikapcsolása, gyengítése, pusztítása. Forrás: Siposs Ernő: The NATO Response Force, Outline Concept. Előadás a vezérkari tanfolyam hallgatói részére. Solbiate Olona 2005.

Lehetséges válságreagáló műveletek
(tervezés)

NATO Fokozatos Készenlétű Erői
Béke időszaki stabilitás Nagyon magas készenlétű összetevők Egyesített Feladatorientált Erők Készenléti DJTF Pk-ság Elrettentési zóna Expedíciós 5-30 nap Telepíthető 0-90 nap Konfliktus kezelő (követő) erők Főbb NRF erők Meglévő nukleáris erők Haderőnemi erők & HRF PK-ságok NRF Modulok és váltó erők NRF Rendelkezésre álló erők 6 HRF (L) PK-ság. Ellenőrzött. 3 HRF (M) PK-ság 2 Telepíthető CAOCs. Hiány a CS/CSS és telepíthetőség Magas Készenlétű Erők Alacsonyabb Készenlétű Erők Fejlesztés alatt 3 FLR hdt. PK-ság. Válság és Konfliktus

NATO haderő „Pool” NRF SFOR ISAF Légierő Tengerészet Szárazföld ???
KFOR

NATO Reagáló Erő modell
NRF Szolgálat Készenléti helyzet Felkészítés és készenlét elérése, A vezető parancsnokság követelményei szerint. Készenlét jelentés Állandó követelmények Speciális követelmények NRF Felkészítési fázis (6 hónap) Nemzeti felkészítési fázis (6-24 hónap) A követelmények szerinti haderő generálási konferencia, Felkészítés tervezés, Nemzeti felkészítés,

PARANCSNOKI CÉLOK/FELTÉTELEZÉS
Tervezési áttekintés PARANCSNOKI CÉLOK/FELTÉTELEZÉS NATO felderítési adatok & Nyílt információk BIZTONSÁGI KÖRNYEZET JELENTÉS Kihívásokra és képességekre alapozott megközelítés TERVEZÉSI SZITUÁCIÓ Közös védelem Válságkezelés Típus szervezetek által meghatározott képesség követelmények KÖVETELMÉNYEK & TELJESÍTÉS ELEMZÉS Hadműveleti tervezés & Tapasztalatok Erő, Log, C2, Források, Felszerelés Védelmi követelmények Mozgósítási követelmények Nemzeti kötelékek követelményei & képesség javaslatok TELJESÍTÉS Nemzeti katonai hozzájárulások (DPQ) Igényelt erők - Szint, & képességek: - Képesség - Készenlét

Haderőgenerálás folyamata
5-7 nap CONOPS kidolgozás eljuttatása a nemzeteknek Vezető nemzet kiválasztása 8.lépés OPLAN jóváhagy ACTORD TOA NATO közös finansz. Min. 10 nap Min. 14 nap 7.lépés Felülv. SOR továbbít. 6.lépés Erők Felkészítése. Feladat becsült ideje Váltási program meghat. Egy nap 5.lép. Force Gen Konf. 4.lépés Inform. felajánl. vétele SACEUR jelentés a Főtitkár részére. Javaslatok: Folyamatosság Változtatások Befejezés 3.lépés SHAPE kiadja a SOR-t. 2.lépés CONOPS jóváhagy (NAC) ACTWARkiadás (SACEUR) 30 nap 1. lépés NAC alap intézkedés kiadása

ERŐSTRUKTÚRA KIALAKÍTÁSI FOLYAMAT
X A A B C X KÖTELÉK összegyűjtés CSS CS CS FORCE POOLING FORCE PACKAGE: HADOSZTÁLY KÉPESSÉG FORCE PACKAGE: CSS KÉPESSÉG A B A A C X X KÖTELÉKBE rendezés CSS CS CS FORCE PACKAGING KÖTELÉK SZERVES RÉSZ KÖTELÉK hozzákapcsolás KÖTELÉK KIJELÖLT DEDICATED AFFILIATED MC 299/7 MC Guidance for the 2004 NATO Force Goal FORCES INTEGRAL PART GRF HQs ADOTT KRÍZIS VAGY HADMŰVELET KÖTELÉK hozzáigazítás A A C X CSS CS (+) B +CS A FORCE TAILORING A PÉLDA ORSZÁG

ERŐ HOZZÁIGAZÍTÁS Erő generálás a CJSOR-nak megfelelően
12-24 hónappal a készültség előtt Az elérendő mérvadó készenléti szintek meghatározása JFC megfontolások a C2 lehetőségekről Erők Felkészítési és kiképzési feladatok a haderőnemi és az egyesített erők részére 6 hónappal a Készültség ellőtt Az elért készenléti szint igazolása Kiképzett és felkészített Egyesített Erők and C2 lehetőségek Koordinált C2 lehetőségek Készenléti időszak 6 hónap JFC feladat vétel és elemzés NAC Jóváhagyás értelmében Erő és C2 hozzáigazítás FELADAT VÉGREHAJTÁS Kiképzett/kész hozzáigazított Egyesített Erők és C2

Többnemzeti Összhaderőnemi Alkalmi Harci Kötelék
Többnemzeti Összhaderőnemi Alkalmi Harci Kötelék: a NATO-n belül (a partnerországokkal együttműködve) létrehozott, többnemzeti, több haderőnemet magában foglaló, alkalmilag kialakított fegyveres erő, amely a feladat által meghatározott nagyságú (zászlóalj, hadtest) lehet. Ez az erő alkalmas a válságkezelésre, szárazföldön, vízen és a levegőben egyaránt, a Szövetség határain belül és kívül meghatározott ideig a konfliktusok megelőzésére és békeműveletek végrehajtására a NATO parancsnokság irányításával.

Alapelvek: a NATO tagországok területi egységének és sérthetetlensé-gének a biztosítása, a béke és a biztonság garantálása a kontinensen; a kötelékek alkalmazása az ENSZ, az EBESZ és az EU felkérésére, az ENSZ mandátum megküldése az Észak-atlanti Tanács részére; a válságreagáló műveletek mindvégig politikai ellenőrzés alatt marad-nak; a tagországok és a partnerországok kormányainak a felkérése a részvételre; a hadműveletek közös végrehajtása.

Célkitűzés: A harci kötelék legyen képes eredményesen tevékenykedni a Szövetségi rendszer területén kívül, legyen alkalmas a nem az 5. cikkely szerinti válságkezelő, konfliktus-megelőző feladatok végrehajtására, beleértve a humanitárius segítségnyújtást is.

Feladatok: a NATO-tagországok érdekeinek védelme a Washingtoni Szerződés vonatkozó pontjai alapján; a helyi válságok kialakulásá-nak, kiterjedésének megakadályozása a Szövetség határain kívül; a béketeremtő, békekikényszerítő hadműveletek végrehajtása, kedvező feltételek megteremtése a békés rendezéshez; a békefenntartás és megfigyelés feladatainak végrehajtása; a szembenálló felek kényszerí-tése a nemzetközi szerződések és határozatok betartására; a béke-fenntartásban való részvétel, terület- és fegyverzet-ellenőrzés, a hajózás és a légi közlekedés biztosítása; humanitárius segítségnyújtás, kutatás és mentés, a lakosság elszállítása; segítségnyújtás a polgári hatóságoknak feladataik ellátásához.

A válságreagáló erők vezetése
Észak-atlanti Tanács Szövetséges Hadműveleti Parancsnokság (ACO) Egyesített Erők Parancsnoksága (JFC) Telepíthető Egyesített Erők Parancsnoksága (DJFC) Légierő Haditengerészet Szárazföldi erő Különleges erő Pszichológiai erő

NATO Gyorstelepítésű Hadtest (NATO Rapid Deployable Corps)
PARANCSNOKSÁG (SOLBIATE OLONA - OLASZORSZÁG) Légierő Haditengerészet Szárazföldi erő Különleges erő

PARANCSNOKSÁG (SOLBIATE OLONA - OLASZORSZÁG) Szárazföldi erők (dandár, fő) Manőverező erők: 2-4 zászlóalj (könnyű, gépesített, harckocsi, légiszállítású). Támogató és kiszolgáló erők: tüzér, műszaki, légvédelmi, felderítő, harci helikopter, szállító, vegyvédelmi, egészségügyi, CIMIC, logisztikai, speciális.

Egyesített Hadműveleti Parancsnokság - Mons Szolgálat (készenléti) rend: Északi Egyesített Erők Parancsnoksága – Nyugati Egyesített Erők Parancsnoksága – Déli Egyesített Erők Parancsnoksága – Nápoly – – Teljes hadműveleti készenlét 2006. Dandár – szinten legyen képes 5-30 nap között a feladatot megkezdeni.

NATO Gyorstelepítésű Hadtestparancsnokság
A parancsnokság állományának 70 százalékát Olaszország adja, a többi rész létszámán további tíz tagállam osztozik, hazánk e létszám 4 százalékát biztosítja. Az említett dandár és a parancsnokság a NATO Reagáló Erő állományának része, amely a Déli Összhaderőnemi Parancsnokság szárazföldi komponense. A parancsnokság és a dandár feladatát a Szövetséges Hadműveleti Parancsnokság (Allied Command Operation) határozza meg.

Az erők alkalmazása (Parancsnokság)
Felderítők, híradók, előkészítők (48 órán belül). Előkészítők, kiszolgálók, összekötők. A teljes parancsnokság. Nap 5 10 15 5

Az erők alkalmazása (A dandár állománya)
nagysága NRF HRF FLR Idő 30 90 180 1 Év NRF NATO Response Forces, NATO Válságreagáló Erők (5-30) HRF High Readiness Forces, Magas Készenlétű Erők (0-90) FLR Forces of Lower Readiness, Alacsonyabb Készenlétű Erők (90-180)

Civil – katonai együttműködés (Civil – Military Cooperation CIMIC)
Az együttműködés általános célja: Szövetségi válságreagáló műveletek során, a hadműveleti területen lévő polgári lakossággal és intézményekkel (kormányzati, és nem-kormányzati, nemzetközi és regionális szervekkel, szervezetekkel) együttműködés kiépítése, fenntartása, fejlesztése, valamint informálásuk, meggyőzésük a jelenlévő haderők jóindulatáról, annak érdekében, hogy a jelenlévő parancsnok végre tudja hajtani küldetését, illetve kialakítsa és fenntartsa a válság megoldásához szükséges feltételeket.

Civil – katonai együttműködés (Civil – Military Cooperation CIMIC)
A szakemberek egyik, a művelet sikere érdekében végzett fontos feladata az adatok összegyűjtése, elemzése, információvá történő feldolgozása és rendelkezésre bocsátása az elöljáró parancsnok részére. A rendelkezésre álló CIMIC információk azonban olyan széleskörűek lehetnek, hogy azok rendszerezett, átlátható formába öntése elengedhetetlen.

Civil – katonai együttműködés feladatai (változat)
A műveleti terület földrajzi adatai Mérete Elhelyezkedése Domborzata Vizei Talajviszonyai Ezek katonaföldrajzi jelentősége, hatásaik az erőkre és a műveletekre Politikai, geopolitikai, geostratégiai helyzet Ország-, területhatárok Földrajzi határok (vizek, hegyek, hágók, tengerek) Ezek esetleges hatása az erőkre

Éghajlati jellemzők Időjárási viszonyok Évszakok típusai (szélső hőmérséklet-értékek) Csapadékfajták, és azok mennyisége Ezek mindennapi életre gyakorolt hatása Biológiai jellemzők Veszélyes növény- és állatfajták Védett növény- és állatfajták

Ország lakosságával kapcsolatos ismeretek Népesség Nemzetiségek Lakosságkoncentráció (sűrűn lakott – lakatlan területek) Városok-falvak aránya, szerepük Társadalmi viszonyok Külföldiek jelenléte, szerepe, viszonyuk az őslakossághoz Ezekből levont következtetések Vallás Jelen lévő vallások alapvető különbségei, eltéréseik saját vallásunktól Vallások-nemzetiségek viszonya, ezek esetleges megosztottságai Ellentétek, azok mértéke, jelentőségük Hatásuk az erőkre és a műveletekre

Kultúra Hagyományok megismerése, különös figyelmet fordítva az európaitól eltérőekre Feltétlen fontos tilalmak ismerete Alapvető viselkedési szabályok Ezek lehetséges következményei erőinkre nézve Oktatás Iskolák száma, mérete, egyéb célokra történő felhasználási lehetőségük Írni-olvasni tudás mértéke, iskolázottság Idegen nyelvek ismerete, elterjedtségük Ezek hatása az erőkre (pl. tolmács szükségessége) Műemlékek, védett objektumok, művelődési intézmények

A terület történelme Politikai berendezkedés Parlament Kormány Pártok, egyesületek, szerveződések Hivatalos helyi vezetési szervek Azok elismertsége, „ereje”, együttműködési képességük egymással, a jelenlevő erőkkel Jogrendszer, Igazságszolgáltatás Helyi jogrendszer megismerése, lehetséges kihatásai az erőkre Belbiztonsági helyzet Közbiztonság, esetleges lázongások Fegyveres erők szervezetei, feladatai, létszáma, elfogadottságuk, a nemzetközi haderőhöz való viszonyuk A katonai tevékenység közvetlen politikai előzményei (belügyi és nemzetközi) Esetleges korábbi katonai tevékenységek következményei

Menekültek és evakuált (evakuálandó) lakosság Létszámuk, útvonalak Az evakuálással felmerülő problémák A nemzetközi erő részvételének lehetőségei ilyen irányú feladatokban Külpolitika Külpolitikai irányultság Kapcsolatrendszer kiterjedtsége, minősége Nemzetközi szervezetekben való részvétel Ezek lehetséges hatása az erőkre Egészségügyi ellátó rendszer Szervezete, működése, minősége Az erők általi esetleges igénybevétel lehetőségei Jelenlévő nemzetközi szervezetek Számuk, működési elveik Tevékenységi körük A haderővel való együttműködési akaratuk, képességük

Gazdaság Rendszere, működése Gazdasági létesítmények Ipar-iparterületek Mezőgazdaság Közüzemi szolgáltatások Kereskedelem Ezek helyzete, minősége, esetleges hatása a jelenlévő erőkre Infrastruktúra Épületek Közlekedés (közutak, vasutak, vízi és légi utak), tömegközlekedés Szállítás (közutak, vasutak, vízi és légi utak, csővezetékek) Ezek kiépítettsége, állapota, használhatósága, igénybevétel lehetőségei a haderő számára

Média-kommunikáció Fajtái (sajtó, rádió, televízió, Internet) irányultságuk, elterjedtségük, nyelvük Kommunikációs lehetőségek (postarendszer, telefonhálózat, mobil szolgáltatások) Igénybevételi lehetőségek a haderő számára Alapvető gyakorlati információk Műveleti terület közigazgatási nyelve, az idegennyelv-használata Tolmácshasználat, alapvető szöveges információk megértése (pl. útjelző tábla) Pénznem, pénz szerepe, váltási árfolyam, bankkártya-használat lehetőségei Ivóvíz elérhetősége, vezetékes vízhálózat használhatósága Élelmiszerek fogyaszthatósága, élelmiszerellátás Tulajdonviszonyok Energiaellátás biztonsága Saját egészségügyi ellátási rendszer, a területre jellemző betegségek, járványok, betartandó előírások Különleges magatartási szabályok

Civil – katonai együttműködés
A Magyar Honvédségen belül a NATO védelmi tervezési folyamat és a védelmi felülvizsgálat döntéseinek eredményeképpen július 1-jén alakították meg a CIMIC magyarországi szervezetét: az MH Civil-katonai Együttműködési Központot, melynek feladatköre július 1.-től a lélektani műveletekkel bővült, és így a neve is megváltozott: MH Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ (MH CKELMK) lett.

Civil – katonai együttműködés
A MH CKELMK CIMIC feladatköre: saját és a missziókba tervezett állomány, valamint a szükség esetén alkalmazandó funkcionális szakértők felkészítése. Kapcsolattartás az illetékes polgári és katonai szervekkel, kormányzati, nem-kormányzati, és nemzetközi szervezetekkel, gazdasági szereplőkkel. A jelenlegi és várható válságok, válságkörzetek CIMIC szempontú elemzése, értékelése. CIMIC feladatok végrehajtása.

Pszichológiai műveletek
Fogalma: olyan, tervezett katonai és polgári lélektani tevékenységek sorozata, amelyek a béke, a válság és a háború időszakában az ellenséges, semleges, baráti és saját csapatokra irányulnak.

Célja: a válságreagáló műveletek politikai és katonai célkitűzéseinek megfelelően hatást gyakorolni az érintett célcsoportok pszichikumára, végső soron cselekvésükre, magatartásukra. Más megközelítésben, a kiválasztott célcsoportok akaratának fenntartása, erősítése, támogatásuk elnyerése; az ellenség akaratának gyengítése.

Feladatok: a pszichológiai műveletek célja meghatározása, célcsoportok kiválasztása, információgyűjtés, a művelet megtervezése, termékfejlesztés (információs anyagok összeállítása), tesztelés, a művelet végrehajtása (termékterjesztés), értékelés, a szükséges módosítások végrehajtása. Forrás: Pix Gábor: A lélektani műveletek jellemzőinek vizsgálata. Doktori értekezés, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Könyvtára, Budapest.

A válságreagáló műveletek jogi alapja
A válságreagáló műveletek, mint a fegyve-res erő alkalmazásával járó válságkezelési módok jogi kereteinek tekintetében vizs-gálni kell: a műveletek nemzetközi jogi alapját, azaz a művelet általános értelem-ben vett jogszerűségét; a műveletekben alkalmazandó jogot, ezen belül a művele-tekben részt vevő fegyveres erők jogállását; a fegyverhasználat jogát.

ENSZ által vezetett műveletek; NATO által vezetett műveletek (mandátum delegálásával); EU által vezetett műveletek (mandátum delegálásával); EBESZ által vezetett műveletek (mandátum delegálásával).

Az Alkotmány 7. § (1) bekezdése, amely rendelkezik vállalt kötelezettségeink teljesítéséről. Az Alkotmány 19. § (j) pontja: (az Országgyűlés) „az Alkotmányban meghatározott esetek kivételével dönt a fegyveres erők országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, külföldi fegyveres erők magyarországi, vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról, a fegyveres erők békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, valamint a fegyveres erők külföldi, illetve a külföldi fegyveres erők magyarországi állomásozásáról”.

A NATO műveletekhez történő hozzájárulás a 2004-ben elfogadott parlamenti döntéssel összhangban a kormány feladata. Az Alkotmány 40/C. §: (1) A Kormány engedélyezi a Magyar Honvédség, illetve külföldi fegyveres erők 19. § (3) bekezdés j) pontja szerinti, a) az Észak-atlanti Tanács döntésén alapuló alkalmazását, illetőleg b) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete döntésén alapuló más csapatmozgásait. (2) A Kormány az (1) bekezdés alapján hozott döntéséről haladéktalanul beszámol az Országgyűlésnek a Köztársasági Elnök egyidejű tájékoztatása mellett.

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló évi CV. Törvény 70. § (1) A Honvédség feladatai: b) a szövetségi és nemzetközi szerződésből eredő egyéb katonai kötelezettségek - különösen a kollektív védelmi, békefenntartó és humanitárius feladatok - teljesítése, c) közreműködés az arra kijelölt és felkészített erőkkel a nemzetközi terrorizmus elleni harc katonai feladatainak ellátásában,

A Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiája A Magyar Köztársaság nemzeti katonai stratégiája

A Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiája
A nemzeti biztonsági stratégia rendeltetése, hogy az értékek és érdekek számbavétele, a biztonsági környezet elemzése, a fenyegetések, a kockázati tényezők és kihívások azonosítása alapján meghatározza azokat a célokat, feladatokat és eszközöket, amelyekkel Magyarország a XXI. század elejének nemzetközi politikai, biztonsági rendszerében érvényesíteni tudja nemzeti biztonsági érdekeit. Forrás: 2073/2004. (III. 31.) Kormány Határozat (Magyar Közlöny szám.)

A Magyar Köztársaság alapvető érdekként kezeli az olyan hagyományos, szorosan összefüggő és egymást kölcsönösen feltételező értékeket, mint a béke, biztonság, stabilitás szuverenitás, demokrácia, jogállamiság, a vállalkozás szabadsága, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása. Forrás: 2073/2004. (III. 31.) Kormány Határozat (Magyar Közlöny szám.)

A Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági érdekének tekinti: A nemzetközi béke és biztonság fenntartását, a regionális, államok közötti és országokon belüli konfliktusoknak – az ENSZ Alapokmányával és a nemzetközi jogi normákkal összhangban álló – megelőzését, illetve megoldását. Forrás: 2073/2004. (III. 31.) Kormány Határozat (Magyar Közlöny szám.)

A Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági érdekének tekinti: A NATO euro-atlanti biztonsági rendszerben betöltött központi szerepének tartós fennmaradását, a NATO tevékenységének a XXI. század megváltozott biztonságpolitikai körülményeihez igazítását, hatékonyságának növelését, a transzatlanti kapcsolatrendszer szilárdságát, beleértve az Egyesült Államok európai katonai jelenlétét és aktív szerepvállalását, a NATO közös értékekre épülő, a kollektív biztonság erősítését szolgáló további bővítését, valamint Magyarország szövetségesi szerepének erősítését. Forrás: 2073/2004. (III. 31.) Kormány Határozat (Magyar Közlöny szám.)

A Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági érdekének tekinti: Az euro-atlanti térség tartós stabilitását, a térség konfliktusainak átfogó rendezését, a térség biztonságát érintő fenyegetések, elsősorban a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének visszaszorítását. Forrás: 2073/2004. (III. 31.) Kormány Határozat (Magyar Közlöny szám.)

A Magyar Köztársaság nemzeti katonai stratégiája
A nemzeti katonai stratégia olyan dokumentum, amelyben a Kormány, a kormányzati szervek, a politikai pártok, az állampolgárok, a NATO- és EU tagállamok és egyéb szomszédos országok, nemzetközi partnereink, valamint a Magyar Honvédség és a vele együttműködő szervezetek számára megfogalmazza a NATO-ba és az Európai Unióba tagozódó Magyar Köztársaság haderejének rendeltetését, feladatait, alkalmazási elveit, továbbá, fejlesztésének fő irányait és prioritásait, illetve az ezek elérését biztosító erőforrásokat.

A nemzetközi béketeremtő és békefenntartó műveletek végrehajtása során a jövőben nagy szerepet tulajdonítunk a NATO Reagáló Erejének és az Európai Unió kialakítás alatt álló gyorsreagáló képességének, amelyek megteremtésében Magyarország is tevékenyen részt vesz. Az ország területén kívüli katonai műveletekben résztvevő katonáink feladatuk eredményes végrehajtása érdekében megfelelően kiképzettek, és korszerű haditechnikai eszközökkel felszereltek.

A közeljövőben egyre inkább jellemző lesz, hogy a fegyveres erők alkalmazásának célja nem az ellenség teljes fizikai megsemmisítése, hanem annak bénítása a katonai műveletek során. A műveletekben résztvevő katonai erők szervezeti kereteit túlnyomó részt a többnemzeti összhaderőnemi alkalmi harci kötelékek adják.

A kezdetben többnyire intenzív hadművelet több hónapos vagy éves alacsony intenzitású fegyveres tevékenységgel folytatódhat, amely már békefenntartó vagy stabilizációs tevékenység, amit katonai, rendőri és civil szervezetek egymással együttműködve folytatnak.

A Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitiká-jának alapelveit meghatározó 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat 8. pontja kimondja: a Magyar Köztársaság továbbra is aktív szerepet vállal az ENSZ, EBESZ, az Európa Tanács, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tevékenységében. A nemzetközi szervezetek által irányított válságreagáló és béketámogató műveletekben történő részvétellel kapcsolatos feladatokról szóló 51/2005. (HK 11.) HM utasítás.

44/2005. (HK 10.) HM utasítása Magyar Honvédség külföldi feladat-végrehajtásra tervezett ideiglenes katonai szervezetei megalakításával kapcsolatos egyes kérdésekről. Továbbá, Országgyűlési és Kormány határozatok a különböző nemzetközi missziókban, válságreagáló műveletekben való részvételre.

A fegyveres erők feladatai
a) Az ország önállóságának, területi sérthetetlenségének, érdekeinek és értékeinek védelme önállóan és a Szövetség keretén belül. b) Az Észak-atlanti Szerződésben vállalt kötelezettségek maradéktalan teljesítése. c) Az ország területére érkező Szövetséges erők részére a befogadó támogatás katonai feladatainak a teljesítése. d) Válságkezelő műveletekben történő részvétel, beleértve a válságreagáló műveleteket is. e) Terrorizmus elleni harc katonai feladatainak a végrehajtása. f) Részvétel humanitárius segítségnyújtásban és a katasztrófák következményeinek felszámolásában. g) Kétoldalú szerződések teljesítése.

A válságreagáló erők feladatai
1) Rövid időn belül (5 nap) legyen képes a válságreagálás feladatai megkezdésére, sikeresen folytassa azt legalább 30 napig, a további erők beérkezéséig. 2) Legyen képes a válságreagálás valamennyi fajtájának és formájának végrehajtására a Szövetség határán túl. 3) A terrorizmus elleni harc eredményes végrehajtása a Szövetség területén és bárhol a világon. 4) A tömegpusztító fegyverek alkalmazása okozta következmények felszámolásában való részvétel. 5) Gazdasági és más embargók sikeres végrehajtásának katonai eszközökkel történő támogatása és ellenőrzése. 6) Humanitárius segítségnyújtásban való részvétel, valamint a polgári lakosság kitelepítésének a segítése.

Képességek és követelmények
a) Az alegység rendelkezik naprakész harckészültségi tervvel, az alkalmazáshoz szükséges parancsokkal és utasításokkal. Az alegység vezető beosztású személyei ismerik az alkalmazás elméletét és gyakorlatát, rendelkeznek a vezetéshez szükséges képességekkel. b) Az alegység végrehajtotta a képességek megszerzéséhez az előírt kiképzési és felkészítési feladatokat, az éleslövészeteket, a háborús alkalmazáshoz megfelelő tervekkel rendelkezik. c) Az alegység rendelkezik a személyi és anyagi kiegészítésre vonatkozó tervekkel, amely tartalmazza a beérkező személyek felkészítésének rendjét, a beosztásuk ellátásához szükséges ismeretek gyors elsajátítása feltételeit.

Képességek és követelmények
d) A riasztási tervek végrehajtása biztosítja, hogy az alegység a meghatározott időre, képességeinek birtokában elérje a készenlétet a tervekben rögzített helyen. e) Az alegység rendelkezik előrevonási-, be és kirakodási- és szállítási tervekkel. Az állomány ismeri és begyakorolta a tervekben rögzített feladatokat. f) Az alegység rendelkezik a válságövezetre, a szemben álló felekre, a lakosságra, a szociális és kulturális körülményekre vonatkozó adatokkal, az adatok megszerzéséhez szükséges felderítő, CIMIC képességekkel. g) Az alegység rendelkezik az együttműködéshez és a hazai bázissal történő kommunikációhoz szükséges eszközökkel, az állomány ismeri az eszközök kezelésére vonatkozó szabályokat és előírásokat.

Kiképzettség a) Az állomány a kiképzés során begyakorolta a készenlét emelése-, a menet-, a szállítás- és a körlet elfoglalás különböző feladatainak végrehajtását. b) Rendelkeznek a harcképesség megőrzését biztosító valamennyi rendszabályt magában foglaló tervvel, és ennek végrehajtását begyakorolták. Kiemelten fontos a közvetlen támadások elhárítására való készenlét, az állomány és a technikai eszközök megóvása szempontjából. c) Képesek a felderítés hatékonyságát a minimálisra csökkenteni az álcázási módszerek és eszközök alkalmazásával, a kommunikációs rendszabályok betartásával. d) Ismerik az állomány megóvását elősegítő műszaki berendezések, létesítmények alkalmazásának, elkészítésének módját és gyakorlati fogásait.

Kiképzettség e) A parancsnoki állomány ismeri a vezetési eszközök alkalmazását, képes a vezetési pontokon folyó munka irányítására és az okmányok vezetésére, begyakorolta a feladatok végrehajtásának rendjét. f) Az állomány rendelkezik a tömegpusztító fegyverek elleni védelemhez szükséges védőeszközökkel, azok használatát ismerik, a legfontosabb fogásokat begyakorolták. g) Az állomány felkészült a tömegpusztító fegyverek alkalmazása esetén a következmények szakszerű felszámolására, más alegység megsegítésére. h) Az állomány – a feladatok ismeretében – kész azok maradéktalan végrehajtására, ismeri az alegységre vonatkozó harc-, tűzvezetés-, együttműködés elméletét és gyakorlatát. Ismerik és begyakorolták a harctámogatással összefüggő feladatok végrehajtását.

Kiképzettség Az elmúlt években végrehajtott béketámogató hadműveletek tapasztalatai bizonyítják, hogy a katonáknak nem csupán a harc megvívására kell felkészülniük, hanem egy sor olyan tevékenység végrehajtására is, amelyek nem tartoznak szorosan a fegyveres küzdelem kérdéskörébe. Ezek lehetnek a diplomáciai, a rendőri, a közigazgatási és az elsősegélynyújtási feladatok. A válságreagáló műveletekben a feladatok végrehajtása olyan stresszhelyzetbe hozhatja a katonákat, amelyekre a kiképzés során kell felkészülniük.

Feltételek A válságreagáló műveletek eredményes végrehajtása feltételezi a katonai felszerelések, eszközök, a vezetési- és információs képességek korszerűsítését, továbbá a logisztikai, a szállítási kapacitások meglétét. Ez csak a polgári vállalatokkal együttműködve, nemzetközi keretek között valósítható meg. Az utóbbi évek tapasztalatai azt igazolják, hogy az úgynevezett „harcoló” állomány megóvása és kiszolgálása érdekében legalább háromszor akkora támogató erőre van szükség.

Feltételek Ezekben a műveletekben résztvevő erők sokkal költségesebbek lesznek, mint a katonai szembenállás fegyveres erői voltak. A költségeket nemzetközi összefogással lehet csökkenteni, amely azt jelenti, hogy bizonyos logisztikai „szolgáltatásokat” nem kell annyiszor megszervezni, ahány nemzet vesz részt a válságreagáló műveletben.

Feltételek A válságreagáló műveleteket el kell választani a feladat végrehajtása szempontjából a békefenntartástól és a békeépítéstől, és ha megoldható, akkor a végrehajtó állományt is cserélni kell a feladat előtt. Másképpen, a katonai erő alkalmazásával végrehajtott válságreagáló művelet jellemzői nem azonosak a béketámogató műveletekkel. A két feladatot el kell választani egymástól a katonák felkészítése szempontjából is. A tapasztalatok alapján a válságreagáló műveletek sikeres végrehajtásához szükség van a jól értelmezhető felhatalmazásra, a világos politikai és katonai célkitűzésekre, képességekkel rendelkező, megfelelően felkészült polgári, rendvédelmi, közigazgatási és katonai erőkre.

Feltételek A válságreagáló műveletek sikeres végrehajtása feltételezi továbbá, az összetett politikai, gazdasági, pénzügyi, felderítő, hírszerzési, katonai, segélyezési rendszerek mindegyikének meglétét.

Feltételek A válságreagáló műveletek sikerének három fontos feltétele fogalmazható meg napjainkban: Először, a gyors és a körülményekhez képest pontos terv a végrehajtáshoz a felhatalmazással egy időben. Másodszor, a tervnek tartalmaznia kell, hogy milyen politikai, gazdasági berendezkedés lesz a válságkörzetben a műveletek végrehajtása után. Harmadszor, az államok többsége és a biztonsági szervezetek támogatásának megléte a válságreagáló műveletek végrehajtásához.

Válságreagáló erők tevékenységét veszélyeztető körülmények
Nacionalizmus, szeparatizmus. Az etnikumok, vallási csoportok elszenvedett sérelmei. Jelen vannak a térség titkosszolgálatai, erős a speciális szolgálatok tevékenysége. Erős a szervezett bűnözés a szegénység miatt.

Válságreagáló erők tevékenységét veszélyeztető körülmények
Kapcsolatba kerülés ellenőrizetlen „állami alkalmazottakkal”. Azonosítási nehézségek. Táborban munkát vállaló helyi munkaerő. Az iszlám terjedésével a terrorista sejtek beszervező hálózata szaporodik.

Jellemző stressz-források a válságreagáló műveletekben részt vevő személyi állomány körében
3. Tényező-csoport: - média kezdeti érdeklődésének túlzottan gyors lanyhulása, - az egyes nemzeti kontingensek tagjainak a megfizetettsége; anyagi- és (harci)technikai ellátottsága és a kiküldő országok hivatalos döntéshozói részéről irányukban megnyilvánuló figyelem mértéke közötti különbség érzékelése nyomán előálló relatív depriváció érzete, 4. Tényező-csoport: - adaptációs nehézségek, - életveszély, - a mozgás és utazás szabadságának korlátozása miatt érzett frusztráció, 1. Tényező-csoport: - unalom; aktivitás hiánya, - szexuális partner hiánya, - támogató családi háttér hiánya, 2. Tényező-csoport: - a műveleti területen végrehajtandó misszióból az illető személyre háruló feladatok nem lettek egyértelműen megfogalmazva, - bizonytalanság, - misszió tényleges értelmébe, illetve hatékonyságába vetett hit hiánya,

Az önkéntes haderő kialakításához kapcsolódó feladatok
biztonsági környezet kihívásainak vizsgálata (kockázatok, veszélyek, fenyegetések), nemzeti biztonsági érdekek egyértelmű megfogalmazása, biztonság- és védelempolitika alapelveinek kialakítása, nemzeti biztonsági és katonai stratégiák megfogalmazása (NATO Stratégiai Koncepciójával és Európai Unió formálódó Biztonsági Stratégiájával összhangban), polgári-katonai kapcsolatok normalizálása, polgári demokratikus civil ellenőrzés és irányítás rendszerének („civil kontroll”) kiépítése, hatékony működtetése , társadalmi támogatás elnyerése, alaprendeltetés és járulékos feladatok hatékony ellátása (honvédelem, hozzájárulás a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához, euró-atlanti integráció intézményeihez történő mielőbbi csatlakozás és eredményes részvétel), biztonsági szektor átalakítása, illetve reformja, 1-2. generációs reformok véghezvitele, szeptember 11. után: 3. generációs szükségessége, jogi harmonizáció, doktrína-fejlesztés, „képességkatalógus” összeállítása, fenntartása, és képesség- illetve készség-függő bővítése, humán erőforrás-gazdálkodás, felkészítés (oktatás, kiképzés), szervezeti változtatások, technikai fejlesztés, alkalmazás,

Az önkéntes haderő jellemzői
katonai professzionalizmus, speciális katonai gondolkodásmód, szervezeti önkép, identitástudat; csoportszolidaritás és –kohézió érzete, testületi szellem; authoriter gondolkodásmód, konzervativizmus, professzionális normák, értékek, attitűdök, etika, kódrendszer, kiképzés, oktatás, szervezeti szocializáció, életstílus, Hivatásrendek általános jellemző vonásai: szakértelem, felelősség, kontrollált bejutási lehetőségek, speciális szelekciós mechanizmusok, fegyelem és szabályozás relatív autonómiája, szervezeti tagság érzete.

Döntési folyamatok az ENSZ, EBESZ, NATO, EU különböző testületeiben.
Válságreagáló műveletek végrehajtására történő felkészítés, kiképzés (javasolt témakörök) A válságkörzet geopolitikai, geostratégiai jellemzői, a válság ok-okozati összefüggései. Döntési folyamatok az ENSZ, EBESZ, NATO, EU különböző testületeiben. A válságreagáló műveletek elvei, fajtái és formái; a legfontosabb jellemzők. Tárgyalási, kérdezési, közvetítői technikák és eljárások. A válságreagáló műveletekre történő felkészítés elmélete és gyakorlata. A fegyveres küzdelem kezelésének (a fegyveres erő alkalmazásának) szabályai.

Tömegtájékoztatási technikák és eljárások.
Válságreagáló műveletek végrehajtására történő felkészítés, kiképzés (javasolt témakörök) A válságreagáló műveletek végrehajtásának elvei, jellemzői, jogi háttere. Tömegtájékoztatási technikák és eljárások. Alapvető nyelvismeret, kulcsfontosságú kifejezések, a multikulturális kapcsolat szabályai. Civil – katonai együttműködés szabályai. Hadijog. Speciális katonai felkészítés, kiképzés.

Válságreagáló műveletek végrehajtására történő felkészítés, kiképzés
Az általános megállapításokból megvonható az a következtetés, hogy az előző időszakban kialakult szemléletmód váltásával egyidőben a katonák felkészítésében, kiképzésében korábban alkalmazott módszerekkel is szakítani kell. A várható feladatokra jobban felkészítő, új és hatékonyabb eljárásokra van szükség, hiszen ezeket a feladatokat a fegyveres erő más szervezetekkel együtt, azokkal szorosan együttműködve fogja megoldani.

A fegyveres erő a megváltozott követelményeknek csak úgy tud megfelelni, ha teljesen új kiképzési rendszerek kerülnek bevezetésre, amelyek teljes mértékben illeszkednek a Szövetség rendszerébe, és a feladat végrehajtásához szükséges képességek kialakítása a legfontosabb cél a képzés és a kiképzés során. A Magyar Honvédség kiképzési rendszerének átalakításával, a célkitűzések megfogalmazásával és a követelmények meghatározásával részletesen foglalkozik a Honvéd Vezérkar főnökének intézkedése. (A Honvéd Vezérkar főnökének 65/2004. (HK 20.) HVKF intézkedése a Magyar Honvédség kiképzési rendszerének átalakításáról, valamint a Magyar Honvédségnél folytatott kiképzés középtávú célkitűzéseiről és követelményeiről.)

A tagállamok korábbi gyakorlatát elemezve megállapítható, hogy a szerződéses és hivatásos állományt magába foglaló fegyveres erő követelményeiben, tartalmában, időtartamában megújuló, egységes, egymásra épülő kiképzési, képzési rendszert igényel. A kutatási eredményeket és a korábbi tapasztalatokat felhasználva, a jövő fegyveres erőit célszerű modul szervezetekből kialakítani, amelyek korszerű fegyverzettel vannak felszerelve és viszonylag könnyen szállíthatók. Más szóval, olyan fegyveres erő kialakítására van szükség a jövőben, amely képes végrehajtani a harci-, a válságreagáló- és a humanitárius műveleteket.

Feladatok a) A parlament döntése (Országgyűlési Határozat 14/2004. (III. 24.) OGY: A Magyar Honvédség hosszú távú fejlesztésének irányai.) alapján ki kell alakítani a fegyveres erő szervezetét. b) Az önkéntességen alapuló haderőre való áttérés végrehajtása. c) A felkészítés, kiképzés és a katonai felsőoktatás tematikájának, módszerének megváltoztatása. d) A szerződéses munkavállalási rendszer és a hazai munkaerőpiac kereslete közötti kedvező kapcsolat megteremtése. e) Az ENSZ, NATO, EBESZ vezette válságreagáló műveletek feladatai végrehajtására történő felkészítés.

Feladatok f) A felkészülés kiképzés ellenőrzése módszerének egységesítése a NATO-ban elfogadott elvek alapján. g) A fegyveres erőknél rendszeresített technikai eszközök korszerűsítése, az elavult haditechnika cseréjének végrehajtása. h) A Magyar Honvédség belső és külső információs rendszerének korszerűsítése. i) A feladatok végrehajtásához szükséges személyügyi munka színvonalának javítása.

Feladatok A Magyar Honvédség számára a viszonylag alacsonyabb intenzitású aszimmetrikus hadviselés és a magasabb intenzitású manőverező hadviselés körülményeihez való egyidejű alkalmazkodás igénye újszerű alkalmazást jelent. Mindkét hadviselési forma követelményei előtérbe kerülhetnek számunkra, amikor szövetségeseinkkel együtt feladatot vállalunk a válságreagáló műveletek és a terrorizmus elleni harc során. Forrás: a Magyar Honvédség vezérkari főnökének előadása a parlamentben november 24.

Feladatok Mivel a NATO és az Európai Unió katonai erőinek alkalmazásában a hangsúlyok a terület védelméről az érdekek és értékek védelmére helyeződtek át, a Magyar Honvédség számára különösen fontos a földrajzi határoktól távol folytatott műveletek képességi követelményeinek teljesítése. Forrás: a Magyar Honvédség vezérkari főnökének előadása a parlamentben november 24.

Feladatok Egy hosszú távú átalakítási folyamat eredményeként tervezzük elérni, hogy a haderő az ország területe és légtere, valamint az állampolgárok biztonsága érdekében nyújtott kollektív védelmi képesség mellett, legyen alkalmas egy lövészdandár hat hónap időtartamú bevetésére. A dandár bevetését a földrajzi határainktól távol, intenzív harctevékenység körülményei között, fogadó nemzeti támogatás hiányában értelmezzük. Ezzel egyidőben, egy másik műveleti színtéren még egy zászlóalj méretű kötelék tartós idejű bevetését megengedő képesség kialakítását is megirányozzuk, de már nem intenzív harctevékenység körülményei között. Forrás: a Magyar Honvédség vezérkari főnökének előadása a parlamentben november 24.

Feladatok A tervek szerint 2014 végére a Magyar Honvédség képes lesz telepíteni egy dandárnyi összfegyvernemi harci kontingenst a hozzátartozó támogató elemekkel együtt, beleértve a légierő kijelölt telepíthető kötelékeit is. A teljes készenlét 2015 után várható. A telepíthető képességek kialakítása során kiemelt hangsúllyal kezeljük azokat, a Szövetség számára is hiányt pótló speciális képességeket, melyeket a Prágai Képességi Elkötelezettség kapcsán felvállaltunk. Ezek között olyanok szerepelnek, mint a hídépítő, víztisztító műszaki-, az AVB és egészségügyi-, illetve a katonai rendész képességek. Forrás: a Magyar Honvédség vezérkari főnökének előadása a parlamentben november 24.

Feladatok A követelmények szempontjából közepes kategóriába sorolt lövészzászlóalj a Magyar Honvédség alapvető harcászati alegysége, ennek megfelelően kívánjuk fejleszteni is. Szervezete, a támogató képességek jelentős megerősítésével, illetve a tervezett fejlesztések eredményeként, minőségében a legkorszerűbb lesz. A zászlóalj szervezetében a harcászati hírszerző, a lélektani hadviselési és a civil-katonai együttműködési csoportok működése is várható. Forrás: a Magyar Honvédség vezérkari főnökének előadása a parlamentben november 24.

Feladatok A csapatok egy részét ellátjuk a magas intenzitású harctevékenységek megvívásához szükséges felszereléssel. A NATO és az Európai Unió reagáló erőihez felajánlott kötelékeinket felszereljük az expedíciós feladatok végrehajtásához szükséges eszközökkel és anyagokkal. Kialakítjuk a szélsőséges időjárási körülményekhez való alkalmazkodás feltételeit. A kijelölt alegységek, illetve vezetési pontjaik és egészségügyi központjaik ABV körülmények közötti működési feltételeinek megteremtése érdekében megkezdjük a könnyű, gyorsan telepíthető kollektív ABV védelmi berendezések beszerzését. Forrás: a Magyar Honvédség vezérkari főnökének előadása a parlamentben november 24.

Feladatok A beszerzett felszerelést csak akkor lehet hatékonyan alkalmazni, ha rendelkezünk a felszerelést használni tudó, kellőképpen kiképzett, megfelelő minőséget biztosító személyi állománnyal, illetve a belőlük összekovácsolt kötelékekkel. Ezért a kiképzés megkezdett szerkezeti átalakítását olyan irányba folytatjuk, hogy a kötelékek alkalmasak legyenek az eddigiekben felvállaltaknál nagyobb szakmai kihívást jelentő katonai feladatok végrehajtására is. Forrás: a Magyar Honvédség vezérkari főnökének előadása a parlamentben november 24.

Feladatok A nemzetközi műveletekben való részvétel során a Magyar Honvédség honi területen kívül biztosított egyidejű alkalmazási képessége év végéig mintegy 1000 fő. Ezt a képességet a haderő-átalakítás folyamatában, a rendelkezésre álló erőforrások növekedésével összhangban növelni kívánjuk: 2011-től 1200 fő; 2014-től 1600 fő. Forrás: a Magyar Honvédség vezérkari főnökének előadása a parlamentben november 24.

A dandár, zászlóalj tevékenysége
továbbképzés, szabadság felkészítés, kiképzés 6 hónap 6 hónap 6 hónap Alkalmazás,készenlét, készültség

A zászlóalj lehetséges feladata
az ország fegyveres védelme, más tagállam megsegítése, NATO Válságreagáló Erő, békeműveletek, humanitárius műveletek, a lakosság és a polgári hatóságok megsegítése, az Európai Unió által szervezett feladatok végrehajtása. Forrás: Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság továbbképzése. Székesfehérvár 2005.

Hadműveleti követelmények
legyen begyakorlott a harc megvívásában a harc minden fajtájában és formájában; legyen képes normál és szélsőséges időjárási viszonyok között, átszegdelt és erdős terepen, bármely napszakban feladatok végrehajtására; legyen képes önállóan és más fegyvernemi valamint szakalegységekkel együttműködve feladatok végrehajtásá-ra többnemzeti környezetben is; Forrás: Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság továbbképzése. Székesfehérvár 2005.

továbbá legyen képes: a NATO vezetési rendszeréhez történő integrálódásra; kettő állandó és egy ideiglenes vezetési pont, a felderítő és tűztámogató rendszer folyamatos, működtetésére; más fegyveres szervekkel, polgári hatóságokkal való együttműködésre; körletek és bázisok berendezésére, különböző akadályok elhárítására, manőverszabadságának fenntartására; Forrás: Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság továbbképzése. Székesfehérvár 2005.

irányok lezárására, területek ellenőrzésére; a menekültügyi helyzet kezelésében való részvételre, az állampolgárok és javaik kimenekítésére, megvédésére; összpontosítási körletből, vagy bázisobjektumból történő előrevonás után veszélyeztetett terepszakaszok lezárására; felszerelésével, kiképzettségével legyen képes közepes „doktrinális” elvek szerinti eljárások folytatására; a katonai rendészeti szolgálat ellátására a nemzetközi hadijognak megfelelően; angol nyelvű írásos parancsok, intézkedések vételére (felterjesztésére). Forrás: Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság továbbképzése. Székesfehérvár 2005.

rendelkezzen NATO kompatibilis híradó és informatikai rendszerrel; rendelkezzen a szükséges támogató és kiszolgáló képességekkel; felderítő rendszere biztosítsa a zászlóaljparancsnok számára a szükséges felderítési adatokat. Forrás: Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság továbbképzése. Székesfehérvár 2005.

A zászlóalj támogatása (elvek)
A rendelkezésre álló erők és eszközök tevékenységének térben és időben történő összehangolása, hatékony alkalmazása a parancsnok elgondolásának megvalósítása érdekében. A parancsnok részére olyan erőt biztosítani mely lehetővé teszi számára a harcba való azonnali beavatkozást, valamint befolyásolni az adott kötelék előtt álló feladatok végrehajtását. Forrás: Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság továbbképzése. Székesfehérvár 2005.

A zászlóalj támogatása (tűztámogatás)
A tüzérségi támogatás a zászlóalj elsődleges tűztámogatási eszköze. Szervezetébe mind zászlóalj, mind század szinten tüzér alegységek vannak szervezve, jelentősen megnövelve az alegységek tűzerejét. A zászlóalj megerősíthető egy ágyútarackos tüzér üteggel. Szélsőséges viszonyok között nem zárható ki, hogy a teljes ágyútarackos tüzér osztály a zászlóaljat támogatja közvetlen támogató tüzér osztályként, ekkor a támogatás képessége megegyezik az ágyútarackos tüzér osztály tűzképességével. Forrás: Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság továbbképzése. Székesfehérvár 2005.

A zászlóalj tüzér megerősítése nemzetközi alkalmazási viszonyok között: A zászlóalj megerősítése függ az elöljáró kötelék feladatától, a parancsnok szándékától, valamint a rendelkezésre álló tűztámogató erőforrások mennyiségi és minőségi összetevőitől. A zászlóaljnak ezért képesnek kell lennie fogadni a megerősítésül kapott tűztámogató erőforrás parancsnokát, összekötő csoportját, és a megváltozott képességekkel, korlátokkal kell a küldetést megtervezni valamint végrehajtani. Forrás: Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság továbbképzése. Székesfehérvár 2005.

A zászlóalj tűztámogatásáért a zászlóalj parancsnok felelős. A parancsnokok munkájának segítése, támogatása érdekében a századok állományába század tűztámogató és tűzmegfigyelő csoport, a zászlóalj állományába zászlóalj tűztámogató részleg van szervezve. Forrás: Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság továbbképzése. Székesfehérvár 2005.

A zászlóalj támogatása (légitámogatás)
A zászlóalj légi támogatást a légierő parancsnokság állományába tartozó vegyes helikopter ezredtől, nemzetközi kötelékben a magasabb parancsnokság állományából kaphat. A zászlóaljat maximum harci helikopter raj erősíti meg. Forrás: Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság továbbképzése. Székesfehérvár 2005.

A zászlóalj támogatása (légitámogatás)
Harci repülők A harci repülők bár a zászlóalj előtt, és közvetve annak érdekében tevékenykednek, harcukat az elöljáró tervezi és irányítja. Az együttműködést zászlóalj és a repülők között a zászlóalj harcálláspontjára kiküldött előretolt légi irányító (ERIP) biztosítja. Helikopterek A zászlóalj közvetlen támogatására, a harc különböző időszakaiban harci helikopterek, vagy felfegyverzett szállító helikopterek adhatók. A helikopterek a zászlóalj legfontosabb páncéltörő eszközei, a gyors és hatékony reagálás eszközei. A sebesség és tűzerő a teljes felelősségi terület lefedését biztosítják. Harcukat közvetlenül irányíthatja a zászlóaljparancsnok a kiküldött ERIP-n keresztül. Forrás: Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság továbbképzése. Székesfehérvár 2005.

A zászlóalj támogatása (haditengerészeti támogatás)
Abban az esetben, amikor a zászlóalj harcát valamely haditengerészeti egység közvetlenül támogatja akkor a támogató egység összekötő tisztet és haditengerészeti megfigyelőt (megfigyelőket) küld a zászlóaljhoz. Az ilyen feladatokat a haditengerészeti összekötő csoport és a zászlóalj tűztámogató csoport tervezi, koordinálja a zászlóaljparancsnok feladatszabása alapján. Forrás: Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság továbbképzése. Székesfehérvár 2005.

A zászlóalj támogatása (műszaki támogatás)
Műszaki feltételek megteremtése a csapatok időben történő, rejtett előrevonásához, a szétbontakozáshoz, a manőverek, a harcfeladatok sikeres megoldásához. Fokozni a csapatok és objektumok valamennyi fegyverrel szembeni védettségét. Növelni a zászlóalj erőinek harci hatékonyságát. Forrás: Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság továbbképzése. Székesfehérvár 2005.

A zászlóalj támogatása (műszaki támogatás)
Műszaki harcanyagok alkalmazásával veszteséget okozni az ellenségnek, akadályozni tevékenységét. Saját csapataink mozgásának, manőverező képességének biztosítása. Saját csapataink túlélőképességének fokozása. Az ellenség mozgásának akadályozása. Általános műszaki támogatás. Forrás: Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság továbbképzése. Székesfehérvár 2005.

A zászlóalj támogatása (ABV támogatás)
Az ABV védelem az ABV fegyverek és más forrásból származó szennyezések hatásai ellen alkalmazott védelmi rendszabályok, intézkedések létrehozásának és végrehaj-tásának módszerei, tervei, eljárásai és kiképzési követel-ményei összessége. Forrás: Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság továbbképzése. Székesfehérvár 2005.

A zászlóalj támogatása (egészségügyi támogatás)
Járó beteg ellátás. A kikülönített alegységek biztosítása. A zászlóalj egészségügyi állapotának nyilvántartása. Súlyos, életveszélyes sérültek legközelebbi kijelölt kórházba, illetve magasabb ellátási szintre (ROLE-II) történő kiürítésének megszervezése, sérültek szállításra történő előkészítése. Közegészségügyi-járványügyi szakellenőrzések végrehajtása. Nem szervezetszerű egészségügyi katonák felkészítése, kiképzése. A beosztott állomány harcászati feladatok egészségügyi biztosítására történő szakfelkészítése. Egészségügyi anyagutánpótlás megszervezése. A szaktechnikai eszközök üzemképes állapotban tartása. Forrás: Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság továbbképzése. Székesfehérvár 2005.

A zászlóalj támogatása (egészségügyi támogatás)
Sérültek, betegek kiürítése a zászlóalj és a felelősségi körzetében települő alegységektől. A beszállított sérültek fogadása, osztályozása, regisztrálása, szaksegély, első orvosi segély megadása, „elsősegély-lap” kitöltése, a sérültek magasabb ellátási szintre történő hátraszállításának előkészítése. Könnyűsérültek definitív ellátása, szolgálatba visszatérítése. Fertőző betegségre gyanús állomány ideiglenes elkülönítése. Biológiai harcanyaggal történő szennyeződés esetén extrém profilaxis végzése. Sérültek, betegek sugár vagy vegyi szennyezettsége esetén történő részleges mentesítése. Egészségügyi anyagokkal történő ellátás. Forrás: Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság továbbképzése. Székesfehérvár 2005.

A zászlóalj szervezete Zászlóalj parancsnokság
(változat) Logisztikai század HUMINT csoport Zászlóalj parancsnokság Lövész század Felderítő szakasz Aknavető szakasz PSYPOS csoport ABV szakasz Törzs század Zászlóalj tűztámogató részleg Műszaki szakasz CIMIC csoport Légvédelmi rak. szakasz Role-1 Eü. központ Légi Irányító Pont (TACP) Forrás: Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság továbbképzése. Székesfehérvár 2005.

A századok szervezete (változat) Lövész Támogató szakasz Század
törzs Lövész szakasz Forrás: Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság továbbképzése. Székesfehérvár 2005.

A törzs század szervezete Híradó és informatikai szakasz
(változat) Század törzs Törzs szakasz Híradó és informatikai szakasz Szakasz törzs Forgalom szabályzó raj Szakasz törzs Fő vezetési pont Biztosító raj Törzs kiszolgáló raj Páncélozott mobil harcvezetési elem Mögöttes vezetési pont Vezetés támogató raj Forrás: Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság továbbképzése. Székesfehérvár 2005.

A logisztikai század szervezete
(változat) Század törzs Szállító szakasz Törzs Vegyes anyag szállító raj Üzemanyag Lőszer Ellátó szakasz Törzs Élelmezés ellátó raj Ellátó pont részleg Karbantartó szakasz Törzs Harcjármű karbantartó raj Gépjármű Vegyes javító raj Forrás: Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság továbbképzése. Székesfehérvár 2005.

Nemzetbiztonsági kabinet
Kormányzati válságreagáló rendszer működése (terrorveszély esetén) Szerkesztette:Szternák György Kormány Nemzetbiztonsági kabinet Terrorizmus-ellenes Tárcaközi Munkacsoport (elméleti munka) Terror-ellenes Koordinációs Bizottság (gyakorlati végrehajtás)

Nemzetbiztonsági kabinet 1107/2002. (VI. 18.) Kormányhatározat
Elnök (Honvédelmi miniszter) Szakállamtitkár Miniszterelnöki Hivatal Külügyminiszter Pénzügyminisztérium Nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő szakállamtitkár Igazságügyminiszter

Terrorizmus - ellenes Tárcaközi Munkacsoport 2112/2004. (V. 7
Terrorizmus - ellenes Tárcaközi Munkacsoport 2112/2004. (V. 7.) Kormányhatározat Elnök: a szakállamtitkár. Az Európai Unió és hazánk közötti feladatok összehangolása, a vállalt feladatok végrehajtásának ellenőrzése. Az elkészített ütemterv szerint ülésezik. Állandó- és meghívott tagok, összetétel mindig a feladatok alapján.

Terror – ellenes Koordinációs Bizottság
Nemzetbiztonsági Hivatal Információs Hivatal Katonai Biztonsági Hivatal Katonai Felderítő Hivatal Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ Országos Rendőr-főkapitányság Határőrség Bevándorlási Hivatal Külügyminisztérium Nemzetbiztonsági Kabinet képviselője Szakminiszter képviselője Nemzetbiztonsági Szakszolgálat

KKB Kormányzati Koordinációs Bizottság
DJTF Deployeble Joint Task Force Command Telepíthető Egyesített Erők Parancsnoksága

Megelőző intézkedések 2138/2003. (VI. 27.) Kormány Határozat
A „NATO Elővigyázatossági Rendszer” alkalmazásának rendjéről szóló 2138/2003. (VI. 27.) Kormány Határozat 8. pontja alapján - „A Kormány felhívja a honvédelmi minisztert, hogy, az érintett miniszterek bevonásával a „NATO Válságreagálási Rendszer” (NCRS) bevezetését készítse elő és a rendszer működési rendjére vonatkozó javaslatát, terjessze a Kormány elé.

Megelőző intézkedések (változat)
Készenlét Diplomáciai kezdeményezések Tömegtájékoztatás Felderítés Hírszerzés és kémelhárítás Figyelmeztetések Egyéb diplomáciai kezdeményezések Gazdasági kezdeményezések Kulturális, tudományos és sport kapcsolatok Katonai kapcsolatok

Megelőző intézkedések (változat)
Hazai állampolgárok figyelmeztetése Fegyverzetellenőrzési, bizalom- és biztonságépítési intézkedések Gyakorlatok és kiképzések levezetés A készültség-, készenlét szintjének emelése Megbízható híradás-, távközlés fokozott készenléte Védelmi (oltalmazási) műveletek Az erők mozgósítása és széttelepítése Korlátozó gazdasági kezdeményezések Külföldi tulajdonban lévő vállalatok elleni kezdeményezések Saját állampolgárok kimenekítése és hazatelepítése Fenyegetett országokat támogató műveletek Forrás: 2138/2003. (VI. 27.) Kormány Határozat

Válságreagáló intézkedések (változat)
Humán erőforrás Hírszerzés Kémelhárítás A tagállamok területén folytatott hírszerzés elhárítása Nemzetközi vizeken folytatott hírszerzés elhárítása Felelősségi körzeten kívüli hírszerző műveletek Az erők védelme Általános műveletek megkezdése Szárazföldi műveletek Légi műveletek

Haditengerészeti műveletek Pszichológiai műveletek Elektronikai hadviselés Meteorológia, Oceanográfia, Hidrográfia Tömegpusztító fegyverek elleni (ABV) védelem Logisztika Nukleáris műveletek Az erők készültségi szintje Híradó- és informatikai rendszerek működtetése Polgári rendszerek átvétele

Számítógépes rendszerek készenléte Postai szolgáltatások Kritikus infrastruktúra és szolgáltatások A polgári lakosság és az állami közigazgatás védelme Lakosság kivonásával kapcsolatos műveletek Nemzeti polgárvédelmi szervezetek működése Pénzügyi műveletek Tömegtájékoztatás Sajtóösszekötők Hazai és nemzetközi sajtókapcsolatok Forrás: 2138/2003. (VI. 27.) Kormány Határozat

Biztonsági rendszabályok
„Alpha” biztonsági rendszabály: Terrorista csoport lehetséges tevékenysége esetén kerül kiadásra, mint általános biztonsági rendszabály.

„Bravo” biztonsági rendszabály: Meghatározhatatlan célpontú terrorista támadás vagy szabotázs tevékenység esetén vezetik be. Az összes Alfa rendszabály érvényben van.

„Charlei” biztonsági rendszabály: A biztonsági rendszabály bevezetésre kerül, ha esemény történt, vagy a hírszerzésnek információja van egy esetleges terror, vagy szabotázscselekményre.

„Delta” biztonsági rendszabály: A biztonsági rendszabály bevezetésre kerül terror-, illetve szabotázstámadás után, vagy ha a hírszerzésnek megbízható, pontos információi vannak egy várható terror-támadás célpontjáról. Az intézkedéseket rendszerint csak egy adott létesítményben vagy körzetben vezetik be.

Összefoglalás A válságreagáló műveletekben a fegyveres erő nem a hagyományos hadviselés szabályai szerint kerül bevetésre. Az alkalmazás módja, a felszerelés, a harc megvívásának szabályai, az együttműködés rendje eltér a fegyveres küzdelemben meghatározottaktól. Ha ezt a megállapítást elfogadjuk, valamint egyetértünk a védelmi felülvizsgálatot követő célkitűzésekkel, akkor a fegyveres erőt alkalmassá kell tenni a válságreagáló műveletek feladatainak végrehajtására. A személyi állománynak ismernie kell az erő és az eszközök alkalmazásának elveit ezekben a műveletekben. Ennek megfelelően célszerű végrehajtani a felkészítést, a kiképzést, kialakítani a felszerelést, megszerezni a szükséges képességeket.

Fogalmak Az ENSZ Alapokmányának 33. cikke: Minden olyan viszály esetében, amelynek elhúzódása a nemzetközi béke és biztonság fenntartásának veszélyeztetésére vezethet, a felek mindenekelőtt közvetlen tárgyalás, kivizsgálás, közvetítés, békéltetés, választott bírósági vagy bírósági eljárás, regionális szervek vagy megállapodások igénybevétele vagy általuk választott egyéb békés eszközök útján tartoznak megoldást keresni. A Biztonsági Tanács, ha szükségesnek tartja, felhívja a feleket arra, hogy a köztük fennálló viszályt ilyen eszközökkel rendezzék.

Fogalmak Az ENSZ Alapokmányának 39. cikke: A Biztonsági Tanács megállapítja a béke bárminő veszélyeztetésének vagy megszegésének, vagy bárminő támadó cselekménynek fennforgását, és vagy megfelelő ajánlásokat tesz, vagy határoz afelett, hogy milyen rendszabályokat kell a nemzetközi béke és biztonság fenntartása vagy helyreállítása érdekében a 41. és a 42. cikk alapján foganatosítani.

Fogalmak Az ENSZ Alapokmányának 41. cikke: A Biztonsági Tanács határozza meg, hogy milyen fegyveres erők felhasználásával nem járó rendszabályokat kíván foganatosítani abból a célból, hogy határozatainak érvényt szerezzen, és felhívhatja az Egyesült Nemzetek tagjait arra, hogy ilyen rendszabályokat alkalmazzanak. Ilyeneknek tekintendők a gazdasági kapcsolatok, a vasúti, tengeri, légi, postai, távírói, rádió és egyéb forgalom teljes vagy részleges felfüggesztése, valamint a diplomáciai kapcsolatok megszakítása.

Fogalmak Az ENSZ Alapokmányának 42. cikke: Ha a Biztonsági Tanács úgy találja, hogy a 41. cikkben említett rendszabályok elégtelenek vagy elégteleneknek bizonyulnak, úgy légi, tengeri és szárazföldi fegyveres erők felhasználásával olyan műveleteket foganatosíthat, amelyeket a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához vagy helyreállításához szükségesnek ítél. Ezek a műveletek az Egyesült Nemzetek tagjainak légi, tengeri és szárazföldi hadereje által foganatosított tüntető felvonulásból, zárlatból (blokád) vagy egyéb műveletekből is állhatnak.

Fogalmak Az ENSZ Alapokmányának 51. cikke: A jelen Alapokmány egyetlen rendelkezése sem érinti az Egyesült Nemzetek valamelyik tagja ellen irányuló fegyveres támadás esetén az egyéni vagy kollektív önvédelem természetes jogát mindaddig, amíg a Biztonsági Tanács a nemzetközi béke és biztonság fenntartására szükséges rendszabályokat meg nem tette. A tagok az önvédelem e jogának gyakorlása során foganatosított rendszabályaikat azonnal a Biztonsági Tanács tudomására tartoznak hozni, és ezek a rendszabályok semmiképpen sem érintik a Biztonsági Tanácsnak a jelen Alapokmány értelmében fennálló hatáskörét és kötelességét abban a tekintetben, hogy a nemzetközi béke és biztonság fenntartása vagy helyreállítása végett az általa szükségesnek tartott intézkedéseket bármikor megtegye.

Fogalmak A béketámogató műveletek alapelvei:
1) A törvényesség: A békefenntartó tevékenységek legfontosabb alapelve, amely igazolja az alkalmazás jogosságát; demonstrálja az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozottságát a megoldás érdekében, melyet a mandátum (felhatalmazás, megbízás) követ. 2) A békefenntartás folyamatos és aktív támogatása: Ez egyfajta garancia a megbízás sikeres végrehajtásához. Különös jelen-tősége van nem várt események bekövetkezésekor. Az egységes és határozott fellépés lehet az eredményesség kulcsa. 3) A megbízásban résztvevő országok kötelezettsége: Az aktív részvétel különösen akkor fontos, ha a végrehajtás körülményei bizonytalanok, a kockázat jelentős. Mindent meg kell tenni a személyi veszteségek megelőzése érdekében. A sikertelen végrehajtás, vagy a veszteséggel járó kivonás az ENSZ további munkáját is befolyásolhatja.

Fogalmak 4) A közérthető és sikeresen végrehajtható megbízás: A megbízás mindig eseti békefenntartó műveletre szól. Nagyon fontos, hogy a célok közérthetőek legyenek, tisztázottak a politikai, anyagi támogatással kapcsolatos kérdések. Ha a megbízásban ellent-mondások vannak, akkor a kontingensek részei között alacsony az együttműködés színvonala, a tevékenységek keresztezhetik egymást. 5) Az egyeztetés és az együttműködés: a kényszerítő cselekvések elkerülése érdekében folyamatosan szükség van rá valamennyi érintett fél bevonásával. 6) A pártatlanság és az objektivitás: Különösen fontos ez az alapelv, mert – a tapasztalatok alapján – a békefenntartó műveletek során gyakoriak a provokációk. A semlegesség, a pártatlanság nem vezethet tétlenséghez. Meg kell akadályozni a jogtalan előnyökhöz való jutást.

Fogalmak 7) Az erőszakról való lemondás: ez az alapelv az egyeztetés és az együttműködés teljes körű betartásával valósítható meg. Ugyanakkor ez nem jelenti az önvédelem jogáról történő lemondást. Az önvédelem kiterjed a bajtársakra, a megbízott személyek védelmére is. 8) Az egységesség: tartalmában azt jelenti, hogy a teljes kontingens vonatkozásában egységes a vezetés, nincsenek ellentmondó intézkedések. A nemzetközi jelleg megőrzése a legfontosabb a parancsnok részéről. (Forrás AJP-01(B) – Szövetséges Összhaderőnemi Doktrína (Allied Joint Operations Doctrine)

Fogalmak alliance The result of formal agreement (e.g., a treaty) between two or more nations for broad, long-term objectives that further the common interests of its members. In NATO documents, when the word “alliance” is capitalized, it refers specifically to NATO. (This entry will be processed for inclusion in AAP-6 upon ratification of this publication) Allied joint operation An operation carried out by forces of two or more NATO nations, in which elements of more than one Service participate. (AAP-6 (2003) Allied joint publication A publication of joint interest containing doctrine applicable to NATO-led multinational forces, conducting operations involving more than one Service. It is used by commanders of Allied joint forces, their subordinate commanders and staffs. (AAP-3/JSBP-01)

Fogalmak area of operations
An operational area defined by a joint commander for land or maritime forces to conduct military activities. Normally, an area of operations does not encompass the entire joint operations area of the joint commander, but is sufficient in size for the joint force component commander to accomplish assigned missions and protect forces. (AAP-6 (2003) campaign A set of military operations planned and conducted to achieve a strategic objective within a given time and geographical area, which normally involve maritime, land, and air forces. (AAP-6 (2003) civil-military cooperation The coordination and cooperation, in support of the mission, between the NATO Commander and civil actors, including the national population and local authorities, as well as international, national and non-governmental organizations and agencies. (AAP-6 (2003) coalition A temporary alliance. (Concise Oxford Dictionary, Tenth Edition)

Fogalmak collective defence
Provisions of the Washington Treaty, particularly to the reciprocal undertaking made in Article 5namely to consider an attack against one or more Allied nations as an attack upon them all. (This entry will be processed for inclusion in AAP-6 upon ratification of this publication) combined / multinational Adjective used to describe activities, operations and organizations, in which elements of more than one nation participate. Also called "multinational.” (AAP-6 (2003) combined joint operation An operation carried out by forces of two or more nations, in which elements of at least two Services participate. (AAP-6 (2003)

Fogalmak combined joint task force
A multinational (combined) and joint task force, task-organised and formed for the full range of the Alliance’s military missions, which the commander of the combined joint task force commands from a multinational and joint headquarters. The joint task force may include elements from non-NATO troop contributing nations. Also called a CJTF. (This entry will be processed for inclusion in AAP-6 upon ratification of this publication) conflict prevention A peace support operation employing complementary diplomatic, civil, and - when necessary - military means, to monitor and identify the causes of conflict, and take timely action to prevent the occurrence, escalation, or resumption of hostilities. See also peace building; peacekeeping; peacemaking; peace support operation. (AAP-6 (2003) disaster A sudden accident or a natural catastrophe that causes great damage or loss of life. (Concise Oxford Dictionary, Tenth Edition)

Fogalmak displaced person
A civilian who is involuntarily outside the national boundaries of his or her country. (This entry will be processed for inclusion in AAP-6 upon ratification of this publication) doctrine Fundamental principles by which the military forces guide their actions in support of objectives. It is authoritative but requires judgement in application. (AAP-6 (2003) embargo An official ban, especially on trade or other commercial activity, with a particular country. (Concise Oxford Dictionary, Tenth Edition)

Fogalmak evacuee A person who has been ordered or authorized to move from a place of danger by competent authorities, and whose movements and accommodation are planned, organized, and controlled by such authorities. (AAP-6 (2003) extraction operations Operations where a NATO-led force covers or assists in the withdrawal of a UN or other military missions from a crisis region. (This entry will be processed for inclusion in AAP-6 upon ratification of this publication) host nation A nation which, by agreement: a. receives forces and materiel of NATO or other nations operating on/from or transiting through its territory; b. allows materiel and/or NATO organizations to be located on its territory; and/or c. provides support for these purposes. See also host-nation support. (AAP-6 (2003)

Fogalmak host-nation support
Civil and military assistance rendered in peace, crisis or war by a host-nation to NATO and/or other forces and NATO organisations that are located on, operating on/from, or in transit through the host-nation’s territory. (AAP-6 (2003) humanitarian operation An operation specifically mounted to alleviate human suffering where responsible civil actors in an area are unable or unwilling to adequately support a population. It may precede, parallel, or complement the activity of specialised civil humanitarian agencies. (This entry will be processed for inclusion in AAP-6 upon ratification of this publication) internally displaced person A person who, as part of a mass movement, has been forced to flee his or her home or place of habitual residence suddenly or unexpectedly as a result of armed conflict, internal strife, systematic violation of human rights, fear of such violation, or natural or man-made disasters, and who has not crossed an internationally recognized State border. See also evacuee; refugee. (AAP-6 (2003)

Fogalmak international organisation
Institutions with global influence, such as the United Nations and the International Committee of the Red Cross/Crescent. Also called IO. (This entry will be processed for inclusion in AAP-6 upon ratification of this publication) joint force commander A general term applied to a commander authorised to exercise command authority or operational control over a joint force. (This entry will be processed for inclusion in AAP-6 upon ratification of this publication) joint operations area A temporary area defined by a NATO strategic or regional commander, in which a designated joint commander plans and executes a specific mission at the operational level of war. Note: it is defined in coordination with nations and approved by the North Atlantic Council or the Military Committee as appropriate, in accordance with NATO’s Operational Planning Architecture. A joint operations area and its defining parameters, such as time, scope of the mission and geographical area, are contingency - or mission - specific and may overlap areas of responsibility. (AAP-6 (2003)

Fogalmak maritime interdiction operations
Seaborne enforcement measures to intercept the movement of certain types of designated items into or out of a nation or specific area. (This entry will be processed for inclusion in AAP-6 upon ratification of this publication) national command A command that is organised by, and functions under, the authority of, a specific nation. It may or may not be placed under a NATO commander. (AAP-6 (2003) national component/contingent Any national forces of one or more Services under the command of a single national commander, assigned to any NATO commander. (AAP-6 (2003)

Fogalmak no-fly zone An air exclusion zone established by a sanctioning body to prohibit specified activities in a specific geographic area. (This entry will be processed for inclusion in AAP-6 upon ratification of this publication) Non-Article 5 Crisis Response Operations Multifunctional operations, falling outside the scope of Article 5, that encompass those political, military, and civil activities, initiated and executed in accordance with international law, including international humanitarian law, contributing to conflict prevention and resolution, and crisis management in the pursuit of declared Alliance objectives. They range from support operations that are primarily associated with civil agencies through operations in support of peace to Alliance combat operations. (This entry will be processed for inclusion in AAP-6 upon ratification of this publication) non-combatant evacuation operation An operation conducted to relocate designated non-combatants threatened in a foreign country to a place of safety. (AAP-6 (2003)

Fogalmak non-governmental organisation
A Transnational organisation of private citizens that maintains a consultative status with the Economic and Social Council of the United Nations. Non-governmental organisations may be professional associations, foundations, multinational businesses, or simply groups with a common interest in humanitarian assistance activities (development and relief). Also called NGO. (This entry will be processed for inclusion in AAP-6 upon ratification of this publication) operation A military action or the carrying out of a strategic, tactical, service, training, or administrative military mission; the process of carrying on combat, including movement, supply, attack, defence and manoeuvres needed to gain the objectives of any battle or campaign. (AAP-6 (2003) operational area An overarching term for geographic areas in which military operations are conducted. (This entry will be processed for inclusion in AAP-6 upon ratification of this publication)

Fogalmak operational control
The authority delegated to a commander to direct forces assigned so that the commander may accomplish specific missions or tasks which are usually limited by function, time, or location; to deploy units concerned, and to retain or assign tactical control of those units. It does not include authority to assign separate employment of components of the units concerned. Neither does it, of itself, include administrative or logistic control. (AAP-6 (2003) operational level of war The level of war at which campaigns and major operations are planned, conducted and sustained to accomplish strategic objectives within theatres or areas of operations. (AAP-6 (2003) peace building A peace support operation employing complementary diplomatic, civil and - when necessary - military means, to address the underlying causes of conflict and the longer-term needs of the people. It requires a commitment to a long-term process and may run concurrently with other types of peace support operations. See also conflict prevention; peacekeeping; peacemaking; peace support operation. (AAP-6 (2003)

Fogalmak peace enforcement
A peace support operation conducted to maintain a cease-fire or peace agreement where the level of consent and compliance is uncertain and the threat of disruption is high. The peace support force must be capable of applying credible coercive force and must apply the provisions of the cease-fire or peace agreement impartially. See also conflict prevention; peace building; peacekeeping; peacemaking; peace support operation. (AJP-3.4 Custodial Meeting, August This entry will be processed for inclusion in AAP-6 upon ratification of this publication.) peacekeeping A peace support operation following an agreement or ceasefire that has established a permissive environment where the level of consent and compliance is high, and the threat of disruption is low. The use of force by peacekeepers is normally limited to self-defence. See also conflict prevention; peace building; peacemaking; peace support operation. (AAP-6 (2003)) peacemaking A peace support operation, conducted after the initiation of a conflict to secure a ceasefire or peaceful settlement, that involves primarily diplomatic action supported, when necessary, by direct or indirect use of military assets. See also conflict prevention; peace building; peacekeeping; peace support operation. (AAP-6 (2003)

Fogalmak peace support operation
An operation that impartially makes use of diplomatic, civil and military means, normally in pursuit of United Nations Charter purposes and principles, to restore or maintain peace. Such operations may include conflict prevention, peacemaking, peace enforcement, peacekeeping, peace building and/or humanitarian operations. See also conflict prevention; peace building; peacekeeping; peacemaking. (AAP-6 (2003) public information Information which is released or published for the primary purpose of keeping the public fully informed, thereby gaining their understanding and support. (AAP-6 (2003) refugee Any person who, owing to a well-founded fear of being persecuted for reasons of race, religion, nationality, membership of a particular social group or political opinion, is outside the country of his nationality and is unable, or owing to such fear, is unwilling to avail himself of the protection of that country; or who, not having a nationality and being outside the country of his former habitual residence as a result of such events, is unable or, owing to such fear, is unwilling to return to it. (UN) See also evacuee; internally displaced person. (AAP-6 (2003)

Fogalmak rules of engagement
Directives issued by competent military authority which specify the circumstances and limitations under which forces will initiate and/or continue combat engagement with other forces encountered. (AAP-6 (2003) search and rescue The use of aircraft, surface craft, submarines, specialised rescue teams, and equipment to search for and rescue personnel in distress on land or at sea. (AAP-6 (2003) strategic level of war The level of war at which a nation or group of nations determines national or multinational security objectives and deploys national, including military, resources to achieve them. (AAP-6 (2003)

Fogalmak tactical level of war
The level of war at which battles and engagements are planned and executed to accomplish military objectives assigned to tactical formations and units. (AAP-6 (2003) transfer of authority Within NATO, an action by which a member nation or NATO Command gives operational command or control of designated forces to a NATO Command. (AAP-6 (2003) (Forrás: Non-article 5 Crisis response Operations AJP-3.4)

Felhasznált irodalom MC 133/3 NATO’s Operational Planning System
MC 317/1 The NATO Force Structure MC NATO Principles and Policies for Logistics MC 324/1 The NATO Military Command Structure MC 326/1 Medical Support Principals and Policies MC 327/2 NATO Military Policy for Non-Article 5 Crisis Response Operations MC 336/2 NATO Principles and Policies for Movement and Transportation MC NATO Military Assistance to International Disaster Relief Operations MC NATO Command and Control Warfare Policy MC 362/1 NATO Rules of Engagement MC 389/1 Military Committee Policy on NATO’s Combined Joint Task Force Capability

Felhasznált irodalom MC 402 NATO Psychological Operations Policy
MC 411/1 NATO Civil-Military Co-operation Policy MC 422/1 NATO Military Policy on Information Operations MC NATO Training, Exercises, and Evaluation Policy MC Military Concept for the NATO Response Force AAP-6 NATO Glossary of Terms and Definitions AAP-15 NATO Glossary of Abbreviations AJP-01(B) Allied Joint Doctrine AJP-3 Allied Joint Operations

Felhasznált irodalom AJP-3.4.1 Peace Support Operations
AJP Non-Combatant Evacuation Operations (under development) AJP NATO Psychological Operations Doctrine AJP Allied Joint Doctrine for NBC Defence AJP Allied Joint Logistic Doctrine AJP Multinational Joint Logistic Centre Doctrine AJP Allied Joint Medical Support Doctrine AJP NATO Civil-Military Co-Operation (CIMIC) Doctrine

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM KOSSUTH LAJOS HADTUDOMÁNYI KAR

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM KOSSUTH LAJOS HADTUDOMÁNYI KAR"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM KOSSUTH LAJOS HADTUDOMÁNYI KAR

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM KOSSUTH LAJOS HADTUDOMÁNYI KAR"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés