Pénzügytan 4. Pénzügyi piacok.

Az előadások a következő témára: "Pénzügytan 4. Pénzügyi piacok."— Előadás másolata:

1 Pénzügytan 4. Pénzügyi piacok

2 Miről szól az előadás? A pénzügyi piac fogalma
Kínálat és kereslet a pénzügyi piacokon A pénzügyi közvetítők A pénzügyi piacok típusa Pénzügyi szolgáltatások Pénzügyi intézmények Kockázat a pénzügyi piacokon

3 A pénzügyi piac fogalma
Rövid meghatározás: olyan speciális piac, ahol pénzek és pénzügyi instrumentumok önkéntes cseréje zajlik. Bővített meghatározás: Olyan speciális piac, ahol pénzek és különböző devizákban denominált és különböző lejáratú pénzre szóló követelések önkéntes cseréje megy végbe közvetlenül vagy pénzügyi közvetítők útján. Denomináció: egy pénzügyi instrumentum valutaneme. Annak esedékességekor ebben a valutanemben kell az instrumentum által megtestesített kötelezettséget teljesíteni.

4 A pénzügyi piacok sematikus ábrája
Közvetlen tőkeáramlás Közvetlen tőkeáramlás Értékpapírpiac, Tőzsde Megtakarítók Forrást igénylők Közvetett tőkeáramlás Közvetett tőkeáramlás Pénzügyi közvetítők Kereskedelmi bankok Befektetési alapok Nyugdíjalapok Biztosítók Takarékpénztárak

5 Kínálat a pénzügyi piacokon
Megtakarítók (nem pénzügyi szereplők) Háztartások: ideiglenes és tartós megtakarításaiknak keresnek befektetési lehetőséget. Jellemzően megtakarításaik meghaladják hiteleiket. Vállalatok: ideiglenes forrásbőség esetén keresnek befektetési lehetőséget Állam: ideiglenes forrásbőség esetén keres befektetési lehetőséget

6 Kereslet a pénzügyi piacokon
Forrásigénylők Vállalatok, állam, háztartások Likviditásuk megteremtése (fizetési kötelezettségeik késedelem nélküli teljesítése) érdekében keresnek átmeneti forrásokat Beruházásaik, tartós eladósodottságuk finanszírozása érdekében keresnek tartós forrásokat.

7 A pénzügyi piacok funkciói
Likviditásfeleslegek, megtakarítások eljuttatása a likviditási szükséglettel, finanszírozási igénnyel rendelkezőkhöz. Különböző törvényes fizetőeszközök cseréje.

8 A pénzügyi piacok típusai 1.
Pénzpiac, tőkepiac, devizaátváltások piaca Pénzpiac Hagyományos felfogásban a rövidtávú hitelezést végzi, az átmeneti pénztöbblettel rendelkezők finanszírozzák az átmeneti pénzhiánnyal küszködő szereplőket. Tipikus pénzügyi instrumentumai a bankrendszerre szóló követelések: betétek, váltók, bankközi hitelek. Pénzpiaci eszköznek tekintjük az egy éven belül lejáró értékpapírt és hitelt. Új felfogás szerint a pénzpiac az, ahol a cserélt pénzügyi instrumentum a monetáris rendszer (a jegybank és a kereskedelmi bankok) passzívája (pl. pénz, betét, jegybanki kötvény, kereskedelmi banki váltó vagy értékpapír)

9 A pénzügyi piacok típusai 2.
Tőkepiac A megtakarítások beruházásokká történő átalakítását szolgáló mechanizmus, itt történik a finanszírozási igények kielégítése. A tőkepiacok pénzügyi eszközeinek lejárata több mint egy év. Új felfogás szerint a tőkepiac az, ahol a cserélt pénzügyi instrumentum a monetáris rendszeren kívüli gazdasági szereplő passzívája (pl. államkötvény, részvény, vállalati kötvény).

10 A pénzügyi közvetítők 1. Feladatuk a pénzkereslet és pénzkínálat gyorsabb egymásra találásának elősegítése, a kockázat csökkentése, a biztonság növelése. Közvetett forrás-közvetítést végeznek, azaz befogadják a megtakarításokat (betétet gyűjtenek), és azokból saját kockázatukra nyújtanak kölcsönt vagy fektetnek be. Végezhetnek közvetlen forrás-közvetítést is, azaz csak összehozzák a partnereket, de a befektetést közvetlenül a megtakarító megbízásából és kockázatára hajtják végre (pl. államkötvényt vásárol) Tipikus pénzügyi közvetítő szervezetek a kereskedelmi bankok, befektetési alapok, befektetési társaságok, nyugdíjalapok, biztosítók, takarékpénztárak.

11 A pénzügyi közvetítők 2. Banki pénzügyi közvetítők
Kereskedelmi bankok Takarék- és hitelszövetkezetek Jelzálogbankok Lakás-takarékpénztárak Nem banki pénzügyi közvetítők Intézményi befektetők: Befektetési alapok, nyugdíjpénztárak, biztosítók Egyéb nem banki közvetítők:lízingcégek, brókercégek.

12 A kereskedelmi bankok pénzügyi közvetítő tevékenysége 1.
Összekapcsolja a különböző megtakarítói és finanszírozói igényeket. Ennek során passzív, aktív és semleges (közömbös) banki ügyleteket (bankműveleteket) végez, és egyéb banki szolgáltatásokat nyújt. Passzív banki ügylet: amelynek során a banknak tartozása keletkezik (pl. betétgyűjtés, hitelfelvétel a jegybanktól). Célja az idegen források összegyűjtése, pótlólagos források szerzése. Aktív banki ügylet: amelynek során a banknak követelése keletkezik (hitel nyújtása, betét elhelyezése más banknál, értékpapír vásárlása). Célja a bank által gyűjtött források kihelyezése nyereségszerzési célból.

13 A kereskedelmi bankok pénzügyi közvetítő tevékenysége 2.
Fizetési forgalom lebonyolítása: a pénztulajdonosok közötti pénzmozgások, a pénzforgalom lebonyolítása. A pénzforgalom lehet készpénzes és számlapénzforgalom. Ez utóbbi fontos feltétele, hogy az érintett ügyfelek számlát nyissanak a banknál és megállapodjanak, hogyan rendelkezhet a számlatulajdonos a pénze felett. E szerződések kiegészülhetnek betéti és hitel-megállapodással, bankkártya szerződéssel, valamint internet és/vagy telebankos megállapodással.

14 A kereskedelmi bankok pénzügyi közvetítő tevékenysége 3.
Egyéb bankszolgáltatások Pl. pénzváltás, értékpapírügyletek, pénzügyi tanácsadás, lízing, biztosítás. Köre egyre inkább növekvő. Közös jellemzőjük, hogy a banknak sem követelése, sem tartozása nem keletkezik. A bankok meghatározott díj ellenében végzik e tevékenységeket.

15 Intézményi befektetők 1.
Összegyűjtik a háztartások és részben a vállalkozások megtakarításait, melyeket különböző kollektív befektetési formák keretében kezelnek, és a pénz- és tőkepiacokon fektetnek be. A befektetési alapok, nyugdíjpénztárak és biztosítók a legnagyobb pénz- és tőkepiaci befektetők közé tartoznak, mert a hosszabb távra rájuk bízott óriási tőkemennyiséget államilag szabályozott, illetve saját maguk által meghatározott módon a pénz- és tőkepiacon fektetik be.

16 Intézményi befektetők 2.
A befektetési alap A befektetők közös tulajdonában lévő vagyontömeg, melyet az alapkezelő (általában bankok vagy biztosítók közreműködésével) hoz létre, és folyamatosan kezel. Az egyes befektetők részesedését ebből a közös vagyontömegből a befektetési jegyek testesítik meg, melyeket az alapkezelő a befektetési jegyek vásárlói számára értékesít. A közös vagyontömegből egy adott napon az egy befektetési jegyre jutó hányadot az egy jegyre jutó nettó eszközérték, vagyis a befektetési jegy árfolyama mutatja meg.

17 Intézményi befektetők 3.
A befektetési alap kezelőjének feladatai:  értékpapír, azaz befektetési jegyek kibocsátása → tőkegyűjtés, befektetések megszervezése, lebonyolítása → tőkekihelyezés, az alap befektetéseinek folyamatos kezelése → vagyonkezelés A befektetések (portfolió) összetételét (betét, állampapír, részvény) – az alap jellegének megfelelő befektetési arányokat figyelembe véve - minden esetben igyekszik úgy alakítani, hogy a kockázatok kezelése mellett a befektetők a lehető legmagasabb hozamot érjék el.

18 Intézményi befektetők 4.
Biztosítók A biztosítási szerződések keretében befizetett összegekből felhalmozott forrásokat a hazai és nemzetközi pénz- és tőkepiacokon fektetik be, így kerülnek az intézményi befektetők közé. A tőkepiacon eredetileg az életbiztosítók voltak aktívak, mivel az életbiztosítási termékekhez kötődő előtakarékossági periódusban felhalmozott megtakarítások hosszú, akár több évtizedes időtávra jelentenek befektetendő forrást a biztosítók számára.

19 „Mágikus háromszög” Jövedelmezőség, likviditás, szolvencia.
Szolvencia: egy szereplő akkor szolvens, ha eszközeinek piaci értéke fedezetet biztosít idegen forrásai visszafizetésére. A pénzintézeteknek e három követelmény figyelembevételével kell tevékenységüket megszervezni.

20 Kockázat a pénzügyi piacokon
Nem pénzügyi kockázatok: természeti csapások, politikai, jogi szabályozás változása, technikai-technológiai, emberi tényezővel kapcsolatos. Pénzügyi kockázatok: Piaci: kamatláb-, hozam-, árfolyamkockázat Intézményi: hitelezési (nemfizetés), likviditási (nem időben történő törlesztés), transzfer- (az átutalt összeg nem érkezik meg)

21 Pénzügyi szolgáltatások 1.
A pénzügyi szolgáltatások, jellegükből és kockázatukból adódóan megkövetelik, hogy azokat csak olyan intézmények végezhessék, amelyek tevékenységére részletes prudenciális felügyeleti előírások vonatkoznak. A prudenciális szabályok olyan speciális gazdálkodási követelményeket állítanak fel a bankokkal szemben, amelyek garanciát jelenthetnek mindenkori és tartós fizetőképességük megőrzésében. A biztonságos működést törvények és felügyeleti intézmények, hivatalok (MNB, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) biztosítják.

22 Pénzügyi szolgáltatások 2.
betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű - nyilvánosságtól történő elfogadása; pénzkölcsön nyújtása; pénzügyi lízing; pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása; készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása és az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása; kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása; valutával, devizával váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység; pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység); befektetési alap letétkezelés; készpénzátutalás.

23 Pénzügyi szolgáltatások 3.
Pénzügyi szolgáltatást alapvetően pénzügyi intézmény végezhet. Bizonyos tevékenységeket kizárólag csak meghatározott intézménytípusban lehet folytatni. Így betétgyűjtési tevékenységet kizárólag hitelintézet végezhet, és kizárólag hitelintézet jogosult a saját tőkéjét meghaladó mértékben visszafizetendő pénzeszköznek a nyilvánosságtól való gyűjtésére.

24 Pénzügyi intézmények 1. Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások.
A hitelintézet lehet bank, szakosított hitelintézet vagy szövetkezeti hitelintézet (takarék-, illetőleg hitelszövetkezet). A bank az a hitelintézet, amely üzletszerűen betétet gyűjt, valamint pénzforgalmi szolgáltatást üzletszerűen nyújt. Csak bank kaphat engedélyt arra, hogy az összes pénzügyi szolgáltatási tevékenységet együttesen végezhesse.

25 Pénzügyi intézmények 2. A szakosított hitelintézet (pl. lakás-takarékpénztár, jelzálog-hitelintézet), jogosult a pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek meghatározott körének végzésére, de nem végezheti a pénzügyi szolgáltatási tevékenységek teljes körét együttesen.

26 Kamat A betétek után a bank kamatot fizet.
A bank a nyújtott hitelért, a kölcsöntőke használatáért díjat, azaz kamatot számít fel. A két kamat különbsége a kamatrés (vagy idegen kifejezéssel kamatmarzs), amely a működési költségekkel csökkentve, döntő részét adja a bankok nyereségének. A kamat a pénz időértékét jelzi. A pénz időértékén azt értjük, hogy a különböző jövőbeli időpontokban realizált azonos pénzösz-szegeknek ma más és más értéke van a számunkra.

27 Vizsgakérdések I. Ismertesse a pénzügyi piac bővebb fogalmát
Melyek a pénzügyi piacok funkciói Mit értünk a pénzpiac hagyományos és új fogalmán? Mit értünk a tőkepiac hagyományos és új fogalmán? Ismertesse a pénzügyi közvetítők típusait

28 Vizsgakérdések II. Kit tekintünk intézményi befektetőnek
Sorolja fel a kereskedelmi bankok fő tevékenységeit Mi a feladata a befektetési alap kezelőjének? Melyek a legfontosabb pénzügyi szolgáltatások? Ismertesse a pénzügyi intézmények rendszerét!

29 Köszönöm a figyelmet!