Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás

Az előadások a következő témára: "Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás"— Előadás másolata:

1 Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás
A gyorsulás

2 idő 1s 2s 3s Megtett út 1m 4m 9m Sebesség 2m/s 4m/s 6m/s Gyorsulás 2m/s2

3 Tapasztalat Ha egy test sebessége egyenlő időközönként egyenlő értékkel változik, akkor a test mozgása egyenletesen változó mozgás. A lejtőn leguruló golyó egyenes vonalú egyenletesen változó mozgást végez.

4 Gyorsulás A gyorsulás az a mennyiség, amely megmutatja, hogy mekkora az egyenletesen változó mozgást végző test egységnyi idő alatt bekövetkező sebességváltozása. Gyorsulás jele: mértékegysége:

5 Az egyenletesen változó mozgás gyorsulása
Annak a testnek nagyobb a gyorsulása, amelyiknek: - ugyan akkora sebességváltozáshoz rövidebb időre van szüksége, vagy - ugyanannyi idő alatt nagyobb a sebességváltozása

6

7 A sebesség meghatározása egy tetszőleges időpillanatban
• ha nincs kezdeti sebesség, (v0=0): v = a ⋅t • ha van kezdeti sebesség: v=v0+a·t

8 Az út meghatározása egy t időpillanatban
Négyzetes úttörvény: ha nincs kezdeti sebesség, (v0=0): s = a/2 ⋅ t2 ha van kezdeti sebesség: s = v 0⋅ t + a/2 ⋅ t2

9 Az gyorsulás meghatározása egy tetszőleges időpillanatban
a=állandó

10 Feladatok A trolibusz indulás után 1,5m/s2 állandó gyorsulással halad. Mennyi idő múlva lesz a sebessége 54 km/h? A 36 km/h sebességgel haladó gépkocsi 4 másodperc alatt áll meg egyenletesen lassulva. Mekkora állandó gyorsulással haladt fékezéskor?

11 A szabadon eső test mozgása
A testek olyan esését, amelynél csak a gravitációs mező hatása érvényesül, minden más hatás elhanyagolható szabadesésnek nevezzük

12 Ejtőzsinórok

13 A szabadesés egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás
Magyarországon, földközelben a szabadon eső testek sebessége másodpercenként 9,81 m/s –al nő. Kerekített érték: a≈ 10 m/s

14 A XVII. Század egyik legnagyobb itáliai tudósa, Galileo Galilei ( ) többek között a szabadon eső testek kísérleti vizsgálatával írta be nevét a fizika történetébe. A hagyomány szerint méréseit a pisai ferde toronyból végezte. Meglepődve tapasztalta, hogy a torony felső emeletéről leejtett nehéz vas- és könnyű fagolyó egyszerre esik a talajra. Kimondta, hogy minden szabadon eső test – tömegétől függetlenül – egyenlő gyorsulással mozog.