Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kamaszok kapcsolatai: Pszichoszociális tényezők szerepe a magyar serdülők életmódjában az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kamaszok kapcsolatai: Pszichoszociális tényezők szerepe a magyar serdülők életmódjában az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi."— Előadás másolata:

1 Kamaszok kapcsolatai: Pszichoszociális tényezők szerepe a magyar serdülők életmódjában az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi kutatás 2002–2010 közötti adatai alapján   Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXII. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szervezők: Költő András és Zsiros Emese Diszkutáns: Kökönyei Gyöngyi

2 Fokozott társas aktivitás, mint a droghasználat/lerészegedés rizikófaktora a serdülőkorú fiatalok körében Arnold Petra, Zsiros Emese, Költő András, Simon Dávid, Németh Ágnes Magyar Pszichológiai Társaság XXII. Országos Tudományos Nagygyűlés, Budapest,

3 Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása
(HBSC - Health Behaviour in School-aged Children)

4 HBSC kitekintő WHO Keresztmetszeti vizsgálat 4 évente
Résztvevő országok 2009/2010 WHO Keresztmetszeti vizsgálat 4 évente Hazánk közel 30 éve 43 ország Kutatás vezető: Németh Ágnes

5 A serdülőkorú fiatalok közérzetének, önminősített egészségének, életmódjának és azok hátterében álló bio-pszicho-szociális tényezők vizsgálata. A fiatalok önminősített egészségi állapotának, közérzetének és egészségmagatartásának monitorozása, trendelemzés Eredmények országok közötti összehasonlítása Információgyűjtés, nemzetközi adatbank létesítés A résztvevő országok kutatási potenciáljának fejlesztése (nemzetközi együttműködés) Az eredmények és tapasztalatok publikálása a felhasználók számára (döntéshozók, egészségügyi szakemberek, pedagógusok, szülők és a fiatalok) Célok

6 Módszer Célcsoport: 5., 7., 9. és 11. osztályos tanulók Mintavétel:
Mintavétel: Mintavétel módja: reprezentatív, többlépcsős, rétegzett (régió, településtípus, iskolatípus) Mintavételi egység: osztály Mintavételi keret: közoktatási statisztika Adatfelvétel módszere: Önkitöltős, önkéntes, anonim kérdőív, osztályos lekérdezés, passzív beleegyezés, etikai bizottság jóváhagyásával

7 Fő témakörök Demográfiai (kor, nem, család összetétele, szülők foglalkozása, iskolázottsága, anyagi háttér) Egészségmagatartás (dohányzás, alkoholfogyasztás, illegális szerhasználat, fizikai aktivitás, szabadidős tevékenység, szexuális magatartás, étkezési minták és szájhigiénia) Egészség-percepció (egészséggel és élettel való elégedettség, testi és lelki panaszok) Egyéni és társas erőforrások (önértékelés, testkép, biológiai érés, családi kapcsolatok és támogatás, kor-társkapcsolatok és támogatás, iskola és tanárok percepciója)

8

9 Fokozott társas aktivitás, mint a droghasználat/lerészegedés rizikófaktora a serdülőkorú fiatalok körében

10 Elemezés relevanciája, célja

11 Relevancia: A kortárskapcsolatok jelentős hatással bírnak a serdülők szerfogyasztására  ESPAD 2007: saját szerfogyasztás és barátok szerfogyasztása, lerészegedés között szignifikáns kapcsolat (Elekes, 2009) Cél: A társas aktivitás és a drogfogyasztás/lerészegedés közötti kapcsolat vizsgálata Hipotézis: Nagyobb társas aktivitás  nagyobb valószínűség a szerhasználatra, lerészegedésre

12 Módszer

13 A minta megoszlása nem és évfolyam szerint (HBSC 2009/2010)
% N Nem fiú 51,3 2334 lány 48,7 2218 összesen 100,0 4552 Évfolyam 9. 49,1 2237 11. 50,9 2315

14 Elemzésbe vont változók: célváltozók
Lerészegedés életprevalencia (67,3%) Drogfogyasztás (tiltott és/vagy visszaélésszerű legális szer) életprevalencia értéke (30,7%) Ecstasy, MDMA Amfetaminok (speed) Alkohol és gyógyszer együttes használata Visszaélésszerű gyógyszerhasználat Inhalánsok (ragasztó, oldószer) Mágikus gomba, növényi drogok Kannabisz Egyéb drog

15

16 Elemzésbe vont változók: háttérváltozók
Közeli fiú/lány barátok száma (Válaszlehetőség: egy sincs/egy/kettő/három vagy több) (Reciprocitás ellenőrzésére nincs lehetőség). Barátokkal töltött iskola utáni délutánok száma hetente (Válaszlehetőség: a hét 0-5 napja) Otthontól távolt töltött esték száma hetente (Válaszlehetőség: a hét 0-7 napja) Barátokkal telefonon, interneten való kapcsolattartás gyakorisága (Válaszlehetőség: ritkán vagy soha/a hét 1-2 napján/3-4 napján/5-6 napján/minden napján) Tanulók szociális önértékelése (Harter, 1988) (Öt tétel a társas elfogadottságról és baráti kapcsolatok kialakításáról. Skálapontérték Cronbach-alfa=0,704) Probléma megbeszélés könnyedsége a legjobb baráttal (Válaszlehetőség: nagyon nehezen/nehezen/ könnyen/ nagyon könnyen)

17 Elemzésbe vont változók: kontrollváltozók Drogfogyasztás és lerészegedés életprevalencia értéke kontrollváltozók szerint a 9. és 11. évfolyamosok körében (N=4552) Drog Lerészegedés Szign. % N Nem Fiú 34,1 780 73,2 1680 ,000 Lány 27,2 599 63,0 1383 Iskola típusa Gimnázium/ szakközépiskola 27,9 941 65,7 2210 Szakiskola/ szakmunkásképző 39,4 438 76,0 853 Évfolyam 9. 26,1 573 60,0 1313 11. 35,1 806 76,2 1750 Település Főváros 37,7 228 nsz Megyeszékhely/ város 30,3 655 Falu/tanya 28,9 495

18 Eredmények (Bináris logisztikus regresszió)

19 Drogfogyasztás és társas aktivitás egyes változóinak esélyhányadosa és statisztikái kontrollváltozók bevonásával (N=4552)  Társas aktivitás változói Esélyh. CI (95%) Wald Sig. Közeli fiú barátok száma 1,174* 1,049-1,315 7,773 ,005 Közeli lány barátok száma ,915 0,824-1,016 2,772 ,096 Tanítás után a barátokkal együtt töltött napok száma 1,156* 1,096-1,219 28,889 ,000 Esténként barátokkal együtt töltött napok száma 1,245* 1,189-1,303 89,098 Telefonon, interneten barátokkal való kapcsolattartás gyakorisága 1,099* 1,039-1,164 10,625 ,001 Tanulók szociális önértékelése 1,024 0,995-1,055 2,593 ,107 Probléma-megbeszélés könnyedsége a legjobb baráttal 1,163* 1,027-1,317 5,68 ,017

20 Lerészegedés és társas aktivitás egyes változóinak esélyhányadosa és statisztikái a kontrollváltozók bevonásával (N=4552) Esélyh. CI (95%) Wald Sig. Közeli fiú barátok száma 1,273* 1,151-1,409 21,923 ,000* Közeli lány barátok száma ,926 ,833-1,029 2,019 ,152 Tanítás után a barátokkal együtt töltött napok száma 1,185* 1,125-1,248 41,469 Esténként barátokkal együtt töltött napok száma 1,443* 1,358-1,534 139,409 Telefonon, interneten barátokkal való kapcsolattartás gyakorisága 1,179* 1,113-1,248 31,503 Tanulók szociális önértékelése 1,057* 1,026-1,089 13,610 Probléma-megbeszélés könnyedsége a legjobb baráttal 1,322* 1,166-1,499 18,895

21 < Társas aktivitás változói Esélyhányados Drog Lerészegedés 1,174*
Közeli fiú barátok száma 1,174* < 1,273* Közeli lány barátok száma 0,915 ,926 Tanítás után a barátokkal együtt töltött napok száma 1,156* 1,185* Esténként barátokkal együtt töltött napok száma 1,245* 1,443* Telefonon, interneten barátokkal való kapcsolattartás gyakorisága 1,099* 1,179* Tanulók szociális önértékelése 1,024 1,057* Probléma-megbeszélés könnyedsége a legjobb baráttal 1,163* 1,322*

22 Összegzés, következtetések

23 Legerősebb kockázati tényező: közeli fiú barátok száma; otthonról barátokkal távolt töltött esték száma; probléma megbeszélés könnyedsége csak lerészegedés esetén! (Társas támogatottság!) Droghasználat<lerészegedés: A fokozott társas aktivitás nagyobb kockázati tényező a lerészegedés mint a droghasználat tekintetében Hipotézisünk beigazolódott: a társas aktivitás mértékével nő a droghasználat/lerészegedés kockázata. Alátámasztja ESPAD 2007 (Elekes 2009): Lerészegedés+tiltott szer prevalencia értéke: Társas szabadidős tevékenység > Individuális tevékenység Társas szabadidős tevékenységet preferáló diákok körében: Lerészegedés prevalencia értéke > Tiltott szer prevalencia értéke Hasonló kutatások a barátok szerfogyasztását, és az olyan együtt töltött alkalmak számát nézik, amelyek szülői (vagy felnőtt) felügyelet nélkül zajlanak.

24 Fokozott társas elszigeteltség kockázati tényező?
Beavatkozási pontok „Mesterséges”: Iskolán kívüli prevenció, szabadidős alternatívák „Természetes”: Hazai és nemzetközi kutatások szerint csökken a társas tevékenységet preferálók aránya fiatalok körében, és nőtt az individuális, otthon ülős tevékenységet folyatatók aránya  kihathat a szerfogyasztási szokásokra Fokozott társas elszigeteltség kockázati tényező?

25 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Kamaszok kapcsolatai: Pszichoszociális tényezők szerepe a magyar serdülők életmódjában az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések