Vázlat: Az oktatási segédanyag célja A téma helye a tantervekben

Az előadások a következő témára: "Vázlat: Az oktatási segédanyag célja A téma helye a tantervekben"— Előadás másolata:

1 MÓDSZERTANI SEGÉDANYAG BÁNTALMAZÁS OKTATÓFILMEK FELDOLGOZÁSÁHOZ Készítette: Jékely Endréné

2 Vázlat: Az oktatási segédanyag célja A téma helye a tantervekben
A téma feldolgozásának jellemzői Módszerek és eljárások

3 A segédanyag célja az iskolák felé:
Tudatosítani az iskolákkal, hogy a bántalmazás iskolai kezelésében vannak partnerei. Hozzásegíteni programot befogadó intézményeket ezen a területen kitűzött pedagógia céljai eléréséhez. Megerősíteni a pedagógusokat abban, hogy kell és érdemes a filmeken megjelenő témákkal foglalkozni.

4 A téma helye a tantervekben
Nat-ban kerettantervekben helyi tantervekben

5 A Nat- ban Az iskolai nevelés- oktatás alapvető célja:
a kulcskompetenciák fejlesztése. A Nat kulcskompetencia értelmezése: azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban.

6 A módszertani segédanyag kulcskompetencia területei:
Anyanyelvi kommunikáció kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia

7 A NAT kiemelt fejlesztési feladatai
a kulcskompetenciákra épülnek és összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. A témánkat érintő kiemelt fejlesztési feladatok: testi és lelki egészség énkép, önismeret felkészülés a felnőtt lét szerepeire.

8 Témánk helye az intézmények helyi tanterveinek órakeretében:
Tantárgyakban: biológia és osztályfőnöki órákon. Modulokban: egészségtan, társadalomismeret, etika, médiaismeret, dráma, mozgókép és médiaismeret.

9 Helye a tanórán vagy iskolán kívül
Szakkörökben, diák-önkormányzati programokon, tantárgyközi feldolgozásában: projektben, témahéten: tanórák átcsoportosításával, helyi civil szervezetek, közösségi szerveződések, ifjúsági klubok által működtetett programokon.

10 A módszertani segédanyag jellemzői:
nem óravázlatok, hiszen azt csakis a pedagógus készítheti egy tanulócsoportra, tartalma és módszerei lehetővé teszik a pedagógus teljes szabadságát, a feldolgozás alapja minden esetben az oktatófilm.

11 A tanulók munkaanyaga:
Felépítése: A pedagógus agyaga: a témakör helye az oktatásban, nevelési-oktatási célok megjelölése, a bántalmazás bevezető modulja, a témák célmegjelölése, a témák modulos feldolgozása. A tanulók munkaanyaga: - a modulok tanulói tevékenységeit, feladatait tartalmazzák.

12 A modulos feldolgozás indokai
általuk jól láthatók a témák részcéljai, alkalmazkodnak a tanulócsoport jellemzőihez, alkalmazkodnak az iskola szűk időkereteihez, más tanórai, tanórán kívüli, esetleg iskolán kívüli programokba illeszthetők.

13 A modulok szerkezete a foglakozások leírását három mezőre osztottam:
a Mit?- ben a célok és fejlesztendő területek, a Mivel?-ben a tevékenységek, feladatok, a Hogyan? - ban a módszerek, eljárások, munkaformák és a feldolgozás más megjegyzései találhatók.

14 Milyen célokkal állítottuk össze a módszertani segédanyagot?
segíteni gyereket bántalmazás felismerésében, önismeretét és a csoportismeretét fejlesztve segíteni a bántalmazás okainak megértésében, megfogalmazásában, segítségkérésre és segítségadásra bátorítani.

15 Az ezeket szolgáló a feladatok:
Felismertetés: általában zárt végű, általában többválasztásos írásbeli, képelemzésen alapuló egyéni szóbeli és írásbeli feladatok. Ok-feltárás és megfogalmazás: többválasztásos zárt és nyílt írásbeli, ok-okozati összefüggésen alapuló, időrendet követő történetalkotást és összehasonlítást kívánó egyéni és csoportos feladatok. Segítségkérés: általában egyválasztásos zárt és nyílt írásbeli és szóbeli feladatok.

16 A feladatokhoz kapcsolódó általános tudnivalók
A tanári és tanulói anyag is tartalmazza valamennyit. a pedagógus anyagában dőlt betűvel különböztetjük meg minden feladat, tanulói tevékenység közös értékeléssel zárul függetlenül a munkaformától a nyert adatok alkalmasak egyszerű következtetések levonására a feldolgozáshoz időt kell hagyni, ami mindig több, mint amit a pedagógus gondol.

17 Módszerek, szervezési módok, munkaformák a Hogyan? mező tartalmai:
az oktatási stratégiák értelmezésével /célközpontú, szabályozáselméleti/ nem foglalkoznék részletesebben, a tanulásszervezés szempontjából komplex metodika, módszer: a tanár és tanuló együttes tevékenysége az oktatás - folyamat, nehezen megállapítható, hol van az egyik módszer vége, és hol kezdődik a másik, a hogyan mezőben a domináló munkaformákat és módszereket jelölöm. A módszerek, munkaformák fogalmánál a Falus Iván által szerkesztett Didaktika felsőoktatási tankönyvet ( Nemzeti Tankönvvkiadó, Budapest) használtam

18 A fent ismertetett nevelési-oktatási céljaim eléréséhez a következő módszereket alkalmaztam:
megbeszélés- a következtetések közös levonásánál vita- az eltérő tanulói vélemények ütköztetésénél kooperatív módszer – csoport és páros munkák esetén szerepjáték írásbeli kikérdezés- a gyerek egyéni véleményének megismeréséhez ajánlásban:projekt

19 Részletesebben kettővel szeretnék foglalkozni:
Első: a kutatásmódszertanból származó egyéni írásbeli kikérdezés módszere, ahol nyílt kérdéseket zárt kérdések közül rangsorolást igénylőt, választást igénylőt, intenzitáskérdést alkalmaztam.

20 A módszer előnye: tanulói aktivitásra serkent a munka jól irányítható
ismeretek, vélemények, attitűdök feltárására alkalmas mindenki véleménye megjelenik a levonható egyszerű, gyakoriságon alapuló következtetések támpontot adhatnak a további munkához.

21 Hátránya: előkészítő munkát igényel az értékelés időigényes
a zárt kérdések értékelése azonnal alkalmas következtetések levonására a nyílt válaszok értékelése izgalmas, de lehet, hogy tartalomelemzést kíván.

22 A másik módszer: kooperatív:csoportban végzett tanulói tevékenység
Előnye: fejleszti a témánk szempontjából fontos szociális és együttműködési képességeket, alkalmas a témánk szempontjából szintén fontos előzetes tanulói tudás összegyűjtésére, és olyan állásfoglalások megfogalmazására, melyet az egyén nem szívesen vállal, szeretik a gyerekek, és aktivizálja őket.

23 Hátránya: gondot jelenthet a csoport összeállítása
a csoportalakítás szempontjai attól függenek, hogy milyen oktatási célt szolgálnak - a mi céljaink szempontjából ennek nincs különös jelentősége: lehet önkéntes alapú, más órákon alkalmazott vegyes csoport. a csoportvezető személye is nehézséget jelenthet - a mi esetünkben bárki lehet, akit a csoport kijelöl. felborítja a terem rendjét, és zajjal jár.

24 Munkaformák, szervezési módok a Hogyan? mezőben
a munkaforma elnevezés a tanuló felőli, a szervezési mód a pedagógus felőli megjelölés. a módszertani segédanyagban alkalmazottak: egyéni, frontális, páros és csoportmunka. Ebben a feldolgozásban az egyéni és csoportmunka dominál, ez talán elősegíti a Bántalmazás témájának iskolai feldolgozását.

25 Felhasznált irodalom Dr. Buda Mária(2005): Tehetünk ellene? Dinasztia Tankönyvkiadó Budapest, 2005. Falus Iván( szerk.)(2000): Bevezetés a pedagógia kutatás módszereibe Budapest, 2000. Falus Iván( szerk.)(1998): Didaktika Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 1998. Ollé János - Szivák Judit (2006): Mód-Szer-Tár Okker Kiadó Budapest, 2006. N. Kollár Katalin - Szabó Éva ( szerk.)(2004): Pszichológia pedagógusoknak Osiris Kiadó Budapest,2004.