Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Regionális Gazdaságtan

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Regionális Gazdaságtan"— Előadás másolata:

1 Regionális Gazdaságtan
4. előadás 2005. október 14. Prof. Dr. Lengyel Imre - Bajmócy Zoltán Szegedi Tudományegyetem Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet Telephelyválasztás és térbeli piacszerkezetek

2 Két inputforrás és egy piac
az üzem technológiája adott (nem változhat), azaz a szükséges inputok mennyisége külön-külön rögzített (amennyi a telephelyen levő üzem technológiájához kell), a két eltérő típusú input fajlagos (egységnyi mennyiségű), egységnyi távolságra jutó szállítási költsége ugyanaz, csak a súlytól függ, a telephely bárhol elhelyezkedhet a síkon (a termelési tényezők térben egyenletesen megtalálhatók).

3 A Weber-Moses telepítési-háromszög

4 Weber-féle telephelyelmélet
A feldolgozóipar modellezése: kohászat (vasérc, szén, és egyetlen tengeri kikötő) Kiszámítható a minimális szállítási költségű telephely földrajzi helye: a háromszög belsejében, avagy vonalain (csúcsaiban) Izotim: az inputlelőhelyek, avagy a piac körüli azonos szállítási költségű pontok mértani helye (koncentrikus körök) Izodapán: a telephely körüli, azonos szállítási költségű pontok mértani helye (általában nem koncentrikus körök), a három izotim összegéből adódik (a három körrendszer metszési pontjai alapján ) Kritikus izodapán: amelyen belül nyereséges, kívül pedig veszteséges a telephely (a magas szállítási költségek miatt)

5 Módosító tényezők: Települések (a munkaerő): akkoriban gyalog jártak dolgozni (a munkaerő szükséges mennyisége lényeges) Agglomeráció (a gazdasági tevékenységek térbeli tömörülése, üzleti szolgáltatások kritikus tömege): megosztható, emiatt olcsóbb közös szolgáltatások (logisztikai, kereskedelmi, jogi, műszaki stb.)  A telephelyet a kritikus izodapánon belüli településre célszerű vinni

6 Weber becslési eljárása (több inputforrás, egyetlen piac)
Tegyük fel: m-féle inputot kell felhasználnunk a technológia adott (azaz mindegyik inputból rögzített mennyiségre van szükség) egy-egy településről egyféle inputot szállítunk  Weber kétféle mutatót dolgozott ki

7 Anyagindexek: 1 tonna output előállításához szükséges i-edik input (nyersanyag) súlya: ai (i=1, 2, … m): Telephelysúly: 1 tonna output (késztermék) és a hozzá felhasznált inputok együttes súlya:

8 Input-orientált (nyersanyagra) telepítés (súlyvesztő tevékenység): mivel van olyan domináns i nyersanyag, amelyre . Output-orientált (piacra) telepítés (súlynyerő tevékenység): ha a késztermék súlya a domináns, azaz: Egyéb esetben: egy közbenső pontba telepítés

9 Launhardt-Weber modell
Több település: mindegyik inputforrás és piac is lehet egyúttal Egyetlen telephely A szállítási költségek az inputféleségtől függnek Légvonalban történő szállítás Kérdés: hol van a minimális szállítási költségű telephely földrajzi helye?

10

11 Jelölések: Települések: Mi ahol i = 1, 2, …, n
Output szállított mennyisége: q (Mi) Input szállított mennyisége: q1(mi), q2(Mi), …, qm(Mi) Egységnyi output fajlagos száll. ktg.: t Egységnyi input fajl száll ktg: t1, t2, …, tm P telephely távolsága az i-edik településtől: d (Mi, P) Keressük azt a P pontot, amelyre az összes szállítási költség minimális

12 Térbeli piacszerkezetek
Kiinduló feltételeink: Egyetlen termékpiac (homogén termékekkel) Mindegyik piaci szereplőnek egyetlen telephelye van (térben pontszerű), ugyanazon technológiát alkalmazzák Mindegyik piaci szereplő racionális. A vállalkozó profitorientált (profit maximalizáló). Egy síkból indulunk ki, ahol a háztartások (fogyasztók) egyenletesen helyezkednek el. A közlekedés, szállítás bárhol lehetséges (légvonalban mért távolságot veszünk alapul).

13 A térbeli monopólium piacterülete
Egyetlen piaci szereplő transzferálható javakkal FOB-ár (free on board – költségmentesen hajóra/vonatra/teherautóra rakva), amely megegyezik a termelési költség és a felrakási költség összegével A vásárló a FOB-ár és a szállítási költség összege alapján dönt a vásárlásról Alapkérdés: milyen összefüggés található a fogyasztónak az eladótól (telephelytől) mért távolsága (d), a FOB-ár (p) és az eladható mennyiség (q) között? Milyen távolságig lehet/érdemes eladni ezt a terméket, mekkora a piaci szereplő piacterülete?

14 Jelölések Három változót nézünk: ár (FOB-ár), mennyiség, távolság (a telephelytől) Az eladó kínálati függvénye (ár-távolság) a FOB-árat kifejező p0 pontból kiinduló egyenes (pozitív meredekségű) A vevők keresleti függvénye (ár-mennyiség) ellenben csökkenő meredekségű  megadható egy mennyiségi-távolsági függvény a telephely körüli piac térbeli kiterjedése (d2) Ezt a piacterületet szokás az eladó természetes piacának, lokális piacának, természetes monopóliumának nevezni

15

16 Térbeli monopólium profitmaximalizálása
A termelő körül kialakul egy természetes piacterület, ahol ez a termelő monopolhelyzetben van. Kérdés: milyen ár mellett és piacterület esetén maximális az eladó profitja? Hogyan maximalizálja profitját a térbeli monopólium? Hogyan kell megállapítani a FOB-árat, hogy a profit maximális legyen?

17 Feltételezzük: A vásárlók DS térbeli keresleti görbéje alulról konvex A határköltség függvény (MC) konstans, azaz vízszintes. Ott maximális a profit, ahol a határbevétel (MRS) egyenlő a határköltséggel (MC). Ez a metszéspont pedig meghatározza azt a q* mennyiséget, amely alapján meghatározható a keresett p* ár.

18 A térbeli monopólium árképzése

19 Hogyan értelmezhető a térbeli monopolista árképzése?
(a telephely körüli piactér 4-es ábrája alapján) Megemeli a FOB-árat, aminek következtében beszűkül a természetes (d2 sugarú) piacterülete, mivel a távolabb levő (korábbi) vásárlói nem hajlandók megvenni ezt a terméket ezen a magasabb áron (+ szállítási költség). A telephelyhez közelebbi vásárlók viszont megvásárolják emelt áron is, nekik még így is megéri (alacsony a szállítási költség), ebből az emelt árból pedig az eladónál kisebb eladott mennyiség mellett is jelentős profit keletkezik

20 1.2. Versengő cégek piacterületei
Hotelling-modellje (duopólium): Két fagylaltos egy strandon (a strand hossza adott) Azonos (C) áron ugyanazt árulják A vevők egyetlen fagylaltot vehetnek, a közelebbi árustól A strandolók egyenletesen helyezkednek el Mi a logikus elhelyezkedése a fagylalt árusoknak? (a profit maximalizása a cél!!)

21

22 Bevezetve a kereslet árérzékenységét:
a strandolók messziről nem gyalogolnak (a „gyaloglási költség” megemeli a fagyi átvételi árát), inkább nem vesznek fagyit (kielégítetlen marad a kereslet egy része) Mindkét árus akkor jár jól, ha a szélek felé húzódnak

23 Többszereplős piacok Tekintsünk három piaci szereplőt, akik ugyanazon a termékpiacon versengenek: eltérő FOB-árakkal, illetve szállítási költségekkel A és B: egyenlő FOB-ár és eltérő szállítási költségek, A és C: eltérő FOB-ár és egyenlő szállítási költségek, B és C: eltérő FOB-ár és eltérő szállítási költségek.

24

25 1.3. Térbeli árdiszkrimináció duopólium esetén
Két térbeli monopólium árképzése (a profitot maximalizálva állapítják meg a FOB-árat): Térbeli árdiszkrimináció: a telephelytől eltérő távolságban levő vásárlók nem azon az áron jutnak a termékhez, mint amely ár a felmerült költségek alapján adódna. Térbeli abszorpció: a szállítási költségek egy részének áthárítását a vevők egyik csoportjáról a térben máshol elhelyezkedő vevőkre.

26 Átfedő piacterületek sávos árképzés esetén

27 A duopólium problémájához először egy térbeli monopóliumot nézünk: hogyan állapítsa meg a FOB-árat, illetve a szállítási költséget, hogy profitját maximalizálni tudja? Ennek érdekében mekkora szállítási költséget lehet áthárítani? Da a telephelyen (origóban) levő a vásárló keresleti függvénye (zérus távolság, nincs szállítási költség), Db a távolabbi, de fix helyen lévő b vásárló keresleti függvénye, fellép a szállítási költség, PO a telephelyen lévő a vásárló esetén azon átadási ár (csak FOB-ár), amely áron már nem éri meg vásárolnia (zérus mennyiség), míg P’O a távolabbi b vevő esetén azon átadási ár (FOB-ár és a szállítási költség), amely esetén már nem éri meg vásárolnia.

28 Térbeli árdiszkriminációs stratégiák duopólium esetén

29 1.4. Lösch térgazdasági elmélete
A kereslet-rugalmassága, a piaci verseny, a térbeli egyensúly stb. kérdések felvetése Kiindulópontok: egyenletes népsűrűségű síkot feltételezett, a szállítás minden irányba lehetséges a piaci szereplők racionálisak, a termelők a profitjuk, a fogyasztók pedig hasznosságuk maximalizálásában érdekeltek, a telephelyek olyan „sűrűn” helyezkednek el a térben, hogy természetes piackörzeteikkel a teljes teret kitöltik (minden kereslet ki van elégítve), .

30 egy telephelyen csak egyféle tevékenységet folytatnak, azaz egyféle terméket állítanak elő,
tökéletes versenyből indult ki, bármilyen gazdasági tevékenységet bárki és bárhol végezhet, az esetleges magas profit odavonzza az új cégeket, ezáltal előbb-utóbb mindenhol csak normálprofitot lehet elérni, a piackörzetek határán a fogyasztók „közömbösek”, a két szomszédos termelő közül bármelyik kínálatából választhatnak A térgazdaság kialakulása három fázisban történik:

31

32 A központi helyek rendszere


Letölteni ppt "Regionális Gazdaságtan"

Hasonló előadás


Google Hirdetések