Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A turisztikai desztinációmenedzsment Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A turisztikai desztinációmenedzsment Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat"— Előadás másolata:

1 A turisztikai desztinációmenedzsment Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat
szervezetek és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat 2009. július 9. Víg Tamás TDM koordinátor

2 A TURIZMUSFEJLESZTÉS IRÁNYAI
2007 – 2013 ALAPJA A NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA (NTS) - A kormány szeptember 28-ai ülésén megtárgyalta, majd 1100/2005. (X. 7.) Korm. határozatával elfogadta az NTS-t A stratégia, kapcsolódva az EU költségvetési ciklusához ig vázolja a fejlesztési irányokat Új megközelítés: a turizmus nem csupán egy gazdasági ágazatként jelenik meg, hanem az élet részeként, a turizmus haszna több, mint a devizabevételek megjelenése a nemzetgazdaságban. Fő cél az életminőség javítása a turizmus által a turizmus járuljon hozzá a fenntarthatósághoz Az 5 prioritás egyike a turisztikai intézményrendszer fejlesztése = TDM rendszer kialakítása

3 TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ
Turisztikai desztináció = turisztikai célterület vagy fogadóterület nem tervezési-statisztikai lehatárolás alapján alakul ki, hanem önálló turisztikai vonzerővel bíró földrajzilag egység (lehet település, tájegység stb.), a turista számára – vonzerői és az azokra épített turisztikai termékek alapján - komplex élményt nyújt, az ehhez kapcsolódó szükségleteit kielégítheti (közlekedés, szállás, ellátás stb.). 3

4 TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT
a desztináció turisztikai termékeit és egyéb szolgáltatásait egységben, komplex módon kezelő partnerek (önkormányzatok, vállalkozások, szakmai és civil szervezetek stb.) hosszú távú, szervezett együttműködésen alapuló, önkéntes tevékenysége annak érdekében, hogy a turista élményét, illetve a turizmusból származó hatásokat optimalizálják a fenntarthatóság szempontjainak figyelembe vételével.

5 A TDM célja: a fenntartható és versenyképes turizmus rendszerének kialakítása és működtetése egy turistákat fogadó térségben

6 JELEN HELYZET a turisztikai térségek és az adminisztratív, statisztikai térségek határai több esetben átfedik egymást, amely sokszor körülményessé teszi a területi együttműködéseket, mások a közigazgatási működtetés és mások a turisztikai rendszerek működtetésének szempontjai (vannak kivételek: egyes esetekben – így például a Balaton és a Tisza-tó esetén – valódi desztinációkról beszélhetünk) mások a közigazgatási és mások a turisztikai és területfejlesztési területi hagyományok, az együttműködés keretei, a piaci elvárások. különbség van az ágazati célok elérésében, azok ütemében, eredményességében, az eltérő célcsoportok vonzásában, a piaci folyamatokhoz való alkalmazkodás rugalmasságában.

7 TDM JELENTŐSÉGE Ahhoz, hogy egy turisztikai desztináció életképes és versenyképes legyen, rugalmasan kell reagálnia a mikro- és a makrokörnyezeti tényezők változásaira. Ma még egy adminisztratív, statisztikai régió nem tud olyan gyorsan reagálni a piaci elvárásokhoz, mint ahogyan tudna egy szoros együttműködésen, az érdekek szoros kapcsolatán nyugvó, a non-profit és a piaci elvek együttműködésén alapuló, megfelelő kompetenciákkal, kiszámítható finanszírozási és szervezeti háttérrel rendelkező menedzsment szervezeti rendszer

8 A TDM INDOKOLTSÁGA Szükséges bármit is változtatni?
A gyorsan változó (piaci) igényekhez tudunk e alkalmazkodni (fogyasztói igények, informatika, innovatív projektek, állami intézményrendszerben és szabályozásban beálló változások) Sokan várják-e a turizmustól, hogy a jövőben még fontosabb lesz a térség gazdaságában? Vannak-e kisebb, helyi jellegű kezdeményezések, egyesületek, összefogások? Az együttműködés a jó, avagy a verseny hatékonyabb? Van e olyan szereplő, aki biztosítja (vagy próbálja) a turizmusban érintettek érdekeit eszközökkel, hozzáértéssel? Értünk-e mindenhez, ami a térség „eladását” szolgálja? Van-e elegendő forrásunk? Kiszolgáltatottak vagyunk-e a mindenkori állami intézkedéseknek? Lehet e jobban csinálni akkor, ha közös célokat próbálunk kitűzni, mindennek van felelőse, és a forrásokat összetesszük?

9 A TDM RENDSZER FŐ JELLEMZŐI
(1) Alulról építkezés: a turizmusban legközvetlenebb szinten érintett szereplők (vállalkozó, önkormányzat) összefogásával alapozható meg a rendszer. E szereplők érdekei és képviselete alapján alapozható meg a további szintek (kistérség, régiós, stb.) létrejötte. Ezen a szinten közvetlen részvétel van, ettől felfelé már csak képviselet. (2) Partnerség: kizárólag több partner összefogásával hozható létre a szervezet (rendszer). (3) Önálló cselekvőképesség: biztosítani kell a szervezetek számára azt a jogi és alapvető gazdasági/pénzügyi környezetet, mely a cselekvőkésességet lehetővé teszi. (4) Szakértelem: kizárólag megfelelő szintű szakértelem (turisztikai ill. térségi menedzsment) jelenléte esetén válik működőképessé a rendszer. 9

10 SZERVEZETI SZINTEK A TDM szervezeti rendszere négy szintből áll:
a helyi szint (település, vagy több település összefogása), a középső szint (térségi, amely nem kell, hogy megegyezzen statisztikai térséggel), a regionális szint (régió), nemzeti szint. A működést minden szinten a TDM szervezetek (röviden TDMSz) biztosítják. Egy régióban pl. kezdetben lehet helyi, 3-5 középszintű és 1 regionális TDMSz. 10

11 TDM SZERVEZETI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁNAK SPECIALITÁSAI
A cél nem egy egységes, minden térségben teljesen azonos rendszer kiépítése, hanem az egységes alapelvek alkalmazása a helyi, térségi és regionális specifikációk és adottságok figyelembevételével Megfelelő és alapos szakmai előkészítettséget igényel bevezetése – ahol a megalakítás egy kiemelten fontos és kritikus szakasz A meglévő intézményrendszerre épül, azokat integrálja A rendszer gyengéje az önkéntesség, s az ebből eredő finanszírozási veszélyek 11

12 TDM FELADATOK 1. Desztinációs szintű turisztikai termékfejlesztés
Kutatás, piacelemzés, felmérés Tervezés Turisztikai fejlesztés Stratégiai vonzerő-, termék- és kínálatfejlesztés Projekt- és innováció-menedzsment Pályázatokon való részvétel, pályáztatás Beruházás ösztönzés Minőségitányítás és minőségbiztosítás Monitoring és értékelés

13 TDM FELADATOK 2. II. Desztinációs szintű marketing és márkaképzés
Desztinációs szintű marketing-menedzsment, marketing-kommunikáció Márkaképzés Kooperációs marketing III. Turisztikai információszolgáltatás Turisztikai információszolgáltatás és látogatómenedzsment Turisztikai informatikai, foglalási-értékesítési és CRM rendszer kialakítása és működtetése IV. Turisztikai szakmai szolgáltatások biztosítása Szakmai szolgáltatások, tanácsadás Rendezvény- és programszervezés Turisztikai kiállításokon és vásárokon való részvétel Értékesítés és közvetítés, értékesítés-ösztönzés

14 TDM SZERVEZET CSAK A SAJÁT TAGJAIÉRT DOLGOZIK

15 TURIZMUS TÖRVÉNY A törvényjavaslat célja, hogy
meghatározza a turizmussal kapcsolatos állami és önkormányzati feladatokat, meghatározza a turisztikai tevékenységek gyakorlásának általános feltételeit, elősegítse a turizmus fejlesztéséhez szükséges feltételek kialakítását, valamint a turizmusban működő vállalkozások működését és fejlődését. Regionális vonatkozásai: Regionális turisztikai célelőirányzat (infrastruktúra, szolgáltatás fejlesztés, információs és marketing feladatok ellátása) Regionális turisztikai bizottságok kialakítása (az adott régióban az RFT bizottsága turisztikai célú előterjesztések esetében egyetértési joggal)

16 TURIZMUS TÖRVÉNY TDM vonatkozások:
„8. § : A turisztikai szolgáltatók együttműködésén alapuló, általuk önkéntesen létrehozott helyi turisztikai célterület menedzsment szervezet elősegíti a helyi turisztikai szolgáltatások fejlesztését, a turisztikai vállalkozások versenyképességét, ösztönzi az adott terület turisztikai kínálatának bővítését, valamint a turisztikai szolgáltatások piacra jutását annak érdekében, hogy a turisztikai célterületre látogatókat vonzzanak és számukra az ottani tartózkodás során minél teljesebb utazási élményt nyújtsanak. A helyi turisztikai célterület menedzsment szervezet együttműködik a helyi önkormányzatokkal, turisztikai tevékenységük elősegítése érdekében.”

17 A KIALAKÍTÁS TÁMOGATÁSA
Regisztrációs pályázat (szakmai igényfelmérés, előszűrés, visszacsatolás  pályázati feltétel) Támogatási pályázat (ROP) A TDM fejlesztéshez szükséges támogatandó főbb területek: Szervezetfejlesztés/Partnerség építése Infrastruktúra és eszközbeszerzés (és IT) Szakmai program megvalósítása turisztikai programok (stratégiák, kutatások, befektetés-ösztönzési-, minőségbiztosítási, stb. projektek) Piacra kerülést segítő és értékesítés ösztönző projektek

18 TDM pályázatok a régiókban 1.
BAL DA DD ÉA Keretösszegek (M Ft) 618 248 400 600 Elnyerhető összegek 50/60 35/45 35/42/50 40/50/65 Regisztráltak száma 19 16 13 17

19 TDM pályázatok a régiókban 2.
KD KM NYD Keretösszegek (M Ft) 1105 414 229 182 Elnyerhető összegek 35/45/50 40/50/75 40/50 50/65 Regisztráltak száma 30 15 9 12

20 Egy TDM pályázat főbb feltételei (KMOP)
Regisztrációs pályázaton részt vett szeptemberében, támogató nyilatkozatot kapott Meglévő tdm szervezet vagy vezető partner egyaránt benyújthatja, de támogatási szerződés csak tdm szervezettel 85%-os támogatási arány, millió Ft támogatási összeg 50 ezer éves vendégéj alatti desztinációban 40%-os előleg igénybevételére van lehetőség Két szakaszban beadható: június 26-ig és szeptember 4-ig

21 Mire lehet pályázni? TDM szervezet és hálózatfejlesztés (képzés, tanulmányutak, fórumok, szervezetalapítás költségei) TDM szakmai projektek (kutatások, szolgáltatásfejlesztési tervek, csomagajánlatok kidolgozása, helyi beszállítói rendszerek kialakítása stb.) TDM szervezet infrastruktúrafejlesztése és eszközbeszerzése (információs iroda kialakítása, felújítás, bútor, információs terminálok, táblarendszer stb.) TDM informatikai beszerzések (számítógép, szoftver) Desztinációs marketing (honlap, kiadványok, kiállítási installáció, pozícionálási stratégia)

22 A TDM pályázat főbb kötelezettségei
5 éves fenntartási időszak 15 millió Ft éves költségvetése van a tdm szervezetnek (50 ezer éves vendégéj alatti desztináció) Az éves költségvetést 65%-át az önkormányzatok, 10%-át a vállalkozók biztosítják (Megjegyzés: vagy az önkormányzatok a 2 Ft-tal megnövelt IFA bevételeik 20%-t adják át) Minimum 2,5 fő foglalkoztatása (50 ezer éves vendégéj alatti desztináció) Tagok között van legalább a szállásférőhely kapacitás 25%-a

23 TDM szervezetek és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat
131 TDM szervezet országszerte (helyi és Észak-Magyarországon térségi szinten is) ÚMFT ROP pályázatok tdm szervezetek, attrakciófejlesztés és szálláshely/szolgáltatásfejlesztésre ÚMVP pályázatok (falumegújítás, vidéki örökségfejlesztés, turisztikai szolgáltatások és mikrovállalkozások fejlesztése) AZ ADOTT TÉRSÉG TURISZTIKAI KÍNÁLATA, SZOLGÁLTATÁSAI BŐVÜLNEK MINDKETTŐ ÁLTAL

24 TDM és MNVH együttműködési lehetőségek
TDM szervezetek: térségi / desztinációs kínálat piacravitele is a feladatuk, amiben a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózatban résztvevők is érdekeltek lehetnek (kisebb vonzerők fenntartói, falusi turizmus szolgáltatók, helyi termékkel rendelkezők) Helyi termékek bevonása a turizmusba,a turisztikai szolgáltatásokba, a turisztikai promócióba a desztináció arculatfejlesztéséhez is hozzájárul Helyi / térségi szinten a szervezetek közötti operatív kapcsolódások megteremtésnek elősegítése Központi portálok közötti linkkapcsolatok/bemutatkozó információ közzététele

25 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET


Letölteni ppt "A turisztikai desztinációmenedzsment Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat"

Hasonló előadás


Google Hirdetések