A tanulás közösségformáló ereje vagy a közösség tanulási potenciálja

Az előadások a következő témára: "A tanulás közösségformáló ereje vagy a közösség tanulási potenciálja"— Előadás másolata:

1 A tanulás közösségformáló ereje vagy a közösség tanulási potenciálja
A tanulás közösségformáló ereje vagy a közösség tanulási potenciálja? A tanuló közösség jellemzői a debreceni szakkollégiumokban A publikáció/prezentáció/poszter elkészítését a TÁMOP-4.2.2/B-10/ számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

2 A kutatás témája A tanulás csoportképző szerepe és ereje a Debreceni Egyetemen A szakkollégium mint tanuló közösség A kutatás célja bemutatni és elemezni: a tanulás mentén szerveződő csoportok sajátosságait, a tanulás csoportképző erejét, a tanuláshoz köthető tevékenységeket, a szociális térben megvalósuló tanulási folyamatok sajátosságait Kutatásunkban a tanulás csoportképző erejét és szerepét vizsgáltuk a Debreceni Egyetem szakkollégiumaiban. Ebben a tekintetben a szakkollégium egy speciális közösség, mert intézményi jellegéből adódóan központi motívuma a tanulás, vagyis a valamilyen fajta tanulás, tehát nem konkrétan a szaktudás, az akadémiai tudás elsajátítása, hanem másfajta tudásoké is. Ugye más-más profilú szakkollégiumok működnek Debrecenben. A szakkollégiumi közösségeket tanuló közösségekként értelmezzük, ennek elméleti megközelítéséről később lesz szó. Az volt a célunk, hogy feltárjuk és elemezzük a szakkollégiumokban működő tanuló közösségek munkáját és hogy értelmezzük az ott zajló csoportfolyamatokat.

3 A szakkollégium mint tanuló közösség
Tudásmegosztás, tudásteremtés: megosztott nézetek, megértés, közös érdeklődés részvétel, interakció, kollaboráció (dialogikus tanulás) – egyéni tudás, társadalmi tőke építése társas támogatás, bizalom, kockázatvállalás - kölcsönös függés az egyéni, a megszokottól eltérő nézetekkel szembeni nyitottság J. Dewey (1938), L.S. Vygotsky (1978), Engeström (1987), P. Senge (1990), J. Lave – E. Wenger (1991), C. Scardamalia – M. Bereiter (1994), Nonaka – Takeuchi (1995), E. Wenger (1998), Kilpatrick és mtsai (2003), S. Paavola – K. Hakkarainen (2005) „A szakkollégium célja, hogy saját szakmai program kidolgozásával magas szintű, minőségi szakmai képzést nyújtson, segítve a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozását, közéleti szerepvállalását, az értelmiségi feladatokra történő felkészülés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtését, a társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség nevelését. A szakkollégium az önkormányzatiság elvére és a szakkollégisták öntevékenységére épül (…).” (2005. évi Felsőoktatási törvény, 66/4. szakasz). a kollaboráció = a megosztott alkotás, felfedezés aktusa – amihez szükséges a résztvevők magas fokú kognitív involváltsága, és felkészültsége, h. hozzájárulhasson a közös megértés megteremtéséhez (Schrage 1990). Dia-logosz = gondolatok szabad áramlása egy csoporton belül, segítségével olyan mélységeket fedezhetnek fel a tagok, amit egyedül nem.  vita, vélemények, nézetek ütköztetése, ahol a cél a győzelem (Senge 1995) Most azt a párbeszédet mutatjuk be, amelyet a tanuló közösségek és a szakkollégiumok történetének tanulmányozása során folytattunk (Adni-Timi) A tanuló közösségek elméleti megfontolásait a két „ős-szakkollégium” példáira próbáljuk meg kivetíteni. Ehhez szakirodalmi forrásokat (dokumentumokat, interjúkat, más szerzők elemzéseit) hívunk segítségül. A debreceni szakkollégiumok tanuló közösségeit pedig saját interjúink által tárjuk fel részletesebben, ahol már kifejezetten a tanuló közösség szempontrendszere szerint operacionalizált interjúvázlatot alkalmaztunk. Megosztott nézetek, megértés, közös érdeklődés: A közös érdeklődési terület és elköteleződés különböző szintjei figyelhetőek meg az egyes szakkollégiumoknál. A diszciplinárisan zárt közösségekben erősebb, míg a több szakterület hallgatóit felölelő kollégiumokban lazább a közös szakmai érdeklődés és elköteleződés. Azt ilyenkor valamilyen más tágabb elköteleződés (például társadalmi felelősségvállalás, közösségépítés, értelmiségi nevelés) egészíti ki. Interakció és részvétel: A szakkollégiumok alapvető pedagógiai formái is tartalmaznak egyirányú tudásátadást, de emellett sokkal gyakrabban teremtenek olyan lehetőségeket is, ahol a hallgató saját tudása átadójaként vehet részt a közös tudásteremtésben. A szakmai előadásokon befogadóként van jelen, de a belső szakmai vitákon, közös produktumok létrehozása során ő is ad valamit abból, amit csak ő tud. Erre a szakkollégiumon belül sokkal több lehetősége van, mint a felsőoktatás oktatási-nevelési folyamatában általában. Társas támogatás – kölcsönös függés: természetes velejárója a közösségi együttléteknek. A közösség felépítése függ attól, hogy milyenné válnak a közösségek. A szakkollégiumok életgörbéjén megfigyelhetőek változások. A közösség formálódik. Az egyének által a közösség, és a közösség által az egyén is. Lassan vagy gyorsabban. – belépés-kilépés különbségei. Eltérő nézetekkel szembeni nyitottság: Ezek a szempontok azok, amelyek a legellentmondásosabbak a szakkollégiumokban. A szakkollégisták közössége ugyanis egy két állapot között működő közösségként fogható fel. Félúton van a teljesen tapasztalatlan tudás befogadók konglomerátuma és a már tapasztalt szakemberek aktív közössége között. Az, hogy az egyes tagok milyen új tudást hoznak be, azt hogyan fogadják a tagok, és hogy ebből milyen új tudás keletkezik, az mindemellett függ a szakkollégium diszciplináris nyitottságától is. (több szakterület: több lehetőség a tudások össszeadására, ugyanakkor kisebb közös metszete van a szakmai evidenciáknak). De függ a nyitottságtól általában is. Mindez függ attól, hogy az adott szakkollégium saját normái, tacit tudása, közösségi értékei mennyire átfogóak, mennyire erősek, az élet mely területeire terjednek ki. Bizonyos közösségek be sem fogadnak eltérő nézetekkel rendelkező felvételizőket, mások pedig direkt keresik az izgalmas ellentmondókat. (egyik véglet: nem nézik jó szemmel még azt sem, ha külsős barát-barátnő van (titok, hogy ki). Másik véglet: „a „kritikaiság” névvel illetett viszonyulás vált az irányzatok közötti összetartó erővé” - TEK) 3

4 Kutatási kérdések A tanulásnak milyen csoportképző ereje van a Debreceni Egyetem szakkollégiumaiban? Hogyan működnek a szakkollégiumi tanuló közösségek? Mitől lesz hatékony a szakkollégiumi tanuló közösségekben megvalósuló tanulási folyamat? A formális tanulás mellett milyen más, informális tanulási folyamatok történnek a szakkollégiumokban? A tanuláson kívül milyen más funkciót tölt be a szakkollégium az egyetemisták életében? Hogyan illeszkedik be a tanulás dimenziója az egyetemisták tevekénység-struktúrájába?

5 Campus-lét „Campus-lét a Debreceni Egyetemen. Csoportok, csoporthatárok, csoportkultúrák” A kutatás témája, újszerűsége Módszerei OTKA K 81858 Kutatásvezető: Prof. Dr. Szabó Ildikó Részvevők: oktatók, phd hallgatók, diákok. Alapkutatásról van szó. Célja azoknak a mechanizmusoknak a feltárása, amelyek a csoport kialakulását és működését magyarázzák, valamint azoknak a csoportfolyamatoknak a feltárása, amelyeken keresztül a csoportok szocializációs hatása érvényesül. Azt akarjuk feltárni, hogy mi jellemzi az egyetemisták kortársi szocializációját. 3 éves kutatásról van szó, jelenleg a felénél tartunk, 2012 decemberében zárul le. A kutatás újszerűségét az adja, hogy a kutatók java része maguk is hallgatók, vagyis sajátos nézőpont jellemzi őket, mivel épp a saját csoportjukat, csoportkultúrájukat kutatják tudományos módszerekkel, persze ennek rengeteg hozadéka van. A kutatás munkacsoportokban folyik, egy-egy téma mentén szerveződnek ezek, a munkacsoport-vezetők az egyetem oktatói.

6 Módszertan Kvantitatív és kvalitatív módszerek egyaránt
Félig strukturált egyéni interjúk a szakkollégium vezetőivel Online kérdőív, N=2384 Fókuszcsoportos interjú a szakkollégium tagjaival Résztvevő megfigyelés Az elkészült interjúkat transzkribáltuk, az elméleti keret alapján kódoltuk, majd elemeztük. transzkribálása után, rövidebb egységekre bontottuk a szövegeket és egy első kódrendszert alkalmazva jelöltük az egységek témáját. A teljes interjúkból kiemeltük azokat a rövidebb egységeket, amelyeknek kódjai jelen tanulmányunk elméleti keretében már megfogalmazódtak, és így a témánkkal összefüggő fogalmi hálóba tartoztak. Az interjúalanyok gondolkodásának, szemléletmódjának megismerése és annak a hivatalostól való különválasztása érdekében a bemutatott elméleti kerettel egyeztetve tovább részleteztük a kódokat, közben pedig kiemeltük az idézetek leglényegesebb szószerkezeteit, a tudományos diskurzus nyelvére fordítottuk a szövegegységeket, és lejegyeztük saját gondolatainkat az interjúban közöltekkel kapcsolatban. Végül rendszereztük és írásos formába öntöttük gondolatainkat.

7 A Debreceni Egyetem szakkollégiumai
Hatvani István Szakkollégium Pállfy István Színházi Szakkollégium Sántha Kálmán Szakkollégium Tormay Béla Szakkollégium Márton Áron Szakkollégium Boldog Terézia Szakkollégium Gulyás György Szakkollégium Kerpely Kálmán Szakkollégium DEX Műhely Wáli István Református Cigány Szakkollégium Színes a paletta, van interdiszciplináris, tudományterület köré szerveződő, sajátos értékrend köré szerveződő, keresztény, szakspecifikus, szakhoz kötött, határon túli. De a maga módján mind más. Vannak, ahol bent laknak, van, ahol csak a fele, van, ahol egyáltalán nem. Nem az együttlakáson alapulnak a közösségek.

8 Mi motiválja a hallgatókat a szakkollégiumi tagság megszerzésére?
Rövid távú haszon Presztízs, anyagi haszon, publikációs lehetőségek Hosszú távú haszon Szakmai szocializáció, kapcsolati háló Megkülönbözettünk rövid és hosszú távú hasznokat. Hosszú távú haszon, szakmai szocializáció: a konkrét szakmai, akadémiai plusz tudáson kívül a hallgató elsajátítja a szakma sajátos nyelvezetét, szimbólumrendszerét, kommunikációját, mozgásterét. Magának a kultúrának, a miliőnek az elsajátítására van lehetőség. A munkája során megváltozik a szakmához való viszonya. Az interjúkból kiderült, hogy a hallgatók tudatosan választják a szakkollégiumot az egyetemi tanulmányaik mellett. 8

9 A szakkollégiumi tagság feltételrendszere
Típusok Tanulmányi kiválóság Szakmai kiválóság Sajátos értékek Háromlépcsős „minőségbiztosítás” Bemeneti tényezők = felvételi Folyamateredmények = egyéni teljesítmények/hallgatói önszelekció Kimeneti tényezők (alumni) „…sok ember van, aki kevésbé figyel oda a tanulmányaira, pl. most is van egy olyan phd-s tagunk, aki ugye itt phd-zik, pl. megnyerte az OTDK-t és az átlagára sosem figyelt, mindig ilyen 3-as körül volt, tehát őt pl. nem vettük volna fel, ha lenne bármiféle megkötésünk az átlagra. Tehát akkor ilyen értékes tagokat veszítettünk volna el ezzel.” „A szakkollégiumi tagság az egy évre szól, nyilván ez függ a hallgatók teljesítményétől, tehát ha valaki felvesz egy szakkollégiumi tárgyat és azt nem teljesíti, akkor ezáltal automatikusan megszűnik a szakkollégiumi jogviszonya, de nem hosszabbodik meg automatikusan azáltal, ha valaki teljesítette, újra felvételizni kell minden évben.”

10 A kívülálló szereptől a közösségi koordinátor szerepig
Kívülállók Periférikus résztvevők Aktív tagok Mag „nagyon gyakran van olyan, hogy eljönnek, és járnak hozzánk egy fél évig, és utána szeretnének szakkollégisták lenni, és bejelentkeznek. Hát természetesen őket azért, amikor felvételi van, mivel már megismertük, mivel már láttuk, őket természetesen preferáljuk” „aki ide bejön azok éves kis csitrik kb., és jelentős részüket az édesanyjuk tenyerükön hordozta, és így azt várják, hogy minden meglegyen, tehát fogyasztóként jönnek ide, és akik viszont itt több évet vannak azért elveszítik ezt a fogyasztói szemléletet, … néhány év alatt ez megváltozik, és részt vállalnak a közösségben, mert ez a legklasszabb egy közösségben: az ember megtanulja, hogy mi az, hogy egy közösséghez tartozok, egyre nagyobb felelősséget vállalok, és akkor én annak a tagja vagyok, azt én alakítom, azért én felelős vagyok, … jelzem egyébként főleg a határon túliak ilyenek, hogy úgy jönnek ide, h ezt ismerik” „már ilyen nincs, hogy frontálisan tömegekhez szólok, hogy frontálisan megszólítom, hogy bárki, vagy akárki. Értik? Én ezt már látom, hogy nem működik. Viszont az, hogyha van egy nagyon jó intenzív mag - mint ahogy most kialakult itt a szakkollégisták között -, azokra lehet építeni. Azt kértem, hogy a saját közegükben (keresgéljenek), mint ahogy én a saját tanítványaim közül.” IDŐ Junior – szenior, tutor, diákönkormányzat, képviselet az országosan szerveződő rendszerben, a szakkoli saját programjainak szervezésében Aktív – passzív hallgatók

11 Tanuló közösség? Faris 3 kritériuma:
Intézményi vagy intézményen kívüli tanulási környezetben jönnek létre és működnek A csoporttagok önszerveződése révén jönnek létre és működnek Az önszerveződésben tanulási lehetőségek rejlenek Valamilyen speciális érték, tudás létrehozása és fejlesztése érdekében megosztott gyakorlat, megosztott szakértelem jellemzi őket „Nekünk be kell számolnunk minden évben az egyetemi vezetés felé is, hogy akkor mi történt, és hogyan történt.” „Amíg minket felülről próbálnak koordinálni, addig mi nehezen tudunk önállóan dönteni, ill. ha tudunk, akkor is nagyon sokat kell kínlódnunk azért, hogy átmenjen bizonyos felsőbb körökben.” „Lehet, hogy mi is kevéssé vontuk be őket korábban, értik, hanem inkább csak kínáltunk programot, most viszont együtt dolgozunk, és azt tapasztalom, hogy jól, tehát nagyon jól működik ez a, őőő, nagyon erős hallgatói aktivitás is, és teljesen együtt csináljuk most már a dolgokat.” Intézményi tanulási környezet: Első ránézésre: ez maga az egyetem. Ez így is van, abban az értelemben, hogy az egyetem hallgatóságából verbuválódnak a tagok. DE: különböző szinteket lehet elkülöníteni atekintetben, hogy milyen felsőbb intézményes keretbe ágyazva működnek a közösségek. Van olyan, amelyet egy országos intézet irányít Van, amelyik az egyetemmel mint felettes szervvel működik Van, ahol egy egyetemi centrum a „fenntartó” Vannak karhoz kötődő szakkollégiumok. Egy szaknak otthont adó tanszékbe Vagy Egyházi intézményi keretekbe ágyazottak Beszélhetünk a szakkollégiumokról úgy is, mint az egyetem tehetséggondozási intézményrendszerének szerves részéről. Egy szó mint száz, Szűkebb értelemben maga a szakkollégium jelenti az intézményi tanulási környezetet. A szakkollégiumi forma az az itnézményi környezet, amely biztosítja tanuló közösségek létezését. Ami közös ezen kívül bennük az intézményi környzetet tekintve, hogy: hallgatólból állnak, ezért folyamatos ciklikus cserélődés megy végbe bennük. A szervezet állandóságát, fennmaradását egyrészt a közös értékek, normák biztosítják. Másrészt a szakkolélgium vezetői: az oktatók. Az pedig, hogy milyen felsőbb intézményrendszerekbe ágyazva létezik a szakkollégium, azért fontos, mert ezek egyben ki is jelölik, hogy mekkora szabad mozgástérrel rendelkeznek a vezetők, mekkorával a diákok. Vannak olyan felettes szervek, amelyek határozott kereteket jelölnek ki a működésre. Vannak olyanok, amelyek jóval szabadabb kezet adnak, vagy úgy is fogalmazhatnánk, hogy a szakkollégium maga tekinti függetlennek magát (DEX, PÁLFFY) Mindez kihat arra, hogy milyen mértékű az önszerveződés. Állandóság <-> önszerveződés egymásnak feszülő működési elvei. A vezetők biztosítják, hogy a szakkollégium által képviselt értékek, működési elvek fennmaradjanak, de ugyanakkor a hallgatók is nyüzsöghessenek. A megadott keretek között. Ott van igazán alulról szervezettség, ahol vagy hiányzik a felettes szerv, vagy kevésbé merev kereteket jelöl ki. (ezért cserébe általában anyagi biztonságot nyújt). Ha a vezetőség maga is szűk mozgástérrel rendelekzik, a tagoknak is kevesebb önállóságot enged -> elszenvedői a programoknak. Ami azonban megfigyelhető, hogy ez leginkább a szakmai működésre igaz: a szakmai programok megszervezésére. A közösségek közösségépítő tevékenységét bízzák a szakkollégiumok leginkább a tagokra – bár itt is megjelenik, hogy segítik őket, a normák betartásának zálogai az oktatók. Tanulási lehetőség: intellektuális fejlődés, önmaguk kipróbálása, kockázatvállalás. Plusz: a ciklikus tagcserélődésből adódó új kihívások többszörösen megedzik a tagokat. (új szerepek) Megosztott gyakorlat A tanuló közösségek egyik ismérve, hogy a tagok a kollektív tudás létrehozása, fejlesztése érdekében megosztják egymással saját tudásukat. A különböző szakterületeket ismerő, a különböző képességekkel rendelkező tagok saját szakértelmükkel, tudásukkal járulnak hozzá a közösséghez, miközben egymástól is tanulnak, fejlődik együttműködési képességük. Ennek megvalósulása függ attól, hogy mennyire interdiszciplináris a szakkollégium. Ott a leglátványosabb a kül. Szakértelmek egymásra találása, ahol kül. Tudományok képviselői adják a saját tudásukat a közösségbe. Azonban azokban a közösségekben is igaz, ahol hasonszőrű hallgatók vannak, hiszen mindenkinek más az érdeklődési területe, más-más szerepet tölt be a közösségben: van, aki nem a szaktudását osztja meg, hanem a szervezőkészsét, vagy empátiáját. A tudásmegosztás irányulhat például egy-egy résztvevő saját témájának megbeszélésre. (TDK) közösség iránti elköteleződés bizonyítéka, ha valaki a közösség elé tárja a témáját, és az is, ha valaki legjobb tudása szerint hozzászól. Ilyenkor nem is maga a téma a fontos, hanem az együttlét. Egy-egy produktum létrehozására (kiadvány egy témában, különböző szemszögekből, szakkollégiumi program közös szervezésben – a legaktívabbak profitálnak) 11

12 Tanulási formák (Sami Paavola & Kai Hakkarainen)
a formalizáltságtól (formális és informális) kezdve a rendszerességen (ad hoc jellegű vagy rendszeres), vagy a kezdeményező pozícióján (hallgató vagy oktató) át egészen addig, hogy a tanulás témája hiánypótló, kiegészítő vagy kitekintő jellegű. Jelen elemzésben a Sami Paavola & Kai Hakkarainen szerzőpáros három tanulási metaforája mentén mutatjuk be a tanulási formákat (2005, 2009). A metaforák közötti megkülönböztetés alapja az, hogy mire irányul a tanulás. 12

13 szakmai közösségi Szakmai beszélgetéssel összekötött kurzusok
Készségfejlesztő tantermi programok Módszertani előadás közös gondolkodással Szakmai kirándulás Önképző kör Teázós esték tudományos témában Múzeum- vagy színházlátogatás Ismeretterjesztő témákban tartott előadások Szakmai kiegészítő kurzusok Korrepetáló kurzusok Nyelvi kurzusok Közvetlen értékközvetítés Mentálhigiénés klub Madárgyűrűzés terepen Erdélyi kirándulások Bibliakör Közvetett értékközvetítés Évzáró bográcsozás Félévzáró vacsora Palacsinta sütés Főzőverseny Sportvetélkedők Szobaszépségverseny Kézműves foglalkozás Énekkar Fotópályázat Monologikus tanulás „megszerzés” Dialogikus tanulás „részvétel” Trialogikus tanulás „tudásteremtés” szakmai közösségi A tanulás első formáját Anna Sfard a „megszerzés metaforájának” (the acquisition metaphore) nevezte (idézi Paavola & Hakkarainen 2005). Eszerint a tudás az egyén elméjének tulajdona, amely elme egy konténerhez hasonlóan a tanulás során töltődik meg tudással. A tanulás középpontjában e megközelítés szerint tehát maga az egyén áll, függetlenül a kulturális és társas környezettől. A tudásanyag megszerzésére irányuló tanulást Paavola és Hakkarainen monologikus tanulásnak nevezték el. A tanulás második formáját a „részvétel metaforájának” (the participation metaphore) nevezte Anna Sfard (idézi Paavola & Hakkarainen 2005). A tanulásra ez a metafora interaktív folyamatként tekint, amely során a tanulás középpontjában a valamilyen társas környezetbe való beilleszkedés áll, a közösség értékeinek, normáinak, belső nyelvének az elsajátítása (az enkulturáció) által. Paavola és Hakkarainen dialogikus tanulásnak nevezték el azt a tanulási formát, amely a szakkollégiumok életében is jelen van. Nem csak a szakmai és a közösségi események, hanem a kevésbé formalizált együttlétek is lehetőséget nyújtanak a csoportnormák elsajátítására. Az általunk megkérdezett vezetők kihangsúlyozták az enkulturáció jelentőségét, szemléletes életképekkel illusztrálták a részvételre irányuló dialogikus tanulás jelenlétét a szakkollégiumokban. A tudás létrehozására irányuló trialogikus tanulás a harmadik tanulás fajta, amelyet Paavola és Hakkarainen a Sfard-féle két metafora kiegészítéseként dolgoztak ki (2005, 2009). Ebben a tanulási formában nem az egyén, nem is az interakciók, hanem a tudás-teremtés áll a középpontban, ezért a tudásteremtés metaforája („knowledge-creation metaphor”) nevet kapta. A szakkollégiumokban zajló kutatások, közéleti tevékenységek nyújtanak lehetőséget a trialogikus tanulásra. Nincs tisztán trialogikus tanulás, hiszen minden közös produktum létrehozására irányuló tevékenység egyben a részvételt, a csoportnormák átvételének lehetőségét is magában hordozza, és plusz ismeretek elsajátítását is biztosítja. Közös TDK munka Kutató kör Mentor-tanár kutatások Nyilvános workshop-ok Belső konferencia Részvétel a kollégium működtetésében Tanulmánykötet egy adott témában Éves tábor (szakmai és közösségi programokkal) Ünnepi műsorok megszervezése Belső vetélkedők megszervezése 13

14 Összegzés A tanulásnak erős csoportképző ereje van a Debreceni Egyetem szakkollégiumaiban Hogyan működnek a szakkollégiumi tanuló közösségek? Interakciók Állandó személyes találkozások Aktív részvétel által Mitől lesz hatékony a szakkollégiumi tanuló közösségekben megvalósuló tanulási folyamat? Önszerveződés Tudásmegosztást lehetővé tevő tevékenységformák A formális tanulás mellett informális tanulási folyamatok zajlanak  értelemteli cselekvések Minden szakkollégium más

15 Köszönjük a figyelmet! brdsandi@gmail.com