„A jövő azé, aki megműveli”

Az előadások a következő témára: "„A jövő azé, aki megműveli”"— Előadás másolata:

1 „A jövő azé, aki megműveli”
Unió, Magyarországgal Támaszpontok Kőszegi Ábel és Nagy Boldizsár beszélgetéséhez az EPMSZ évi akadémiai napjain, Bizovácon „A jövő azé, aki megműveli”

2 A három nagy kérdéskör – az első: nemzetfogalom – az EPMSZ kérdései
Milyen 19. századi terheket cipel a 21. század nemzetfogalma? Létezhet e többdimenziós nemzetfogalom? A "több-dimenziós nemzet" fogalmát kérném megmagyarázni ill. konkretizálni Az EU melyik "bizottsága" foglalkozik a "nemzet-stratégia"- kérdéseivel?(Van-e egyáltalán ilyen tudatos kérdés-feltevés az EU-ban?) Milyen identitást képzel el az EU nemzetstratégiája?

3 A három nagy kérdéskör – a második: van-e ez EU-nak kisebbségpolitikája? - az EPMSZ kérdései
Elismeri-e az EU a kisebbségek kollektív jogait? Miért nincs „füle” az EU-nak a sérelmi- politizálásra? Milyen többlet esélyeket nyújt Magyar-országnak az EU tagság a határokon túli kisebbségei helyzetének javítására, valamint nemzetközi tekintélyének növelésére?

4 A három nagy kérdéskör – a harmadik: Autonómia - az EPMSZ kérdései
Személyi és nemzetiségi autonómia- „eus” szemmel? Milyen "autonómia"-törekvések ismertek az EU-ban és mire mentek ezzel a törekvéssel a különbözö nemzetek? Melyek az esélyei egy "magyar autonómia-törekvésnek" a Magyarország területén kivüli EU-s államokban?

5 Milyen 19. századi terheket cipel a 21. század nemzetfogalma?
Nemzetfogalom Milyen 19. századi terheket cipel a 21. század nemzetfogalma? A nemzet fogalma történelmi kategória. “A 19. sz elején pl. Kelet-Közép európa és Délkelet Európa 24 nagy és több kisebb népcsoportjának tagjai három nagy politikai egység az Oszmán, a Habsburg és az Orosz birodalom alattvalói voltak.” (Romsics, 1998, 7.old) A dinasztikus hűség és a vallás tartja egyben. Középkorban vagy egy tartomány lakóit (tartományi nemzet) vagy a feudális társadalom vezető rétegeit (rendi nemzet) jelenti . (uo. 9)

6 A XX század nemzetfogalmai:
Nemzetfogalom A XX század nemzetfogalmai: Friedrich Meinecke (1907) Antony D Smith, (1991) Két alaptípus: politikai (állam)nemzet - etnikai (kultúr)nemzet A politikai nemzet mint közösség[1] kovásza nem a közös eredet mítosza, a leszármazás és a megfoghatatlan kötőerő, hanem a képzelt vagy valódi társadalmi szerződésen (alkotmányon) alapuló jogi-politikai közösség, az egyének egyenjogúságán és a jog uralmán alapuló (jog)állam. (Ld. “nation”, “nationality”) A keleti nyelvekben viszont: Staat, Staatsangehörigkeit (nem Nazionalität!) - állampolgári nacionalizmus Az etnikai nemzet felfogásban[2] a leszármazásra, a hagyományra, a közös tudatra és a közös tudatalattira támaszkodik, létezőnek vél egy közösséget, amelyet előszeretettel azonosít a nemzettel, s azt kívánja: a nemzetnek legyen saját állama. [1] A. Smith nyomán: a nemzeti identitás nyugati modellje [2] A. Smith nyomán „keleti” ideáltípus

7 Kialakuláselméletek (Romsics alapján)
Nemzetfogalom Kialakuláselméletek (Romsics alapján) herderi vonal: nemzetek mindig is voltak (S. Amin) modernitás termékei – a kisközösség helyébe lépő homogenizáló iparosodás, városiasodás, tömegtermelés következménye “kitalált”, “elképzelt” közösség (E. Gellner, Benedict Anderson, Eric Hobsbawm) (konstruktivista, instrumentalista – Kántor, 10) etnicitás – nemzetté válás kontinuum (származás, gyökerek, kultúra, emlékezet, mítosz) (Antony D. Smith) = etnoszimbolizmus (Kántor, 11)

8 Etnikumból nemzetté válás (Romsics, 13):
Nemzetfogalom Etnikumból nemzetté válás (Romsics, 13): - etnikai közösséggé formálódá: tipikus céljai/eredményei: nyelvi és/vagy vallási egységesítés, a közös történelmi emlékezet megteremtése vagy standardizálása, a közösség kulturális azonosságának alapjaiként – a rivalizáló etnikumok megteremtik saját bázisukat. - nemzetté válás: a kulturálisan eltérő és magát hátrányosan megkülönböztetettnek érző etnikai közösség harca a gazdasági erőforrások és az államhatalom megszerzéséért, vagy azok ellenőrzésének befolyásolásért.

9 Nemzet, állampolgár, állam
Nemzetfogalom Nemzet, állampolgár, állam A magyar nemzet nem csak magyar állampolgárokból áll, a magyar állampolgárok nem feltétlenül tagjai a nemzetnek Az államot nem az állampolgárok tartják fenn s a közügyekben való részvétel sem korlátozódik rájuk A magyar állampolgárság, mint jogi státusz tartalma, üzenete homályos, inkonzisztens

10 Az EU melyik "bizottsága" foglalkozik a "nemzet-stratégia"- kérdéseivel?(Van-e egyáltalán ilyen tudatos kérdés-feltevés az EU-ban?) Nincs A régiók bizottsága vélemyénező szerv, 344 tagja van helyi és regionális képvisletek képviselő, ha a tanécs éltalí megadott határidőig nem ad véleményt, figyelmen kívül hagyjék

11 Milyen identitást képzel el az EU nemzetstratégiája?
Nemzetfogalom Milyen identitást képzel el az EU nemzetstratégiája? ÚJ EUSZ prambulum: „ÖSZTÖNZÉST MERÍTVE Európa kulturális, vallási és humanista örökségéből, amelyből az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen jogai, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, valamint a jogállamiság egyetemes értékei kibontakoztak,”; ÚJ EUSZ, 2 cikk: Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában. A diszkrimináció tilalmát tartalmazó II-81. cikkelyt leszámítva ez a cikkely az egyetlen, amely tételesen említi a kisebbségeket.94 Fontossága tagadhatatlan, mivel egyrészt „a kisebbségekhez tartozó személyek” jogainak tiszteletben tartása ezáltal a közösségi joganyag részévé vált, teret nyitva egy jövõbeni európai kisebbségi szabályozásnak. Másrészt tisztázta az Amszterdami szerzõdés által nyilvánvalóvá tett, s többször sérelmezett kisebbségvédelmi kettõsséget, hiszen visszaemelte az uniós alapértékek közé a kisebbségvédelmet. Visszaemelésrõl beszélek, hiszen legalábbis politikai szinten az 1993-as koppenhágai kritériumok a közös alapértékeket nevesítették, melyek amszterdami szerzõdésbefoglalásakor kimaradt a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme. Eszerint akár az amszterdami mulasztás jóvátételeként is értékelhetnénk az EASz I-2. cikkének megfogalmazását. Fórika, 45. Alkotmány kapcsán írja,de lisszaboni cikk ugyanaz

12 Nemzetfogalom UJ EUSZ 3 cikk …
Az Unió küzd a társadalmi kirekesztés és megkülönböztetés ellen, és előmozdítja a társadalmi igazságosságot és védelmet, a nők és férfiak közötti egyenlőséget, a nemzedékek közötti szolidaritást és a gyermekek jogainak védelmét. Előmozdítja a gazdasági, a társadalmi és a területi kohéziót, valamint a tagállamok közötti szolidaritást. Az Unió tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását. ÚJ EUSZ 4. cikk (1) Az 5. cikkel összhangban minden olyan hatáskör, amelyet a Szerződések nem ruháztak az Unióra, a tagállamoknál marad. (2) Az Unió tiszteletben tartja a tagállamoknak a Szerződések előtti egyenlőségét, valamint nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része azok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésének, ideértve a regionális és helyi önkormányzatokat is. Tiszteletben tartja az alapvető állami funkciókat, köztük az állam területi integritásának biztosítását, a közrend fenntartását és a nemzeti biztonság védelmét. Így különösen a nemzeti biztonság az egyes tagállamok kizárólagos feladata marad. ÚJ EUSZ 6. cikk Az Unió elismeri az Európai Unió Alapjogi Chartájának december 7-i, Strasbourgban december 12-én kiigazított szövegében foglalt jogokat, szabadságokat és elveket; e Charta ugyanolyan jogi kötőerővel bír, mint a Szerződések 5. cikk (az EUSz. korábbi 5. cikke) (1) Az Unió hatásköreinek elhatárolására a hatáskör-átruházás elve az irányadó. Az uniós hatáskörök gyakorlására a szubszidiaritás és az arányosság elve az irányadó. (2) A hatáskör-átruházás elvének megfelelően az Unió kizárólag a tagállamok által a Szerződésekben ráruházott hatáskörök határain belül jár el a Szerződésekben foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében. Minden olyan hatáskör, amelyet a Szerződések nem ruháztak át az Unióra, a tagállamoknál marad. (3) A szubszidiaritás elvének megfelelően azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók. Az Unió intézményei a szubszidiaritás elvét a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvben meghatározottak szerint alkalmazzák. A nemzeti parlamentek az említett jegyzőkönyvben megállapított eljárásnak megfelelően gondoskodnak a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásáról. (4) Az arányosság elvének megfelelően az Unió intézkedése sem tartalmilag, sem formailag nem terjedhet túl azon, ami a Szerződések célkitűzéseinek eléréséhez szükséges. Az Unió intézményei az arányosság elvét a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvben foglaltak szerint alkalmazzák.

13 AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA
Nemzetfogalom AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA Preambulum Európa népei, az egymás közötti egyre szorosabb egység létrehozása során úgy döntöttek, hogy osztoznak a közös értékeken alapuló békés jövőben. Szellemi és erkölcsi öröksége tudatában az Unió az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás oszthatatlan és egyetemes értékein alapul, a demokrácia és a jogállamiság elveire támaszkodik. Tevékenységei középpontjába az egyént állítja, létrehozva az uniós polgárság intézményét és megteremtve a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget. Az Unió hozzájárul e közös értékek megőrzéséhez és továbbfejlesztéséhez, miközben tiszteletben tartja az európai népek kultúrájának és hagyományainak sokféleségét, a tagállamok nemzeti identitását és központi, regionális és helyi közhatalmi szervezetét; … E jogok gyakorlása együtt jár a más személyek, az emberi közösség és a jövő nemzedékek iránt viselt felelősséggel és kötelezettségekkel.

14 Kisebbségvédelem „Capotorti meghatározását idézi dr. Szalayné Sándor Erzsébet: „Az állam lakosságának számszerû kisebbségben levõ csoportja, mely nincs uralkodó helyzetben, és amelynek tagjai – az állam állampolgáraiként – etnikai, vallási vagy nyelvi sajátosságaiknál fogva különböznek a lakosság többségétõl, valamint kultúrájuk, hagyományaik, vallásuk vagy nyelvük megõrzésére irányuló összetartozás-tudatról tesznek tanúbizonyságot.” „Nicola Girasoli definíciói már megkülönböztetik a nemzeti kisebbséget az etnikaitól. Eszerint ‘a nemzeti kisebbség kifejezés olyan kisebbségre vonatkozik, amelynek történelmi gyökerei vannak: õket az új államok létrejötte szakította el korábbi honfitársaiktól, de megtartották identitásukat és jellemzõiket még akkor is, amikor olyan állam polgáraivá váltak, amely eredetileg nem az õ hazájuk volt. [...] A kisebbségek másik típusa, amelyet etnikai kisebbségnek nevezek, olyan csoportokat jelent, akik jól körülírható (kulturális, nyelvi, vallási stb.) identitással rendelkeznek, s évszázadokon át olyan államok területén éltek, ahol valódi, külön közösséget alkottak. Ilyenek például a katalánok, a baszkok, a skótok, a korzikaiak’.” Fórika, 2.old ( UN-DOC.E/CN.4/Sub.2/384 c Capotorti, Francesco – Study on the Right of Persons Belonging to Ethnic, Religious and Linguistic Minorities, New York, 1979, 96. – idézi Szalayné Sándor Erzsébet, i. m. 187. 9Girasoli, Nicola: A nemzeti kisebbségek fogalmáról. Akadémiai Kiadó, Budapest,

15 Elismeri-e az EU a kisebbségek kollektív jogait?
Kisebbségvédelem Elismeri-e az EU a kisebbségek kollektív jogait? Nem Kettős mérce: csatlakozókra koppenhágai kritériumok, a tagokra nem. Mi van mégis? Ld. Köv. lapok Összevetve az Amszterdami szerzõdésben felsorolt uniós alapelveket és a koppenhágai kritériumokat, egyedüli különbségként a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának és védelmének politikai feltétele fedezhetõ fel. Ezért hangsúlyozták egyes szakértõk, hogy kisebbségi téren az EU kettõs mércét alkalmaz. Miért kellene a csatlakozni vágyóknak teljesíteni a kisebbségi kritériumot, ha a tagállamoknak ilyen kötelezettségük nincs, s ha ez még nem is tételes csatlakozási feltétel az alapító szerzõdések rendelkezései szerint – ez a csatlakozó államok némelyike által felvethetõ kérdés. Ugyanakkor az unión belüli nyelvi és etnikai, sõt vallási kisebbségek azt kérdezhetik, hogy miért nem terjesztik ki e feltételt a jelenlegi tagállamokra is, miért nem rögzítik a kisebbségvédelmet mint uniós alapelvet, hiszen a tagállamok egyikében sem rendezett a kisebbségi kérdés. Fórika, 32

16 Kisebbségvédelem Európai Tanács, 1993 június 21–22., Koppenhága
Az Unió nyitott minden közép-kelet-európai állam elõtt, amennyiben teljesítik a csatlakozási feltételeket: – stabilan mûködõ demokratikus intézményrendszer, mely szavatolja a jogállam és az emberi jogok tényleges érvényesülését, biztosítja a kisebbségek védelmét, jogaik tiszteletben tartását; – mûködõ piacgazdaság, az Unión belüli versenyviszonyokkal és piaci erõkkel való megbirkózás képessége; – a tagságból származó kötelezettség teljesítésének képessége (az acquis communautaire adaptálása és alkalmazása), beleértve a politikai, illetve a gazdasági és monetáris unió céljait is.

17 Kisebbségvédelem Alapjogi Charta:
Kisebbségvédelmi cikk nincs benne. Ennek három oka: a kisebbségvédelmet elutasító tagállamok befolyása ha lenne kisebbségvédelmi cikk kérdés lenne, csak az autochton kisebbségekre terjedjen ki vagy a bevándoroltakra is (az utóbbit pedig nem akarták a tagállamok) a kisebbségek védelme a kisebbségi nyelvek erősödéséhez és így az EU szervek előtt további tolmácsolási nehézségekhez vezetett volna

18 Kisebbségvédelem Alapjogi Charta 21. cikk A megkülönböztetés tilalma
(1) Tilos minden megkülönböztetés, így különösen a nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés. (2) A Szerződések alkalmazási körében és az azokban foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül, tilos az állampolgárság alapján történő minden megkülönböztetés. 22. cikk A kulturális, vallási és nyelvi sokféleség Az Unió tiszteletben tartja a kulturális, vallási és nyelvi sokféleséget.

19 Kisebbségvédelem EKSZ lisszaboni verzió: 19. cikk
(az EKSz. korábbi 13. cikke) A Szerződések egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül és a Szerződések által az Unióra átruházott hatáskörök keretén belül a Tanács az Európai Parlament egyetértését követően, különleges jogalkotási eljárás keretében, egyhangúlag megfelelő intézkedéseket tehet a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdésére. Az (1) bekezdéstől eltérve, az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadhatja a tagállamok által az (1) bekezdésben említett célkitűzések elérése érdekében tett intézkedéseket támogató uniós ösztönző intézkedések alapelveit, kizárva azonban a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek bármilyen összehangolását. 2000/43/EK irányelv (2003 júl. 19. átültetés) közvetlen és közvetett diszkrmináció+ zaklatás tilalma + fordított bizonyítási teher+felhatalmaz pozitív megkülönböztetésre. There is no contradiction or incompatibility between paragraph 1(of §21) of the Charter of Fund rights, ‘ and Article 19 of the Treaty on the Functioning of the European Union which has a different scope and purpose: Article 19 confers power on the Union to adopt legislative acts, including harmonisation of the Member States' laws and regulations, to combat certain forms of discrimination, listed exhaustively in that Article. Such legislation may cover action of Member State authorities (as well as relations between private individuals) in any area within the limits of the Union's powers. In contrast, the provision in Article 21(1) does not create any power to enact anti-discrimination laws in these areas of Member State or private action, nor does it lay down a sweeping ban of discrimination in such wide-ranging areas. Instead, it only addresses discriminations by the institutions and bodies of the Union themselves,

20 Kisebbségvédelem (1) Ennek az irányelvnek az alkalmazásában az egyenlő bánásmód elve azt jelenti, hogy nem állhat fenn közvetlen vagy közvetett, faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetés. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában: a) közvetlen megkülönböztetés áll fenn, ha egy személlyel szemben faji vagy etnikai alapon kevésbé kedvezően járnak el, mint ahogyan egy másik személlyel szemben hasonló helyzetben eljárnak, eljártak vagy eljárnának. b) közvetett megkülönböztetés áll fenn, ha egy látszólag semleges rendelkezés, feltétel vagy gyakorlat az egy faji vagy etnikai származású személyeket más személyekhez képest különösen hátrányosan érint, kivéve ha ez a rendelkezés, feltétel vagy gyakorlat jogszerű céllal objektív módon igazolható, továbbá e cél megvalósításának eszközei megfelelőek és szükségesek.

21 Kisebbségvédelem EKSZ 151. cikk
(1) A Közösség hozzájárul a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor előtérbe helyezve a közös kulturális örökséget. Elméletileg alap kisebbségi nyelvek és kultúrák támogatására. De vitatott, hiszen „regionálisról” szól a kisebbségeket el nem ismerő államok (Franciaország, Görögország) ezért nem is akarja kisebbségekre vonatkoztatni, márpedig egyhangú döntés kell. (Kardos, ) Ezért a közösségi dokumentumok nem kisebbségi jogokról szólnak, hanem kisebbségi nyelvekről mint az európai kulturális örökség részéről. Summa: „megítélésem szerint tehát indokolt a a következtetés, hogy a cikk valójában jelen állapotában nem alkalmas a kisebbségi nyelvek és kultúrák védelmére.” (124.old) Csak akkor válna valóságos kisebbségvédelmivé, ha Fr.o Görög o és az újak közül a baltiak vagy Szlovákia változtatna kisebbségi politikáján. [1] Franciaországban tíz, a franciától különbözõ nyelvi közösség van: bretonok ( ), katalánok ( – ), korzikaiak ( ), németek (1 millió), baszkok ( ), luxemburgit beszélõk (40 000), hollandok (80 000), okcitánok (4 és 6 millió között), a tengeren túli francia területeken másfél millióan beszélik a kreol nyelvet, az ol¨l-t használókról pedig nincs hivatalos adat. Forrás: browse.html. (Fórika, 189.old)

22 Miért nincs „füle” az EU-nak a sérelmi- politizálásra?
Kisebbségvédelem Miért nincs „füle” az EU-nak a sérelmi- politizálásra? Mert - bizonyos tagállamai ellenzik - konfliktusforrásnak látja - se forrásai se kapacitása erre Belsõ kisebbségvédelmi hatásköre ma sincs az Uniónak. Mindez nem jelenti azt, hogy nem alakulhatna ki a jövõben egy egységes, uniós szintû kisebbségvédelmi szabályozás, annál is inkább, mert az utóbbi évek történései azt sugallják, az EU is kezdi érzékelni a kisebbségi kérdés – fõleg közép-kelet-európai – megnyugtató, nem csak formális rendezésének szükségességét, csupán az egységes politikai akarat hiányzik a palackba zárt szellem kiengedéséhez, ugyanis egy ilyen döntés a nyugat-európai államokra nézve is kötelezettségekkel járna. Fórika, 49

23 Kisebbségvédelem Milyen többlet esélyeket nyújt Magyarországnak az EU tagság a határokon túli kisebbségei helyzetének javítására, valamint nemzetközi tekintélyének növelésére? Az EU tagság - erős, belső tárgyalási pozíció ld. a kisebbségek jogainak említését az Alkotmányos Szerződésben és a Lisszaboni szerződésben Ausztria, Szlovénia,Szlovákia, Románia EU tagok vagy sem Horvátország, Szerbia, Ukrajna, Munkavállalás Különbségek – Románia még mindig nem teljesen szabad Fordított mozgás – Mo-ról Romániába! A kiállítási díj azonban még ebben a kedvezményes formában is nagy terhet ró az igénylőkre Ukrajnában, ahol a havi átlagkereset euro körül mozog. A valódi vízumterhek ráadásul ennél lényegesen magasabbak lehetnek, beleértve a fordítási, hitelesítési költségeket, illetve a vízumkiállító helyre utazást. A vízum anyagi terhei mellett legalább akkora problémát jelentenek a szigorú adminisztratív előírások, amik olykor megoldhatatlan feladat elé állítják az igénylőket. Ez a rendszer visszalépést jelent az ukrán állampolgárok számára a schengeni bővítés előtti állapothoz képest, amikor még a 2004-ben csatlakozott tagállamokba jórészt vízum nélkül utazhattak.

24 Kisebbségvédelem Vízumkönnyítés
Ukrajna és Szerbia állampolgárai könnyített eljárási rendben igényelhetnek schengeni vízumot (Ukrajna január 1-jétől). A vízum kedvezményes kiállítási díja 35.- euro, ez alól azonban az állampolgárok széles köre (közeli hozzátartozók, nyugdíjasok, gyermekek, diákok, újságírók, sportolók stb.) mentességet élvez. (Horvátország vízummentes)

25 Személyi és nemzetiségi autonómia- „eus” szemmel?
„Nem is árt ezeket a fogalmakat pontosítani: területi autonómiáról akkor beszélhetünk, ha egy ország meghatározott területén, régiójában egy adott kisebbség többségben él ahhoz, hogy a közhatalomból saját jogán részesüljön. Ezen a területen a kisebbség, azaz a helyi többség, az állam törvényeivel és alkotmányos berendezkedésével összhangban saját döntéshozó és végrehajtó intézményekkel rendelkezik.” „A személyi elven működő autonómia (más néven kulturális autonómia) nem területhez, hanem egy kisebbség tagjaihoz (valamennyi tagjához) kapcsolódik. Az állam közigazgatási berendezkedését nem érinti, és a szétszórt, szórványban élő, többséget helyi szinten sem elérő kis létszámú kisebbségek kulturális, oktatási önkormányzatát biztosítja. Ennek számtalan jogi formája lehet, de az autonómia lényegi elemeit mindenképpen megőrzi: a kisebbségi közösség számára ugyanis megteremti a lehetőséget, hogy nyelvi, kulturális vagy nemzeti különbözőségeit saját közjogi intézményein keresztül, lényegi kérdésekben döntési jogkörrel biztosítsa. Az átadott hatáskörök főleg az oktatással és a kultúrával kapcsolatosak, de általános politikai szerepet (például konzultatív jog minden, a kisebbséget érintő kérdésben) is kapcsolhatnak hozzá.” (Vizi, 2006)

26 Autonómia Elutasítók:
Milyen "autonómia"-törekvések ismertek az EU-ban és mire mentek ezzel a törekvéssel a különbözö nemzetek? Elutasítók: Franciaország esetében nyilvánvaló mindenféle kisebbségben élő nemzeti közösség elismerésének elutasítása. Elég, ha Politikai Jogok Egyezményének 27. cikkelyéhez fûzött francia megjegyzésre gondolunk, (Franciaország alkotmánya tilt mindennemû megkülönböztetést állampolgárai között) vagy arra a sokszor és sokat hangoztatott szlogenre, hogy minden francia állampolgár francia. Mégis, jogosítványok: Nyelvoktatás: től baszk, katalán, breton, okcitán, 1974-től a korzikai. Területi autonómia: Korzika, 1991-től, 2000-től bővített (Fórika, old) Konkrétan, Korzika számára a bõvített autonómia a saját területi és közigazgatási felosztással rendelkezõ közösség, illetve a saját nyelvvel rendelkezõ korzikai nép elismerését jelenti, valamint a sziget törvényhozási, pénz- és adóügyi autonómiájának az elismerését.

27 Autonómia Görögország: lényegében teljes tagadásban, noha albán, török és makedón kisebbségei vannak. Nagy Britannia: 1997-ig elutasító, azóta,az észak-írországi, a skót és a walesi helyi parlamentnek sok jogot átengedett

28 Autonómia Elfogadók Belgium: 3 régió, 3 nyelv
Hollandia: fríz – nyelvi jogok – de „hollandnak tekintik” Olaszország – Dél Tirol: „Dél-Tirol törvényalkotó jogosítvánnyal rendelkezik az iskola- és óvodaalapítás, szakmai képzés terén, valamint törvényadaptálási joggal iskolarend, tanárképzés és tanév-szerkezet vonatkozásában. Az egyes etnikumok számarányuk alapján vesznek részt a közigazgatásban. A tartományi törvények értelmében az itt élõ összes közösség (osztrák, olasz, ladin) önálló skolaigazgatási rendszerrel rendelkezik, az egyes nyelveken oktató tanárok anyanyelvi szinten kell, hogy beszéljék az adott nyelvet, amirõl kinevezésükkor nyilatkozatot tesznek. Az oktatás minden területen anyanyelven történik. Ami a közigazgatást illeti, a kétnyelvû tartomány minden hivatalnokának ismernie kell mindkét nyelvet, illetve a ladin településeken a ladint. A két közösségnek saját rádió- és tv-állomása, folyóirataik vannak.” (Fórika, 146)

29 Autonómia Spanyolország: autonómiát élvez Baszkföld, Katalónia, Galícia. Amíg a katalán kormány elsimerte „a spanyol állam szuverén legitimációját, az Euzkadi néven autonómiát nyert baszk tartományok (Guipuzcoa, Vizcaya és Alava) lakosságának jelentõs kisebbsége a teljes függetlenség híve maradt, s ennek elérésére a fegyveres erõszak alkalmazásától sem riad vissza.” Fórika, 149

30 Autonómia Melyek az esélyei egy "magyar autonómia-törekvésnek" a Magyarország területén kivüli EU-s államokban? Szerb kisebbségi törvény, 2002: (80 év után először) elismeri a nemzeti kisebbségek jogát az önkormányzathoz a a kultúra, az oktatás a tájékoztatás és a nyelvhasználat terén. E jogot a demokratikusan választandó nemzeti tanácsokra ruházza. A nemzeti tanács: nem civil szervezet, hanem költségvetési támogatást élvező közhatalmi egység 2002 szeptember 21-én 600 elektor választotta meg a MNT 35 tagját (Korhecz, 201) Ez még nem az autonómia, de esély rá. (uo., Várady Tibort idézve)

31 Felhasznált (ajánlott) irodalmak Nem kimerítő válogatás, fragmentum!
Fórika Éva: Hitek és tévhitek eloszlatásáért: az Európai Unió és a kisebbségvédelem magyar Kisebbség sz old Kardos Gábor: Kisebbségek: konfliktusok és garanciák Gondolat, 2007, különösen a 9. fejezet (A nemzeti kisebbségek védelme az európai Unióban) Kántor Zoltán(szerk.) Nacionalizmuselméletek (Szöveggyűjtemény), Rejtjel politológiai könyvek 21, Budapest, 2004 Korhecz Tamás: Valóra válhat-e a az autonómiaálom? A Vajdaságban megalakult a Magyar Nemzeti Tanács in: Blénesi Éva- Mandel Kinga (szerk.): Kisebbségek és kormánypolitikai Közép-Európában, Gondolat-MTAKKI, Bp 2004, old Majtényi Balázs: A kisebbségek autonómiája és a regisztráció Kisebbségkutatás - 11. évf szám Nagy Boldizsár: Nemzet, állam, polgár Kísérlet fogalmi rendteremtésre, Élet és Irodalom, 2004, május 10. (48. évf., 19. szám) Romsics Ignác: Nemzet, nemzetiség, és állam. Kelet-Közép- és Délkelet európában a 19. És 20. Században Napvilág Kiadó, Budapest, 1998 Szalayné Sándor Erzsébet: A kisebbségvédelem nemzetközi jogi intézményrendszere a 20. században MTA Kisebbségkutató Intézet – Gondolat Kiadói Kör, Budapest, 2003 Vizi Balázs: Kisebbségi autonómiák Európában Kisebbségkutatás, 2006/2sz. Vizi Balázs Az Európai Unió és a kisebbségi nyelvek in: Nádor, O. - Szarka, L. (szerk.) Nyelvi jogok, kisebbségek, nyelvpolitika Közép-Kelet-Európában. Budapest, Akadémiai Kiadó, p