Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Balla Gergely kabinetfőnök, szakállamtitkár

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Balla Gergely kabinetfőnök, szakállamtitkár"— Előadás másolata:

1 Balla Gergely kabinetfőnök, szakállamtitkár
Mire lesz forrás 2010-ben? stratégiai célok és a pályázati források rendszere Innovációval a versenyelőnyért, Napi Gazdaság fórum Budapest, Balla Gergely kabinetfőnök, szakállamtitkár

2 A K+F ráfordítások megoszlása források szerint (a GDP %-ában)
A tavalyi év második felében kibontakozó gazdasági visszaesés ellenére 2008-ban összességében javuló tendenciák jellemezték a kutatás-fejlesztés területét. A KSH napokban közzétett adatai szerint a kutatás-fejlesztési ráfordítások értéke tavaly nőtt, és újra elérte a GDP 1%-át, elsősorban a vállalkozások növekvő aktivitásának köszönhetően, akik – közelítve a kitűzött lisszaboni célokhoz – 2008-ban már többet költöttek kutatás-fejlesztésre, mint az állami költségvetés. Forrás: KSH

3 A K+F ráfordítások megoszlása források szerint (millió Ft)
A középtávú innovációs stratégia alapján kialakított kormányzati ösztönző politikának is köszönhetően a kutatás-fejlesztési ráfordítások tavaly nemzetgazdasági szinten 266,4 milliárd Ft-ot értek el, ami 8,4%-os (mintegy 20,7 milliárd Ft-os) növekedést jelent 2007-hez képest. A nagyarányú növekedésnek köszönhetően a K+F ráfordítások GDP-hez viszonyított aránya is nőtt, és elérte az 1%-ot, amire az elmúlt 15 évben mindössze háromszor, 1993-ban, 2002-ben és 2006-ban volt példa. Minden szektorban növekedtek a K+F-ráfordítások, de a legnagyobb mértékben (13,2%-kal) a vállalkozásoknál. Ennek köszönhetően 2008-ban a vállalkozások finanszírozták a kutatási-fejlesztési tevékenység legnagyobb részét (48,3%-át), átvéve a központi költségvetés eddigi vezető szerepét. A válallkozások arányának növekedése a K+F-ráfordításokon belül megfelel a lisszaboni célkitűzéseknek. Forrás: KSH

4 Innovatív vállalkozások aránya
Forrás: Innobarometer 2009

5 A cégek reakciója a pénzügyi és gazdasági világválságra
Forrás: Innobarometer 2009

6 A cégek által vélt lehetőségek az innováció erősítésére
Forrás: Innobarometer 2009

7 Átfogó válságkezelés Költségvetési, pénzügyi egyensúly megteremtése
Gazdasági, társadalmi stabilizáció A gazdaság növekedési pályára állítása

8 A válság leküzdése a K+F+I területén - hármas feladat
A K+F+I szakterület válság-jelenségeinek megelőzése, kezelése A K+F+I támogatási programok hatékony működtetése, normatív finanszírozás Innovációbarát gazdasági környezet A szakterület hozzájárulása a nemzetgazdasági válságkezeléshez Magas képzettségű munkaerő védelme (KTIA pályázat) A pályázati kifizetések gyorsaságának, hatékonyságának fokozása, dereguláció A szakterület hozzájárulása a válságot követő időszak versenyképességének magalapozásához Tudás- és innovációs bázis erősítése (Kutatóegyetem Program, Pólus program – GOP , Technológiai inkubátor Program) Infrastruktúra fejlesztés (ELI, NEKIFUT, Felsőoktatási kutatási infrastruktúra – TIOP ) Vállalati innovációs tevékenység erősítése (Ötlettől a megvalósulásig, Vállalati innovációs program – GOP , GOP , Klaszter program – GOP , Inkubátor program, JEREMIE Program – GOP 4., Beszállítói program GOP ) Kutatások támogatása (Nemzeti Technológiai Program, Vállalati kutatások – GOP ) Regionális innováció erősítése (Baross Program, Innocsekk Plusz, ROP-ok, RIÜ-k)

9 Stratégiai prioritások változatlanok
TTI stratégia (2007. márc.) TTI stratégia intézkedési terve (2007. aug.) TTI stratégia intézkedési terve (2009. márc.) Célok: Erősödjön a vállalatok kutatási-fejlesztési és innovációs (K+F+I) tevékenysége. Épüljenek ki nemzetközileg versenyképes tudományos és innovációs kapacitások, központok. Erősödjön a társadalmi versenyképességet megalapozó tudás. Erősödjön a régiók K+F+I kapacitása.

10 Kiemelt ágazatok Járműipar Gyógyszeripar, biotechnológia Infokommunikációs technológiák Logisztika (+ mezőgazdaság, környezeti technológiák) A K+F és innováció szempontjából kiemelkedő területek.

11 Kiemelt feladataink Szemlélet- és kultúraváltás
Hatékony, koordinált irányítás működtetése Hatékony támogatási rendszer megteremtése Vállalkozások innovativitásának erősítése, szellemi alkotások eredményes hasznosítása, védelme A K+F+I terület széleskörű társadalmi elismertségének növelése Nemzetközi kapcsolatok erősítése

12 Szemlélet- és kultúraváltás
A válság hosszú távú kezeléséhez szemlélet- és kultúraváltás kell az innovációs szereplők részéről: Az együttműködés kultúrája, A verseny kultúrája, A hatékonyság kultúrája, A szellemi termékek védelmének kultúrája. (ötlettől a piacig)

13 2009-2010-ben rendelkezésre álló pályázati források:
Több K+F+I forrás Éves szinten milliárd Ft-ot fordítunk K+F+I célokra (KSH bevallási adatok alapján, évben 266 Mrd Ft; GDP 1%) ben rendelkezésre álló pályázati források: ~ 170/180 Mrd Ft évente, ebből a cégeknek 85 Mrd Ft jut évente Hazai: KTI Alap ~ Mrd Ft évente OTKA ~ 5 Mrd Ft évente Strukturális alap, EU társfinanszírozott: ÚMFT (GOP, TIOP, TÁMOP, Egyéb OP-k KFI prioritásai) ~ Mrd Ft évente Egyéb – (svájci h., norvég a., ETE) ~ 5-8 Mrd Ft évente EU-s: FP7, CIP ~ Mrd Ft évente A vállalkozásoknak átlagosan 50%-os önrészt kell biztosítani a támogatásokhoz. FORRÁSKOORDINÁCIÓ 13

14 Teljes pályázati portfolió
GOP (Gazdaságfejlesztési OP ) I. prioritás TIOP (Társadalmi Infrastruktúra OP) konstrukció TÁMOP (Társadalmi Megújulás OP) - felsőoktatási K+F KTIA (Kutatási és Technológiai Innovációs Alap)‏ OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) ETE (Európai Területi Együttműködés)‏ FP7 (Európai Unió 7. K+F keretprogram )‏ CIP (EU Versenyképességi és Innov. Keretpr )‏ CH 7. (Svájci-Magyar Együttműködési Program (Svájci Hozzájárulás) prioritás ben: 80 db pályázati konstrukció, közel 350 Mrd Ft értékben

15 Mire lesz forrás 2010-ben? AZ ÁT MÓDOSÍTÁSOK MÉG FOLYAMATBAN VANNAK
TERVEZET, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

16 K+F támogatások az innovációs értéklánc mentén
Alapkutatás / Akadémiai jellegű tudományos tevékenység Alkalmazott kutatás, technológiafejlesztés Vállalati-szervezeti- társadalmi innováció, termelés, értékesítés Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Gazdaságfejlesztési Operatív Program Hazai forrás Társfinanszírozott uniós forrás Folyamatos koordináció van a forrásgazdák között, hogy ne legyenek az értéklánc finanszírozásában rések és átfedések

17 NYITOTT GOP pályázatok
Konstrukció száma Elnevezése Keret (Mrd Ft) Beadási határidő GOP KMOP Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása GOP: 12 KMOP: 2,79 GOP KMOP Kutatás-fejlesztési központok fejlesztése, megerősítése GOP: 1,98 KMOP: 1,27 GOP KMOP /A Innovációs klaszeterek támogatása GOP:12,5 KMOP : 4,067 GOP Innovációs és technológiai parkok támogatása GOP: 8,9 GOP-1.3.1/A KMOP Vállalati innováció támogatása GOP: 8 KMOP: 3,63 GOP-1.3.1/B KMOP-1.1.4/C Innovációs klasztertagok vállalti innovációjának támogatása GOP: 2 KMOP: 1,4 GOP KMOP Vállalati K+F kapacitás fejlesztése GOP:5 KMOP: 1,36 GOP Vállalkozások beszállítói és technológiai innovációs együttműködésének fejlesztése GOP: 2 Összesen: 66,897 Mrd Ft

18 2009-ben még megjelenő pályázatok a KTI Alapból
Nemzeti Technológia Program (9 Mrd) december közepe Technológiai Inkubátor Program (1,6 Mrd)

19 pénzügyi mutatók finomítása támogatható tevékenységek körének növelése
Abszorpciónövelés pénzügyi mutatók finomítása támogatható tevékenységek körének növelése automatikus/gyorsított konstrukció támogatási intenzitásra vonatkozó korlátok feloldása

20 Átláthatóság, elérhetőség javítása
DEREGULÁCIÓ A deregulációs folyamat célja a pályázatok átfutásának gyorsítása és az adminisztratív terhek csökkentése. Néhány konkrét elvárt eredmény: - Egységes tartalmú pályázati útmutatók alkalmazása - Írásbeli nyilatkozatok egységesítése - Eljárási határidők rögzítése - Írásbeli panasz lehetőségének megteremtése - Szerződés kötelező elemeinek egységesítése - Késedelmes teljesítésének szankcionálása - Tárgyalásos bíráltatás bevezetése

21 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Balla Gergely kabinetfőnök, szakállamtitkár"

Hasonló előadás


Google Hirdetések