Hálózatkezelés, Internet

Az előadások a következő témára: "Hálózatkezelés, Internet"— Előadás másolata:

1 Hálózatkezelés, Internet
Előadó: Jánosik Tamás

2 Az Informatika kurzusok félévei
2. félév: Hálózatkezelés, Internet 3. félév: Szövegszerkesztés 4. félév: Táblázatkezelés

3 A kurzus teljesítéséről:
Beszámítás: Óvó, illetve tanító képzésből: IN-111 = CsK-102 IN-112 = CsK-103 ECDL vizsga: A 7 modulos ECDL vizsgát elfogadjuk az Informatika 4. félévének teljesítéseként

4 Zárthelyi dolgozat írásbeli, illetve számítógépes gyakorlati feladat
Időpontok az ETR-ben.

5 Segédanyag A kurzus anyaga az órát követően felkerül a oldalra, az oktatási segédanyagok közé; csak regisztrált felhasználóknak érhető el!

6 Számítógépes hálózatok
Számítógépes hálózatról akkor beszélünk, ha több különálló gépet összekötünk úgy, hogy azok képesek legyenek egymással kommunikálni. A számítógépek összekötése iránti igény először akkor merült fel, amikor egyes csoportok némely erőforrást, azaz háttértárolót, nyomtatót, adatbázist vagy programot közösen szerettek volna használni. Ehhez szükség volt a számítógépek fizikai összekapcsolására, valamint néhány olyan gépre, amely rendelkezett ezekkel az erőforrásokkal, és így ezeket a csoport minden tagja ugyanolyan formában tudta használni.

7 A hálózat megoldotta az egyik legfontosabb erőforrás, a nyomtató közös használatát is. Gyakran előfordul, hogy több gépről is szeretnénk elérni ugyanazt a nyomtatót, vagy egy gépről többféle nyomtatóra kell dolgoznunk, A feladat hálózat nélkül nehezen és szoros korlátokkal végezhető el. A hálózati nyomtatás alkalmazása azonban egyszerű és gazdaságos megoldást kínál.

8 A számítógép-hálózatok kialakítását követelő másik kihívás a helyi hálózatok összekapcsolása annak érdekében, hogy lehetővé váljon üzenetek, elektronikus levelek, valamint nagy adattömegek gyors és megbízható továbbítása akár kontinensek között is. Ugyancsak célszerűnek látszott lehetővé tenni, hogy egy-egy szuperszámítógép kapacitását ne csak a rákapcsolt gépekről lehessen használni, hanem megfelelő jogosultság esetén a világ távoli pontjairól is hozzá lehessen férni.

9 A számítógép hálózatok alapvetően a következő feladatok megoldását teszik lehetővé:
Erőforrások (nyomtatók, fájlok) közös használata. Levelek, üzenetek küldése. Nagy számítógépek távoli elérése. Adatállományok, programok nagy távolságú átvitele.

10 A számítógépes hálózatok kiterjedtségük alapján három csoportba sorolhatóak:
LAN - Local Area Network, helyi hálózat (egy helységre, épületre vagy épületcsoportra korlátozódik) MAN - Metropolitan Area Network, városi hálózat (általában a LAN-okat köti össze) WAN - Wide Area Network, országos, országok és földrészek közötti hálózat

11 A hálózatok topológiája
A LAN-ok legfontosabb jellemzője a hálózat elemeinek elrendezése, más néven a hálózat topológiája. Tekintsük át a legelterjedtebb topológiákat és ezek tulajdonságait.

12 Sín topológia A sín elrendezés esetén a hálózatba kapcsolt gépek egyazon vezetéket használnak, köztük semmiféle speciális sorrend nem adható meg, sorosan kapcsolódnak. Az elrendezés hátránya, hogy vonalszakadás esetén az egész hálózat használhatatlanná válik.

13 Csillag topológia A csillag elrendezés esetén a hálózatba kapcsolt gépek egyazon csomópontra csatlakoznak. Az elrendezés előnye, hogy vonalszakadás esetén csak az adott gép válik használhatatlanná, és nem az egész hálózat. A többi gép továbbra is tud kommunikálni egymással.

14 Gyűrű topológia A gyűrű elrendezés esetén a hálózatba kapcsolt gépek egymást követő zárt láncba szerveződnek, így minden kapcsolódási ponthoz rendelhető egy előző és egy következő kapcsolódási elem. Előnye, hogy egyszeres vonalszakadás esetén a hálózat nem válik használhatatlanná és nincs leterhelt központi csomópont. Nagyobb hálózatok esetében kétszeres gyűrűt szoktak alkalmazni a biztonság növelése érdekében.

15 Az internet története 1957: a Szputnyik kilövése [a világ első műholdja] az ARPA (Advanced Research Projects Agency "Fejlett Kutatási Projektek Ügynöksége") létrehozása az USA Hadügyminisztériumán belül Dwight Eisenhower elnök - a szovjetek űrversenybeli sikereit ellensúlyozandó, a Szputnyik 1 fellövésének hírére - elrendelte a Defence Advanced Research Project Agency (DARPA) beindítását. Kidolgoztak egy többközpontú, csomagkapcsolt kommunikációs rendszert (az NCP – Network Controll protokollt), mely a mai TCP/IP szabvány ősének tekinthető.

16 1969: az ARPANET (Advanced Research Projects Agency Network) létrehozása; a kísérleti csomagkapcsolt hálózat kiépítésével az alábbi helyek összeköttetésére: University of California at Los Angeles Stanford Research Institute University of California at Santa Barbara University of Utah

17 Az ARPANET hálózatának fejlődése

18 Az adattovábbítás jellegzetessége: Az átviendő adatfolyamot csomagokra bontják, a csomagok mindegyike magával hordozza az útvonalválasztási információt, és képes hibátlan állapotra visszaállni átviteli hibák esetén is. Felhasználása: katonai felhasználásokon kívül kutatásra szolgált egyetemek, katonai bázisok és kormányzati laboratóriumok kutatói is használták elektronikus levelezésre, fájlok cseréjére és távoli bejelentkezésre

19 1972-ben megszületett az első e-mail program.
Az Internet sikereinek két fő összetevője már 1972-ben ismert volt: csomagkapcsolt működés és nyílt architektúra.

20 1973-ban a DARPA program kezdeményezte a
különböző csomagkapcsolt hálózatok összekapcsolási technikáinak és technológiáinak a kutatását. A cél az volt, hogy olyan kommunikációs protokollt fejlesszenek ki, amely lehetővé teszi a hálózatba kötött számítógépek kommunikációját tetszőleges számú csomagkapcsolt adathálózaton keresztül. A projektet akkor Internetting"-nek nevezték, az összekötött hálózatok rendszerét pedig Internetnek.

21 1974-ben jelent meg először az „Internet” kifejezés, egy a TCP (Transmission Controll Protokoll) protokollról szóló tanulmányban. Négy alapelv: Minden hálózat önálló, nem kell módosítani az internethez való csatlakoztatáshoz. A hálózat nem törődik vele, hogy a csomag célba ér-e vagy nem, hiszen a konvenció szerint ennek felügyelete a végrendszer feladata, és szükség esetén a forrás úgyis újra elküldi. A hálózatok „fekete dobozokon” (később: gateway, majd router) keresztül csatlakoznak egymáshoz. A gateway egyszerű, nem jegyez fel semmit a rajta áthaladt csomagokról, nem valósít meg bonyolult folyamatokat. A hálózatban nincs globális szintű ellenőrzés.

22 Különböző hálózatok összekapcsolása

23 1982-ben a DCA (Defence Communication Agency) és az ARPA az ARPANET elfogadott protokolljává minôsítette a TCP/IP protokollkészletet. Az NCP protokollt január 1-jén a teljes ARPANET hálózaton felváltotta a TCP/IP. Megszületett az internet. Az interneten nincsen központ, nincs "egy" központi gép. Minden, a hálózatra kötött gép egyszerre fő- és alállomás. Az internet tehát olyan elméleti szerveződése a számítógépeknek és telefonvonalaknak, amelynek bármely pontja képes kapcsolatot teremteni bármely másik pontjával.

24 1983-ban a régi ARPANET-et egy katonai rendeltetésű MILNET-re és egy polgári rendeltetésű ARPANET-re osztották (ez 1990-ben szűnt meg). Ezzel megnyílt a lehetőség a polgári, később a kereskedelmi alkalmazások gyors fejlődésére. 1984-ben bevezették a doménnevek rendszerét, könnyebben használhatóvá téve ezzel a hostok címzését. Az eredetileg elsősorban oktatási intézményekben elérhető hálózatra egyre több intézmény, szervezet, cég kapcsolódott, a szolgáltatást hamarosan a nagyközönségnek is felkínálták.

25

26 1991-ben használatba vették a Gophert, az elérni kívánt hálózati címeket menüből kijelölni engedő mechanizmust, ami lehetővé tette a bonyolult címzések és parancsok használatának elhagyását. Tim Berners-Lee elgondolásai alapján olyan rendszer született, ami az elmúlt tíz évben forradalmasította a kommunikációt. Az elektronikus levelezés ( ) forradalmát gyorsan követte a hírcsoportok (newsgroup) forradalma, majd az egyre újabb és sokoldalúbb információkereső- és továbbító eszközök elterjedése, amelyek 1992-ben a WWW-hez (World Wide Web) vezettek: innentől a számítógépekhez nem értő laikusok is könnyedén, minden tanulás nélkül navigálhatnak az internet óceánján.

27 Az internet mai állapotában publikált szerverek sokaságát jelenti, amelyek különböző adatátviteli közegek segítségével kapcsolódnak egymáshoz, és az adatforgalom ezeken a közegeken bonyolódik le. A legismertebb és legelterjedtebb adatátviteli közeg az optikai kábel, Ethernet kábel, mikrohullám, műholdas kapcsolat. Az interneten publikált szerverek általában mindenki számára nyilvános adatokat tartalmaznak és mindenki számára elérhetőek - ez jelenti az internet szabadságát. Azonban a mai fejlett biztonsági és titkosítási algoritmusokat alkalmazva képesek vagyunk nagy megbízhatóságú rendszereket is működtetni az interneten, adatainkat a nem kívánt látogatóktól megvédve.

28 Az internethez kacsolódó gépek egyetlen közös szabványos protokollt használnak, az ún. IP protokollt. Minden gép, amely közvetlen kapcsolatban van az internettel, kap egy úgynevezett IP címet. Ez gyakorlatilag négy szám, pontokkal elválasztva, s mindegyik szám 0 és 255 között van (1-1 byte). Minden egyes IP cím egyértelműen azonosít egy számítógépet, szervert vagy egyéb hálózati eszközt. (TCP/IP v.4.) Ez kb. 4,2 milliárd ip-cím kiosztására ad lehetőséget, ami lassan kevésnek bizonyul, ezért megalkották az TCP/IP v.6. protokoll.

29 Ez a struktúra bonyolultnak tűnik
Ez a struktúra bonyolultnak tűnik. Nehézkes ilyen módon azonosítanunk a gépeket. Az egyszerűbb kezelhetőség kedvéért találták ki és szabványosították a DNS rendszert, melynek segítségével nekünk csak az ún. domain neveket kell megjegyeznünk. A DNS(Domain Name Services) a nehézkes IP címhez hozzá tudja rendelni a címhez tartozó, könnyebben kezelhető domain nevet, és fordítva a domain névből meg tudja határozni a megfelelő IP címet. Például a zeusz.tfk.kefo.hu címből látszik, hogy ez egy hazai gép neve, a '.hu' végződés miatt. A ‘kefo’ a Kecskeméti Főiskola, a ‘tfk’ pedig a Tanítóképző Főiskolai Kar rövidítése. A zeusz a kar egy adott gépét azonosítja.

30 A domainnév végső tagja nem minden esetben az országot azonosítja (pl
A domainnév végső tagja nem minden esetben az országot azonosítja (pl. az USA- ban sem), hanem néhány esetben az adott szervezet típusát. A szervezeti egységeket jelölő domainek a következők lehetnek (a teljesség igénye nélkül): .com – Kereskedelmi domain ( .edu – Oktatási szervezet ( .net – Hálózati erőforrás ( .org – Nonprofit szervezet (

31 Az internet ma Manapság az internetes technológiákat körülbelül 1,4 milliárdan használják személyes, illetve üzleti célokra, például információkeresésre, szolgáltatások és áruk megrendelésére, kapcsolattartásra, szórakozásra, stb. Jelenleg kutatások zajlanak az internet technikai (elsősorban távközlési) problémáinak megoldására, például az új IPv6 címzési rendszer bevezetésére. A jelenleg használt címzési rendszer (IPv4) ugyanis kifogyóban van új, kiosztható címekből a végpontok számára, amely ha bekövetkezne a probléma megoldása (IPv6) és a megoldásra való átállás globális szintű beteljesedése előtt, akkor az internet további bővítése csak igen nehezen és nagy áldozatokkal jöhetne létre. (még legalább 5 milliárd ember számára kell elérhetővé tenni a jelenlegi 1,4-1,5 helyett!)

32 Internet-hozzáférés Magyarországon az internetes technológiákhoz sokféleképpen hozzáférhetünk: munkahelyünkön, amennyiben az biztosítja számunkra, úgynevezett netcafékban, netklubokban, ingyenesen látogatható könyvtárakban ill. teleházakban, számos városban közterületi termináloknál, oktatási intézményekben, stb. Az otthoni internet-elérési lehetőségek közé tartozik a hagyományos telefonvonalat igénylő modemes betárcsázós kapcsolat, illetve a szélessávú, vezetékes (DSL vagy kábelnet), a vezetéknélküli („mikrohullámú”), a műholdas és a mobiltelefonos (GPRS vagy mobil szélessávú) kapcsolat.

33 A hálózatok működése Aszerint, hogy hálózatunkban milyen viszonyban állnak egymással a számítógépek, két típusra oszthatjuk őket: a szerver (kiszolgáló) gépek általában nagy teljesítményű és tárolókapacitású, folyamatos üzemű számítógépek, amelyek a hálózatba kapcsolt többi gép számára szolgáltatásokat nyújtanak. Ezek a szolgáltatások különfélék lehetnek, sőt gyakran előfordul, hogy nem egy számítógépen koncentrálódnak, hanem a hálózatban több szerver található, egy vagy több saját funkcióval. A kliens gépek (munkaállomások) valamely hálózati szolgáltatást vesznek igénybe.

34 Szerver szolgáltatások
a fájlszerverek nagy tárolókapacitású számítógépek. Feladatuk a közösen használt állományok, adatbázisok, alkalmazások, levelezés, stb. biztosítása, a nyomtatószerverek végzik a hálózaton keresztüli nyomtatással kapcsolatos feladatokat, a hozzájuk kapcsolt nagy teljesítményű nyomtatók vezérlését, a web-szerverek a belső hálózat számára és a külvilág felé szolgáltatják az Internetes dokumentumokat és végzik pl. az Internetről érkező megrendelések feldolgozását.

35 mail szerver: a felhasználók levelezését kezelő, az elektronikus leveleket fogadó és küldő kiszolgáló gép. DNS (domain name) szerver: Ahhoz hogy az Interneten egy gépet megtaláljanak, a gépek egymást közt egy csak számokból álló IP címet használnak. Ezeket természetesen nehéz fejben tartani, ezért a legtöbb gépnek van egy vagy akár több könnyen megnevezhető, úgynevezett domain neve is. Ahhoz, hogy a domain név alapján az IP cím (vagy fordítva: az IP cím alapján egy domain név) megállapítható legyen, szükség van a DNS szerverekre.

36 Hálózati hierarchia Helyi hálózatunkban kétféle módon csatlakozhatnak egymáshoz a számítógépek: A munkacsoport, vagy workgroup elrendezés azt jelenti, hogy a hálózaton levő számítógépeink egyenrangúak, nincs közös felhasználói és számítógép-adminisztráció. A tartomány- vagy domain elvű hálózatban mindig van egy elsődleges tartományvezérlő szerver (PDC, Primary Domain Controller), amely a felhasználók beléptetését, a tartományhoz tartozó számítógépek adminisztrációját végzi, lehetővé téve a felhasználók jogainak pontos meghatározását és a távoli gép-felügyeletet.

37 Böngészők és típusai A Web használatához egy ún. böngésző programra van szükségünk. Ez a felület biztosítja számunkra, hogy a Web-en jelenlévő többnyire html formátumú információt élvezhető minőségben, számunkra is érthető formában lássuk.

38 Karakteres böngészők A karakteres böngészők konzolos felületen futnak, csak HTML és XML tartalmat tudnak értelmezni, rendelkeznek azonban megoldásokkal, hogy grafikákat – vagy egyéb nem szöveges tartalmakat – lementsenek illetve külső program segítségével megjelenítsenek. Sebességük általában nagyobb, mint grafikus társaiké, mert a grafikai elemeket nem – és így a reklámokat sem – töltik le, ez egyes esetekben (pl. kutatómunkáknál) rendkívül hasznos lehet.

39 Ezekkel az eszközökkel vakok is viszonylag könnyedén böngészhetnek az Interneten, mert a sima szöveg könnyedén átalakítható kimondott szavakká vagy braille írássá. Ezek a böngészők minden elterjedtebb számítógéprendszerre megtalálhatóak. ELinks Links Lynx w3m

40 Grafikus böngészők A grafikus böngészők használatának előfeltétele egy grafikus felület, GUI vagy egy grafikus operációs rendszer. Ma ilyen típusú böngészőket használnak túlnyomó részben. Ezek az alkalmazások képeket, videókat, más alkalmazásokat (pl. Java) képesek önállóan, vagy úgynevezett beépülők (pluginek) segítségével megjeleníteni, futtatni.

41 A legnépszerűbb grafikus böngészők:

42 Fontosabb fogalmak Azt a folyamatot, amikor egy távoli számítógépről fájlt mentünk a saját számítógépünk háttértárára, letöltésnek nevezzük; feltöltésnek nevezzük, ha a folyamat fordított irányban zajlik, és mi töltünk fájlt mások gépére. A weblaphoz tartozó fájl formátuma többnyire HTML. A HTTP tartalom és az URL használatával a webfejlesztők képeket, animációkat, mozgóképeket és hangokat ágyazhatnak be vagy tehetnek elérhetővé a weblapokon. HTML - HyperText Markup Language, különleges leírásokat használó nyelv, amely hiperhivatkozásokat is tartalmazó Web-dokumentumok készítésére használunk. Nem programozási nyelv, hanem szabályok összessége.

43 A modern böngészők kiegészítők révén képesek különböző programozási nyelveken írt kódokat, végrehajtani, ezáltal látványosabb tartalmat jeleníthetnek meg; ilyenek a Flash, Java stb. nyelvek. A lapokat a böngésző az URL (Uniform Resource Locator = Egységes erőforrás-azonosító) segítségével találja meg, mely a lap címét jelöli. Az URL a címhez tartozó protokollal kezdődik, például a http: a HTTP protokoll jelölése. Sok böngésző több más protokollt is támogat, mint például az ftp: az FTP protokollhoz.

44 Az FTP: A File Transfer Protocol, vagy rövid nevén FTP TCP/IP hálózatokon – mint amilyen az internet is – történő állományátvitelre szolgáló szabvány. Gyakran van szükség arra, hogy valamilyen állományt hálózaton keresztül töltsünk le saját gépünkre, vagy egy állományt mások számára hozzáférhetővé tegyünk. Erre alkalmas az FTP, ami lehetővé teszi a különböző operációs rendszerű gépek között is az információcserét. A világon nagy mennyiségű információforrás áll rendelkezésre, melyek letöltése ilyen módon megvalósítható.

45 FTP kapcsolódás - gyakorlás
Létesítsünk FTP kapcsolatot a zeusz.tfk.kefo.hu nevű FTP-szerverrel! Felhasználói név: info Jelszó: csecsemo Másoljuk át az FTP-kapcsolat csecsemo mappájában lévő info_csecsemo_2_2.pps fájlt a saját gépünk dokumentumok mappájába (C:\Documents and settings\[saját EHA-kód]\Dokumentumok)! Bontsuk az FTP-kapcsolatot (nem kell menteni)!

46 Manapság az FTP kezdi elveszíteni a jelentőségét a peer-to-peer protokollokkal (kliens-kliens kapcsolat) szemben, ugyanis bár az FTP protokollt fájlok letöltésére tervezték, a szervert nagyon leterheli, ha nagy méretű fájlt egyszerre sok kliens felé kell kiszolgálnia, ilyen feladatokra a fájlcserélő programok által használt eljárás sokkal alkalmasabb.

47 WWW (World Wide Web) A WWW, a „világméretű pókháló” elterjedésével szűnt meg végleg az Internet a számítógépes szakma kizárólagos birodalma lenni, és ezáltal az Internet nemcsak belépett a „közönséges” emberek életébe, de minden bizonnyal a televíziózáshoz hasonló életmódváltozást is okoz. Az Internet használóinak ma már nagy többsége a Web használója, sokszor kizárólag a Web használója.

48 A WWW a XX. század végének legnagyobb üzlete is egyben: már ma is minden valamirevaló cég képviselteti magát az Interneten. De a WWW lehetőség a magánember és a külvilág újszerű kapcsolatára is: a privát homepage (honlap) hatása olyan, mintha az egész világnak névjegyet adhatnánk, de névjegyen nem csak a legfontosabbak, hanem minden szerepelhetne, amit szeretnénk, ha tudnának rólunk.

49 Mi a WWW átütő sikerének, a pofonegyszerű használattal egybekötött hatalmas hatékonyságnak titka?
A web dokumentumok túlnyomó többsége az ún. HTML nyelven (Hyper Text Markup Language) íródik, így jön létre a hypertext. A hagyományos írott szöveg linearitása sokszor zavaró, ha a szöveg kulcsszavai mentén szeretnénk tovább-, ill. oda-vissza lépni, a tartalomjegyzékből rögtön, tengernyi lapozás nélkül a kívánt fejezetre lépni, a szótár, lexikon címszavára egyből odaugrani.

50 A hagyományos könyvek által adott nem túl hatékony és részleges megoldás a lábjegyzet, könyvvégi jegyzetek, névmutatók, az olvasó megoldása pedig a lapozás ill. az, hogy felkel, és egyéb könyvből vagy máshonnan utánanéz a témának, ami felkeltette az érdeklődését. A hypertext esetében a kulcsszó a szövegből kiemelkedik (vagy akár egy kép megfelelő része is lehet), és választásával (legtöbbször csak egy kattintás az egérrel) a kulcsszóról rögtön további információ szerezhető.

51 Kicsit másképp: A világháló az interneten működő, egymással úgynevezett hiperlinkekkel összekötött dokumentumok rendszere. A rendszert webböngésző program segítségével lehet elérni. Ez a program képes megjeleníteni az egyes dokumentumokat, „weblapokat”. A felhasználó a lapokon található hiperlinkek segítségével további lapokat kérhet le, amelyeken újabb hiperlinkek lehetnek.

52 A böngésző programok használatba vétele
A kar számítógépein a Mozilla Firefox böngésző használatát részesítjük előnyben, ezért az órák során is ezt tárgyaljuk részletesebben. Az Internet Explorer nagy előnye, hogy az operációs rendszer része, míg a Firefoxot külön kell telepíteni számítógépünkre. A telepítőprogram legújabb verziója ingyenesen letölthető a oldalról. A telepítés menete is nagyon egyszerű: a telepítőprogram elindítása után gyakorlatilag mindig csak a „Következő” gombra kell kattintgatnunk, amíg a telepítés a végére nem ér.

53 A telepítés után a Firefox elindítható az Asztalon elhelyezett parancsikonnal, vagy a Start menü => Minden program listájából kikeresve. Az indítás után megjelenő böngészőt a felső részén található eszköztár segítségével használhatjuk. A gombok szerepe balról jobbra haladva: vissza, előre, frissítés, leállítás, kezdőlap.

54 A gombsor jobb oldalán lévő beviteli mezőbe írhatjuk be a meglátogatandó honlap URL-jét.
Az URL ablaktól jobbra található mező a kedvenc keresőoldalunk közvetlen elérését teszi lehetővé: nem kell először betölteni a keresőoldalt, aztán megadni a keresendő szavakat, hanem ez egy lépésben megoldható. A kereső szolgáltató tetszés szerint változtatható.

55 A Firefox menüpontjai közül kettőt nézünk meg részletesebben:
A Könyvjelzők menüt, És az Eszközök menüt. A Könyvjelzők menüpontra kattintva, annak legfelső menüpontját kiválasztva felvehetjük kedvenceink listájára az éppen aktuális weboldalt. A későbbiek során, ha ismét szükségünk lenne az adott honlapra, elég csak kiválasztanunk a Könyvjelzők menü listájából a megfelelő sort, így nem kell fejben tartani az oldal pontos címét.

56 A könyvjelző hozzáadásakor választhatjuk azt is, hogy a kívánt oldal címe a „Könyvjelző eszköztárra” kerüljön, ilyenkor a böngésző felső részén, a navigáló gombok és a címsor alatt fog megjelenni a felvett weboldal ikonja. Ha egy oldal címét a Könyvjelző eszköztárhoz adjuk hozzá, akkor az a Könyvjelző menüben nem fog megjelenni!

57 Az Eszközök menün belül két menüpontot nézünk meg részletesebben:
A Személyes adatok törlése menüpontra kattintva lehetőségünk van a böngészőben eltárolt információk kiürítésére. Elmentett jelszavainkat, felhasználói neveinket, korábban látogatott weboldalak címét stb. törölhetjük ki ezen menüpont segítségével. Ehhez kapcsolódik az ún. Cookie-k, vagy magyarul sütik fogalma: A HTTP-süti egy információcsomag, amelyet a szerver küld a böngészőnek, majd a böngésző visszaküld a szervernek minden, a szerver felé irányított kérés alkalmával.

58 Ha a böngésző visszaküld egy sütit, a kiszolgálónak lehetősége van összekapcsolni az aktuális kérést a korábbiakkal. Leggyakrabban egy adott weboldal regisztrált felhasználóinak azonosítására, „bevásárlókosár” nyilvántartására vagy látogatók nyomon követésére használják.

59 Az Eszközök → Beállítások menüpont segítségével testre szabhatjuk a böngészőnket. A teljesség igénye nélkül, néhány hasznos lehetőség: Megadhatjuk, hogy mi legyen a kezdőlap böngészőnk indításakor, Beállíthatjuk, hogy mi legyen az alapértelmezett hely a letöltendő fájljaink számára.

60

61 Nem megbízható weblapok
Ha titkosított adatküldésre felkészített weblapot szeretnénk meglátogatni ( kezdetű oldalt), az oldal betöltése előtt a böngészőnk ellenőrzi, hogy a kért webhely rendelkezik-e a megfelelő, eredetiségét igazoló tanúsítvánnyal. Amennyiben az ellenőrzés rendben lezajlik, akkor az oldal probléma nélkül betöltődik. Ha a tanúsítvány hiányzik, hibás, vagy lejárt, a böngészőnk figyelmeztető üzenetet küld, mivel biztonsági hiányosságokat fedezett fel. Ez leginkább a személyes adatainkat (pl. jelszót) igénylő oldalak esetében jelentős, mivel egy tanúsítvány nélküli oldal akár hamisítvány is lehet, így illetéktelen kezekbe is kerülhetnek bizalmas információk. (A https-es oldalak eleve titkosítva fogadják az adatokat, biztosítva ezzel azok védelmét illetéktelen kezekbe jutása esetén, viszont a tanúsítvány igazolja azt, hogy az adott oldal valóban az, amit szeretnénk, nem pedig hamisítvány.)

62 Teendők hibás tanúsítvány esetén
Olvassuk el a kiírt üzenetet!!!

63 Ha biztosak vagyunk benne, hogy jó helyen járunk, és hogy az adott weboldallal nincs semmi baj, akkor kattintsunk a „Megértettem a kockázatot” szövegre, így további beállításokra lesz lehetőségünk:

64 A „Kivétel hozzáadása…” gombra kattintva elénk kerül egy párbeszédablak, ahol megnézhetjük a tanúsítványt, és kivételként hozzáadhatjuk a weboldalt a biztonságos oldalakhoz, ezzel biztosítva azt, hogy legközelebb már ne jelenjen meg a hibaüzenet.

65 Figyelem! Csak olyan oldalt adjunk hozzá kivételként a böngészőnkhöz, amiről biztosan tudjuk, hogy nem veszélyes, kártékony oldal!!! Ha bizonytalanok vagyunk, inkább ne csináljuk meg, abból biztosan nem lesz baj!

66 Előugró (popup) ablakok
Az előugró ablak vagy popup, pop-up (angol: „felugró”) a különböző számítógépes programokban felugró ablakok közös elnevezése. Legismertebb formái a webböngészőkben felugráló ablakok, melyekben rendszerint nem kívánt reklámok vannak. Több program is létezik, amely a popupokat blokkolja, sok böngészőbe ez alapból be van építve. Van pop-under ablak is, ami a böngészőablak alatt nyílik meg, és csak akkor látható, amikor már becsuktuk a böngészőablakot. Ez egy fokkal kevésbé idegesítő.

67 Kb. 14 000 popup közül egyre kattintanak rá az emberek.
A popupok helyes alkalmazása esetén viszont könnyen irányíthatók a látogatók. Nem véletlen, hogy szinte az összes online marketinggel foglalkozó szakember honlapján megtalálhatók ezek az eszközök. Ha egy popup rosszul van összeállítva és tulajdonságait sem lehet változtatni, akkor valóban a becsukásra ösztönöz. De igenis létezik olyan popup, ami tökéletesen mérhetően növeli a feliratkozási konverziót.

68 ETR-es előugró ablakok
A tanulmányi rendszerünkben egyes értesítéseket (pl. hibaüzeneteket) ilyen előugró ablakokban jelenít meg a weboldal, ezért ezen az oldalon érdemes engedélyezni ezeket a pop-up ablakokat. Ehhez részletes leírás található az Kecskeméti Főiskola ETR kezdőlapján, a bejelentkezési ablak alatt:

69

70 Keresők Az AT Internet Institute felmérése szerint az alábbiak szerint oszlik meg a keresőmotorok használata:

71 Keresőkről általában Az internetes keresőkben a szörföző felhasználó az őt érdeklő szavakra, adatokra kereshet rá egy általában egyszerű oldalon, egy beviteli mező és egyéb szűrési lehetőségek segítségével. A puritán előkép mögött általában egy komoly keresőmotor bújik meg, amely az oldalakat tartalmuk, népszerűségük, felépítésük, kapcsolataik alapján rangsorolja, és a keresési feltételeknek leginkább megfelelő honlapok URL-jét egy listában megjeleníti.

72 Hogyan működnek a webkeresők?
A webkereső (search engine, szó szerint keresőmotor) nem más, mint egy automatikus böngésző. A keresőprogramok időről időre „végigmásznak” a világhálón – ezért nevezik őket póknak is – és automatikusan „rákattintanak” minden linkre, amit találnak, vagyis követik a weboldalakon elhelyezett hivatkozásokat. A keresők a talált oldalakat tárolják, és különböző módszerekkel indexelik őket – a jobb programok megjegyzik egyes szavak előfordulását, az oldalak címeit és néha az úgynevezett „meta tag”-ekben tárolt tartalomleíró kifejezéseket is.

73 Amikor a felhasználó webkeresőt használ, nem is az interneten, hanem a keresőprogram által létrehozott adatbázisában turkál. A módszer előnye, hogy a már indexelt oldalakon jóval hatékonyabban lehet keresni, mint ha a póknak minden egyes alkalommal végig kellene másznia az interneten – ez napokat, sőt akár heteket is igénybe vehetne. Egyszerre hátrány és előny, hogy a weboldalakon található információt egyes keresők egy ideig gyorsítótárban (cache-ben) tárolják, így a böngészők olyan tartalmakhoz is hozzáférhetnek, amelyet készítőik már eltávolítottak weboldalaikról.

74 A statisztikák szerint a legtöbb weblapot a keresőoldalakon keresztül találják meg (mint amilyen a Google, Yahoo, Bing, AltaVista és társaik). Nyilvánvaló tehát, hogy ezekben ajánlatos minél jobban szerepelni. Ráadásul ez a jelenlét a legolcsóbb és egyik leghatékonyabb fajtája az oldalak népszerűsítésének. Csakhogy az is általánosan elismert tény, hogy a keresés eredményei közül az első találatnál (tehát az első néhány találati oldalnál) többet ritkán néznek meg.

75 Így hát a puszta jelenlét a keresők adatbázisában még nem ér sokat: ha ugyanis a számunkra lényeges kulcsszavakra rákeresve a 433-ik helyen bukkanunk fel, onnan forgalomra nem nagyon lehet számítani. A keresőkbe bekerüléshez nem kell más, mint legalább egy, az oldalunkra mutató link egy olyan oldalról, ami már megtalálható az adott keresőben. E nélkül a bekerüléshez szükséges a regisztráció, de az olyan lapokat, melyekre nem mutat link, előbb-utóbb úgyis kiszórják a keresők.

76 A jó weblap – a keresők által ajánlott technikák
Tévhitek Ha már van weboldalam, az azt jelenti hogy sok látogatója is lesz. Ha már beregisztráltam magam a keresőrendszerekbe akkor jól állok a keresőoptimalizálás szempontjából. Ha rákeresnek a cégem, vagy az oldalam nevére, akkor az első helyen dob ki a keresőrendszer, vagyis jól állok a keresőoptimalizálás szempontjából.

77 Kulcsszavak Meta tag-ek
Az egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb lépés a kulcsszavak kiválasztása. Az oldalunk szövegét tudatosan kell megírni, úgy hogy a lehető legtöbb kulcsszót tartalmazza. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy egy mondaton belül ötször kell elismételni őket, figyelni kell arra, hogy az oldalt alapvetően nem a keresőrobotoknak, hanem embereknek készítjük, így fontos az átláthatóság. Meta tag-ek A lényegük jóformán az, hogy a keresőrendszerek által használt keresőrobotoknak információkat adjon az oldalunkról, miközben vizsgálják azt.

78 Linknépszerűség Ha már kész az oldalunk, beregisztráltunk a keresőrendszerekbe, úgy érezzük, hogy készen vagyunk, akkor jön a lényeg. Az oldalunk a Google keresőrendszerben egy adott skála szerint, egy úgynevezett PageRank skála szerint osztályozva van, attól függően, hogy a Google rendszer mennyire tartja az adott témán belül fontosnak az oldalt. Ezt a PageRank-ot aszerint osztja ki, hogy mennyire releváns egy oldal (adott témában), ami a mi oldalunkra linkel. Ezáltal lett a Google egyedi a keresőrendszerek között, hogy kitalálta azt a technikát, amivel az oldalakat témájuk szerint csoportosította és azon belül rangsorolta is. Ezért manapság, ha valaki bármit beír a google-ba, maximum 2 kattintás után pozitív eredményre talál.

79 A web-katalógusok, vagy tematikus keresők
Van a világhálón való keresésnek egy másik módszere, a tematikus keresők alkalmazása. Itt tulajdonképpen arról van szó, hogy az oldalak linkjei kategóriákra vannak bontva, és azokon belül is további kategóriák találhatók. Ha az ember tudja mit keres, érdemes alkalmazni. A legismertebb katalógusok (azaz témakörök szerint csoportosított adatbázisok) a Dmoz.org (Google Directory néven is ismert), a Yahoo Directory, és az iparági, céges, stb. katalógusok.

80 Ehhez Magyarországon még feltétlenül hozzá kell venni a http://www
Ehhez Magyarországon még feltétlenül hozzá kell venni a és oldalakat, ez utóbbi szinte hegemóniát élvez ebben a kategóriában. Az ilyen tematikus keresőkbe mindig be kell regisztrálni az oldalainkat, ha azt akarjuk, hogy megjelenjen. Keressük meg a legmegfelelőbb kategóriát, és valószínűleg találunk a keresőoldalon egy linket/mezőt vagy egyéb lehetőséget, ahol beajánlhatjuk oldalunkat az adatbázisba. A bekerülés általában nem automatikus, hanem a kereső működtetői elbírálják az oldal megjelenését, az alapján, hogy megfelelő helyre ajánlottuk-e, és hogy mindenben megfelel-e a szabályzatuknak tartalmi szempontból.

81 A legtöbb katalógust emberi munkával szerkesztik, ezért a minőségük is jobb sokszor, mint a keresőmotorok által visszaadott automatikus találatok. Sok katalógus esetében fizetni kell a bekerülésért, míg néhány katalógusba csak egy bizonyos kort elért oldalak kerülhetnek be. A katalógusok nagyon fontos eszközei a keresőoptimalizálásnak, illetve az egész internet marketingnek. Ennek két oka van: i) lehetőségünk van releváns (azaz: az oldal témájába vágó) linkek szerzésére fontosnak ítélt oldalakról, ii) lehetőségünk van a témával foglalkozó látogatók szerzésére.

82 A Google 1998-ban a Google-t összesen két szakadt kaliforniai diák és egy ötlet alkotta. Azon az ötleten kívül pedig, hogy újszerű keresőmotort hozzon létre, Larry Page-nek és Sergey Brinnek volt még egy terabájtnyi tárolókapacitása és egy kollégiumi szobája, ahol a leértékelt merevlemezekből összetákolt adatpark működött – igaz, nem sokkal később sikerült átköltözniük egy garázsba.

83 Azóta eltelt egy kis idő: Tavaly a Google hárommilliárd dolláros forgalom mellett négyszázmillió dolláros nyereséget produkált, ami háromszorosa volt a 2003-as nyereségnek. Február elején pedig a cég részvényeinek értéke olyan magasra ugrott, hogy a Google többet ért, mint a General Motors és a Ford együttvéve. A cég ma saját Palo Alto-i palotájában, a Googleplexben székel.

84 A „google” kitalált szó, de van értelme: elődjét, a „googol”-t Edward Kasner amerikai matematikus írta le először, és azt a számot jelöli, ami egy egyesből és az utána következő száz nullából (10100) áll – a névadók a neten található információ mennyiségére kívántak vele utalni. A Google jelenleg az egyik legnépszerűbb keresőrendszer, aminek részben az az oka, hogy a találatok nagyon gyakran vannak olyan sorrendben, ahogy a keresést végző személy elvárja. A web egyik legnépszerűbb ilyen jellegű szolgáltatásaként legalább 200 millió keresési kérés érkezik be hozzá és társlapjaihoz naponta.

85 A máig titkos algoritmust ma PageRanknek nevezik, és, ahogy a cég fogalmaz, a web egyedülállóan demokratikus jellemzőjén alapul, mert a hivatkozások struktúrájából következtet egy-egy oldal értékességére. A PageRank lényege, hogy azt mérik, hány link mutat egy adott weboldalra. A PageRank rendszer egy adott weboldal népszerűségének és fontosságának mérésén alapszik.

86 Mindehhez a Google a kezdetektől folyamatosan növelte a szolgáltatások számát, és az elmúlt évek szinte minden hónapjában eldurrantott valamilyen újítást. A megtévesztően egyszerű kezdőoldal mögött a szimpla szöveges keresésen kívül ma legalább húsz olyan szolgáltatás bujkál, amelyek jó részéről a felhasználók nem is tudnak. A Google-t például lehet számológépként és mértékegység-átváltóként is használni: írja be a keresőablakba, hogy 9 + (3 * 5), és megtudja, hogy 24; írja be, hogy „100 miles in kilometers”, és megtudja, hogy

87 Ezeket az eredményeket a Google nem a weben találja, hanem saját erőforrásból szolgáltatja, grátisz.
A kereső ezen kívül képes nyomon követni a postán feladott csomagok útját, de van benne amerikai telefonkönyv, térkép, helyesírás-ellenőrző és részvényárfolyam­figyelő is. A keresőbe épített fordítógép angolra fordítja a francia, német, olasz, portugál és spanyol nyelvű szájtok tartalmát, a cache pedig azután is tárolja az indexelt oldalak tartalmát, hogy azok hivatalosan már nem elérhetők az interneten.

88 A Google nem csak az angol nyelvű oldalakon keres, hanem a keresést végző nyelv és régió szerint szabja testre a találatokat. Magyar nyelvű kezelőfelülettel rendelkezik, kezeli a magyar ékezetes betűket, s mindemellett vannak olyan kiegészítő szolgáltatásai is mint pl: a Google Earth, a Google News és a Google Maps stb.

89 A Google használata A legtöbben így használják a Google-t:
beírják a címét ( a böngésző címsorába, begépelnek néhány szót a keresőablakba (keretes csík az egyszerű Google-oldal közepén), megnézik az első (vagy legfeljebb az első három) találati oldalt.

90 Ezeken lehet egyszerűsíteni:
A modern böngészők tetején (Firefox, Google Chrome, Internet Explorer, Opera) már külön ablakocska van – jellemzően a címsortól jobbra –, ahová közvetlenül beírhatjuk a keresendő szavakat. A kényelmesek pedig beírhatnak ennyit is a böngésző címsorába: google (még a nagybetűs írással sem kell törődni) , és máris leüthetik az „enter” billentyűt, mert a szóból egy rendes böngésző tüstént teljes webcímet kreál. A fenti módszer – vagyis az automatikus címkiegészítés – gyakran beválik a .com és .hu végű webcímeknél. Például a Firefox böngészőbe elég beírni ezt: ketif, az Enter leütése után már töltődik is be a oldal.

91 A második pontnál (begépelnek néhány szót a keresőablakba) elég egyetlen betűt beírni a keresőablakba, és a Google máris fölajánlja a legnépszerűbb variációkat a megadott kezdőbetűvel: Például a „h” esetén megjelenik a használtautó, a honfoglaló, a horoszkóp stb. Nyugodtan gépeljünk tovább, ha egyik szó sem egyezik a kívánságunkkal – közben további variációkat fogunk látni. A „hol” szókezdeményig jutva például ezeket: holtankoljak.hu, holdnaptár, hollandia, holnapi időjárás stb.

92 A felajánlott szavakat el is tüntethetjük, ha zavaróak:
például gyorsabb gépeléssel, vagy az esc (escape) gomb leütésével.

93 Google szabályok A Google keresőnek is megvannak a szabályai, amik elősegíthetik a hatékony keresést. A keresőmezőbe beírt szavakról azt feltételezi a Google, hogy mindet szeretnénk viszont látni a megtalált oldalakon. A Google feltételezhetné még azt is, hogy ezek közül a szavak közül mi vagy az egyiket, vagy a másikat (esetleg együtt, de nem kötelezően) szeretnénk viszontlátni a megtalált oldalakon. Nos, ezt megmondhatjuk neki, erre van az ún. Boole algebra.

94 Boole algebra A Boole algebra nem más, mint hogy használhatjuk az ÉS, VAGY szavakat és a zárójeleket. A Google ezen egy kicsit változtatott, mivel alapértelmezésként az ÉS kifejezést használja, ennek jelzésére az egyszerű szóköz szolgál beírt szavak között. A VAGY-ot angolul kell beírnunk, tehát OR szót használhatjuk erre a célra (nagy betűvel kell írni). Ha szeretnénk, hogy egy szó ne legyen benne a találati oldalban, akkor a – (mínusz) jelet használhatjuk.

95 Lássunk pár példát ezekre: recept ananász kókuszdió
recept ananász OR kókuszdió -recept ananász OR kókuszdió …

96 Mivel a Google már ismeri a magyar helyesírást és ragozást, ezért nem csak azt a szóalakot veszi figyelembe, amit beírtunk. De a gyakran keresett szavaknál mindig a beírt alak uralja a találatokat. Ezért a ragozott alakot érdemes beírni, ha mondjuk az „adót” után olyan találatokra vagyunk kíváncsiak, ahol valami történik vele (emelik, csökkentik, fizetik). Szintén figyelembe veszi a kereső, hogy milyen sorrendben írjuk be a szavakat. Így az „emel adót” és az „adót emel” kifejezésekre (idézőjel nélkül is) eltérő találati listát kapunk.

97 Gyakori szópárok, kifejezések esetén az első oldalakon (akár több tucaton is) pontosan azt látjuk, amit beírunk. Ez a kereső tanulékonyságának köszönhető, mert egyébként az egymás mellé írt szavak egymástól távol is szerepelhetnek a találatokban. Ha kipróbáljuk az informatika anyag szópárt, az első találaton már látjuk is ezt a távolságot.

98 Bonyolultabb keresések
Vannak korlátok is, nem csak lehetőségek. A kereső a beírt szöveg első 32 szavát veszi figyelembe, és maximum az első 1000 találat jeleníthető meg, laponként legfeljebb 100. Ennek a technikai oka, hogy túl bonyolult lenne összefésülni a keresési eredményeit az összes szónak. Ennek kikerülésére van egy trükk: egy kifejezésen belül használhatjuk a *-ot szavak helyettesítésére, mely nem számít bele a 10-es korlátba, s akár több szót is jelenthet.

99 Egy másik korlát, amit azonban meg lehet kerülni, hogy keresőnk kihagyja a keresésből alapértelmezésként a nagyon gyakori (főleg angol) szavakat, mint például a névelőket („the”). Ha korábban megpróbáltunk rákeresni például a híres „lenni vagy nem lenni” kifejezésre angolul, az eredmény kicsit szánalmas volt, mivel a fele szó kihagyásra került. to be or not to be Mostanra viszont megoldották ezt is a szavak sorrendjének és tartalmának (jelentésének) figyelésével.

100 Ha a „kihagyott” szavak egyikére nagy szükségünk van (és nem használunk idézőjelet), a + jel segít. Próbáljuk ki a következő változatokat: Star Wars I és Star Wars +I, látni fogjuk, hogy jelentős a különbség. Ha a pontos kifejezést szeretnénk viszontlátni a találatok közt, tegyük azt idézőjelbe! Ez esetben mindegy, hogy szabályos idézőjeleket („...”) vagy macskakörmöt ("...") használunk. Akkor is fontos az idézőjel, ha a kereső által „kihagyott” szavakra (és, vagy, hogy stb.) feltétlenül szükség van a pontosabb eredményhez.

101 A köztes számértékekre, például az árakra, az évszámokra úgy kereshetünk, hogy a megadott két szélső érték közé két pontot teszünk: kerékpár , tüntetés Idegen szavakat vagy rövidítéseket tartalmazó keresésnél érdemes használni a keresőablak alatti gombot: „ Keresés - magyar oldalak”. Ne feledkezzünk meg az oldal alsó soráról sem, ahol a „Találatok szűkítése” kifejezésre kattintva tovább kereshetünk a Google által egyszer már kiszűrt adattengerben, újabb keresési kifejezés(eke)t megadva.

102 Bár a keresőablak melletti „Speciális keresés”-re kattintva nagyon sokféle módon finomíthatjuk a műveletet, és – egyebek közt – fájltípust is megadhatunk, ez a kifejezés önmagában is hasznos (és érdemes megjegyezni): „filetype:”. Ha például kreditbeszámításra vonatkozó nyomtatványt keresünk PDF dokumentum formátumban, ezt írjuk be a keresőablakba: kreditbeszámítás filetype:pdf

103 Most arra vagyunk kíváncsiak, hogy 19 colos (inch-es) átlójú képernyőnk hány centiméter. Ezt írjuk a keresőbe: 19 inch in cm, eredményként pedig ezt kapjuk: 19 inch = centimeters. Az autók sebességének átszámításához tudni kell, hogy a tengerentúlon nem a km/h, hanem a kph rövidítést ismerik. Ha tudni akarjuk, hogy az USA-ban jellemző 55 mérföld/órás sebességkorlátozás mennyinek felel meg nálunk, ezt írjuk be: 55 mph in kph, az eredmény: 55 mph = kph.

104 Szintén egyszerű rálelni egy térség vagy település időjárás-jelentésére. Például: időjárás Kecskemét – az eredményt napocskák és felhők teszik szemléletesebbé. Mellesleg a szélirányt és -sebességet, valamint a páratartalmat is leolvashatjuk.

105 A siker titka A siker a Google szerint elsősorban az egyszerű, bolondbiztos üzleti modellnek köszönhető: a kereső a fizetett hirdetésekből él ugyan, de nagyon figyel arra, hogy a „szponzorált linkeket” csak azoknak a felhasználóknak mutassa meg, akiket a keresőkifejezésből ítélve valóban érdekelhet a hirdetők ajánlata. A másik két fontos alapelv a gyorsaság és az egyszerűség. A Google soha nem volt hajlandó pop-up-ablakokkal és Flash-hirdetésekkel terhelni oldalait, sőt explicite kijelenti: azt szeretné, ha a felhasználók minél előbb hozzájutnának a várt eredményhez. Így talán a Google az egyetlen szájt, amelyik örül neki, ha a látogatók elhagyják oldalait.

106 Egyéb szolgáltatások A céghez tartoznak olyan „termékvonalak”, mint a
Gmail webes levelező, a Blogger online webnaplóíró szoftver, vagy az Orkut netes közösségépítő szájt.

107 Amit nem tud a Google A Google persze nem hibátlan, és ezt maguk az alapítók is elismerik: „A tökéletes keresőmotor pontosan megértené, mit akar az ember, és pontosan olyan találatokat hozna, amit akarnak tőle”, vallja be az alapító Larry Page. Ehhez képest a Google és a hozzá hasonló kulcsszavas keresők egyáltalán nem értik, mit akar tőlük a felhasználó: különböző matematikai algoritmusok alapján, mennyiségi módszerekkel dolgoznak, és ez néha meg is látszik az eredményeken.

108 És bár a Google kezelőfelületét több mint száz nyelvre lefordították (többek között szanszkritra, kecsuára és szingalézre is), ez nem jelenti azt, hogy a Google „értene” is ezeken a nyelveken.

109 Keresési feladatok Keresse meg a British Airways légitársaság web lapját és nézze meg mikor indít legközelebb járatot Londonból a fővárosba, és mennyibe kerül a legolcsóbb jegy! Keresse meg a Pannonhalmi Főapátságot az Interneten, töltsön le egy képet az ott található látnivalókról, kincsekről! Keressen olyan magyar nyelvű helyeket, amelyeken a Hortobágy és a Balaton szó is szerepel! Látogasson el a Ferrari hivatalos web lapjára és keresse meg hány futamgyőzelmet szerzett idén a Forma 1 -es csapat!

110 Letöltések A böngész használatának elsajátítása és a keresők megismerése után már egyszerűbb az információk megtalálása a Web-en. A weboldalak megtalálása után azonban szükségünk lehet az ott tárolt információkra, képekre stb. Legegyszerűbb esetben kinyomtathatjuk őket, ám elfordulhat, hogy a későbbiekben fel is akarjuk használni az ott talált adatokat. Mindenképpen szem előtt kell tartanunk azonban a (web-es környezetben nem is túl egyértelmű) szerzőjogi szabályokat, törvényeket. Erről nem árt tájékozódnunk. Bővebben:

111 Képek letöltése, másolása
Az interneten megtalált képek nagy százalékban jpg, gif vagy bmp kiterjesztések lesznek. Letöltésükhöz elég az egér jobb gombjával rájuk kattintani és kiválasztani a kép mentése más néven... pontot, majd megadni egy útvonalat. A Firefoxban megadhatunk egy előre definiált letöltési útvonalat, mappát, ezek után mindig ide fogja menteni a kívánt állományokat. Ez beállítható az Eszközök  Beállítások párbeszédablak Általános fülén. Ha csak felhasználni szeretnénk a képet, akkor nem kell mentenünk, elég a másolás menüpont kiválasztanunk, ezáltal a vágólapra másoljuk, amit akár a Word-be is beilleszthetünk.

112 A leggyakrabban használt fájltípusok rövid magyarázata:
GIF - Graphics Interchange Format : Raszteres képek veszteségmentes tömörítésére. Mivel legfeljebb 8 bites színmélységű (256 színű) képeket tud kezelni, ezért elsősorban rajzok tárolására, grafikonok és egyéb hirtelen színátmenetű ábrák tárolására való. Az állóképek (GIF87) tárolása mellett a GIF alkalmas képek animálására (GIF89a) is. Weblapokon sokszor találkozhatunk ilyennel. Lényege, hogy megadott időpontokban váltakoznak a különböző képek, így egy animációt hozva létre. Hátránya, hogy nincs hangja.

113 JPEG - Joint Photoghrapic Experts Group: Tulajdonképpen annak a csoportnak a neve, aki kidolgozta ezt a fajta veszteséges tömörítési eljárást. Bár a tömörítés információveszteséggel jár, akár × kisebb fájlméret mellett is élvezhető a tömörített kép. Elsősorban fényképek, rajzok tárolására való. A JPEG napjainkban az egyik leginkább elterjedt képformátum. MP3 - Hangfájlok tömörítésére használják: Különböző beállítások mellett Kb. 1:10 arány érhet el vele. Ekkor még majdnem CD minőség az eredmény! Az emberi fül tehetetlenségét használja ki úgy, hogy egy szoftver segítségével kihagyják a rögzítéskor azokat a „fölöslegesen” helyet foglaló hangokat (biteket), amiket az emberi fül amúgy sem hallana meg.

114 MPEG - Motion Picture Experts Group
MPEG - Motion Picture Experts Group. Szintén egy szervezet neve: Az egyes képek tartalmának tömörítése mellett felismeri az egymást követ képek (mozgó képek, filmek esetén) közös pontjait és ezt is felhasználja a tömörítésnél. Kb. 1:200 arány érhet el. AVI - Audio - Video Interleaved. A windows alatti digitalizált videó alapja az AVI formátum. Ebben az állományban a videó és audiójel váltakozva követi egymást.

115 Keressük meg az alábbi képeket a Google segítségével, mentsük el a számítógépünkre, majd illesszük be egy Word dokumentumba!

116

117 használat Az , vagy , az angol electronic mail kifejezésből származik, ami „elektronikus levél”-ként fordítható le. A neve utal az írás, illetve továbbítás módjára, amely teljes egészében elektronikus úton megy végbe. A mai rendszerek szinte kivétel nélkül az internetet használják közvetítőnek, és ezáltal az az internet használatának egyik legkedveltebb formája lett.

118 Az e-mail előbb keletkezett, mint az internet maga
Az előbb keletkezett, mint az internet maga. Valójában a már létező rendszerek adták az internet megteremtéséhez szükséges eszközöket. Az története 1965-ben kezdődött, amikor egy időosztásos nagyszámítógép (mainframe) több felhasználója közötti kommunikációt biztosította. Az nagyon hamar hálózati lé fejlődött, lehetővé téve a felhasználóknak, hogy több gépen keresztül küldhessenek üzeneteket.

119 jel jel (kukac) használatát a felhasználó nevének, illetve számítógépének azonosítójának elválasztására, Ray Tomlinson 1972-ben vetette fel. Korai programjai, az SNDMSG és a READMAIL, nagyon fontos lépések voltak a mai forma kialakulásában. jel (kiolvasva: kukac, kukacjel, at-jel) az angol at szócskát jelképező írásjel.

120 Magyar nyelvterületen jel általában csak az címekben fordul el. Például: E használata miatt az internet egyik jelképévé vált. Magyarország európai uniós tagságának kezdetétől a KRESZ-táblákon ez jelzi a közösségi internet-elérési pontokat az országban.

121 Az internetes e-mail üzenetek tipikusan két fő részből állnak:
A modern internetes cím egy karaktersorozat a következő formában: Az első rész, a személy felhasználóneve, a második annak a szolgáltatónak a neve, ahol az adott személynek postafiókja van. Az internetes üzenetek tipikusan két fő részből állnak: Fejléc (header) – az üzenet rövid tartalma, a küld címe, a fogadó címe, egyéb információk az ről; Törzs (body) – maga az üzenet, általában a végén egy aláírással.

122 A fejlécek általában tartalmazzák az alábbi négy mezőt:
Feladó (from) – a feladó címe; Címzett (to) – a fogadó címe; Tárgy, téma (subject) – a levél rövid leírása; Dátum (date) – a helyi idő és dátum, amikor az üzenetet elküldték. A fejléc ezenkívül az alábbi mezőket tartalmazhatja még: Másolat (Cc) – angolul carbon copy. A név az írógépek korszakából származik, amikor is indigóval készítették a másolatokat; Rejtett másolat (Bcc) – angolul blind carbon copy – a Bcc-ben szereplő címzettek nem látszanak, tehát ha a rejtett másolatot küldünk A-nak és B-nek, akkor A nem fogja tudni, hogy B is megkapta ugyanazt a levelet;

123 Üzenetek és postafiókok
Az üzenetek, számítógépek között, az SMTP (angolul: Simple Mail Transfer Protocol) típusú kapcsolat és a Sendmailhez hasonló programok segítségével kerülnek továbbításra. A felhasználók üzeneteiket POP, illetve IMAP típusú kapcsolatok segítségével töltik le a kiszolgálókról. Az üzenetek vagy a kiszolgálón, vagy az ügyfél oldalán (általában a felhasználói oldalt értjük ez alatt) tárolódnak.

124 Címzett megnézi a leveleit…
Felhasználó levelet küld Levelező szerver (mail server) Éjjel-nappal üzemel Pl. Címzett megnézi a leveleit… 1. Levelező programot használva: Pl. Outlook Express, Mozilla Thunderbird A levelező program letölti a leveleket a felhasználói gépre (pop3) A levelező program csak megjeleníti a szerveren lévő leveleket (imap) 2. Webes felületen megnézve: Szintén a szerveren maradnak a levelek, nem töltődnek le a gépünkre.

125 A levélszemét Az használhatóságát jelentősen csökkentik a nagyszámban érkező kéretlen, rosszindulatú, ill. téves levelek. A több száz aktív „szemetelő” miatt az átlagfelhasználó napi tíz, vagy akár száz ilyen levelet is kaphat az elektronikus postaládájába. Mivel az küldés költségei igen alacsonyak, a „szemetelők” napi több száz millió t küldenek szét naponta, amely jelentősen csökkenti e kommunikációs forma hatékonyságát.

126 A levélszemét tipikus tartalmakkal rendelkezik, melyek gyakran keveredve jelennek meg:
Legnagyobb számú a kéretlen kereskedelmi hirdetés, a szoros értelemben vett spam Az férgek (worm) eket használnak saját maguk sokszorosítására és bejuttatására sérülékeny rendszerekbe. Bár a legelső -féreg, a Morris-féreg, UNIX rendszereket támadott meg, ez a probléma ma szinte csak a Microsoft Windows rendszerek velejárója. Az ek csatolmányában álcázott számítógépes vírusok lapulhatnak.

127 Levélszemétnek minősülnek azok a levelek, amelyek levelező listáról származnak, és tartalmukra nem számít a feliratkozott felhasználó. Előfordul, hogy valaki címe hasonlít egy népszerű címre, vagy csak nagyon egyszerű, így tévedésből neki küldenek leveleket.

128 Spam A spam a fogadó által nem kért, elektronikusan, pl. en keresztül tömegesen küldött hirdetés, felhívás. Az így kapott információk a fogadók túlnyomó része szempontjából érdektelenek, így fölösleges sávszélességet, tárhelyet, szellemi ráfordítást igényelnek a fogadótól. Mivel a spameket a feladóik milliós nagyságrendben képesek rövid idő alatt kiküldeni, ez jelentős terhelést jelent az internet használói számára. A spamek egy része tudatosan megtévesztő, a fogadó kihasználására törekszik.

129 A fentiek miatt sokféle védekezési mód alakult ki a spammel szemben:
olvasás nélküli törölgetés (fennáll a fontos levél véletlen törlésének esélye) a web oldalakon feltüntetett címek álcázása a begyűjtés ellen a nyitott mail-továbbító szerverek korlátozása spam azonosító program telepítése a felhasználó gépére szűrő alkalmazása a levélkezelő felületen a valós küldő címének blokkolása a küldő cégek jogi perlése hamis hibaüzent visszaküldése spam érkezésekor a spam-ben feltüntetett hirdetési felület, csatorna leterhelése.

130 A spam, szpem, junk mail vagy kéretlen reklámlevél olyan hirdetést tartalmazó , amelyet a felhasználó úgy kap meg elektronikus levélcímére, hogy előzőleg nem kérte, illetve nem adott engedélyt annak küldésére. A phishing az adathalászat neve, amely segítéségével összegyűjtik azokat a címeket, amelyekre később spameket küldenek majd. Ennek kifinomultabb változata a pharming, ilyenkor az eredeti oldalra kísértetiesen hasonló oldallal verik át a látogatókat, így azok például egy bankoldal másolatánál kiadják személyes adataikat, bankszámlájuk számát és kódját stb.

131 Védekezési lehetőségek
Az címünk interneten történő megadását lehetőleg ne a szokásos alakban tegyük meg, hanem ha csak lehetséges, adjuk meg névkukacvalamiponthu formában. Ez utóbbi formával az címgyűjtő programok nem tudnak mit kezdeni, így nem gyűjtik be a SPAM-merek részére.   A SPAM-ek jó része felkínálja a lejelentkezés lehetőségét. Kérdés, éljünk-e vele? Egyes vélemények szerint, még megpróbálni sem szabad, mert azzal visszajelzünk a feladónak, hogy élő címet talált és csak még nagyobb áradatot szabadít a postafiókunkra.

132 Más vélekedések szerint érdemes a lejelentkezésekkel próbálkozni, mert ha konzekvensen minden fölöslegesen kapott „hírlevélről” leiratkozunk, akkor egy idő után alább hagy a levéláradat, sőt meg is szűnhet. A világméretű elégedetlenség hatására megindult a SPAM szűrő programok fejlesztése. Ezen programok egy része úgy van megírva, hogy képesek tanulni az újabb és újabb "SPAM trükkökből" és egyre jobb arányban szűrik ki a beérkező jeinkből a szemetet. Sajnos ma még a SPAM küldők tetemes előnnyel rendelkeznek.

133 Rendelkezésünkre állnak a levelező programokban a saját szűrők adta lehetőségek is. Igaz, ezekkel nem mentesülünk a fölösleges ek letöltésétől, de legalább válogatásuk nem rabolja a mi időnket, hanem automatikusan oda kerülnek, ahova valók: a szemetesbe. A spammelést az USA-ban és az EU-ban is büntetik és nálunk is van spamtörvény. A magyar esetekről eddig nem hallhattunk sok biztatót, de a tengerentúlon már milliárdos nagyságrendű büntetések is születtek.

134 Csatolt fájlok Az üzenetekhez hozzákapcsolhatunk fájlokat, amik a levéllel együtt továbbítódnak a címzetthez. Technikailag bármilyen típusú fájl csatolható, viszont a víruskeresők, tűzfalak és egyéb biztonsági programok kiszűrhetnek (és letörölhetnek) egyes fájltípusokat. Emiatt érdemes a küldendő állományainkat tömörítve csatolni. A vírusok egy része csatolmányként terjed, ezért bizonytalan eredetű csatolmányt soha ne nyissunk meg!

135 Köszönöm a figyelmet!