az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről

Az előadások a következő témára: "az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről"— Előadás másolata:

1 az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről
15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről TANÍTÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK /részlet/: Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan pedagógiai szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott ismeretek, készségek és képességek birtokában alkalmasak az iskola 1-4. osztályában valamennyi, az 1-6. osztályban legalább egy műveltségi terület oktatási-nevelési feladatainak az ellátására, továbbá megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. Ez jegyzet

2 Az alapfokozat birtokában – a nemzetiségi szakirányt is figyelembe véve – a tanítók
a) a képzés során az ismereteket illetően bizonyították, hogy …. – ismerik a választott műveltségterület oktatásának 1-6. osztályra vonatkozó követelményeit, tartalmi és metodikai összefüggéseit; b) ismereteik alkalmazását illetően alkalmasak – az 1-6. osztályban legalább egy kötelezően választott műveltségi területen az oktató-nevelő munkára;

3 8. A törzsanyag (szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
…. ba) tanító szakképzettség esetén kötelezően választható műveltségi területek: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (angol, német), matematika, ember és társadalom, természetismeret, kredit; ének-zene, vizuális nevelés, informatika, technika - életvitel - háztartástan, testnevelés és sport

4 HEFOP 3.3.1 - MŰVELTSÉGTERÜLETEK
A műveltségterületek – sajátos jellegüknek megfelelően – kétféle felfogásban készítették el programjukat. Egy részük a tantervi 23 többletkredittel élve bővítette, mélyítette az általános képzés azonos területének ismereteit, készségeit, attitűdjeit, s ezáltal alakította a 6–12 éves korosztály nevelésére képessé tevő kompetenciákat; Más részük az általános képzési kreditszámot és a 23 többletkreditet összeadva egységes, koherens programot épített fel.

5 TFK műveltségterületi sajátosságok
KF- TFK műveltségterületi sajátosságok Alapképzés bővítése a jellemző. 22 kredit, 270 óra, 4 féléven keresztül (a tantervben a 3., 4., 5., 6. félévekben) Műveltségterületi tanítási gyakorlat a 6., 7. félévben (mint a HEFOP-ban). 9 működő műveltségterület !!!!!

6 Probléma: Cél: Csökkenő hallgatói létszám (kb. 70 hallgató/év)
- 3, 4 műveltségterület / év elegendő lenne Cél: A működő műveltségterületeket megtartsuk!!!!

7 Megoldás: A műveltségterületi képzést (kivétel a gyak. képzés) 4 félévre „szorítsuk be”. (A HEFOP-ban 7 félév.) Minden évben csak 3-4 (de más-más) műveltségterületet indítsunk, és a hallgatók különböző sorrendben végezhetik el a féléveket:

8 A eset: A hallgató a műveltségterületi képzését induló műveltségterületen kezdi ( pl. ének-zene, természetismeret) Ekkor a hallgató 3, 4, 5, 6 sorrendben végzi el a műveltségterületi féléveket. B eset: A hallgató a műveltségterületi képzését folyamatban levő műveltségterületen kezdi. (pl: viz. nev, magyar) Ekkor a hallgató 5, 6, 3, 4 sorrendben végzi el a műveltségterületi féléveket.

9 Hallgatói félév 3 4 5 6 Művter. félév, A eset Művter. félév, B eset
A hallgató oldaláról nézve: Hallgatói félév 3 4 5 6 Művter. félév, A eset Művter. félév, B eset

10 Műveltségterületi félév
Az oktató oldaláról nézve: Műveltségterületi félév 3 4 5 6 „A” hallgató félévei „B” hallgató félévei

11 Hogyan lehetséges ??? A hallgató már rendelkezik valamilyen előképzettséggel az alapképzésben. Pl.: Informatika eszközei - 2. félév, ezek után mindegy, hogy hardverismeretet 2. vagy 3. éves korában hallgat a hallgató.

12 Hogyan lehetséges ??? A tananyagok, tantárgyak olyan átrendezése, hogy a 2 féléves tananyagok egy évre essenek (vagy 3., 4. félévre, vagy 5., 6. félévre)

13 Hogyan lehetséges ??? Előfeltételi rendszer átgondolása, lazítása (előfeltétel csak 1., 2. féléves tárgy lehet, illetve páros félévnek az előtte levő félévben levő tantárgy lehet előfeltétele). Páratlan félévben legyen műveltségterület tantárgypedagógia.

14 Műveltségterületi létszámok 2008 ősz
Jellege II. évf nap. III. évf nap. 2. művt nappali Óv.ped nappali Lev nap 2. műv.t lev össz Ének Induló 14 8 2 1 27 Testnevelés Folyamatban 15 Angol Induló+foly 18 25 45 Német 11 Magyar 22 34 Ember és társadalom 7 3 23 Természet-ismeret 13 19 Vizuális nevelés 10 9 31 Informatika „csak” levelező  3 12 ÖSSZESEN: 87 105 6 236

15 Informatika műveltség terület
Célja: hogy az informatikai műveltségterület megismertesse és alkalmazza a számítástechnikát, de ne szűküljön le a számítástechnikai ismeretanyagra, hanem fogja át az információ változatos előállításának, feldolgozásának, tárolásának, továbbításának eszközeit és technológiáját.

16 Informatika műveltség terület
Tartalma: Foglalkoznak az információ társadalmi szerepével, az informatikai rendszerek, hálózatok, működtetésével, a programozás alapkérdéseivel. A hallgatók informatikai alapműveltségének kialakításán, fejlesztésén túl, szoros határterületként kezeli az információ befogadásának problémáját is. Felkészíti a hallgatókat az általános iskola osztályában nyújtandó informatikai ismeretek tanórai és tanórán kívüli alkalmazására. Olyan ismeretek elsajátítása (a módszertant is beleértve), amelyek birtokában a hallgató képes az általános iskola elemi szintjén az informatikai alapműveltség átadására, az alsó tagozatos gyermekek informatika tanulásának az irányítására.

17 Informatika műveltség terület
Követelménye: Alakuljon ki a hallgatóban az információt értő, felhasználó magatartás, legyen képes ennek közvetítésére is. Tudjon tanácsadói szerepet betölteni kollégái között, segítve az informatikai kultúra iskolai elterjedését.

18 TANTÁRGYELEM Kredit Óra I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. 3.1 Alapvető operációs rendszerek 3 45 0+3 gyj 3.2 Az informatika fejlődéstörténete 1 15 0+1 3.3 Integrált rendszerek II. 2 30 0+2 3.4 Az informatika eszközrendszere 3.5 Programozás I. 3.6 Programozás II. 2+0 k 3.7 Számítógép hálózatok 3.8 Informatika tantárgy-pedagógia 3.9 A számítógép technikai alkalmazásai 3.10 Weblapkészítés 3.11 Web programozása 3.12 Az informatika legújabb eredményei 3.13 Informatika szigorlat - sz

19 KF-TFK Informatika műveltségterület 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. IN-501 Az információ története 1 kr gy. 1+0 IN-502 Hardverismeret 2 kr K 2+0 IN-503 Weblap szerkesztés 0+2 IN-504 Hálózatok 3 kr IN-505ea Operációs rendszerek előadás IN-505sz Operációs rendszerek szeminárium 0 kr ai 0+1 IN-511 Médiakészítés IN-512ea A programozás alapjai 1. előadás IN-512sz A programozás alapjai 1. szeminárium IN-513 A programozás alapjai 2. IN-551 Informatika az iskolában K. IN-599 Informatika műveltségterületi szigorlat SZ X

20 Természetismeret műveltségterület
Célja: hogy a hallgatók rendelkezzenek a természettudományok alapszintű oktatásához szükséges korszerű ismeretekkel, összefüggésekkel, alakuljon ki bennük ezen ismeretek integrált rendszere.

21 Természetismeret műveltségterület
Tartalma: az élettelen és élő természet megismerése és megértése, a természettudományos szemlélet kialakítása, széleskörű tájékozottság a környezetvédelem helyzetéről, a globális problémákról, a felelősségtudat és érzékenység kialakítása a helyi és a globális környezetvédelmi problémákra vonatkozóan (Globális válságok, Környezetszociológia, Városökológia). A 6-12 éves gyermekek nevelésére (elemi természettudományos nevelés), a gyermek egész személyiségének, társas készségeinek, érzelmi viszonyulásainak, cselekvéseinek formálására való felkészítés, kiegészülve a fenntartható fejődés igényelte felelősségérzettel.

22 Természetismeret műveltségterület
Követelménye: a hallgatók érjenek el egy olyan tantárgypedagógiai tudásszintet, amelynek birtokában képesek lesznek az 5-6. osztályban a természetismeret tantárgy oktatására, a legkorszerűbb módszerekre épülő helyi tanterv kidolgozására, a tanulókban az ökológiai szemléleten alapuló világkép és környezeti kultúra valamint a környezettudatos magatartásformák kialakítására.

23 HEFOP Kr I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. Funkcionális anatómia 1 1+0 k Egészségtan 2 1+1 k Természetism és környezetvédelem 3 2+1 K Természetism és környezetvédelem II. 1+1 gyj Természetism és környezetvédelem III. Fizikai és kémiai ism és gyakorlatok 2+1 gyj Általános természeti földrajz I. 0+1 gyj Általános természeti földrajz II. 2+0 k Mo természeti és gazdasági földrajza I. 0+2 gyj Mo természeti és gazdasági földrajza II. Növénytani ismeretek és gyakorlatok 1+1 k+gyj Állattani ismeretek és gyakorlatok 1+2 k+gyj Természetismeret tantárgy-pedagógia I. Természetismeret tantárgy-pedagógia II. Természetismeret tantárgy-pedagógia III. Általános biológia Ökológia, környezetkultúra Komplex terepgyakorlat Szigorlat - sz

24 KFTFK Természetismeret műveltségterület kredit 1 2 3 4 5 6 7 8 TE-501 Élettelen természet 3 kr K 2+0 TE-502 Magyarország természeti földrajza gy. TE-511a Ökológia 2 kr 0+2 TE-511b Humánetológia TE-512 Terepmunka TE-513a Növénytani ismeretek 0+1 TE-153b Álattani ismeretek TE-514 Városökológia TE-515 Globális válságok TE-521 Környezetszociológia TE-551 A természetismeret tantárgypedagógiája TE-599 Természetismeret műveltségterületi szigorlat 0 kr SZ X

25 TESTNEVELÉS MŰVELTSÉGTERÜLET
Célja: Olyan ismeretek nyújtása, illetve olyan jártasságok, készségek, képességek, attitűdök kialakítása, amelyek segítségével a hallgatók képessé válnak az 1-4 osztály testnevelés műveltségtartalmán felül az 5-6 osztály testnevelés műveltségtartalmának szakszerű közvetítésére, a tanórán kívüli szabadidős és sportfoglalkozások irányítására.

26 TESTNEVELÉS MŰVELTSÉGTERÜLET
Tartalma: A 6-12 éves gyermek pszichés-szomatikus és szociális nevelésére, valamint saját testi képességeinek fejlesztésére, az egészséges életmód mintájának közvetítésére történő felkészítés (Testnevelés-elmélet, Testnevelés játékok); a tanult tantárgyelemek mozgásanyagának bemutatása és az 1-6 osztályos testnevelés módszertana, a tanult technikai elemek végrehajtása során szükséges segítségadásra történő felkészítés (Sportanatómia, Sportélettan, Gyógytestnevelés). Különböző sportágak elméleti alapjainak és gyakorlatának elsajátítása (Gimnasztika, atlétika, labdajátékok, úszás, aerobik, tenisz, sí, stb.)

27 TESTNEVELÉS MŰVELTSÉGTERÜLET
Követelménye: Legyenek tisztában a tanórai és a tanítási órákon kívüli mozgásos tevékenységek tervezésével, szervezésével, rendelkezzenek a 6-12 éves korosztály testnevelés és sportfoglalkozásainak megtartásához szükséges szaktudással, módszertani kultúrával és pedagógiai attitűddel, beleértve a speciális nevelési igényű gyermekek mozgásos gyakorlatainak irányítását is.

28 Tantárgyelem neve Kredit Félévek I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. Atlétika I. 1 0+30 gyj Iskolai játékok 2 Úszás 0+15 gyj Vízitábor Atlétika II. Anatómia, élettan 30+0 k Gimnasztika, torna I. Sítábor Gimnasztika, torna II. Sportjátékok I. Testn-elm és -módsz 15+0 k Sportjátékok II. Testnevelés szigorlat - sz Sportágism, rekreáció I. 0+30 ai Sportágism, rekr II. –

29 KF-TFK Testnevelés műveltségt. kredit 1 2 3 4 5 6 7 8 TN-501 Gimnasztika 2 kr gy. 0+1 TN-502 Inkluzív testnevelés 1 kr TN-511 Torna 1. TN-512 Torna 2. TN-521 Sportanatómia 1+0 TN-522 Sportélettan K TN-523 Gyógytestnevelés TN-524 Testnevelés-elmélet TN-531 Atlétikai alapismeretek 1. TN-532 Atlétikai alapismeretek 2. TN-541 Úszás 0+2 TN-551 Testnevelési játékok TN-552 Aerobik TN-561 Kézilabda TN-562 Kosárlabda TN-563 Labdarúgás TN-564 Röplabda TN-599 Testnevelés műveltségterületi szigorlat 0 kr SZ X