Politikai eszmetörténet

Az előadások a következő témára: "Politikai eszmetörténet"— Előadás másolata:

1 Politikai eszmetörténet
7. Előadás A 19.század politikai eszméi – az ideológiák kora

2 A történelem hullámai (1)
? 2000 1973 Népesség Termelés Fogyasztás 1929 1875 1815 1650 1300 Kérdés:2010 trendválást hoz-e? 1000 1500 2000

3 Az elmúlt 500 év története hat szóban
Nekilendülés („hosszú 16. század) Sebességváltás ( ) Felemelkedés („take-off” ) Gyorsulás ( ) Megszaladás és túllövés (1950-?) A 21. század kérdése: stabilizálódás vagy összeomlás

4 A Kondratyev ciklusok „beindulnak”

5 A világ 18. század második fele
Kibontakozó ipari forradalom, és a lassan érlelődő társadalmi forradalom. Aki tehette gazdasággal és politikával foglalkozott. A világot más szemszögből szemléli a dinamikusan fejlődő angol kapitalizmus a forradalom felé sodródó és felvilágosodó Franciaország az önállósodást függetlenséget akaró, majd azt kivívó, és gyorsulva fejlődő Amerika Az elszigetelt, mozdulatlan, és széttagolt, de szellemileg érlelődő Németország (és részben a kontinentális Európa)

6 A korszak kevéssé szembetűnő jellegzetességei
A világ felgyorsul: a közlekedés a korábbiakhoz képest gyorsabbá válik (hajó: hónapok helyett hetek, szárazföld: hetek helyett napok, majd a végén a vasút, és a távíró, órák, és percek) A városiasodás felgyorsul (1789-ben a világ falún, és kis közösségben él, a 19. század elején ez változik. Angliában 1851-ben haladja meg a városlakók aránya a falun élőkét.) A mezőgazdaság helyett az ipar válik a fő gazdálkodási ággá, és a növekedés dinamikáját meghatározó tényezővé (Kevésbé az éghajlat, inkább a gazdasági válságok lesznek a meghatározók). Megkezdődik a kutatás ipari, gazdasági alkalmazása. Eddig csak szórakozást és játékot jelentett, mostantól kezdve a gazdaság versenyképességének tényezője lesz. A kereskedelem egyre gyorsabban fejlődik, és összefűzi a nemzeteket. Ugyanakkor meghatározó válnak a „nemzetnek” nevezett szerveződések. Meghatározóak lesznek a személytelen piaci és munkamegosztási viszonyok (tőkés és proletár). Vagyis, új osztály-jellegű megosztás jön létre.

7 A 19. század Gazdasági növekedés felgyorsul de ez az eredeti tőkefelhalmozás korszaka A gazdaság hihetetlen fellendülése és a világgazdaság kiformálódás (Kondratyev-ciklusok és az első világgazdasági válság ) A munkásosztály öntudatra ébredése és politikai szerepének folyamatos növekedése, A nemzet-államok az európai politikai rendszer meghatározó tényezőivé válnak, Kialakul a politikai irányzatok alapstruktúrája (liberális, konzervatív és szocialista), és a politikát meghatározza együttműködésük, és vitájuk, Az állam fokozatosan növekszik és egyre több területen fejt ki aktív tevékenységet, ami felveti ennek értékelését: jő-e vagy rossz ez a beavatkozás?

8 A 19. század kihívásai – amelyek választ vártak
A 19. század fő kihívásai: a francia forradalom, az ipari forradalom, új identitás-központ (a nemzet), az új osztály (proletariátus), és új típusú szociális problémák (demokrácia, egyenlőség, nemzeti függetlenség követelése) keletkezése. 1. A francia forradalom - liberális értelemben - óriási előre lépést jelentett: emberi jogok, népszuverenitás, és polgári törvénykönyv. Egyben új identitás-központot a nemzetet is megteremti 2. Az ipar forradalom – gazdasági értelemben – óriási előre lépést jelentett: a gazdaság alapvető átalakulása, a gazdagodás lehetősége, egyben a új típusú kényszerek megjelenése. 3. A társadalom alapvető átalakulása, egy új osztály és ezzel új szociális problémák jelentkezése: az eredeti tőkefelhalmozás a korábbi viszonyokhoz képest újszerű problémákat vetett fel, a hagyományos közösségek felbomlanak, és egy új osztály jön létre: munkaidő, a munkafeltételek, a bérezés, a kizsákmányolás.

9 Az ipari forradalom A mezőgazdaság helyett az ipar válik a fő gazdálkodási ággá, és a növekedés dinamikáját meghatározó tényezővé (Kevésbé az éghajlat, inkább a gazdasági válságok lesznek a meghatározók). Megkezdődik a kutatás ipari, gazdasági alkalmazása. Eddig csak szórakozást és játékot jelentett, mostantól kezdve a gazdaság versenyképességének tényezője lesz. A kereskedelem egyre gyorsabban fejlődik, és összefűzi a nemzeteket. Ugyanakkor meghatározó válnak a „nemzetnek” nevezett szerveződések. Meghatározóak lesznek a személytelen piaci és munkamegosztási viszonyok (tőkés és proletár). Vagyis, új osztály-jellegű megosztás jön létre.

10 Az ipari forradalom képe
„Ez volt a történelem csúcsa, és egyben ez volt a mélypontja, ez a legnagyobb bölcsesség, és egyben a legmélyebb ostobaság korszaka, ez volt a hit és egyben a hitetlenség ideje, ez volt a fény és egyben a sötétség évszaka, ez volt a remény tavasza, és egyben a kétségbeesés tele…” Ch. Dickens: A két város meséje „Ebből a bűzből az emberi munka legnagyobb folyama árad szét, amely megtermékenyíti az egész világot. Ebben a szennycsatornában színtiszta arany folyik. Ez az a hely, ahol az emberiség a legmagasabbra hágott, és ahol a legmélyebb embertelenségbe sűlyedt, ahol a civilizáció csodákat tesz, és ahol a civilizált ember vademberré válik.” A. de Tocqueville (1835)

11 A nemzetté válás folyamata
A nemzetállamok kialakulásának korában fogalmazódik meg az értelmiségben, hogy bizonyos kulturális identitással rendelkező és az állam területén élőlakosság „nemzetet” alkot, és ezt az identitást politikai szinte fejezik ki. A nemzetállamok gyakran hajlanak arra, hogy a belső különbségeket egységesítő intézkedéssel (pl. nyelvi standardok kialakítása révén) eltűntessék (a bajorokból, szászokból, ..így lettek „németek”) Bizonyos mítoszképző mechanizmussal a nemzeti mítoszok révén a múltba vetítik a homogenizált nép-nemzet közös eredetét. A domináns csoport etnikai jellegét tagadják, és a kulturálisan eltérő csoportokat mint etnikai kisebbséget fogják fel.

12 Az európai nemzetállamok kialakulásának kivehető szakaszai
Az értelmiség (kutatók és művészek) azonosítják a releváns kulturális különbségeket, A politikusok követelik a különállóként azonosított csoportok politikai önrendelkezését, Saját kultúrájukat igyekeznek „megtisztítani” az idegenként definiált hatásoktól, pl. nemzeti nyelvi akadémiát hoznak létre, Ha létrejön a nemzetállam: egész területükön homogén kultúrával rendelkező népességet igyekeznek alkotni, és a kultúra minden területén a múltból átemelve, vagy a jelenben létrehoznak kulturális standardokat, amelyeket etalonnak tekintenek.

13 Új nemzet-államok létrejötte
között megalakult vagy nemzetközileg elismert államok voltak Németország, Olaszország, Belgium, Görögország, Szerbia, Románia. Az 1867-es kiegyezés széleskörű autonómiát biztosított Magyarországnak Így egy sor új állam csatlakozott Nyugat-Európában azokhoz az államokhoz – Franciaország, Nagy-Britannia - amelyek egységes „nemzet” képviselőinek tekintették magukat, 1870-től egy sor egyéb nemzet-állam jelent meg a politika színterén: Bulgária (1878), Norvégia (1907), Albánia (1913)

14 A munkásosztály megjelenése (1)
Első munkás: „A gépek, mondom, ördög művei: Szánktól ragadják a kenyeret el. Másik munkás: „Csak az ital maradjon, elfeledjük. A dús meg – ördög, vérünk szíja ki. Most jőne csak! Hadd küldeném pokolba. Több példa kéne, mint a múltkori. Harmadik munkás: Mit nyernél vele. Már ma függni fog. Sorsunk meg, mint előbb, csak úgy forog. Madách – Az ember tragédiája (11. Londoni szín vége)

15 A munkásosztály megjelenése (2)
„Minden egyes gyáros úgy él gyárában, mint a gyarmati ültetvényes a rabszolgái között: egymaga százakkal szemben. A lyoni felfordulás hasonló jellegű esemény, mint a San Domingó-i felkelés.. A társadalmat fenyegető barbárok nem a Kaukázusban vagy a tatár sztyeppéken laknak, hanem ipari városaink külső kerületeiben.. A középosztálynak világosan fel kell ismernie a helyzetet: tudnia kell mire számíthat..” (1831 – újságcikk)

16 A három alapvető ideológiai és politika-elmélet irányzat születése
1. Liberalizmus: az egyéni szabadság, a magántulajdon szentsége, és sérthetetlensége, és mindkettő érdekében az állam korlátozása áll. 2. Konzervativizmus: a tradíciókra hagyatkozás, a hagyományos erkölcsök, a vallás, az áthagyományozott szokások követésének, és a status quo fenntartásának gondolata. 3. Szocializmus: A teljes társadalmi egyenlőség, és igazságosság követelése. Nem puszta jogegyenlőséget, vagy egyenlő esélyeket, de valódi egyenlőséget hirdettek. Bírálták a magántulajdont, és a piaci anarchiát, helyette társadalmi szintű tervezést ajánlottak. (Olyan tervszerűséget, ami az üzemen belül van)

17 Miért pont ez a három van?
J. Haidt - öt alapvető morális kategória létezik: ne árts, légy fair, fogadd el a tekintélyt, kövesd a csoportot és légy „tiszta”. Mindenki elfogadja mindegyiket, de bizonyosakat kiemel, alapvetőnek tekint, és „tabunak” nyilvánítja, vagyis ebben nem köt alkut. A három alapvető politikai irányzat a morális kategóriák meghatározott elemei köré épülnek: A konzervatív: a tekintély +a csoport + a „tisztaság/szentség”, A liberális: a szabadság (+ méltányosság) A szocialista: az egyenlőség + az igazságosság + méltányosság A konzervatívok a lojalitást, a tekintélyt, a szentséget, a liberálisok a szabadságot (az egyén jogait), a szocialisták , az egyenlőséget és az igazságot tekintik mindenek felett álló, a kompromisszum által nem érinthető értéknek.

18 A különböző politikai beállítottságú személyek morális elköteleződése
5 Ne sérts Tekintély 4 Tisztaság Méltányosság lojalitás 3 Egyetértés a morális megállapítással 2 1 Erősen liberális Mérsékelten liberális Semleges Mérsékelten konzervatív Erősen konzervatív

19 A politikai személyiség kialakulása
Az onotogenézis: egyedfejlődés: az élőlény egyéni fejlődése a megtermékenyítéstől a teljes kifejlődésig A filogenezis = törzsfejlődés; új fajok kialakulásának folyamata 1. A személyiség ontogenézise:a fogantatással kezdődő fejlődési folyamat, amelynek eredményeként egy megfogant lény, a méhbeli fejlődés, majd megszületését követően ismeét csak fejlődési szakaszokon keresztül eléri az érett, vagy felnőtt kor, és meghatározott személyiségre tesz szert. 2. A személység filogenézise: az az evolúciós (történelmi) folyamat, amelynek eredményeként egy meghatározott biológiai és morfológiai szerveződésekkel rendelkező organizmus különböző fejlődési szakaszokat befutva létrejön, különböző lények láncolatán keresztül, egészen az adott lényig,

20 A személyiség összetevőinek filogenetikus bázisa
Minden csoportban élő lény eleve olyan genetikai, hormonális örökséggel születik, amely képessé teszi őt a csoportbeli létre. Agyunk olyanná fejlődik, hogy szerkezete, mintegy éppen erre legyen „formattálva”, vagyis így szervezetten fogadja be a csoportos létből fakadó és azt megkönnyítő viselkedési programokat. (Csibra György kísérletei) Az emberi személyiségnek van néhány evolúciós gyökerű alapvető morális elve. Ezekhez a morális elvekhez az értékkategóriák kapcsolódnak, amelyek a viselkedést alapvetően meghatározó, aktivitásra ösztönző illetve bizonyos viselkedéstől visszatartó motívumként szerepelnek.

21 Morális motívumok Már a főemlősöknél megjelennek elemeiben és kísérletekben tetten érhetők az alábbi morálisnak nevezett motívumok: 1 Gondoskodás szemben a sérelem-okozással 2. Becsület (fair, méltányosság) szemben a csalással 3. Szabadság szemben az elnyomással 4. Hűség szemben az árulással 5. Tekintély szemben az alávetéssel 6. Szentség (tisztaság) szemben a megszentségtelenítés (a tisztátlansággal),

22 Hogyan formálódik a morális és politikai beállítódás?
1. A születést követően a személyiség „szemüvegén” keresztül átszűrődve fogjuk fel a külvilág tapasztalatait. Vagyis, a személyiség felerősít vagy éppen legyengíti a külvilág döntően szociális jelzéseit, 2. Ennek alapján formálódik ki az az erkölcsi szabályrendszer, amelyet hajlamosak leszünk elfogadni és alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy inkább hajlunk egyikben mint a másikban kompromisszumra, 3. Ezt tovább erősíti az a kulturális közeg, amelyben felnövünk, és bizonyos értékeket illetve intézményeket tabunak vagy éppen megváltoztathatónak nyilvánít, 4. Ennek alapján sodródunk, vagy éppen választunk tudatosan politikai irányokat, mozgalmakat, amelyek vagy kompromisszum-készek, vagy azt elutasítók egyik vagy másik érték tekintetében.

23 A különböző politikai beállítottsághoz tartozó személyiségi tulajdonságok
A konzervatívok Rendszeretőbb, rendezettebbek, Értéknek tekintik a „tisztaságot”, Szervezettebb, Kevésbé tolerálják a „másságot” Jobban elítélik a csoport „elárulását”, Kevésbé szeretik és kerülik a bizonytalan helyzeteket, Óvakodnak a változásoktól, a rend felborulásától, Hajlamosak az érzelmi válaszokra A liberálisok: Nyitottabbak, érdeklődőbbek, újdonság-keresők, Jobban kijönnek a „mássággal” Nem tekinti bűnnek a lojalitás megsértését, Elfogadják a bizonytalanságot, Élvezik a változást, és a sokféleséget, elfogadják az abból fakadó kihívást, Inkább törekednek racionális elemzésre,

24 A három alapvető politikai irányzat rendszere
Minden „normális” ember egyidejűleg mindhárom értéket vallja különböző összetételben. Nem arról van tehát szó, hogy csak ilyen vagy csak olyan. A politikai vitákban a „másikkal” való konfrontációban értékelődik fel ez vagy az. A társadalom „súlypontja” és az egyének nézetei folyamatosan mozognak Liberális 2100 1990 1980 1960 Szocialista Konzervatív

25 A liberális válasz és értékelés
A francia forradalom hármas jelszava – szabadság, egyenlőség, testvériség – alapjában véve a liberális gondolat győzelmét jelentette. A forradalom létrehozta az egységes nemzeti államot, amely korábban elkülönült rendekből állt. Az ipari forradalom egy dinamikus fejlődés lehetőségét nyitotta meg, és ezt a liberális gondolkodás üdvözölte. A liberális gondolkodók a technikai haladás úttörői voltak A szociális kérdéseket az átalakulás elkerülhetetlen kényszerinek tekintette, és kemény állami elnyomással igyekezett kordában tartani. A nyomort múló bajoknak vélték. De támogatták a szociális reformokat és reformereket.

26 A konzervatív válasz és értékelés
A forradalmat a konzervatív gondolkodás mint a társadalmi harmónia megbomlását szemléli. A forradalom számára az anarchia és az általános társadalmi felfordulás. Az egész a szabadkőművesek összeesküvése az állam ellen. Az ipari forradalmat a korábbi „békés és „természetes” termelési mód megbomlásaként, új ellenmondásokat szülő folyamatként fogják fel. A tömeges társadalmi ellenmondásokra, az új és kezelhetetlen osztály megjelenésére kritikával, és alapvetően félelemmel tekintenek. Elutasítják a „gépies és mechanikus” civilizációt. A hagyományos társadalom felbomlását mint dezorganizálódást fogják fel

27 A szocialista válasz és értékelés
A társadalmi forradalom a haladás motorja, a jakobinus diktatúra – mint kényszer, és válasz az ellenforradalmi lázadásokra – az egyenlőséget radikálisan megvalósítani törekvő politika lehetősége. Az ipari forradalom a gazdagodás és haladás lehetősége, de minden terhet a proletariátus hátára raknak. A társadalmi átalakulás egy új osztály kialakulását eredményezi, minden védelemtől megfosztva és kiszolgáltatva az iszonyatos városi nyomornak, a kegyetlen munkafeltételeknek, és az elháríthatatlan munkanélküliségnek.

28 Mi a liberalizmus (1)? Középpontjában az egyéni szabadság, a magántulajdon szentsége, és sérthetetlensége, és mindkettő érdekében az állam korlátozása áll. (Hobbes) Jellemzői: az ész, és a haladás igenlése, a vallási tolerancia, a magánérdek ütközéséből keletkező közjó, a szabad verseny, és a jólétre törekvés. A liberalizmus az általános jogegyenlőséget hangsúlyozza. Alapvető követelései közzé tartoznak az alapvető polgári jogok: az egyesülési és gyülekezési, vélemény és sajtó szabadság. Velük együtt bizonyos szellemi jogok: lelkiismereti és vallási szabadság, valamint a gazdasági szabadságjogok (vállalkozás és szerződési szabadság).

29 Mi a liberalizmus (2)? 1. Az embernek a természetjog - értelmében elidegeníthetetlen jogai – szabadság, tulajdon, vélemény - vannak , amelyeket az államnak tiszteletben kell tartania, 2. A politikai hatalom szekularizálódik és elveszíti vallási szentségét, 3. Alapelve: „olyan kevés államot, amilyent csak lehetséges”. Az államnak el kell különülnie a társadalomtól, és nem szabad arra rátelepednie, 4. Az ésszerű álamnak cselekvésében kiszámíthatónak, azaz jogállamnak kell lennie. Oly módon kell kiépülnie, hogy a közjót szolgálja, és a hatalommegosztás által ellenőrizhető és átlátható legyen. 5. A magántulajdon része az elidegeníthetetlen emberi jogoknak, mi több, minden szabadság alapja. Belőle következnek további jogok: a vállalkozás szabadsága, és a kereskedelem szabadsága.

30 Mi a liberalizmus (3)? A liberalizmus tradíciójának változatlan elemei: 1. A liberalizmus alapja az emberi természetről szóló tanítása. Ez három többé-kevésbé filozófiai fogalomban foglalható össze: hedonizmus, racionalizmus, atomizmus. 2. Az állam demisztifikálása. Az állam nem a természet vagy az Isten teremtménye, hanem az ember alkotása, egy intézmény. Valóságos teljesítménye alapján kell megítélni. Az államra, mint a legitim erőszak egyetlen intézményére szükség van, de ellenőrizni kell. 3. Hit a haladásban. Az emberek sok hibát követnek el, de képesek tanulni. A problémák feltárásához nyitott társadalomra, szabad kritikára, az eszmék szabad versenyére van szükség.

31 William Harcourt az igazi liberalizmusról „
„A szabadság nem abban áll, hogy másokat ráveszünk, tegyék azt, amit én helyesnek gondolok. A különbség egy szabad kormány és egy olyan kormány között, mely nem szabad, épp ez: egy kormány, amely nem szabad, beleszól mindenbe, amibe csak tud, míg egy szabad kormány nem avatkozik be semmibe, kivéve, ahol kénytelen erre. Az önkényes kormány megkísérli, hogy mindenkivel az tettesse, amit ő akar, míg a liberális kormány megpróbálja, amennyi a társadalom biztonsága megengedi, hogy mindenki számára lehetővé tegye, hogy azt tegye, amit szeretne.”

32 John Stuart Mill „Az egyetlen cél, amelynek érdekében jogos lehet egy civilizált közösség bármelyik tagjával szemben – akarata ellenére – erőszakot alkalmazni: mások sérelmének megakadályozása…. Az egyén csak annyira felelős a társadalomnak, amennyi viselkedéséből másokat érint. Mindabban ami csak őt érinti jogos függetlensége korlátlan. Önmagának – saját testének és lelkének – mindenki korlátlan ura… Nincs joga egyetlen embernek vagy emberek egyetlen csoportjának sem, hogy előírja egy felnőtt ember számára, hogy mit tehet életével a saját érdekében, vagy mit kell tennie vele”

33 Alexis de Tocqueville (1805-1859)
„A teljhatalom, úgy tűnik számomra rossz és veszélyes dolog önmagában véve. Gyakorlása szerintem meghaladja bármely ember erőit, csupán Isten lehet veszély nélkül mindenható, mivel bölcsessége és igazságossága mindig felér hatalmával. A földön tehát nincs hatalom, mely önmagában véve olyan tiszteletre méltó lenne és oly szent jogokkal felruházott, hogy hagyhatnám cselekedni ellenőrzés nélkül., és uralkodni korlátozás nélkül. Amikor azt látom , megadják a korlátlan cselekvés jogát és lehetőségét valamely hatalomnak , hívják azt népnek, vagy királynak, demokráciának vagy arisztokráciának, gyakorolhatják monarchiában vagy köztársaságban , így szólok: Itt a zsarnokság csirája s elindulok, hogy más törvények alatt éljek.” A. de Tocqueville. A demokrácia Amerikában. Gondolat oldal

34 Mi a konzervativizmus (1)?
Eredetileg mint a tradicionalizmus általános tendenciája létezett: a hagyományos erkölcsök, a vallás, az áthagyományozott szokások követésének, és a status quo fenntartásának gondolata. A konzervatív életérzés és gondolkodási stílus jellemzője az egyes konkrét jelenségekre összpontosítás, és az elméleti spekulációk elutasítása. A konzervatív elutasítja a szabadság absztrakt, egyenlősítő felfogását, és a liberalizmus negatív szabadságfogalmát. „A progresszív gondolkodó a mindenkori jelent a jövő kezdeteként, a konzervatív pedig a múlt utolsó állomásaként éli meg”. (K. Mannheim)

35 Mi a konzervativizmus (2)?
A konzervativizmus filozófiája három alapeszmében foglalható össze: szkepticizmus, organizmus, és tradicionalizmus. A konzervativizmus abból indul ki, az ember természeténél fogva erkölcsileg esendő, megismerő-képessége korlátozott, és érvényes rá a bűnbeesés vallási doktrínája, Minden társadalmi szerveződés hosszú organikus fejlődés eredményeként jött létre. Ami fennmaradt, az arra utal, hogy bevált. Jobb ha nem avatkozunk be a fejlődésbe, csak ha muszáj. Az emberi jogoknál fontosabb és többet számítanak a kötelességek. Az ember jogainak hangsúlyozása csak a kötelességeinek rovására történhet. Az emberiség eredeti állapota nem az egyenlőség, hanem a természetes egyenlőtlenség és a társadalmi hierarchia

36 A konzervatív gondolkodás toposzai
1. A történelmi folytonosság és hagyománytisztelet, 2. Az előítéletek elsődlegessége és pozitívuma az ész uralmával szemben, 3. A tekintély és a hatalom mint minden rend alapja: a rangkülönbségek fontossága az államban, 4. Szabadság vagy egyenlőség: a konzervativizmus az egyenlőtlenségek szabadságának és a szabad egyenlőtlenségnek a híve, 5. Tulajdon és élet összefüggése: a birtoklás és a személyiség azonossága, a testületi tulajdon fontossága, 6. A vallás és az erkölcs mint a közösség lelke és a rend támasza

37 Edmund Burke (1729-1797) – az előítéletekről
„Ebben a felvilágosult korban vagyok elég merész megvallani: általában csiszolatlan érzéseket tápláló emberek vagyunk s ahelyett, hogy sutba dobnánk minden régi előítéletünket, nagyon is becsben (kellene) tartani őket…A előítélet veszedelem esetén könnyen alkalmazható, a szellemet előzetesen bölcsesség és az erény egyenes pályájára vezérli, s nem engedi, hogy a döntés pillanatában az ember habozzon, kételkedő, tanácstalan vagy határozatlan legyen. Az előítélet az ember erényét szokássá teszi, s nem összefüggéstelen cselekedetek sorozatává. Az igazi előítéleteken keresztül az ember kötelessége jellemének részévé válik. Edmund Burke: Töprengések a francia forradalomról old.

38 Mi a szocializmus (1)? A szocializmus elnevezés a 19. század harmincas éveiben alakult ki. Hirdetői a bérmunkás kiszolgáltatottság ellen lázadtak az emberi méltóság nevében. Támogatták a haladást és a polgári forradalmat. A liberálisokkal egyetértettek a ráció meghatározó szerepében, és az ipar forradalom fontosságában, de elutasították a bérmunkások nyomorúságát. A konzervatívokhoz hasonlóan hangsúlyozták a közösségi értékeket, de nem fogadták el az öröktől fogva létező egyenlőtlenséget. Célul tűzték ki, hogy mindenki számára megvalósítsák a francia forradalom ígéreteit: a szabadság, egyenlőség, és testvériség elveit.

39 Mi a szocializmus (2)? 1. A szocialisták teljes társadalmi egyenlőséget és igazságosságot követeltek. Nem puszta jogegyenlőséget, vagy egyenlő esélyeket, de valódi egyenlőséget (egalitarianizmust) hirdettek, 2. A szabadság, nem pusztán a külső kényszerektől való függés mentessége, hanem pozitív (valamiért való) szabadság, 3. Bírálták a termelési eszközök magántulajdonát, és azt mint az egyenlőség és szabadság legfontosabb korlátjának tekintették, 4. A piac anarchizmusával szemben az átfogó gazdasági tervezés fontosságát hangsúlyozták, 5. A kíméletlen versennyel szemben a kölcsönös segítségre és szolidaritásra épülő közösséget hangsúlyozták.

40 Marx (1) - az elidegenedésről
„A munka a munkás számára külsődleges, azaz nem tartozik lényegéhez, tehát munkájában nem igenli, hanem tagadja, nem jól hanem boldogtalannak érzi magát, nem fejt ki szabad fizikai és szellemi energiát, hanem fizikumát sanyargatja és szellemét tönkreteszi. Ezért a munkás csak a munkán kívül érzi otthon levőnek magát, a munkában pedig magán kívül levőnek. …Munkája ennél fogva nem önkéntes, hanem kényszerű, kényszermunka. Ezért nem szükséglet kielégítése, hanem csak eszköz a rajta kívül levő szükségletek kielégítésére. Az lesz tehát az eredmény, hogy az ember (a munkás) már csal állati funkcióiban – evés ivás és nemzés, legfeljebb még lakás ékesség stb. – érzi magát szabadon tevékenynek, emberi funkciójában pedig állatnak. Az állati lesz az emberivé, és az emberi állativá.” Marx – Gazdaságfilozófiai kéziratok.

41 Marx (2) – a történelemről
„A történelem nem egyéb, mint az egyes nemzedékek egymásutánja, amelyek mindegyike kiaknázza azokat az anyagokat, tőkét, termelőerőket, amelyeket valamennyi elője rá hagyományozott, ilyenképpen tehát egyfelől a ráhagyott tevékenységeket folytatja egészen megváltozott körülmények között, másfelől padi a régi körülményeket módosítja egésze megváltozott tevékenységgel.” Marx-Engels A német ideológia MEVÁLL 1. kötet – 90. oldal

42 Marx – a kommunizmusról (3)
„ A kommunizmus szemünkben nem állapot, amelyet létre kell hozni, nem eszmény, amelyhez a valóságnak hozzá kell igazodnia. Mi kommunizmusnak a valóságos mozgalmat nevezzük, amely a mai állapotokat megszünteti. E mozgalom feltételei a ma fennálló előfeltételekből adódnak” „A jövőt megkonstruálni, és egyszer s mindenkorra elintézni mindet, nem a mi dolgunk. Annál fontosabb, amit tennünk kell: minden fennálló kíméletlen kritikájára gondolok.

43 Marx (4) – a kommunizmusról (4)
„A szabadság birodalma valójában csupán ott kezdődik, ahol megszűnik az a munka, melyet a nyomor és a külső célszerűség határoz meg: ez a birodalom tehát a dolgok természeténél fogva túl van a tulajdonképpeni anyagi termelés szféráján.. Az ember fejlődésével együtt bővül a természeti szükségszerűség birodalma, mert bővülnek a szükségletek, de ugyanakkor gyarapodnak a termelőerők is, melyek e szükségleteket kielégítik. A szabadság e területen csak abban állhat, hogy a társadalmasult ember, a tátrsult termelőerők ésszerűen szabályozzák, közös ellenőrzésük alá vetik a természettel való anyagcseréjüket …De ez még mindig a szükségszerűség birodalma. Ezen túl kezdődik az az emberi erőkifejtés, amely öncél, a szabadság igazi birodalma, amely csak a szükségszerűség e birodalmán mint bázisán virágozhat. Az alapfeltétel a munkanap megrövidítése.” Marx: A tőke. 772 oldal

44 Következmények a politikai gondolkodásra
A 18. század a kapitalizmus ígérete volt, most a 19.ben meg kell tapasztalni a valóságát. Mindenütt ellentmondások: Problematikus a szabadság: Egyik oldalon a szabad vállalkozás, a másikon a munkaerő szabadon eladhatósága (de annak kényszere, és az eladás következményei), Problematikussá válik az egyén – egyik oldalon egyre szabványosabb lesz, létrejön a „tömeg-egyén”. Ez az individualitás tagadása. A másik oldalon ugyanakkor fölmagasztalódik a különleges egyéniség, Problematikussá válik a haladás (az egyik oldalon hihetetlen fejlődés, a másikon rettenetes elmaradás), Problematikussá válik az általános érvényű etika. Az egyén viselkedését szigorú normát irányítják (törvények, és államhatalom és a megszokás), viszont a belső meggyőződés, lelkiismeret szabályozó szerepe elvész, Problematikussá válik a megismerés. Az egyik oldalon új ismeretek tömege, másik oldalon a lényeg megértése eltávolodni látszik. Megjelenik a pozitivizmus, és az irracionalizmus kettőssége, Problematikussá válik a gazdagodás (az egyik oldalon az anyagi fogyasztás gyorsulva nő, a másikon öncéllá kezd válni).

45 Az állam újkori „evolúciójának” összetevői
Az állam tevékenységének két alapvető összetevője: „ereje” és „kiterjedése”. A „kiterjedés” = amivel foglalkozhat, történelmileg a nem volt túl széles. Nem volt szinte mindenkire kiterjedő jövedelmi adó, sem szegélység-ellenes program, sem élelmiszer-biztonsági szabályozás. Még a 1900-as évek elején is az állami újraelosztás kevesebb volt, mint a GDP 5 %-a. Ma ez az arány - még a magukat liberálisnak tekintő államokban is - eléri, sőt meghaladja a 50%-ot. Az „erő” = a képesség, hogy saját területén megtegye azt amit akar. (M. Weber: az állam = a legitim fizikai erőszak alkalmazásának monopóliuma). A modern államoknál ez magas szintű, de sok más esetben nem egyértelmű.

46 Az állam „kiterjedésének” skálája
Közösség-fejlesztés Ipar-politika A vagyon újraelosztása 20. század Aktivista funkciók A közösség fejlesztése 19. század A környezet védelme, Az oktatás szervezése A monopóliumok szabályozása, A biztosítás és a pénzügyek szabályozása, Társadalombiztosítása Közepes funkciók Egyenlőség biztosítása 18. század A szegények védelme, A közös javak biztosítása 16. század Minimális funkciók Védelem, és a rend biztosítása Tulajdon-jog védelme A gazdaság szervezése Infrastruktúra fejlesztése Közegészségügy

47 Félelem a többség zsarnokságától
A liberalizmus számos korai gondolkodója (pl. Burke, Tocqueville, Madison) tartott a demokráciától, mert a többség zsarnokságának, ill. a kiválóság elnyomásának veszélyét látta benne Ezért fontosnak tartották, hogy a demokrácia és a közösség/ állam hatalmának korlátokat szabjanak „Utálatosnak és istentelennek tartom azt a tételt, mely szerint a kormányzás dolgában a nép többsége mindent megtehet; ugyanakkor minden hatalmat a többség akaratából eredeztetek…Az igazságosság szab határt minden nép jogalkotásának.”

48 Nemzet és liberalizmus
A kezdetekben a liberalizmus és a nemzet erősen összefonódik: a nemzetben jelenik meg a polgárok emancipációja a „régi renddel” szemben, a nemzeti keretek között nyernek értelmet a felvilágosodás jelszavai, a szabadság és az egyenlőség A hagyományos uralom megtestesítői eleinte nem tudnak mit kezdeni a nacionalizmus fogalmával, a saját, a nemzet fogalmát jóval megelőző előjogaik elleni támadásként élik meg – csak később integrálódnak (részben) a hagyományos hatalmi legitimációk a nemzet fogalmába A nacionalizmus eleinte belülre irányul, a hatalomviszonyok átalakítására és a jogegyenlőség megteremtésére törekszik, és e tekintetben egyértelműen liberális – a soviniszta vonalak csak később tűnnek fel, bár számos nemzet esetében a nacionalizmus kései előretörése egyúttal már csak a nacionalizmus soviniszta megjelenésének ad teret

49 A demokrácia keretei megszilárdultak és konszolidálódtak
A demokrácia ma is felismerhető kontúrjai lassan kialakultak a század folyamán – az általános választójog kiterjesztése, a felelős kormányok létrehozása, a felügyeleti intézmények, stb. A demokratikus szabályok mellett a jogállam keretei is kialakultak – elfogadottá vált az emberi jogok tisztelete (ideértve a demokrácia működésének szempontjából kulcsfontosságú politikai jogokat is) és az állami önkény elutasítása Az intézményes keretek számos nemzeti sajátosságot mutatnak, de emellett vannak írott és íratlan szabályok, amelyek a demokratikus működést általában jellemzik

50 Elszabadult Leviatán A modern állam elképesztő monstrum klasszikus elődjéhez képest, ideértve az abszolutista államot is – 1996-ban, a történelmi csúcsponton Németországban a GDP 50%-át állami fogyasztás tette ki Az abszolutista Poroszországban – amelyben az állam történelmileg hatalmas volt – ugyanez az arány 4,9% volt

51 A bürokratikus állam kialakulása
Az NSZK-ban 1950 és 1989 között 790 ezerről 1,6 millióra nőtt a köztisztviselők száma – a 19. század első felében a Németország nagy részét kitevő Poroszországban ez néhány ezer volt Az állam növekvő szerepe alapvetően megváltoztatja a rá vonatkozó politikai, filozófiai megközelítéseket

52 A modern állam szerepei
Az állam tetemes köztisztviselői és közalkalmazotti gárdája nemcsak a békét és a biztonságot szavatolja – ami az állam tradicionális és változatlanul legalapvetőbb feladata – , hanem számos szolgáltatást is nyújt, strukturálja a társadalmat és a gazdaságot Az állam szerepét és funkcióit ugyan eltérően közelítik meg a főbb pártcsaládok (konzervatívok, szociáldemokraták és liberálisok), de alapvetően mindnyájan szerepet vizionálnak az államnak – és az ebbéli különbségek nagy távlatban folyamatosan csökkentek

53 A politikai rendszer átalakulása a nyugati demokratikus országokban
A hagyományos konzervatív-liberális szembenállást felváltja a modern szociál- és kereszténydemokrata tömegpártok versenye A politika követi a társadalmi fejlődést és gerjeszti is azt A növekvő munkásosztály többnyire a szociáldemokraták mögé áll, míg a hajdani liberális-konzervatív szavazók a jobboldali néppártokat támogatják – amíg a szociáldemokratáknak mérsékelt programjukkal sikerült jelentős szeletet megszerezni a középosztály polgáraiból

54 A 19. század lezárása A jóléti állam kiépülésének megkezdődése
Az állam és a gazdasági szervezetek üzemszerű működésének kialakulása, Az üzemszerű működtetés szervezeti feltételeinek (a bürokrácia létrejötte), A szaktudományok leválása a filozófiáról és bevonulása a gyakorlatba (a gazdaságba, a technikába és az igazgatásba) 1895-ben egy új Kondratyev ciklus felemelkedése, A nemzetté válás és az állam-nemzetek létrejötte Európában és az ebből fakadó konfliktusok felerősödése.

55 19. Század - emberek és események
Nemzetek, és a nacionalizmus születése Amerika fel-, és kiemelkedése Technikai felfedezések: távíró, telefon, elektromosság, lámpa, acélgyártás, vegyipar, autó. A gazdaság (Kondratyev-hullámok, szabványosítás + gépesítés, = amerikanizmus. Vasút építés, gőzhajózás, és gépesítés A tömegtermelés, tömegfogyasztás, tömegszórakozás, általában a tömegtársadalom korának hajnala A világpiac fellendülése (1850) majd válsága (1873) A gyarmatosítás A munkásosztály szerveződése A kísérleti természettudományok fejlődés, majd a kísérletek megjelenése a társadalomtudományokban, az antropológia, pszichológia, politológia születése Bismarck – nyugdíj-rendszer – a jóléti társadalom előképe: paternalista, felülről lefelé irányuló reformok Művészetek (romantika – realizmus, Wagner – oroszok, Zola, skandinávok, majd impresszionisták)

56 Ez értékek evolúciójának menete
A felsorolt morális „ösztönök” folyamatosan és fokozatosan formálódtak, evolválódtak a későbbi fejlődés során Először az emberré válás szakaszán (2 millió – 200 ezer év) ezekre valamilyen mentális modul – beállítódást és preferenciát kiváltó – döntést befolyásoló eszköz jött létre. A morális modult ösztönszerűen alkalmazzuk: bizonyos szituációban aktiválódnak és befolyásolják mit tégy vagy ne tégy, A következő szinten (200 ezer – 15 ezer között) a szimbolikus forradalom idején a modulokhoz szimbolikus szabályokat illesztünk. Ezek lesznek a normák és egy szűkebb részük a tabuk. A tabu vagy azt mondja, tedd, vagy azt, semmiképpen ne tedd. A tabu arra utal, nem lehet racionalizálni, nem lehet értelmezni, két állapota van: kötelező és tilos! Majd jön a letelepedés (15 ezer – 5 ezer) amelynek során létrejönnek a mentális szabályok. Ezek már szemben is állhatnak egymással és ellentétüket fel kell oldani. Racionalizálni lehet, kompromisszumot lehet kötni. Példabeszéd van, amely hol így, hol úgy magyarázható. Majd jön az intézményi forradalom (5 ezer – ) amikor egy elméletet hozok létre és kiterjedt intézmények nyomnak erre vagy arra. Erre a bázisra épülnek a politikai mozgalmak, amelyek eltérő értékekhez kapcsolnak a kompromisszum alól kivont elemeket.